Megkongatjuk a vészharangot: Fel kell készülnünk

Kép: Wix

Áradás, földcsuszamlás, hosszabb nyári aszály: ezekkel a csapásokkal kell szembenéznie Norvégiának.

• Norvégiában a víz és a vízhiány a legnagyobb kihívás, ami elé a klímaváltozás állít bennünket. Ez volt a Klíma- és Környezetvédelmi minisztérium bejelentése a hétfő délelőtt bemutatásra kerülő „Norvégia éghajlata” című jelentés előtt.

A folyamatosan emelkedő hőmérséklet megváltoztatja a ma ismert norvég éghajlatot.

Heves esőzések, árvizek, földcsuszamlások, emelkedő tengerszint, olvadó gleccserek, hóhiány és nyári aszály - ilyen kihívások előtt állunk.

A Norvég Klímaközpont, ami a Meteorológiai Intézetből, a Térképészeti Hatóságból, az NVE-ből (Noregs vassdrags- og energidirektoratet), a NORCE-ből (Norwegian Research Center) és a Bjerknes Központból áll, bemutatja, hogy mit kell tenniük a norvégoknak a jövőben, annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.

Ez a harmadik jelentés az éghajlathoz való alkalmazkodásról Norvégiában. A korábbiak 2010-ben és 2015-ben jelenetek meg.

• Akkoriban úgy beszéltünk a klímaváltozásról, mint valami előttünk álló dologról. Jelenleg viszont már érezzük a klímaváltozást - nyilatkozta Roar Skålin, a Meteorológiai Intézet igazgatója, a jelentés hétfői bemutatóján.

Csak az utóbbi két évben Dél-Norvégia két szokatlan és súlyos időjárási eseményt is tapasztalt.

• A Hans és Vesle-Hans nevű szélsőséges időjárási események a szokásosnál több csapadékot hoztak. Az Amy nevű vihar elképesztően erős volt ezen a vidéken, ráadásul váratlan irányból érkezett.

Problémaként említi a gleccserek olvadását és a rövidebb hószezont is.

• Ez csak néhány példa, arra, mire kell felkészülnünk. Ezért fontos, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a legjobb és legfrissebb ismereteket használjuk fel - mondja Skålin.

A jelentésből kiderül, hogy a csapadék jelentős problémákat fog okozni az országban.

A Norvég Klímaközpont szerint Norvégiában évi 1330 mm csapadék hullik átlagosan.

1961 és 1990, valamint 1991 és 2020 közötti évtizedekben a csapadékmennyiség körülbelül 7 százalékkal nőtt.

A kutatók az emberi tevékenység okozta globális felmelegedést okolják a 60 év alatt bekövetkezett jelentős csapadéknövekedésért.

Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, úgy megközelítőleg 11 százalékos csapadéknövekedést fogunk tapasztalni az évszázad végére.

A változásokat legerősebben ősszel, legkevésbé nyáron fogjuk érezni a jelentés szerint.

A jelentés kitér arra is, hogy az utóbbi tíz évben egyre több az eső okozta áradás Dél-Norvégiában és arra is, hogy a tavaszi árvizek egyre korábban érkeznek.

Anita Verpe Dyrral, a Norvég Klímaközpont vezetője az NTB-nek nyilatkozta, hogy a jövőben egyre több extrém időjárási esemény várható, és az extrém mennyiségű csapadékkal járó esetek száma növekszik majd meg leginkább.

• Ez több áradást, több elöntött várost és sűrűn lakott negyedet jelent és azt is, hogy a tenger is eláraszt majd területeket, mivel a tengerszint is emelkedik. Mindezek következtében pedig növekszik a földcsuszamlások száma is.

Az érékelés egyértelmű: a hőmérsékletváltozás rövidebb téli és hosszabb nyári szezont produkál.

Bár így hosszabb vegetációs időszakunk lesz, kevesebb fagyos nappal, ugyanakkor a tengerparti területeken a fagyveszély nagyobb lesz a vegetációs időszakban.

Az alacsonyan fekvő dél-norvég vidékeken kevesebb napon lesz nulla fok alatt a hőmérséklet, míg Troms és Finnmark területén több ilyen napra számíthatunk.

Jelentősebb területeken fogunk tapasztalni a korábbinál gyakoribb hőhullámokat és több trópusi éjszakát.

A jelentésben feltárták, hogy az aszály nagy területeken válik egyre gyakoribbá, és hogy a nyári szezonban a talaj egyre szárazabb lesz.

A hosszabb nyári szezon eredményeként a jövőben a villámokkal járó zivataros időszak is várhatóan hosszabb lesz.

A jelentés szerint több földcsuszamlás és árvíz várható, ami az egyre gyakoribb felhőszakadás következménye. Az előrejelzések a földcsuszamlások és árvizek gyakoribbá válását is mutatják a késő nyári és kora őszi szezonban. Az még bizonytalan, hogy a klímaváltozás több sárcsuszamlást is okoz-e majd. A kutatók több kőomlást, kőcsuszamlást és hegyomlást jósolnak az olvadó permafroszt területén. A rövidebb téli szezon miatt a lavinák ritkulni fognak az alacsony fekvésű területeken, míg a magasabban fekvő területeken több természetes úton keletkező lavinára lehet számítani.

Andreas Bjellnad Eriksen (Ap) klíma- és környezetvédelmi miniszter a színpadon előadók között van a jelentés bemutatásakor.

• Bár korábban csak spekuláció volt, hogy mi hogyan fog alakulni, most már a saját szemünkkel látjuk a következményeket itthon és a környező országokban – mondja Bjelland Eriksen.

Aggodalmát fejezte ki a klímaváltozással összefüggő külföldi katasztrófák miatt, mint például az olaszországi árvíz, vagy az európai, amerikai, ausztrál szárazság és erdőtüzek.

• Ezek az események hatással vannak ránk is, Norvégiában, bár nem itt történnek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a változások itt is zajlanak – mutat rá Bjellnad Eriksen.

1900 óta nagyjából 1,4 Celsius fokot nőtt a hőmérséklet Norvégiában.

• Ez sok. Több hőhullámban és trópusi éjszakában van részünk, mint korábban. A síszezon 4-7 héttel rövidült meg. Ritkulnak a fehér karácsonyok.

Súlyos következményként említi a felhőszakadásokat és a növekvő csapadékmennyiséget is.

• Ez a társadalmunk minden részét érinti és alkalmazkodnia kell mindehhez.

A klíma- és környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb intézkedés a kibocsátás csökkentése, de ez önmagában nem elég. A társadalomnak is van tennivalója – Bjelland Eriksen szerint.

• Úgy nem lehet alkalmazkodni, hogy közben semmin sem változtatunk, mindent megtartunk. Az alkalmazkodásnak ki kell terjednie minden szektorra, a társadalom valamennyi szegletében történő tervezésre és a gazdasági életre is.

Úgy tartja, hogy a tudás a kulcsa annak, hogy megfelelő intézkedéseket tudjunk hozni, és a ma nyilvánosságra hozott jelentést felbecsülhetetlen értékűnek tartja.

Csonkáné Balczer Tünde

Forrás: Dagbladet