Történelem és kultúra

10+1 érdekesség Oslo-ról

Oslo Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét.

20 dolog, amit nem tudtál Norvégiáról

Norvégiában élve elmondhatjuk, hogy sokat tudunk az országról, azonban van itt húsz tény, amivel nem biztos, hogy tisztában vagyunk:

7 dolog, amit érdemes tudni a számi nemzeti napról

Minden évben február 6-án ünnepeljük a számik napját. Íme, néhány fontos dolog, amit tudni érdemes erről az ünnepről.

A Nobel-díj

A Nobel-díj alapítója Alfred Nobel, svéd kémikus és feltaláló. Több jelentős találmány is fűződik nevéhez, ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet "véletlenül", de jó megfigyelés alapján fedezett fel.

A számik

A lapp megnevezés, ami több országban is elterjedt, pejoratívnak számít. Sámi vagy sábmelaš ("számi testvér") néven emlegetik saját magukat.

Területileg Észak-Norvégiában, Svédországban, Finnország legészakibb részein és Oroszországban élnek. Számukat kb. 70-80 ezerre becsülik. Az ősi nyelvet kb. a népesség fele beszéli csak, ugyanis az ősi számi nyelv 100 éve felbomlott.

Allemannsretten

A nyilvános hozzáférés joga - Allemannsretten - Norvégiában már régóta létezik, korábban íratlan szabályként volt jelen. Ma a nyilvános hozzáférés jogára vonatkozó szabályokat lényegében az 1957-ben hatályba lépett szabadtéri tevékenységekről szóló törvény szabályozza.

Az olajmezők felfedezése

Az az esemény, amely talán a legnagyobb változást hozta Norvégia modernkori történelmében, az 1960-as években az ország partjai mentén fekvő olajmezők felfedezése volt. Így lett 50 év alatt Norvégia az északi régió legszegényebb országából a leggazdagabb.

Az írott norvég nyelv

Azt sokan tudjuk, hogy Norvégia Dánia része volt 400 éven át. Ennek 1814-ben lett vége, ezért ünnepeljük az ország születésnapját május 17-én, hiszen 1814-ben ezen a napon született meg a norvég alkotmány. Ekkor Norvégia függetlenné vált, ugyanakkor egy nagy problémával is szembesült: nem volt saját, norvég írott nyelve.

Az új norvég kormány

2021. október 14-én, csütörtökön délelőtt mutatták be az új kormányt. A hangulat nyomott volt a kongsbergi események miatt.

Befelé szívott «ja»

Biztosan sokan meséltétek már norvégul nem tudó ismerőseiteknek, hogy ezek az északi népek csak hümmögnek és hammognak, aztán annyit fűznek hozzá a társalgáshoz, hogy «ja» vagy «jo», azt is mintha rükvercben suttognák.

Bizalom

Az, hogy a norvégok egészsége kimagaslóan jó, nemcsak az egészséges táplálkozásnak, sportnak és a túrázásnak köszönhető. Az egyik leginkább egészséget támogató dolog a bizalom. Bizalom a körülötted élőkben és az államban, ami szükség esetén a segítségedre lesz.

Janteloven

A skandinávok íratlan törvénye a Janteloven. Ott van a mindennapokban, áthatja a norvég társadalmat, hatással van arra, ahogyan az emberek gondolkoznak magukról és egymásról, így arra is, ahogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Magyar és magyar vonatkozású Nobel-díjasok

A magyar szellemi tőke sokszor kapott nemzetközi elismerést, és sok Nobel-díjassal büszkélkedhetünk. Ha végignézzük a listát, láthatjuk, hogy csupán két alkalommal kaptak magyarok elismerést magyarországi munkásságukért.

Miért lógnak a királyi család tagjairól készült képek a norvég mellékhelyiségekben?

Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy az iskolai tankönyvekből sokszor az apróbetűs részekre emlékszünk évtizedek múlva is megletősen pontosan, hiszen ezek tartalmazták a legizgalmasabb részleteket