top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • Környezetbarátabbá vált a juhtartás

    Kép: Wix Norvégia jelentős előrelépést tett a juhtartás fenntarthatóságának javításában. Az ENSZ évek óta kritizálta Norvégiát a juhászatból származó magas metángáz-kibocsátás miatt. 1990-ben egy juh kb. 13 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátáshoz járult hozzá, ez a szám mostanra 9,53 kilogrammra csökkent. A változás jó hír mind a környezet, mind a norvég állattenyésztés fenntarthatósága szempontjából. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Jön a Black Friday, és vele együtt a rejtett áremelések

    Kép: Wix November hagyományosan az akciók hónapja, de a vásárlók idén is kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek. A Prisjakt friss elemzése szerint októberben drasztikusan nőtt minden harmadik fogyasztói termék ára. Isabella Ahmadi, a Prisjakt szakértője szerint az idei Black Friday-szezonban is sok lesz a „látszatakció”. Több százezer termék árát megemelték, az átlagos áremelés elérte a 37 százalékot.  Ahmadi szerint az ármarketingről szóló törvény sem hozta meg a várt fogyasztóbarát hatást. Bár a jogszabály előírja, hogy akció esetén fel kell tüntetni az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát, ez a szabály nem bizonyult elég hatékonynak. A Fogyasztóvédelmi Tanács szerint a jelenlegi rendszer nem nyújt elegendő védelmet a vásárlóknak, ezért azt javasolják, hogy az árösszehasonlítási időszakot legalább 60 napra hosszabbítsák meg. Emellett pedig továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók tudatos vásárlói magatartása, különösen novemberben. Pál Bettina Forrás: TEK

  • Jó hír: az emberek még mindig szeretnek olvasni

    Kép: Unsplash Sokan attól tartanak, hogy a digitális világ térhódításával a könyvek háttérbe szorulnak. A legfrissebb adatok azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják: a norvégok ma többet olvasnak, mint 30 évvel ezelőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) legújabb médiafelmérése szerint minden negyedik norvég naponta olvas papír alapú könyvet. Amikor a felmérést először elvégezték 1994-ben, ez az arány mindössze 18 százalék volt, a legalacsonyabb pedig 17 százalék 1997-ben. Az olvasási kedv 2011-ben érte el a csúcspontját, amikor a norvégok 27 százaléka olvasott naponta. Tavaly átlagosan 17 percet töltöttek a norvégok könyvolvasással, ez a kilencvenes évek végén napi 10 perc volt. Az adatok szerint a nők többet olvasnak, mint a férfiak. További jó hír, hogy az olvasás minden korosztályban gyakoribbá vált, de a legtöbbet a 9–15 évesek és a 80 év felettiek olvasnak naponta. A 67–79 évesek 33 százaléka is minden nap kezébe vesz egy könyvet. Az SSB felmérései azt is megerősítik, hogy az oktatás és az olvasási szokások között szoros az összefüggés: minél képzettebb valaki, annál több időt szán olvasásra. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

  • Tovább szigorít Norvégia

    Kép: Wix A norvég Bevándorlási Hivatal (UDI) közlése szerint Ukrajna 14 területe biztonságosnak minősül, ezért az ezekről a régiókból származó ukrán állampolgárok többé nem tartózkodhatnak jogszerűen Norvégiában a kollektív védelem szabályai szerint. A jogszabályok változása következtében több mint 400 ukrán kérelmét utasították el, így ők már nem jogosultak a kollektív védelemre. A legtöbben önként elhagyják az országot, míg mások egyéni menedékkérelmet nyújtanak be, de ezek többnyire elutasítással végződnek. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

  • Olasz dráma norvég közreműködéssel

    Kép: Wix Továbbra is erején felül teljesít a labdarúgó Európa-ligában a norvég Brann csapata. A bergeniek november 6-án az olasz élvonalban jelenleg 5. helyen álló Bologna ellen léptek pályára Olaszországban, és 70 percet emberelőnyben játszva jók voltak egy 0-0-s döntetlenre. A mérkőzés első fontosabb momentumára a 23. percig kellett várni, ekkor a hazaiak balhátvédje, Charalampos "Babis" Lykogiannis nyújtott lábbal rácsúszott Emil Kornvig lábára. Egyből villant a piros lap, a félidőben Erik Huseklepp, a Viaplay szakértője úgy nyilatkozott, hogy csúnya belépő volt, de nem biztos benne, hogy kiállítást ért. Társa, Pål André Helland arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Napnál is világosabb, hogy joggal mutatta fel a mérkőzés bírája a piros színű kártyát. Daniel Schlager játékvezető sporttárs az első játékrészben azzal vonta magára még a hazai drukkerek haragját, hogy Juan Miranda tizenhatoson belüli eséséért nem tizenegyest adott, hanem műesésért sárga lapot. Az elfogultsággal nem vádolható Viaplay-kommentátor, Lars Tjærnås leszögezte, hogy nem történt szabálytalanság, a Bologna balhátvédje feldobta magát.  Ami pedig a Brann-t illeti, foggal-körömmel óvták a 0-0-t, kaput találó kísérletre nem futotta a több kulcsjátékost (Felix Horn Myhre, Noah Holm, Fredrik Pallesen Knudsen és Sævar Atli Magnússon) is nélkülözni kényszerülő bergeniek erejéből. Viszont a sok kritikát kapott hálóőr, Mathias Dyngeland a mérkőzés vége felé kétszer is bravúrral mentette meg csapatát a bekapott góltól. A 30 éves kapus szerint remek eredményt értek el egy kemény idegenbeli meccsen. Hasonlóképpen vélekedett a Brann izlandi vezetőedzője, Freyr Alexandersson úgy nyilatkozott a lefújást követően, hogy az Európa-liga egyik legesélytelenebb csapataként nagyszerű eredmény egy Bologna elleni 0-0-s döntetlen idegenben.  A Brann 4 fordulót követően 7 ponttal a 12. helyen áll az EL alapszakaszában, amelyet a 12 pontos Midtjylland vezet, megelőzve a 10 pontos Freiburg-Ferencváros kettőst. A Fradi november 6-án hazai pályán 3-1-re verte a bolgár Ludogorets Razgrad csapatát Gabi Kanichowsky, Cadu és Lenny Joseph góljaival (a vendégek találatát a spanyol Son jegyezte). A Brann legközelebbi tétmeccsét november 9-én játssza, ekkor a norvég élvonalban a KFUM Oslóval meccselnek hazai pályán. Következő Európa-liga meccsük november 27-ére várható. A bergeniek ezen a napon a görög élvonal listavezetője, a PAOK ellen fognak pályára lépni a festői Szaloniki városában. Kovács Ádám Forrás: Dagbladet

  • Nyolc, szőrös fókabőrbe kötött oldal lehet Norvégia legrégebbi könyve

    Kép: Nina Kristiansen Ez a kis könyv olyan ritkaságszámba megy, hogy a Nemzeti Könyvtár számos országból hívott meg szakértőket annak érdekében, hogy minél többet deríthessenek ki róla együtt. Amikor Chiara Palandri restaurátor először látta a kopott és megviselt állapotban lévő könyvet, egyből tudta, hogy különleges. Egészen eddig a bergeni Hagenes gård magántulajdonában állt, akik idén juttatták el a könyvtárhoz, és a generációkon át öröklődő családi história szerint egy nyugat-norvégiai kolostorból származik.  A mára Hagenes-iratként elhíresült könyvecske vallásos dalokat tartalmaz az 1200-as évekből, de Palandri szerint akár még régebbi is lehet. 1200 körül a kereszténység már meghonosodott Norvégiában. A Bergeni Egyetem professzora elmondta, hogy ebben az időben Norvégiában élénk keresztény élet volt jellemző, a nagyvárosokban plébániatemplomokkal, katedrálisokkal és kolostorokkal. Más európai országok tudományos és vallási életének szereplőivel is szoros kapcsolatot ápoltak. Ennek ellenére a középkori dokumentumok és könyvek igen ritkán maradtak fenn. 1537-től lett Norvégia protestáns ország. Ekkor a régi, kézzel írt katolikus könyvek aktualitásukat vesztették. A dán korszakban a régi könyveket és iratokat elvitték Norvégiából, amelynek nagy része jelenleg Koppenhágában és a Vatikánban található. Ezért is számít különösen értékesnek ez a kis könyvecske, amelyről azt feltételezik, hogy egy pap vagy kántor használhatta a templomi szolgálatához. A szöveget állatbőrre írták, megszokott volt, hogy a pergameneket borjúbőrból készítették. A fókabőrkötés azonban teljesen egyedinek számít. A szöveget latinul írták, de az igen rusztikusan formált betűk Norvégiára utalnak. A könyv gerince vastagabb, mint amennyire a jelenlegi nyolc oldalnak szüksége lenne, ezért eredetileg több oldalból állhatott. Hamarosan olyan DNS-elemzésnek vetik alá, amelyből kiderülhet, hogy milyen fókafaj bőrét használták fel, illetve, hogy hol éltek a pergamenhez használt állatok. A könyvet ráadásul egy olyan szalag tartotta össze, amelyet rénszarvasbőrnek gondolnak, a vizsgálatokból erre is fény derülhet. Vida Réka  Forrás: Forskning

  • Újabb változások az e-rolleres szabályokban

    Kép: Wix Egyre több közlekedési baleset köthető elektromos rollerekhez Oslóban. A növekedés nem meglepő, hiszen a város idén tavasszal megduplázta a rollerek számát, amely így már eléri a 16 ezret. Az oslói városi tanács kezdeményezésére a legnagyobb szolgáltatók (Voi, Bolt és a Ryde) közösen dolgoznak azon, hogy csökkentsék a balesetek számát. A cégek több új biztonsági intézkedést vezetnek be a következő hónapokban. A legfontosabb változások: A rollerek sebességét 18 km/órában korlátozzák. A bérlés megkezdése előtt minden felhasználó figyelmeztetést kap, hogy ne közlekedjen a járdákon. A karácsonyi időszakban este 9 óra után minden bérlőnek egy tesztet kell elvégeznie, ami kiszűri, hogy az illető fogyasztott-e alkoholt.  Több forgalmas területen (Langkaia, Aker Brygge, Stortorvet, Lille Grensen és Spikersuppa környékén)  további sebességcsökkentés lép életbe. A helytelen parkolásért bírság jár, és többszöri szabálysértés után akár el is tilthatják az illetőt a rollerbérléstől. Christoffer Solstad Steen, a Trygg Trafikk szóvivője szerint a biztosítótársaságok még szigorúbb korlátozásokat sürgetnek, például magasabb korhatárt és kötelező sisakviselést. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

  • Újabb meccs, újabb Haaland-rekord

    Kép: Unsplash Erling Haaland nem tud leállni. Sem a gólszerzéssel, sem a rekorddöntéssel. A norvég gólgép egykori csapata, a Borussia Dortmund ellen lépett pályára a labdarúgó Bajnokok Ligája november 5-i játéknapján a Manchester City színeiben. Haaland csapata 2. gólját szerezte, rajta kívül Phil Foden köszönt be (mindjárt kétszer is), majd a 91. percben Rayan Cherki vitte be a kegyelemdöfést, a vendégek becsületgólját 3-0-nál Waldemar Anton szerezte.  A norvég csatárzseni gólja azt jelentette, hogy ő lett a BL történelmében az első játékos, aki 3 különböző csapat színeiben is képes volt zsinórban 5 BL-meccsen betalálni. A 2019/20-as szezonban a Red Bull Salzburg játékosaként csak a csoportkör zárómeccsén, egy Liverpool ellen 2-0-ra elveszített meccsen maradt gólképtelen. Majd a 2020/21-es szezonban már a Dortmund színeiben a Manchester City védelme tudta lenullázni a norvég klasszist a negyeddöntő első felvonásán, amit Haaland akkori csapata 2-1-re elveszített.  Kristoffer Løkberg, az NRK fociszakértője úgy vélekedett, hogy szinte bizonyosan nem ez volt az utolsó Haaland-rekord. Szerinte az pedig külön imponáló, hogy a 25 éves gólgyáros ezt pályafutása különböző szakaszaiban érte el. Menedzsere, Pep Guardiola saját elmondása szerint nem tudta, hogy van ilyen rekord, de játékosa helyett is örül neki. Szoboszlai Dominik egykori salzburgi csapattársának jelenlegi csapattársa Jérémy Doku úgy vélekedett, hogy Haaland elképesztő játékos, ha gólokról és gólpasszokról van szó, ám ennél többől áll a játéka. A norvég támadó idén eddig 14 klubmeccsen lépett pályára, itt 18 gólt szerzett, csapata pedig 4 BL-meccset követően 10 ponttal a BL alapszakaszának 4. helyén áll, 2 ponttal lemaradva a Bayern München, Arsenal, Internazionale hármas mögött.  Fun fact: A BL-ben idén 6 angol csapat szerepel, és mindegyik az első 12-ben van, ebből jelenleg biztos továbbjutó helyen tartózkodik a City-n és az Arsenalon kívül a Newcastle és a Liverpool is. A manchesteri világoskékek a BL-ben legközelebb november 25-én lépnek pályára, ekkor hazai környezetben fogadják a német Bayer Leverkusent. Legközelebbi tétmeccsüket november 9-én játsszák, ekkor szintén saját pályájukon mérkőznek meg Liverpool FC-vel a forduló rangadóján.  Kovács Ádám Forrás: NRK

  • A norvég brunost már Kínában is elérhető lesz

    Kép: Wix A Norvég Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megállapodást kötött Kínával, amely lehetővé teszi több norvég élelmiszer, köztük a híres brunost (barna sajt) exportját is. A Tine, Norvégia legnagyobb tejipari vállalata, tavaly mintegy 750 tonna barna sajtot exportált többek között Dél-Koreába, az Egyesült Államokba, Svédországba, Dániába és Finnországba. Erik Smith-Hansen, a Tine nemzetközi részlegének alelnöke szerint egyre nagyobb az érdeklődés Ázsiában a különleges kulináris termékek iránt. Hozzátette, hogy érdekes látni, hogy az ázsiai fogyasztók egészen másképp használják a barna sajtot, mint a norvégok: például pizzafeltétként vagy kávéban. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Norvégia gazdag ország, a pontosság viszont hiánycikk

    Kép: Wix A Teknisk Ukeblad szaklap beszámolója szerint idén eddig több mint 18 000 órányi késést regisztráltak a norvég személyvonatoknál. A jelentés szerint a személyszállító járatok összesen 18 309 órát, míg a tehervonatok 10 856 órát késtek az év során. A Bane Nor a késések leggyakoribb okai között, ha nem is a sínre hulló faleveleket, de a szélsőséges időjárást, a megnövekedett forgalmat és az elhasználódott pályahálózatot nevezte meg. A statisztikák szerint a személyvonatok 13 százaléka késett, és a járatok 6,1 százalékát törölték. Anne Kirkhusmo, a Bane Nor sajtófelelőse hangsúlyozta, hogy a cég minden nap azon dolgozik, hogy a vasút megbízhatóbb legyen. Ugyanakkor elismerte, hogy megértik az utasok csalódottságát. A késések és a műszaki problémák száma a nyár után tovább nőtt, amit a fokozódó forgalom, a szélsőséges időjárási viszonyok és a vasúti infrastruktúra állapota egyaránt súlyosbított. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Zuccarello visszatérős gólpassza

    Kép: Wix Egy hónappal az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL 2025/26-os szezonrajtját követően ismét jégre lépett Mats Zuccarello. A veterán norvég szélső egy gólpasszt osztott ki, csapata, a Minnesota Wild pedig idegenben 5-2-re verte a New York Islanderst a norvég idő szerint november 8-án hajnali 1-kor kezdődő meccsen. A Wild 16 meccset követően 6 győzelemmel, 7 vereséggel és 3 hosszabbításban elszenvedett vereséggel a Nyugati Konferencia 12. helyén áll, 1 ponttal lemaradva a 3 meccsel kevesebbet játszó, jelenleg 8. Seattle Kraken mögött.  Az első harmadot követően az idén 25 éves minnesotai csapat 2-0-ra vezetett Vinnie Hinostroza és Danila Yurov góljaival. A második játékrész elején Emil Heineman találatával szépített az Islanders. Erre két gyors Wild-gól volt a válasz, melyeket Brock Faber és Marco Rossi szereztek (nem összekeverendő egy másik Marco Rossival, aki idősebb, olasz és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya). De a harmad vége a hazai csapatnak sikerült jobban, ugyanis Jean-Gabriel Pageau góljával 4-2-re zárkóztak fel. Az utolsó 20 percben pedig már csak egy vendéggól esett, ez úgy született, hogy Mats Zuccarello korongot szerzett a felezővonalnál, amit Kiril Kaprizovhoz passzolt. Ezután kettejük között ide-oda járt a pakk, amit végül az orosz támadó helyezett el az Islanders kapujában. A 28 éves orosz támadó ezzel 9 gólnál és 12 gólpassznál jár az idei szezonban, a kanadai táblázaton az előkelő 3. helyet foglalja el (előtte csak a 23 pontos Macklin Celebrini és a 22 pontos Connor Bedard áll, és Kaprizov olyan kiválóságokkal osztozik a 3. helyen, mint Jack Eichel és Connor McDavid).  Zuccarello – aki a szezon elejét egy eddig nem tisztázott sérülés miatt hagyta ki (klubja annyit árult el, hogy alsótesti sérülésről van szó) – számára ismerős környezet lehet New York, ugyanis 2010-ben az Islanders városi riválisának számító New York Rangers színeiben mutatkozott be az NHL-ben. Itt hamar közönségkedvenc lett, majd a 2018/19-es szezon közepén a Dallas Starshoz távozott. Ezután a 2019/20-as szezon előtt a Minnesota Wild szerződtette, ahol számos örömteli pillanatot szerzett a szurkolóknak – 494 meccsen 103 gólt és 233 gólpasszt tett be a közösbe. Még októberben az NTB-nek (Norvég Távirati Iroda) úgy nyilatkozott, hogy büszke arra, amit eddigi pályafutása során elért, de most a munkára fókuszál, és szeretné a pályafutásából hátralévő néhány évet stílusosan lezárni.  Kovács Ádám Forrás: VG

  • Jelentés a norvégiai munkahelyi diszkriminációról

    Kép: Unsplash Az 1950-ben létrehozott norvég Társadalomkutató Intézet (Institutt for samfunnsforskning) friss jelentése szerint a Norvégiában élő bevándorlók jelentős része tapasztal diszkriminációt a munkahelyén. A kutatás azt is megmutatja, hogy sokan nem passzív elszenvedői a helyzetnek, hanem próbálnak valamit tudatosan tenni a hátrányos megkülönböztetés ellen. A NAVIGATE elnevezésű projekt azt vizsgálta, miként próbálják a bevándorlók „láthatatlanná tenni” etnikai vagy vallási hátterüket a diszkrimináció elkerülése érdekében. Az egyik leggyakoribb stratégia a névváltoztatás: a kutatás szerint a megkérdezettek 0,4 százaléka választott norvégosabb hangzású nevet, ez az arány a közel-keleti, észak-afrikai, ázsiai és dél-amerikai származásúak körében 0,5 százalék volt. A jelentés szerint a névváltoztatás 30–40 százalékkal magasabb fizetéssel és 7 százalékkal nagyobb eséllyel jár arra, hogy az érintettek munkát kapjanak, különösen a Nyugat-Európán és Észak-Amerikán kívüli országokból érkezett bevándorlók esetében. De nem csak a nevek terén alkalmaznak trükköket. A bevándorló hátterű pályázók gyakran hibátlan norvég nyelvű önéletrajzzal és telefonos bemutatkozással próbálják bizonyítani a nyelvtudásukat. Többen elhagyják a jelentkezésükből, hogy vallási szervezetekben aktívak, vagy hogy rasszizmus elleni projektekben vettek részt. Mások pedig kifejezetten „norvégos” hobbikat tüntetnek fel, hogy növeljék esélyeiket az állásinterjúra való behívásra. A jelentés összességében arra figyelmeztet, hogy a munkaerőpiaci diszkrimináció továbbra is jelen van Norvégiában, és még nagyon hosszú az út, hogy ez jelentősen javuljon. Pál Bettina Forrás: VG

  • Egyre nagyobb anyagi nyomás nehezedik a kiszolgáltatott társadalmi csoportokra

    Kép: Wix Norvégiában egyre több ember küzd a mindennapi megélhetés nehézségeivel. A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint az utóbbi években jelentősen nőtt azok aránya, akiknek gondot okoz például a számlák kifizetése. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedülálló szülők, akik közül 2021-ben még minden ötödik számolt be fizetési problémákról, 2024-re azonban már 26 százalékuknak volt legalább egy ilyen esete.  A fiatal, egyedül élők körében sem sokkal jobb a helyzet: 13 százalékuk küzd a számlák rendezésével, és ez az arány is emelkedő tendenciát mutat. A kutatás szerint a mindennapi kiadások egyre nagyobb terhet jelentenek, miközben a jövedelmek nem nőnek ugyanolyan ütemben. A gazdasági bizonytalanság így egyre több norvég háztartást érint. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Megkongatjuk a vészharangot: Fel kell készülnünk

    Kép: Wix Áradás, földcsuszamlás, hosszabb nyári aszály: ezekkel a csapásokkal kell szembenéznie Norvégiának. Norvégiában a víz és a vízhiány a legnagyobb kihívás, ami elé a klímaváltozás állít bennünket. Ez volt a Klíma- és Környezetvédelmi minisztérium bejelentése a hétfő délelőtt bemutatásra kerülő „Norvégia éghajlata” című jelentés előtt. A folyamatosan emelkedő hőmérséklet megváltoztatja a ma ismert norvég éghajlatot. Heves esőzések, árvizek, földcsuszamlások, emelkedő tengerszint, olvadó gleccserek, hóhiány és nyári aszály - ilyen kihívások előtt állunk. A Norvég Klímaközpont, ami a Meteorológiai Intézetből, a Térképészeti Hatóságból, az NVE-ből (Noregs vassdrags- og energidirektoratet), a NORCE-ből (Norwegian Research Center) és a Bjerknes Központból áll, bemutatja, hogy mit kell tenniük a norvégoknak a jövőben, annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez. Ez a harmadik jelentés az éghajlathoz való alkalmazkodásról Norvégiában. A korábbiak 2010-ben és 2015-ben jelenetek meg. Akkoriban úgy beszéltünk a klímaváltozásról, mint valami előttünk álló dologról. Jelenleg viszont már érezzük a klímaváltozást - nyilatkozta Roar Skålin, a Meteorológiai Intézet igazgatója, a jelentés hétfői bemutatóján. Csak az utóbbi két évben Dél-Norvégia két szokatlan és súlyos időjárási eseményt is tapasztalt. A Hans és Vesle-Hans nevű szélsőséges időjárási események a szokásosnál több csapadékot hoztak. Az Amy nevű vihar elképesztően erős volt ezen a vidéken, ráadásul váratlan irányból érkezett. Problémaként említi a gleccserek olvadását és a rövidebb hószezont is. Ez csak néhány példa, arra, mire kell felkészülnünk. Ezért fontos, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a legjobb és legfrissebb ismereteket használjuk fel - mondja Skålin. A jelentésből kiderül, hogy a csapadék jelentős problémákat fog okozni az országban. A Norvég Klímaközpont szerint Norvégiában évi 1330 mm csapadék hullik átlagosan. 1961 és 1990, valamint 1991 és 2020 közötti évtizedekben a csapadékmennyiség körülbelül 7 százalékkal nőtt. A kutatók az emberi tevékenység okozta globális felmelegedést okolják a 60 év alatt bekövetkezett jelentős csapadéknövekedésért. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, úgy megközelítőleg 11 százalékos csapadéknövekedést fogunk tapasztalni az évszázad végére. A változásokat legerősebben ősszel, legkevésbé nyáron fogjuk érezni a jelentés szerint. A jelentés kitér arra is, hogy az utóbbi tíz évben egyre több az eső okozta áradás Dél-Norvégiában és arra is, hogy a tavaszi árvizek egyre korábban érkeznek. Anita Verpe Dyrral, a Norvég Klímaközpont vezetője az NTB-nek nyilatkozta, hogy a jövőben egyre több extrém időjárási esemény várható, és az extrém mennyiségű csapadékkal járó esetek száma növekszik majd meg leginkább. Ez több áradást, több elöntött várost és sűrűn lakott negyedet jelent és azt is, hogy a tenger is eláraszt majd területeket, mivel a tengerszint is emelkedik. Mindezek következtében pedig növekszik a földcsuszamlások száma is. Az érékelés egyértelmű: a hőmérsékletváltozás rövidebb téli és hosszabb nyári szezont produkál. Bár így hosszabb vegetációs időszakunk lesz, kevesebb fagyos nappal, ugyanakkor a tengerparti területeken a fagyveszély nagyobb lesz a vegetációs időszakban. Az alacsonyan fekvő dél-norvég vidékeken kevesebb napon lesz nulla fok alatt a hőmérséklet, míg Troms és Finnmark területén több ilyen napra számíthatunk. Jelentősebb területeken fogunk tapasztalni a korábbinál gyakoribb hőhullámokat és több trópusi éjszakát. A jelentésben feltárták, hogy az aszály nagy területeken válik egyre gyakoribbá, és hogy a nyári szezonban a talaj egyre szárazabb lesz. A hosszabb nyári szezon eredményeként a jövőben a villámokkal járó zivataros időszak is várhatóan hosszabb lesz. A jelentés szerint több földcsuszamlás és árvíz várható, ami az egyre gyakoribb felhőszakadás következménye. Az előrejelzések a földcsuszamlások és árvizek gyakoribbá válását is mutatják a késő nyári és kora őszi szezonban. Az még bizonytalan, hogy a klímaváltozás több sárcsuszamlást is okoz-e majd. A kutatók több kőomlást, kőcsuszamlást és hegyomlást jósolnak az olvadó permafroszt területén. A rövidebb téli szezon miatt a lavinák ritkulni fognak az alacsony fekvésű területeken, míg a magasabban fekvő területeken több természetes úton keletkező lavinára lehet számítani. Andreas Bjellnad Eriksen (Ap) klíma- és környezetvédelmi miniszter a színpadon előadók között van a jelentés bemutatásakor. Bár korábban csak spekuláció volt, hogy mi hogyan fog alakulni, most már a saját szemünkkel látjuk a következményeket itthon és a környező országokban – mondja Bjelland Eriksen. Aggodalmát fejezte ki a klímaváltozással összefüggő külföldi katasztrófák miatt, mint például az olaszországi árvíz, vagy az európai, amerikai, ausztrál szárazság és erdőtüzek. Ezek az események hatással vannak ránk is, Norvégiában, bár nem itt történnek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a változások itt is zajlanak – mutat rá Bjellnad Eriksen. 1900 óta nagyjából 1,4 Celsius fokot nőtt a hőmérséklet Norvégiában. Ez sok. Több hőhullámban és trópusi éjszakában van részünk, mint korábban. A síszezon 4-7 héttel rövidült meg. Ritkulnak a fehér karácsonyok. Súlyos következményként említi a felhőszakadásokat és a növekvő csapadékmennyiséget is. Ez a társadalmunk minden részét érinti és alkalmazkodnia kell mindehhez. A klíma- és környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb intézkedés a kibocsátás csökkentése, de ez önmagában nem elég. A társadalomnak is van tennivalója – Bjelland Eriksen szerint. Úgy nem lehet alkalmazkodni, hogy közben semmin sem változtatunk, mindent megtartunk. Az alkalmazkodásnak ki kell terjednie minden szektorra, a társadalom valamennyi szegletében történő tervezésre és a gazdasági életre is. Úgy tartja, hogy a tudás a kulcsa annak, hogy megfelelő intézkedéseket tudjunk hozni, és a ma nyilvánosságra hozott jelentést felbecsülhetetlen értékűnek tartja. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: Dagbladet

  • Trondheim átlépte a 200 ezres lakosságszámot

    Kép: Wix A legfrissebb demográfiai adatok szerint Trondheim lakossága elérte a 200 ezret, ezzel új mérföldkőhöz érkezett Norvégia negyedik legnagyobb városa. A városban jelenleg 200 652-en laknak. Norvégia legnagyobb városa továbbra is Oslo, ahol az agglomerációval együtt mintegy 1,1 millió ember él. A második helyet Bergen foglalja el 273 626 lakossal, míg a harmadik helyen a Stavanger–Sandnes régió áll 241 644 fővel. A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) saját metodikát alkalmaz annak meghatározására, hogy mely települések és környező területek tartoznak egy-egy városi egységhez. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Gyorsuló adósságnövekedés a háztartásoknál, miközben a vállalatok óvatosabbak

    Kép: Wix A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) legfrissebb adatai szerint a háztartások adósságállománya 4,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az önkormányzatok eladósodása ennél gyorsabban nő, míg a vállalatok esetében lassabb ütemű növekedés figyelhető meg. A szakértők korábban arra számítottak, hogy az irányadó kamatláb csökkentése fellendíti a vállalkozások beruházási kedvét, és ezzel együtt növeli az adósságállományukat is. A legfrissebb adatok azonban más képet mutatnak: úgy tűnik, a vállalatok továbbra is óvatosak. Kyrre Knudsen, a Sparebank 1 Sør-Norge vezető közgazdásza szerint a magas költségek, a technológiai fejlődés körüli bizonytalanságok, valamint a nemzetközi geopolitikai feszültségek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek visszafogottabban tervezik befektetéseiket. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Haaland kockázatos döntése

    Kép: Wix Erling Haaland bemutatkozott a YouTube-on is. Az október 20-i héten feltöltött videója – amelyben bepillantást enged magánéletébe – jelenleg közel 6 milliós nézettségnél jár. Viszont volt benne egy momentum, amelyről több neves hírportál és újság is külön cikket írt. A 25 éves norvég csatárklasszisról köztudott, hogy nyers tejet fogyaszt, ami szerinte egy igazi varázsital. Erről azt kell tudni, hogy olyan, nem hőkezelt tej, amelyet forralás vagy pasztőrözés nélkül értékesítenek. Haaland szerint a nyers tej jót tesz a gyomornak, a bőrnek, a csontoknak és az izmoknak. Ezzel a témával külön foglalkozott a BBC, a The Telegraph és a Mirror is. Az FSA (Food Standards Agency - Élelmiszerszabvány-ügyi Hivatal) álláspontja szerint káros baktériumokat (pl. Salmonella, Listeria, E. coli) tartalmazhat, amelyek ételmérgezést is kiválthatnak, ezért fogyasztását nem javasolják 65 év felettieknek, várandósoknak és legyengült immunrendszerű embereknek. Dan Richardson, a Manchester City korábbi dietetikusa a BBC-nek kifejtette, hogy sok cég jó munkát végez a nyers tej fogyasztásával járó kockázatok csökkentése terén, azonban szerinte veszélyes is lehet, ha sokan elkezdenek Haaland szokásait utánozva nyers tejet fogyasztani és ebből komolyabb trend lesz. Azonban az átlagember gyakran inkább az olcsóbb és könnyebben hozzáférhető opciókat választja, ez Richardson szerint nem biztonságos. Angliában, Walesben és Észak-Írországban lehet nyers tehéntejet árusítani, de csak regisztrált tanyákon és piacokon lehet kapni. Skóciában viszont tilos ilyesmit árulni. A VG még 2023-ban rákérdezett Pep Guardiolánál, a Manchester City vezetőedzőjénél Haaland tejfogyasztási szokásaira. A katalán szakember akkor elárulta, hogy ő is szokott inni nyers tejet, azoknak a fiataloknak, akik pedig Erling nyomdokaiba akarnak lépni, azt tanácsolta, hogy italfogyasztás terén is alakítsanak ki jó szokásokat. Haalandékra a válogatott szünet előtt kemény program vár. November 2-án hazai pályán fogadják a jelenlegi 2. helyezett, 8 bajnoki óta veretlen Bournemouth csapatát. Következő 2 meccsüket szintén hazai közönség előtt játsszák majd, november 5-én a BL-ben a Borussia Dortmund lesz az ellenfelük, november 9-én pedig a november 1-jei játéknapon az Aston Villát 2-0-ra legyőző Liverpoollal (gólszerzők: Mohamed Salah 45+1, Ryan Gravenberch 58) néznek farkasszemet. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Távirányítású buszok Oslóban

    Kép: Eilif Swensen / Ruter Az oslói és akershusi busz-, metró- és villamosvonalakat üzemeltető Ruter nemrégiben a legnagyobb titokban tesztelte új, Kínából beszerzett elektromos buszait. Ez azt mutatta ki, hogy a Yutong márkájú járműveket képes a gyártó távvezérelni, de olyannyira, hogy akár ki is tudják kapcsolni azokat. (Képzeljétek csak el, ültök egy buszon, ami egyszerre csak úgy random megáll, mert Kínában valaki nagyon viccesnek gondolta magát.) Az Aftenposten értesülései szerint a tesztet még augusztusban végezték el két, Sandvikából berendelt buszon, amelyek közül egy európai, egy pedig kínai volt. A Ruter szerint a Yutongnak hozzáférése van a járművei szoftverfrissítéséhez, diagnosztikájához, valamint az akkumulátor- és áramellátás vezérléséhez. Ez azt jelenti, hogy több ezer kilométeres távolságból a buszokat elméletileg használhatatlanná tudják tenni. Bernt Reitan Jenssen, a Ruter vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy kapcsolatba léptek a helyi és az országos hatóságokkal, hogy a jövőbeli beszerzéseknek egyértelmű kiberbiztonsági feltételeket szabjanak. Elmondása szerint erre azért van szükség, mert a probléma annyira összetett, hogy a Ruter és a megyei önkormányzatok nem tudják egyedül megoldani. Jenssen még azt is hozzátette, hogy Norvégián kívüli kiberbiztonsági szereplőket is bevonhatnak adott esetben. Szerinte viszont annak, hogy a gyártó lekapcsolja a buszokat, meglehetősen kicsi a valószínűsége, de ugyanakkor rendkívül komolyan veszik ezt a kérdést. Jon-Ivar Nygård közlekedési miniszter megígérte, hogy alapos felmérést fognak végezni azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokkal jár, ha olyan országokból szereznek be buszokat, amelyekkel Norvégiának nincs biztonságpolitikai együttműködése. A Ruter jelen pillanatban 300-nál is több Yutong márkájú e-buszt üzemeltet. A Statens Vegvesen (Állami Közútkezelő) adatai szerint jelenleg kb. 1350 kínai buszt regisztráltak Norvégiában, ebből 850-et a már korábban is emlegetett gyártó készített. A Ruteren kívül a Skyss (vestlandi tömegközlekedési szolgáltató) és a buskerudi Brakar is számos Yutongot helyezett üzembe az elmúlt hónapokban. A problémára esetleges megoldást kínálhat az, ha lecsatlakoztatják az internetről a buszokat, amit a SIM-kártya eltávolításával lehet elérni. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Újabb fordulat a bajnoki versenyfutásban

    Kép: Wix Rendkívül izgalmas befutó várható a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalában, legalábbis ami a bajnoki címet illeti. Az Eliteserien november elsejei játéknapján az élvonalba frissen visszajutó Vålerenga hazai pályán 3-1-re verte az éllovas Bodø/Glimt csapatát. Ez azt jelenti, hogy a címvédő négy hónapos bajnoki veretlenségének vége szakadt. Amennyiben a 2. helyen álló, 1 meccsel kevesebbet játszó Viking megnyeri a hátralévő 4 meccsét, akkor a bajnoki trófea Stavangerbe vándorol idén (ez lenne a Viking első bajnoki címe 1991 óta).  A Vålerenga góljait Henrik Bjørdal, Petter Strand és Mathias Grundetjern szerezték, a címvédő részéről Sondre Auklend szépített. Ha a Viking november 2-án idegenben megveri a Strømsgodset csapatát, akkor 27 forduló után 1 pont előnnyel a rogalandi klub átveszi a vezetést. Kjetil Knutsen, a bodøiek vezetőedzője leszögezte, hogy nem foglalkozik a Vikinggel, a saját csapatára koncentrál, valamint arra, hogy a hátralévő meccseken jobban teljesítsenek. Szerinte csapata felismerhetetlenül rosszul játszott és azt kapták, amit érdemeltek. Patrick Berg csapatkapitány kifejtette a TV 2-nek, hogy a sárgamezesek a mérkőzés nagy részében irányítottak, mégis a semmiből bekaptak 3 gólt, ez pedig elmondása alapján rendkívül kellemetlen érzés. Kjetil Flygind, az Aftenbladet riportere azon az állásponton van, hogy jelenleg a Viking a komolyabb bajnokesélyes, mivel nekik van könnyebb sorsolásuk. Meglátása szerint a kiesés elől menekülő Strømsgodset még alaposan megnehezítheti a stavangeriek dolgát.  A két csapat hátralévő meccsei (zárójelben a bajnoki helyezés illetve a hazai/vendég): Bodø/Glimt: Bryne (H, 14. – osztályozó), KFUM Oslo (V, 10.), Fredrikstad (H, 7.)Viking: Strømsgodset (V, 15. – kieső), HamKam (H, 12.), Fredrikstad (V, 7.), Vålerenga (H, 5.) Kovács Ádám Forrás: VG

  • Norvégia és a magány

    Kép: Unsplash Az OsloMet legújabb kutatása az európai országokban tapasztalható magány jelenségét vizsgálta. Az eredmények szerint az északi országok „jól teljesítenek” ezen a téren, vagyis a magány előfordulása viszonylag alacsony. A kutatás egyik szerkesztője, Marja Aartsen elmondta, hogy az elkészült könyv az úgynevezett mezo- és makroszociális feltételekkel kapcsolatos európai vizsgálatokat gyűjti össze. Azt is megvizsgálták, hogyan változott a magány társadalmi megjelenése a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az idősek körében a legmagasabb a magányosság aránya, de a jelenség a fiatalok között is egyre elterjedtebb, különösen a 18 és 22 év közöttiek körében. Aartsen ezt a fokozódó individualizációval és a digitális interakciók elterjedésével magyarázza. A magány komoly kockázati tényező, azonban hatása erősebb azokban az országokban, ahol az egyedüllét ritka. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az északi országok Európában – sőt, világszinten is – a legkevésbé magányos társadalmak közé tartoznak. Aartsen kiemeli, hogy ezekben az országokban az individualista kultúra az autonómiát és az önállóságot nagyra értékeli. Norvégiában ( a többi skandináv országhoz hasonlóan) hivatalosan alacsony a magány előfordulása. Ennek egyik lehetséges magyarázata a skandináv jóléti rendszer, amelynek fontos elemei a részben vagy teljesen ingyenes egészségügyi szolgáltatások. Sok norvég biztonságot talál ebben a szociális hálóban, és elsősorban ezekre támaszkodik a család és barátok helyett, illetve nagyon gyakori a tudatos öngondoskodásra való felkészülés. Európai szinten a megkérdezettek mintegy hét százaléka mondta azt, hogy mindig vagy majdnem mindig magányosnak érzi magát, ami közel kétszerese a norvég értéknek. Norvégiában a lakosság körülbelül négy százaléka, azaz mintegy 200 ezer ember vallotta magát magányosnak. Ezzel szemben olyan országokban, mint Lengyelország vagy Magyarország, a magányosnak vallók aránya körülbelül tizenkét százalék, ami háromszorosa a norvég adatnak. Egyes országokban ráadásul a magány beismerése még mindig tabunak számít, ami miatt a kutatók valószínűleg alábecsülik a jelenség valódi mértékét. Pál Bettina Forrás: TV2 , OsloMet

  • Bergen büszkeségei

    Kép: Unsplash Valóságos futballünnepet rendezett a Brann hazai pályán a sebzett skót óriás, a Rangers FC ellen a labdarúgó Európa-liga október 23-i játéknapján. A tavalyi norvég bajnoki ezüstérmes bergeniek 3-0-ra verték az 55-szörös bajnok glasgow-i csapatot Emil Kornvig, Jacob Lungi Sørensen és Noah Holm góljaival. Freyr Alexandersson, a Brann vezetőedzője a lefújást követően a Viaplay-nek nyilatkozva leszögezte, hogy erre az estére minden bergeni emlékezni fog élete végéig. Fredrik Pallesen Knudsen csapatkapitány szerint a fantasztikus szó nem írja le megfelelően az estét. A 29 éves hátvéd elmondása alapján csapattársai remekeltek és idei legjobb teljesítményükkel álltak elő. A két gólpasszt jegyző Bård Finne kijelentette, hogy ezek az európai esték kihozzák azt a kis pluszt a szurkolókból is.  Győzelmével a Brann 3 meccset követően 6 ponttal a 8. helyen áll az Európa-ligában, olyan csapatokkal pontegyenlőségben, mint a Porto vagy az Aston Villa. Az alapszakaszból az első 8 automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a következő 16 csapat pedig a play-off körben folytathatja. Amit még fontos megjegyezni, hogy Bergen büszkeségei eddigi nemzetközi kupaszereplésükkel mintegy 60 millió norvég koronát zsebeltek be. Az Európa-ligában legközelebb november 6-án lépnek pályára, ekkor az olasz Bologna csapatánál vendégeskednek majd. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Egyre drágább az új tengeralattjárók beszerzése

    Kép: Unpslash Norvégia eddigi legdrágább haditengerészeti beruházása újabb milliárdokkal drágulhat. A Sjøkrigsskolen kutatója, Tor Ivar Strømmen szerint az új, 212 CD-típusú tengeralattjárók ára akár 12-13 milliárd norvég korona lehet darabonként, ami jóval több, mint az eddig hivatalosan becsült 10 milliárd. Norvégia jelenleg négy tengeralattjárót rendelt a német ThyssenKrupp vállalattól, de a parlament tavaly egyhangúlag arra kérte a kormányt, hogy éljen a lehetőséggel és rendeljen még kettőt. Így azonban a végösszeg elérheti a 80 milliárd koronát. A Høyre (Konzervatív Párt) politikusa, Peter Frølich szerint fontos, hogy a döntés mielőbb megszülessen, mivel a késlekedés tovább növelheti a költségeket és késleltetheti a szállítást. Az új tengeralattjárók a több mint 30 éves tengeralattjárókat váltják ki. Az első tengeralattjárót várhatóan 2029-ben kapja meg a norvég haditengerészet.  A 212 CD-típusú tengeralattjárók a legmodernebb technológiát képviselik, és a fregattok után a norvég haditengerészet legdrágább beszerzésének számítanak. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Növekvő drogproblémák a fiatalok körében

    Kép: Unsplash A Norvégiai Orvosok Szövetségének friss tanulmánya szerint az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett az oslói sürgősségi osztályokon regisztrált, kábítószerrel összefüggő mérgezések száma. A kokainnal kapcsolatos mérgezések száma több mint kétszeresére, míg a ketamin esetében tízszeresére nőtt 2019 és 2023 között. A kutatás különösen aggasztó tendenciát mutat a serdülők és fiatal felnőttek körében, akiknél a kokain- és ketaminhasználat terjed leginkább. Emellett a nők aránya is növekszik a szerhasználat miatt kezelt páciensek között, különösen az MDMA használatához köthető esetekben. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Így néz ki a jövő évi állami költségvetési tervezet

    Kép: Unsplash A kormány szerdán nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez a javaslat arról szól, hogy milyen bevételek várhatóak és, hogy hogyan is kellene Norvégiának a rendelkezésre álló pénzeket felhasználnia a következő évben. A bevételi oldalon megjelenik többek között, hogy a kormány több pénzt akar beszedni az olajalapból mint legutóbb. Íme néhány javaslat a költségvetési tervezetből: Több pénzt kapnának az önkormányzatok. A kormány 4 milliárd koronával többet szán nekik, mint az elmúlt évben. Az önkormányzatok (kommune) olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint iskola, egészségügy, idősgondozás. Ennek a pénznek egy részét a megyei önkormányzatok (fylkeskommune) kapják. Továbbra is az állam állná az áramszámláink egy részét. 11,5 milliárd koronát különítettek el erre a célra. Ez magában foglalja az új norvég díjrendszert (norgespris) is. Az Oslofjord kritikus állapotban van. A kormány 100 millió koronát tervez felhasználni a megmentésére a jelenleg is folyamatban levő intézkedéseken felül. Új elektromos autót tervezel venni? Az ilyen autóknak volt némi gazdasági előnye mostanáig. 2027-ben a kormány el akarja törölni a teljes áfamentességet, így drágábban lehetne majd hozzájutni ezekhez. Az előnyök eltörlése már most januárban megkezdődhet azzal, hogy a 300 000 koronánál drágább elektromos autók után 25% áfát kell várhatóan fizetni. A kormány 4 milliárd koronával csökkentené az áramdíjból származó bevételeit. Ez azt eredményezheti, hogy az ár egész évben 4,18 øre/kWh lesz. Ki fizethet kevesebb adót? Amennyiben 20 és 35 év közötti vagy, ez teljesen véletlenszerű. Ez esetben részt vehetsz egy lottón, ahol 100 000 főt fognak kisorsolni, akiknek kevesebb adót kell majd befizetniük. A cél az, hogy kiderüljön, hogy ez vajon több fiatalt csábít-e a munka világába. A személyi jövedelemadó a tervek szerint csökkenni fog, a kormány 4,3 milliárd koronával kevesebbel tervez a jövő évre. A vagyonadót is csökkenthetik a következő évben. Norvégia minden évben egy bizonyos számú menekültet fogad be az ENSZ közreműködésével. A tervezet szerint jövő évben már csak 100 embert fogadna be ennek keretében, mivel igen sok menekült érkezett Ukrajnából, és ők jövőre is védelmet fognak kérni. Az önkormányzatok több támogatást igényelhetnének játékra és tanulásra. Ez az 1-4. osztályos gyerekekre vonatkozik, mivel sokuknál túl gyors az átmenet az óvodából az iskolába. Korábban az önkormányzatok pályázhattak nagyobb gyermekek utáni támogatásra is. A kormány véget akar vetni az ingyenes kompjáratoknak a kisebb forgalmú helyeken. Norvégia egyes részein elengedhetik a diákhitelt. A kormány azt szeretné, ha ez kevesebb önkormányzatra vonatkozna, mint amennyiről korábban szó volt. Egy óvodai hely maximum 1200 koronába fog kerülni, ahogy jelenleg is. A gyermekeket nevelő szülők csökkentett adót fizetnek, azonban a következő évtől a jelenleginél valószínűleg valamivel többet kell betenniük a közösbe. A kormány változtatni akar az adókedvezményen, amit a szülők a gyerekek kiadásainak fedezésére kapnak, mivel az SFO (napközi) és az óvoda olcsóbb lett, mondja a kormány. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: Klar Tale

  • Találkozó a reptéren

    Kép: Wix Villámlátogatásra érkezett Norvégiába Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Október 22-én a Gardermoen repülőtéren közös sajtótájékoztatót tartott Jonas Gahr Størével, Norvégia szeptemberben újraválasztott miniszterelnökével. A norvég kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lenyűgözi őt az ukrán nép vasakarata és bátorsága, amivel Oroszország ellen védelmezik hazájukat. A munkáspárti politikus emellett felvázolta Ukrajna 2026-os támogatására vonatkozó terveit. Norvégia jelenleg 1,5 milliárd koronával (kb. 50 milliárd forinttal) járul hozzá Ukrajna villamosenergia- és fűtésellátásának biztosításához. Ez a mostani volt a kelet-európai ország államfőjének 4. látogatása Norvégiában, rajta kívül még Andrij Szibiha külügyminiszter és Olena Zelenszka first lady is tagja volt a Norvégiába érkező küldöttségnek.  Støre elmondása alapján a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélést követően Zelenszkij – aki saját állítása szerint örül, hogy ismét Norvégiába látogathatott – több európai kollégájával is tárgyalt. Az Egyesült Államok első embere ezen a tárgyaláson arra biztatta az ukrán államfőt, hogy fogadja el Oroszország feltételeit a háború lezárására és mondjon le a kelet-ukrajnai területeiről. A norvég miniszterelnök szerint a határokat nem lehet erővel megváltoztatni, ezt a maga részéről elfogadhatatlannak tartja. Emellett szerinte Ukrajnának joga van megvédeni magát, Norvégiának pedig joga van segíteni az ukránokat. (Ezek olyan alapvető dolgok meglátásom szerint, amiben minden jóérzésű ember egyetért.) Norvégiai villámlátogatását követően Zelenszkij Svédországban folytatta útját, ahol Ulf Kristersson miniszterelnökkel tárgyalt a háborúról és a védelmi együttműködésről. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Több mint 18 ezer új magminta került a globális magbunkerbe

    Kép: Unsplash A héten 18 génbank összesen 18.314 magmintát szállított a világ legnagyobb, magok számára létrehozott biztonsági raktárába, amelyet a norvég kormány alapított 2008 februárjában a Spitzbergákon (Svalbard). A Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium sajtónyilatkozatából azt is megtudhatjuk, hogy ez alkalommal a Fülöp-szigetekről és Peruból új beszállítók is közreműködtek. A Fülöp-szigeteki Rizskutató Intézet több mint 4000 rizsmintát küldött. Ráadásul 90 ország 130 génbankja extra biztonsági intézkedéseket vezetett be a maggyűjteményeinél, és említésre méltó lépéseket tettek annak érdekében, hogy a magokat felkészítsék a sarkvidékig tartó hosszú útra. Vida Réka Forrás: NRK

  • Haaland, a megállíthatatlan

    Kép: Wikipedia Zsinórban 12. válogatott- és klubmeccsén is betalált Erling Haaland, ezzel a 2025/26-os szezonban 14 meccset követően 24 gólnál jár, ami egész pályafutása legjobb szezonrajtja. Október 21-én a labdarúgó Bajnokok Ligájában klubcsapata, a Manchester City könnyed 2-0-s győzelmet aratott a spanyol Villarreal otthonában. A sötétzöldben játszó vendégek első gólját a norvég mesterlövész szerezte Rico Lewis passzát követően, majd az égimeszelőnek nem mondható Bernardo Silva fejjel vette be a hazaiak kapuját, kialakítva a végeredményt. Haaland ezzel a találatával 51 BL-meccsen 53 gólnál jár, 3 találattal lemaradva az örökranglista 8. helyén álló Ruud van Nistelrooy mögött.  Lewis a TNT Sportsnak elmondta, hogy a norvég gólgép egy hihetetlenül jó játékos, aki nagyon könnyen magára tudja vonni a védők figyelmét.  Haalandnak már korábban is volt egy ehhez hasonló sorozata, 2022 augusztusa és októbere között zsinórban 10 meccsen szerzett gólt. A meccset követően a City vezetőedzője, Pep Guardiola úgy nyilatkozott, hogy elégedett csapatával, és jó volt azt is látni, hogy nem kell kizárólag Haalandra hagyatkozniuk góllövés terén, mert más játékosai is feltalálják magukat a kapu előtt.  A manchesteri csapat 3 fordulót követően a BL alapszakaszának 7. helyén áll 7 ponttal, a sorozatban legközelebb november 5-én lépnek pályára, ekkor hazai pályán a német Borussia Dortmund, Haaland előző csapata lesz az ellenfelük. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Rekordnépszerűségnek örvend a norvég alma

    Kép: Unsplash A Norvég Zöldségtermelők Szövetségének friss adatai szerint rendkívül keresett a norvég alma a fogyasztók körében. Az elmúlt év azonos időszakához képest több mint 1000 tonnával több almát adtak el Norvégiában. Nils Kristen Sandtrøen mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter szerint ez a siker annak is köszönhető, hogy a norvég alma kiváló minőségű, és a vásárlók egyre tudatosabban választják a helyi termékeket az importált gyümölcsök helyett. Az idei termés bőséges volt, a kiskereskedelmi láncok pedig hatékonyan helyezték előtérbe a hazai almát a boltok polcain. Decembertől újabb népszerű fajták, köztük a Rubinstep, az Elstar és a Fryd is megjelennek az üzletekben. A korábbi évek tapasztalatai alapján a fogyasztók örömmel fogadják, hogy a szezon végéig elérhetők a norvég almák, és szívesen választják ezeket az importált almák helyett. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

  • Egyre népszerűtlenebbek az amerikai alkoholok Norvégiában

    Kép: Wix A Vinmonopolet eladási statisztikái szerint a norvégok egyre kevesebb amerikai bort és szeszes italt vásárolnak. 2025 szeptemberéig az Egyesült Államokból származó alkoholtermékek eladása 15 százalékkal esett vissza, miközben az összesített alkoholfogyasztás 2,5 százalékkal csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg Svédországban is, ahol a Systembolaget (szerk: a Vinmonopolet svéd megfelelője) szerint a 17 százalékos visszaesés mögött egyfajta „fogyasztói bojkott” áll az amerikai termékekkel szemben. Pál Bettina Forrás: NRK

  • A százezres mez

    Kép: Wix Még október 13-án rendezték a Sola-Storhamar mérkőzést a norvég női kézilabda-bajnokság élvonalában (amit egyébként a hazaiak 32-29-re megnyertek). A különlegesség az volt, hogy a hazai csapat rózsaszín mezben lépett pályára (ez egy utalás a rózsaszín szalagra, ami a mellrák elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet). A meccs után Solában úgy döntöttek, hogy aukcióra bocsátják a mezeket, október 22-én pedig kiderült, hogy Camilla Herrem meze 100 ezer norvég koronáért kelt el, amiből a rózsaszín szalag-akciót támogatják.  A klub Instagram oldalára kikerült posztban hálás köszönetet mondtak és leírták, hogy ez minden idők egyik legdrágább norvég sportmeze. Az eredeti viselő 39 éves veterán kiválóság személyesen is érintett a mellrák elleni küzdelemben, ugyanis ő maga is ezzel a betegséggel vív hatalmas küzdelmet. Herrem a TV 2-nek azt mondta, hogy elképesztően meghatódott és hálás, hogy valaki egy ilyen nemes ügyet ekkora összeggel támogat. Férje és edzője, Steffen Stegavik azon a véleményen van, hogy ez egy fantasztikus gesztus, és azt mutatja, hogy felesége mekkora példakép sokak számára. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Klímakonferencia a Norvég Központi Bank szervezésében

    Kép: Wix A koronaherceg is jelen volt a norvég jegybank által szervezett klímakonferencián, amelyen vezető szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan befolyásolja a éghajlatváltozás és a fosszilis energiahordozókról való átállás a makrogazdaságot és a pénzügyi piacokat. A koronahercegen kívül – akit a központi bank elnöke, Ida Wolden Bache személyesen fogadott – a felszólalók közt jelen volt még Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke és Al Gore korábbi amerikai alelnök. Az esemény egyben lezárta a Norvég Központi Bank Klíma akciótervét (2022-2025) valamint a 2023-2025 közötti stratégiai időszakát, amelynek három fókuszterülete közé tartoztak az éghajlattal kapcsolatos kérdések. A norvég jegybank célul tűzte ki, hogy elmélyítse tudását a klíma és az energiaátmenet norvég és nemzetközi gazdaságra gyakorolt hatásairól és megossza tapasztalatait.  A koronaherceg személyesen találkozott Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével, ezt követően megbeszélést folytatott három kutatóval – Solomon Hsiang, Diego Känzig és Bård Harstad – majd Ida Wolden Bache jegybankelnökkel és a befektetési részleg (NBIM) vezérigazgatójával, Nicolai Tangennel folytatott beszélgetést. Vida Réka Forrás: Kongehuset , Dagbladen

  • Adatproblémák a Helsenorge-nál

    Kép: Wix 2025. október 21-én 09.20 és 10.11 között mások adataihoz férhettek hozzá felhasználók egy hiba miatt. Hiba történt, aminek következtében a felhasználók rossz személyi számokhoz és nevekhez férhettek hozzá – mondta Mette Valle Sannes a Norsk helsenett kommunikációs vezetője. Ez természetesen egy súlyos incidens. A történteket kivizsgáljuk és jelentjük az Adatvédelmi Hatóságnak – nyilatkozta Sannes a VG-nek. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: VG

  • A beteljesült kívánság

    Kép: Wix Október 6-án kiderült hogy megvalósult Michael Brandsegg-Nygård nagy álma, és ott lesz az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Detroit Red Wings keretében a Montreal Canadiens elleni október 10-i szezonnyitón. Ezzel ő lesz az NHL történelmének valaha volt legfiatalabb norvég játékosa, aki pályára léphet a világ legjobb hokiligájában. A 20 éves játékos úgy nyilatkozott a The Mullet című podcastben, hogy éppen az apjával beszélgetett FaceTime-on, amikor befutott a jó hírt közlő telefonhívás. Saját bevallása szerint nem az örömünnep, hanem a döbbenet volt az első reakciója. Családja és több barátja pedig egyből útnak is indult, hogy élőben lehessenek tanúi a nevezetes eseménynek. Az esetleges pályára lépés pedig azt jelenti, hogy éves szinten közel 10 millió norvég koronát fog keresni. Amennyiben ez nem jött volna össze, és csak a tartalékcsapatba került volna be, akkor évi 850 ezer koronás bérre számíthatott volna.  Az elmondhatatlanul büszke édesapa, Kjell Richard „Ricky” Nygård úgy vélekedett, idegtépő volt végigkövetni a kiválasztási folyamatot, különösen az utolsó keretszűkítés előtti napokat. Emellett azt is elárulta, hogy soha nem látott még NHL-meccset élőben. Michael húga, Carmen úgy nyilatkozott, hogy majdnem elsírta magát örömében, amikor megtudta az örömhírt. Maga a meccs nem sok örömöt hozott a Brandsegg-Nygård családnak, ugyanis a Red Wings hazai pályán egy méretes, 5-1-es pofonba szaladt be a Canadiens ellen. Ezt követően oda-vissza verték a Toronto Maple Leafs csapatát (hazai pályán 6-3-ra, idegenben 3-2-re hosszabbítást követően), majd a címvédő Florida Pantherst ütötték ki 4-1-re, legutóbb pedig október 18-án hajnalban a Tampa Bay Lightningot verték hosszabbításban 2-1-re Aksel Sandin-Pellikka és Dylan Larkin góljaival. Jelen állás szerint a Red Wings 4 győzelemmel és 1 vereséggel négyes holtversenyben vezeti a Keleti Főcsoportot (rajtuk kívül a Carolina Hurricanes, a Washington Capitals és a Montreal Canadiens áll még 8 megszerzett ponttal). Michael Brandsegg-Nygård mind az öt meccsen pályára lépett, ám az első gól és gólpassz is várat még magára. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Eladó az ikonikus világítótorony: 48 millió koronás árnövekedés

    Kép: Bernat Tubau / Husfoto Külföldön és belföldön egyaránt komoly figyelem irányul a Lofoten szigetcsoport egyedi világítótornyára, amely az óceán partján áll, hatalmas hegyekkel körülvéve. Ha a megfelelő vevő felbukkan, az eladási ár akár változhat is. – Már sokan érdeklődtek, de a Henningsværon található világítótorony eladása feltehetően még eltart egy ideig – mondja a műgyűjtő és galériatulajdonos Venke Hoff, aki férjével együtt 1997-ben 1,75 millió koronáért vásárolta meg az ingatlant. Most, majdnem 30 évvel később újra eladó, 50 millió koronáért. Az ingatlanügynök szerint nehéz volt megállapítani az árat, mivel olyan tulajdonságokkal bír, amelyeket nem lehet más ingatlanokkal összehasonlítani. Három hónap alatt már 10 megtekintést tartottak, de konkrét vevő még nem érkezett, szerintük azonban ez egyáltalán nem sok idő ilyen speciális ingatlan esetében. Egyelőre összegyűjtik az érdeklődőket és elbeszélgetnek velük. Időt hagynak rá, hogy átgondolják, és a következő alkalommal már lehet az árról is beszélgetni. Az adásvétel előtt azonban még egy akadály áll: az eladóknak jóvá kell hagyniuk a vevőt. Elmondásuk szerint a jövőbeli tulajdonos bárki lehet, akár olyasvalaki is, aki egy teljesen egyedi nyaralót szeretne, vagy aki inkább üzleti célokra használná, azonban ugyanúgy gondját kell viselnie a toronynak, ahogy ők tették. A házaspár az első naptól kezdve időt és erőfeszítést nem sajnálva kezdett bele a restaurálásba. Stabil értékrend szerint élnek, és ahelyett, hogy lebontották volna a tornyot és a helyére halászházakat építettek volna – amit a helyi szabályok nem tiltottak akkoriban – ők gondját viselték. Munkájukért a Norvég Műemlékvédelmi Egyesület Megőrzési Díjában is részesültek. Szeretik ezt a helyet és örömüket lelték abban, hogy a világ minden részéről érkező művészekkel is megoszthatták. 2017-ben még Sonja királyné is a vendégük volt, hogy művészetekkel és a természettel kapcsolatos projektekről beszélgessenek. Egy évvel később Yoko Ono rendezett itt fényinstallációt. Vida Réka Forrás: NRK

  • Haakon koronaherceg az Egyesült Államokba látogat – 200 éves jubileumot ünnepel

    Kép: Unsplash 1825. július 4-én 52 norvég hagyta el Stavanger kikötőjét a Restauration nevű hajón, hogy új életet kezdjen Amerikában. Ez az út a norvég kivándorlás kezdetét jelentette: a következő száz évben mintegy 800 000 norvég költözött az Egyesült Államokba a szegénység elől és a jobb élet reményében – vagyis kétszáz évvel ezelőtt a norvégok is gazdasági menekültek voltak. Idén, pontosan kétszáz évvel később, a történelmi hajóút újraéledt: a Restauration másolata július 4-én ismét kifutott Stavangerből, és várhatóan október 9-én érkezik meg New Yorkba, ahogy az eredeti hajó is 1825-ben. A jubileum alkalmából Haakon koronaherceg az Egyesült Államokba látogat, hogy részt vegyen a megemlékezéseken. Programja során ellátogat az iowai Decorah városába, valamint Minneapolisba és St. Paulba Minnesotában, mielőtt New Yorkban ünnepelné a Restauration érkezésének 200. évfordulóját. A koronaherceget Espen Barth Eide külügyminiszter és Cecilie Myrseth kereskedelmi és ipari miniszter is elkíséri. A hivatalos látogatás célja nemcsak az évforduló megünneplése, hanem a norvég–amerikai kapcsolatok erősítése az üzleti élet, a kutatás és a kultúra területén – közölte a norvég Külügyminisztérium. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

  • Összejön-e a nagy visszatérés?

    Kép: Unsplash Mintegy 14 hónappal a 2024-es nyári olimpia kézilabdadöntője után visszatért az olimpiai és EB-címvédő Norvégia keretébe Nora Mørk. Az október 14-i larviki összetartáson az Esbjerg veteránja ott volt az Ole Gustav Gjekstad szövetségi kapitány által meghívott játékosok között. Ennek ellenére távolról sem biztos a VB-részvétel a 34 éves jobbátlövő számára. Nem az erőnléte miatt, hanem mert a májusban született kislányának, Tyrának még nincs útlevele, ő pedig nem szeretné a gyerekét ennyire hosszú időre magára hagyni. Az útlevél igényléséhez születési anyakönyvi kivonatot kérnek, azt pedig keresztelő nélkül nem kapja meg (megj.: rövid kutatásom során azt találtam, hogy a keresztelő nem előfeltétele az eredeti születési anyakönyvi kivonatnak – a szerk.). Erről a szövetségi kapitányt is tájékoztatták, aki úgy vélekedett, hogy most a norvég hatóságok térfelén pattog a labda, és az ő dolguk gyorsan kiállítani az útlevelet (a norvég hatóságok és a gyors ügyintézés két külön univerzumba tartoznak – a szerk.).  Alig pár hónappal gyermeke születését követően Mørk kirobbanó formában tért vissza. Klubját, a dán élvonal 2. helyén álló Esbjergbet zsinórban 5 bajnoki győzelemhez segítette, a BL-ben pedig 4 meccsen 16 gólnál és 20 gólpassznál jár (ez utóbbi statisztikában a Ferencvárost erősítő Klujber Katrin társaságában az 1. helyet foglalja el). A veterán jobbátlövő csak az október 15-i, Románia elleni felkészülési meccsen lép pályára, október 18-án Pozsonyban Szlovákia legjobbjai ellen egy újoncokból álló norvég válogatott fog játszani (a románok elleni meccset végül 29-27-re nyerték a norvégok). Kovács Ádám Forrás: VG

  • SMS-káosz az Altinn rendszereiben – több tízezer felhasználót érintett a hiba

    Kép: Unsplashed Több norvég közszolgáltatás is technikai problémákat tapasztalt, amelyek következtében szerdán hatalmas mennyiségű SMS-t küldtek ki a felhasználóknak. Aznap este 21:20-kor a Digitaliseringsdirektoratet (Digdir) sajtókapcsolati munkatársa, Benjamin Moe bejelentette, hogy a hibát sikerült kijavítani. Csütörtökön azonban a probléma ismét felbukkant. Az Altinn-felhasználók újra tömegesen kaptak SMS-értesítéseket, és a Digdir arról tájékoztatott, hogy intenzíven dolgoznak a hiba okának feltárásán és a rendszer stabilizálásán. A délutáni órákban a hibát ismét sikerült elhárítani, de a vizsgálat tovább folytatódott annak megállapítására, mi okozta az újabb fennakadást. A Digdir becslése szerint több mint 40 000 felhasználó kapott egynél több üzenetet, közülük néhányan akár százat is. Több mint 400 ember több mint 50 SMS-t kapott, 5000-nél is többen több mint 25-öt, míg 28 000-nél is többen tízen felüli számú üzenetet. A hatóságok elnézést kértek a felhasználóktól a kellemetlenségekért, és készenléti állapotot rendeltek el annak érdekében, hogy a rendszer ne küldjön ki felesleges üzeneteket. Az incidens során semmi sem utalt arra, hogy hekkertámadás történt volna, de a pontos ok feltárása még folyamatban van. A problémák miatt a NAV ideiglenesen leállította az SMS-küldéseket, amíg az Altinnal közösen dolgoznak a hiba megoldásán. Egyelőre sem a NAV, sem az Altinn, sem a norvég Adóhivatal (Skatteetaten) nem tudta megmondani, hány embert érintett pontosan a probléma. A Digdir később közölte, hogy a gondok a Skatteetaten által küldött üzeneteket is érintették, de jelenleg sem ismert, hány felhasználó kapott ismétlődő értesítéseket. A szerdai napon már több NAV- és Adóhivatal-felhasználó számolt be arról, hogy tucatnyi, sőt, akár több tucat azonos tartalmú üzenetet kapott rövid időn belül. A Nav megerősítette, hogy körülbelül 22 000 ember kapott duplikált üzeneteket a rendszerhibának köszönhetően. Orbán-Kereki Renáta Forrás: VG

  • A jégkorongozó és a koronaherceg

    Kép: Unsplash Norvég idő szerint még október 7-én nagy találkozóra került sor. Ugyanis összefutott egymással Mats Zuccarello, az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Minnesota Wild támadója, és Haakon, Norvégia koronahercege. A 38 éves szélső úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy norvég hazafiként nagyon menő dolognak a tartja ezt a találkozást.  Haaakon nem jégkorongozni ment Minnesotába, hanem a Dinomights nevű projekt alakulását megtekinteni. Ennek lényege, hogy a hoki iránt érdeklődő fiataloknak kínál lehetőséget egyebek mellett számítógépes kurzusok és közösségi munka elvégzésére, továbbá segítséget kapnak a leckeíráshoz is. A Minnesota Wild szurkolóit „Zucca” arról tájékoztatta, hogy sérülése még mindig nem jött rendbe teljesen, ezért várhatóan november közepéig/végéig nem lesz hadra fogható. Márpedig a Wildnak szüksége lenne a norvég kiválóságra, ugyanis október 18-i állás szerint a minnesotai csapat 5 NHL-meccset követően 2 győzelemmel és 3 vereséggel a Nyugati Főcsoport 13. helyén áll.  Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Több mint 40 Rolex órát loptak el Oslóban az idén

    Kép: Wix Robbanásszerűen megnőtt a luxusórákat érintő lopások és csalások száma az utóbbi időben Oslóban, ám a rendőrség csak ritkán tudja felderíteni az ügyeket és kézre keríteni az elkövetőket. Per Thomas Omholt, az oslói rendőrség ügyésze közölte, hogy idén eddig 41 ilyen esetet regisztráltak, ám ezek közül 38-at már ejtettek. Több eltulajdonított óra értéke meghaladja a 100 000 norvég koronát. A lopások többsége éttermekben, közterületeken, fitnesztermekben vagy magánlakásokban történt. Az ügyeket jellemzően ismeretlen elkövető miatt szüntetik meg, de néhány esetben a rendőrség kapacitáshiány miatt sem tud további vizsgálatot folytatni. Ennek ellenére a hatóságok arra biztatják a károsultakat, hogy tegyenek feljelentést, még akkor is, ha az ügy felderítésére csekély az esély. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Szia uram, VB-re kijutás érdekel?

    Kép: Unsplash Magabiztos győzelmet aratott a norvég labdarúgó-válogatott hazai pályán Izrael ellen. A VB-selejtezős csoportját vezető Norvégia kis szerencsével ugyan, de végül 5-0-ra diadalmaskodott, és még egy lépéssel közelebb került a 2026-os kanadai-mexikói-amerikai közös rendezésű világbajnokság. A mesterhármasig jutó Erling Braut Haaland a TV 2-nek úgy nyilatkozott, hogy erről még nem szeretne beszélni, és most a következő meccs megnyerésére koncentrálnak inkább. Nála eggyel optimistább Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője, aki szerint közel 100%-os a kijutás valószínűsége. Az NRK másik szakértője, Carl-Erik Torp is ugyanígy vélekedik. Vagyis érdemes elkezdeni keresni a szállást az Atlanti-óceán nevű pocsolya túloldalán, meg azt is, hogy fognak átjutni. Mondjuk aki true északi harcos, és most felpattan egy viking hajóra, az jövő júniusra biztosan célba ér. Abban az esetben viszont mégse, ha Olaszország nagyon megveri az észteket, a moldávokat, majd a csoportkör zárómeccsén Norvégiát is, és Haalandék is leverik az észteket. Pillanatnyilag a norvégok +26-os, az olaszok pedig +5-ös gólkülönbséggel állnak. Ugye a szabály az, hogy pontegyenlőség esetén a sorrendet a gólkülönbség dönti el. Az október 11-i mérkőzés meglehetősen kaotikusan indult, Patrick Berg megtaposása után tizenegyest lőhetett Norvégia. Daniel Peretz pedig nem perecelt, hanem védett egyet. Majd a játékvezető visszafújta a büntetőt, miután a hálóőr szabálytalanul mozdult ki a lövést követően (egyik lábbal sem tartózkodott a gólvonalon). Az ismétlést Haaland a kapu másik oldalába tervezte lőni, ám a Hamburg kapuvédője meghiúsította a Manchester City csatárának ezen tervét. Aztán viszont beindult a gólgyár. A 18. percben Alexander Sørloth beadását követően Anan Khalaili továbbított a játékszert saját kapujába. A második gólban is kulcsszerepet vállalt az Atlético Madrid csatára, ugyanis ő ugratta ki, Haalandot, aki közvetlen közelről higgadtan belőtte a helyzetet egy kis labdacipelés után. Egy perccel később pedig jött a 3. csapás. A norvég támadást követően Peretz kapus olyan szerencsétlenül ért labdába, hogy az eltalálta Idan Nachmiast, akiről bepattant a kapuba. Mondjuk az sem elhanyagolandó tényező, hogy a gólt megelőzően Haaland belökte a Ludogorec védőjét, mint Terminátor a kerti budi ajtaját. A 2. félidőre jelentősen visszavettek a norvégok. Ståle Solbakken tanítványai vannak annyira jófejek, hogy nem akarják nagyon megalázni az ellenfeleiket. De Erling Haaland mást gondolt, és lőtt még 2-t. Mindkét esetben Antonio Nusa, az RB Leipzig fiatal támadója volt az egyszemélyes kiszolgálószemélyzet. A Manchester City 25 éves gólgépe ezzel 51 válogatott gólnál jár, és utolérte az örökranglistán az Arsenal és a francia válogatott legendás csatárát, Thierry Henryt (aki mellesleg VB-győztes és tagja volt az angol élvonal küzdelmeit 2003/04-ben veretlenül megnyerő Arsenalnak is). A korábban emlegetett Carl-Erik Torp külön kiemelte Antonio Nusát, aki csak akkor nem ültette körhintába a komplett izraeli védelmet (azért nem szopórollert írtam, mert az bunkóság lett volna. De most már leírtam ezt a szót is, szóval mindegy). A Leipzig játékosa az NRK meccs utáni értékelésén 8-as osztályzatot kapott, a 3 gólt szerző Haaland az egyetlen, aki 9-est kapott (mondjuk zsinórban 2 elrontott tizenegyesért én többet vontam volna le, de egy mesterhármassal nagyjából feledtette a dolgot). Nusán kívül Kristoffer Ajer, a Brentford védője, Sander Berge, a Fulham középpályása, és Ståle Solbakken, a norvég labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya kapott még 8 pontot a 10-ből. Norvégia tétmeccsen legközelebb november 13-án lép pályára, ekkor hazai pályán fogadják a világranglistán 129. Észtországot, majd 3 nappal később a legendás San Siróban lépnek pályára a 10. helyet elfoglaló Olaszország ellen (Norvégia ezen a listán 31.). Az este 6-os idősávban játszották még a Magyarország-Örményország VB-selejtezőt. Nos, innen is jó híreket hoztam, ó nagy Batyukám. A magyarok 2-0-ra győztek, a 2. válogatott meccsén 1. gólját szerző Lukács Dániel (aki egyébként a Puskás Akadémia csapatát erősíti), illetve a szintén 1. válogatott gólját jegyző Ferencváros-játékos, Gruber Zsombor góljaival. Győzelmükkel Marco Rossi tanítványai a csoport 2. helyére léptek előre, 3 meccsen szerzett 4 ponttal, ezzel pedig pótselejtezőt érő helyen állnak. Csak ne legyen ennek is olyan vége, mint a legutóbbi VB-pótselejtezőnek, akkor 1997-ben Jugoszlávia 12-1-es összesítéssel döngölte földbe a nemzeti 11-et. Ez most azért nem fog összejönni, mert Jugoszlávia nem létezik már. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Kis ország, nagy probléma a Manchester Citynek

    Kép: Unsplash A labdarúgó Bajnokok Ligája október 1-jei játéknapján a Manchester City az AS Monaco együtteséhez látogatott, ahonnan egy 2-2-e döntetlennel távoztak. A vendégek mindkét gólját a norvég csatárklasszis, Erling Braut Haaland szerezte, aki 50 BL-meccsen már 52 gólnál jár. Ennek ellenére a lefújást követően úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen dühös, és ez az eredmény egyszerűen nem eléggé jó. Az angol klub spanyol menedzsere, Pep Guardiola szerint Haaland remekül játszott a Monaco ellen. A City a 15. percben előnybe került norvég gólgyárosának köszönhetően, azonban Jordan Teze, a hazaiak középpályása a 18. percben egyenlített. A 44. percben ismét Haalandék kerültek előnybe, erre sokáig nem tudott válaszolni a tavalyi francia bronzérmes. Azonban a 90. percben büntetőhöz jutottak, amit Eric Dier higgadtan értékesített. A Manchester City 2 meccs után 1 győzelemmel és egy döntetlennel a 8. helyen áll, Haaland pedig 3 góllal a góllövőlista 3. helyén (rajta kívül még Anthony Gordon, a Newcastle, és Jonathan Burkardt, az Eintracht Frankfurt támadója jár még 3 találatnál). A szezon egészét nézve pedig 8 klubmeccsen 11 gólt termelt a 25 éves norvég csatárklasszis. A manchesteri sztárcsapat következő meccsére október 5-én kerül sor, ekkor az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában a Brentfordhoz látogatnak. A BL-ben pedig legközelebb október 21-én lépnek pályára, ekkor idegenben a spanyol Villarreal lesz az ellenfelük. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Lesznek-e norvég újoncok az NHL-ben?

    Kép: Wix Végéhez közeledik az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL előszezonja. Alig 1 hét múlva rajtol a világ legkeményebb hokiligája, és a felkészülési meccsek alapján igencsak jó esély kínálkozik rá, hogy idén 2 norvég újoncot is avassanak. Az egyik a hátvéd Stian Solberg, akit tavaly az első kör 22. helyen draftolt az Anaheim Ducks, a másik pedig a támadó Michael Brandsegg-Nygård, aki szintén az 1. körben kelt el, ám őt a 15. helyen a Detroit Red Wings választotta ki. Solberg 3 meccsen kapott lehetőséget, ezeken nem szerzett se gólt, se gólpasszt (mondjuk hátvédként nem ez az elsődleges feladata), Brandsegg-Nygård pedig 6 meccsen 2 gólt és 3 gólpasszt tett bele a közösbe. Ebből a legutóbbit október 3-án hajnalban, a Toronto Maple Leafs ellen jegyezte a Red Wings 19 éves támadója, ekkor Alex DeBrincatet szolgálta ki, csapata pedig végül 3-1-re győzött. A korábbi válogatott hátvéd, Alexander Bonsaksen szerint mindkét fiatal eléggé jó teljesítményt nyújtott ahhoz, hogy a 2025/26-os szezon során mindketten bemutatkozhassanak az NHL-ben. Az előző szezon után visszavonult 38 éves védő szerint Brandsegg-Nygård jól használta ki a neki jutó lehetőségeket, és bebizonyította, hogy a legmagasabb szinten is képes jó teljesítményt nyújtani. Ami pedig Solberget illeti, Bonsaksen meglátása szerint a Ducksnál jó helyen lesz, pláne úgy, hogy a kaliforniai csapat védelme papíron az elmúlt években finoman szólva sem volt túl erős. Michael apja, Kjell Richard Nygård (aki mellesleg kapusként 8 norvég bajnoki címet nyert) leszögezte, hogy fia kiérdemelte a lehetőséget, hogy bemutatkozzon az NHL-ben, azonban ha ez nem jön össze, akkor a Red Wings tartalékcsapatánál, a Grand Rapids Griffinsnél fogja kezdeni a szezont. Nygård papa saját elmondása szerint azt tanácsolta fiának, hogy ne veszítse el a fejét, ha nem lesz ott a detroiti csapat október 10-én, hajnali 1-kor kezdődő nyitómeccsén, ahol hazai pályán fogadják majd az NHL rekordbajnokát, a 24-szeres Stanley-kupa-győztes Montreal Canadiens csapatát. Ugyanezen a napon, de hajnali 4-kor Stian Solberg csapata, az Anaheim Ducks számára is megkezdődik az NHL 2025/26-os alapszakasza, ők idegenben, a Seattle Kraken ellen fognak pályára lépni. A jelenleg is aktív norvég NHL-játékosok közül Mats Zuccarello (Minnesota Wild) sérülés miatt fogja kihagyni a szezon elejét, Emil Lilleberg (Tampa Bay Lightning) pedig várhatóan jégre lép csapata Ottawa Senators elleni szezonnyitóján. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Egy izlandi hős Bergenben

    Kép: Wix Október 2-án a labdarúgó Európa-ligában a norvég SK Brann hazai pályán 1-0-ra legyőzte holland Utrecht csapatát az izlandi Sævar Atli Magnússon 41. percben szerzett góljával. A 7-szeres izlandi válogatott támadó ezzel 15 meccsen 10 gólnál jár, amióta Bergenbe igazolt. A norvég klub izlandi vezetőedzője, Freyr Alexandersson véleménye szerint csapata bebizonyította, hogy igenis van keresnivalója az európai porondon. Már a szeptember 25-i játéknapon is közel álltak a bravúrhoz, ám akkor idegenben 2-1-re kikaptak a francia Lille csapatától. Nils Johan Semb, a Viaplay szakértője szerint nagyszerű győzelmet aratott a Brann, és remekül kezdték az Európa-ligát. Ám azt is hozzátette, hogy maga a meccs nem volt igazán jó, de ez senkit nem fog érdekelni Bergenben. A hordalandi csapatnak már korábban is voltak izlandi kiválóságai, a 2007-es bajnokcsapatban fontos szerep jutott Kristján Örn Sigurðssonnak, Ólafur Örn Bjarnasonnak és Ármann Smári Björnssonnak. Most a vezetőedző Alexandersson és az új csodacsatár Magnússon mellett Eggert Aron Guðmundsson is jelentős szerepet játszik a csapat sikereiben. A korábbi Brann-játékos, jelenleg BA-szakértő (BA – Bergensavisen) Jonas Grønner szerint Magnússonnak minden esélye megvan arra, hogy a bergeni csapat történelmének legjobb igazolásai közé kerüljön. A Brann legközelebb október 5-én lép pályára, akkor a listavezető (és egy meccsel többet játszó) Vikinghez utaznak Stavangerbe. Az Európa-ligában, ahol jelenleg 2 meccset követően 3 ponttal a 17. helyen állnak, legközelebb október 23-án fognak szerepelni, ekkor a skót Rangers FC-t fogadják majd hazai pályán. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Trump azt kérdezte, ki lehet-e zárni Norvégiát a NATO-ból

    Kép: NATO Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy Norvégiát ki kellene rúgni a NATO-ból a túl alacsony védelmi kiadásai miatt. 2018 májusában a Fehér Házban tartott megbeszélésen emellett a korábbi svéd modellt javasolta az országnak, ha nem fizetnek eleget. Norvégia ebben az időben a GDP-jének mindössze 1,6%-át költötte védelmi célokra, jóval a NATO által meghatározott 2%-os cél alatt. Összehasonlításképpen az USA 3,4%-ot költött a több mint 36-szor nagyobb hazai össztermékből. A TV2 szerint Stoltenberg azt írja: beütött az üzleti szemlélet. Azt javasolták, hogy ha Norvégia nem hajlandó fizetni egy „teljes NATO”-tagságért, akkor az akkori svéd szemlélet szerinti lazább, „fél NATO” társulást kellene választania. Ha teljes fedezetet akar az ember, az egész biztosítási díjat ki kell fizetni. A NATO-összeomlás miatti félelem A könyv, ami Stoltenberg 2014 és 2024 közötti NATO főtitkárként eltöltött 10 évét mutatja be, szintén beszámol a 2018 júliusi drámai csúcsértekezletről. „Talán ez lesz az az értekezlet, ahol a NATO összeomlik, pont az én szolgálatom alatt.” – áll a könyvben. Trump azzal fenyegetett, hogy az USA elhagyja a szövetséget, ha az európai országok nem növelik erőteljesen a védelmi büdzséjüket. 2% túl kevés. 4%-ot kell megcélozni, ha általános védelmet kívánnak. A csúcstalálkozó törékeny „fegyverletétellel” ért véget. Trump miatti szégyen A VG szerint a könyv gazdagon tartalmaz részleteket is, mivel Stoltenberg rendszeresen készített jegyzeteket. Számos Trumppal kapcsolatosan megjelent bulvárhír is helyett kapott benne, például amikor 2018 júliusában, a brüsszeli NATO-csúcs előtt pár órával Stoltenberg közös reggelin vett részt Trumppal, előzetesen kiválogatott újságírók társaságában. Az amerikai elnök a világsajtó előtt intézett számos támadást Stoltenberg és egyben Norvégia ellen. Trump védelmi minisztere, Jim Mattis a reggeli után azt nyilatkozta, hogy szégyelli az elnök viselkedését. Az apa halála A könyv szintén beszámol Thorvald Stoltenberg haláláról és körülményeiről. Egy VG-nek adott interjújában Jens Stoltenberg elmesélte, hogy úgy érezte, apja megvárta, amíg hazaér a NATO csúcstalálkozójáról, mielőtt másnap csendben elaludt. A világ vezetői A DN véleménye szerint Stoltenberg drámaian és meglepően őszintén ír többek között arról, hogyan enyhítette a konfliktusokat, miközben az egységet kellett szem előtt tartania a szövetség megfeneklésének idején. Trump első elnökségén kívül a könyvben feltűnik még Emmanuel Macron, Vladimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov, rajtuk kívül Ukrajna, Törökország és Németország vezetői, valamint Barack Obama és Joe Biden korábbi amerikai elnökök is. Vida Réka Forrás: Bok365

  • Csúcstalálkozó Koppenhágában

    Kép: Wix Európa biztonsága és Ukrajna támogatása volt a fő témája az Európai Politikai Közösség október 2-i koppenhágai csúcstalálkozójának, amelyen részt vett Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke is. A munkáspárti politikus úgy vélekedett, hogy Európának össze kell tartania ilyen veszélyes időkben, különösen ami Oroszország Ukrajna elleni illegális támadóháborúját illeti, de ennek az együttműködésnek ki kell terjednie más összetett problémákra, és a határokon átívelő szervezett bűnözésre is. A csúcstalálkozón Støre és észt kollégája, Kristen Michal vezették le azt a megbeszélést, amelynek legfőbb témája az volt, hogyan tudna Európa a legjobban együttműködni a régi és az új biztonsági fenyegetésekkel szemben. Itt szóba került Ukrajna támogatása, Európa védelme és a komplikált fenyegetések. Más megbeszélések a gazdasági biztonságról, kábítószer-csempészetről és a migrációról szóltak. A norvég miniszterelnök azon az állásponton van, hogy Európának jobban kell teljesítenie az összetett fenyegetésekkel és a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni gyors fellépés terén. Az európai állam- és kormányfők találkozóján téma volt még a Dániában történt drónincidensek is. Støre erről úgy nyilatkozott, hogy Dánia kérésére Norvégia embereket és felszerelést biztosít a koppenhágai csúcstalálkozó idején esetlegesen bekövetkező drónincidensek kezelésére. A norvég miniszterelnök emellett még találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Magáról az EPK-csúcstalálkozóról Støre úgy vélekedett, hogy ez egy hasznos színtér Norvégiának, mivel itt megvitathatják a legfontosabb közös európai kihívásokat, továbbá az EU-tagállamok és a nem tagállamok egyenlő feltételek mellett találkozhatnak. Szerinte fontos, hogy Európa közös állásponton legyen Oroszországgal szemben, és elítélje a háborús és egyéb fenyegetések bevetését politikai célok elérésére. Az EPK-ról röviden: Ez egy 2022 májusában, Emmanuel Macron francia elnök javaslatára létrehozott kezdeményezés, melynek célja az európai országok közötti együttműködés erősítése egyebek mellett a béke és a biztonság területén. Résztvevői között van 47 európai ország (Oroszország és Fehéroroszország nem tagok) állam- és kormányfői, illetve az EU, a NATO, az EBESZ és az Európai Tanács vezetői. Minden ősszel az Európai Unió Tanácsának soros elnöke a csúcstalálkozó házigazdája (tavaly Magyarország, jövőre pedig Írország), tavasszal pedig egy nem EU-tagállam (idén Albánia, jövőre pedig Örményország). Norvégiát eddig minden alkalommal Jonas Gahr Støre miniszterelnök képviselte. Kovács Ádám Forrás: Regjeringen

  • Amerikai felderítőgépek Oslóban

    Kép: Wikipedia Az amerikai hadsereg több P-8 Poseidon típusú repülőgépet állomásoztat Gardermoenben. A Norvég Fegyveres Erők szóvivője, Brynjar Stordal megerősítette, hogy a gépek valamivel több mint egy hete tartózkodnak Oslóban, azonban nem árulta el, milyen küldetéseket hajtottak végre. A P-8 Poseidon egy amerikai Boeing által gyártott felderítő repülőgép, amelyet elsősorban tengeri járőrözésre és megfigyelésre használnak. A típus alkalmas tengeralattjárók felkutatására is. Nem ez az első jelentős amerikai katonai jelenlét a térségben: a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, az USS Gerald R. Ford nemrégiben ismét Oslóban járt, miután közös hadgyakorlaton vett részt a norvég, a német és a francia haditengerészettel az Északi-tengeren. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Oroszország háromszor is megsértette Norvégia légterét

    Kép: Wix Szeptember 23-án a NATO-tagállamok közösen elítélték Oroszországot, amiért megsértette Észtország, Románia és Lengyelország légterét. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ez „felelőtlen és elfogadhatatlan magatartás a NATO-szövetségesek területén, különösen egy súlyos biztonságpolitikai helyzetben”. Støre hozzátette, hogy Oroszország az idei évben három alkalommal sértette meg Norvégia légterét. Két incidens Vardøtől északkeletre, tengeri területek felett történt, míg a harmadik Kelet-Finnmark egy lakatlan részén. A határsértések időtartama egy és négy perc között mozgott. A norvég hatóságok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy az incidencek szándékosak voltak-e, vagy navigációs hibából adódtak. Espen Barth Eide külügyminiszter elmondta, hogy magyarázatot kértek az orosz fél részéről, ám eddig nem kaptak választ. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

  • Norvég segítség Dániának a drónfenyegetés ellen

    Kép: Wix A norvég kormány bejelentette, hogy támogatást nyújt Dániának a drónfenyegetések kezelésében. Tore O. Sandvik védelmi miniszter közölte, hogy Norvégia katonai felszereléssel és személyzettel is segítik a dán Fegyveres Erőket. Az elmúlt napokban több alkalommal észleltek drónokat dán repülőterek felett, mind polgári, mind katonai létesítmények közelében. A fenyegetés miatt a hatóságok országos szinten betiltották a polgári drónhasználatot. Dánia a nemzetközi partnerektől is kap segítséget: Svédország radarrendszereket telepít, míg Franciaország többek között egy Fennec katonai helikopterrel támogatja a műveleteket. Szeptember 30-án az Egyesült Államok is segítséget ajánlott Dániának, és egy antidrón rendszerrel támogatják a skandináv országot. Pál Bettina Forrás: NRK , NRK

  • Drónokat észleltek Brønnøysund felett

    Kép: Wix A nordlandi rendőrség szeptember 28-án este két drónról kapott bejelentést az Avinortól Brønnøysund térségében. A helyszínre kiérkező járőrök is megerősítették a látványt, ám eddig senkit nem azonosítottak, és gyanúsított sincs az ügyben. A hatóságok szerint fotók is készültek a drónokról, ám azok távolról készültek és gyenge minőségűek. Egy nappal korábban, szeptember 27-én a Norvég Fegyveres Erők jelentettek gyanús légi eszközöket az Ørland légibázis közelében, de nem tisztázott, valóban drónokról volt-e szó. Az incidensek nyomán a rendőrség 10 kilométeres sugarú körzetben kiterjesztette a drón- és pilóta nélküli légi járművek tilalmát az Ørland bázison, a korlátozás szeptember 29-én délig volt érvényben. Ugyanezt a szabályozást ideiglenesen bevezették Nordland négy repülőterén is: Brønnøysundban, Bodøben, Evenesben és Andenesben. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Rendkívüli időjárás akadályozza a kompokat, kiadták a vörös riasztást

    Kép: Wix Az Amy névre keresztelt vihar várhatóan október 3-a estétől október 5-ig fog tombolni Dél-Norvégiában, ezért vörös riasztás van érvényben. A szélsőséges időjárás valószínűleg a tengeri forgalmat is akadályozni fogja, a Color Line és a Fjord Line komptársaságok törölték a járataikat. Az Oslóból illetve Stavangerből Kristiansandba tartó éjszakai vonatjáratokat is törölték, alternatív megoldást nem talált a vasúttársaság. A vihar a légi közlekedésre is hatással van. Már október 2-án a Widerøe két gépét kellett másik reptérre átirányítani. Arra kérik az utasokat, hogy a reptér-üzemeltető Avinor oldalán tájékozódjanak. A teljes partmenti szakaszon várható a vihar érkezése, helyenként pedig extrém széllökések is előfordulhatnak. Sokaknak áramszünetre kell készülniük. Az illetékesek arra kérik az embereket, hogy töltsék fel tartalékaikat és power bankjeiket, tartsanak maguknál alternatív hőforrásokat, gyertyát, gyufát, vigyék biztonságos helyre a hajókat, kerti bútorokat, trambulinokat. Az október 1-én kezdődött homárhalászatot erre az időre fel kell függeszteni. Meteorológusok szerint a szélvihar a másodpercenkénti 35-40 méteres sebességet is elérheti (kb. 126 km/óra), az ilyen viharos erejű szél már jelentős károkat okozhat. A szélerősség és a hegyi hágók nyitvatartása élőben ellenőrizhető a norvég meteorológiai intézet (yr.no) honlapján. Sok helyen ez lehet az elmúlt 25 év legerőteljesebb időjárási eseménye. Vida Réka Forrás: NRK

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page