Árszínvonal és megélhetési költségek

Gyakori kérdés, hogy mennyire drága Norvégia, mennyiből lehet jól megélni stb.

A CEOWORLD Magazin 2020-as tanulmányában rangsorolta az országokat a megélhetési költségek, a bérleti díjak, az élelmiszerárak, az étkezési költségek és a vásárlóerő alapján. Norvégia a második helyet kapta meg Svájc után a világ legdrágább országainak rangsorában.

shopping.jpg

A Numbeo nevű oldal egy olyan dinamikusan frissülő nem hivatalos forrás, ahol jól lehet tájékozódni mindennapi költségeket illetően, mint hogy egy adott városban mennyiért visz el a taxi, mennyibe került bevásárolni a vacsorához vagy elmenni moziba, étterembe, esetleg kiváltani a gyógyszer, és hasonlókat. Itt nézhetitek meg angol nyelven.

arszinvonal.jpg

A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) adatai alapján a költségek a lenti kördiagram alapján oszlanak meg egy átlagos háztartásban. A lakhatással kapcsolatos költségek a fővárosban és a nagyvárosokban sokkal magasabbak, mint például Észak-Norvégiában. A százalékos megoszlást is rugalmasan kell értelmezni, mert például a fűtés költségei jóval magasabb havi költségeket eredményeznek a téli időszakban.

Árszínvonal_2.kép Kiadások átlagos megoszlása háztartásonként.jpg

Néhány kiegészítő gondolat a fentiekhez:

Fizetések

Általában mindenkinek annyi tűnik fel, hogy az európai országok viszonylatában magasak a fizetések Norvégiában. Ehhez azonban magas költségek járulnak, például a lakhatás illetve minden szolgáltatás, ami emberi munkaerőhöz kötött. Másik sajátosság, hogy a bérszakadék a fizetések között sokkal kisebb, mint például az Egyesült Államokban vagy Magyarországon. Tehát egy vezető beosztású személy nem keres 8-10x többet, mint egy bolti alkalmazott. Fontos megemlíteni azt is, hogy gyakori a részmunkaidős állás (20-80%), ami azt eredményezi, hogy egyszerre több munkahelye is lehet valakinek.

ÁFA (MVA)

A legtöbb termék és szolgáltatás 25%-os áfát tartalmaz. Európában csak egyedül Magyarországon magasabb az áfa mértéke, de így is magasnak számít a kontinensen. Alacsonyabb áfatartalma van például a tömegközlekedésnek, sporteseményeknek. Bővebben a Skattetaaten (Adóhivatal) oldalán olvashattok róla.

Lakhatás

A legnagyobb kiadást a lakhatással kapcsolatos költségek jelentik. Oslóban és a nagyobb városokban a legmagasabbak az árak, míg vidéken alacsonyabbak. A legnépszerűbb norvég nyelvű albérletkereső oldalak a www.finn.no és a www.hybel.no

Általános szabály, hogy a bérlő általában 3 havi kauciót fizet az első havi bérleti díjon felül, illetve a kiköltözést 3 hónappal korábban jelezni kell a bérbeadó felé. Gyakori, hogy a főbérlő referenciát is kér a bérlőtől. Adminisztratív feltétel, hogy D-nummer vagy Fødselsnummer szükséges a szerződéskötéshez. Enélkül a közüzemi számlákat sem lehet saját névre íratni.

Élelmiszerárak

A legtöbb élelmiszert importálja Norvégia, ezért meglehetősen drágák. A tejipar és mezőgazdaság állami kontroll alatt van és védővámokkal védik a külföldi termékektől. Ez azt jelenti, hogy egy francia vagy olasz sajt jelentősen drágább lesz a helyihez viszonyítva. Gyakori jelenség a határ mentén, hogy az itt élők átjárnak Svédországba vásárolni. Nagyobb városokban találni külföldi szupermarketeket is, ahol rendszerint több a külföldi, olcsó termék. Az alkoholárusítás állami monopólium, amelyet csak az arra szakosodott állami üzletekben (vinmonopolet) engedélyeznek. Sört, meg cidert lehet kapni a szupermarketekben.

Összefoglaló

Mindenképp alapos utánajárást és pénzügyi tervezést igényel a döntés, hogy megéri-e kiköltözni Norvégiába. A munkabér és a költségek összevetésével látható, hogy körülbelül milyen havi megtakarítással lehet számolni. Ez azonban nagyban függ a foglalkozástól, személyes életstílustól, igényektől, családi állapottól stb.