Norvég és dán kutatók megtalálták Odin nevét egy, a 400-as évek elejéről származó aranyleleten. Ebből következik, hogy a norrön mitológiát 150 évvel korábbra lehet datálni, mint azt eddig gondoltuk.
Szerintem ez fantasztikus! Ez a felfedezés előrébb viszi a korszak tudományos értelmezését. Erről az időszakról mindeddig nem volt sok információnk, de most találtunk új szavakat és nyelvi elemeket, amelyek korábban kerültek rögzítésre. Ezzel jobban megismerhetjük ezen korszak vallási gyakorlatát – mondta Krister Vasshus stavangeri nyelvkutató az NTB-nek.
A kutató a figyelemreméltó lelet értelmezésén dolgozik. Ez a 2020-ban a dániai Jyllandon talált Vindelevfunnet-aranykincs része, amely nagyjából egy kilónyi ókori ékszert és aranyat tartalmaz. Ezt a vaskorban, 1500 évvel ezelőtt ásták el. A leletben találhatóak régebbi tárgyak is, például olyan, aranyból készült lemezpénzek (más néven brakteáták), amelyeket a 400-as évek elejére datálnak.
A brakteáták olyan pénzérmék, amelyeknek csak az egyik oldalán van írás, és ékszerként viselték őket. Az egyik aranybrakteátán található egy lenyomat egy királyról vagy fontos személyről, és ez a felirat olvasható rajta: „Ő Odin embere”. Ez azt jelenti, hogy az északi mitológia isteneit már a 400-as évek elején is ismerték, az eddig feltételezetthez képest 150 évvel korábban.
Az ezelőtt ismert legkorábbi lelet, amely Odin nevét tartalmazza, egy, a dél-németországi Nordendorfban talált ruhacsat volt az 500-as évek második feléből. A Dániában talált legrégebbi lelet egy emberi koponyából készült amuletten található felirat, amely a 700-as évek elejéről származik.
- Az ilyen felirat rendkívül ritka, talán ötvenévente egyszer találunk egyet. Úgy tűnik, hogy ezzel a nappal történelmet írtunk – mondta Vasshus, aki a skandináv nyelvtörténetre specializálta magát. A kutató a dániai Sagnlandet Lejre kutatóközpontban és családi parkban dolgozik. A központ feladata a történelmi ismeretterjesztés.
A feliratot nehéz értelmezni, egyrészt a kopás miatt, másrészt, mert egy olyan nyelven íródott, amely az évszázadok során sokat változott. Ezen kívül a rúnák csupán 2-3 milliméteresek és a szavak nincsenek egymástól szóközzel elválasztva.
- Ez a rúnafelirat a legnehezebb, amellyel a húsz éves runológiai munkám során találkoztam, de a felfedezés fantasztikus. Ez a világtörténelemben a legkorábbi említés Odinról – mondta Lisbeth Imer, a Nemzeti Múzeum nyelvkutatója. Úgy véli, hogy ezek a rúnák kulcsfontosságúak lehetnek más, ősrégi rúnafeliratok értelmezéséhez.
Mivel a brakteátákon kis felület áll rendelkezésre, így általában kevés motívumot tartalmaznak. Ez lehet a király feje, egy korona, a király monogramja, vagy egy kereszt. Egész Észak-Európában nagyjából 200 feliratos brakteátát találtak. Azonban a legtöbb feliratnak nincsen jelentése. Általában rövid, valláshoz kötődő szavak szerepelnek rajtuk, vagy olyan feliratok másolatai, amelyeknek valaha volt értelmük, de a sokszori, pontatlan másolás következtében elvesztették azt.
A Vindelevfunnet brakteátáinak felirata részben vastagabb és élesebb, mint általában. Egy másik, most megtalált pénzérmének van egy „ikertestvére” az 1852-es leletből. Ezen azonban sokkal kevésbé olvasható a lenyomat. Az újonnan megtalált érme segítségével könnyebben értelmezhetővé válik a korábbi lelet felirata. Egy harmadik brakteátának is megtalálták az „ikertestvérét” Fyn szigetén, 1689-ben. Korábban csak találgattak, hogy mi állhat az érmén, de most, hogy megtalálták az élesebb, olvashatóbb verziót, Imer és Vasshus korrigálni tudják a korábbi feltételezéseket.
Forrás: Nettavisen