Magyar és magyar vonatkozású Nobel-díjasok

A magyar szellemi tőke sokszor kapott nemzetközi elismerést, és sok Nobel-díjassal büszkélkedhetünk. Ha végignézzük a listát, láthatjuk, hogy csupán két alkalommal kaptak magyarok elismerést magyarországi munkásságukért.

Magyar és magyar vonatkozású Nobel-díjasok

A legtöbb Nobel-díjas külföldön érték el sikereiket, sokszor külföldi ország állampolgáraként. Sok esetben a történelem üldözte el őket, vagy a kutatói környezet nem volt megfelelő. Természetesen ezek ellenére büszkék lehetünk a sikerekre, még akkor is, ha csak részben számít magyar eredménynek.


Szent-Györgyi Albert


Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1937: "A C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért"


Magyarországon született, anyai ágon a neves Lenhossék orvosprofesszori dinasztia leszármazottja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1945-47 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát. A magyar politika miatt 1947-ben Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.


Érdekességek

  • Imádta a nőket, négyszer is megházasodott.

  • Elege lett a háborúból, és karon lőtte magát, hogy leszereljék.

  • Két doktori címe is volt.

  • Egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát nem volt kedve megenni, de nem akarta megsérteni feleségét, a paprikát nem hagyta a tányérján, inkább laborba vitte kísérletezni. Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így bejelenthette: nagy mennyiségben képes előállítani a C-vitamint.

  • Felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. Ezt később kiváltotta egy kereskedő, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.

  • Svéd és amerikai állampolgár is volt.


Zsigmondy Richárd


Kémiai Nobel-díjat kapott, 1925-ben "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért"

Szülei magyar származásúak voltak, de saját magát osztráknak vallotta. Édesapja dr. Adolf Zsigmondy Bécsbe települt magyar fogorvos volt, sok sebészeti műszer feltalálója. Zsigmondy Richárd feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani.


Bárány Róbert


Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1914: "vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".


Magyar származású osztrák orvos és egyetemi tanár volt. Szülei még a születése előtt Bécsbe emigráltak, de valószínűleg jól tudott magyarul. 1900-ban a Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Frankfurtban, Heidelbergben és Freiburgban belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat folytatott. Az osztrák fülgyógyászat megalapítója. Kidolgozta a vesztibuláris funkciók vizsgálati módszereit, amelyeket "Az ívjárat-apparátus élettana és kórtana emberben" című művében foglalt össze. Figyelmét egy egyszerű gyakorlati észlelés terelte a belső fül egyensúlyrendszerére. Feltűnt neki, hogy azok a páciensek, akin vizsgálat előtt fülmosást végzett, gyakran elszédültek - méghozzá csak akkor, ha a víz túl hideg avagy túl meleg volt. Ennek az a magyarázata, hogy a belső fül ívjárataiban keringő folyadék hőmérséklete 37 fok, és ha a hőmérséklet változik, más és más ívjáratba vándorol, ami szédülést okoz.

Már elismert és többszörösen kitüntetett tudós, magántanár volt, amikor 1914-ben kitört az első világháború. Önként jelentkezett a frontra. Civil önkéntes orvosként dolgozott, és fogságba esett. Az iráni határ mellett egy turkesztáni hadifogolytáborban tartották, ahonnan 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki. Svédországba költözött, ahol 1926-tól haláláig az uppsalai egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Új hazájában sikeresen illeszkedett be, humanistaként is nagy tiszteletet vívott ki.


Lénárd Fülöp



Fizikai Nobel-díj, 1905: "katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért"

Osztrák-magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tagságát 1945-ben visszavonták), és az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott, de a későbbiekben már ragaszkodott német nemzetiségéhez és nem érezte magát magyarnak.

Borkereskedő apja kívánságának engedve borkémiát hallgatott a Bécsi Egyetemen, de a tárgy untatta, és átiratkozott Budapestre. Itt fél évig Eötvös Lorándnál kutatott, de mivel állást nem kapott, Heidelbergbe ment, élete hátralevő részét már Németországban élte le. Lénárd már az 1920-as évektől nyíltan hangoztatta antiszemita érzelmeit. A modern fizikát, amelyben egyre fontosabb szerepet játszott a matematika, zsidó spekulációnak tartotta. Szerepe volt Albert Einstein eredményeinek lejáratásában. A nácik előtt akkora kegyre tett szert, hogy a heidelbergi gimnáziumot is róla nevezték el, illetve a Nobel-bizottság is épp Lénárd nyomására több alkalommal tagadta meg a díj átadását Einsteinnek.

Lénárd a második világháborút követően feladta magát az amerikaiaknak. Büntetőeljárás nem indult ellene, de élete hátralevő részét egy Berlin melletti településen élte le.


Hevesy György


Kémiai Nobel-díj, 1943: "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban"


Kikeresztelkedett magyar zsidó családban született. A Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd egy évvel később a berlini műegyetemen folytatta. A kutatásait a Freiburgi Egyetemen végezte, 1943-ban Svédországba költözött, de a Nobel-díj átadásakor még magyar állampolgár volt. 1946-ban felvette a svéd állampolgárságot.Összesen 397 publikációja jelent meg a világ legjelentősebb szaklapjaiban. 1966-ban a pápa külön audiencián fogadta.

A világ 23 rangos tudományos társaságának volt tagja, egyebek között az MTA külső tagja, kitüntetései közül a Copley emlékéremre volt a legbüszkébb.

Őt tekintik a sugárterápia megteremtőjének is.


Békésy György


Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1961: "a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért"

Kutatásait még Magyarországon kezdte. 1944-ben bombatalálat elpusztította laboratóriumát, műszereit és feljegyzéseit. Ezt következően a kutatás gyakorlatilag lehetetlenné vált. 1946-ban Svédországba utazott, hogy a füllel kapcsolatos munkáját folytathassa. A következő évben elfogadta a Harvard Egyetem meghívását. Békésy nem tért vissza Magyarországra, gyakorlatilag emigrált, és a Harvardon maradt a következő 16 évben.

Wigner Jenő


Fizikai Nobel-díj, 1963: "az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására"

Budapesten zsidó családban született. 1933-ban emigrált Amerikába. 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért több Albert Einstein-díjat is kapott.

Híres volt finomságáról és körülményes udvariasságáról másokkal szemben.

Egyszer fiatalemberként a füvön feküdt egy városi uszodában, a német csillagász Heckmannal. Heckman látta, hogy a hangyák felmásztak Wigner jobb lábára és megcsípték. Erre megkérdezte tőle, hogy miért nem öli meg a hangyákat. "Mert nem tudom, melyik volt" - válaszolta.


Gábor Dénes


Fizikai Nobel-díj, 1971: "a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért"

A magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök zsidó családban született, de később áttért az evangélikus hitre. 1920-tól berlinben tanult az elektromérnöki karon, ahol Einstein szemináriumát is látogatta. 1934-ben letelepedett Nagy-Britanniában. 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben. 1949-től a londoni Imperial College-ban adott elő elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki.

A holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat.

E díj átadásakor tartott beszédében a holográfia további felhasználásának a lehetőségeire hívta fel a figyelmet.


Daniel Carleton Gajdusek


Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1976: "a fertőző betegségek terjedésének és eredetének új mechanizmusainak felfedezéséért"

Apja a szlovák nemzetiségű, hentes foglalkozású Karol Gajdusek még az első világháború előtt vándorolt ki Büdöskőről Amerikába.

Gajdusek amerikai virológusként dolgozott, és a kuru fertőző természetének felismeréséért kapta meg a Nobel-díjat.

1997-ben gyerekmolesztálásért elítélték; egyéves börtönbüntetésének letöltése után Európában élt haláláig.


Milton Friedman


Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1976: "a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért"


Friedman 1912. július 31-én született New Yorkban magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként. Szülei Beregszászról vándoroltak ki. Matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni.

A Chicagói Egyetemen volt hallgató, ott 1933-ban szerzett diplomát. 1933-1934-ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát. 1935-ben képtelen volt állást találni, így Washingtonba utazott, ahol Franklin D. Roosevelt New Deal nevű programja volt a fiatal közgazdászok megmentője. 1940-ben a Wisconsini Egyetem közgazdasági tanszékén lett professzor, de a tanszéken dúló antiszemitizmus miatt inkább visszatért a kormány szolgálatába. A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte, és segédkezett a pénzügyminisztériumban.


Polányi János


Kémiai Nobel-díj, 1986: "az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért"

Berlinben született, de szülei magyarok voltak. A család a nemzetiszocializmus térhódítása elől 1933-ban Manchesterbe költözött, ugyanis apja zsidó származású volt.

Jelenleg Kanada egyik legkiemelkedőbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában.

Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja.


Elie Wiesel


Béke-Nobel-díj, 1986: "a Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája eredményeként"


Wiesel ortodox magyar zsidó családban született Máramarosszigeten. Az anyanyelvén kívül (jiddis) magyarul is jól beszélt. Debrecenben és Nagyváradon végezte tanulmányait, mellette pedig a máramarosszigeti zsinagógában tanult. A világháború alatt megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborokat. A háború után Franciaországba emigrált. 1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként egy tel-avivi lap párizsi tudósítójaként dolgozott. A Párizsban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni először héber, majd jiddis, később angol és francia nyelven is. 1955-ben költözött New Yorkba, ahol amerikai állampolgár lett. Ő használta először a "holokauszt" kifejezést a mai értelmében.

Közel negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent: Az éjszaka (1956), A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980), Minden folyó a tengerbe siet (1995).


Harsányi János


Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1994: "a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért"

Magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet kutatója. Budapesten született zsidó családba.

Érettségi után matematikát és filozófiát kezdett hallgatni, apja azonban 1939-ben Franciaországba küldte, hogy vegyészmérnöknek tanuljon.

A második világháború után Ausztriába menekült. 1950-ben Ausztráliába emigrált, ahol három évig gyári munkásként dolgozott. 1954-1956 között a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre. Ezt követően élete végéig Amerikában élt. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta a Nobel-díjat. Marx György szerint ő is egy volt a marslakók közül.


Oláh György


Kémiai Nobel-díj, 1994: "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért"

Magyar Corvin-lánccal kitüntetett magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1956-ban hagyta el Magyarországot, és amerikai állampolgár lett.

A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta.

Folyamatosan tartotta a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal, és végakarata szerint Magyarországon temették el.


Kertész Imre


Irodalmi Nobel-díj, 2002: "írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben"

Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért kapta meg az elismerést. Ő az egyetlen Nobel-díjasunk, aki Magyarországon született és halt is meg.

Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, csak 1975-ben jelenhetett meg.

Érdekesség, hogy a mű először külföldön aratott sikert, és csak sokkal később Magyarországon.


Herskó Ferenc


Kémiai Nobel-díj, 2004: "az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért"

Karcagon született biokémikus, aki 1950-ben vándorolt ki Magyarországról, és izraeli állampolgár lett. Egy olyan hivatalos megállapodás keretein belül sikerült kiköltöznie a családjának, mely háromezer zsidó számára engedélyezte az emigrálást.Orvosi diplomát és phd fokozatot is szerzett Izraelben.

Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött.

Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora.


Louise Elisabeth Glück


Irodalmi Nobel-díj, 2020: "összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépséggel egyetemessé teszi az egyéni létet"

Az amerikai író- és költőnő New Yorkban született. Apai nagyszülei magyar zsidók voltak, akik 1900-ban érkeztek Érmihályfalváról (mai Románia) New Yorkba, ahol szatócsboltot nyitottak. Ötéves korában írta első verseit, és már tizenéves korában azt tervezte, hogy költő lesz. Tinédzserként és fiatal felnőttként küzdött az anorexiával, de hosszú terápia után sikerült kigyógyulnia belőle. Fordulópontot jelentett életében a vermonti házának leégése, a tűzben minden vagyona elveszett. Ettől kezdve írta azokat a verseit, amelyeket a szakma és a műértő közönség is nagy elismeréssel fogadott.

"The Wild Iris" című kötetéért 1993-ban Pulitzer-díjat kapott. Hangja, stílusa összetéveszthetetlen.

Őszinte és megalkuvást nem tűrő, ugyanakkor humoros és olykor marón szellemes.

A magyar szellemi tőke sokszor kapott nemzetközi elismerést, és sok Nobel-díjassal büszkélkedhetünk. Ha végignézzük a listát, láthatjuk, hogy csupán két alkalommal kaptak magyarok elismerést magyarországi munkásságukért.

A magyar szellemi tőke sokszor kapott nemzetközi elismerést, és sok Nobel-díjassal büszkélkedhetünk. Ha végignézzük a listát, láthatjuk, hogy csupán két alkalommal kaptak magyarok elismerést magyarországi munkásságukért.