Óvoda

Norvégiában az óvoda (barnehage) nem kötelező, de az 1 és 5 év közötti gyermekek 92,2% részt vesz benne. Az iskola abban az évben kezdődik augusztus hónapban, amikor a gyermek betölti a 6. életévét, ezért vannak akik 5, és vannak akik 6 évesen fejezik be az óvodát. 5730 óvoda üzemel az országban, és közel 100 ezer főt foglalkoztatnak. (Forrás: SSB)

Van lehetőség az óvodában eltöltött idő hosszabbítására, amivel elsősorban a speciális igényű gyermekek szülei szoktak élni, főként azok, akik még nem kaptak diagnózist az esetleges speciális igényről. Ilyenkor a PPT (pedagógiai pszichológiai szakszolgálat) vizsgálja a gyermeket. A hosszabbítás nagy hátránya, hogy nem garantált, hogy a gyermek ugyanott folytathatja, ahova eddig járt.

 

Bővebb infó >>>

barnehage.jpg

Óvodai díjak

Két korcsoport van: a 0-3 és a 3-6 éves gyermekek. Az óvoda díja rendeletben rögzített, 2022-ben egységesen 3315 NOK/hó + étkezés (180-700 NOK), nemzetiségtől és óvodatípustól függetlenül.

 

Különböző kedvezmények vehetőek igénybe pl. testvérkedvezmény (1. testvér 30%, 2. testvér 50%) vagy kedvezményes óvodai díjazás.

 

A kedvezményes óvodai díjazásra jelentkezés menete:

  • adóbevallás az előző évről mindkét szülőtől

  • egyedülálló esetén a gyermekkel egy háztartásban lévő szülőtől

  • változó a a határ, általában évi bruttó 550.000-600.000 NOK/háztartás/2 szülő

  • a kérvény elfogadása esetén lehetőség van 50% fizetésére

  • elvált szülők esetén általában az fizeti, aki nem a gyermekkel egy háztartásban él

 

Oslo kommune kalkulátor (kerületenként lehet eltérés)

Nyitvatartás, szünidő

Az óvodák hétfőtől péntekig üzemelnek, nyitvatartásuk változó, 7 és 8 óra közötti kezdés és 16-18 óra körüli befejezés a jellemző. Sokakat érdekelhet a szünidő. Norvégiában a gyermeknek egy naptári évben 5 hetet lehet (esetenként kell) kivenni szabadságra. Ebből sok helyen 3 hétnek összefüggően nyáron kell történnie. Jellemzően ott, ahol nyárra teljesen leáll az óvoda és nincs készenléti óvoda sem, ahova lehet vinni a gyermeket. Ez, mint minden más is, fylke, kommune, bydel függő. Óvodában nem kell engedély az évközbeni szabadságra, csak jelezni kell.

Jelentkezés menete

Az augusztus/szeptemberi kezdéshez legkésőbb március 1-jéig kell jelentkezni, míg az október/novemberi kezdéshez augusztus 15-ig.

 

A jelentkezés során több óvodát is meg lehet pályázni. A jelentkezés feltétele, hogy rendelkezzünk állandó vagy ideiglenes személyi számmal (fødselsnummer, D-nummer), illetve norvég regisztrált lakcím kell még hozzá. E-mailben vagy levélben értesítenek róla, hogy hova nyert felvételt a gyermek, amit igen/nem válasszal kell jóváhagynunk.

 

Jelentkezéskor igazolni kell(het) az oltásokat is, ha a gyermek nem itt született.

Óvoda típusok

Kommunale barnehage: önkormányzat által üzemeltetett intézmény

Privat barnehage: általában magán cég által üzemeltetett óvoda pl. FUS, Montessori, Læringsverkstedet, Steiner

Familiebarnehage: kis létszámú óvoda, ahova maximum 5 gyermek járhat, mind 3 év feletti kell hogy legyen. Az adott önkormányzat adja ki az engedélyt a pl. családi házban berendezett óvodára. (Forrás: Lovdata)

Naturbarnehage: egyfajta berendezkedés, lehet állami és privát. Ebben a típusú intézményben az idő nagy részét a természetben töltik a gyermekek

Speciális óvodák: Nagyon kevés van és még nehezebb bekerülni olyan intézménybe, ahol speciális személyzet és fejlesztés van. A speciális óvodába jelentkezés feltétele egy úgynevezett "PPT vedtak", vagyis a pedagógiai pszichológiai szakszolgálat határozata. Ők, pl. adhatnak speciális segítséget normál berendezkedésű óvodába járó gyermeknek is. Ilyenkor megadnak egy heti óraszámot, amikor a gyermekkel speciális pedagógus/ gyógypedagógus foglalkozik. A speciális óvodába jelentkezés is normál módon történik, csak csatolni kell a szükséges dokumentumokat.

Néhány alternatív megoldás

Kontantstøtte: 1 és 2 éves kor között van lehetőség a gyermek(ek) után havi támogatást kapni a NAV-tól, amennyiben nem teljes időben járnak óvodába. Itt nagyon fontos, hogy 2017 óta 5 évet igazolni kell a társadalombiztosításban. Aki nem élt itt 5 évet, annak Magyarországról kell beszereznie a szükséges papírokat. Érdemes időben nekiállni a dokumentumok beszerzésének.

 

Részletek és feltételek itt olvashatóak >>>

Åpen barnehage: a nyílt óvodák speciális intézmények, ahová napi pár órában elvihetik a szülők a gyermekeket, hogy másokkal játszhassanak. Itt azonban a szülők felelnek a gyermekekért, habár vannak hivatalos alkalmazottak is jelen. Ingyenes, vagy kis összegű (10-50 NOK) belépőjegy szükséges a tevékenységekben való részvételhez.

A helyi közösségek (helsestasjon, egyház, bydelshus, frivilligsentral) szoktak szervezni csoportokat barseltreff vagy babyklubben néven. Ezek főként a szülőknek jó lehetőség, hogy kapcsolatokat építsenek és ne legyenek elszigetelve annyira

Au pair: ha legalább az egyik szülő norvég állampolgár, akkor lehetőség van külföldi au pair alkalmazására, aki bennlakás fejében napi 5 órát foglalkozik a gyerekekkel és a házimunkával.

Néhány izgalmas olvasnivaló

Helga Molnar: Dokianya: A norvég óvoda

Dóra B. Aamot: Vikinganya

Nóri Németh és Pálmainé Kiss Anna: Perec a jelem című blog, ami a Norvég Civil Alap támogatásával készült. Egy rövid részletet szeretnék megosztani belőle.

"Ha egy dolgot kéne kiemelnem, miben látom a legnagyobb különbséget norvég és magyar ovik között, akkor a szokás-szabályrendszer tanítása és betartatása lenne az. Nálunk a dolgoknak megvan a rendje és módja, egy ügyes ovis, pedig szépen megtanul viselkedni. Evés közben nem beszél, nem sarazik, a folyosón nem szalad, egy kör után átadja a játékot, betűri az ingét, mese alatt egy helyben ül, hangosan köszön, ha befejezte a játékot, elpakol, nem felesel, a fára nem kapaszkodik fel, alvás időben alszik, mert...csak! Egyszóval annyi a szabály, hogy a rendszer kitermeli a rossz gyerekeket."

Ezzel szemben Norvégiában a gyerekekre ráhagyják a dolgokat, és csak 1-2 szabályt tartatnak be velük, amik az ovisok épsége és a kiegyensúlyozott együttélés szempontjából fontosak. A felnőttek csak akkor szólnak bele a gyerekek dolgába, ha az feltétlenül szükséges, amúgy hagyják őket összeveszni, majd kibékülni, elesni, majd lábra állni, elakadni és megoldást találni, és olyan elevennek és aktívnak lenni, amennyire természetük diktálja. A rossz gyerek egész nap teljes gőzzel pörög és mindeközben nem szembesül azzal, hogy rossz gyerek. Ugyanis nem szólnak rá. Sőt, ha ügyes, megdicsérik. És a rossz gyerek elkezd úgy viselkedni, mint a jó, elhiszi magáról, hogy értékes és szerethető. Megkockáztatom, nem is rossz gyerek. De az is lehet, hogy mindvégig sötétben tapogatóztam és nem ismertem föl a nyilvánvalót, azt, hogy a norvég ovisok kollektíven rosszak, csapnivaló lókötők. Elvégre taknyosak, felemásan hordják a zoknit és hangosan diskurálnak evés közben. Viszont emellett kompetensek és talpraesettebbek, mint a mi jól fésült és "művelt" kis magyar ovisaink. És amit a legjobban fájt látnom, hogy boldogabbak is."