top of page

ChatGPT, avagy mi lesz a mesterséges intelligenciával Norvégiában?


FOTO: LARS ARNE LINDLAND / NRK
FOTO: LARS ARNE LINDLAND / NRK

Minden jel arra mutat, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és a chatbotok még hosszan velünk fognak maradni. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium már azon gondolkodik, hogyan lehetne ezeket szabályozni. Az OpenAI még 2022 novemberében mutatta be a széles nyilvánosságnak az azóta számtalan komoly frissítésen átesett ChatGPT-t, ami olyan dolgokra is képes, hogy ha adsz neki egy feladatleírást, akkor egy teljes értékű akadémiai szintű szöveget ad neked vissza. Ez lehetőséget biztosít egy nehezen kiszűrhető csalásra.


Josefine Stokland (25), Cathrine Christensen (26) és Cathrine Fagerland (25), három, a Stavangeri Egyetemen közgazdaságtant tanuló hallgató arra a kérdésre, hogy használták-e már a ChatGPT-t, kórusban vágják rá, hogy igen, a diplomamunkájuk megírásában nagy segítséget jelent a program. Christensen szerint a ChatGPT egy rendkívül hasznos digitális segédeszköz.


Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem IT és elektrotechnikai Intézetének vezetője érdekes kapcsolatban áll a mesterséges intelligenciával. Egyrészt dolgozik vele, másrészt pedig ő is az egyetem alkalmazottja. Felkereste a Társadalomtudományi Tanszék és a Pedagógiai és Bölcsészettudományi Tanszék vezetőjét, hogy megbeszéljék, hogy tudnak az MI használatához konstruktív módon hozzáállni. Ryen szerint a forráskritika és a jó ítélőképesség olyan fontos tulajdonságok, amelyeknek most még nagyobb hasznát fogják venni. Elmondása szerint léteznek programok, amelyekkel le lehet leplezni az MI alkotta szövegeket, de ezek sem 100%-ig pontosak, csak kb. 90%-ig. Ryen azon az állásponton van, hogy szerinte ez nem elég jó, és gyanúba keverheti a becsületes munkát végző hallgatókat is, ezért nem javasolja az ilyen programok használatát.

Oddmund Løkensgard Hoel, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy a minisztériumban országos szintű irányelvek bevezetését fontolgatják. Szerinte fontos, hogy az egyetemek és a főiskolák összedolgozzanak, a minél egységesebb gyakorlat kialakítása érdekében, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére jogszabályokat vezetnek be.

Azonban nem csak a felsőoktatásban téma a ChatGPT használata. A stavangeri St. Olav középiskola dolgozói abban reménykednek, hogy a chatbotok hasznosak lesznek az iskolai munkában. Inge Rykkje, az iskola tanára elmondta, hogy az eddig megszokott vizsgáztatás lassanként kőkorszakivá válik, hiszen az öt órás írásbeli vizsga nem ad a való életben hasznosítható készségeket. Egy másik járható út a több szóbeli vizsga lenne, azonban ez ismételten több munkával járna együtt. Ellen-Kristine Endresen Helgeland osztályvezető szerint egy jó megoldást kell találni arra, hogy hogyan lehet beépíteni az MI-t a tanításba. Szerinte a jövő ellen vívott szélmalomharc lenne, ha nekiállnának rendőrösdit játszani, és az után nyomozni, hogy ki használt ChatGPT-t.


Anne Lise Fjeldså középiskolai tanár szerint annak elkerülése lenne a legfontosabb feladata az iskoláknak, hogy a diákok csalásra használják az új technológiákat. Hedda Birgitte Huse, a Norvégiai Oktatási és Képzési Igazgatóság munkatársa úgy véli, hogy a segédeszközök korlátozásával megtartott vizsgák egyre gyakoribbak lesznek az általános- és középiskolákban. Szerinte a segédeszközök korlátozása nem az egyetlen lehetséges megoldás, különösen úgy nem, hogy sokszor még segít is a diákoknak a tanulásban.

Oddmund Løkensgard Hoel államtitkár szerint ugyan országos szintű irányelvekről már volt szó, de szerinte a főiskolákat és egyetemeket szabályozó törvények átírása még nem aktuális. Elmondása szerint a törvényben már szerepel, hogy hogyan kell a csalókkal szemben eljárni, azonban az már túlzottan merev lenne, ha azt is részletesen beszabályoznák, hogy mi minősül csalásnak.

Tom Ryen, a Stavangeri Egyetem munkatársa szerint jó, hogy elkerülik a minisztériumi szintű szabályozást, azonban figyelemmel kell kísérni, hogy szükséges-e változtatni az előírásokon és a szabályokon. Az UiS (Stavangeri Egyetem – Universitetet i Stavanger) korábban megkérdezett közgazdászhallgatói saját elmondásuk szerint világosan és jól el tudják különíteni egymástól a csalást és a józan ésszel történő felhasználást.

Cathrine Fagerland kifejtette, hogy a schmittelés (utalva a korábbi magyar köztársasági elnök, Schmitt „Plagi Pali” Pál esetére, aki plágiumbotrányba keveredett, és le kellett mondania) az csalás, de ha sikerül beleépíteniük a saját anyagukba az MI alkotta szövegeket, akkor az csak egy segédeszköz. Josefine Stokland arra kérte az oktatási intézeteket, hogy a ChatGPT-t ne démonizálják. Szerinte ez egy hiperszuper eszköz, ezért inkább a feladatokat és azok elkészítési módját kell megváltoztatni.


Forrás: NRK

21 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page