MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Finnország április 4-én a NATO 31. tagja lett. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök elmondta, hogy ez történelmi jelentőségű nap az északi és európai biztonság szempontjából. A finn tagság nemcsak Finnország biztonságát fogja erősíteni, hanem az északi országok biztonságát és a NATO egészét is. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) 1949. április 4-én alapították Washingtonban. A 74 évvel ezelőtti eseményen Norvégia nevében Halvard Lange külügyminiszter írta alá az alapító szerződést, mint az egyik alapító tag a 12 ország közül. Anniken Huitfeldt külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt a kollektív biztonság még fontosabbá vált, mint korábban. Hozzátette, hogy az erős szövetség elengedhetetlen egy olyan biztonságpolitikai helyzetben ami jelenleg Európában van. A külügyminiszter reméli, hogy Svédország is hamarosan tagja lesz a szövetségnek. Finnország és Svédország az elmúlt években szoros együttműködést alakított ki a NATO-val és a szövetséges országokkal. A NATO tagjaként Finnország bekerül a NATO tervezési folyamataiba is. Forrás: Regjeringen

Norvégia és Dánia egy közös katonai együttműködés keretében 8000 tüzérségi lövedéket adományoz Ukrajnának. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmondta, hogy Norvégia már a tavalyi évben is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben.Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter hozzátette, hogy Dánia más európai uniós és NATO-országokkal együtt különböző katonai együttműködésekkel segíti az ukránokat. A közös norvég-dán adomány jól kiegészíti Dánia korábbi adományát, ami 19 Caesar önjáró löveget tartalmazott. A tüzérségi lövedékeket a norvég fegyveres erők saját készletéből szállítják. Forrás: Regjeringen

Az állam körülbelül 32,6 milliárd korona villamosenergia-támogatást fizetett 2022-ben. Egy átlagos délnyugat-norvégiai példánál ez azt jelenti, hogy a háztartás az év során körülbelül 26 ezer korona összegű támogatást kapott. A legnagyobb összeget tavaly decemberben fizették ki, mintegy 8,5 milliárd koronát. Forrás: NRK

A Nikolay Chiker nevű orosz vontatóhajó Norvégia partjai mentén hajózik. A hajó bázisai a a Kola-félszigeten és a Fehér-tengeren találhatók. A Norvég Tengerparti Igazgatóság adatai azt mutatták, hogy Észak-Norvégia partjainál a hajó irányt váltott és dél felé tart, ezért a norvég Fegyveres Erők követni kezdték. Forrás: NRK

2022-ben az Oslói Egyetemi Kórház (Oslo universitetssykehus) betegeinek átlagosan 66 napot kellett várniuk az első konzultációtól a kezelések megkezdéséig. Ez 9 nappal több, mint a 2021-es adat. A leghosszabb várakozási idő a nőgyógyászaton volt tapasztalható, míg a bőrgyógyászaton és a gyermeksebészeten csökkent a várakozási idő. Forrás: NRK

1969-ben vezette be Norvégia az úgynevezett au pair-rendszert, és most ezt eltörölték. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki au pairként tartózkodik Norvégiában, kitöltheti tartózkodási idejét. Marte Mjøs Persen, a munkaügyért és a társadalmi befogadásért felelős miniszter elmondta, hogy ez a rendszer már nem tölti be azt a funkcióját, amire eredetileg kitalálták. Míg eredetileg ez egyfajta kulturális csereprogram volt, aminek résztvevői megismerkedhettek egy számukra ismeretlen kultúrával, az idő előrehaladtával egyre inkább arra használták sokan, hogy akár otthoni gyerekfelügyeletre, akár házimunkára olcsó munkaerőt szerezzen be. Az Arbeiderpartiet politikusa azt is hozzátette, hogy mindenkinek tisztességes munkavégzési körülményeket akarnak biztosítani, még azoknak is, akik otthon dolgoznak. Az LO (Landsorganisasjonen i Norge - Norvég Szakszervezetek Országos Szövetsége) korábbi első titkára, jelenlegi vezetője, Peggy Hessen Følsvik már évekkel ezelőtt tiltakozott ez ellen a rendszer ellen, ő nevezte el “nyugati városrészi rabszolgaságnak”, miután sok vendéglátó család Oslo nyugati részén él, és az évek folyamán számos bírósági per indult az au pairek kihasználása miatt. Hessen Følsvik megkönnyebbülésének adott hangot. A VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy most egy olyan rendszernek kerül pont a végére, amelyik ocsmány módon használt ki nőket. Innentől kezdve az lesz a gyakorlat, hogy akinek segítségre van szüksége a házimunka elvégzésében, az ezután is megkapja azt. Csak most már olyan keretek között, amivel a norvégok nagy többsége egyetért: Tisztességes munkáért tisztességes bért.Jørn Eggum, a Fellesforbundet (Szakszervezetek Országos Szövetsége) vezetője elmondta, hogy a kormány most ezzel rendkívül jó és időszerű döntést hozott. Szerinte ezt a rendszert sokan arra használták, hogy a háztartási alkalmazottakat alulfizessék.Kirsti Bergstø, az SV (Sosialistisk Venstreparti) új vezetője is üdvözölte a kormány döntését. Elmondta, hogy pártjuk régóta ennek a rendszernek a felszámolásáért dolgozik, amely szerinte csak arra volt jó, hogy egyébként is gazdag családok olcsón jussanak kizsákmányolható munkaerőhöz. De nem mindenki látja ennyire pozitívan az au pair-rendszer megszüntetését. Herdis Nundal, a Caritas Norge nemzeti munkaügyért és migrációért felelős vezetője szerint ezzel sok fiatalt foszt meg a kormány annak lehetőségétől, hogy egy új országot, új kultúrát ismerjenek meg. A Caritas 2017 óta üzemeltet egy tanácsadóközpontot, ahová au pairek és vendéglátó családok fordulhatnak. Nundal elmondása szerint 2017-től kezdve összesen 8000 megkeresés érkezett hozzájuk, ezeknek 3-4 százaléka szólt arról, hogy az illető nem érezte úgy, hogy jól bánnak vele. Még március 28-án 467 au pair írt egy cikket az Aftenpostenbe, amiben elmondták, hogy hiába jó lehetőség ez az au pair-rendszer egy új ország/kultúra megismerésére, jól látható lyukak tátonganak rajta. Ezért azt kérték a kormányzattól, hogy találjanak egy jobb megoldást a védelmükre. Azt javasolták, hogy kapjanak a vendéglátó családok, és az au pairként Norvégiába érkezők is megfelelő iránymutatást. Most következzen néhány adat magáról az au pair rendszerről: - Jelen pillanatban mintegy 1100-an tartózkodnak au pairként Norvégiában. - Magát a rendszert 1971-ben vezették be, egy 1969-es, Európa Tanáccsal kötött megállapodás után. - Ez egyfajta kulturális csereprogram volt eredetileg. - Aki au pairként érkezett Norvégiába, két éves tartózkodási engedélyt kapott.- A munkaidőt napi 5, és heti 30 órában maximalizálták.- Egyidejűleg egynél több au pairt nem lehet fogadni.- 2015-ben 1336 au pair kapott tartózkodási engedélyt Norvégiában, 90 százalékuk a Fülöp-szigetekről érkezett.- 2013-ban az akkori baloldali-zöld kormányzat egyfajta “karanténrendszert” vezetett be az au pairek kihasználása ellen.- Elsősorban 17 és 30 év közötti fiatalok vettek részt a programban, akik egy vendéglátó családnál laktak. Fizették a lakhatásukat és az ellátásukat, illetve kaptak havi szinten legkevesebb 5900 korona költőpénzt. Cserébe max. heti 30 óra (és napi max. 5 óra) egyszerűbb házimunkát kellett végezniük (takarítás, gyerekfelügyelet leggyakrabban). Forrás: VG

Fotó: Freepik Március 24-án a Norges Bank (Norvégia központi bankja) 0,25%-kal megemelte az irányadó kamatlábat, ami így elérte a 3%-ot. A módosult kamatláb miatt a jelzáloghitelek kamata is emelkedni fog, jövő év elejétől 4,8%-ra számítanak a szakértők. Ida Wolden Bache, Norvégia jegybankelnöke elmondta, hogy továbbra is nagy a bizonytalanság a gazdasági fejlődést illetően, ezért újabb emelés várható májusban. A kamatlábemelés oka a magas infláció, amelynek megfékezésében a Norges Banknak ez az egyik legnagyobb eszköze, mert ez visszaszorítja a kiadásokat, és csökkenti az inflációt. Februárban az infláció 6,3%-ra mérséklődött, de még így is jóval meghaladja a 2%-os határt. A jegybankelnök azt is elmondta, hogy ha a korona a feltételezettnél gyengébb lesz, vagy a gazdaságra továbbra is nagy nyomás nehezedik, akkor a becsültnél magasabb kamatra lehet szükség ahhoz, hogy az inflációt a 2%-os célhoz közelítsék. Jelenleg a korona a várakozásokkal ellentétben gyengébb, mint amire számítottak. A jegybankelnök ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a bérnövekedés felfelé ível, becslések szerint 5% körüli lesz az idei évben. A Norges Bank továbbá arra számít, hogy a lakásárak 2,9%-kal csökkennek. A részletes monetáris politikáról szóló jelentés a Norges Bank honlapján található. A Norges Bank működéséről: A Norges Bank Norvégia központi bankjának a neve, ami jegybankként funkcionál (bankok bankja). Az irányadó alapkamat meghatározása a jegybank feladata. Ez az a kamat, amelyet a bankok a Norges Bankban elhelyezett betéteik után kapnak, és amelyek segítik a magánszemélyek és a vállalkozások számára nyújtott hitelek kamatainak szabályozását. A jegybanktörvény előírja, hogy a kamatlábat úgy kell meghatározni, hogy az alacsony és stabil, közel 2%-os inflációt biztosítson. Emellett a monetáris politikának hozzá kell járulnia a magas és stabil termeléshez és foglalkoztatáshoz. Az irányadó kamat évente nyolcszor kerül megállapításra, de rendkívüli esetekben, például válság idején, a tervezett üléseken kívül is módosítható. A törvény szerint a jegybanknak függetlennek kell lennie. A kormány dönthet a jegybank tevékenységének céljairól, de közvetlen utasítást nem adhat a tevékenységre, kivéve rendkívüli helyzetekben. Forrás: E24

Norvégia legnagyobb történelmi hagyományával rendelkező sífutó-maratonjának, a Birkebeinrennetnek küzdelmei idén is lezajlottak. A klasszikus 54 kilométeres távon a férfiak mezőnyében Andreas Nygaard győzött, megelőzve Runar Skaug Mathisent és Johan Hoelt. Nygaardnak ez volt pályafutása harmadik győzelme, korábban 2018-ban és 2022-ben ő ért célba elsőnek. A 32 éves sífutó az NRK-nak elmondta, hogy kemény futamon van túl, és az év első győzelme mindig remek érzés. A nőknél Astrid Øyre Slind fölényes győzelmet aratott, miután 59,6 másodperccel verte a második helyen beérkező svéd Ida Dahlt. Slind meglehetősen húzós heteken van túl, a március 6-i héten a váltóval 15 kilométeren VB-bronzérmet nyert, továbbá részt vett a VB hárommérföldes távján (3 mérföld=30 kilométer), és a Vasaloppeten is, majd a Holmenkollenen megrendezett klasszikus ötmérföldes versenyen ezüstérmet nyert. Egy kis történelmi háttér: a verseny Torstein Skevlának és Skjervald Skrukkának állít emléket, két Birkebeiner lojalistának, akik 1206 telén megmentették az akkori norvég trónörököst, Håkon Håkonssont, aki később IV. (Öreg) Håkon néven 1217 és 1263 között Norvégia királya volt. Skevla és Skrukka mentőakcióját Knud Bergslien festményen örökítette meg, ami napjainkban a Holmenkollenen lévő símúzeumban van kiállítva (a cikk szerzője a festményt emlékei szerint élőben is látta 6 éve, amikor ott járt). Forrás: VG

Egy felmérés szerint a lakosság többsége úgy gondolja, hogy sem a Nemzeti Múzeum, sem a Munch Múzeum épülete nem szép. Viszont sokan vannak olyanok is, akik szépnek tartják. A felmérést a Respons Analyse végezte, és 1031 ember vett részt benne. Az épületeket ismerő válaszadók 68%-a nem tartja szépnek a Munch Múzeumot, és 62% vélekedik hasonlóan a Nemzeti Múzeumról. A norvég hatóságok milliárdokat költöttek ezekre a viszonylag új oslói épületekre. A Munch Múzeum 2021 októberétől látogatható, míg a Nemzeti Múzeum 2022 nyarán nyílt meg. A felmérésből az is kiderül, hogy nem elhanyagolható a lakosság azon része sem, akik szépnek tartják az épületeket. Míg a Munch Múzeumról 32% gondolja, hogy szép, ez a szám 38% a Nemzeti Múzeum esetében, írta a Respons Analyse egy sajtóközleményben. - Tény, hogy mindkét épület megítélése ellentmondásos, amellett, hogy mindkettőt sok kritika érte a médiában. Érdekes ugyanakkor, hogy ennek ellenére is nagy azoknak az aránya, akik szépnek látják az épületeket, ami arra utalhat, hogy túlzottan is egyoldalúak voltak a kritikák – mondta Marius Amundsen Flaget, a Respons Analyse vezető tanácsadója. Saher Sourouri, az Arkitektopprøret képviselője úgy véli, hogy a felmérés egy olyan dolgot igazol, amit már régen lehetett sejteni. - Jó, hogy számokkal is igazoltuk, amit már régen tudunk. Az Arkitektopprøret számára nem meglepetés a felmérés eredménye. Mindkét épület bekerült az ország legcsúnyább új építésű épületei közé az Arkitekturoppøret díjai alapján – mondta. A megkérdezettek 21%-a azt mondta, hogy nem ismeri a Munch Múzeumot, és 31%-uk válaszolta azt, hogy nem ismeri a Nemzeti Múzeumot. Forrás: ABC Nyheter és Munch Museet

Miután a svéd hatóságok kérdéseket tettek fel az Easee töltőivel kapcsolatban, az Elsäkerhetsverket megállapította, hogy a töltők rövidzárlat-védelmében hiányosságok vannak, így március 14-én leállították az Easee töltőállomások eladását Svédországban. Ezt követően március 15-én a Tibber is bejelentette, hogy szünetelteti az Eease gyártmányú elektromos töltők beszerelését, bár a svéddel ellentétben a norvég hatóság, az Nkom még nem jutott hasonló döntésre. Bár az Nkom közölte, hogy miután a felfüggesztés az EGK jogszabályai alapján történt, valószínű, hogy más országok is követni fogják ezt a döntést. Azonban szerintük ez még nem alapvető ok arra, hogy megállítsák a töltők eladását Norvégiában is. Ők is vizsgálatokat fognak indítani és mindamellett követik az ügy svédországi végkifejletét, mert az Nkom számára is fontos, hogy a Norvégiában eladott termékek biztonságosak legyenek. Az Eease ugyanakkor azt állítja, hogy termékei biztonságosak, és ezt több elismert német intézet is megerősítette. A stavangeri központú cégnek most ugyanis több 1 milliárd koronát kell előteremtenie, és ezért a 350 norvégiai alkalmazottjából több mint 100 állásának ideiglenes felfüggesztésére készül, bármennyire is fáj ez a döntés - nyilatkozta Jonas Helmikstøl, az Eease alapítója. Bár a társaság fellebbez a svéd bíróság döntése ellen, eltarthat egy ideig amíg választ kapnak. A norvég társaság óriási növekedésen - milliárdos nagyságrendű forgalommal - ment át az utóbbi években. 2021-ben a svéd piac a forgalom 17%-át tette ki. Forrás: E24 és E24

Kari Brattset Dale, a magyar női kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő Győri Audi ETO KC játékosa utoljára 2022. április 14-én lépett pályára. November elsején ugyanis megszületett a kisfia, Nils. Március 17-én viszont a listavezető Győr idegenbeli, Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) elleni bajnokiján ismét pályára lépett, és két góllal vette ki a részét csapata 33-25-ös győzelméből. A 32 éves beálló a meccs után úgy nyilatkozott, hogy külön nagy öröm számára, hogy góllal térhetett vissza. Ráadásul egy olyan meccsen, ahol az ellenfelük többször is meg tudta nehezíteni a dolgukat. Brattset Dale a válogatottba is visszatér, ugyanis Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány kihirdette a norvég válogatott keretét az április 6-i és 8-i Montenegró elleni meccsekre, amiben a magyar listavezetőt erősítő beálló mellett három újonc is bekerült (Eli Marie Raasok (Storhamar Elite), Live Rushfeldt Deila (Sola HK), Kristiane Knutsen (Sola HK)). Forrás: Aftenposten

Az év tizedik hetében Erna Solberg könyve a Norvég Könyvkereskedők eladási listájának élére került. Erna Solberg, a konzervatív párt (Høyre) vezetője sajtóközleményében azt írta, örül neki, hogy sokan szeretnék elolvasni a könyvet és reméli, hogy könyvével több embert ösztönöz majd arra, hogy vegyenek részt a vitában arról, hogyan tud Norvégia a lehető legjobban megfelelni a jövő kihívásainak. A nagy érdeklődés miatt a kiadó most újabb kiadást nyomtat a „Veien videre” című könyvből így összesen 5500 példányban lesz elérhető. Forrás: VG

Svédország és Dánia megadja a menedékjogot az afgán nőknek a nemük alapján, azonban Norvégia nem fog így tenni, jelentette ki az igazságügyi miniszter. - Úgy gondolom, jelenleg nem aktuális megadni az általános menedékjogot az Afganisztánból érkező nőknek – írta Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter a Vårt Land napilapnak eljuttatott emailjében. Az ENSZ szerint a világon Afganisztánban a legnagyobb a nők elnyomása a talibán 2021. augusztusi hatalomátvétele óta. Január végén bejelentette az Európai Unió Menekültügyi Hivatala, hogy ahhoz, hogy valakit megillessen a menekültjog az EU országaiban, elegendő, ha az illető Afganisztánból származó nő. Svédország és Dánia befogadja menekültként az afgán nőket nemük alapján. Jelenleg körülbelül 260 afgán nő és lány menekültjogi kérelme vár elbírálásra az UDI-nál (Utlendingsdirektoratet). Mehl hangsúlyozta, hogy a norvég menekültpolitika alapja, hogy minden kérelmet egyenként bírálnak el. - Ez egy régóta fennálló gyakorlat, és fontos előfeltétele a menekültügyi hivatalba vetett bizalomnak és a menedékkérőkkel szembeni tisztességes bánásmódnak – mondta. Forrás: ABC Nyheter

Az Erling Haaland vezette Manchester City kiütéses győzelemmel jutott be a labdarúgó Bajnokok Ligájának negyeddöntőjébe, miután hazai pályán 7-0-ra ütötték ki a három magyar játékost is foglalkoztató RB Leipzig együttesét. A City 22 éves norvég gólvágója ebből a sikerből 5 góllal vette ki részét, miután az első félidőben 77 másodpercen belül kétszer mattolta a lipcseiek kapusát, majd a félidő hosszabbításában meglőtte saját maga és csapata harmadik gólját a meccsen. A második félidőben ehhez még hozzátett kettőt, amivel Lionel Messi után ő lett a második játékos, aki az egyenes kieséses szakaszban egy meccsen ötször is betalált. Amióta a sorozatot BL-nek hívják, Haalandon és Messin kívül csak Luiz Adriano, a Sahtar Donyeck játékosa szerzett egy meccsen ötöt. Haaland a TV2-nek a meccs után elmondta, hogy ez egy leírhatatlanul fantasztikus érzés, és hihetetlenül örül a teljesítményének. Azonban a meccsen történt egy váratlan esemény. Pep Guardiola, az angol bajnoki címvédő menedzsere a 63. percben lecserélte Haalandot, ezzel sokakat meglepett. A spanyol szakvezető ezért a meccs után magyarázkodásra kényszerült. Szerinte ha Haaland pályán marad, és meglövi a hatodik gólját, amivel megdönti az egy meccsen szerzett legtöbb találat rekordját, akkor 22 éves kora után a foci rendkívül unalmassá válna számára. Guardiola szerint fontos, hogy sztárjátékosának legyenek még elérendő jövőbeli céljai. Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője szabályosan el volt ájulva Haalandtól, szerinte a Manchester City gólgyárosa mindig képes mindenkit meglepni. Majd még azt is hozzátette, hogy egy norvég sporttörténelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi. A március 17-i sorsoláson eldőlt, hogy egyébként a City a Bayern Münchennel küzdhet meg a negyeddöntőben, a párharc győztese az elődöntőben a Real Madrid-Chelsea párosítás győztesével játszik. A másik ágon Benfica-Internazionale és AC Milan-Napoli párharcokat rendeznek. Forrás: NRK

Ha az erdőirtás szót halljuk, a legtöbben az Amazonas esőerdeire gondolnak, pedig Norvégiában is hatalmas területekkel csökken az erdőterület mérete. Arne Rannem, a norvég Mezőgazdasági Igazgatóság erdészeti részlegének munkatársa elmondta, hogy 1990 és 2021 között kb. 180 ezer hektárnyi erdőt irtottak ki Norvégiában, ami évi 6 ezer hektárt jelent. A norvég erdőirtás okai ugyanazok, mint az Amazonas esőerdei esetében: a kiirtott erdőterületek kétharmadán házakat, nyaralókat, utakat, vasutakat és ipari létesítményeket építenek, míg egyharmada legelőkké válik vagy földművelésbe kezdenek rajtuk. Az erdők folyamatos pusztulása jelentős üvegházhatású gázkibocsátást eredményez. A jelenlegi erdőirtási ütem évi 2,6 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, ami Norvégia teljes kibocsátásának 5 százaléka. Forrás: ABC Nyheter

Az SP vezetője, Trygve Slagsvold Vedum a párt országos ülését egy bejelentéssel kezdte: nyilvánosságra hozta, hogy sclerosis multiplexel diagnosztizálták. Elmondása szerint 2020 tavaszán és nyarán többször is szüksége volt orvosi ellátásra. Első alkalommal épp otthon volt a családjával, mikor egy este rosszul érezte magát. Egy aktív hét után hazament és azt tervezte, hogy Harry Pottert fog nézni a lányaival. Aztán hirtelen rosszul érezte magát, ezért kiment a mosdóba. Egy idő után a felesége utána ment, hogy megnézze minden rendben van-e, és a fürdőszoba padlóján fekve találta, és végül mentővel vitték a hamari sürgősségi osztályra. A tavasz folyamán még többször is előfordult nála hasonló, akut szédüléses roham. Nem sokkal később az orvosa közölte vele a rossz hírt: sclerosis multiplexben szenved. Vedom azt mondja, nem volt könnyű döntést hoznia arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a betegségét vagy sem. A tanácsadói sem igazán tudták mit javasoljanak, azonban a felesége egyértelműen mellette állt abban, hogy nyíltan beszéljen betegségéről. Végül a feleségére hallgatott - mint mondja, ez mindig jó ötlet. Bár a betegség nem gyógyítható, megfelelő gyógyszerekkel jól karbantartható és a tüneteket is késleltetni lehet. Bár beszéde előtt voltak kétségei arról, hogy jó ötlet-e beszélni a betegségéről, de utólag visszagondolva úgy érzi jól döntött. Forrás: VG

Március 16-án Tom Cruise megérkezett Longyearbyenbe a nyolcadik Mission: Impossible-film második részének forgatására, miután a film első fele is Norvégiában készült. Az indulás nem lett túl gördülékeny, ugyanis megtagadták a PolarX produkciós cég helikopterének a landolását Svalbardon, mivel ez ellentmond a Svalbardra vonatkozó környezetvédelmi törvénynek: minden svalbardi eseménynek az állatok és az emberek megzavarása nélkül kell történnie - mondta a helyi környezetvédelmi vezető, Kristin Heggelund. A törvény alapján a svalbardi kormányzó úgy vélte, hogy a motorhang ennek a követelménynek nem tenne eleget. A PolarX mintegy 40 svalbardi helyszínre kért leszállási engedélyt. A produkciós társaság fellebbezett a norvég környezetvédelmi minisztériumnál a döntés ellen, a válasz még nem érkezett meg. Azonban a helyi idegenforgalom örömmel üdvözli a filmforgatást, és képviselőjük, Christian Skottun szerint jó, hogy egy ilyen kicsi turisztikai célpont is vonzó lehet. Forrás: NRK

Minden jel arra mutat, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és a chatbotok még hosszan velünk fognak maradni. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium már azon gondolkodik, hogyan lehetne ezeket szabályozni. Az OpenAI még 2022 novemberében mutatta be a széles nyilvánosságnak az azóta számtalan komoly frissítésen átesett ChatGPT-t, ami olyan dolgokra is képes, hogy ha adsz neki egy feladatleírást, akkor egy teljes értékű akadémiai szintű szöveget ad neked vissza. Ez lehetőséget biztosít egy nehezen kiszűrhető csalásra. Josefine Stokland (25), Cathrine Christensen (26) és Cathrine Fagerland (25), három, a Stavangeri Egyetemen közgazdaságtant tanuló hallgató arra a kérdésre, hogy használták-e már a ChatGPT-t, kórusban vágják rá, hogy igen, a diplomamunkájuk megírásában nagy segítséget jelent a program. Christensen szerint a ChatGPT egy rendkívül hasznos digitális segédeszköz. Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem IT és elektrotechnikai Intézetének vezetője érdekes kapcsolatban áll a mesterséges intelligenciával. Egyrészt dolgozik vele, másrészt pedig ő is az egyetem alkalmazottja. Felkereste a Társadalomtudományi Tanszék és a Pedagógiai és Bölcsészettudományi Tanszék vezetőjét, hogy megbeszéljék, hogy tudnak az MI használatához konstruktív módon hozzáállni. Ryen szerint a forráskritika és a jó ítélőképesség olyan fontos tulajdonságok, amelyeknek most még nagyobb hasznát fogják venni. Elmondása szerint léteznek programok, amelyekkel le lehet leplezni az MI alkotta szövegeket, de ezek sem 100%-ig pontosak, csak kb. 90%-ig. Ryen azon az állásponton van, hogy szerinte ez nem elég jó, és gyanúba keverheti a becsületes munkát végző hallgatókat is, ezért nem javasolja az ilyen programok használatát. Oddmund Løkensgard Hoel, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy a minisztériumban országos szintű irányelvek bevezetését fontolgatják. Szerinte fontos, hogy az egyetemek és a főiskolák összedolgozzanak, a minél egységesebb gyakorlat kialakítása érdekében, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére jogszabályokat vezetnek be. Azonban nem csak a felsőoktatásban téma a ChatGPT használata. A stavangeri St. Olav középiskola dolgozói abban reménykednek, hogy a chatbotok hasznosak lesznek az iskolai munkában. Inge Rykkje, az iskola tanára elmondta, hogy az eddig megszokott vizsgáztatás lassanként kőkorszakivá válik, hiszen az öt órás írásbeli vizsga nem ad a való életben hasznosítható készségeket. Egy másik járható út a több szóbeli vizsga lenne, azonban ez ismételten több munkával járna együtt. Ellen-Kristine Endresen Helgeland osztályvezető szerint egy jó megoldást kell találni arra, hogy hogyan lehet beépíteni az MI-t a tanításba. Szerinte a jövő ellen vívott szélmalomharc lenne, ha nekiállnának rendőrösdit játszani, és az után nyomozni, hogy ki használt ChatGPT-t. Anne Lise Fjeldså középiskolai tanár szerint annak elkerülése lenne a legfontosabb feladata az iskoláknak, hogy a diákok csalásra használják az új technológiákat. Hedda Birgitte Huse, a Norvégiai Oktatási és Képzési Igazgatóság munkatársa úgy véli, hogy a segédeszközök korlátozásával megtartott vizsgák egyre gyakoribbak lesznek az általános- és középiskolákban. Szerinte a segédeszközök korlátozása nem az egyetlen lehetséges megoldás, különösen úgy nem, hogy sokszor még segít is a diákoknak a tanulásban. Oddmund Løkensgard Hoel államtitkár szerint ugyan országos szintű irányelvekről már volt szó, de szerinte a főiskolákat és egyetemeket szabályozó törvények átírása még nem aktuális. Elmondása szerint a törvényben már szerepel, hogy hogyan kell a csalókkal szemben eljárni, azonban az már túlzottan merev lenne, ha azt is részletesen beszabályoznák, hogy mi minősül csalásnak. Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem munkatársa szerint jó, hogy elkerülik a minisztériumi szintű szabályozást, azonban figyelemmel kell kísérni, hogy szükséges-e változtatni az előírásokon és a szabályokon. Az UiS (Stavangeri Egyetem – Universitetet i Stavanger) korábban megkérdezett közgazdászhallgatói saját elmondásuk szerint világosan és jól el tudják különíteni egymástól a csalást és a józan ésszel történő felhasználást. Cathrine Fagerland kifejtette, hogy a schmittelés (utalva a korábbi magyar köztársasági elnök, Schmitt „Plagi Pali” Pál esetére, aki plágiumbotrányba keveredett, és le kellett mondania) az csalás, de ha sikerül beleépíteniük a saját anyagukba az MI alkotta szövegeket, akkor az csak egy segédeszköz. Josefine Stokland arra kérte az oktatási intézeteket, hogy a ChatGPT-t ne démonizálják. Szerinte ez egy hiperszuper eszköz, ezért inkább a feladatokat és azok elkészítési módját kell megváltoztatni. Forrás: NRK

Eddig csupán 21 darab új villamos érkezett a fővárosba a tervezett 87-ből. A spanyol beszállító, a CAF jelezte, hogy problémák vannak az új villamosok alkatrészeinek beszerzésével, és nem tudják, mikor tudják leszállítani a fennmaradó mennyiséget. Az eredeti tervek szerint 2024 végére 87 új villamosnak kell üzemszerűen működnie. A Sporveien projektmenedzsere szerint továbbra is ez a cél, azonban a világpiaci alkatrészhiány miatt azon is dolgoznak, hogy hogyan biztosítsák a már forgalomba helyezett 21 új villamos alkatrészeit meghibásodás esetén. Forrás: ABC Nyheter és Aftenposten

Forrás: World Happiness Report 2023 Immár 11. alkalommal adták ki az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának megbízásából a világ országainak boldogsági szintjéről készített jelentést. A mutató neve nem igazán tükrözi a jelentést, ugyanis nem boldogságot (életörömöt) vizsgál, sokkal inkább boldogulást. Már az ötödik alkalommal végzett Finnország az 1. helyen, Norvégia a 7. helyre került (tavaly a 8. volt), Magyarország az 51. helyet kapta, mint tavaly. A lista végén Libanon és Afganisztán áll. Az emberek boldogságának felmérésében a következő szempontokat veszik figyelembe: Az anyagi jólét az egy főre eső GDP alapján, ez a gazdaság teljesítményét jelenti. Az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek (segítenek-e a barátok, rokonok, hatóságok stb.). A születéskor várható egészséges élettartam hossza (az Egészségügyi Világszervezet Global Health Observatory adatai alapján) Az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben (pl. mihez kezdenek az életükkel, milyen hivatást választanak). Az egyének mennyire nagylelkűek pl. jellemző-e az adakozás, a menekültek befogadása. A korrupció mértéke a társadalomban. A fentiek alapján elmondható, hogy egy komplex mutatóról van szó, ahol trendeket érdemes figyelni. A mutató azt fejezi ki, hogy mekkora eséllyel boldogulhat egy gyermek az élete során, ha például Pakisztánba születik, vagy Svájcba. Mennyire számít a szerencse, vagy az, hogy gazdag vagy szegény családba születik? Az első helyeken szereplő országokra a magas bizalmi szint jellemző, illetve erős középosztály. Azok a társadalmak, ahol magas a bizalmi szint, ellenállóbbak a nehézségekkel szemben, ami segíti a boldogulást (nem feltétlenül az életörömöt). Statisztikákból tudjuk, hogy a skandináv országokban például sokak küzdenek depresszióval. Vajon tényleg több a depresszióban szenvedő Norvégiában, mint Afganisztánban, vagy csak jobban és korábban diagnosztizálják és kezelik az eseteket? A boldogságnak sok definíciója van, a Chat GPT szerint például ez: Forrás: World Happiness Report 2023

Március 17-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Anders Opedal, az Equinor vezérigazgatója az Északi-tengeren található Troll nevű gázmező A platformjánál találkozott. Ursula von der Leyen azt nyilatkozta, hogy Norvégia volt az az ország, amelyik kisegítette Európát az elmúlt kritikus időszakban. A Troll a világ egyik legnagyobb gázmezője, ezért kiemelt fontosságú feladattá vált az EU és a NATO számára, hogy megvédjék a gázmező infrastruktúráját. Støre a norvég gazdaság és ipar központi magjának nevezte a Troll mezőt. Néhány tény a Troll mezőről A gázmező az Északi-tenger északi részén található, körülbelül 65 km-re a hordalandi Kollsnestől. A mező 750 négyzetkilométernyi területen terül el. A legnagyobb gázfelfedezés az Északi-tengeren, és a norvég kontinentális talapzat teljes gázkészletének körülbelül 40%-át teszi ki. A gáztározók várhatóan további 70 évig fognak működni. A Troll a legnagyobb norvég olajmezők közé is tartozik: 2002-ben az olajkitermelés meghaladta a napi 400 ezer hordót. Von der Leyennek ez volt az első norvégiai látogatása 2011 óta, és most először látogatott el a Troll gázmezőre. Elmondta, hogy az EU számára Norvégia fontos partner, hiszen az ukrán háború óta Norvégia lett az EU legnagyobb földgázbeszállítója. A norvég olaj- és gázipari létesítményeket ezentúl az EU és a NATO kritikus infrastruktúraként fogja kezelni, és részei lesznek egy közös katonai munkacsoportnak. Jens Stoltenberg arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a NATO fokozottan jelen van járőrhajókkal és helikopterekkel az Északi-tengeren. Hozzátette, hogy ezek ugyan segítenek a lehetséges támadások kivédésében, azonban sosem lesz teljesen biztonságos az infrastruktúra, mert több ezer kilométeres vezetékekről van szó. Stoltenberg szerint Putyinnak be kell fejeznie a háborút, hogy megszűnhessen a fokozott készültségi szint. Forrás: NRK

Az év elején kialakult pánik a február elsejétől várható áremelkedés miatt meglehetősen jól jött a Kiwinek, főleg miután bejelentették, hogy ők nem emelnek, és ezzel sikerült rendkívül jó pozícióba kerülniük a versenytársakkal szemben. . Az ODA főnöke szerint rendkívül okos húzás volt ezt meglépni, azonban emlékeztet arra, hogy a Kiwi nem a legolcsóbb, hisz egész évben egyetlen ártesztet sem nyertek. Az Oda vezére azt állítja, hogy a Kiwi azért ejtette végül az áremelést, hogy azt a benyomást keltse a politikusokban, hogy ők igenis felelősséget vállalnak – és ezzel megakadályozzák, hogy a kormány az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek beszerzési és eladási ára közötti indokolatlanul magas különbségek (magas árrés) betiltását szorgalmazza. Az rendeletre vonatkozó javaslat háttere az élelmiszerpiaci versenyhelyzettel kapcsolatos aggályok. Nyilvánvaló, hogy az ODA-nak és a többi láncnak is magasabbak a beszerzési árai. A NorgesGruppen, amely egyben a Kiwi, a Meny és a Joker tulajdonosa is, messze a legnagyobb szereplő az iparágban. A Norvég Versenyhivatal 2019-es jelentése kimutatta, hogy a NorgesGruppenhez tartozó piaci szereplők sokkal olcsóbban vásárolhatnak élelmiszert olyan beszállítóktól, mint az Orkla és a Ringnes, mint a versenytársak, például a Coop, a Rema és az Oda. Egy újabb jelentés azt mutatja, hogy a különbségek 2021-ben valamivel csökkentek a 2017-es évhez képest. Az ODA főnöke szerint az, amit a Kiwi tett, csak azért volt, hogy befolyásolják a politikusokat, azonban hiszi és reméli, hogy a politikusok átlátnak ezen és észreveszik, hogy a nagy beszállítók így próbálják meg megállítani a szabályozást. A Kiwi kommunikációs vezetője, Kristine Aakvaag Arvin természetesen visszautasítja a vádakat. Forrás: VG

A norvég női kézilabda-bajnokság élvonalában a Vipers Kristiansand 18 győzelemnél jár 18 meccsen, miután március 8-án idegenben 36-31-re verték a második helyen szereplő Storhamar csapatát, ezzel 11 pontra növelve előnyüket az élen, amivel eldőlt, hogy az alapszakaszt ők fogják az első helyen zárni. A rangadón azonban volt egy kisebb incidens, miután a mérkőzés egyik játékvezetőjének, Charlotte Husomanovicnak figyelmeztetnie kellett a Vipers veterán kapusát, Katrine Lundét, hogy fogja már be a száját. A 42 éves kapuslegendát azután kellett figyelmeztetni, hogy meglehetősen hevesen tiltakozott csapattársa, Océane Sercien-Ugolin szerinte jogtalan kiállítása ellen. Lunde a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy néha neki is bele kell szólnia az ítélkezésbe, és szerinte ez az, ami olyan nagyszerűvé teszi a kézilabdát. Ha a Vipers megnyeri a hátralévő négy meccsét, akkor ők lehetnek az első csapat a 2014/15-ös Larvik után, akik 22 meccsen 22 győzelemmel zárják az élvonal küzdelmeit. Forrás: VG

A norvég Helsinki Bizottság 2023-ban az ukrán Truth Hounds nevű szervezetnek adta a Szaharov-szabadságdíjat. Azzal érdemelték ki ezt a kitüntetést, hogy háborús bűncselekményeket, illetve potenciális emberiség elleni bűncselekményeket dokumentáltak. - Fáradhatatlan dokumentációs munkájukkal a Truth Hounds vezető szerepet tölt be az igazság védelmében – mondta Berit Lindeman, a Helsinki Bizottság főtitkára. A Helsinki Bizottság egy sajtóközleményben azt írta, hogy a Truth Hounds szisztematikusan dokumentálja a háborús bűncselekményeket. Olyan tanúvallomásokat és bizonyítékokat gyűjtenek, amelyeket felhasználnak a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), az ukrán hatóságok és más államok (így Norvégia is) irányítása alatt lefolytatott nyomozások során, az egyetemes joghatóság gyakorlásán keresztül. - Munkája során a szervezet nyilvános forrásokat (OSINT) használ. Emellett profi terepmunkát is végeznek. A Helsinki Bizottság támogatja a Truth Hounds dokumentációs munkáját, többek között azzal, hogy kifejleszt egy, a nyomozások során felhasználható, személyre szabott adatbázist. Ennek alapját az I-DOC szoftver képezi, amelyet partnerünk, a Case Matrix Network fejlesztett ki, és amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság tapasztalataira alapoz – írta a Helsinki Bizottság. Forrás: VG

Norvég és dán kutatók megtalálták Odin nevét egy, a 400-as évek elejéről származó aranyleleten. Ebből következik, hogy a norrön mitológiát 150 évvel korábbra lehet datálni, mint azt eddig gondoltuk. Szerintem ez fantasztikus! Ez a felfedezés előrébb viszi a korszak tudományos értelmezését. Erről az időszakról mindeddig nem volt sok információnk, de most találtunk új szavakat és nyelvi elemeket, amelyek korábban kerültek rögzítésre. Ezzel jobban megismerhetjük ezen korszak vallási gyakorlatát – mondta Krister Vasshus stavangeri nyelvkutató az NTB-nek. A kutató a figyelemreméltó lelet értelmezésén dolgozik. Ez a 2020-ban a dániai Jyllandon talált Vindelevfunnet-aranykincs része, amely nagyjából egy kilónyi ókori ékszert és aranyat tartalmaz. Ezt a vaskorban, 1500 évvel ezelőtt ásták el. A leletben találhatóak régebbi tárgyak is, például olyan, aranyból készült lemezpénzek (más néven brakteáták), amelyeket a 400-as évek elejére datálnak. A brakteáták olyan pénzérmék, amelyeknek csak az egyik oldalán van írás, és ékszerként viselték őket. Az egyik aranybrakteátán található egy lenyomat egy királyról vagy fontos személyről, és ez a felirat olvasható rajta: „Ő Odin embere”. Ez azt jelenti, hogy az északi mitológia isteneit már a 400-as évek elején is ismerték, az eddig feltételezetthez képest 150 évvel korábban. Az ezelőtt ismert legkorábbi lelet, amely Odin nevét tartalmazza, egy, a dél-németországi Nordendorfban talált ruhacsat volt az 500-as évek második feléből. A Dániában talált legrégebbi lelet egy emberi koponyából készült amuletten található felirat, amely a 700-as évek elejéről származik. - Az ilyen felirat rendkívül ritka, talán ötvenévente egyszer találunk egyet. Úgy tűnik, hogy ezzel a nappal történelmet írtunk – mondta Vasshus, aki a skandináv nyelvtörténetre specializálta magát. A kutató a dániai Sagnlandet Lejre kutatóközpontban és családi parkban dolgozik. A központ feladata a történelmi ismeretterjesztés. A feliratot nehéz értelmezni, egyrészt a kopás miatt, másrészt, mert egy olyan nyelven íródott, amely az évszázadok során sokat változott. Ezen kívül a rúnák csupán 2-3 milliméteresek és a szavak nincsenek egymástól szóközzel elválasztva. - Ez a rúnafelirat a legnehezebb, amellyel a húsz éves runológiai munkám során találkoztam, de a felfedezés fantasztikus. Ez a világtörténelemben a legkorábbi említés Odinról – mondta Lisbeth Imer, a Nemzeti Múzeum nyelvkutatója. Úgy véli, hogy ezek a rúnák kulcsfontosságúak lehetnek más, ősrégi rúnafeliratok értelmezéséhez. Mivel a brakteátákon kis felület áll rendelkezésre, így általában kevés motívumot tartalmaznak. Ez lehet a király feje, egy korona, a király monogramja, vagy egy kereszt. Egész Észak-Európában nagyjából 200 feliratos brakteátát találtak. Azonban a legtöbb feliratnak nincsen jelentése. Általában rövid, valláshoz kötődő szavak szerepelnek rajtuk, vagy olyan feliratok másolatai, amelyeknek valaha volt értelmük, de a sokszori, pontatlan másolás következtében elvesztették azt. A Vindelevfunnet brakteátáinak felirata részben vastagabb és élesebb, mint általában. Egy másik, most megtalált pénzérmének van egy „ikertestvére” az 1852-es leletből. Ezen azonban sokkal kevésbé olvasható a lenyomat. Az újonnan megtalált érme segítségével könnyebben értelmezhetővé válik a korábbi lelet felirata. Egy harmadik brakteátának is megtalálták az „ikertestvérét” Fyn szigetén, 1689-ben. Korábban csak találgattak, hogy mi állhat az érmén, de most, hogy megtalálták az élesebb, olvashatóbb verziót, Imer és Vasshus korrigálni tudják a korábbi feltételezéseket. Forrás: Nettavisen

A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőiben mindegyik csapat, amelyik megnyerte az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc első két meccsét, a harmadik után is győztesen távozott. A címvédő Stavanger Oilers 13-0-ra ütötte ki a Lillehammert, a Vålerenga 6-2-re verte a Frisk Askert, a Storhamar 5-0-ra győzte le a Manglerudöt, a Sparta Sarpsborg pedig az ősi rivális Stjernent verte összességében simán 5-1-re. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a győztes csapatoknak már csak egy győzelem kell a rájátszás elődöntőjébe jutáshoz. Forrás: NRK

A Forbes magazin közzétett egy listát, amely azokat a 30 év alatti személyeket sorolja fel, akik nagy társadalmi befolyással rendelkeznek. Ezen a listán található a 28 éves norvég-afgán Pamir Ehsas is, aki a “Brighter Tomorrow” nevű szervezet alapítója és vezetője. A szervezet egy digitális platformon keresztül afganisztáni gyerekeket oktat. Eddig kb. 800 főnek tudtak oktatást biztosítani, és a következő 5 évben kb. 10 ezer gyermeket szeretnének elérni. Pamir Ehsas jogi gyakornokként is dolgozik a Brækhus ügyvédi irodában. Úgy véli, hogy a listán való szereplés segíthet megnyitni az ajtókat a Brighter Tomorrow-projekt számára, így bizakodva tekint a jövőbe. Tavaly a “Skam” című norvég sorozat színésze, Iman Meskini került fel a Forbes listájára. Forrás: ABC Nyheter

A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőinek mind a négy párharca a lehető leggyorsabban, négy meccsen eldőlt. A Stavanger Oilers ugyan nem érte el a 10-es határt gólokban, de így is simán 8-1-re verte a Lillehammert, ezzel négy meccsen 36-3-as gólkülönbséget alakított ki a címvédő. A 2022-es döntős Storhamar gólparádét rendezett a Manglerud ellen (12-1 lett a végeredmény), a Sparta Sarpsborg viszont megszenvedett a Stjernen ellen, és csak 4-3-ra nyertek (a győztes találatot Emil Lundberg szerezte 5 perccel a vége előtt). A Frisk Asker nem adta magát könnyen a Vålerenga ellen, hiszen 2-4-ről kiegyenlítettek 4-4-re, ezután viszont a Vålerenga Mika Partanen és Thomas Olsen góljaival eldöntötte a meccset és 6-4-re nyert. Az elődöntők párosításai az alábbiak: Stavanger Oilers-Sparta Sarpsborg, Vålerenga-Storhamar. Forrás: VG

Norvégia az Egyesült Államokkal együttműködve két komplett NASAMS légvédelmi rendszert ad Ukrajnának. A légvédelmi rendszer jelentősen javítja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje városait és kritikus infrastruktúráját az orosz rakétatámadásoktól. Norvégia az ukrán személyzetet is kiképzi a rendszer karbantartására és üzemeltetésére. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmondta, hogy Norvégia már ezelőtt is hozzájárult különféle kiegészítő eszközökkel és képzéssel az Egyesült Államok által korábban Ukrajnának adományozott légvédelmi rendszerekhez. Az ukrán infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások rávilágítottak arra, hogy tovább kell javítani Ukrajna légvédelmét. Gram ezen a héten Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel és Oleksii Reznikov védelmi miniszterrel is találkozott. A norvég védelmi miniszterre nagy hatással volt a látogatás, és elmondta, hogy a háborúnak óriási következményei vannak: több tízezer ukrán civil és katona vesztette életét, milliók kényszerültek elhagyni az otthonukat és az ország nagy része romokban áll. A norvég parlament nemrég hozott egy döntést egy többéves támogatási programról, amelyet Fridtjof Nansen norvég diplomatáról, tudósról és sarkkutatóról neveztek el. A Nansen-program keretén belül Norvégia évente 15 milliárd korona értékű támogatást nyújt Ukrajnának a 2023-2027 közötti időszakban. 2023-ban a támogatás felét katonai segítségnyújtásra fordítják. Forrás: Regjeringen

A kvén Észak-Norvégiában élő, nyelvi és történelmi kisebbség, melynek tagjai évszázadok óta élnek az országban, kultúrájuk a finn kultúrán, nyelvük pedig a finn nyelven alapszik. A 18. és 19.században Svédországból és Észak-Finnországból vándoroltak Norvégia északi részére, lélekszámukat 50-60 ezer fő közé teszik. Norvégiában négy finnugor népcsoport él: az erdei finnek, a számik, a kvének és a finn bevándorlók. A négy csoport közül a kvéneket és az erdei finneket nemzeti-etnikai kisebbségként, a finneket bevándorlóként, a számikat pedig őshonos népként ismerik el. A kvének napjainkban főként Troms és Finnmark megyében élnek. Érdekesség, hogy a kvén nyelv használatát 1936-ban betiltották, de 1997 óta ismét tanítják az iskolákban. A norvég hatóság sokáig kihaltnak hitték a nyelvet. A kvén egyike a balti finn nyelveknek, nyelvészeti szempontból a finn peräpohjai nyelvjárásához áll közel. A kvén kisebbségi nyelvként való elismerése 1998-ban történt meg Norvégiában. A kvének napjának dátumában 2014-ben állapodtak meg, azóta ünneplik március 16-án Norvégiában és Svédországban. Egy példa a kvén nyelvre, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának fordításából: “Kaikki ihmiset synnythään vaphaina, ja heilä kaikila oon sama ihmisarvo ja samat ihmisoikkeuet. Het oon saanheet järjen ja omatunnon, ja het piethään elläät toinen toisen kans niin ko veljet keskenhään.” “Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” Forrás: Regjeringen, Kvener, Wikipedia

A nemzetközi nőnap alkalmából számos ország, köztük Norvégia is közös nyilatkozatot adott ki, hogy felhívják a figyelmet az afganisztáni helyzetre, ami az elmúlt másfél évben nagyon sokat romlott az emberi jogokat tekintve. Az afgán nők és lányok nem járhatnak középiskolába, nem vehetnek részt a felsőoktatásban, és munkalehetőségeik is erősen korlátozva vannak. A nők és lányok emberi jogainak és alapvető szabadságainak teljes körű tiszteletben tartása, valamint egyenlő és értelmes társadalmi részvételük nemcsak önmagában cél, hanem előfeltételei a fenntartható gazdasági és politikai fejlődésnek, a társadalmi kohéziónak, a stabilitásnak és a békének Afganisztánban. Az aláíró országok elismerték az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) 2022. decemberi nyilatkozatát, amely szerint a nők és lányok oktatáshoz való hozzáférésének megakadályozására irányuló döntés teljesen ellentétes az iszlám joggal. Komoly aggodalomra ad okot, hogy Afganisztán a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát éli át, és milliók állnak az éhezés küszöbén. Becslések szerint körülbelül 28 millió afgánnak van szüksége humanitárius segélyre. A nyilatkozat végén arra szólították fel a tálibokat, hogy tartsák tiszteletben az állampolgárok jogait, teljesítsék az afgán nép és a nemzetközi közösség felé vállalt kötelezettségeiket, és vonjanak vissza minden olyan döntést, amely korlátozza a nők és a lányok emberi jogainak és alapvető szabadságainak gyakorlását. A közös nyilatkozatot aláíró országok: Ausztrália, Bahrein, Belgium, Bulgária, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és az Európai Unió. Forrás: Regjeringen

2022-ben 1,5 milliárd betétdíjas üveget és alumíniumdobozt gyűjtöttek be Norvégiában. A lillestrømi OBS-ba vitték vissza a legtöbb betétdíjas terméket az országban, több mint 8,5 milliót. Az üzlet még 2019-ben kapott olyan automatát, amibe egész zsákkal bele lehet önteni az üvegeket. Ez volt az első ilyen típusú automata Norvégiában. Forrás: NRK

Minden ötödik 12 és 20 év közötti fiatal azt mondta, hogy nincsenek barátai, vagy csak kevés van. Ötből egy tanuló fél iskolába járni, és tízből egy mondja azt, hogy nincsen társasága. Legalábbis ez derül ki Opinion for Mental Helse „Hogy vagy – valójában?” elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezek az adatok a norvég tinédzserek mindennapjaira világítanak rá. Linda Berg-Heggelund, a Mental Helse főtitkára szerint az eredmények rendkívül szomorú képet festenek, és oda kell rájuk figyelni. - A kutatásból az is kiderül, hogy a komoly pszichológiai problémákkal küszködők fele nem kér segítséget, se a szüleitől, sem az iskolától, sem a barátaiktól, sem pedig az egészségügyi rendszertől – mondta. Egy év leforgása alatt minden ötödik fiatal arról számolt be, hogy a mentális egészségük rendkívül vagy eléggé rossz, és több mint az egynegyedük megerősítette, hogy szorongásos vagy depressziós tünetei vannak. A tanulmány alapját olyan mélyinterjúk és kérdőívek képezik, amelyeket a 12 és 20 év közötti fiatalok és fiatal felnőttek körében készítettek. Országszerte összesen 1005 fiatal vett részt a felmérésben. Majdnem minden harmadik válaszadó aggódik a saját lelki egészsége miatt. Tízből hárman átéltek már zaklatást valamilyen formában. A problémák nagy része az iskolai élethez köthető, vagy az iskolában felerősödik. Forrás: Nettavisen

A Green Mountain társaság új adatközpontot épít a hamari Heggvin Næringsparkban. Az 5 új épületből álló komplexum 150 megawattos kapacitással Norvégia egyik legnagyobb adattároló üzeme lesz, 3 épületre a kínai TikTokkal már meg is köttetett az előszerződés. A TikTok nagyon elégedett a norvégiai szerződéssel, ahol a helyszín egyik előnye, hogy az épületeket 100%-ban megújuló energiával fogják ellátni – nyilatkozta Christina Grahn, a TikTok kormányzati kapcsolatokért és közpolitikáért felelős észak-európai vezetője. Ugyanakkor a TikTok terjeszkedésének nem mindenki örül, például Sofie Nystrøm, a norvég Nemzeti Biztonsági Hatóság igazgatója. Nystrøm óvatosságra int az ilyen kereskedelmi céllal épülő adattároló központokkal kapcsolatban. Napjainkban ez a terület még nem rendelkezik kellő jogi szabályozással. Hihetetlenül sok érték, szolgáltatás áramlik keresztül ezeken a központokon, ezek pedig mind a magánemberek, mind pedig az állam számára rendkívüli fontossággal bírnak. Továbbá még az sem világos, hogy mekkora kockázatot jelentenek, és hogy megfelelően vannak-e biztosítva. Egy-egy ilyen központ elleni támadás mind az egyénekre, mind pedig az államra is veszélyes lehet – mondta. Nystrøm azt is hozzátette, hogy különösen odafigyelnek a kínai és az orosz vállalatok norvégiai működésére. A sok vitát generáló TikTok applikáció egyébként a kínai ByteDance tulajdonában áll. Sok országban tiltják politikusoknak a használatát, mert adatokat gyűjt a felhasználókról. Ezzel azt akarják elkerülni, hogy érzékeny személyes adatok kerüljenek a kínai hatóságok kezébe. Grahn erre azt mondta, hogy őket nem a kínai hatóságok birtokolják. Elmondása szerint a TikTok egy nemzetközi vállalat, amelyet 60%-ban egy befektetési alap birtokol, 20%-ban az alapítók, a maradék 20%-ot pedig kisbefektetők és az alkalmazottak teszik ki. A hamari polgármester, Einar Busterud üdvözli a Green Mountain zöld befektetését, ami 350 új munkahelyet fog biztosítani a régiónak. Forrás: NRK

Miután az elmúlt fél évet új edző keresésével töltötte a Vipers Kristiansand női kézilabdacsapata, március 8-án bejelentették, hogy a szlovák Tomás Hlavatý lesz a csapat vezetőedzője. Ezt Morten Jørgensen, a Vipers sportbizottságának vezetője jelentette be. Jørgensen azt is hozzátette, hogy számukra a legideálisabb felállás az lenne, ha Hlavatý mellé tudnának még egy vezetőedzőt és egy segédedzőt szerződtetni. A 35 éves szlovák szakember volt az orosz Rosztov Don csapatának vezetőedzője, korábban már dolgozott az orosz női válogatottnál és a Győri ETO csapatánál is. A Vipers csapatához a 2022/23-as szezon előtt csatlakozott. Az eddig a csapatot irányító Ole Gustav Gjekstad és segítője Endre Fintland sem maradnak a csapatnál, a szezon végén mindketten távoznak. Mielőtt letették volna a voksukat Hlavatý mellett, több tapasztalt és sikeres edzővel is kapcsolatban állt a norvég csapat. A szlovák szakember (akinek a barátnője, a jobbszélsőként játszó Jana Knedlíková a Vipers játékosa) még korábban úgy nyilatkozott, hogy ha megkérdeznék a 30 legjobb kézilabda-edzőt Európában, mindegyik elvállalta volna Vipers Kristiansand irányítását. Forrás: VG

Aslak Berntsen Husby, a Diákszervezet vezetője azt mondta a Dagsavisennek, hogy a diákszervezet már régóta szeretné áthelyezni a russ-ös időszakot. Nagyon jó javaslatnak tartja, hogy a bulizós időszakot a vizsgák utáni időpontra helyezzék át. Rengeteg diák számára fontos mind a russ, mind a záróvizsgák sikere, azonban nem szívesen választanak a kettő között, hisz nyilván senki nem akar a négy fal között ülve tanulni, míg a többiek buliznak. A russ régi hagyomány az országban, így a megszüntetésére irányuló javaslatoknak nincs létjogosultsága, egyszerűen csak meg kell reformálni. Ennek első lépése lehet a vizsgák utáni időszakra helyezése. Husby szerint, ha van valami, amit el kell kerülni, az az, hogy a felnőtt politikusok avatkozzanak bele a russ-ös időszak részleteibe. A Diákszövetség és az Oktatási Minisztérium jelenleg közösen dolgozik azon, hogyan tehetik biztonságosabbá a russ időszakát. Forrás: Dagsavisen

Kép forrása: Freepik A matpakke egy otthon elkészített, minimalista stílusú uzsonna csomag, amelyet Norvégia lakossága előszeretettel fogyaszt nap mint nap. Célja, hogy gyorsan és egyszerű kellő energiát biztosítson anélkül, hogy túlságosan jóllaknánk tőle. A kenyérszeletekre vaj, sajt, felvágott vagy hús, esetleg vékony réteg lekvár kerül. De népszerű a májpástétom és a tubusos kaviár is. A külföldi szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy a norvég iskolákban nincs hagyománya a meleg ételnek. Körülbelül 100 éve az iskolákban még elérhető volt a meleg étel (ez gyakorlatilag zabkása volt), ezt azonban nem minden család engedhette meg magának, és elég egyoldalú táplálkozást jelentett a gyermekeknek. Ekkoriban Norvégia nagyon szegény ország volt. 1932-ben létrehoztak egy kormányzati programot, amelynek keretén belül az iskolások ingyenes kenyeret, sajtot, tejet, zöldségeket, almát és narancsot kaptak az államtól. Ezt “Oslo reggelinek” (Oslofrokosten) nevezték. A kezdeményezés igen népszerű volt, de nem igazán terjedt el a program országszerte, mert az önkormányzatoknak nem volt rá pénzük. 1936-ban a buskerudi Sigdal településen praktizáló körzeti orvos, O. L. Lien javaslatára a városvezetés úgy döntött, hogy a gyermekek hozzanak magukkal otthonról uzsonna csomagot. Az ötlet gyorsan elterjedt országszerte, és a matpakke a mindennapi élet része lett. Mára már Norvégia jóléti állam lett, és megengedhetné magának, hogy meleg ételt biztosítson az oktatási intézményekben, de a hagyományok nehezen változnak, így a matpakke vélhetően még hosszú évekig a norvég kultúra része marad. Forrás: Melk NRK

A nemrég bevezetett “Helseplattformen” elektronikus rendszer hibája miatt több, mint 16.000 levél nem jutott el a betegekhez. A megyei tisztifőorvos nem érti, miért csak négy hónap után vették észre a hibát. Összesen 16.438 levél nem került kiküldésre. 10.714 levél ugyan megérkezett a páciensekhez, azonban a másolat címzetthez, például a háziorvoshoz nem. A hiba oka az új Helseplattformen elektronikus rendszer levélsablonjaiban lévő rendszerhiba. A kórház tájékoztatása szerint a problémáról március 2-án, csütörtökön szereztek tudomást. A sajtóközlemény szerint a rendszer nem küldte ki a leveleket, azonban hibaüzenet sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, az alkalmazottak visszaigazolást kaptak a levelek elküldéséről, így a kórháznak nem tűnt fel, hogy a levelek nem jutottak el az orvosokhoz és a betegekhez. A kórház szerint a hiba egészen a Helseplattformen tavaly november közepén történt bevezetéséig nyúlik vissza. Március 6-án, hétfőn világossá vált a kórház számára, hogy a hiba miatt több ezer levéllel volt probléma, és jelezték, hogy a szóban forgó leveleket a lehető leghamarabb postai levél formájában küldik újra az érintetteknek. Forrás: VG

Csődbe ment a Lush kiskereskedelmi lánc, amely csomagolás nélküli, kézzel készített kozmetikumokat árult. A cég még 2008-ban alakult (a globális márka 1995-ben), de 2019 óta veszteségesen működött, valószínűleg a koronavírus-járvány miatt. A csődeljárás miatt összesen 70 alkalmazott veszíti el az állását. Norvégiában Oslóban, Sandvikában, Trondheimben, Bergenben és Stavangerben volt üzlete a láncnak. Forrás: E24

Anna Rogstad volt az első női képviselő a norvég parlamentben. 1911-ben kezdett el képviselőként dolgozni, közel száz évvel a Stortinget 1814-es megalapítása után. Rogstad aktívan részt vett a nőket érintő ügyekben, többek között a nők szavazati jogának megszerzésében (1909 óta rendelkeznek szavazati joggal a norvég nők). Aasa Helgesen volt Norvégia első női polgármestere 1926 és 1928 között a rogalandi Utsira településnek. Utsira önkormányzati testülete 1926-ban tizenegy nőből és egy férfiból állt. Norvégia első női papja Ingrig Bjerkås volt. 1961-ben szentelték pappá a hedmarki Vang templomban. Egyike volt azoknak, akik egyetértettek abban, hogy a nőknek hozzáférést kell kapniuk a papi tisztséghez, ami komoly egyházi vitát váltott ki. Kim Friele volt az első nő, aki 1963-ban nyíltan vállalta homoszexualitását Norvégiában. Életét a melegek és leszbikusok jogainak biztosításának szentelte. Friele fontos része volt annak a folyamatnak, aminek eredményeképpen 1972-ben dekriminalizálták a homoszexualitást, illetve ahhoz is hozzájárult, hogy 1977-ben megszűnjön a homoszexualitás, mint pszichiátriai diagnózis. 1978-ban Grete Waitz lett az első nő, aki megnyerte a New York-i maratont. Ezt követően még nyolc alkalommal nyert New Yorkban. Ő minden idők legtöbb győzelemmel rendelkező norvég női atlétája (pl. 1978-79-ben 50 versenyen vett részt, ebből 48-at megnyert). 1981-ben Gro Harlem Brundtland lett Norvégia első női miniszterelnöke, aki három cikluson keresztül vezette az országot. Külföldön a Brundtland Bizottság vezetőjeként és az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójaként szerzett magának hírnevet. 2005-ben a számi országgyűlés megválasztotta a számi parlament első női elnökét. Aili Keskitalo három ciklusban volt elnök. A számi parlament 1989-es megalakulása óta ő volt a legtöbb éven át a számi parlament elnöke. 2006-ban Cecilie Skog 48 nap és 22 óra alatt elérte az Északi-sarkot. Ezzel a teljesítménnyel ő lett az első norvég nő, aki elsétált az Északi-sarkra. Ezenkívül sikeresen megmászta mind a 7 világrész legmagasabb hegyét, és eljutott az Északi-sarkra, a Déli-sarkra és a Mount Everestre is. 2009-ben Inger-Marie Haaland volt az első nő, aki megnyerte a finnmarki kutyaszánhúzó versenyt. 2012-ben ismét első helyen végzett a hosszútávú szakaszon. Ann-Kristin Olsen volt Norvégia első női rendőrfőnök-helyettese, rendőrfőnöke és Svalbard kormányzója. 2006-ban a Szent Olav-rend parancsnokává nevezték ki. 1912-ben Kristine Bonnevie lett Norvégia első női professzora. Országos és nemzetközi szinten is egyaránt fontos tudományos szerepet töltött be, különösen a tengerbiológia és kromoszómakutatás témájában. Forrás: NRK

Egyre több ember küzd anyagi nehézségekkel. Ha egy bérlő már nem teljesíti a bérleti szerződésben foglaltakat, vagyis nem fizeti a bérleti díjat, a bérbeadó felkérheti a végrehajtót a lakó kilakoltatására. A növekvő kiadások és minden eddiginél több szegény ember miatt 2023-ban a korábbiaknál is többen kerülnek nehéz helyzetbe és nem fogják tudni kifizetni a bérleti díjakat, így kilakoltatásra kerülnek. A végrehajtók heti több végrehajtási ügyet kapnak, azonban az esetek mindössze 30 százaléka végződik valóban kilakoltatással, mert a legtöbben még azelőtt befizetik tartozásukat, mielőtt a végrehajtó képviselője megérkezik az ingatlanhoz, hogy megkezdje a kilakoltatást. Egyre növekszik azoknak a száma is, akik korábban nem voltak a végrehajtók rendszerében. Ahogy a végrehajtók látják, a végrehajtások számának növekedése mindennel összefügg, hisz minden egyre drágábbá válik, mint például a jelzáloghitelek kamatai, az élelmiszerek, a benzin és az áram is. A Vest politidistrikt területén a tavalyi évhez képest idén januárban megduplázódott a kilakoltatási ügyek száma. Országosan ez a szám 6978-ról 8086-ra emelkedett 2023-ban. Azonban már nemcsak a régóta nehéz helyzetben élők kerülnek a végrehajtók látókörébe, hanem a stabil jövedelemmel, szociális hovatartozással és családdal rendelkező emberek közül is sokan jelennek meg manapság a végrehajtók listáján. Az Intrum behajtó cég friss adatai szerint februárban 7 százalékkal nőtt a behajtási ügyek száma 2022-hez képest. Az év folyamán még több norvégnak lehetnek pénzügyi problémái, többen már most is nehezen tudják fizetni az autóhitelüket. Forrás: TV2

Egy friss felmérés alapján a norvég nők 23%-a, a norvég férfiak 4%-a lett élete során legalább egyszer nemi erőszak áldozata. Az NKVTS (Nasjonalt kunnskapssenter for vold og traumatisk stress – Erőszakkal és Traumatikus Stresszel Foglalkozó Nemzeti Tudásközpont) arra vonatkozóan tett fel kérdéseket, hogy Norvégiában mennyire elterjedt a bántalmazás és a nemi erőszak. Ebben a felmérésben – amelyhez hasonlót utoljára kilenc éve végeztek – majdnem 5000-en vettek részt. Az átfogó tanulmányt jegyző kutatók szerint a nemi erőszak és a bántalmazás továbbra is komoly probléma Norvégiában társadalmi szinten. Ezt a tanulmányt átadták Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszternek is. A felmérésben a nők 23%-a mondta azt, hogy élete folyamán áldozatul esett már erővel vagy kényszerítéssel elkövetett nemi erőszaknak, alvás közben elkövetett nemi erőszaknak, vagy 13 éves koruk előtt bántalmazásnak. Ezeknek a nőknek a fele mondta azt, hogy 18 év alattiak voltak, amikor áldozattá váltak, 5%-uk 13 év alatti volt, egy pedig 5 éves vagy ennél idősebb volt. Maria Teresa Grønning Dale, az NKVTS kutatójának elmondása szerint megdöbbentően magas azon férfiak aránya, akik áldozatul estek nemi erőszaknak vagy bántalmazásnak. A 2014-es kutatásban az szerepelt, hogy a nők 9,4%-a volt már élete során nemi erőszak áldozata, akkor is nagyjából a felük mondta azt, hogy amikor az eset történt, 18 évesnél fiatalabbak voltak. Ráadásul a bántalmazók leggyakrabban olyanok, akiket a nők ismernek (partner, ex, barát, ismerős). Ennek következtében sokan nem is jelentik a hatóságok irányába, hogy mi történt velük. A kutatás azt is megállapítja, hogy a megkérdezettek 40%-a legalább egyszer fizikai erőszak áldozata lett a 18. születésnapjuk után. Maria Teresa Grønning Dale, a kutatás projektvezetője elmondta, hogy az általuk megkeresett majdnem 5000 ember lehetőséget kapott, hogy beszéljen egy pszichológussal, illetve ezután lehetőségük nyílt további segítséget kérni. Forrás: ABC Nyheter

Anniken Huitfeldt külügyminiszter február 27-én jelentette be, hogy Norvégia 250 millió korona humanitárius segélyt küld Jemennek. A jemeni válságövezet az egyik legsúlyosabb a világon: a lakosság több mint kétharmada segélyekből él. A norvég támogatást az ENSZ-en, a Norvég Menekültügyi Tanácson, a Vöröskereszten és más, Jemenben működő nonprofit szervezeteken keresztül juttatják el a rászorulóknak. A segély fő célja, hogy biztosítsa a lakosság számára a megfelelő egészségügyi ellátást és csökkentse a taposóaknák okozta kockázatokat. Az ENSZ becslései szerint 2023-ban a 30 millió lakosból 21,6 millió jemeninek lesz szüksége humanitárius segélyre a túléléshez. A lakosság nagy része nem fér hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, élelmiszerhez és ivóvízhez sem. Forrás: Regjeringen

Hiába a növekednek a kamatlábak és az árak, a norvégok még soha nem terveztek annyi pénzt költeni nyári szabadságukra, mint idén. Ez derül ki a Respons Analyse Sparebank 1 számára készített új fogyasztói felméréséből. A megkérdezettek átlagosan 600 koronával terveznek többet költeni a 2023-as nyaralásukra, mint tavalyira. Az átlag büdzsé 2022-ben 18 282 korona volt, míg az idei 18 892 korona. Magne Gundersen, a Sparebank1 közgazdásza azt nyilatkozta a TV2-nek, hogy a norvégok számára a nyári szabadság kiemelt fontosságú. Gundersen meglepőnek nevezi a növekedést, de továbbra is úgy gondolja, hogy az emberek túlnyomó többsége jól kontrollálja pénzügyeit, így nincs ok aggodalomra. A legtöbb ember dolgozik és van megtakarítása. Amikor a nyaralás prioritást élvez, hajlandóak más kiadásokat csökkenteni, például kevesebb új ruhát vesznek, nem járnak el étterembe, vagy elhalasztják a nagyobb felújításokat. Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy kis mértékben nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem terveznek pénzt költeni a nyári szünetre. Ez az arány a 2022-es nyolc százalékról 2023-ban tíz százalékra emelkedett. Nem meglepő módon a felnőttek tervezik a legtöbbet költeni a nyaralásra. A 35 és 54 év közötti korosztály 2,5-szer annyit költ nyaralásra, mint a 25 év alatti fiatalok. A felmérésből az is kiderül, hogy a férfiak lényegesen drágább nyaralást terveznek, mint a nők. Míg a nők átlagos költségvetése 15 970 korona, addig a férfiaké 21 970 korona. Azonban sokan még mindig a tavalyi nyaralásukat fizetik. Bár Gundersen úgy véli, hogy a legtöbb ember azt a pénzt költi, amivel valójában rendelkezik, Geir Grindland, a Remake könyvelő cég adósságbehajtási tanácsadója félti azokat, akik nem. Az ősz csúcsszezon az adósságbehajtó cégek számára, és a Grindland szerint egyértelmű, hogy ennek fő oka a hitelre vásárolt nyaralások illetve a nyaralás alatti hitelkártyás költések. Sokan még mindig a tavalyi nyaralásukat fizetik, ezért szerinte nyugtalanító látni, hogy ennyire megnőtt a nyaralási költségvetés. Forrás: TV2

A Természetvédelmi Szövetség (Naturvernforbundet) álláspontja szerint a vadon élő rénszarvas egy olyan veszélyeztetett állat, amely védelméért kötelesek vagyunk nemzetközi szinten felelősséget vállalni. A faj élettere a különböző évszakokban más-más területeken található, és különösen ki van téve a klíma változásainak. Döntő jelentőséggel bír, hogy jó és szakmailag megalapozott intézkedések szülessenek. Fontos intézkedés lenne a vadon élő rénszarvasok állományának megőrzése érdekében a természeti beavatkozások szüneteltetése és a fontos életterek helyreállítása. 2022 áprilisában jött ki a jelentés a Norvégiában található huszonnégy vadrénszarvas-élőhely közül tíz terület osztályozásáról. Ezek alapján a tíz terület közül egyik sincsen jó állapotban, hat terület rossz, négy pedig közepes állapotban van. A további tizennégy terület helyzetét 2023-ban fogják vizsgálni. A vadon élő rénszarvasokat érintő kihívások jól ismertek a kutatások révén megszerzett tudásnak köszönhetően. Több konkrét intézkedés született a vadon élő rénszarvasok élőhelyének helyreállítása érdekében. Azonban ahhoz, hogy a további beavatkozásokat meg lehessen állítani, a politikusok részéről is szükségesek bizonyos lépések. A területek helyreállítása fontos az egész ökoszisztéma és minden olyan faj szempontjából, amelyek ott élnek, így fontos, hogy megőrizzük a biológiai sokszínűséget. Íme néhány intézkedés: A legnagyobb kihívás az, hogy a politikában úgy általánosságban nem priorizálják a természetet és a vadon élő rénszarvasok életterét képező hegyvidékeket. Úgy gondoljuk, fontos, hogy az Éghajlati és Környezetvédelmi Minisztérium (Klima- og Miljødepartementet, KLD) elsődleges felelősséget vállaljon, és vezető szerepet töltsön be ebben a munkában, de más minisztériumoknak és szektoroknak is részt kell vállalniuk a siker érdekében. Átfogó és szakmailag megalapozott irányelveket kell kialakítani a vadon élő rénszarvasok életterének védelmében, illetve annak érdekében, hogy megakadályozzák a beavatkozásokat a területeken, és elősegítsék a területek helyreállítását. Három könnyen kivitelezhető lépés: Teljeskörű tilalom minden beavatkozásra a vadon élő rénszarvasok területén, beleértve azokat a projekteket is, amelyeket már jóváhagytak, de még nem kezdtek el. Konkrét szakmai intézkedések azonnali bevezetése mind a 24 területen Minden vadrénszarvas-területet át kell tekinteni, hogy megakadályozzák a már elfogadott beavatkozásokat, különösen a nyaralóházak építését. Forrás: Naturvernforbundet

Norvégia már több mint 1000 beteget és hozzátartozót menekített ki Ukrajnából kórházi kezelés céljából. A betegek szállítása nemcsak Norvégiába, hanem Európa több kórházába történik egy lengyelországi központon keresztül. A háború kitörése óta Norvégia központi szerepet játszik az EU polgári védelmi mechanizmus programjában. Eddig 200 beteg és körülbelül 100 hozzátartozó érkezett Norvégiába. A norvég kormány gyógyszereket, orvosi felszereléseket és mentőautókat is adományozott Ukrajnának. Forrás: Regjeringen

Edvard Munch "Tánc a tengerparton" című festményét 181 millió koronáért adták el március 1-jén a londoni Sotheby's aukciósházban. A festmény 1934 óta a norvég Olsen család birtokában volt. Az Olsen család és a műalkotás korábbi tulajdonosa, Curt Glaser is nagy rajongója és támogatója volt Munch munkásságának Norvégiában és Németországban is. Nem hozták nyilvánosságra, hogy ki vásárolta meg a festményt az aukció során. Forrás: TV2

Norvégia csatlakozik az EU tizedik, Oroszország elleni szankciócsomagjához, amit február 25-én fogadtak el az Unióban. A norvég kormány most azon dolgozik, hogy a szankciókat beépítse a törvényekbe. Anniken Huitfeldt külügyminiszter szerint az Oroszország elleni szankciók példa nélküliek a történelemben, és jól kifejezik az európai egységet. Az EU tizedik szankciócsomagja egyebek mellett új kereskedelmi korlátozásokat tartalmaz a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas technológiákra és termékekre vonatkozóan. Forrás: ABC Nyheter

Az Ullevål Kórház szívosztályán kialakult konfliktusok átterjedtek a szomszédos kórházi részlegre is, az ápolók fele eltűnhet onnan. Röviddel azután, hogy sok, az intenzív osztályon dolgozó ápoló úgy döntött, hogy felmond, az Ullevål Kórház újabb részlegének dolgozói követik a példájukat. Nyomon követték a mellkasi osztályon dolgozó kollégák esetét és úgy érzik, egyszerűen nincsenek biztonságban – mondta Sarah Scott Henriksen, a szakszervezeti képviselő. Ez egy olyan osztály, ahová szív- és tüdősebészeti betegek kerülnek a műtét után, de már nincsenek lélegeztetőgépre kötve. Az osztályon jelenleg négy nővér mondott fel, ezen kívül nyolc ápolónő tervezi távozását továbbképzés céljából. Az osztályon összesen 24,5 betöltetlen állás van. Február 27-én, hétfőn vált ismertté, hogy az OUS elutasítja azt a javaslatot, amellyel megelőzhető lett volna a tömeges felmondás. A kórház vezetése elleni tiltakozásul 24, az intenzív osztályon dolgozó ápolóból 16 felmondott. Az OUS vezetése össze akarja hangolni az Ullevålban végzett műtéteket a Rikshospitalettel, hogy azok az OUS szívsebészeti központjává váljanak, azonban mind a mellkasi osztályon, mind a többi osztályon dolgozó vezető orvosok erősen bírálták az átszervezést. Scott Henriksen úgy véli, hogy a felmondások azt jelzik, hogy az alkalmazottakat nem hallgatták meg az ügyben, és az érintettek beleegyezése nélkül döntöttek. Bjørn Bendz, aki az OUS szív-, tüdő- és érrendszeri klinikájának vezetője azt mondja, hogy az elmúlt hat hónapban azon dolgoztak, hogy tervet készítsenek a nyári időszakra, összehangolva a Rikshospitalet és Ullevål beosztásait, hisz ezek egy azonos részleget alkotnak. Elmondta, hogy az Ullevål műtőinek felújítása azt is jelenti, hogy ezen a nyáron átmeneti megoldásokra van szükség és visszautasította az alkalmazottakkal való párbeszéd hiánya miatti kritikát. Azt mondja, dokumentálni tudják, hogy bevonták a dolgozókat és folyamatos párbeszéd volt a témában. Úgy véli, a forrásokat ott kell felhasználni, ahol a legnagyobb a szükség, de a legfőbb cél mindenekelőtt a megfelelő betegellátás biztosítása és úgy gondolja, biztosítaniuk kell a munka igazságos elosztását is az alkalmazottak között. Forrás: NRK

2022 júliusa és decembere között a norvég rendőrséghez összesen 395 drónmegfigyelésről szóló bejelentés érkezett. Ebből 115 norvég területről szállt fel, míg a maradék 280 az ország fölött repült. Ezek az adatok a Politiforum oldalán jelentek meg a délnyugati rendőrségi körzet és a Politidirektoratet adataira hivatkozva. A délnyugati rendőrségi körzet, ami az egész országban a legnagyobb, az előbb említett 115 esetből összesen négyszer indított büntetőeljárást. Amund Preede Revheim, a délnyugati rendőrségi körzet Északi-tenger- és környezetvédelmi részlegvezetője a Politiforumnak elmondta, hogy 2020 és 2021 között egyetlen bejelentés sem érkezett hozzájuk norvég szárazföldről felengedett drónok ügyében, most pedig 2022 júliusa óta összesen 115. A statisztikákból az viszont nem derült ki, hogy a Norvégia légterébe berepülő 280 drón esetében hány büntetőeljárás indult. Forrás: ABC Nyheter