top of page
Keresési találatok

1962 találat üres kereséssel

  • Norvégia és a magány

    Kép: Unsplash Az OsloMet legújabb kutatása az európai országokban tapasztalható magány jelenségét vizsgálta. Az eredmények szerint az északi országok „jól teljesítenek” ezen a téren, vagyis a magány előfordulása viszonylag alacsony. A kutatás egyik szerkesztője, Marja Aartsen elmondta, hogy az elkészült könyv az úgynevezett mezo- és makroszociális feltételekkel kapcsolatos európai vizsgálatokat gyűjti össze. Azt is megvizsgálták, hogyan változott a magány társadalmi megjelenése a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az idősek körében a legmagasabb a magányosság aránya, de a jelenség a fiatalok között is egyre elterjedtebb, különösen a 18 és 22 év közöttiek körében. Aartsen ezt a fokozódó individualizációval és a digitális interakciók elterjedésével magyarázza. A magány komoly kockázati tényező, azonban hatása erősebb azokban az országokban, ahol az egyedüllét ritka. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az északi országok Európában – sőt, világszinten is – a legkevésbé magányos társadalmak közé tartoznak. Aartsen kiemeli, hogy ezekben az országokban az individualista kultúra az autonómiát és az önállóságot nagyra értékeli. Norvégiában ( a többi skandináv országhoz hasonlóan) hivatalosan alacsony a magány előfordulása. Ennek egyik lehetséges magyarázata a skandináv jóléti rendszer, amelynek fontos elemei a részben vagy teljesen ingyenes egészségügyi szolgáltatások. Sok norvég biztonságot talál ebben a szociális hálóban, és elsősorban ezekre támaszkodik a család és barátok helyett, illetve nagyon gyakori a tudatos öngondoskodásra való felkészülés. Európai szinten a megkérdezettek mintegy hét százaléka mondta azt, hogy mindig vagy majdnem mindig magányosnak érzi magát, ami közel kétszerese a norvég értéknek. Norvégiában a lakosság körülbelül négy százaléka, azaz mintegy 200 ezer ember vallotta magát magányosnak. Ezzel szemben olyan országokban, mint Lengyelország vagy Magyarország, a magányosnak vallók aránya körülbelül tizenkét százalék, ami háromszorosa a norvég adatnak. Egyes országokban ráadásul a magány beismerése még mindig tabunak számít, ami miatt a kutatók valószínűleg alábecsülik a jelenség valódi mértékét. Pál Bettina Forrás: TV2 , OsloMet

  • Bergen büszkeségei

    Kép: Unsplash Valóságos futballünnepet rendezett a Brann hazai pályán a sebzett skót óriás, a Rangers FC ellen a labdarúgó Európa-liga október 23-i játéknapján. A tavalyi norvég bajnoki ezüstérmes bergeniek 3-0-ra verték az 55-szörös bajnok glasgow-i csapatot Emil Kornvig, Jacob Lungi Sørensen és Noah Holm góljaival. Freyr Alexandersson, a Brann vezetőedzője a lefújást követően a Viaplay-nek nyilatkozva leszögezte, hogy erre az estére minden bergeni emlékezni fog élete végéig. Fredrik Pallesen Knudsen csapatkapitány szerint a fantasztikus szó nem írja le megfelelően az estét. A 29 éves hátvéd elmondása alapján csapattársai remekeltek és idei legjobb teljesítményükkel álltak elő. A két gólpasszt jegyző Bård Finne kijelentette, hogy ezek az európai esték kihozzák azt a kis pluszt a szurkolókból is.  Győzelmével a Brann 3 meccset követően 6 ponttal a 8. helyen áll az Európa-ligában, olyan csapatokkal pontegyenlőségben, mint a Porto vagy az Aston Villa. Az alapszakaszból az első 8 automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a következő 16 csapat pedig a play-off körben folytathatja. Amit még fontos megjegyezni, hogy Bergen büszkeségei eddigi nemzetközi kupaszereplésükkel mintegy 60 millió norvég koronát zsebeltek be. Az Európa-ligában legközelebb november 6-án lépnek pályára, ekkor az olasz Bologna csapatánál vendégeskednek majd. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Egyre drágább az új tengeralattjárók beszerzése

    Kép: Unpslash Norvégia eddigi legdrágább haditengerészeti beruházása újabb milliárdokkal drágulhat. A Sjøkrigsskolen kutatója, Tor Ivar Strømmen szerint az új, 212 CD-típusú tengeralattjárók ára akár 12-13 milliárd norvég korona lehet darabonként, ami jóval több, mint az eddig hivatalosan becsült 10 milliárd. Norvégia jelenleg négy tengeralattjárót rendelt a német ThyssenKrupp vállalattól, de a parlament tavaly egyhangúlag arra kérte a kormányt, hogy éljen a lehetőséggel és rendeljen még kettőt. Így azonban a végösszeg elérheti a 80 milliárd koronát. A Høyre (Konzervatív Párt) politikusa, Peter Frølich szerint fontos, hogy a döntés mielőbb megszülessen, mivel a késlekedés tovább növelheti a költségeket és késleltetheti a szállítást. Az új tengeralattjárók a több mint 30 éves tengeralattjárókat váltják ki. Az első tengeralattjárót várhatóan 2029-ben kapja meg a norvég haditengerészet.  A 212 CD-típusú tengeralattjárók a legmodernebb technológiát képviselik, és a fregattok után a norvég haditengerészet legdrágább beszerzésének számítanak. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Növekvő drogproblémák a fiatalok körében

    Kép: Unsplash A Norvégiai Orvosok Szövetségének friss tanulmánya szerint az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett az oslói sürgősségi osztályokon regisztrált, kábítószerrel összefüggő mérgezések száma. A kokainnal kapcsolatos mérgezések száma több mint kétszeresére, míg a ketamin esetében tízszeresére nőtt 2019 és 2023 között. A kutatás különösen aggasztó tendenciát mutat a serdülők és fiatal felnőttek körében, akiknél a kokain- és ketaminhasználat terjed leginkább. Emellett a nők aránya is növekszik a szerhasználat miatt kezelt páciensek között, különösen az MDMA használatához köthető esetekben. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Így néz ki a jövő évi állami költségvetési tervezet

    Kép: Unsplash A kormány szerdán nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez a javaslat arról szól, hogy milyen bevételek várhatóak és, hogy hogyan is kellene Norvégiának a rendelkezésre álló pénzeket felhasználnia a következő évben. A bevételi oldalon megjelenik többek között, hogy a kormány több pénzt akar beszedni az olajalapból mint legutóbb. Íme néhány javaslat a költségvetési tervezetből: Több pénzt kapnának az önkormányzatok. A kormány 4 milliárd koronával többet szán nekik, mint az elmúlt évben. Az önkormányzatok (kommune) olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint iskola, egészségügy, idősgondozás. Ennek a pénznek egy részét a megyei önkormányzatok (fylkeskommune) kapják. Továbbra is az állam állná az áramszámláink egy részét. 11,5 milliárd koronát különítettek el erre a célra. Ez magában foglalja az új norvég díjrendszert (norgespris) is. Az Oslofjord kritikus állapotban van. A kormány 100 millió koronát tervez felhasználni a megmentésére a jelenleg is folyamatban levő intézkedéseken felül. Új elektromos autót tervezel venni? Az ilyen autóknak volt némi gazdasági előnye mostanáig. 2027-ben a kormány el akarja törölni a teljes áfamentességet, így drágábban lehetne majd hozzájutni ezekhez. Az előnyök eltörlése már most januárban megkezdődhet azzal, hogy a 300 000 koronánál drágább elektromos autók után 25% áfát kell várhatóan fizetni. A kormány 4 milliárd koronával csökkentené az áramdíjból származó bevételeit. Ez azt eredményezheti, hogy az ár egész évben 4,18 øre/kWh lesz. Ki fizethet kevesebb adót? Amennyiben 20 és 35 év közötti vagy, ez teljesen véletlenszerű. Ez esetben részt vehetsz egy lottón, ahol 100 000 főt fognak kisorsolni, akiknek kevesebb adót kell majd befizetniük. A cél az, hogy kiderüljön, hogy ez vajon több fiatalt csábít-e a munka világába. A személyi jövedelemadó a tervek szerint csökkenni fog, a kormány 4,3 milliárd koronával kevesebbel tervez a jövő évre. A vagyonadót is csökkenthetik a következő évben. Norvégia minden évben egy bizonyos számú menekültet fogad be az ENSZ közreműködésével. A tervezet szerint jövő évben már csak 100 embert fogadna be ennek keretében, mivel igen sok menekült érkezett Ukrajnából, és ők jövőre is védelmet fognak kérni. Az önkormányzatok több támogatást igényelhetnének játékra és tanulásra. Ez az 1-4. osztályos gyerekekre vonatkozik, mivel sokuknál túl gyors az átmenet az óvodából az iskolába. Korábban az önkormányzatok pályázhattak nagyobb gyermekek utáni támogatásra is. A kormány véget akar vetni az ingyenes kompjáratoknak a kisebb forgalmú helyeken. Norvégia egyes részein elengedhetik a diákhitelt. A kormány azt szeretné, ha ez kevesebb önkormányzatra vonatkozna, mint amennyiről korábban szó volt. Egy óvodai hely maximum 1200 koronába fog kerülni, ahogy jelenleg is. A gyermekeket nevelő szülők csökkentett adót fizetnek, azonban a következő évtől a jelenleginél valószínűleg valamivel többet kell betenniük a közösbe. A kormány változtatni akar az adókedvezményen, amit a szülők a gyerekek kiadásainak fedezésére kapnak, mivel az SFO (napközi) és az óvoda olcsóbb lett, mondja a kormány. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: Klar Tale

  • Találkozó a reptéren

    Kép: Wix Villámlátogatásra érkezett Norvégiába Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Október 22-én a Gardermoen repülőtéren közös sajtótájékoztatót tartott Jonas Gahr Størével, Norvégia szeptemberben újraválasztott miniszterelnökével. A norvég kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lenyűgözi őt az ukrán nép vasakarata és bátorsága, amivel Oroszország ellen védelmezik hazájukat. A munkáspárti politikus emellett felvázolta Ukrajna 2026-os támogatására vonatkozó terveit. Norvégia jelenleg 1,5 milliárd koronával (kb. 50 milliárd forinttal) járul hozzá Ukrajna villamosenergia- és fűtésellátásának biztosításához. Ez a mostani volt a kelet-európai ország államfőjének 4. látogatása Norvégiában, rajta kívül még Andrij Szibiha külügyminiszter és Olena Zelenszka first lady is tagja volt a Norvégiába érkező küldöttségnek.  Støre elmondása alapján a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélést követően Zelenszkij – aki saját állítása szerint örül, hogy ismét Norvégiába látogathatott – több európai kollégájával is tárgyalt. Az Egyesült Államok első embere ezen a tárgyaláson arra biztatta az ukrán államfőt, hogy fogadja el Oroszország feltételeit a háború lezárására és mondjon le a kelet-ukrajnai területeiről. A norvég miniszterelnök szerint a határokat nem lehet erővel megváltoztatni, ezt a maga részéről elfogadhatatlannak tartja. Emellett szerinte Ukrajnának joga van megvédeni magát, Norvégiának pedig joga van segíteni az ukránokat. (Ezek olyan alapvető dolgok meglátásom szerint, amiben minden jóérzésű ember egyetért.) Norvégiai villámlátogatását követően Zelenszkij Svédországban folytatta útját, ahol Ulf Kristersson miniszterelnökkel tárgyalt a háborúról és a védelmi együttműködésről. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Több mint 18 ezer új magminta került a globális magbunkerbe

    Kép: Unsplash A héten 18 génbank összesen 18.314 magmintát szállított a világ legnagyobb, magok számára létrehozott biztonsági raktárába, amelyet a norvég kormány alapított 2008 februárjában a Spitzbergákon (Svalbard). A Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium sajtónyilatkozatából azt is megtudhatjuk, hogy ez alkalommal a Fülöp-szigetekről és Peruból új beszállítók is közreműködtek. A Fülöp-szigeteki Rizskutató Intézet több mint 4000 rizsmintát küldött. Ráadásul 90 ország 130 génbankja extra biztonsági intézkedéseket vezetett be a maggyűjteményeinél, és említésre méltó lépéseket tettek annak érdekében, hogy a magokat felkészítsék a sarkvidékig tartó hosszú útra. Vida Réka Forrás: NRK

  • Haaland, a megállíthatatlan

    Kép: Wikipedia Zsinórban 12. válogatott- és klubmeccsén is betalált Erling Haaland, ezzel a 2025/26-os szezonban 14 meccset követően 24 gólnál jár, ami egész pályafutása legjobb szezonrajtja. Október 21-én a labdarúgó Bajnokok Ligájában klubcsapata, a Manchester City könnyed 2-0-s győzelmet aratott a spanyol Villarreal otthonában. A sötétzöldben játszó vendégek első gólját a norvég mesterlövész szerezte Rico Lewis passzát követően, majd az égimeszelőnek nem mondható Bernardo Silva fejjel vette be a hazaiak kapuját, kialakítva a végeredményt. Haaland ezzel a találatával 51 BL-meccsen 53 gólnál jár, 3 találattal lemaradva az örökranglista 8. helyén álló Ruud van Nistelrooy mögött.  Lewis a TNT Sportsnak elmondta, hogy a norvég gólgép egy hihetetlenül jó játékos, aki nagyon könnyen magára tudja vonni a védők figyelmét.  Haalandnak már korábban is volt egy ehhez hasonló sorozata, 2022 augusztusa és októbere között zsinórban 10 meccsen szerzett gólt. A meccset követően a City vezetőedzője, Pep Guardiola úgy nyilatkozott, hogy elégedett csapatával, és jó volt azt is látni, hogy nem kell kizárólag Haalandra hagyatkozniuk góllövés terén, mert más játékosai is feltalálják magukat a kapu előtt.  A manchesteri csapat 3 fordulót követően a BL alapszakaszának 7. helyén áll 7 ponttal, a sorozatban legközelebb november 5-én lépnek pályára, ekkor hazai pályán a német Borussia Dortmund, Haaland előző csapata lesz az ellenfelük. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Rekordnépszerűségnek örvend a norvég alma

    Kép: Unsplash A Norvég Zöldségtermelők Szövetségének friss adatai szerint rendkívül keresett a norvég alma a fogyasztók körében. Az elmúlt év azonos időszakához képest több mint 1000 tonnával több almát adtak el Norvégiában. Nils Kristen Sandtrøen mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter szerint ez a siker annak is köszönhető, hogy a norvég alma kiváló minőségű, és a vásárlók egyre tudatosabban választják a helyi termékeket az importált gyümölcsök helyett. Az idei termés bőséges volt, a kiskereskedelmi láncok pedig hatékonyan helyezték előtérbe a hazai almát a boltok polcain. Decembertől újabb népszerű fajták, köztük a Rubinstep, az Elstar és a Fryd is megjelennek az üzletekben. A korábbi évek tapasztalatai alapján a fogyasztók örömmel fogadják, hogy a szezon végéig elérhetők a norvég almák, és szívesen választják ezeket az importált almák helyett. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

  • Egyre népszerűtlenebbek az amerikai alkoholok Norvégiában

    Kép: Wix A Vinmonopolet eladási statisztikái szerint a norvégok egyre kevesebb amerikai bort és szeszes italt vásárolnak. 2025 szeptemberéig az Egyesült Államokból származó alkoholtermékek eladása 15 százalékkal esett vissza, miközben az összesített alkoholfogyasztás 2,5 százalékkal csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg Svédországban is, ahol a Systembolaget (szerk: a Vinmonopolet svéd megfelelője) szerint a 17 százalékos visszaesés mögött egyfajta „fogyasztói bojkott” áll az amerikai termékekkel szemben. Pál Bettina Forrás: NRK

  • A százezres mez

    Kép: Wix Még október 13-án rendezték a Sola-Storhamar mérkőzést a norvég női kézilabda-bajnokság élvonalában (amit egyébként a hazaiak 32-29-re megnyertek). A különlegesség az volt, hogy a hazai csapat rózsaszín mezben lépett pályára (ez egy utalás a rózsaszín szalagra, ami a mellrák elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet). A meccs után Solában úgy döntöttek, hogy aukcióra bocsátják a mezeket, október 22-én pedig kiderült, hogy Camilla Herrem meze 100 ezer norvég koronáért kelt el, amiből a rózsaszín szalag-akciót támogatják.  A klub Instagram oldalára kikerült posztban hálás köszönetet mondtak és leírták, hogy ez minden idők egyik legdrágább norvég sportmeze. Az eredeti viselő 39 éves veterán kiválóság személyesen is érintett a mellrák elleni küzdelemben, ugyanis ő maga is ezzel a betegséggel vív hatalmas küzdelmet. Herrem a TV 2-nek azt mondta, hogy elképesztően meghatódott és hálás, hogy valaki egy ilyen nemes ügyet ekkora összeggel támogat. Férje és edzője, Steffen Stegavik azon a véleményen van, hogy ez egy fantasztikus gesztus, és azt mutatja, hogy felesége mekkora példakép sokak számára. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Klímakonferencia a Norvég Központi Bank szervezésében

    Kép: Wix A koronaherceg is jelen volt a norvég jegybank által szervezett klímakonferencián, amelyen vezető szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan befolyásolja a éghajlatváltozás és a fosszilis energiahordozókról való átállás a makrogazdaságot és a pénzügyi piacokat. A koronahercegen kívül – akit a központi bank elnöke, Ida Wolden Bache személyesen fogadott – a felszólalók közt jelen volt még Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke és Al Gore korábbi amerikai alelnök. Az esemény egyben lezárta a Norvég Központi Bank Klíma akciótervét (2022-2025) valamint a 2023-2025 közötti stratégiai időszakát, amelynek három fókuszterülete közé tartoztak az éghajlattal kapcsolatos kérdések. A norvég jegybank célul tűzte ki, hogy elmélyítse tudását a klíma és az energiaátmenet norvég és nemzetközi gazdaságra gyakorolt hatásairól és megossza tapasztalatait.  A koronaherceg személyesen találkozott Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével, ezt követően megbeszélést folytatott három kutatóval – Solomon Hsiang, Diego Känzig és Bård Harstad – majd Ida Wolden Bache jegybankelnökkel és a befektetési részleg (NBIM) vezérigazgatójával, Nicolai Tangennel folytatott beszélgetést. Vida Réka Forrás: Kongehuset , Dagbladen

  • Adatproblémák a Helsenorge-nál

    Kép: Wix 2025. október 21-én 09.20 és 10.11 között mások adataihoz férhettek hozzá felhasználók egy hiba miatt. Hiba történt, aminek következtében a felhasználók rossz személyi számokhoz és nevekhez férhettek hozzá – mondta Mette Valle Sannes a Norsk helsenett kommunikációs vezetője. Ez természetesen egy súlyos incidens. A történteket kivizsgáljuk és jelentjük az Adatvédelmi Hatóságnak – nyilatkozta Sannes a VG-nek. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: VG

  • A beteljesült kívánság

    Kép: Wix Október 6-án kiderült hogy megvalósult Michael Brandsegg-Nygård nagy álma, és ott lesz az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Detroit Red Wings keretében a Montreal Canadiens elleni október 10-i szezonnyitón. Ezzel ő lesz az NHL történelmének valaha volt legfiatalabb norvég játékosa, aki pályára léphet a világ legjobb hokiligájában. A 20 éves játékos úgy nyilatkozott a The Mullet című podcastben, hogy éppen az apjával beszélgetett FaceTime-on, amikor befutott a jó hírt közlő telefonhívás. Saját bevallása szerint nem az örömünnep, hanem a döbbenet volt az első reakciója. Családja és több barátja pedig egyből útnak is indult, hogy élőben lehessenek tanúi a nevezetes eseménynek. Az esetleges pályára lépés pedig azt jelenti, hogy éves szinten közel 10 millió norvég koronát fog keresni. Amennyiben ez nem jött volna össze, és csak a tartalékcsapatba került volna be, akkor évi 850 ezer koronás bérre számíthatott volna.  Az elmondhatatlanul büszke édesapa, Kjell Richard „Ricky” Nygård úgy vélekedett, idegtépő volt végigkövetni a kiválasztási folyamatot, különösen az utolsó keretszűkítés előtti napokat. Emellett azt is elárulta, hogy soha nem látott még NHL-meccset élőben. Michael húga, Carmen úgy nyilatkozott, hogy majdnem elsírta magát örömében, amikor megtudta az örömhírt. Maga a meccs nem sok örömöt hozott a Brandsegg-Nygård családnak, ugyanis a Red Wings hazai pályán egy méretes, 5-1-es pofonba szaladt be a Canadiens ellen. Ezt követően oda-vissza verték a Toronto Maple Leafs csapatát (hazai pályán 6-3-ra, idegenben 3-2-re hosszabbítást követően), majd a címvédő Florida Pantherst ütötték ki 4-1-re, legutóbb pedig október 18-án hajnalban a Tampa Bay Lightningot verték hosszabbításban 2-1-re Aksel Sandin-Pellikka és Dylan Larkin góljaival. Jelen állás szerint a Red Wings 4 győzelemmel és 1 vereséggel négyes holtversenyben vezeti a Keleti Főcsoportot (rajtuk kívül a Carolina Hurricanes, a Washington Capitals és a Montreal Canadiens áll még 8 megszerzett ponttal). Michael Brandsegg-Nygård mind az öt meccsen pályára lépett, ám az első gól és gólpassz is várat még magára. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Eladó az ikonikus világítótorony: 48 millió koronás árnövekedés

    Kép: Bernat Tubau / Husfoto Külföldön és belföldön egyaránt komoly figyelem irányul a Lofoten szigetcsoport egyedi világítótornyára, amely az óceán partján áll, hatalmas hegyekkel körülvéve. Ha a megfelelő vevő felbukkan, az eladási ár akár változhat is. – Már sokan érdeklődtek, de a Henningsværon található világítótorony eladása feltehetően még eltart egy ideig – mondja a műgyűjtő és galériatulajdonos Venke Hoff, aki férjével együtt 1997-ben 1,75 millió koronáért vásárolta meg az ingatlant. Most, majdnem 30 évvel később újra eladó, 50 millió koronáért. Az ingatlanügynök szerint nehéz volt megállapítani az árat, mivel olyan tulajdonságokkal bír, amelyeket nem lehet más ingatlanokkal összehasonlítani. Három hónap alatt már 10 megtekintést tartottak, de konkrét vevő még nem érkezett, szerintük azonban ez egyáltalán nem sok idő ilyen speciális ingatlan esetében. Egyelőre összegyűjtik az érdeklődőket és elbeszélgetnek velük. Időt hagynak rá, hogy átgondolják, és a következő alkalommal már lehet az árról is beszélgetni. Az adásvétel előtt azonban még egy akadály áll: az eladóknak jóvá kell hagyniuk a vevőt. Elmondásuk szerint a jövőbeli tulajdonos bárki lehet, akár olyasvalaki is, aki egy teljesen egyedi nyaralót szeretne, vagy aki inkább üzleti célokra használná, azonban ugyanúgy gondját kell viselnie a toronynak, ahogy ők tették. A házaspár az első naptól kezdve időt és erőfeszítést nem sajnálva kezdett bele a restaurálásba. Stabil értékrend szerint élnek, és ahelyett, hogy lebontották volna a tornyot és a helyére halászházakat építettek volna – amit a helyi szabályok nem tiltottak akkoriban – ők gondját viselték. Munkájukért a Norvég Műemlékvédelmi Egyesület Megőrzési Díjában is részesültek. Szeretik ezt a helyet és örömüket lelték abban, hogy a világ minden részéről érkező művészekkel is megoszthatták. 2017-ben még Sonja királyné is a vendégük volt, hogy művészetekkel és a természettel kapcsolatos projektekről beszélgessenek. Egy évvel később Yoko Ono rendezett itt fényinstallációt. Vida Réka Forrás: NRK

  • Haakon koronaherceg az Egyesült Államokba látogat – 200 éves jubileumot ünnepel

    Kép: Unsplash 1825. július 4-én 52 norvég hagyta el Stavanger kikötőjét a Restauration nevű hajón, hogy új életet kezdjen Amerikában. Ez az út a norvég kivándorlás kezdetét jelentette: a következő száz évben mintegy 800 000 norvég költözött az Egyesült Államokba a szegénység elől és a jobb élet reményében – vagyis kétszáz évvel ezelőtt a norvégok is gazdasági menekültek voltak. Idén, pontosan kétszáz évvel később, a történelmi hajóút újraéledt: a Restauration másolata július 4-én ismét kifutott Stavangerből, és várhatóan október 9-én érkezik meg New Yorkba, ahogy az eredeti hajó is 1825-ben. A jubileum alkalmából Haakon koronaherceg az Egyesült Államokba látogat, hogy részt vegyen a megemlékezéseken. Programja során ellátogat az iowai Decorah városába, valamint Minneapolisba és St. Paulba Minnesotában, mielőtt New Yorkban ünnepelné a Restauration érkezésének 200. évfordulóját. A koronaherceget Espen Barth Eide külügyminiszter és Cecilie Myrseth kereskedelmi és ipari miniszter is elkíséri. A hivatalos látogatás célja nemcsak az évforduló megünneplése, hanem a norvég–amerikai kapcsolatok erősítése az üzleti élet, a kutatás és a kultúra területén – közölte a norvég Külügyminisztérium. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

  • Összejön-e a nagy visszatérés?

    Kép: Unsplash Mintegy 14 hónappal a 2024-es nyári olimpia kézilabdadöntője után visszatért az olimpiai és EB-címvédő Norvégia keretébe Nora Mørk. Az október 14-i larviki összetartáson az Esbjerg veteránja ott volt az Ole Gustav Gjekstad szövetségi kapitány által meghívott játékosok között. Ennek ellenére távolról sem biztos a VB-részvétel a 34 éves jobbátlövő számára. Nem az erőnléte miatt, hanem mert a májusban született kislányának, Tyrának még nincs útlevele, ő pedig nem szeretné a gyerekét ennyire hosszú időre magára hagyni. Az útlevél igényléséhez születési anyakönyvi kivonatot kérnek, azt pedig keresztelő nélkül nem kapja meg (megj.: rövid kutatásom során azt találtam, hogy a keresztelő nem előfeltétele az eredeti születési anyakönyvi kivonatnak – a szerk.). Erről a szövetségi kapitányt is tájékoztatták, aki úgy vélekedett, hogy most a norvég hatóságok térfelén pattog a labda, és az ő dolguk gyorsan kiállítani az útlevelet (a norvég hatóságok és a gyors ügyintézés két külön univerzumba tartoznak – a szerk.).  Alig pár hónappal gyermeke születését követően Mørk kirobbanó formában tért vissza. Klubját, a dán élvonal 2. helyén álló Esbjergbet zsinórban 5 bajnoki győzelemhez segítette, a BL-ben pedig 4 meccsen 16 gólnál és 20 gólpassznál jár (ez utóbbi statisztikában a Ferencvárost erősítő Klujber Katrin társaságában az 1. helyet foglalja el). A veterán jobbátlövő csak az október 15-i, Románia elleni felkészülési meccsen lép pályára, október 18-án Pozsonyban Szlovákia legjobbjai ellen egy újoncokból álló norvég válogatott fog játszani (a románok elleni meccset végül 29-27-re nyerték a norvégok). Kovács Ádám Forrás: VG

  • SMS-káosz az Altinn rendszereiben – több tízezer felhasználót érintett a hiba

    Kép: Unsplashed Több norvég közszolgáltatás is technikai problémákat tapasztalt, amelyek következtében szerdán hatalmas mennyiségű SMS-t küldtek ki a felhasználóknak. Aznap este 21:20-kor a Digitaliseringsdirektoratet (Digdir) sajtókapcsolati munkatársa, Benjamin Moe bejelentette, hogy a hibát sikerült kijavítani. Csütörtökön azonban a probléma ismét felbukkant. Az Altinn-felhasználók újra tömegesen kaptak SMS-értesítéseket, és a Digdir arról tájékoztatott, hogy intenzíven dolgoznak a hiba okának feltárásán és a rendszer stabilizálásán. A délutáni órákban a hibát ismét sikerült elhárítani, de a vizsgálat tovább folytatódott annak megállapítására, mi okozta az újabb fennakadást. A Digdir becslése szerint több mint 40 000 felhasználó kapott egynél több üzenetet, közülük néhányan akár százat is. Több mint 400 ember több mint 50 SMS-t kapott, 5000-nél is többen több mint 25-öt, míg 28 000-nél is többen tízen felüli számú üzenetet. A hatóságok elnézést kértek a felhasználóktól a kellemetlenségekért, és készenléti állapotot rendeltek el annak érdekében, hogy a rendszer ne küldjön ki felesleges üzeneteket. Az incidens során semmi sem utalt arra, hogy hekkertámadás történt volna, de a pontos ok feltárása még folyamatban van. A problémák miatt a NAV ideiglenesen leállította az SMS-küldéseket, amíg az Altinnal közösen dolgoznak a hiba megoldásán. Egyelőre sem a NAV, sem az Altinn, sem a norvég Adóhivatal (Skatteetaten) nem tudta megmondani, hány embert érintett pontosan a probléma. A Digdir később közölte, hogy a gondok a Skatteetaten által küldött üzeneteket is érintették, de jelenleg sem ismert, hány felhasználó kapott ismétlődő értesítéseket. A szerdai napon már több NAV- és Adóhivatal-felhasználó számolt be arról, hogy tucatnyi, sőt, akár több tucat azonos tartalmú üzenetet kapott rövid időn belül. A Nav megerősítette, hogy körülbelül 22 000 ember kapott duplikált üzeneteket a rendszerhibának köszönhetően. Orbán-Kereki Renáta Forrás: VG

  • A jégkorongozó és a koronaherceg

    Kép: Unsplash Norvég idő szerint még október 7-én nagy találkozóra került sor. Ugyanis összefutott egymással Mats Zuccarello, az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Minnesota Wild támadója, és Haakon, Norvégia koronahercege. A 38 éves szélső úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy norvég hazafiként nagyon menő dolognak a tartja ezt a találkozást.  Haaakon nem jégkorongozni ment Minnesotába, hanem a Dinomights nevű projekt alakulását megtekinteni. Ennek lényege, hogy a hoki iránt érdeklődő fiataloknak kínál lehetőséget egyebek mellett számítógépes kurzusok és közösségi munka elvégzésére, továbbá segítséget kapnak a leckeíráshoz is. A Minnesota Wild szurkolóit „Zucca” arról tájékoztatta, hogy sérülése még mindig nem jött rendbe teljesen, ezért várhatóan november közepéig/végéig nem lesz hadra fogható. Márpedig a Wildnak szüksége lenne a norvég kiválóságra, ugyanis október 18-i állás szerint a minnesotai csapat 5 NHL-meccset követően 2 győzelemmel és 3 vereséggel a Nyugati Főcsoport 13. helyén áll.  Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Több mint 40 Rolex órát loptak el Oslóban az idén

    Kép: Wix Robbanásszerűen megnőtt a luxusórákat érintő lopások és csalások száma az utóbbi időben Oslóban, ám a rendőrség csak ritkán tudja felderíteni az ügyeket és kézre keríteni az elkövetőket. Per Thomas Omholt, az oslói rendőrség ügyésze közölte, hogy idén eddig 41 ilyen esetet regisztráltak, ám ezek közül 38-at már ejtettek. Több eltulajdonított óra értéke meghaladja a 100 000 norvég koronát. A lopások többsége éttermekben, közterületeken, fitnesztermekben vagy magánlakásokban történt. Az ügyeket jellemzően ismeretlen elkövető miatt szüntetik meg, de néhány esetben a rendőrség kapacitáshiány miatt sem tud további vizsgálatot folytatni. Ennek ellenére a hatóságok arra biztatják a károsultakat, hogy tegyenek feljelentést, még akkor is, ha az ügy felderítésére csekély az esély. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Szia uram, VB-re kijutás érdekel?

    Kép: Unsplash Magabiztos győzelmet aratott a norvég labdarúgó-válogatott hazai pályán Izrael ellen. A VB-selejtezős csoportját vezető Norvégia kis szerencsével ugyan, de végül 5-0-ra diadalmaskodott, és még egy lépéssel közelebb került a 2026-os kanadai-mexikói-amerikai közös rendezésű világbajnokság. A mesterhármasig jutó Erling Braut Haaland a TV 2-nek úgy nyilatkozott, hogy erről még nem szeretne beszélni, és most a következő meccs megnyerésére koncentrálnak inkább. Nála eggyel optimistább Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője, aki szerint közel 100%-os a kijutás valószínűsége. Az NRK másik szakértője, Carl-Erik Torp is ugyanígy vélekedik. Vagyis érdemes elkezdeni keresni a szállást az Atlanti-óceán nevű pocsolya túloldalán, meg azt is, hogy fognak átjutni. Mondjuk aki true északi harcos, és most felpattan egy viking hajóra, az jövő júniusra biztosan célba ér. Abban az esetben viszont mégse, ha Olaszország nagyon megveri az észteket, a moldávokat, majd a csoportkör zárómeccsén Norvégiát is, és Haalandék is leverik az észteket. Pillanatnyilag a norvégok +26-os, az olaszok pedig +5-ös gólkülönbséggel állnak. Ugye a szabály az, hogy pontegyenlőség esetén a sorrendet a gólkülönbség dönti el. Az október 11-i mérkőzés meglehetősen kaotikusan indult, Patrick Berg megtaposása után tizenegyest lőhetett Norvégia. Daniel Peretz pedig nem perecelt, hanem védett egyet. Majd a játékvezető visszafújta a büntetőt, miután a hálóőr szabálytalanul mozdult ki a lövést követően (egyik lábbal sem tartózkodott a gólvonalon). Az ismétlést Haaland a kapu másik oldalába tervezte lőni, ám a Hamburg kapuvédője meghiúsította a Manchester City csatárának ezen tervét. Aztán viszont beindult a gólgyár. A 18. percben Alexander Sørloth beadását követően Anan Khalaili továbbított a játékszert saját kapujába. A második gólban is kulcsszerepet vállalt az Atlético Madrid csatára, ugyanis ő ugratta ki, Haalandot, aki közvetlen közelről higgadtan belőtte a helyzetet egy kis labdacipelés után. Egy perccel később pedig jött a 3. csapás. A norvég támadást követően Peretz kapus olyan szerencsétlenül ért labdába, hogy az eltalálta Idan Nachmiast, akiről bepattant a kapuba. Mondjuk az sem elhanyagolandó tényező, hogy a gólt megelőzően Haaland belökte a Ludogorec védőjét, mint Terminátor a kerti budi ajtaját. A 2. félidőre jelentősen visszavettek a norvégok. Ståle Solbakken tanítványai vannak annyira jófejek, hogy nem akarják nagyon megalázni az ellenfeleiket. De Erling Haaland mást gondolt, és lőtt még 2-t. Mindkét esetben Antonio Nusa, az RB Leipzig fiatal támadója volt az egyszemélyes kiszolgálószemélyzet. A Manchester City 25 éves gólgépe ezzel 51 válogatott gólnál jár, és utolérte az örökranglistán az Arsenal és a francia válogatott legendás csatárát, Thierry Henryt (aki mellesleg VB-győztes és tagja volt az angol élvonal küzdelmeit 2003/04-ben veretlenül megnyerő Arsenalnak is). A korábban emlegetett Carl-Erik Torp külön kiemelte Antonio Nusát, aki csak akkor nem ültette körhintába a komplett izraeli védelmet (azért nem szopórollert írtam, mert az bunkóság lett volna. De most már leírtam ezt a szót is, szóval mindegy). A Leipzig játékosa az NRK meccs utáni értékelésén 8-as osztályzatot kapott, a 3 gólt szerző Haaland az egyetlen, aki 9-est kapott (mondjuk zsinórban 2 elrontott tizenegyesért én többet vontam volna le, de egy mesterhármassal nagyjából feledtette a dolgot). Nusán kívül Kristoffer Ajer, a Brentford védője, Sander Berge, a Fulham középpályása, és Ståle Solbakken, a norvég labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya kapott még 8 pontot a 10-ből. Norvégia tétmeccsen legközelebb november 13-án lép pályára, ekkor hazai pályán fogadják a világranglistán 129. Észtországot, majd 3 nappal később a legendás San Siróban lépnek pályára a 10. helyet elfoglaló Olaszország ellen (Norvégia ezen a listán 31.). Az este 6-os idősávban játszották még a Magyarország-Örményország VB-selejtezőt. Nos, innen is jó híreket hoztam, ó nagy Batyukám. A magyarok 2-0-ra győztek, a 2. válogatott meccsén 1. gólját szerző Lukács Dániel (aki egyébként a Puskás Akadémia csapatát erősíti), illetve a szintén 1. válogatott gólját jegyző Ferencváros-játékos, Gruber Zsombor góljaival. Győzelmükkel Marco Rossi tanítványai a csoport 2. helyére léptek előre, 3 meccsen szerzett 4 ponttal, ezzel pedig pótselejtezőt érő helyen állnak. Csak ne legyen ennek is olyan vége, mint a legutóbbi VB-pótselejtezőnek, akkor 1997-ben Jugoszlávia 12-1-es összesítéssel döngölte földbe a nemzeti 11-et. Ez most azért nem fog összejönni, mert Jugoszlávia nem létezik már. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Kis ország, nagy probléma a Manchester Citynek

    Kép: Unsplash A labdarúgó Bajnokok Ligája október 1-jei játéknapján a Manchester City az AS Monaco együtteséhez látogatott, ahonnan egy 2-2-e döntetlennel távoztak. A vendégek mindkét gólját a norvég csatárklasszis, Erling Braut Haaland szerezte, aki 50 BL-meccsen már 52 gólnál jár. Ennek ellenére a lefújást követően úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen dühös, és ez az eredmény egyszerűen nem eléggé jó. Az angol klub spanyol menedzsere, Pep Guardiola szerint Haaland remekül játszott a Monaco ellen. A City a 15. percben előnybe került norvég gólgyárosának köszönhetően, azonban Jordan Teze, a hazaiak középpályása a 18. percben egyenlített. A 44. percben ismét Haalandék kerültek előnybe, erre sokáig nem tudott válaszolni a tavalyi francia bronzérmes. Azonban a 90. percben büntetőhöz jutottak, amit Eric Dier higgadtan értékesített. A Manchester City 2 meccs után 1 győzelemmel és egy döntetlennel a 8. helyen áll, Haaland pedig 3 góllal a góllövőlista 3. helyén (rajta kívül még Anthony Gordon, a Newcastle, és Jonathan Burkardt, az Eintracht Frankfurt támadója jár még 3 találatnál). A szezon egészét nézve pedig 8 klubmeccsen 11 gólt termelt a 25 éves norvég csatárklasszis. A manchesteri sztárcsapat következő meccsére október 5-én kerül sor, ekkor az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában a Brentfordhoz látogatnak. A BL-ben pedig legközelebb október 21-én lépnek pályára, ekkor idegenben a spanyol Villarreal lesz az ellenfelük. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Lesznek-e norvég újoncok az NHL-ben?

    Kép: Wix Végéhez közeledik az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL előszezonja. Alig 1 hét múlva rajtol a világ legkeményebb hokiligája, és a felkészülési meccsek alapján igencsak jó esély kínálkozik rá, hogy idén 2 norvég újoncot is avassanak. Az egyik a hátvéd Stian Solberg, akit tavaly az első kör 22. helyen draftolt az Anaheim Ducks, a másik pedig a támadó Michael Brandsegg-Nygård, aki szintén az 1. körben kelt el, ám őt a 15. helyen a Detroit Red Wings választotta ki. Solberg 3 meccsen kapott lehetőséget, ezeken nem szerzett se gólt, se gólpasszt (mondjuk hátvédként nem ez az elsődleges feladata), Brandsegg-Nygård pedig 6 meccsen 2 gólt és 3 gólpasszt tett bele a közösbe. Ebből a legutóbbit október 3-án hajnalban, a Toronto Maple Leafs ellen jegyezte a Red Wings 19 éves támadója, ekkor Alex DeBrincatet szolgálta ki, csapata pedig végül 3-1-re győzött. A korábbi válogatott hátvéd, Alexander Bonsaksen szerint mindkét fiatal eléggé jó teljesítményt nyújtott ahhoz, hogy a 2025/26-os szezon során mindketten bemutatkozhassanak az NHL-ben. Az előző szezon után visszavonult 38 éves védő szerint Brandsegg-Nygård jól használta ki a neki jutó lehetőségeket, és bebizonyította, hogy a legmagasabb szinten is képes jó teljesítményt nyújtani. Ami pedig Solberget illeti, Bonsaksen meglátása szerint a Ducksnál jó helyen lesz, pláne úgy, hogy a kaliforniai csapat védelme papíron az elmúlt években finoman szólva sem volt túl erős. Michael apja, Kjell Richard Nygård (aki mellesleg kapusként 8 norvég bajnoki címet nyert) leszögezte, hogy fia kiérdemelte a lehetőséget, hogy bemutatkozzon az NHL-ben, azonban ha ez nem jön össze, akkor a Red Wings tartalékcsapatánál, a Grand Rapids Griffinsnél fogja kezdeni a szezont. Nygård papa saját elmondása szerint azt tanácsolta fiának, hogy ne veszítse el a fejét, ha nem lesz ott a detroiti csapat október 10-én, hajnali 1-kor kezdődő nyitómeccsén, ahol hazai pályán fogadják majd az NHL rekordbajnokát, a 24-szeres Stanley-kupa-győztes Montreal Canadiens csapatát. Ugyanezen a napon, de hajnali 4-kor Stian Solberg csapata, az Anaheim Ducks számára is megkezdődik az NHL 2025/26-os alapszakasza, ők idegenben, a Seattle Kraken ellen fognak pályára lépni. A jelenleg is aktív norvég NHL-játékosok közül Mats Zuccarello (Minnesota Wild) sérülés miatt fogja kihagyni a szezon elejét, Emil Lilleberg (Tampa Bay Lightning) pedig várhatóan jégre lép csapata Ottawa Senators elleni szezonnyitóján. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Egy izlandi hős Bergenben

    Kép: Wix Október 2-án a labdarúgó Európa-ligában a norvég SK Brann hazai pályán 1-0-ra legyőzte holland Utrecht csapatát az izlandi Sævar Atli Magnússon 41. percben szerzett góljával. A 7-szeres izlandi válogatott támadó ezzel 15 meccsen 10 gólnál jár, amióta Bergenbe igazolt. A norvég klub izlandi vezetőedzője, Freyr Alexandersson véleménye szerint csapata bebizonyította, hogy igenis van keresnivalója az európai porondon. Már a szeptember 25-i játéknapon is közel álltak a bravúrhoz, ám akkor idegenben 2-1-re kikaptak a francia Lille csapatától. Nils Johan Semb, a Viaplay szakértője szerint nagyszerű győzelmet aratott a Brann, és remekül kezdték az Európa-ligát. Ám azt is hozzátette, hogy maga a meccs nem volt igazán jó, de ez senkit nem fog érdekelni Bergenben. A hordalandi csapatnak már korábban is voltak izlandi kiválóságai, a 2007-es bajnokcsapatban fontos szerep jutott Kristján Örn Sigurðssonnak, Ólafur Örn Bjarnasonnak és Ármann Smári Björnssonnak. Most a vezetőedző Alexandersson és az új csodacsatár Magnússon mellett Eggert Aron Guðmundsson is jelentős szerepet játszik a csapat sikereiben. A korábbi Brann-játékos, jelenleg BA-szakértő (BA – Bergensavisen) Jonas Grønner szerint Magnússonnak minden esélye megvan arra, hogy a bergeni csapat történelmének legjobb igazolásai közé kerüljön. A Brann legközelebb október 5-én lép pályára, akkor a listavezető (és egy meccsel többet játszó) Vikinghez utaznak Stavangerbe. Az Európa-ligában, ahol jelenleg 2 meccset követően 3 ponttal a 17. helyen állnak, legközelebb október 23-án fognak szerepelni, ekkor a skót Rangers FC-t fogadják majd hazai pályán. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Trump azt kérdezte, ki lehet-e zárni Norvégiát a NATO-ból

    Kép: NATO Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy Norvégiát ki kellene rúgni a NATO-ból a túl alacsony védelmi kiadásai miatt. 2018 májusában a Fehér Házban tartott megbeszélésen emellett a korábbi svéd modellt javasolta az országnak, ha nem fizetnek eleget. Norvégia ebben az időben a GDP-jének mindössze 1,6%-át költötte védelmi célokra, jóval a NATO által meghatározott 2%-os cél alatt. Összehasonlításképpen az USA 3,4%-ot költött a több mint 36-szor nagyobb hazai össztermékből. A TV2 szerint Stoltenberg azt írja: beütött az üzleti szemlélet. Azt javasolták, hogy ha Norvégia nem hajlandó fizetni egy „teljes NATO”-tagságért, akkor az akkori svéd szemlélet szerinti lazább, „fél NATO” társulást kellene választania. Ha teljes fedezetet akar az ember, az egész biztosítási díjat ki kell fizetni. A NATO-összeomlás miatti félelem A könyv, ami Stoltenberg 2014 és 2024 közötti NATO főtitkárként eltöltött 10 évét mutatja be, szintén beszámol a 2018 júliusi drámai csúcsértekezletről. „Talán ez lesz az az értekezlet, ahol a NATO összeomlik, pont az én szolgálatom alatt.” – áll a könyvben. Trump azzal fenyegetett, hogy az USA elhagyja a szövetséget, ha az európai országok nem növelik erőteljesen a védelmi büdzséjüket. 2% túl kevés. 4%-ot kell megcélozni, ha általános védelmet kívánnak. A csúcstalálkozó törékeny „fegyverletétellel” ért véget. Trump miatti szégyen A VG szerint a könyv gazdagon tartalmaz részleteket is, mivel Stoltenberg rendszeresen készített jegyzeteket. Számos Trumppal kapcsolatosan megjelent bulvárhír is helyett kapott benne, például amikor 2018 júliusában, a brüsszeli NATO-csúcs előtt pár órával Stoltenberg közös reggelin vett részt Trumppal, előzetesen kiválogatott újságírók társaságában. Az amerikai elnök a világsajtó előtt intézett számos támadást Stoltenberg és egyben Norvégia ellen. Trump védelmi minisztere, Jim Mattis a reggeli után azt nyilatkozta, hogy szégyelli az elnök viselkedését. Az apa halála A könyv szintén beszámol Thorvald Stoltenberg haláláról és körülményeiről. Egy VG-nek adott interjújában Jens Stoltenberg elmesélte, hogy úgy érezte, apja megvárta, amíg hazaér a NATO csúcstalálkozójáról, mielőtt másnap csendben elaludt. A világ vezetői A DN véleménye szerint Stoltenberg drámaian és meglepően őszintén ír többek között arról, hogyan enyhítette a konfliktusokat, miközben az egységet kellett szem előtt tartania a szövetség megfeneklésének idején. Trump első elnökségén kívül a könyvben feltűnik még Emmanuel Macron, Vladimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov, rajtuk kívül Ukrajna, Törökország és Németország vezetői, valamint Barack Obama és Joe Biden korábbi amerikai elnökök is. Vida Réka Forrás: Bok365

  • Csúcstalálkozó Koppenhágában

    Kép: Wix Európa biztonsága és Ukrajna támogatása volt a fő témája az Európai Politikai Közösség október 2-i koppenhágai csúcstalálkozójának, amelyen részt vett Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke is. A munkáspárti politikus úgy vélekedett, hogy Európának össze kell tartania ilyen veszélyes időkben, különösen ami Oroszország Ukrajna elleni illegális támadóháborúját illeti, de ennek az együttműködésnek ki kell terjednie más összetett problémákra, és a határokon átívelő szervezett bűnözésre is. A csúcstalálkozón Støre és észt kollégája, Kristen Michal vezették le azt a megbeszélést, amelynek legfőbb témája az volt, hogyan tudna Európa a legjobban együttműködni a régi és az új biztonsági fenyegetésekkel szemben. Itt szóba került Ukrajna támogatása, Európa védelme és a komplikált fenyegetések. Más megbeszélések a gazdasági biztonságról, kábítószer-csempészetről és a migrációról szóltak. A norvég miniszterelnök azon az állásponton van, hogy Európának jobban kell teljesítenie az összetett fenyegetésekkel és a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni gyors fellépés terén. Az európai állam- és kormányfők találkozóján téma volt még a Dániában történt drónincidensek is. Støre erről úgy nyilatkozott, hogy Dánia kérésére Norvégia embereket és felszerelést biztosít a koppenhágai csúcstalálkozó idején esetlegesen bekövetkező drónincidensek kezelésére. A norvég miniszterelnök emellett még találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Magáról az EPK-csúcstalálkozóról Støre úgy vélekedett, hogy ez egy hasznos színtér Norvégiának, mivel itt megvitathatják a legfontosabb közös európai kihívásokat, továbbá az EU-tagállamok és a nem tagállamok egyenlő feltételek mellett találkozhatnak. Szerinte fontos, hogy Európa közös állásponton legyen Oroszországgal szemben, és elítélje a háborús és egyéb fenyegetések bevetését politikai célok elérésére. Az EPK-ról röviden: Ez egy 2022 májusában, Emmanuel Macron francia elnök javaslatára létrehozott kezdeményezés, melynek célja az európai országok közötti együttműködés erősítése egyebek mellett a béke és a biztonság területén. Résztvevői között van 47 európai ország (Oroszország és Fehéroroszország nem tagok) állam- és kormányfői, illetve az EU, a NATO, az EBESZ és az Európai Tanács vezetői. Minden ősszel az Európai Unió Tanácsának soros elnöke a csúcstalálkozó házigazdája (tavaly Magyarország, jövőre pedig Írország), tavasszal pedig egy nem EU-tagállam (idén Albánia, jövőre pedig Örményország). Norvégiát eddig minden alkalommal Jonas Gahr Støre miniszterelnök képviselte. Kovács Ádám Forrás: Regjeringen

  • Amerikai felderítőgépek Oslóban

    Kép: Wikipedia Az amerikai hadsereg több P-8 Poseidon típusú repülőgépet állomásoztat Gardermoenben. A Norvég Fegyveres Erők szóvivője, Brynjar Stordal megerősítette, hogy a gépek valamivel több mint egy hete tartózkodnak Oslóban, azonban nem árulta el, milyen küldetéseket hajtottak végre. A P-8 Poseidon egy amerikai Boeing által gyártott felderítő repülőgép, amelyet elsősorban tengeri járőrözésre és megfigyelésre használnak. A típus alkalmas tengeralattjárók felkutatására is. Nem ez az első jelentős amerikai katonai jelenlét a térségben: a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, az USS Gerald R. Ford nemrégiben ismét Oslóban járt, miután közös hadgyakorlaton vett részt a norvég, a német és a francia haditengerészettel az Északi-tengeren. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Oroszország háromszor is megsértette Norvégia légterét

    Kép: Wix Szeptember 23-án a NATO-tagállamok közösen elítélték Oroszországot, amiért megsértette Észtország, Románia és Lengyelország légterét. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ez „felelőtlen és elfogadhatatlan magatartás a NATO-szövetségesek területén, különösen egy súlyos biztonságpolitikai helyzetben”. Støre hozzátette, hogy Oroszország az idei évben három alkalommal sértette meg Norvégia légterét. Két incidens Vardøtől északkeletre, tengeri területek felett történt, míg a harmadik Kelet-Finnmark egy lakatlan részén. A határsértések időtartama egy és négy perc között mozgott. A norvég hatóságok egyelőre nem tudták megállapítani, hogy az incidencek szándékosak voltak-e, vagy navigációs hibából adódtak. Espen Barth Eide külügyminiszter elmondta, hogy magyarázatot kértek az orosz fél részéről, ám eddig nem kaptak választ. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

  • Norvég segítség Dániának a drónfenyegetés ellen

    Kép: Wix A norvég kormány bejelentette, hogy támogatást nyújt Dániának a drónfenyegetések kezelésében. Tore O. Sandvik védelmi miniszter közölte, hogy Norvégia katonai felszereléssel és személyzettel is segítik a dán Fegyveres Erőket. Az elmúlt napokban több alkalommal észleltek drónokat dán repülőterek felett, mind polgári, mind katonai létesítmények közelében. A fenyegetés miatt a hatóságok országos szinten betiltották a polgári drónhasználatot. Dánia a nemzetközi partnerektől is kap segítséget: Svédország radarrendszereket telepít, míg Franciaország többek között egy Fennec katonai helikopterrel támogatja a műveleteket. Szeptember 30-án az Egyesült Államok is segítséget ajánlott Dániának, és egy antidrón rendszerrel támogatják a skandináv országot. Pál Bettina Forrás: NRK , NRK

  • Drónokat észleltek Brønnøysund felett

    Kép: Wix A nordlandi rendőrség szeptember 28-án este két drónról kapott bejelentést az Avinortól Brønnøysund térségében. A helyszínre kiérkező járőrök is megerősítették a látványt, ám eddig senkit nem azonosítottak, és gyanúsított sincs az ügyben. A hatóságok szerint fotók is készültek a drónokról, ám azok távolról készültek és gyenge minőségűek. Egy nappal korábban, szeptember 27-én a Norvég Fegyveres Erők jelentettek gyanús légi eszközöket az Ørland légibázis közelében, de nem tisztázott, valóban drónokról volt-e szó. Az incidensek nyomán a rendőrség 10 kilométeres sugarú körzetben kiterjesztette a drón- és pilóta nélküli légi járművek tilalmát az Ørland bázison, a korlátozás szeptember 29-én délig volt érvényben. Ugyanezt a szabályozást ideiglenesen bevezették Nordland négy repülőterén is: Brønnøysundban, Bodøben, Evenesben és Andenesben. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Rendkívüli időjárás akadályozza a kompokat, kiadták a vörös riasztást

    Kép: Wix Az Amy névre keresztelt vihar várhatóan október 3-a estétől október 5-ig fog tombolni Dél-Norvégiában, ezért vörös riasztás van érvényben. A szélsőséges időjárás valószínűleg a tengeri forgalmat is akadályozni fogja, a Color Line és a Fjord Line komptársaságok törölték a járataikat. Az Oslóból illetve Stavangerből Kristiansandba tartó éjszakai vonatjáratokat is törölték, alternatív megoldást nem talált a vasúttársaság. A vihar a légi közlekedésre is hatással van. Már október 2-án a Widerøe két gépét kellett másik reptérre átirányítani. Arra kérik az utasokat, hogy a reptér-üzemeltető Avinor oldalán tájékozódjanak. A teljes partmenti szakaszon várható a vihar érkezése, helyenként pedig extrém széllökések is előfordulhatnak. Sokaknak áramszünetre kell készülniük. Az illetékesek arra kérik az embereket, hogy töltsék fel tartalékaikat és power bankjeiket, tartsanak maguknál alternatív hőforrásokat, gyertyát, gyufát, vigyék biztonságos helyre a hajókat, kerti bútorokat, trambulinokat. Az október 1-én kezdődött homárhalászatot erre az időre fel kell függeszteni. Meteorológusok szerint a szélvihar a másodpercenkénti 35-40 méteres sebességet is elérheti (kb. 126 km/óra), az ilyen viharos erejű szél már jelentős károkat okozhat. A szélerősség és a hegyi hágók nyitvatartása élőben ellenőrizhető a norvég meteorológiai intézet (yr.no) honlapján. Sok helyen ez lehet az elmúlt 25 év legerőteljesebb időjárási eseménye. Vida Réka Forrás: NRK

  • Az óvodai alkalmazottak körében majdnem kétszer annyian hiányoznak betegség miatt, mint máshol

    Kép: Wix A norvég Központi Statisztikai Hivatal (SSB) szerint az óvodai alkalmazottak között sokkal magasabb a betegség miatti távollétek aránya, mint más munkaterületeken. Ez az arány 2025 1. negyedévében 10,3 százalék volt. A 6,1 százalékos átlagnál ez 4,2 százalékponttal magasabb, mutat rá az SSB. A nőknél több a betegség miatti hiányzás, mint a férfiaknál, és ez minden korcsoportra igaz. Az 1. negyedévben az óvodában dolgozó nők esetében 10,8 míg a férfiaknál 6 százalék volt a betegség miatti távollét. Az óvodai alkalmazottak majdnem 90%-a nő. Három dologra mutatnak rá Az óvodai szakmák között az óvodapedagógusoknál a legmagasabb betegség miatti hiányzások aránya, 10,8 százalék. A közvetlenül gyerekekkel dolgozó egyéb alkalmazottak, hasonlóan rosszul állnak, 10,5 százalékkal. A legalacsonyabb szám az óvodavezetőknél tapasztalható, mindössze 6,1 százalék volt a betegség miatti távollétek aránya. Az SSB a betegség miatti hiányzások magas számát annak tudja be, hogy az óvodai munka jelentős részben közvetlen emberi érintkezéssel jár, kevés lehetőség van a home office-ra, és fizikailag is igénybe veszi az embert. A 2015 és 2025 közötti adatok azt mutatják, hogy az óvodai ágazatban általánosságban több az orvosilag igazolt betegség miatti hiányzás, mint az összes többi ágazatban összesen. Ez egy ördögi kör A Fagforbundet (Önkormányzati és Egyéb Alkalmazottak Norvég Szövetsége), melybe az óvodai alkalmazottak is tömörülnek, nincs meglepve a számok láttán. Az alacsony dolgozói létszám kihat az alkalmazottak egészségére, és ha nincs helyettes a megbetegedettek helyére, akkor még kevesebbekre marad ugyanannyi munka. Ez egy ördögi kör. Ha nagyobb figyelmet fordítottunk volna az alkalmazotti létszámra, akkor hosszú távon megoldottuk volna ezt a problémát – mondta Maren Oddvang, az oslói Gyermek- és Ifjúsági Szakszervezet vezetője az NTB-nek. A tagjaink mindent megtesznek, hogy ne kelljen otthon maradniuk, és rossz a lelkiismeretük a kollégák és a gyerekek miatt, ha mégis úgy alakul – teszi hozzá. A betegség miatti távollét a munkaerőpiacon a nők esetében átlagosan 7,9 százalék, míg a férfiak között 4,5 százalék volt 2025-ben. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: ABC Nyheter

  • A norvég olajalap feketelistás cégekbe fektetett

    Kép: Unsplash Az ENSZ nemrég 68 vállalatot vett fel feketelistájára, mert azok illegális izraeli telepekhez köthető tevékenységeket folytatnak. A Vårt Land információi szerint a Norges Bank Investment Management (NBIM), - ismeretebb nevén a norvég olajalap - ennek ellenére hat ilyen cégben is részesedést vállalt, összesen mintegy 6 milliárd korona értékben. A legnagyobb befektetés a német Heidelberg Materials vállalatban történt, ahol az alap 4,1 milliárd koronát fektetett be, ezzel közel 1 százalékos tulajdonrészt szerzett. Emellett 2,2 milliárd koronát helyezett el a spanyol ACS Actividades de Construcción y Servicios vállalatban, és kisebb összegeket egy további spanyol, egy kínai, valamint két izraeli cégben. Az ENSZ szerint a listán szereplő társaságok illegális telepek infrastruktúráját biztosítják, palesztin ingatlanok bontásában vesznek részt, illetve megfigyelési tevékenységet folytatnak. Az olajalap közölte: minden befektetés előtt saját kockázatértékelést végeznek, és folyamatosan figyelik a fejleményeket. Ugyanakkor Roar Wold kommunikációs tanácsadó emlékeztetett arra, hogy augusztusban négy másik cégből kivonultak, az Etikai Tanács ajánlásainak megfelelően. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Válságban a Fretex

    Kép: Wix A textil- és cipő-újrahasznosítással foglalkozó Fretex 42 önkormányzatnak küldött levelet, amelyben pénzügyi támogatást kért működése fenntartásához. A cég arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem kap segítséget, 2025. október 1-jéig eltávolítja a településekről jól ismert piros gyűjtőládáit. Az egyik fő ok a megváltozott jogszabályi környezet: 2025-től az önkormányzatok felelőssége lesz a textilhulladék megfelelő szortírozása. A Fretex számára azonban a válogatás túl költséges feladat a nagy távolságok miatt, így csak veszteségesen tudná folytatni a munkát. A vállalat 2024-ben 20 millió korona veszteséget jelentett, három nyereséges év után. Inge-Olav Fonn, a Fretex operatív, logisztikai és értékesítési vezetője szerint a piaci verseny is erősödött a Tise és a Finn platformoknak köszönhetően, ahol a vásárlók könnyen adhatnak-vehetnek használt ruhákat. A Fretexnek velük is fel kell vennie a versenyt. Egy 2022-es jelentésből kiderül, hogy amikor a szortírozást még nonprofit szervezetek végezték, a begyűjtött textiltermékek mindössze 3%-át értékesítették Norvégiában, a többit külföldre exportálták. Ha azonban megszűnnek a gyűjtőpontok, megnő annak az esélye, hogy még használható termékek a kukában végzik, és tovább növekszik a textilhulladék mennyisége. A Fretex ugyanakkor új megoldásokon is dolgozik. Például Sognban a településekről begyűjtött textíliákat közvetlenül Lengyelországba exportálják, ahol szétválogatják, majd továbbküldik a használtcikk-boltokba. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Norvég mentőcsomag Palesztinának

    Kép: Unsplash - Norvégia egy nemzetközi mentőcsomagon keresztül növeli a Palesztinának juttatott támogatását. Ezt azért csináljuk, hogy támogassuk a kritikus pénzügyi helyzetben lévő palesztin hatóságokat. A konfliktus megoldásához erős és működő palesztin intézményekre van szükség. A Nemzetközi Adományozó Országok Palesztináért (más néven: AHLC - Ad Hoc Liaison Committee) szeptember 26-i találkozóján leszögeztük, hogy nem csak egy papíron létező országot támogatunk, hanem egy működő államot a palesztinok számára – nyilatkozta Espen Barth Eide külügyminiszter. Szaúd-Arábiával, Franciaországgal és Spanyolországgal közösen Norvégia több másik országot is mozgósított, hogy növeljék a Palesztinának folyósított támogatásokat. A mentőcsomaghoz Norvégia 40 millió koronával (átszámolva hozzávetőleg 1,35 milliárd forinttal) járul hozzá. Ez ahhoz a 200 millió koronás (kb. 6,75 milliárd forint) költségvetési támogatáshoz jön hozzá, amelyet idén utaltak át a palesztin önkormányzati hatóságok részére. A Nemzetközi Adományozó Országok Palesztináért szeptember 26-i találkozóját a külügyminiszter vezette le. A megbeszélésre New Yorkban, az ENSZ-ben került sor. Mohammad Mustafa palesztin miniszterelnök online formában kapcsolódott be, egyenesen Rámalláhból. Emellett több adományozó ország miniszterei is részt vettek, köztük az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas. A találkozó témája az volt, hogyan tudná a nemzetközi közösség támogatni a palesztin hatóságokat. - Az AHLC adományozó országainak szeptember 26-i találkozóján a résztvevők egyértelműen támogatták a kétállami megoldást, és széleskörű egyetértés volt abban is, hogy szükség van azon állami intézmények megvédésére, amelyeket Palesztina az évtizedek folyamán felépített és Norvégia politikailag, illetve anyagilag is támogatott – közölte Eide külügyminiszter. Izrael az elmúlt négy hónapban visszatartotta a palesztin kormány nevében begyűjtött adóbevételeket. Ezek a pénzek több mint 60 százalékát teszik ki annak a bevételi alapnak, amely az állami alkalmazottak kifizetéséhez kell. A bevételek kulcsfontosságúak a kórházak, iskolák, a rendőrség, valamint az igazságszolgáltatás működtetéséhez. - Amennyiben az elmúlt 30 évben felépített intézmények és társadalmi struktúra összeomlana, ezek újbóli felépítése komoly erőfeszítésbe és pénzbe fog kerülni. Ez ahhoz is vezet, hogy még többen veszítik el az alapvető szolgáltatásokat és a jövőbe vetett hitüket. Komoly visszalépés lenne Palesztinának – tette hozzá Eide. Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Írország, Japán, Szaúd-Arábia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság szintén hozzájárul a segélycsomaghoz. Norvégia kapcsolatba lépett további országokkal, hogy még több támogatást szerezzenek. Kovács Ádám Forrás: Regjeringen

  • Elszáll magától a Norwegian

    Kép: Unsplash A Norwegian névre hallgató légitársaság alaposan elszállt magától, miután bejelentették, hogy 2031-re 30 új Boeing 737 Max 8-as repülővel bővítik a flottájukat. A társaság sajtóközleménye szerint ezzel a Boeing 737 Max 8-as állományuk 80 gépesre bővül. A terv szerint az utolsó légijárműveket 2031-ben szállítják majd le. Geir Karlsen, a konszern vezérigazgatója úgy vélekedik, hogy ez a rendelés történelmi mérföldkő a Norwegian életében, ugyanis rendkívül kedvező megállapodást tudtak kötni, amellyel bővítik a flottájukat és tartják magukat a kitűzött fenntarthatósági céljaikhoz is. Továbbá azt is hozzátette, hogy az új repülőkkel csökkenni fog a károsanyag-kibocsátás, illetve az utasok is kényelmesebben utazhatnak majd. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Olimpiai érem – 11 évvel később

    Kép: Unsplash Jobb későn, mint soha, tartja az ősi közhely. Ugyanis megszületett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése a 2014-es téli olimpián 4x7,5 kilométeres férfi sílövészet végeredményével kapcsolatban. A Tarjei Bø, Johannes Thingnes Bø, Ole Einar Bjørndalen, és Emil Hegle Svendsen négyes a 4. helyen végzett, Oroszország, Németország és Ausztria mögött. Az történt, hogy a győztes orosz váltó egyik tagját, Jevgenij Ustjugovot rajtakapták, hogy az oroszok legfontosabb nemzeti sportját, vagyis a doppingolást űzi, és utólag kizárták a versenyből. Ez azt jelenti, hogy az oroszok buktak egy aranyérmet, amelyet így a németek kaptak meg, Ausztriáé lett az ezüstérem, míg Norvégia egy bronzéremmel lett gazdagabb. A skandináv ország végül 27 éremmel zárta a Szocsiban megrendezett játékokat (11 arany, 6 ezüst, 10 bronz). Ustjugov több doppingügyben is érintett volt pályafutása során, az első egészen a 2010-es vancouveri olimpiáig nyúlik vissza. A második pedig egy moszkvai doppinglabor adatbázisában talált adatokon alapul. Az első ügy következtében 4 évre eltiltották, és minden eredményét annulálták 2010-től kezdve a 2013/14-es szezon végéig. A második ügyben pedig további két év kizárás lett a „jutalma”. A 2014-ben visszavonult Ustjugov 2010-ben a tömegrajtos számban aranyérmet, váltóban bronzérmet nyert, majd 4 évvel később tagja volt az aranyérmes váltónak. Az orosz atléta mindkét döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, azonban ezeket elutasították. Ekkor továbbment a svájci Legfelsőbb Bírósághoz, azonban itt sem talált megértő fülekre. A NOB 2025. szeptember 23-án hivatalosan is pontot tett az ügy végére. Még egy, a 2014-es téli olimpián a norvégokat érintő változás, hogy a férfi sílövészek 12,5 kilométeres üldözőversenyében Emil Hegle Svendsen a 7. helyről a 6.-ra lép elő, Ustjugov itt az 5. helyen végzett (a versenyt egyébként a franciák versenyzője, Martin Fourcade nyerte). Kovács Ádám Forrás: VG

  • Drón a légibázis fölött?

    Kép: Wix A rendőrség szeptember 27-én kivonult a Trøndelagban található Ørland katonai bázishoz, amely többek között a Norvég Fegyveres Erők F-35-ös vadászrepülőinek is otthont ad. Brynjar Stordal, a Norvég Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságának sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy szorosan együttműködnek a rendőrséggel, azonban azt nem erősítette meg egyértelműen, hogy a bázis személyzete valóban egy drónt észlelt. Az eseményről a PST-t (Politiets Sikkerhetstjeneste – a Norvég Rendőrség Biztonsági Szolgálata) és a honvédelmi minisztert is tájékoztatták. Mattis Hamborg helyszíni irányító parancsnok a TV 2-nek úgy nyilatkozott, hogy a reptértől délre és északra észleltek tárgyakat, amelyek a szileuttjük alapján drónok voltak. Az illegális dróntevékenység az előző hetekben kapott nagyobb figyelmet Dániában is, ahol nemrég a Karup légibázis közelében észleltek drónokat. Norvégia tengeri szomszédjánál a közelmúltban 5 reptér és legalább 1 katonai bázis közelében volt illegális drónröptetés. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint ez egy példa a hibrid hadviselésre. (A magam részéről én kimondottan aggasztónak tartom, hogy a legtöbb NATO tagállam légvédelme nem tesz semmit ez ellen. Ha rajtam múlna, felhatalmaznám a légierőt, hogy néhány figyelmeztetést követően nyugodtan lőjenek ki bármit, ami az adott ország légterét megsérti. Pont úgy, ahogyan azt a törökök tették még 2015-ben a légterüket megsértő orosz vadászrepülővel - a szerk.) Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Tizenegyesdráma a Norvég Kupában

    Kép: Unsplash A 2025/26-ös labdarúgó Norvég Kupában a legjobb 32 között az élvonalbeli Sarpsborg 08 idegenbe utazott a harmadosztályú Kjelsås csapatához. Ezek alapján nem sokan számítottak arra, hogy egy gólzáporos dráma lesz a vége. A hazai csapat Jesper Holter révén a 3. percben vezetést szerzett, a vendégek a 17. percben egyenlítettek Andreas Nibe góljával, majd 2 perccel később a gambiai Alagie Sanyang találatával fordítottak. A 24. percben Sveinn Aron Guðjohnsen 2-re növelte a vendégek előnyét, majd a második félidőben Menno Koch gólját követően már 4-1-re vezetett a Sarpsborg. Ekkor egy kicsit megnyugodtak, mert hát a háromgólos előny nem annyira veszélyes, mint a kétgólos.  Erre azonban alaposan ráfaragtak, ugyanis a Kjelsås gondolt egyet, és visszajött a meccsbe. Persze nem arról van szó, hogy egy lövésből szereztek három gólt, hanem lépésről lépésre (és tégláról téglára) kapaszkodtak fel. A 65. percben Patrick Askengren 2 gólra redukálta a különbséget, majd a második félidő hosszabbításában jött csak az igazán kellemetlen meglepetés a vendégek számára. Nem, nem arról van szó, hogy közölték velük, nem kapnak karácsonyra semmit, és a Mikulás egyébként sem létezik, hanem egyenlítettek a hazaiak. Jens Bonde Aslaksrud a 90+1-ik percben meglőtte a mérkőzés 3. Kjelsås-gólját, majd a 93. percben Philip Halvorsen higgadtan értékesített tizenegyesével hosszabbításra mentették a találkozót.  A 4-4-es rendes játékidőt követően a hosszabbítás is tartogatott két gólt, ezen is fele-fele arányban osztoztak a csapatok. Előbb Sanyang lőtte meg saját maga 2. gólját a 97. percben, majd Halvorsen is duplázott a 105+1-ik percben (meglepő módon ismét tizenegyesből). Mivel tizenegyesekből sosem elég, ezért a 120 perces, 5-5-ös döntetlent hozó thrillert megkoronázták még egy tizenegyespárbajjal. Itt már jobban ment a Sarpsborgnak, akik mind a 6 tizenegyesüket belőtték, míg a hazaiak részéről az utolsó lövő, Kebba Lamin hibázott, így az élvonalban jelenleg 10. helyen álló vendégcsapat jutott a nyolcaddöntőbe, ahol a szintén az Eliteserienben vitézkedő Fredrikstad vár rájuk.  A Sarpsborg részéről a duplázó Sanyang úgy nyilatkozott, hogy összességében nem elégedett, és ezt a meccset simán meg kellett volna nyerniük alacsonyabb osztályú ellenfelükkel szemben (akik 2023-ban igazi óriásölőként egészen az elődöntőig meneteltek a kupában, ahol csak a későbbi győztes Molde tudta útjukat állni). A hazaiak hőse, a szintén két gólig jutó Halvorsen úgy nyilatkozott, hogy egy rendkívül szórakozató meccset játszottak, és hihetetlenül nagy dolog 4-1-ről egyenlíteni. Szerinte kár, hogy a végén elúszott a továbbjutás, de így se lehetnek elkeseredettek. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Rendőrség a gránátrobbantásról: Fennáll az eszkaláció veszélye

    Kép: Politi A keddi oslói robbantás egy folyamatban lévő konfliktushoz köthető. A rendőrség eszkalációtól tart. Előzmények: Gránát robbant Oslóban a Pilestredeten. Egy gránát robbant a Pilestredeten, Oslo központjában, az OsloMet egyetem közelében. A rendőrség elfogott két 13 éves fiút, akiknek feltételezhetően közük volt a robbanáshoz. Két 15 éves fiút pedig súlyos bűncselekménynek számító bűnrészességgel gyanúsítanak robbanóanyaggal való visszaélésben. - Úgy tűnik, ez egy folyamatban levő konfliktus, így a rendőrség most azon dolgozik, hogy elhárítsa az eszkalációt, vagy esetleges újabb incidenseket – mondta Henrik Rådal vizsgálóbíró csütörtökön. - Attól tartanak, hogy ez bekövetkezhet? - A történtek után aggódunk emiatt – közölte Rådal. A rendőrség nem óhajt részleteket kiadni arról, hogy miféle konfliktusról van szó. A vizsgálóbíró elárulta, hogy a két 13 éves fiút, akiket közvetlenül a Pildestredeten történt robbantás után csütörtök este bevittek a rendőrségre, még mindig nem hallgatták ki. Azt is hozzátette, hogy a gyerekek a gyermekvédelemnél lettek elhelyezve, ahol a rendőrségnek korlátozott mozgástere van. A két fiú továbbra is gyanúsítotti státuszban van, és mindkettejüket összefüggésbe hozták a tetthellyel. A rendőrség úgy véli, hogy a helyszín kiválasztása nem véletlenszerű volt, és hogy a célpont egy üzlethelyiség lehetett. Rådal nem akart ennél közelebbit elárulni a helyszínről. A 15 éveseket elengedték Szeptember 25-én ezt megelőzően a rendőrség arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy szabadon engedték azt a két 15 éves fiút, akiket szeptember 24-én este fogtak el és gyanúsítottak meg azzal, hogy súlyosan törvénysértő módon robbanószerekkel foglalkoznak. A kihallgatás után úgy ítélték meg, nincs számottevő veszélye annak, hogy a 15 évesek bizonyítékokat tudnának tönkretenni, és a fogvatartásuk nem arányos az ügyben betöltött szerepükkel. Aase Sigmond, az egyik 15 éves védőügyvédje, nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy az ügyfele mit szól a vádakhoz. SMS-ben reagált, hogy nem szándékozik kommentálni semmit sem, tekintettel a 15 éves védencére. Erik Riis Dogger, a másik 15 éves fiú védője sem akarta kommentálni az ügyet. Emberrabláshoz vezető szálak A rendőrség vizsgálja, hogy a támadás egy úgynevezett Crime as a service (Bűnügyi szolgáltatás) – ügy-e, vagyis, hogy valakit felbéreltek az erőszakos cselekedet elkövetésére. Az NRK értesülései szerint az ügyben folyik a nyomozás, hogy a támadás összefüggésbe hozható-e a Foxtrot nevű bűnözői hálózattal, valamint egy múlt heti oslói emberrablási üggyel. - Van egy feltételezésünk, hogy az eset összefüggésbe hozható egy korábbi, személyi szabadság megsértése bűnüggyel – nyilatkozta Rådal, majd hangsúlyozta, hogy nagyon fontos számukra a további konfliktusok megelőzése. A rendőrség úgy véli, hogy megrendelés áll a történtek hátterében. De túl korai lenne további részleteket nyilvánosságra hozni – szögezte le a vizsgálóbíró. Toborzás a neten Az országos rendőrfőkapitány, Håkon Skulstad szerint egyre gyakoribb, hogy gyerekeket toboroznak bűncselekmények elkövetésére digitális platformokon keresztül. - A digitális felületek új lehetőségeket teremtenek a bűnözők számára, hogy gyerekek és fiatalok széles köréhez férjenek hozzá – mondta a rendőrfőkapitány. - Hogyan toborozzák ezeket a gyerekeket? - A gyerekek sokféle digitális platformon megfordulnak. Itt ki vannak téve olyan filmeknek és tartalmaknak, ahol nagyon súlyos erőszakkal találkoznak, embereket bántanak, vagy akár élő egyenes adásban ölnek meg. Skulstad kifejtette, hogy az utóbbi időben mindennapossá vált gyilkosságot vagy erőszakot nézni, így a gyerekek ellenálló képessége, hogy ilyesmi cselekedetekben részt vegyenek, fokozatosan csökkent. - Ez a toborzás nagyrészt a darkweben, olyan zárt platformokon zajlik, melyek létezéséről a rendőrség nem is tud – mondja a főkapitány, hozzátéve: - Az erőinket arra kell összpontosítsuk, hogy a gyerekek ellenálló képességét erősítsük a velük való személyes találkozásaink révén. Megkondítják a vészharangot az oslói költségcsökkentések miatt Csütörtök reggel az oslói városi közgyűlés által benyújtott költségcsökkentési indítvány volt a téma a Politisk kvarter című tévéműsorban. Az Munkáspárt (Arbeiderpartiet) önkormányzati frakcióvezetője, Marthe Scharning Lund úgy véli, hogy a költségcsökkentésnek negatív következményei lehetnek a gyerekekre és fiatalokra nézve, és összefüggésbe hozta ezt az oslói robbantással. Aggódik, hogy több fiatal sodródik a bűnözés felé. - Ez egy jelentős, fél milliárd koronás megszorítás, amiről tudjuk, hogy éppen a megelőzést fogja érinteni. Ezért kondítom meg a vészharangot – mondta Scharning Lund. Hallstein Bjercke, a Liberális Párt (Venstre) pénzügyi tanácsosa szerint a politikusok dolga az, hogy gondoskodjanak arról, hogy a gyermekek és fiatalok ne keveredjenek efféle bűncselekményekbe. - Nem tudom garantálni, hogy ez a megszorítás nem érinti majd a szolgáltatásokat, nagyképűség lenne ilyesmit mondani. De a mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsék a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat – szögezte le Bjercke. Egyidejűleg visszautasította a Munkáspárt javaslatát, és rámutatott, hogy növekszik az általános iskolák költségvetése. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: NRK

  • Sztárfellépők a Tons of Rock fesztiválon

    Kép: Wix A szeptember 22-én kiadott közleményükben néhány igencsak komoly nevet jelentettek be az oslói Tons of Rock fesztivál szervezői. A lista élén az angol heavy metal idén 50 éves legendás zenekara, az Iron Maiden áll. Mellettük foglal helyet a Limp Bizkit és a Bring Me The Horizon. Az Iron Maiden fennállása során 100 milliónál is több lemezt adott el, és olyan klasszikus dalokat köszönhet nekik a világ, mint a The Number of the Beast, Run to the Hills, The Trooper vagy a Fear of the Dark. Jarle Kvåle fesztiváligazgató szerint amikor Bruce Dickinson azt kiáltja a közönségnek, hogy „Scream for me Oslo!”, az a fesztivál történelmének legnagyobb pillanata lesz. A számtalan stílusban, többek között metalcore-ban, alternative metalban, pop-rockban és a korai időkben deathcore-ban is járatos Bring Me The Horizon napjaink egyik legsikeresebb csapata, számtalan rangos díjra jelölték már őket, többek között két Grammy-díjra is. A nu metalt és rap metalt játszó, 3-szoros Grammy-jelölt Limp Bizkit, amely az ezredforduló környékén volt pályája csúcsán, most először lép fel Norvégiában. A shock rock legendás előadója, Alice Cooper, akinek egy dalát szerintem mindenki ismeri, aki valaha hallgatott rockzenét, 2024 után lép ismét norvég földre. Illetve visszatér még egy turnéra a glam metal egy alapcsapata, a Twisted Sister is, akiknek az előző búcsúturnéja 2016-ban ért véget. A további neves fellépők között találjuk a black metal egyik, ha nem a legismertebb formációját, a Mayhemet, a thrash metal egyik legrégebb óta aktív zenekarát, az Anthraxet, illetve a fesztivál keretein belül sor kerül majd egy speciális Bathory-ünnepre (a Bathory a svéd black metal közismert bandája, amely fennállása nagy részében a Quorthon művésznéven futó Thomas Forsberget takarta) a Watain, az Enslaved, és az Emperor zenészeinek közreműködésével. A hazai zenekarok sorát erősíti majd a Dumdum Boys, Raga Rockers és a The Carburetors. 2025-ben 150 ezren látogattak ki a fesztiválra, és várhatóan jövőre is sokan lesznek, ugyanis az early bird-jegyek rekordtempóban fogytak el. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Megérkezett a hó a hegyekbe

    Kép: Wix A szeptember 22-i hét elején több hegyi hágót is belepett a hó. Az autósokat arra kérik, hogy váltsanak téli gumira, ha a hegyekbe készülnek. Szeptember 22-e, hétfőre virradó éjjel a hófúvások miatt sárga riasztás volt érvényben a 900 méter feletti területekre. A riasztásra nem a várható hómennyiség miatt volt szükség, hanem a szezon első havazására szerették volna felhívni a figyelmet. Dél-Norvégia hegyvidéki területeire meg is érkezett a hó, Hardangervidda és a Sognefjellet területén az autóutakat is befedte, néhány kisebb út egész nap lezárva maradt. Strynefjellet, Hol-Aurland, Årdal-Tyin és a népszerű Hemsedalsfjellet is jó adag havat kapott. Bár a szintén népszerű Dovrefjell területén az utakat nem fedte be, de helyenként csúszóssá vált az útfelület még az E6-os autópályán is. Az év első hózápora idén az őszi napéjegyenlőség idejére esett, habár legtöbbször csak októberben érkezik. Az idei mégsem jelent rekordot, mert pár éve szintén szeptemberben havazott először. A Norvég Állami Közútkezelő minden sofőrt arra kér, hogy indulás előtt nézzék meg az időjárás-jelentést és az előrejelzéseket, illetve váltsanak téli gumira, ha a hegyekbe indulnak. Vida Réka Forrás: NRK

  • Híres sportolók az Oslói Maratonon

    Kép: Wix Több ismertnek számító sportoló is ott lesz a szeptember 20-án esedékes Oslói Maratonon, köztük van az idén visszavonult sífutó Pål Golberg, aki ambiciózus célt tűzött ki maga elé. A 35 éves ex-sportoló szeretné idejét 2 óra 30 perc alá szorítani (ez a 2024-es OB-n bronzérmet ért volna). Golberg saját elmondása szerint kíváncsi arra, hogy milyen érzés 42.195 méteren keresztül futni. A 2023-ban 50 km-es sífutásban a planicai világkupa-futamot megnyerő atléta mellett ott lesz a mezőnyben John Arne Riise, a norvég labdarúgó-válogatott és a Liverpool BL-győztes egykori balhátvédje, illetve a 79-szeres válogatott, 2017-ben VB-döntőt játszó beálló, Joakim Hykkerud is. A 39 éves korábbi kézilabdázó 127 kilóról indult, innen egy rendkívül kemény 16 hetes edzésprogrammal lefogyott, és ismét csúcson van a formája és a versenyszelleme. A VG-nek kifejtette, hogy kitűzött maratoni célidő nélkül vágott bele a dologba, de most már úgy van vele, hogy legalább 3,5 óra alatt szeretné lefutni a maratont. De saját elmondása szerint nem fogja tönkretenni a saját futását azzal, hogy megpróbálja tartani Riise tempóját (aki szintén egy rendkívül intenzív, 16 hetes felkészülésen van túl). Golbergre visszatérve, a 35 éves egykori sífutó elárulta, hogy idén év elején nem azért hagyott fel a síeléssel, mert már nem élvezte a versengést, hanem mert már tudott 100 %-ban a versenyre koncentrálni. Az idei Oslói Maratonra 20 ezernél is többen neveztek, és a városban több helyen is lezárásokra kell számítani szeptember 20-án, vagyis aki teheti, ne üljön autóba aznap, és ne vegye igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatásait sem. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Nagy változások a válogatott keretében

    Kép: Wix Szeptember 19. és 21. között a norvég női kézilabda-válogatott Csehországban játszik 3 barátságos meccset, Törökország, Horvátország és Csehország ellen. Viszont egyelőre még nem tér vissza a válogatottba Nora Mørk, akinek idén május 7-én született meg első gyermeke, aki a Tyra nevet kapta (vagyis kislányról van szó). Ole Gustav Gjekstad szövetségi kapitány elárulta, hogy abban állapodott meg a dán Esbjerg klasszisával, hogy előbb klubszinten pörögjön fel, és csak akkor térjen vissza a válogatottba, amikor készen áll. Ez egyelőre jól halad, a 34 éves jobbátlövő csapata 2 BL-meccsén összesen 10 gólt szerzett, ám mindkettőt elvesztették egy góllal, a francia Metz ellen 30-29-re, a címvédő Győri ETO ellen 31-30-ra maradtak alul. Mørk utoljára tavaly augusztusban, az olimpiai döntőn szerepelt a válogatottban. Gjekstad reméli, hogy az október közepén esedékes válogatott összetartáson már ott lehet a norvég női kézilabda egyik legnagyobb sztárja. De ez a mostani válogatott torna így sem szűkölködik nagy változásokban, legalábbis ami a norvég keretet illeti. Visszatér Veronica Kristiansen, akinek idén januárban született meg a második gyereke, Odin. Közel egy év után játszik ismét válogatott meccset Malin Aune, a Storhamar 30 éves jobbszélsője. Ott lesz a kerettel a válogatott csapatkapitánya, Henny Reistad, aki a szezon elején egy kisebb izomsérüléssel küszködött, de a szeptember 19-i Törökország elleni meccset valószínűleg kihagyja Gjekstad mester szerint. Szintén a keret tagja Katrine Lunde, aki egy váratlan fordulatot követően a szerb Crvena Zvezdához igazolt, ahol bemutatkozása alkalmával 11 védést mutatott be, és megválasztották a mérkőzés legjobbjának. A 45 éves hálóőr a szövetségi kapitány szerint fizikálisan remek formában van, és kiválóan teljesít a kapuban. Viszont se a mostani tornán, se a november 27-én kezdődő holland-német közös rendezésű VB-n nem lesz ott Kari Brattset Dale. Ugyanis a Győri ETO 34 éves beállója második gyermekével várandós. Visszatért a válogatott keretébe Vilde Ingstad, a Ferencváros beállója, ám mivel nemrég épült fel sérüléséből, nem fog pályára lépni egy meccsen sem. Ane Cecilie Høgseth, a dán Ikast 24 éves beállója ujjsérülés miatt esett ki, az ő helyét a Sola HK 23 éves beállója, Selma Henriksen kapta meg, akinek a mostani lesz első válogatott szereplése. Mina Hesselberg, a Rapid Bukarest balszélsője szintén szeptember 19-én, Törökország ellen fog bemutatkozni a norvég válogatottban. Nem ilyen szerencsés azonban Henriette Espetvedt Eggen, a Tertnes HE balátlövője, aki hátsérüléssel bajlódik. Szintén nem bevethető poszttársa, Ingvild Bakkerud, a 30 éves játékos egy izomsérülést szedett össze. Eggent Guro Nestaker, a német Borussia Dortmund 27 éves balátlövője váltja a keret tagjaként. A tavalyi EB-győztes keret tagja, Anniken Obaidli viszont nem lesz ott Csehországban, de Gjekstad szerint bármikor szóba jöhet a keret összeállításánál a Storhamar 30 éves irányítója. Arra kérdésre, hogy mit vár csapatától, a szövetségi kapitány csak annyit felelt, hogy 3 meccsen 3 győzelmet, illetve azt, hogy csapatként magabiztos játékot nyújtsanak. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Jó az egy pont idegenben

    Kép: Wix Történelme első Bajnokok Ligája csoportmeccsén a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt Csehországba utazott, és a Slavia Praha ellen egy 2-2-es döntetlent harcolt ki szeptember 17-én. Ezzel egy 18 éves sorozat szakadt meg, ugyanis utoljára a 2007/08-as szezonban szerepelt norvég csapat a BL csoportkörében, ekkor a Rosenborg csoportja 3. helyén végzett a későbbi döntős Chelsea és a német Schalke 04 mögött. Amikor a Slavia szenegáli balhátvédje, Youssoupha Mbodji a 74. percben 2-0-ra módosította a mérkőzés állását (ez volt egyébként a 2. gólja a meccsen), akkor a pontszerzés elérhetetlen álomnak tűnt, és már a legelvakultabb vendégdrukkerek sem reménykedtek benne. Ezután viszont gyorsan jött a válasz, ekkor Daniel Bassi talált be Sondre Brunstad Fet kipattanó lövését követően a 78. percben. Majd a 90. percben jött a csehek számára a hidegzuhany, mondhatjuk úgy is, hogy csehül jártak. A csereként beálló Andreas Helmersen nem tudott túljárni Jindřich Staněk kapus eszén, de a kipattanót a már korábban emlegetett Fet egy Zinedine Zidane 2002-es BL-döntős gólját idéző mozdulattal továbbította a hazaiak kapujába (a játékszer egyébként a keresztlécen is megpattant, szóval kapus legyen a talpán, aki ezt kivédi). Az eredmény ezt követően már nem változott, a csapatok testvériesen megosztoztak a pontokon. Az egyenlítő gólt szerző Brunstad Fet a sajtó munkatársainak úgy nyilatkozott, hogy beteljesült a gyerekkori álma. Kjetil Knutsen vezetőedző pedig úgy vélekedett, hogy csapata megmutatta, hogy mennyire jó a moráljuk, ugyanis ezen a szinten nagyon jó morál kell a pontszerzéshez. Az 56 éves szakember kiemelte csapata kapusát, Nikita Haikint, aki 7 védéssel járult hozzá a pontmentéshez. Meglátása szerint a 30 éves orosz-izraeli kapus nemzetközi szinten is jó kapus. A norvég listavezető legközelebbi BL-meccsére szeptember 30-án fog sor kerülni, ekkor hazai pályán az Európa Liga-címvédő Tottenham csapatát fogadják. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Mostantól csak a Grandiosa lehet Grandiosa-sárga

    Kép: Grandiosa Ha sárga fagyasztott pizzás dobozba botlik az ember egy norvég boltban, biztosak lehetünk benne, hogy az Grandiosa. A Norvég Szabadalmi Hivatal iparjogvédelmet adott a márka ikonikus sárga színének, azaz a konkurencia többé nem használhatja ugyanezt az árnyalatot a pizzák csomagolásán. Az Orkla cégcsoport (amelyhez a Grandiosa mellett a kék színéről ismert Stratos csoki is tartozik, és már korábban megnyerte a “ csokicsatáját ”) már 2022-ben beadta a kérelmet, de a döntésre várni kellett a Stratos-ügy lezárásáig. Most azonban pont kerülhet a történet végére. A Rema 1000 megpróbálta megakadályozni a védjegybejegyzést, és még mindig lehetősége van fellebbezni vagy bíróságra vinni az ügyet. Egyelőre azonban nem kommentálták az ügyet. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Csökkentek a kórházi várólisták

    Kép: Wix Augusztusban jelentősen rövidült a kórházi ellátásra való várakozási idő Norvégiában. Az átlagos várakozás 66 nap volt, ami 17 nappal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A hónap végén mintegy 209.400 ember szerepelt a várólistán. Ez 58 ezerrel kevesebb, mint tavaly augusztusban, és nagyjából megfelel a 2019-es adatoknak. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a nyári szabadságolási időszakban – különösen július végén és augusztusban – rendszerint megugrik a várakozók száma, ezért a mostani csökkenést kedvező fejleményként értékelik. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Hogyan áll Norvégia az ENSZ globális innovációt tekintve?

    Kép: Unsplash Röviden: nem túl jól. Az idei Globális Innovációs Index (GII) élén Svájc, Svédország és az Egyesült Államok állnak. A rangsort az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) készíti, 78 mutató alapján: a kutatás-fejlesztési kiadásoktól kezdve a kockázati tőkeügyleteken át egészen a high-tech exportig és a szellemi tulajdonjogok bejelentéséig sok mindent vizsgálnak. Norvégia a 20. helyen szerepel, nagyjából ugyanott, ahol az elmúlt öt évben. A tavalyi 21. helyhez képest idén csupán egyet lépett előre a 139 országot felölelő listán. A skandináv szomszédok közül Svédország a 2., Finnország a 7., Dánia a 9., míg Izland a 24. helyen áll. Kathrine Myhre, a Norvég Iparjogvédelmi Hivatal igazgatója szerint Norvégiában minden adott a kutatás, fejlesztés és innováció sikeréhez. A probléma inkább az, hogy az erőfeszítések nem eredményeznek elegendő kézzelfogható innovációt és értékteremtést más országokhoz képest. Kiegészítés: Magyarország a 36. helyen áll. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Ugrásszerűen nőtt az e-rolleres balesetek száma Oslóban

    Wix: Unsplash 2025-ben Oslóban több mint ezren szorultak orvosi ellátásra elektromos rollerek okozta sérülések miatt. Ez több mint kétszerese a tavalyi esetszámnak. A növekedés hátterében az állhat, hogy az önkormányzat tavaly megduplázta a városban bérelhető e-rollerek számát. Az intézkedés életbe lépése óta a sérülések száma is meredeken emelkedett. Tanja Loftsgarden, a Trygg Trafikk igazgatója szerint egyértelmű az összefüggés a rollerek számának növekedése és a balesetek gyakoribbá válása között. Hozzátette, remélik, hogy az önkormányzat újraértékeli döntését, és további lépéseket tesz a balesetek számának csökkentése érdekében. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Rekordvastag ózonréteg Norvégia felett

    Kép: Wix A Norvég Környezetvédelmi Ügynökség (Miljødirektoratet) új jelentése szerint 2024-ben rekordvastagságú volt az ózonréteg Norvégia felett, különösen magas ózonértékeket mértek az andøyai és a Svalbardon található ny-ålesundi mérőállomásokon. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez jó hír a Föld élővilága számára. A légkörben lévő ózonréteg megvédi a Földet az ultraibolya sugárzástól, amely bőrrákot okozhat, és általánosságban sok élőlény pusztulásához vezethet a Földön. Andøyan márciusban az ózonszint 8 százalékkal haladta meg az 1979 és 2024 közötti időszak hosszú távú átlagát. A poláris örvény 2024-es gyengülése fokozott ózonáramlást eredményezett észak felé, ezzel hozzájárult az emberekre és a környezetre káros UV-sugárzás csökkenéséhez. A mérések a Norvég Nemzeti Légköri Megfigyelő Program részét képezik. A Nilu környezetvédelmi intézet a Norvég Környezetvédelmi Ügynökség megbízásából figyeli az ózonréteget, az UV-sugárzást, az üvegházhatású gázokat és a nagy távolságra eljutó szennyeződéseket. Vida Réka Forrás: NRK

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page