Ennyit változott Norvégia 15 év alatt

Kép: Wix

Röviden:

Az elmúlt 15 évben közel megduplázódott a külföldi háttérrel rendelkezők aránya Norvégiában: 11,4%-ról 21,4%-ra. A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint az év elején nagyjából 1,2 millió külföldi hátterű ember élt az országban, ahol a teljes lakosság száma jelenleg körülbelül 5,6 millió fő.

Kicsit hosszabban:

Az SSB a külföldi hátteret úgy definiálja, hogy valaki vagy maga bevándorolt Norvégiába, vagy Norvégiában született, de bevándorló szülőktől. Az 50 év alatti lakosság körében már több mint minden 4. ember külföldi háttérrel rendelkezik. Az arány az Oslótól északkeletre fekvő Ullensakerben ugrott meg a legnagyobb mértékben, ahol ma már majdnem minden tizedikből négy ember külföldi hátterű.

A település polgármestere, Ståle Lien Hansen hangsúlyozta, hogy mindenkit elkötelezetten támogatnak, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a demográfiai változások (különösen a nem nyugati hátterű bevándorlók esetében) gazdasági nehézségekhez és kirekesztődéshez is vezethetnek. Elmondása szerint az önkormányzat széles tapasztalattal rendelkezik az integráció terén: nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtanárok jelenlétére már óvodás kortól, és speciális munkaprogramokkal igyekeznek „jó útra terelni” a fiatalokat. Évente 30–40 millió koronát fordítanak ezekre a tevékenységekre, jóval többet, mint a környező települések. Jövőre azonban megszorítások várhatók.

Lars Østby, az SSB vezető kutatója szerint, ha a Norvégiában születetteket nem vesszük figyelembe, akkor a bevándorlók száma körülbelül félmillió fővel emelkedett az elmúlt években.

A kutató három nagy csoportot különít el:

1. EU-tagállamokból érkezők (140.000 fő): közülük 60.000 Lengyelországból, 33.000 Litvániából és 14.000 Romániából érkezett, döntő többségük munkavállalási céllal.

2. Ukrajnából érkezettek: 77.000 fő, akik leginkább a kollektív védelem keretében kaptak menedékjogot.

3. Szíriából származók: közel 40.000 ember érkezett a 2015–2016-os menekültválság következtében.

A három fő csoport mellett jelentős növekedést mutat az afrikai hátterű lakosok száma is: ma már 110.000 fő tartozik ebbe a csoportba, főként Eritreából (kb. 20.000) és Szomáliából (kb. 10.000).

A helyi politikusok egyre inkább az úgynevezett másodlagos migráció jelenségére hívják fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a menekültek az első öt évben kijelölt településük után olyan, gyakran fővároshoz közeli településekre költöznek, ahol sokszor nehezebben jutnak munkához, esetleg egyedülállók, vagy tartósan nem önellátók.

Hansen szerint ezért az önkormányzatoknak “vétójogot” kellene kapniuk: ha valaki nem képes saját megélhetését finanszírozni, akkor ne költözhessen át olyan településre, amely ezt nem tudja vállalni.

Pál Bettina

Forrás: NRK