10+1 érdekesség Oslo-ról

Oslo Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét.

10+1 érdekesség Oslo-ról

A japán Tokió és az oroszországi Moszkva mellett Oslót rendszeresen a világ három legdrágább városa között tartják számon.


De nem ez az egyetlen fontos tudnivaló Oslóval kapcsolatban. Ezen az oldalon 10+1 további érdekességet gyűjtöttünk össze nektek.


1.

Az osloiak Norvégia legegészségesebb lakói. 19%-uk túlsúlyos, ami jó eredmény a 28%-os országos átlaghoz képest. Az itteniek az országos átlagnál kevesebb cukros üdítőt fogyasztanak, és a napi legalább 30 percet gyaloglók aránya is jobb az átlagnál.



2.

Annak ellenére, hogy Oslo a főváros, nem szorult ki belőle a természet. Hatalmas, érintetlen erdő veszi körül a város belső területeit, ami tömegközlekedéssel kb. fél óra alatt elérhető. Az Oslomarka néven ismert erdő gazdag állat- és madárvilággal bír, és védik a beruházásoktól.



3.

Aki király, azzal előfordulhat, hogy várost neveznek el róla. Ez történt azután is, hogy 1624-ben Osloban tűz ütött ki, és IV. Christian dán és norvég király elrendelte a város újjáépítését az Akershus-kastély közelében, amit Christiania-nak neveztek el. Az Oslo elnevezés megmaradt az új részen kívüli területnek, ahol az eredeti város állt. Ma Gamlebyen (az óváros) néven ismerik. Christiania gyorsan növekedett, és 1850-re az ország legnagyobb városa lett, mivel a lakosok száma meghaladta Bergenét. 1877-ben a várost Kristiania névre keresztelték. A XX. század elején Norvégia vezető alakjai azzal érveltek, hogy a volt dán király nevét viselő városnév nem igazán megfelelő. Hosszú évekig tartó vita után, 1925-ben helyreállították Oslo eredeti nevét.



4.

Lehet Norvégia a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelője, fővárosa mégis a zöld forradalom élharcosa, 2019-ben Európa zöld fővárosa volt, ezalatt a fenntartható városfejlesztés nagyköveteként tevékenykedett. A városvezetők 2030-ra ambiciózus 95 %-os károsanyag kibocsátás csökkentést terveznek annak ellenére is, hogy Oslo Európa egyik leggyorsabban növekvő városa.



5.

Az osloi - jellegzetes, barna - városháza ad minden ősszel otthont a Nobel-békedíj átadásának. A nyertest a Norvég Nobel Bizottság választja ki, Alfred Nobel végrendeletében megfogalmazott kritériumoknak megfelelően. Néhány kivételtől eltekintve 1903 óta évente adják át a díjat. A városháza mellett található Nobel Béke Központban sok érdekes információt megtudhatunk a korábbi nyertesekről, és mindig van egy időszakos kiállítás a jelenlegi díjazott(ak)ról is.



6.

1947 óta minden évben megajándékozza Oslo a londoniakat egy karácsonyfával, köszönetet mondva ezzel Nagy-Britannia támogatásáért a II. Világháború alatt. A fát - általában 50-60 éves norvég lucfenyőt - jó előre kiválasztják a várost körülvevő sűrű erdőkből, és novemberben egy ünnepséggel egybekötve vágják ki, amelyen Westminster főpolgármestere, a norvégiai brit nagykövet és Oslo polgármestere is részt vesznek.



7.

1952. február 14-25 között Oslo adott otthont a Téli Olimpiának. Norvégia 16 éremmel vezette az éremtáblázatot, amelyből 7 arany volt. Felmerült a 2018-as és 2022-es osloi (illetve Oslo-Lillehammer) Téli Olimpia lehetősége, de ezeket elvetették.



8.

Oslóban nagyobb a bevándorlók és a bevándorló szülőktől született gyerekek aránya, mint Norvégia bármely más régiójában. A hivatalos kormányzati adatok szerint a város lakosságának 25% -a bevándorló, további 7,8% pedig bevándorló szülőktől született. A város bevándorló hátterű lakosságának legnagyobb része Pakisztánból származik, őket követi Lengyelország, Svédország és Szomália.




9.

Míg a városközpont és a legtöbb lakónegyed a norvég szárazföldön található, Oslohoz számos sziget tartozik a város határain belül. Sok helybéli kis házikót birtokol vagy bérel a szigeteken, és ott tölti júliusi vakációját.



10.

Annak ellenére, hogy a legközelebbi vadon élő tigrisek több ezer mérföldnyire élnek innen, Oslot Tigerstadennek vagy Tigrisvárosnak nevezik. Ennek oka, hogy Bjørnstjerne Bjørnson norvég költő 1870-es "Sidste Sang" című versében a ló és a tigris harcát írta le, ahol a tigris a veszélyes várost képviselte, a ló pedig a biztonságos vidéket. A városvezetők most azt mondják, hogy Oslo nem veszélyes, mint egy tigris, hanem "eseményekben gazdag és izgalmas". Oslo központi pályaudvara előtt található Elena Engelsen 4,5 méteres bronzból készült tigris szobra, amely millenniumi ajándék volt a városnak.



+ 1

A Vigeland Park a város leglátogatottabb és legnépszerűbb turisztikai attrakciója Gustav Vigeland több mint 200 szobrával, amelyek gránitból, bronzból és vasból készültek. A szobrok különböző életkorú embereket ábrázolnak, sokszor szokatlan helyzetekben, meztelenül. A legismertebb közülük Sinnataggen, egy mérgesen toporzékoló kisfiú, akinek a lábfejét megpróbálta valaki levágni néhány hete.




Oslo Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét.

Oslo Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét.