MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Unsplash Jonas Gahr Støre miniszterelnök június 20-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Norvégia támogatja a NATO új célkitűzését, miszerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékát fordítsák védelmi célokra. Hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és Norvégia készen áll megtenni a szükséges lépéseket. Az 5 százalékos célkitűzés két részre oszlik: – 3,5 százalék jut a hagyományos védelemre és védelmi eszközökre, – 1,5 százalék pedig a civil szféra kiadásaira, például a polgári védelmi felkészültség javítására, az infrastruktúra fejlesztésére, az energia- és ellátásbiztonság növelésére, a védelmi ipar kapacitásának bővítésére, illetve a kiberveszélyek elleni védekezésre. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix A Rosenborg BK labdarúgócsapata hivatalos honlapján megjelent közleményben tudatta, hogy Marius Broholm, a csapat 20 éves szélsője a francia bajnokság tavalyi 5. helyezettjéhez, a Lille-hez igazol, vagyis jövő ősszel az Európa Ligában is megmutathatja magát. Rajta kívül minden bizonnyal távozik még a 18 éves középpályás, Sverre Nypan is, aki szinte biztosan a Manchester Cityhez igazol, ahol a gólgyáros Erling Haaland, illetve a nagy tehetségnek számító Oscar Bobb csapattársa lesz.  Broholm az idei szezonban a norvég élvonal 3. helyén álló Rosenborg házi gólkirálya 5 góllal. Hogy továbbra is megmaradjunk az 5-ös szám bűvöletében, a 4-szeres francia bajnok Lille 5 évre szerződteti a trondheimi csapat játékosát. Broholm még 2022-ben került a norvég rekordbajnokhoz a Trondheimsklubben Tiller csapatától. Az RBK színeiben 57 meccsen 19 gólt szerzett, emellett 5-szörös U21-as norvég válogatottnak mondhatja magát.  Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Wix Åshild Male Kalstø, a NAV munkatársa szerint a norvég hatóságok arra számítottak, hogy az ukrán menekültek gyorsan el tudnak majd helyezkedni a munkaerőpiacon. A NAV legfrissebb felmérése azonban azt mutatja, hogy csupán minden harmadik ukrán menekültnek sikerült munkát találnia. A Bevándorlási Hivatal (UDI) adatai szerint 2022 óta mintegy 92 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába, közülük 51 ezren munkaképes korúak. Ennek a csoportnak mindössze 31 százaléka áll alkalmazásban. Kalstø szerint ennek több oka is van. Egyrészt időbe telik, mire a menekültek elsajátítják a norvég nyelvet olyan szinten, hogy munkát tudjanak vállalni. Másrészt problémát jelenthet a végzettséget igazoló bizonyítványok hiánya is. Az ukrán menekültek többsége magasan képzett, 59 százalékuk rendelkezik diplomával. Ennek ellenére sokan nehezen találnak munkát, vagy a képzettségükhöz képest alacsonyabb pozícióban kénytelenek dolgozni. Kalstø hozzátette: egyelőre nem világos, hogy a norvég hatóságok mekkora plusz erőforrást fognak fordítani a helyzet javítására, hiszen azzal is számolnak, hogy a menekültek előbb-utóbb hazatérnek. A kérdés csupán az, hogy mikor. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

Kép: Unsplash Az Opinion közvéleménykutató cég legfrissebb felmérése szerint egyre több norvég attól tart, hogy élete során atomháborút élhet át. Minden harmadik norvég, azaz 34 százalék szerint nagy az esélye egy harmadik világháború kitörésének. A 30 év alatti fiatalok körében ez az arány még magasabb, 54 százalék. A válaszadók 43 százaléka arról is beszámolt, hogy rendelkeznek otthoni vésztartalékkal. Pál Bettina Forrás: Klar Tale

Kép: Wikipedia A 178 négyzetkilométeres sziget a Barents-tengeren található és Svalbardhoz tartozik. Harald király elmondta, hogy mivel a sziget Norvégia része, ezért látogattak el ide Szonja királynéval, még a rossz, ködös időjárás ellenére is. Jelenleg kilenc norvég él és dolgozik a szigeten, melynek legfontosabb feladata egy meteorológiai állomás működtetése és rendszeres adatküldés a Meteorológiai Intézet számára. A helyi lakosok lelkesen osztották meg személyes történeteiket a királyi párral arról, miért választották ezt az extrém lakóhelyet. Ez az első alkalom, hogy a királyi család bármely tagja Bjørnøyára látogatott, bár többen közülük már jártak a környéken hajóval. A királyi pár ezt követően Longyearbyenbe is ellátogatott, ahol megnéztek egy hamarosan bezárásra kerülő bányát, egy múzeumot, valamint a SvalSat műholdállomást. A látogatások szimbolikus jelentőséggel bírnak: a norvég szuverenitást és az állam gondoskodását fejezik ki a világ felé. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

Kép: Unsplash Lars Strøm, a hadsereg kommunikációs vezetője elmondta, hogy jelenleg 94 norvég katona teljesít szolgálatot a Közel-Keleten. A katonák Irakban, Jordániában, Libanonban, Izraelben, Szíriában és Egyiptomban tartózkodnak. A norvég hadsereg szoros kapcsolatot tart fenn a NATO-val és az ENSZ-szel, és folyamatosan értékeli a fenyegetettségi helyzetet. Szükség esetén kiegészítő védelmi intézkedéseket vezetnek be, például golyó- és szilánkálló mellények, sisakok, valamint rakétabecsapódások elleni védelmet nyújtó fedezékek alkalmazásával. Strøm hozzátette, hogy a térségben szolgáló katonákat kifejezetten olyan módon válogatták és képezték ki, hogy képesek legyenek helytállni a nehéz körülmények között is. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wix Norvégia egyes számú teniszcsillaga, Casper Ruud visszalép a június 23-i héten kezdődő mallorcai ATP 250-es tornától. A norvég sportember egy Instagramra feltöltött videóban arról beszélt, hogy a térde még nem az igazi, ezért hagyja ki a jövő héten esedékes megmérettetést. Tina Falster, a világranglistán 16. teniszező menedzsere az NTB-t (Norvég Távirati Iroda) arról tájékoztatta, hogy Ruud Wimbledonra tervezi a visszatérést. A Roland Garrosról a portugál Nuno Borges ellen a 2. körben kiesett, ezt követően egy időre eltűnt, majd azzal állt elő, hogy egész évben térdproblémákkal küzdött, állítása szerint egy kisebb gyulladás keserítette meg az életét. A wimbledoni teniszbajnokság – ahol Ruudnek soha nem sikerült a 2. körön túljutnia – június 30-án, hétfőn kezdődik, és július 13-án ér véget.  Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash Két larviki óvoda is rongálás áldozata lett. A Gonveien óvodában a sokszínűség hetét ünneplik a június 16-i héten, melynek keretein belül 18-án egy nagyobb összejövetelre is sor került. Azonban valakit ez annyira triggerelt (mármint, hogy az óvodások megtudják, nem csak fehér, heteroszexuális keresztények léteznek a világban), hogy egy félresikerült horogkeresztet rajzolt az intézmény falára még a 18-i napon. Madeleine Hellum, a Gonveien pedagógiai vezetője szerint az időzítés és maga a tett is visszataszító, és szerinte az ilyen gyűlöletkeltő szimbólumok szöges ellentétben állnak az óvoda értékrendjével. Plusz még a kereszt szárai is rossz irányba állnak, ismételten bizonyítva az egy örök igazságot, hogy nem mindenkinek van szerencséje a gondolkodással.  Hellum azt is hozzátette, hogy korábban is érték támadások az óvodát, de ennyire durva még nem, ezért is jelentették a dolgot a rendőrségnek. Emellett még a tőlük 3 kilométerre lévő Bisjord FUS-t is támadás érte, itt a grillező mögötti falra fújt fel valaki mindenféle ocsmányságot, emellett az elkövető egy előzetesen megkínzott varjú földi maradványait is elhelyezte egy fán. Camilla Hill-Jensen főigazgató szerint ez egy példátlan tett, és természetesen ők is jelentették a dolgot a rendőröknek, akik arról tájékoztatták az óvoda vezetőjét, hogy az ügyet június 20-a előtt már le is zárták. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: NRK Nyheter Június 23-án Emmanuel Macron francia elnök Oslóba látogatott Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök meghívására. A két vezető közös munkaebéden vett részt, ezt követően Macron megtekintette a Nemzeti Múzeumot, majd ünnepi vacsora keretében találkozott a norvég királyi párral is. Ez 41 év óta az első alkalom, hogy hivatalban lévő francia elnök Norvégiába látogatott. Støre még a látogatás előtt elmondta, hogy Franciaország egyre fontosabb szövetségese Norvégiának. Az elmúlt év során a két ország szorosabbra fűzte együttműködését a zöld ipar, a zöld átállás, valamint a védelem és biztonság területén. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix A magyar rendőrség bejelentette, hogy nem engedélyezik a június 28-ára tervezett budapesti Pride-felvonulást. A főpolgármester szerint azonban a vonulás nem engedélyköteles, Facebook-posztja szerint „ezzel az erővel akár az unikornisok sétáltatását is betilthatta volna”. A június 19-i döntés azután született, hogy a magyar országgyűlés még márciusban elfogadott egy olyan törvénymódosítást, mely szerint LMBTQIA+-rendezvényeket be lehet tiltani a gyerekek védelmében. A saját honlapjukra kikerült közlemény szerint saját hatáskörükben eljárva betiltják az adott helyre és időpontra bejelentett rendezvényt. Emellett azt is írják, hogy a döntés ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést lehet benyújtani.  Budapest liberális/zöld főpolgármestere, Karácsony Gergely vitába szállt a döntéssel, szerinte mivel önkormányzati rendezvényről van szó, ezért nem szükségszerű a hatóságok engedélye a Pride-felvonulás megtartásához. A Facebookon közzétett bejegyzése szerint „a Fővárosi Önkormányzat június 28-án, a magyar szabadság napján, megrendezi a Budapest Büszkeség szabadságünnepet, mint önkormányzati rendezvényt. És pont”. Ezen pedig tízezrekkel egyetemben ott lesz Julianne Ferskaug, Oslo szociális szolgáltatásokért felelős városi tanácsosa is, aki a magyar fővárosba egy emberi jogi rendezvényre érkezik. A liberális Venstre politikusa a VG-nek kifejtette, hogy szerinte a felvonulás betiltása ellentétes a gyülekezési szabadsággal és az alapvető emberi jogokkal. Azt is hozzátette, hogy az Orbán-rezsim megsérti az alapvető liberális jogokat, ez pedig megmutatja, mennyire fontos támogatni a Budapest Pride-ot. Ferskaug még arról is beszélt, hogy a főpolgármester meghívására érkezik Budapestre. Budapesten 1997 óta tartanak minden évben Pride-felvonulást (kivéve 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány miatt elmaradt), amely rendkívül fontos a magyar LMBTQIA+-közösség számára. A tilalom jelentős nemzetközi és belföldi tiltakozásokat váltott ki, és beleillik az Orbán-kormány queer közösségek jogait korlátozó döntéseinek hosszú sorába. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash A közel-keleti konfliktusok következtében a kőolaj világpiaci ára hordónként 65 dollárról 80 dollárra emelkedett. A tűzszünetről szóló hírek azonban visszahúzták az árakat: a nyersolaj ára 69,50 dollárra esett vissza, ami több milliárd korona bevételkiesést okozott Norvégiának. A nemzeti költségvetés rendszeresen elemzi, hogy az olajár-ingadozások milyen hatással vannak a norvég gazdaságra. Ha az olaj ára tartósan 78 dollár körül alakulna, az éves szinten mintegy 68 milliárd korona többletbevételt jelentene az állam számára. Ez az összeg elegendő lenne például a NATO által elvárt, a GDP 5 százalékának megfelelő védelmi kiadások fedezésére, amely Norvégia esetében körülbelül 50 milliárd koronát jelent. Norvégia naponta körülbelül kétmillió hordó olajat termel, ami évente mintegy 730 millió hordót tesz ki. A földgázzal ellentétben (amelyet többnyire fix áron, hosszú távú szerződések keretében értékesítenek) a kőolaj ára érzékenyen reagál a világpolitikai fejleményekre. Norvégia korábban jelentős hasznot húzott a háborús geopolitikai helyzetből is. Különösen az európai energiaválság idején nőtt meg a bevétele, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az európai országok - élükön Németországgal – felgyorsították az átállást a megújuló energiaforrásokra. Pál Bettina Forrás: Nettavisen

Kép: SSB Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Norvégiában az árszint továbbra is 24 százalékkal haladja meg az európai átlagot. 2024-ben – akárcsak az előző évben – Norvégia Európa hatodik legdrágább országának számított. Noha egyre több norvég tervezi, hogy nyári szabadságát belföldön tölti, sokan továbbra is a külföldi nyaralást választják. Espen Kristiansen, a Norvég Statisztikai Hivatal osztályvezetője szerint Norvégia stabil árszínvonala vonzó célponttá teszi az országot a külföldi turisták számára. Ugyanakkor a norvég lakosság számára a külföldi nyaralás költségei az utóbbi időben emelkedtek. Svájc továbbra is vezeti az európai árszint-listát: 2024-ben az árak 74 százalékkal haladták meg az uniós átlagot. A második helyen Izland állt, ahol az árszint 62 százalékkal volt magasabb az EU-s átlagnál. Svédországban 15, Dániában pedig 43 százalékkal voltak drágábbak az árak az uniós átlagnál. Nem meglepő módon Kelet-Európában és a Balkánon az árszint továbbra is alacsony. A térség még mindig megfizethető nyaralási célpontnak számít, jóllehet az árak számos helyen közelítik az uniós átlagot. A hagyományos norvég üdülési célpontok közül több is az uniós átlag alatti árszintet kínál. 2023-ban például Görögországban és Portugáliában az árak 13–14 százalékkal, Spanyolországban pedig valamivel kevesebb mint 10 százalékkal maradtak el az EU-s átlagtól. Olaszországban is csak néhány százalékkal voltak alacsonyabbak az árak az uniós átlagnál. A norvég turisták körében szintén népszerű Németországban és Franciaországban az árszint 2024-ben körülbelül 10 százalékkal haladta meg az EU-átlagot. Pál Bettina Forrás: SSB

Kép: Unsplash Három évnyi első helyezés után Bécs a második helyre csúszott vissza a világ legélhetőbb városainak idei listáján. A rangsort az Economist Intelligence Unit (EIU) állította össze, amely 173 várost értékelt 30 különböző mutató alapján. Ezeket öt fő kategóriába sorolták: stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás, valamint infrastruktúra. A top 10 legélhetőbb város 2025-ben: Koppenhága (Dánia) Bécs (Ausztria) Zürich (Svájc) Melbourne (Ausztrália) Genf (Svájc) Sydney (Ausztrália) Oszaka (Japán) Auckland (Új-Zéland) Adelaide (Ausztrália) Vancouver (Kanada) Oslo és Budapest nem jutott be a top 10-be. A lista végén továbbra is válság sújtotta városok találhatók: Damaszkusz (Szíria), Tripoli (Líbia), Dacca (Banglades), Karacsi (Pakisztán) és Algír (Algéria). Összességében Nyugat-Európa továbbra is a világ legélhetőbb régiója, jóllehet a stabilitás tekintetében némi visszaesés tapasztalható, többek között a növekvő számú terrorfenyegetés, zavargások és antiszemita támadások következtében. Kiegészítés: Az öt kategória mutatói és súlyozásuk: Stabilitás (25%-os súllyal) Belső rendbontás és bűnözés szintje Bűnözés mértéke Polgári zavargások valószínűsége Katonai konfliktusok veszélye Terrorfenyegetettség szintje 2. Egészségügy (20%-os súllyal) Magánegészségügyi ellátás minősége Közegészségügyi rendszer minősége Egészségügyi eszközök és szolgáltatások elérhetősége Gyógyszerek hozzáférhetősége Általános egészségügyi mutatók és várható élettartam 3. Kultúra és környezet (25%-os súllyal) Állami cenzúra mértéke Vallási korlátozások Társadalmi tolerancia szintje Kulturális események, sportesemények elérhetősége Éghajlat és földrajzi adottságok Zaj, szmog és más környezeti tényezők Étel- és italválaszték minősége és változatossága Fogyasztási cikkek, termékek elérhetősége 4. Oktatás (10%-os súllyal) Magánoktatási intézmények minősége Állami oktatás minősége Oktatáshoz való hozzáférés és lehetőségek Nemzetközi iskolák jelenléte 5. Infrastruktúra (20%-os súllyal) Közlekedési hálózat minősége (tömegközlekedés, utak) Energiarendszerek megbízhatósága Vízellátás és szennyvízkezelés minősége Távközlési szolgáltatások (internet, mobilhálózat) Lakhatás minősége és elérhetősége Áruk és szolgáltatások elérhetősége Ezen kívül még két mutatót vesznek számításba egy szubjektív skála alapján: Összbenyomás az életminőségről A város vonzereje külföldi lakosok számára Pál Bettina Forrás: Economist Intelligence Unit

Kép: Wix Június 20-án Sunniva Gylver, Oslo püspöke ünnepélyesen felvonta a szivárványszínű zászlót az Oslo Pride 2025 megnyitóján, az Oslói Székesegyház előtt. Dan Bjørke, az Oslo Pride vezetője szerint ez lesz a főváros eddigi legnagyobb ünnepe. – Amire most igazán szükségünk van, az a sokszínűség méltó ünneplése, és az, hogy együtt kiálljunk egy mindenki számára befogadó társadalom mellett. Létrehoztunk egy különleges programsorozatot, és alig várjuk, hogy elkezdhessük – nyilatkozta Bjørke egy sajtóközleményben. Az idei fesztivál kilenc napja alatt több mint 260 programmal várják az érdeklődőket. A hivatalos Pride-felvonulás június 28-án, szombaton veszi kezdetét. – Fontos és egyértelmű üzenetet küldünk a rendezvénnyel: mindenkinek joga van önmaga lenni, és azt szeretni, akit akar – hangsúlyozta Bjørke. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

Kép: Unsplash Június 21-én Bodø/Glimt-Brann rangadót rendeznek a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalában. Ennek alkalmából a TV2 mikrofonvégre kapta Felix Horn Myhrét, a bergeni csapat középpályását. A 2 kétszeres norvég válogatott játékos meglehetősen harcias hangot ütött meg, mondván, reméli, hogy a bajnoki címvédő annyira alaposan kipihente magát, hogy a formából is kiestek. A Glimt 8 meccsen 16 ponttal az 5. helyen áll, míg a Brann 11 meccsen gyűjtött 23 egységgel a 2. helyet foglalja el, 6 ponttal lemaradva az éllovas, 12 meccsen 29 pontot szerző Viking mögött, akik mellesleg 11 bajnoki és 15 tétmeccs óta veretlenek. A tavalyi meccsen a bodøiek kiütéssel, 5-1-re nyertek, mivel a bergeniek Sivert Heltne Nilsen kiállítása miatt a meccs jelentős részében emberhátrányban játszottak. Myhre szeretné, hogy a június 21-i, este 6-kor kezdődő meccsen minden jól alakuljon, és reméli, hogy Bodøben egy kicsit tartanak tőlük. Kovács Ádám Forrás: TV2

Kép: Unsplash Július 17-én Espen Barth Eide norvég külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy találkozzon Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Eide szerint az amerikai kormánynak arra kellene összpontosítania, hogy olyan megállapodás szülessen, amely lehetetlenné teszi, hogy Irán atomfegyverekhez jusson. A külügyminiszter hozzátette, hogy a meglehetősen agresszív retorika ellenére hisz abban, hogy a konfliktust békés úton is le lehet zárni és minden fél számára elfogadható egyezséget lehet kötni. Eide úgy nyilatkozott, hogy egyértelmű jelzést kapott arról, hogy Irán kész véget vetni a háborúnak, amennyiben Izrael is hajlandó ugyanerre. Ehhez azonban az Egyesült Államoknak bizonyos korlátozásokat kellene bevezetnie Izraellel szemben. Irán tagadja, hogy atomfegyvereket fejlesztene, ugyanakkor követeli az urándúsítás jogát, hogy polgári célú nukleáris energiát állíthasson elő. Izrael viszont úgy véli, hogy Irán számára az urándúsítást teljes mértékben meg kellene tiltani. Eide szerint Trump elnök csak akkor fog nyomást gyakorolni Izraelre, ha úgy látja, hogy valóban közelednek a megállapodáshoz. A norvég külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a civil áldozatok magas száma miatt, valamint amiatt, hogy a figyelem elterelődik Gázáról. Pál Bettina Forrás: VG

A négy problémás termék a Forbrukerrådet jelentése szerint A norvég Fogyasztóvédelmi Tanács (Forbrukerrådet) idén is elkészítette átfogó tesztjét a napvédő krémekről. A vizsgálat során olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a fényvédő hatás erőssége, az összetevők biztonsága, a használhatóság, valamint a környezetre gyakorolt hatás. A jelentés szerint a 29 tesztelt napkrém közül 4 nem nyújtotta azt a védelmet, amit a címkén feltüntettek: Vichy Capital Soleil – az ígért 50-es faktorszám helyett csak 23 Biotherm Waterlover – az ígért 50-es faktorszám helyett csak35 Nivea Sun UV Face Sensitive – az ígért 50-es faktorszám helyett csak 33 Rituals Invisible Sun Protection – az ígért 50-es faktorszám helyett csak 45 A Vichy, a Biotherm és a Nivea gyártói vitatják a teszt eredményeit, és állítják, hogy a termékeik a jóváhagyott módszerek szerint lettek tesztelve, és megfelelő védelmet nyújtanak. Tíz krém különösen jól teljesített Kép: Forbrukerrådet Inger Lise Blyverket, a Fogyasztóvédelmi Tanács igazgatója szerint tíz termék kapta meg a „zöld mosolygós arc” minősítést, vagyis minden szempontból megfeleltek az elvárásoknak. A legjobbak között szerepelnek többek között a Riemann P20, Änglamark, Derma, Avivir, Rudolph Care és az Avène márkák termékei is. Blyverket kihangsúlyozta, hogy a magas ár nem garantál jobb minőséget, ahogy a gyógyszertári készítmények sem feltétlenül jobbak a boltiaknál. Káros összetevők: még mindig jelen vannak A vizsgálat azt is megállapította, hogy még mindig vannak olyan napkrémek a piacon, amelyek problémás összetevőket tartalmaznak, például hormonrendszert zavaró, allergiát kiváltó vagy környezetkárosító anyagokat. Különösen aggasztónak tartják, hogy a Garnier Ambre Solaire „Némó nyomában” nevű gyermeknaptejben megtalálták az etilhexil-szalicilátot, amelyet potenciális endokrin károsítóként tartanak számon. Pál Bettina Forrás: Klar Tale , Forbrukerrådet

Kép: Wikipedia Marte Ziolkowski, a Norvég Hajótulajdonosok Szövetségének vészhelyzeti felkészültségért felelős tanácsadója szerint jelenleg 35–40 norvég hajó tartózkodik a Hormuzi-szoros térségében, amelynek lezárásáról vasárnap döntött az iráni parlament. Ziolkowski hozzátette, hogy a hajók felkészültek a vészhelyzeti működésre, azonban ha a helyzet tovább eszkalálódik, annak súlyos következményei lehetnek a norvég hajózási társaságokra nézve. A Hormuzi-szoros különösen kritikus pont a nemzetközi kereskedelemben: a világ áruforgalmának mintegy 11 százaléka, valamint a globális energiaellátás 20 százaléka halad át ezen az útvonalon. Ahhoz, hogy az iráni parlament döntése jogerőre emelkedjen, még Irán Nemzetbiztonsági Tanácsának is jóvá kell hagynia azt. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

Kép: Unsplash A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint tavaly 1028 fő döntött úgy, hogy Spanyolországba emigrál. Az SSB szerint ez az első alkalom az elmúlt húsz évben, hogy az külföldre költözők száma átlépte az ezret. Leo Lunde újságíró már 13 éve él Gran Canarián. Szerinte az egyik legnagyobb előny a klíma, és az érzés, hogy egész nap rövidnadrágban lehet lenni. Emellett kiemelte, hogy a helyiek nagyon nyitottak és befogadóak. A családja úgy érzi, soha nem fognak visszaköltözni Norvégiába. Az éghajlat a leggyakoribb ok, amiért a norvégok Spanyolországba költöznek. Emellett az egészségi állapot is fontos tényező: sokan krónikus betegséggel küzdenek és a költözést egyfajta újrakezdésként, új lehetőségként élik meg. Ann Elisabeth Laksfoss Cardozo, a Stavangeri Egyetem docense doktori disszertációját a Spanyolországba költöző norvégokról írta. Elmondta, hogy bár az éghajlat fontos tényező, más tipikus „déli országok” – mint Olaszország, Portugália, Franciaország és Görögország – nem olyan népszerűek a norvégok körében. Ezekbe az országokba tavaly összesen csupán 1160 fő költözött. Cardozo szerint a gazdasági szempontok is lényegesek: ha valaki Norvégiából kap nyugdíjat, de Spanyolországban él, akkor nagyobb vásárlóerővel rendelkezik, melynek következtében társadalmi osztályemelkedést tapasztalhat, még akkor is, ha a norvég korona gyengélkedik. Fontos megemlíteni, hogy bár a déli klíma jót tehet a testi egészségnek, a mentális egészségügyi ellátás nem feltétlenül olyan jó, mint Norvégiában, elsősorban a nyelvi akadályok miatt. A norvégok többsége ezért privát egészségbiztosítást köt. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Unsplash Jonas Gahr Støre miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón fejezte ki Norvégia mély aggodalmát a közel-keleti háború eszkalációja miatt, amelyet az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni támadása váltott ki. Hangsúlyozta: sajnálatos, hogy nem sikerült diplomáciai megoldást találni a konfliktusra. A miniszterelnök elismerte, hogy Norvégia – a nemzetközi közösséggel összhangban – ellenzi, hogy Irán atomfegyverekhez jusson. Ugyanakkor kiemelte, hogy Norvégia mindig is a diplomáciai megoldásokat és a tárgyalásos rendezést támogatta annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a további háborús cselekmények és a pusztító katonai csapások, amelyek mindkét fél civil lakosságát sújtják. Støre hangsúlyozta, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, és emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi jog előírásait minden félnek tiszteletben kell tartania, még háborús helyzetben is. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

Kép: Wix Közel tökéletes 90 percet, közte egy elsöprő első félidőt produkált a norvég labdarúgó-válogatott a június 6-i, Olaszország elleni VB-selejtezőn. A győzelemből az RB Leipzig fiatal támadója, Antonio Nusa oroszlánrészt vállalt, ő szerezte a meccs második gólját, de előtte még kiosztott egy gólpasszt Alexander Sørlothnak. A 3. norvég találatot természetesen Erling Haaland vitte be, aki Martin Ødegaard passzát váltotta gólra. A 14. percben Sørloth Nusa passza után sebességből és erőből megverte a taljánoknál most bemutatkozó Diego Coppolát (mielőtt valaki megkérdezi, nem rokona Francis Ford Coppolának), majd a friss BL-győztes Donnarumma eszén is túljárt. Húsz perccel később újabb hangrobbanás rázta meg az Ullevaal-stadiont, ekkor ismét Nusa játszotta magát tisztára, de passz helyett ezúttal lőtt, és rakétája utat talált a vendégek kapujába. A kegyelemdöfést a Manchester City szupersztárja, Haaland vitte be, miután az Ødegaardtól kapott labdával kicselezte Donnarummát, majd a kapuba gurította a játékszert, beállítva a 3-0-s végeredményt.  Ståle Solbakken, a norvég válogatott szövetségi kapitánya a találkozót követően elsősorban Nusát méltatta, aki szerinte nagyon jó volt, és úgy vélte, hogy a jövőben a Leipzig csapatánál is több lehetőséget fog kapni eredeti posztján, a bal szélen. Arra kérdésre, hogy beszélt-e már erről a lipcseiekkel, az 57 éves szakember tréfálkozva megjegyezte, hogy olyan tempóban rugdalják ki az edzőket, hogy nem volt még alkalma elkérni a telefonszámukat. Nusa saját bevallása szerint még nem fogta fel, hogy ez mekkora eredmény, ráadásul hétfőn ismét meccselnek, június 9-én Észtországba látogatnak, ezelőtt még egy kicsit ki kell fújniuk magukat. Haaland szerint remek dolog Nusával egy csapatban játszani. A mérkőzésen csereként pályára lépő Patrick Berg szerint a 20 éves szélsőből mindig előbújik a világklasszis, ha válogatott meccsekről van szó. A Bodø/Glimt középpályása hozzátette, hogy Nusa a válogatottban mindig emberfelettit teljesít.  A legyőzött olaszok szövetségi kapitánya, Luciano Spalletti a mérkőzés után egyértelműen kijelentette, hogy a norvégok simán megnyerhetik a csoportjukat. Norvégia 3 csoportmeccsen 3 győzelmet aratva vezet, ráadásul egészen elképesztő 12-2-es gólkülönbséggel áll. Ez azért fontos, mert pontegyenlőség esetén a gólkülönbség dönt a sorrendről. Åge Hareide, korábbi szövetségi kapitány meglátása szerint 100%, hogy Norvégia ott lesz a 2026-os kanadai-mexikói-amerikai közös rendezésű VB-n. A válogatottat az 1994-es és ’98-as VB-re kivezető Egil „Drillo” Olsen szerint Norvégia már ott is van a VB-n.  Kovács Ádám Forrás: VG

Privát fotó Miközben a Netflixen milliók várják a Stranger Things című sikersorozat 5. és egyben záróévadját, addig a sorozat egyik főszereplőjét alakító színész Djo álnéven turnéra indult, és egy igazi rock and roll-sztár életét éli. Ez a színész nem más, mint a sorozat egyik legkedveltebb szereplőjét, Steve Harringtont megformáló Joe Keery, aki június 11-én az oslói Sentrum Scene színpadán is fellépett.  A koncert helyszínén a backstage-ben pedig egy úgynevezett meet and greet-et tartott, ahol több norvég rajongó is találkozhatott kedvencével személyesen. Köztük van a 18 éves Jenny Breen Holen és a 17 éves Ingeborg Willumsen Vikene. A két lány egy Keery által dedikált lemezt kapott, azonban a közös fénykép elkészítésénél Ingeborgnak kicsit meg kellett hajolnia, mert magasabb volt a 33 éves amerikai zenész-színésznél. Jenny saját bevallása szerint neki Steve a kedvenc karaktere, és rengeteg, a sorozat szereplőit ábrázoló játékfigurája van, aminek kb. a fele Steve-figura. Ingeborg a maga részéről inkább a színész Joe Keeryt kedveli, mint a zenészt, ennek ellenére ott lesz a koncerten, akárcsak Jenny, aki már alig várja az esti bulit. A Djo művésznéven futó Keery tavaly egy igazi megaslágert is kiadott, az „End Of Beginning” című dalt a Spotify-on világszerte 1,5 milliárd alkalommal hallgatták meg ez idáig (2025. 06. 14-i állapot szerint 1.532.671.649 lejátszásnál tart).  De nem ez az egyetlen kapcsolata Norvégiával az amerikai színésznek. Egy 2022-es Pitchfork-interjúban Todd Terje 2014-es, „It’s Album Time” című alkotását a kedvenc albumának nevezte. Továbbá annyira megtetszett neki az albumborító, hogy 2020-ban az egyik Djo-kislemez borítójának elkészítésére Bendik Kaltenbornt kérte fel, aki a korábban emlegetett Todd Terje-album borítóját is rajzolta.  A Stranger Things egyébként a kiváló zeneválasztásról is ismert. A 2022-ben megjelent 4. évadban például fontos szerepet kapott Kate Bush 1985-ben kiadott klasszikusa, a „Running Up That Hill”, ami az eredeti megjelenésekor elért sikereket 2022-ben messze túlszárnyalta (3 éve 9 országban lett első a slágerlistákon: Ausztrália, Belgium, Írország, Litvánia, Luxemburg, Új-Zéland, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság. Emellett az Egyesült Államok Rock és Alternatív slágerlistáján és a Billboard Global 200-as listáját is vezette. Továbbá a Spotify-on 1,4 milliárd lejátszásnál tart, a YouTube-on pedig 326 millió megtekintésnél jár). Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Wix Norvégia beutazási tilalmat vezet be az izraeli kormány két politikusa, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter ellen. Erre azután került sor, hogy a két érintett a múltban többször is a palesztinok elleni szélsőséges erőszakra buzdított. Norvégia mellett még Nagy-Britannia, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is hasonló szankciókkal kínálta meg a két politikust. Espen Barth Eide külügyminiszter szerint Ben-Gvir és Smotrich kijelentései messze túlmennek azon a határon, ami egy civilizált országban elfogadott. Emellett a Munkáspárt politikusa azt is leszögezte, hogy ő a maga részéről nyitott lenne a pénzügyi szankciókra is. Az izraeli kormánykoalíció két politikusa több, a palesztinok elleni erőszakra, illetve az ő elkergetésükre buzdító kijelentést tett a közelmúltban. Eide leszögezte, hogy a szankciók célja az Izrael és a Hamász közti háború befejezése, illetve a konfliktus kétállami megoldása (vagyis a palesztin többségű területeken egy Izraeltől független, önálló palesztin állam létrehozása). Benedicte Bull, az Oslói Egyetem professzora és politológus szerint a szankcióknak kevés gyakorlati jelentősége van, viszont egyértelmű jelzés Izrael irányába, hogy vannak határai annak, amit megtehetnek következmények nélkül.  A Szocialista Balpárt (SV) külügyi szóvivője, Ingrid Fiskaa szerint a szankciók bevezetése jelzés a népirtást elkövető izraeli kormánynak, ugyanakkor ez egy gyenge válasz norvég részről. Sigrid Heiberg, a Zöld Párt (MDG) országgyűlési képviselője szerint Izrael teljes gazdasági bojkottja lett volna a jó válasz, mivel az ottani kormány egyáltalán nem hajlandó hallgatni a józan észérvekre. Smotrich támogatja Ciszjordánia illegális megszállásának kiterjesztését. Emellett ellenezte a Gázai övezetnek nyújtandó humanitárius segítséget. Célja Gáza elpusztítása, és azon kívánságának adott hangot, hogy a palesztinok Gázát elhagyva költözzenek egy harmadik országba. Ben-Gvir szintén támogatja az általa „önkéntes kivándorlásnak” nevezett megoldást. Továbbá ellenezte, hogy egy háromhónapos blokádot követően ismét segélyszállítmányokat juttassanak be az Espen Barth Eide norvég külügyminiszter által egyszerűen csak földi pokolként emlegetett Gázai övezetbe.  Azonban a szankcióknak külföldi kritikusai is akadtak. Gideon Sa'ar, Izrael külügyminisztere botrányosnak nevezte a döntést, és a Reuters értesülései szerint kijelentette, hogy a jövő héten kormányülésen tárgyalnak majd a szankciókra adandó válaszról. Tammy Bruce, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője szerint az Izrael ellen bevezetett szankciók nem fogják közelebb hozni a közel-keleti békét, és inkább a valódi bűnösökre, vagyis a Hamászra kellene koncentrálni. Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Wix A NAV 2024-es számításai szerint 2010 és 2021 között összesen 62 000 ember kapott kevesebb pénzt, mint amennyi járt volna nekik. Átlagosan körülbelül 4000 korona hiányzott, ami összesen mintegy 250 millió koronát jelent. Az érintettek ezen felül kamatokkal növelt visszatérítést is kérhetnek.A hiba abból adódott, hogy ebben az időszakban a NAV a rokkantsági ellátás megállapításának dátumát eltolta a következő hónapra, és addig munkaképességet helyreállító támogatást (AAP) folyósított, ami általában alacsonyabb összegű és kevesebb kiegészítő juttatást tartalmaz.Több év telt el azóta, hogy a NAV elismerte a hibáját, de csak nagyon kevesen kapták vissza a jogosan járó összeget. Haavard Homestad ügyvéd, aki számos érintett ügyét képviseli, elmondta, hogy ezek az ügyek akár két évig is vártak a feldolgozásra, miközben az érintettek csak homályos tájékoztatást kaptak arról, hogy a NAV még vizsgálja az ügyüket. A Társadalombiztosítási Bíróság és az Állampolgári Jogok Biztosa többször jelezte, hogy a NAV korábbi gyakorlata jogellenes volt. Ennek hatására a kormány 2021-ben kezdeményezte a törvénymódosítást, így ezután már jogszerűvé vált. Homestad elmondta, hogy 2023 végén kezdtek el foglalkozni ezekkel az ügyekkel, de az első ügyfél csak 2024 decemberében kapta vissza a pénzét kamatokkal együtt. Belső dokumentumokból kiderült, hogy a NAV mérlegelte, hogy másodfokra vigye az ügyet, de túl nagy volt a pervesztesség kockázata, ezért elvetették ezt a lehetőséget. A NAV több osztályán téma, hogyan lehetne kijavítani a hibát, de az egyik fő akadály az, hogy a folyamat túl idő- és erőforrás-igényes és nem lehet automatizálni. A NAV szerint az átlagos hiány (4000 korona) nem nagy összeg, ezért nem indokolt az átfogó korrekció. Az ügyvéd szerint ez elfogadhatatlan hozzáállás, különösen, mert az érintettek közül sokan anyagilag sebezhető helyzetben vannak, és nekik a 4000 korona is jelentős összeg lehet. A NAV tájékoztatása szerint jelenleg dolgoznak annak az 1500 ügynek a feldolgozásán, amelyeket saját kezdeményezésükre javítanak ki. A fennmaradó 62 000 ügy további kezeléséről azonban még nem született döntés, mivel ezek az esetek sokkal összetettebbek, és nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás a feldolgozásukhoz. Sigurd Eggen, a NAV nyugdíj- és rokkantsági ellátásokkal foglalkozó részlegének vezető tanácsadója elmondta, hogy a hibák kijavítása teljesen manuálisan történik, mivel erre nincs automatizált rendszer. Emiatt az ügyintézés időigényes, és az erőforrásokat elsősorban a mindennapi kérelmek és kifizetések feldolgozására kell fordítani, hogy az emberek ne maradjanak jövedelem nélkül. A fennmaradó esetekkel kapcsolatban legkorábban ősszel várható döntés. A NAV jelenleg nem készült fel arra, hogy hivatalos tájékoztatást adjon az összes, potenciálisan érintett személynek. Azt kérik, hogy az érintettek egyelőre várjanak, és majd csak akkor forduljanak hozzájuk, ha a hivatal konkrét megoldást és információt tud nyújtani. Ha valaki mégis most akar kapcsolatba lépni a NAV-val az ügyében, akkor sajnos sorba kell állnia, és várnia kell a fejleményekre. A NAV elismeri, hogy ez sokak számára nehéz, de jelenleg nem tudnak mást tenni. Orbán-Kereki Renáta Forrás: E24

Kép: Wix Norvég győzelemnek tapsolhatott a Bislett stadion közönsége, miután a Bislett Games keretében megrendezett június 12-i 300 méteres gátfutóversenyen Karsten Warholm, a hazaiak közönségkedvence egészen elképesztő 32,67-es időt futott, megdöntve saját 33,05-ös rekordját (amit még idén áprilisban állított fel). Második helyen az amerikai Rai Benjamin ért célba 33,22-es idővel, míg a dobogó 3. fokára a brazil Alison dos Santos állhatott fel (az ő ideje 33,38 volt). Ezzel Warholm két legyet ütött egy csapásra, ugyanis Benjaminnak a 2024-es olimpián, míg dos Santosnak a tavalyi Bislett Games-en elszenvedett vereségért is vissza tudott vágni.  A 29 éves norvég atléta a célbaérést követően megpróbálta letépni magáról a trikóját, azonban ez nem jött össze, és végül simán csak levette a ruhadarabot. Erről a VG-nek és a Dagbladetnek azt mondta, hogy focimeccsen biztosan sárga lapot kapott volna, de a nem hivatalos távoknak az az előnye, hogy senkit nem izgat kimondottan ez a dolog. Saját teljesítményéről előbb elmondta, hogy ő azért jött, hogy nőkkel feküdjön le és rekordokat döntsön, de már kifogyott a nőkből (igazából csak rekordokat akart dönteni, nőket nem - a szerk.). Majd azt is hozzátette, hogy bárhonnan is közelítjük meg a dolgot, június 12-i teljesítménye ott van a legjobbjai között, egy szinten a 2021-es tokiói olimpián, 400 méteren futott 45,94-es idejével.  Warholm azt is kifejtette, hogy az egész futam jól sikerült, elejétől a végéig. Benjamin az elején tudta tartani a tempóját, azonban az amerikai versenyző a végére kissé elfogyott, és alaposan lemaradt a végig higgadtan versenyző norvég klasszis mögött. A futamot követően az amerikai kiválóság elmondta, hogy szerinte Warholmnak ő adta meg azt a kis extra lökést, amivel az oslói naplementében le tudta őt győzni. A friss győztes határozottan leszögezte azt is, hogy álláspontja szerint 300 méteren elért eredményét hivatalos világrekordként kellene elismerni. Leif Olav Alnes, Warholm edzője úgy vélekedett, hogy tanítványa tökéletesen beosztotta erejét, emiatt tudott ekkora fölénnyel nyerni. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Kari Anne Gisetstad Andersen / NRK Az NRK megjelentette a Pártkalauzt, az idei őszi parlamenti választásokhoz kapcsolódó harmadik digitális szolgáltatását. Az NRK 2021-ben készítette az első Pártkalauzt (Partiguiden), azzal a céllal, hogy egységes áttekintést nyújtson a választóknak arról, hogy az egyes politikai pártok mit képviselnek. Míg a választási iránytűk (valgomatene) „tesztek”, addig a Pártkalauz egyfajta politikai kézikönyvnek tekinthető. A két szolgáltatás együttesen nyújt segítséget a közönségnek a döntéshozatalban az ez évi parlamenti választások során. - A Pártkalauz 2025 a korábbi verzióknál világosabban mutatja meg az egyes politikai pártok közötti különbségeket. Egy másik újdonság az idei kiadásban, hogy párosával is összeveti a pártokat az úgynevezett „Pártcsatákban” – mondja Laurie MacGregor az NRK választási projektvezetője. A Pártkalauz három része Politika Az első részben, a Politikában, a korábbiaknál világosabb módon mutatják be a kilenc legnagyobb parlamenti párt véleményében mutatkozó különbségeket, 16 aktuális téma kapcsán. - Minden témánál kiemeltünk egy-egy kérdést, - kettő-négy válaszlehetőséggel -, melyekben a pártok megosztottak. Reméljük, hogy ezekkel az áttekintésekkel a választók könnyebben, gyorsabban átlátják, hogy az egyes témákban az egyes pártok mit képviselnek – mondja MacGregor. A pártoknak lehetőségük volt beleszólni, hogy mely ügyeket gondolják fontosnak a választások előtt. A kiadvány tartalmát is átolvashatták és kiigazítást kérhettek kiadás előtt. Összehasonlítás Az egyik az újítások között az idei Pártkalauz kiadványban, a pártok párosával történő összehasonlítása. A jelenlegi parlamenti pártok és a parlamenten kívüli pártok is szerepelnek ebben a fejezetben. Miben egyeznek és mik a főbb különbségek? Erre keresik itt a választ. Pártok A harmadik része a Pártkalauznak a pártok saját oldalai, melyen a parlamenti pártok, valamint azon parlamenten kívüli pártok mutatkoznak be, melyek a legtöbb választókörzetben elindulnak. Itt arról informálódhatunk, hogy kik ők és mit képviselnek, valamint, hogy mi az első öt szívügyüknek tartott témájuk. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: NRK

Kép: Unsplash Alaposan megszenvedett Norvégia Észtország ellen, de végül mindhárom pontot hazavitték magukkal. A június 9-i meccsen a selejtezőcsoportjukat veretlenül vezető norvégok 1-0-ra nyertek Haaland 63. percben esett góljával. A mérkőzés legjobbjának választott Sander Berge a maga részéről nagyon megkönnyebbült a lefújást követően, hiszen egy nagyon ocsmány mérkőzést tudtak megnyerni. A Fulham középpályása azt is hozzátette, hogy korábban az ilyen összecsapásokat simán elvesztették volna. Martin Ødegaard, a válogatott csapatkapitánya szerint hatalmas dolog, hogy egy rossz napjukon is győzni tudtak.  Támadásban az előző meccseken rendkívül jók voltak a norvégok, azonban a tallinni meccs első félidejében csak két kihagyott helyzetig jutottak. Előbb Morten Thorsby fejelt közvetlenül a kapufa mellé, majd Erling Haaland lőtte telibe a kapust ajtó-ablak ziccerben. Ezért is küldte be Ståle Solbakken szövetségi kapitány a félidőben Thorsby helyett Oscar Bobbot. Ez azt jelentette, hogy a norvég válogatott történelme során most először volt egyszerre pályán a Haaland- Ødegaard-Sørloth-Bobb-Nusa tengely. A második 45 perc első komolyabb helyzetét Norvégia alakította ki, ekkor Nusa lövés Haalandról a kapufára pattant. Alig 7 perccel később veszélyeztettek az észtek is. Vlasiy Sinyavskiy vette célba a hosszú felsőt, azonban Ørjan Håskjold Nyland egy földöntúli bravúrral a keresztlécre ütötte a labdát. Aztán a 63. percben Maksim Paskotsi maradt 1v2-ben a Haaland-Ødegaard duóval, akik köszönték szépen a lehetőséget, és előnyhöz juttatták Norvégiát, a gólpasszt Ødegaard adta, Haaland pedig a rá jellemző higgadtsággal fejezte be a támadást.  Azonban nem dőlhettek hátra a norvégok, mert az észtek komolyan gondolták, hogy minimum egy egyenlítő gólt megérdemelnek. Ennek megfelelően komoly rohamokat indítottak. Patrik Kristal lövése Rauno Sappinenről a kapufára pattant, az ide-oda flipperező labdától némiképp megzavarodó Nyland kapus szerencséjére a labda nem haladt át a gólvonalon. Szintén nem a Sevilla hálóőrén múlott, hogy a hosszabbításban nem egyenlítettek a hazaiak, ekkor a norvég kapuvédő ütött mellé a labdának a tizenhatoson belül, azonban az észtek még a kaput sem találták el.  Solbakken mester szerint az olaszok elleni csodaszámba menő siker rengeteget kivett belőlük, a június 9-i észtek elleni meccsen sok fura döntést hoztak a játékosok, emellett szerencséjük is volt, viszont ő összességében elégedett az eredménnyel. Norvégia 4 meccsen 4 győzelemmel áll, és ha a Moldova, Észtország és Izrael elleni hazai meccseket is megnyerik, akkor a zárófordulóban Olaszország ellen idegenben akár egy szoros vereség is beleférhet. Emellett ez volt zsinórban a 7. norvég győzelem, ezelőtt utoljára 2004-ben, Åge Hareide vezetésével jött össze ennyi. A rekordot Nils Johan Semb tartja 9 győzelemmel 1999-ben, a második helyen Egil „Drillo” Olsen áll, ő 1994/95-ben egymást követő 8 meccsen nyert.  Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash Aki a május 24-i Bryne-Fredrikstad FK mérkőzésre jegyet váltott, aligha bánta meg, ugyanis nem kevesebb, mint 7 gól esett az élvonal újoncának és 2024 kupagyőztesének összecsapásán. Nem mellesleg, a hazai csapat győzött 4-3-ra az első 7 fordulóban 2 gólt kapó østfoldi csapat ellen. Ehhez képest már 12 perc után 2-0-t mutatott az eredményjelző. Az első hazai találatra 20 másodpercet kellett várni, ekkor Alfred Scriven ugratta ki Duarte Moreirát, aki Jonathan Fischerrel, a vendégek kapusával szemben már nem hibázott. A Bryne 2. góljában is kulcsszerepet vállalt a 21 éves portugál játékos, miután a 13. percben középre lőtt labdája Brage Skareten, a vendégek hátvédjén irányt változtatva utat talált az FFK kapujába. Sondre Sørløkk, a Fredrikstad támadója a TV 2-nek nyilatkozva elmondta, hogy pocsékul kezdtek, és csak saját magukat szívatták. Azonban a félidőre visszajöttek a meccsbe, előbb Patrick Metcalfe talált be szabadrúgásból a 26. percben, majd Emil Holten tálalt pazarul csatárkollégája, Sondre Sørløkk elé, aki nem hibázott, és a 33. percben ismét döntetlen volt az állás. Az eredmény a félidőig már nem változott.  A 2. játékrész is eléggé hektikusan kezdődött, Duarte Moreira, a Bryne 21 éves támadója fejjel, majd távolról is próbálkozott, azonban Fischer kapus állta a sarat, egészen a 73. percig. Ekkor Sanel Bojadzic talált be, Moreira pedig a gólja mellé egy gólpasszt is feljegyezhetett. Egy perccel később a vendégek hátvédje, Brage Skaret kiválóan passzolt Nicklas Struncknek, a Bryne dán középpályásának, aki pedig innen már nem hibázta el a helyzetet. (Állítólag a gólt megelőző pillanatokban egy magát Don Dumbledore-nak nevező nagyszakállú úriember a lelátóról egy Colt M1911-est szegezett a fredrikstadi védőre, és közölte vele, hogy golyót kap, ha nem passzolja le a labdát a hazaiak egyik játékosának.)  A 88. percben megesett a meccs utolsó gólja is, ezt a vendégek csereként beálló játékosa, Benjamin Faraas szerezte, kialakítva a 4-3-as végeredményt. A Bryne kapitánya, Lars Erik Sødal a TV 2-nek elárulta, hogy ez valódi brynei foci volt, ami ma jól működött. Sondre Sørlokk, a Fredrikstad csatára már nem volt ennyire elégedett, szerinte csapata majdnem az összes párharcot elvesztette, ami komoly csalódás. Nyolc fordulót követően 3 győzelemmel és 5 vereséggel a rogalandi csapat a 10. helyen áll, míg østfoldi vendégeik a 4. helyet foglalják el 8 meccsen szerzett 16 pontjukkal, 4 ponttal lemaradva az éllovas Viking mögött. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash Espen Barth Eide külügyminiszter először látogatott Izraelbe a 2023. október 7-i terrortámadás óta. Útja elsősorban egy antiszemitizmus elleni miniszteri találkozó miatt történt, amelyet az Izrael elnöksége alatt működő Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) szervezett. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a norvég kormány elkötelezett a holokauszt emlékének megőrzése mellett és már 2003 óta tagja a szövetségnek. A látogatás alkalmat adott arra is, hogy a külügyminiszter közvetlenül jelezze az izraeli hatóságok felé, hogy Norvégia a kétállami megoldásban látja a tartós béke zálogát a térségben. Csak a háború befejezése és a konfliktus fenntartható rendezése biztosíthatja az izraeliek és a palesztinok számára a békét és a stabilitást. Eide hozzátette, hogy fontos világosan megkülönböztetni az antiszemitizmust a Netanjahu-kormányra vonatkozó jogos kritikától. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

Kép: Wix 729 millió utast regisztráltak a tömegközlekedésben tavaly Norvégiában. Ez 16 milliós növekedés a 2023-as évhez képest, egyúttal a legmagasabb valaha regisztrált utasszám, áll a Központi Statisztikai Hivatal (SSB) sajtóközleményében. Átlagosan 131 alkalommal utaztak tömegközlekedéssel személyenként a norvégok 2024-ben. Ezen utazások 61%-a busszal, 27%-a villamossal, illetve metróval, 11%-a vonattal és 1%-a hajóval történt. - Soha ennyi regisztrált utas nem vett részt a norvég tömegközlekedésben, mint a 2024-es évben. Az utasszámok leginkább a villamoson, metrón és a városi vasúton (bybane), valamint a vasúton nőttek 2023 óta - mondja Jardar Andersen, a Központi Statisztikai Hivatal senior tanácsadója. A kapacitások kihasználtsága 2 százalékponttal nőtt, 29%-ra. Ugyanakkor ez még mindig visszaesést jelent 2019-hez képest, és továbbra is több a kihasználatlan ülőhely, mint a pandémia előtt volt, írja az SSB.  Csonkáné Balczer Tünde Forrás: NRK

Kép: Unsplash Remek formában kezdte a szezont a Viking FK, akik a 19. fordulóból május 28-ra előrehozott meccsen a bajnoki címvédő Bodø/Glimtet idegenben intézték el 4-2-re. Tizenegy meccsen szerzett 26 pontjukkal pedig vezetik a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalának, az Eliteseriennek a küzdelmeit. A stavangeri csapat utoljára március 30-án, a Vålerenga elleni szezonnyitón kapott ki, és minden sorozatot figyelembe véve 14 meccse nem találtak legyőzőre. Simen Stamsø Møller, a TV 2 kommentátora úgy fogalmazott, hogy a bodøi győzelem hatalmas teljesítmény a Viking részéről, mivel innen utoljára 2016-ban tudtak három ponttal távozni, akkor a rogalandi csapat 2-0-ra győzött az október 30-i meccsen, akkor a szezon végén a Glimt kiesett az élvonalból.  A május 28-i meccset is a nemrég Európa Liga elődöntőt játszó hazaiak kezdték jobban, a 25. percben Kasper Høgh talált be. Edvin Austbø a 29. percben egyenlített, majd a 44. percben Jostein Gundersen juttatta ismét előnyhöz a hazaiakat. A 2. játékrész elején beállt a Vikingbe Zlatko Tripič csapatkapitány, innentől az történt a pályán, amit a vendégek akartak. Pláne úgy, hogy a 63. percben a 2. bodøi gólt jegyző Gundersen lerántotta Peter Christansent, a Viking csatárát, ezt a tettét a játékvezető egy piros színű kártyával jutalmazta. A 73. percig kellett várni az újabb gólra, ekkor Tripič egyenlített, majd a 83. percben a szintén csereként beálló Sondre Bjørshol szépségdíjas kapásgóllal mattolta Nikita Haikin kapust. Erről Simen Stamsø Møller, a mérkőzés kommentátora úgy vélekedett, nem könnyű ennyire jól eltalálni egy labdát. Kollégája, Morten Langli szerint erre a gólra még sokáig fognak emlékezni Stavangerben. A kegyelemdöfést a 90. percben Simen Kvia-Egeskog vitte be, kialakítva a 4-2-es végeredményt.  A lefújást követően Zlatko Tripič, a Viking csapatkapitánya úgy értékelt, hogy nagy kihívás Bodøben győzni, de ők igazi vagány, rettenthetetlen vikingek, akik semmitől se félnek, és hihetetlenül jó teljesítménnyel, néhány gyönyörű gólt szerezve három ponttal távoztak erről az északi portyáról. A hazaiak mestere, Kjetil Knutsen úgy értékelt, hogy csapata rendkívül passzív volt, és messze nem tudták azt nyújtani, amit egyébként tudnak. A kiállított Jostein Gundersen szerint rendkívül frusztráló így elveszíteni egy olyan meccset, amit egyébként a kezükben tartottak. A Viking 11 meccset követően 26 pontot szerezve 1. helyen áll az Elitesereinben, őket követi a 10 meccsen 21 pontot gyűjtő Rosenborg és a szintén 10 mérkőzésen 20 pontot szerző Brann Bergen. A címvédő Bodø/Glimt 7 meccsen 13 ponttal a tabella 6. helyén áll. A következő fordulóban június 1-jén a Viking idegenben lép pályára a Molde ellen, a Glimt szintén idegenbe utazik, ők az 1 ponttal sereghajtó Haugesund otthonában játszanak majd. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash A fogyasztóvédelmi tanács 16 szervezettel karöltve tett panaszt hét légitársaságra – köztük a Norwegianre – mert szerintük jogosulatlanul számolnak fel díjakat kézipoggyászokra. A panaszt az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózathoz (CPC) nyújtották be. - Az egész EU-ra kiterjedő vizsgálatot követelünk az érintett légitársaságok üzleti gyakorlatára és az ágazat egészére vonatkozóan – mondja Inger Lise Blyverket fogyasztóvédelmi igazgató. A Norwegiannel együtt az Easy Jet, a Ryanair, Transavia, Volotea, Vueling és a Wizz Air ellen érkezett panasz. A SAS is számol fel különdíjat azon kézipoggyászokért, amik az ülések feletti csomagtartókba kerülnek.  Blyverket arról tájékoztatja a VG-t, hogy ők az egész ágazatot - beleértve a SAS-t is – szeretnék ellenőrizni, de ez egy európai akció, melyben az európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) olyan vállalatokat választott ki, melyeknél széles körben elterjedt a gyakorlat. - Mind a BEUC, mind mi az egész iparág felügyeletét kérjük – írja sms-ben. - Ez azt jelenti, hogy önök azt is akarják, hogy ők a SAS-t is ellenőrizzék? - A SAS egy tagja az ágazatnak, tehát igen. A Norwegian álláspontja A Norwegian azt írja a VG-nek, hogy nekik fontos, hogy biztonságos és megfizethető utazásokat ajánljanak, és szerintük a csomagokra vonatkozó irányelveik is ezt tükrözik. - Véleményünk szerint irányelveink megfelelnek az EU-s előírásoknak, és elengedhetetlen, hogy kezelni tudjuk a súlyt és a rendelkezésre álló teret a fedélzeten, hogy garantálni tudjuk az utasbiztonságot és a pontosságot. Ügyfeleink megmutatták, hogy értékelik, hogy nem kell fizetniük az extra csomagokért, amikor erre nincs szükségük – írja Eline Hyggen Skari sajtóreferens e-mailben. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy az ügyfeleik a vámmentes boltokból egy szatyornyi árut magukkal vihetnek pluszban a kézipoggyászon túl. Az EU Bíróság   Az EU Bíróság 2014-ben hozott döntése szerint az utasnak joga van egy átlagos kézipoggyászt magával vinni a repülőgépre, amennyiben a kézipoggyász megfelel a súlykorlátoknak, méretnek és biztonsági rendelkezéseknek. - Ebben hibázik tehát a légitársaságok egy része. Elvárható, hogy egy, a méretkorlátoknak megfelelő kézipoggyászt, minden további költség felszámolása nélkül magával vihessen az utas. Ennek bele kell tartoznia a jegyárba – mondja Blyverket. A konfliktusok és panaszok számát úgy szeretnék csökkenteni, hogy az Európai Bizottság definiálja a kézipoggyászokra vonatkozó elfogadható méretet és súlyt. - Így a fogyasztók elkerülhetik a meglepetéseket a repülőtereken, és biztosak lehetnek abban, hogy nem fizettek túl sokat egy szolgáltatásért, ami tulajdonképpen ingyenesen jár nekik – mondja Blyverket. A most elküldött panaszt a BEUC európai fogyasztói szervezet írta, amelynek a Fogyasztói Tanács is tagja.   Korábban a spanyol fogyasztóvédelmi szervezet, az OCU nyújtott be hivatalos panaszt a spanyol Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériumhoz. A panasz a légitársaságok kézipoggyászokra vonatkozó nem elfogadható gyakorlatára irányultt, aminek következtében öt légitársaságot összesen 179 millió euro pénzbírsággal sújtottak. Ha úgynevezett lowfare jegyet váltasz a Norwegiannél, akkor csak egy kicsi táskát vihetsz magaddal, ami elfér az ülés alatt, maximum 30x20x38cm-es és 10 kilót nyomhat anélkül, hogy bármi extra költséget felszámolnának. Ez esetben az ülések feletti csomagtartót nem használhatja az utas. - A legolcsóbb jegyek esetében is kellene, hogy vihessen magával az ember egy kis méretű gurulóbőröndöt anélkül, hogy ezért külön fizetnie kelljen – mondja Maren Van Buren Struksnæs, a Fogyasztóvédelmi Tanács kommunikációs tanácsadója a VG-nek. A VG megnézte, hogy mennyibe is kerülne egy, a felső csomagtartóba való kézipoggyász egy bergeni útra – csak oda – ha ezt egy lowfare jegyhez kéri az ember kiegészítésként, egy június 10-én 7 órakor induló járatra. A kézipoggyász 129 koronába kerülne, míg a jegy ára adókkal és illetékekkel 499 koronába. A 129 koronáért egyúttal elsőbbségi beszállást is biztosít a Norwegian, ami ebből 79 koronát tesz ki. A konkurens SAS légitársaságnál 99 koronát kérnek a felső csomagtartóban szállított kézipoggyászért, amennyiben a SAS Go light-tal utazol. A Bergenbe történő utazás ugyanazon a napon 523 koronába kerülne adókkal és illetékekkel együtt.  Csonkáné Balczer Tünde Forrás: VG

Kép: Wikipedia A Formula-3-as sorozat monacói futamára május 24-25-i hétvégén került sor. 24-én délelőtt a sprintfutamon a 2. helyről induló norvég Martinius Stenshorne diadalmaskodott a finn Tuukka Taponen és a holland Laurens van Hoepen előtt. A Hitech TGR pilótája rögtön a rajtnál átvette a vezetést, amit innentől már nem engedett ki a kezéből. Még akkor sem, amikor a mezőnyben történt ütközések miatt be kellett küldeni a biztonsági autót, és ismét összeállt a mezőny.  Simen Næss Hagen, a Viaplay kommentátora úgy fogalmazott, hogy a 19 éves pilóta fantasztikusan rajtolt, és vasmarokkal tartja kézben a vezetést. A hokksundi születésű Stenshorne a győzelem mellé a leggyorsabb körért járó plusz 1 pontot is behúzta. Ez volt Formula-3-as pályafutásának 2. győzelme, tavaly az ausztrál sprintfutamot fejezte be az 1. helyen. Idén eddig 4 versenyhétvégét követően 35 ponttal a világbajnokság 9. helyén áll. A sorozat szabályai szerint a sprintfutam első 10 helyezettje a vasárnapi főfutamon fordított sorrendben rajtol el, ami azt jelenti a 19 éves norvég a 10. helyről vághat neki a május 25-i versenynek. Ezt végül a 8. helyen fejezte be, miközben a bolgár Nikola Tsolov rajt-cél győzelmet aratott, mellé a lengyel Roman Bilinski és a spanyol Mari Boya állhatott fel a pódiumra.  Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Wix Június 1-jén lép hatályba Norvégiában az új abortusztörvény, amely a terhesség 18. hetéig hosszabbítja meg az önrendelkezésen alapuló terhességmegszakítás határidejét. Dániában 2024. június 1-jén emelték az abortusz határidejét 12 hétről 18 hétre, és Norvégia már akkor fontolóra vette, hogy követi a dán példát. Az új szabályozás értelmében a terhesség megszakítása előtt a várandós nő jogosult részletes tájékoztatásra a beavatkozás orvosi vonatkozásairól, a lehetséges jóléti támogatásokról, valamint legfeljebb két kontrollvizsgálaton is részt vehet. Jan Christian Vestre egészségügyi miniszter szerint az új törvény megerősíti a nők jogát a saját testük feletti döntéshez, miközben biztosítja a meg nem született élet tiszteletének elvét is. A kiskorúak és a fogyatékossággal élők jogait is erősítették a módosított jogszabállyal. A norvég abortusztörvény 1978 óta nagyrészt változatlan maradt. A most elfogadott módosítás egy, a kormány által 2022-ben felállított szakértői bizottság munkáján alapul, amely jelentésében több mint ezer konzultációs véleményt is figyelembe vett. Pál Bettina Forrás: Magyar-Norvég Fórum , Regjeringen

Kép: Unsplash Elkészült a német-holland közös rendezésű női kézilabda VB csoportbeosztása. Norvégia, a jelenlegi EB- és olimpiai címvédő és VB-ezüstérmes a H-csoportba került, ahol Angola (a 2024-es Afrika-bajnokság győztese), Kazahsztán (a 2024-es Ázsia-bajnokság bronzérmese) és kétszeres olimpiai aranyérmes, egyszeres világbajnok Dél-Korea vár rájuk (az ázsiai válogatott a legutóbbi kontinenstornán ezüstérmet nyert). Ezzel az is eldőlt, hogy Ole Gustav Gjekstad tanítványai Trierben fogják játszani csoportmeccseiket.  Norvégia november 27-én kezd Dél-Korea ellen, majd 29-én Kazahsztán vár rájuk, a csoportkört december 1-jén Angola ellen zárják. A torna november 26-án kezdődik, és december 14-én, a Rotterdam Ahoy-ban megrendezésre kerülő döntővel ér véget. A magyarok a B-csoportba kerültek, Svájc, Szenegál és Irán mellé, mérkőzéseikre ’s-Hertogenboschban, más nevén Den Boschban kerül majd sor.   Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Wix Miközben a norvégok általában szívesen tervezgetik, hová utazzanak nyaralni, vannak országok, ahová kifejezetten nem szeretnének eljutni. A Ticket nevű utazási irodalánc legfrissebb felmérése szerint több ország is egyre kevésbé vonzó számukra. A kutatás a YouGov segítségével készült az év végén, és a Ticket Collection nevű fogyasztói jelentés részeként februárban tették közzé. Ebben az embereknek azt a kérdést tették fel, melyik országba nem szeretnének külföldi nyaralásra utazni 2025-ben. Az öt legkevésbé kedvelt úti cél a következő: Amerikai Egyesült Államok Törökország Egyiptom Dél-Korea Albánia Az Egyesült Államok az első helyen végzett, amit sokan az ottani politikai megosztottság és bizonytalan belpolitikai helyzet számlájára írnak. Bár a felmérés óta eltelt néhány hónap, az adatok nem mutatnak jelentős változást. Korábban Törökország és Egyiptom voltak azok az országok, amelyeket a norvégok leginkább elkerültek – pedig ezek az úti célok nem is olyan régen még rendkívül népszerűek voltak. A társadalmi feszültségek és a terrorcselekmények azonban nem tettek jót a két ország turizmusának. Törökország valamelyest visszanyerte korábbi pozícióját, de a látogatók száma még mindig elmarad a korábbi szinttől. Az Egyesült Államok mostanra megelőzte ezeket az országokat a negatív listán. A nyugat-európai országokból is csökkent az odalátogató turisták száma. Norvégiából egy időben 25%-kal esett vissza az amerikai utak iránti kereslet, bár azóta enyhe javulás tapasztalható. A turizmus azonban továbbra is messze van a korábbi szinttől – ezt más norvég felmérések is megerősítik. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Flysmart 24

Kép: Wix Hosszú évek után végre megszűnik az a joghézag, amely lehetővé tette, hogy több százezer külföldi jármű “ingyenesen” hajtson át Norvégia fizetős útszakaszain. Liechtenstein nemrég elfogadta azt az EU-irányelvet, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló hozzáférést a járműadatokhoz, ezzel pedig Norvégia mostantól könnyebben behajthatja az útdíjakat a külföldi autósoktól is. Norvégia már korábban bevezette ezt a szabályozást, de a liechtensteini alkotmányos fenntartások éveken át akadályozták az egységes végrehajtást. A Ryfast-alagútrendszer – az ország legdrágább útdíjas szakasza – csaknem 543 ezer külföldi rendszámú, Autopass-szerződés nélküli gépjármű áthaladását regisztrálta 2021 és 2024 között. Ez több millió koronás veszteséget jelentett a díjbeszedő társaságnak. Az útdíjelkerülés gyakorlata főként kelet-európai járművekre jellemző, különösen a Foodora és a Wolt futárszolgálatokhoz tartozó román rendszámú autókra, amelyek jelentős számban közlekednek Oslóban. Ezek a járművek gyakran nemcsak az útdíjat, de a parkolási bírságokat is figyelmen kívül hagyják, ezzel jelentős versenyhátrányba hozzák azokat a norvég vállalkozásokat, amelyek rendesen fizetik a költségeket. A most életbe lépő szabályozás célja az igazságosabb teherviselés és a díjfizetés elkerülésének visszaszorítása. A várakozások szerint a bevételek növekedése révén hosszabb távon akár az útdíjak is csökkenhetnek a szabályosan fizető közlekedők számára. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Din Side

Kép: Unsplash Rendkívül ijesztő jelenetsornak lehettek szemtanúi a norvég férfi kézilabdaliga döntőjének nézői. A Kolstad-Elverum párharc május 21-én lejátszott 2. meccsén (az elsőt idegenben 31-25-re nyerte a Kolstad) 10 perccel a vége előtt Christian Berge, a trøndelagi csapat vezetőedzője minden előjel nélkül összeesett. Az 51 éves szakember a találkozót követően a TV 2-nek elmondta, hogy szívremegés tört rá, emiatt fogott padlót. A meccset és ezzel a bajnoki címet is a Kolstad nyerte, miután 31-28-ra diadalmaskodtak hazai közönség előtt. Ami még fontosabb, hogy Berge mester jobban van, de hosszabb időre betegszabadságra kell vonulnia. A csapat ügyvezető igazgatója, Jostein Sivertsen úgy nyilatkozott, hogy szerencséjük van, hogy nem történt nagyobb baj. Ami viszont pozitív, hogy a csapat vezetőedzője a lefújás után már együtt ünnepelhette játékosaival a csapat zsinórban 3. bajnoki címét. Május 22-én egy sajtótájékoztató várt volna Bergére, de ezt érthető okokból inkább lefújták.  Kovács Ádám Forrás: TV2

Kép: Adrian Dahl Johansen / NRK Jelenleg két Kombinált Légi Műveleti Központ (CAOC) működik a NATO-n belül: az egyik Németországban, a másik Spanyolországban. A norvég kormány felajánlotta, hogy megépíti a harmadik európai központot, amit a NATO elfogadott. A helyszín kiválasztását alapos tervezés előzte meg, végül a Bodø közelében fekvő Reitan település mellett döntöttek. Jonas Gahr Støre miniszterelnök szerint ez fontos döntés Norvégia számára, különösen az ország biztonsága és védelme szempontjából. Az új központ feladata az északi térség, a Balti-tenger, az Atlanti-óceán északi része, valamint a Barents-tenger feletti légtér ellenőrzése és a szövetség légi műveleteinek koordinálása lesz. A beruházás várhatóan mintegy 400 új munkahelyet teremt, az építési költségeket pedig 4,8 milliárd norvég koronára becsülik, amelynek egy részét a NATO finanszírozza. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix Norvégiában a tojás és a húsfélék iránti megnövekedett kereslet és hiány miatt a Nortura július 1-jétől áremelést vezet be. A vállalat vezetősége döntött az árak emeléséről, amely szerint a marhahús és a tojás kilogrammonként 2 koronával drágul, a bárányhús 3 koronával, a sertéshús pedig 1,50 koronával. Ez a jelenlegi félévhez képest 2,7%-os áremelkedést jelent a marhahúsnál, 7,17%-ot a tojásnál, 3,45%-ot a bárányhúsnál és 3,3%-ot a sertéshúsnál. A marhahús ára most emelkedik először azóta, hogy 2022 őszén túl sok marhahús halmozódott fel, ami 2023 augusztusában rendkívüli ácsökkenéshez vezetett. A fölösleget átmenetileg egy raktárban tárolták, azonban az várhatóan az év első felében kiürül. Norvégiában hosszú ideje tojáshiány van, és jelentős import szükséges. A Nortura szerint azonban a hiány az év során fokozatosan enyhülni fog. A gyenge norvég korona és a magas EU-s árak miatt erős védővám van érvényben a tojásra és tojástermékekre, ami támogatja a hazai termelést. A mezőgazdasági megállapodás és a második félévre várható költségnövekedés azonban nem várható, hogy jelentősen befolyásolja a piaci egyensúlyt. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Din Side

Kép: Wix A dán-svéd közös rendezésű jégkorong VB-n kisebb csodát hajtott végre Norvégia az NHL-ben játszó kiválóságok egész sorát felvonultató Egyesült Államok ellen. A május 14-i meccsen az USA már 5-1-re is vezetett, innen a norvégok kiegyenlítettek, hosszabbításra mentették a találkozót, majd a ráadásban kikaptak. Ez +1 pontot jelent Norvégiának, amivel megszerezték első pontjukat a VB-n.  Már az első harmadban eldőlni látszott a meccs, ugyanis Cutter Gauthier, Clayton Keller, Tage Thompson és Michael McCarron góljaival 4-1-re vezetett az USA. Az egyetlen találatot a szintén az észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben vitézkedő Anaheim Ducks kötelékébe tartozó Stian Solberg szerezte. A 2. harmad elején Thompson 2. gólja után szinte behozhatatlan előnyre tett szert az amerikai csapat, ám Solberg 2. góljával és Martin Rønnild találatával 5-3-ra felzárkóztak a norvégok Az utolsó játékrészben Noah Steen gólja után már csak eggyel vezetett az USA, Solberg kevesebb, mint 1,5 perccel a vége előtt egyenlített, és hátvédként mesterhármasig jutott.  A Ducks védőjével egy évben draftolt Michael Brandsegg-Nygård két gólpasszt jegyzett (rá a szebb napokat is látott Detroit Red Wings csapott le az első kör 15. helyén 2024-ben). Ám a hosszabbításban ismét jött Tage Thompson, és 51 másodperccel a hosszabbítás vége előtt emberelőnyből megnyerte a meccset az Államoknak. Az amerikaiak azután kerültek emberfórba, miután Emil Lilleberget, a Tampa Bay Lightning norvég védőjét akadályozásért kiállította a svéd-osztrák bírópáros.  A Viaplay kommentátora, Kasper Wikestad szerint valóságos norvég hokicsodának nevezte az 1-5-ről történő feltámadást. Norvégia ezzel együtt is nyeretlen még, miután korábban Csehország, Kazahsztán és Németország ellen is győzelem nélkül maradtak. Még 3 meccsük hátravan, sorrendben Svájc (05. 16.),  Dánia (05. 17.) és Magyarország (05. 19.) vár még az északiakra. Ebből egyet mindenképpen nyerni kellene, ha nem akarják, hogy 20 év után ismét kiessenek a Divízió I A ligájából.  UPDATE: Svájc 3-0-ra, Dánia 6-3-ra bizonyult jobbnak Norvégia legjobbjainál, viszont Magyarországot 1-0-ra verték Noah Steen 7. percben lőtt góljával (ehhez az asszisztot ismét Michael Brandsegg-Nygård biztosította). A norvég csapat 7 meccsen 1 győzelemmel, 1 hosszabbításban és 5 rendes játékidőben elszenvedett vereséggel zárta a VB-t, csoportja 6. helyén végzett, és Magyarországgal karöltve jövőre is az elitben szerepelhet. A legeredményesebb játékos 7 meccsen 4 góllal és 2 gólpasszal Stian Solberg lett, őt követi az 5 pontig (2G+3A) jutó Jacob Berglund (Storhamar), és az 5 mérkőzésen 4 gólpasszt jegyző Michael Brandsegg-Nygård. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Unsplash 2025. május 20-án Haakon norvég koronaherceg Terje Aasland energiaügyi miniszter kíséretében hivatalos látogatást tett Ukrajnában, ahol személyesen tapasztalhatták meg a régóta tartó háború következményeit. A konfliktus brutalitása mély benyomást tett mindkettejükre. Látogatása során Haakon herceg koszorút helyezett el egy emlékműnél, amely a 2022-es moscsuni harcokban elesett 118 katona emlékét őrzi. Később egy kijevi kórházban sebesült ukrán katonákkal is találkozott. A trónörökös elismerését fejezte ki az ukrán nép bátorsága és kitartása iránt, valamint méltatta Zelenszkij elnök vezetői képességeit. Az ukrán elnök köszönetet mondott Norvégiának a folyamatos támogatásért, különösen a Nansen-program keretében nyújtott katonai, energetikai és humanitárius segítségért. A norvég királyi család legutóbb 2008 októberében tett hivatalos látogatást Ukrajnában, amikor Mette-Marit koronahercegné járt Kijevben. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Unsplash Sokan Norvégiában nem tudják pontosan, mennyi pénzre számíthatnak a szabadságuk idején. Egy friss felmérés szerint a 3,1 millió, 17 év feletti munkavállalóból 620 ezren nem ismerik a számítás módját, és ugyanennyien nem ellenőrzik rendszeresen bérjegyzéküket. Bár a megkérdezettek 78,5%-a úgy gondolja, érti a számítást, 21,5% bevallotta, hogy nem tudja, hogyan működik. A legfiatalabbak és legidősebbek a legbizonytalanabbak. A szabadságpénzt elvileg a nyári szabadság előtti utolsó fizetési napon kell kifizetni, de sok munkaadó inkább júniusban utalja. A júniusi bérjegyzék sokaknak csalódást okoz, mivel az nem mindig tükrözi az elvárásokat, különösen, ha levonások és a rendes fizetés is szerepel rajt, ami gyakran zavart okoz a megértésben, de sokan ezt nem merik bevallani. A bérjegyzék kötelező dokumentum, de minden ötödik ember ritkán vagy soha nem ellenőrzi. 56,7% mindig, 22,8% csak alkalmanként nézi át. A felmérés szerint tízből négy ember kapott már hibás fizetést. A rendszeres ellenőrzés fontos, főleg ott, ahol elavult rendszerek vagy kevésbé hozzáértő bérszámfejtők dolgoznak. Ez egyszerű módja annak, hogy elkerüljük a hibákat. Betegség szabadság alatt – milyen jogaink vannak? A válaszadók 65,9%-a tudja, mire jogosult, ha beteg lesz szabadság alatt, 19,3% bizonytalan, 14,8% pedig egyáltalán nem ismeri a jogait. Ennek ellenére közel 20% volt már beteg szabadság alatt úgy, hogy nem kérte annak halasztását. A fiatalabbak ebben felülreprezentáltak. Pedig ha valaki nem tudta élvezni a szabadságát a betegség miatt, joga van kérni annak elhalasztását. Új munkahely – új szabadság? Minden harmadik munkavállaló nem tudja, jár-e szabadság, ha új munkahelyen kezd. Itt is a legfiatalabbak és legidősebbek a legbizonytalanabbak. Gyakori, hogy az új munkatársakat kihagyják a szabadságolási tervből, vagy nincs elég tudásuk ezzel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, „újak vagyunk, majd meglátjuk, kapunk-e szabadságot.  A norvég törvények szerint mindenkinek joga és kötelessége szabadságot kivenni, még új munkahelyen is. A szabadságpénzt azonban nem az új munkaadó fizeti – azt az előzőnek kell/kellett volna kifizetnie a kilépéskor. Ha viszont ez az első munkahelyed, és még nem szereztél jogosultságot szabadságpénzre, akkor jogod van elutasítani a szabadságot, mivel a kötelező szabadság csak akkor írható elő, ha van anyagi fedezet a kieső jövedelem pótlására. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Din Side

Kép: Wix A Norvég Síszövetség május 22-én délelőtt hivatalosan is megerősítette, hogy már nem áll alkalmazásukban Magnus Brevig, a síugróválogatott edzője, Thomas Lobben segédedző és Adrian Livelten szabó. Ez a döntés 2,5 hónappal azt követően született meg, hogy a fentebbi hármast rajtakapták, hogy a trondheimi sí VB-n a verseny előtti estén belepiszkáltak a síugróruhákba. Ezt pedig a sportág szabályzata nem kimondottan díjazza. Ola Keul, a síszövetség megbízott főtitkára elmondta, hogy egy hosszas folyamat végén arra jutottak, hogy a csalók tette elfogadhatatlan, és a szövetséggel megállapodásra jutottak a munkaviszonyuk megszüntetésének ügyében. Julie Høydal Davik, a Norman&Co. ügyvédi iroda ügyvédje megerősítette a VG-nek, hogy Brevig aláírta a kilépési papírokat. A hírportál úgy értesült, hogy Lobben és Livelten is hasonlóképpen cselekedett.  Az egész botrányt egy titokban elkészült videó robbantotta ki, amin az látható, ahogy Adrian Livelten szabó extra fonatokat ad hozzá a norvég síugrók ruhájához, miközben Magnus Brevig válogatott edző végignézte az egészet. Az ügyben érintett 3 norvégot a Nemzetközi Síszövetség egyébként már korábban eltiltotta, ellenük jelenleg is vizsgálat folyik, ami még nem zárult le. Ola Keul erre azt mondta, hogy nincs okuk kivárni ennek végét, ugyanis a március 7-én és 8-án történtek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ne akarják az érintetteket a továbbiakban alkalmazni. Akkor a botrány azonnali következményeként diszkvalifikálták Johann André Forfangot, Kristoffer Eriksen Sundalt és Marius Lindviket (Lindvik egyébként ezzel egy hazai közönség előtt megszerzett érmet bukott el). Ezen a lemezen a bónuszdal Robert Johansson és Robin Pedersen eltiltása volt. Rájuk a Nemzetközi Síszövetség csapott le, ám mivel nagyon jó fejek, ezért azóta feloldották az eltiltást. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Wix Háttérinformáció: 2000-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadott egy határozatot, amely létrehozta a nők, béke, biztonság kérdésével foglalkozó cselekvési tervet (Women, Peace and Security Agenda). A cél annak biztosítása volt, hogy a nők és lányok jogait, cselekvőképességét és védelmét mindenkor tiszteletben tartsák. A “Nők, Béke, Biztonság Fókuszpont Hálózat” (Women, Peace and Security Focal Point Network) egy nemzetközi együttműködési platform, amelynek 150 résztvevője május 15-én gyűlt össze Oslóban, hogy felhívják a figyelmet a nők kulcsszerepére a világbéke megteremtésében. A résztvevők a találkozón megvitatták a globális kihívásokat, melyek között még mindig gyakoriak a konfliktusok és a nők jogainak korlátozása. Espen Barth Eide külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nők részvétele elengedhetetlen a tartós béke eléréséhez. Norvégia azon dolgozik, hogy a nők ehhez támogatást kapjanak és valódi befolyással bírjanak a nemzetközi döntéshozatali folyamatokban. A nők számos szerepet töltenek be konfliktushelyzetekben közvetítőként, gondozóként, közösségi vezetőként és aktivistaként. Közelről ismerik a helyi lakosok igényeit és folyamatosan a béke megteremtéséért dolgoznak, gyakran nehéz körülmények között. A nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azok a békefolyamatok, amelyekbe nőket is bevonnak, erősebbek és tartósabbak: – Amikor nők is részt vesznek a tárgyalásokban, 20%-kal nagyobb az esélye annak, hogy legalább két évig fennmarad a békemegállapodás, és 35%-kal nagyobb a 15 évig tartó megállapodások esetében. – A civil társadalom részvétele 64%-kal csökkenti a békemegállapodások meghiúsulásának kockázatát. – Azokban a folyamatokban, ahol a nők jelentős szerephez jutottak, szinte mindig létrejött megállapodás. A legfrissebb adatok ugyanakkor aggasztó képet mutatnak: 2023-ban a nők átlagosan a tárgyalók csupán 9,6%-át, a közvetítőknek pedig mindössze 13,7%-át tették ki a nemzetközi békefolyamatokban. Pál Bettina Forrás: Regjeringen , UNDP , DPPA

Kép: Unsplash Idén is rendkívül súlyos szezonális munkaerőhiánnyal néznek szembe a norvég gazdák. Marius Martinsen Larvikban foglalkozik epertermesztéssel. Ebben a szezonban 14 munkásra lenne szüksége ahhoz, hogy be tudják takarítani a mintegy 30 tonna epret. Eddig azonban a 14 tervezett szezonális munkás közül csupán háromnak hagyta jóvá a munkavállalási engedélyét a norvég bevándorlási hivatal (UDI). A UDI szerint a szezonális munkavállalási kérelmek feldolgozása akár négy hónapot is igénybe vehet. Martinsen attól tart, hogy nem érkezik meg időben a szükséges munkaerő, és az eper jelentős része el fog rohadni. Már december elején több állásajánlatot is küldött vietnámi idénymunkásoknak, akik korábban már dolgoztak családi gazdaságukban. Ennek ellenére a 14 kérelmező közül eddig csak három kapta meg az engedélyt, négyet elutasítottak, a többiekről pedig még nem érkezett döntés. A kérdés inkább az, hogy miért nem könnyebb munkaerőt találni ezekre a létfontosságú szezonális munkákra például az országon belül? Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Ole Martin Wold / VG Johan Helberg számára különösen indult a csütörtök reggel, amikor egy 135 méter hosszú konténerhajó futott zátonyra közvetlenül háza mellett a Trondheimsfjord partján, Bynesetnél. A hajó csupán néhány méterre állt meg az épülettől, de szerencsére személyi sérülés és olajszennyezés nem történt. Ez már a negyedik balesete az NCL Salten nevű hajónak három éven belül. Korábban zátonyra futott Hadselnél, manőverezés közben megsérült Ålesundban, és technikai hibát tapasztaltak Stavanger közelében is. A mostani ütközés során kövek és tengeri növényzet szóródott szét, de a házban nem esett komolyabb kár, csupán egy melegvízcső sérült meg. A hajón 16 fős, norvég, orosz és ukrán legénység tartózkodott, mindenki épségben megúszta. A rendőrség kihallgatta a személyzetet, és a hajó irányításáért felelős tisztet gyanúsítottként regisztrálta – ez rutinszerű eljárás. Alkohol- vagy drogfogyasztás gyanúja nem merült fel. A hajót reggel kilenc órakor próbálták kiszabadítani, de sikertelenül. A tulajdonos North Sea Container Line újabb próbálkozást szervezett az esti dagály idejére vontatóhajók segítségével. A vállalat vezetése vizsgálatot indított a történtek kivizsgálására, kiemelve a legénység biztonságát és a környezet védelmét. A baleset után Helberg kertje hamar megtelt szomszédokkal és hatósági személyekkel. A sorozatos események ellenére egyik esetben sem történt környezetszennyezés, a kivizsgálás folyamatban van. Orbán-Kereki Renáta Forrás: VG

Kép: Wix Sok norvég szülő rendszeresen takarékoskodik gyermeke jövőjére, de pénzügyi szakértők szerint nem mindegy, kinek a nevére kerül a megtakarítás. Ha túl sok pénz gyűlik össze a gyermek számláján, az állam – egész pontosan a Statsforvalteren – beleszólhat a pénz kezelésébe egészen a gyermek 18 éves koráig. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a gyermek nevén lévő összeg meghaladja a 2 G-t (nagyjából 248 000 norvég korona), akkor a hatóság átveszi a vagyonkezelést, hogy biztosítsa, hogy a pénzt kizárólag a gyermek érdekében használják fel. Ez azonban sok szülő számára kellemetlennek tűnhet. A megtakarítások mértéke később a tanulmányi támogatásra is hatással lehet. Ha például a gyermeknek túl sok vagyona van, kevesebb ösztöndíjat kaphat a Lånekassen rendszerén keresztül. A 2025-ös vagyonhatár egyedülállók esetén 511 220 korona. A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy nagyobb összeget inkább a szülő nevén érdemes félretenni. Ha mégis a gyermek nevén takarékoskodnánk, akkor célszerű írásos ajándékozási nyilatkozatot készíteni, amely kiköti, hogy az állami hatóság ne vehessen részt a pénz kezelésében. Ez a dokumentum - legfeljebb hat hónapon belül - akkor is benyújtható, ha a hatóság már átvette az ellenőrzést. Fontos tudni, hogy a gyermek saját maga által keresett pénze vagy zsebpénze szabadon felhasználható, ezekre nem terjed ki az állami kontroll. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Din Side

Kép: Unsplash A Skatteetaten legfrissebb adatai alapján a norvég lakosság többsége visszatérítést kapott az idei adóelszámolás során, azonban körülbelül 1,1 millió embernek utólagos adófizetési kötelezettsége lesz. Ez a szám azonban csökkenthető, ha valaki alaposan átnézi az adóbevallását, és saját maga feltünteti a jogos levonásokat. Az adóhiány első részletének befizetési határideje augusztus 20. Ugyanakkor, ha lehetőséged van rá, érdemes már most befizetni, mivel ezzel kamatot takaríthatsz meg. Rolf Lothe, a Norvég Adófizetők Szövetségének képviselője azt mondta az NRK-nak, hogy nem szükséges megvárni az augusztusi fizetési értesítőt. Ha valaki május 31-ig befizeti a tartozást, nem számolnak fel kamatot. A névleges kamatláb 3,51% 2024. július 1. és 2025. augusztus 20. között. Bár ez nem tűnik magasnak, a kamatot visszamenőleg számolják 2023. július 1-től, így a tényleges kamatteher jóval magasabb lesz. Thea Olsen, a Handelsbanken pénzügyi szakértője elmagyarázta, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tényleges kamatláb meghaladhatja a 13%-ot, ezért a legtöbb embernek nagyon megéri május 31-ig befizetni a becsült hátralékot, így elkerülve a kamatköltségeket. Ha valaki nem tud vagy nem akar május 31-ig fizetni, akkor már mindegy, hogy mikor teszi meg, mivel a kamat így is, úgy is felszámításra kerül: ha például 10 000 koronával tartozol, 400 koronát spórolhatsz, ha május 31. előtt rendezed a tartozást. Tavaly 520 000 adófizető élt a lehetőséggel, hogy kiegészítő előleget fizessen május 31. előtt, így elkerülték a kamatot. Orbán-Kereki Renáta Forrás: Din Side

Kép: Wix Május 1-jétől minden 18 év alatti gyermek esetében, gyermekenként 202 koronával nő a családi pótlék. 1968 korona lesz így a havonta utalt összeg. Ezzel csaknem 11000 koronával lesz magasabb a nagyobb gyerekek után járó családi pótlék éves összege, mint a kormány 2021-es hivatalba lépésekor. A 6 év alatti gyerekek után járó éves összeg 3700 koronával nőtt ugyanebben az időszakban. A kormány elkötelezett a gyermekes családok gazdasági támogatása ügyében, és a kormányzásunk évei alatt jelentősen nőtt is a családi pótlék. Kiemelkedő prioritás volt ez a kormányunk számára, az Sp és SV pártokkal karöltve. Ez egy jóval nagyobb volumenű emelés, mint amit a polgári kormány tett, aki a 8 éve alatt 3,6 milliárd koronát fordított a családi pótlék emelésére – mondta Lene Vågslid, gyermek- és családügyi miniszter. A családi pótlék emelése ráadásképpen érkezett az olcsóbb óvodai és napközis ellátáshoz. Ezek együtt már jelentősen hozzájárulnak a gyermekes családok gazdasági helyzetének javításához. A havi 202 koronával történő emelés 2,7 milliárd korona többletkiadást jelent az ország éves költségvetésében. Csonkáné Balczer Tünde Forrás: Regjeringen