Norvégia milliárdokat veszít a közel-keleti tűzszünet miatt

Kép: Unsplash

A közel-keleti konfliktusok következtében a kőolaj világpiaci ára hordónként 65 dollárról 80 dollárra emelkedett. A tűzszünetről szóló hírek azonban visszahúzták az árakat: a nyersolaj ára 69,50 dollárra esett vissza, ami több milliárd korona bevételkiesést okozott Norvégiának.

A nemzeti költségvetés rendszeresen elemzi, hogy az olajár-ingadozások milyen hatással vannak a norvég gazdaságra. Ha az olaj ára tartósan 78 dollár körül alakulna, az éves szinten mintegy 68 milliárd korona többletbevételt jelentene az állam számára. Ez az összeg elegendő lenne például a NATO által elvárt, a GDP 5 százalékának megfelelő védelmi kiadások fedezésére, amely Norvégia esetében körülbelül 50 milliárd koronát jelent.

Norvégia naponta körülbelül kétmillió hordó olajat termel, ami évente mintegy 730 millió hordót tesz ki. A földgázzal ellentétben (amelyet többnyire fix áron, hosszú távú szerződések keretében értékesítenek) a kőolaj ára érzékenyen reagál a világpolitikai fejleményekre.

Norvégia korábban jelentős hasznot húzott a háborús geopolitikai helyzetből is. Különösen az európai energiaválság idején nőtt meg a bevétele, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az európai országok - élükön Németországgal – felgyorsították az átállást a megújuló energiaforrásokra.

Pál Bettina

Forrás: Nettavisen