MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Péntektől az egészségügyi hatóságok ajánlása alapján minden, 18 év feletti lakos számára megnyílik a lehetőség, hogy felvegye a negyedik oltást a koronavírus elleni vakcinából. Az FHI ajánlásának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium közleményében azt írta, minél több embernek ajánlják fel a vakcinát, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a járvány egy részét megállítani a télen. Az FHI munkatársa, Are Stuwitz Berg egy sajtóközleményben azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy megnyílik a lehetőség a frissítő adag felvételére, nem azt jelenti, hogy szerintünk ebben a korcsoportban mindenkinek fel kell vennie az újabb adagot, hanem azt, hogy azok, akik ezt meg szeretnék tenni, megkapják rá a lehetőséget. Forrás: Aftenposten

Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre (AP) a harmadik legrosszabb helyen végzett a 22 országban végzett felmérésben, amelyben a kormányfők népszerűségét vizsgálták. Az Aftenposten szerint a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett Støre munkájával. 71% elégedetlen, és 5% nem foglalt állást. Csupán a cseh Petr Fiala és a dél-koreai Yoon Seok-youl végeztek rosszabb helyen a felmérésben résztvevő 22 miniszterelnök közül. Az első helyre India miniszterelnöke, Narendra Modi került. A felmérést az amerikai Morning Consult végezte, és 834 norvég válaszolt a kérdésekre az interneten. Az Aftenposten írására reagálva Kjersti Stenseng, az Arbeiderpartiet titkára azt mondta, hogy Støre a kormány és az ország legelső és leginkább látható embere. - Amikor sokan bizonytalanságban élnek egyéni költségvetésüket illetően, és érzékelik, hogy a helyzet negatív hatással van rájuk, egyértelmű az üzenet. Ez érinti a pártot, és különösen Jonas Gahr Størét – mondta. Forrás: VG

A 13 éves ukrán fiú, Glib fényképe rövid idő alatt bejárta a világot az Interneten. A fényképet az NRK fotósa, a magyar származású díjnyertes fotós, Hajdú D. András készítette néhány nappal azután, hogy Herszon városa felszabadult az orosz megszállás alól. Hajdú az NRK riporterével, Roger Sevrin Brulanddal együtt az ukrán háború dokumentálásán dolgozott. Hajdú elmondta, hogy meglepődött a városban uralkodó közhangulaton, mert arra számított hogy ünnepelni fog a tömeg. Ehelyett mindenki sokkos állapotban állt a téren, ahol kitűnt a tömegből a kisfiú, akinek a dühös tekintete egyből felkeltette a fotós érdeklődését. Egy háborút átélt gyermeki tekintet sok mindent elmond a háború kegyetlenségeiről. Hajdú D. András az elmúlt 15 évben a világ szinte minden táján dolgozott, többek között a National Geographic, a The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg és az ENSZ munkatársaként. A fotó megjelenése után francia újságírók újra megkeresték Glibet, és megkérdezték, mi a véleménye a híressé vált fotóról. A kisfiú azt válaszolta, büszke rá, hogy sokan felismerik, azonban azt is hozzátette, hogy a fotón koszosnak és gonosznak néz ki, amit nem annyira szeret. Forrás: NRK

Petter Northug egykori, és Johannes Høsflot Klæbo jelenlegi egyes számú norvég férfi sífutó-klasszis november 25-i nyilatkozatukban egyértelműen kifejtették, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háborúról, és az oroszok emiatti kizárásáról a versenyekből. Az orosz médiában erre rendkívül meglepő módon teljesen őszintén reagáltak, és javarészt teljesen elhallgatták ezeket a reakciókat (őszinteség orosz média módra). Az orosz internetes újság, a Championat, ami közelről követi a sífutás világában zajló eseményeket, és beszámolt a TV 2 Aleksandr Bolsjunovval készített interjújáról is. Majd azt is megírták, hogy Petter Northug és Johannes Høsflot Klæbo hogyan reagáltak erre szintén a TV 2-nek nyilatkozva. Csak van egy kis bökkenő. Az eredeti interjúban Northug az alábbi kijelentést teszi: „Oroszország háborúban áll Ukrajnával, Bolsjunov!” A Championat által leközölt verzióban ez így változott meg: „Nézd mi történik Ukrajnában, Bosjunov!” Klæbo szavait is teljesen kiforgatták. Eredetileg azt mondta, hogy: „A háborúnak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” Ehelyett a cenzúrázott változat így hangzik: „Ami napjainkban a világban zajlik, annak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” A megváltoztatott indoklása az volt, hogy bizonyos szavakat meg kellett változtatni, hogy megfeleljenek az Orosz Föderáció törvényeinek. Ivar Dale, a Norvég Helsinki Bizottság vezető tanácsadója abszurdnak minősítette az orosz helyzetet, hogy bizonyos szavakat nem használhatnak, hozzátéve, hogy az internetes újságoknak Oroszországban nincs választási lehetőségük, ha meg akarnak felelni a törvényeknek (például tilos háborúnak nevezni azt, amit Oroszország Ukrajnában művel. Illetve aki álhírnek minősített információkat terjeszt, vagyis olyasmit állít, ami nem az orosz fél sikerekről szól, hanem a valóságról, az akár 15 évre börtönbe kerülhet az igazság kimondása miatt). Atle Grønn ruszisztika-professzor egyáltalán nincs meglepődve a netes újság húzásán. Szerinte ritka az, hogy az orosz újságok szó szerinti kritikát közölhetnek le, és a Championatnak sincs más választása, mint hogy a rezsim játékszabályai szerint játsszon. A professzor azt is hozzátette, hogy az emberi természetnek alapvető része az igazság megszépítése, és az sem lepi meg, hogy ebben az esetben megszépítik az igazságot. Forrás: NRK

A 2022-ben érkezett menekültek nagy része valószínűleg 2023-ban is Norvégiában marad – mondta a miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az IMDI pénteken levelet küldött a kommunéknek, hogy felmérjék, hány menekültet tudnak betelepíteni. Idén eddig több, mint 32 000 menekült telepedett le, vagy készül letelepedni. A legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Forrás: UTROP

Idén 80 éve, hogy november 26-án a SS Donau hajó elhagyta Oslo kikötőjét 529 zsidóval a fedélzetén. A célállomás a nácik legnagyobb koncentrációs tábora, a lengyelországi Auschwitz volt, ahonnan csak 9-en tértek vissza élve. A hajó december 1-jén érkezett meg a táborba. A munkaképesnek minősített férfiakat kényszermunkára fogták, míg a nőket, gyermekeket és időseket egyenesen a gázkamrákba terelték. A megemlékezésre az oslói városházán kerül sor, melynek során Jonas Gahr Støre miniszterelnök is beszédet mond. Idén 10 éve annak, hogy Jens Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke hivatalosan bocsánatot kért a norvégiai zsidóktól. Az Akershus erődnél található egy különleges emlékmű, ahol a holokauszt zsidó áldozatairól emlékeznek meg. Az összesen 757 botlatókövet tartalmazó projektet egy német művész, Gunter Demning indítottta el, és 12 évig tartott a kövek elhelyezése. Az utolsó botlatókövet Mette-Marit koronahercegnő helyezte el idén. Minden egyes kő egy embert jelképez az illető nevével, születési és halálozási évével. Norvégiából összesen 773 zsidót deportáltak három a SS Donau, a Monte Rosa és a Gotenland nevű hajón. Közülük csak 38-an maradtak életben. 1945. január 16-án a SS Donau hajót két norvég szabotőr (Max Manus és Roy Nielsen) Drøbak közelében elsüllyesztette. (Szerk: Ezt a nevezetes eseményt is megörökíti a Max Manus című 2008-ban készült norvég film: Forrás: IMDB és ABC Nyheter

A kormány 2023. áprilisáig meghosszabbította azt a köttelezettségvállalását, amiben az ukrán betegek európai kórházakba történő szállítását vállalta. Norvégia a háború kezdete óta 543 ukrán beteget szállított megfelelő egészségügyi intézménybe. Forrás: Regjeringen

Itt a vasárnap, itt van az újabb színes hírcsokor. A honlapot érintő központi hiba miatt a sajnos a heti hírek aloldal nem működik, így a heti híreket jelenleg vészmegoldásként ebben a formátumban tudjátok elolvasni. Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok. Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket. Néhány hír a heti válogatásból Fellendülő svédországi bevásárlóutak A legcsúnyább épület Karácsonyi ló Sífutás és cenzúra (Haalandmentes hét van) Jó olvasást kívánunk! Újra sokat költenek a norvégok Svédországban A koronavírus-járvány alatt 2020-ban bevezetett szigorú korlátozások és határlezárások miatt erősen csökkent a svédországi határmenti vásárlások száma. A korlátozások tavalyi enyhítése után ugyan megint emelkedni kezdett az ingázók száma, de igazán csak idén a harmadik negyedévben érte el nagyjából a korábbi szintet, ugyanis ebben a negyedévben 3,3 milliárd koronát költöttek a norvégok a svéd határon, ami már megközelíti a pandémia előtti számokat. Mindez történik annak ellenére, hogy Svédországban rendkívül magas volt az infláció: 1 év alatt 10,8%, míg Norvégiában 13%-kal nőtt az élelmiszerek ára, addig Svédországban 16%-kal. Az NHO, a munkaadók szövetsége aggódik, hogy a svéd határ melletti üzletekben megszűnhetnek azok az állások, amelyek a pandémia alatt jöttek létre. A szövetség képviselője, Petter Haas Brubakk továbbá rámutat arra, hogy a népesség 45%-a a határtól csupán kevesebb mint 2 órányira lakik. Emiatt Brubakk azt követeli, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a norvég munkahelyek védelmének érdekében. Ole André Myhrvold, a Senterpartiet képviselője szerint azonban a kormány már tett fontos lépéseket: csökkentették az üzemanyagárakat, illetve támogatják a norvég élelmiszertermelést, az intézkedések következménye pedig, hogy a munkanélküliségi ráta rekord alacsony. Forrás: Nettavisen Olcsóbb lesz a tömegközlekedés Akershus területén Átlagosan 20%-kal, de akár 40%-kal olcsóbb lesz az egy utazásra szóló jegy az új Reis jegyrendszernek köszönhetően a Ruters összes akershusi vonalán. Az AP és a SP megállapodott a SV-vel, MDG-vel és a Rødt-tel Viken megye jövő évi költségvetéséről. Emellett az oslói városvezetés is elfogadta a jegyárak csökkentését jövő áprilistól a fővárosi 1-es zónában. Forrás: NRK Støre nemzetközi értékelése Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre (AP) a harmadik legrosszabb helyen végzett a 22 országban végzett felmérésben, amelyben a kormányfők népszerűségét vizsgálták. Az Aftenposten szerint a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett Støre munkájával. 71% elégedetlen, és 5% nem foglalt állást. Csupán a cseh Petr Fiala és a dél-koreai Yoon Seok-youl végeztek rosszabb helyen a felmérésben résztvevő 22 miniszterelnök közül. Az első helyre India miniszterelnöke, Narendra Modi került. A felmérést az amerikai Morning Consult végezte, és 834 norvég válaszolt a kérdésekre az interneten. Az Aftenposten írására reagálva Kjersti Stenseng, az Arbeiderpartiet titkára azt mondta, hogy Støre a kormány és az ország legelső és leginkább látható embere. - Amikor sokan bizonytalanságban élnek egyéni költségvetésüket illetően, és érzékelik, hogy a helyzet negatív hatással van rájuk, egyértelmű az üzenet. Ez érinti a pártot, és különösen Jonas Gahr Størét – mondta. Forrás: VG Újabb csúcson az Olajalap Az Olajalap koronában mért értéke az év elején csökkent, de a tőzsdeindexek újabb emelkedése és a korona árfolyamának változása miatt újra emelkedésnek indult. Pénteken az érték meghaladta a 12 600 milliárd koronát. Az Olajalap megerősítette az E24-nek, hogy az alap értéke csütörtök este új rekordot ért el, valamivel több mint 12 500 milliárd koronát. Az Olajalap honlapján található nem hivatalos számláló szerint pénteken az érték tovább emelkedett, 12 617 milliárd koronára. A 2022-es év első napján az alap értéke 12 340 milliárd korona volt. Forrás: E24 A kormány 2023-ban 35 ezer menekült betelepítésére kéri a kommune-ket A 2022-ben érkezett menekültek nagy része valószínűleg 2023-ban is Norvégiában marad – mondta a miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az IMDI pénteken levelet küldött a kommunéknek, hogy felmérjék, hány menekültet tudnak betelepíteni. Idén eddig több, mint 32 000 menekült telepedett le, vagy készül letelepedni. A legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Forrás: UTROP Egyre többeknek jelent gondot a karácsony Az Ipsos idei felmérése szerint egyre több azoknak a száma, akik nem várják valami miatt a karácsonyt. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy nem várja az ünnepeket, elsősorban a szűkös anyagi források miatt. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy kevesebb élelmiszert fog karácsonyra vásárolni a korábbi évekhez képest, és minden harmadik válaszadó kevesebbet szán az ajándékokra. A statisztika arra is rámutatott, hogy az ajándékok vásárlása miatt aggódnak a legtöbben (37%). Ez az érték 2018-ban még csak 2% volt. Ez a nagymértékű változás a megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer, üzemanyag) drasztikus emelkedésének tudható be. Forrás: ABC Nyheter Megemlékezés a norvégiai zsidókról Idén 80 éve, hogy november 26-án a SS Donau hajó elhagyta Oslo kikötőjét 529 zsidóval a fedélzetén. A célállomás a nácik legnagyobb koncentrációs tábora, a lengyelországi Auschwitz volt, ahonnan csak 9-en tértek vissza élve. A hajó december 1-jén érkezett meg a táborba. A munkaképesnek minősített férfiakat kényszermunkára fogták, míg a nőket, gyermekeket és időseket egyenesen a gázkamrákba terelték. A megemlékezésre az oslói városházán kerül sor, melynek során Jonas Gahr Støre miniszterelnök is beszédet mond. Idén 10 éve annak, hogy Jens Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke hivatalosan bocsánatot kért a norvégiai zsidóktól. Az Akershus erődnél található egy különleges emlékmű, ahol a holokauszt zsidó áldozatairól emlékeznek meg. Az összesen 757 botlatókövet tartalmazó projektet egy német művész, Gunter Demning indítottta el, és 12 évig tartott a kövek elhelyezése. Az utolsó botlatókövet Mette-Marit koronahercegnő helyezte el idén. Minden egyes kő egy embert jelképez az illető nevével, születési és halálozási évével. Norvégiából összesen 773 zsidót deportáltak három a SS Donau, a Monte Rosa és a Gotenland nevű hajón. Közülük csak 38-an maradtak életben. 1945. január 16-án a SS Donau hajót két norvég szabotőr (Max Manus és Roy Nielsen) Drøbak közelében elsüllyesztette. (Szerk: Ezt a nevezetes eseményt is megörökíti a Max Manus című 2008-ban készült norvég film: Forrás: IMDB és ABC Nyheter Norvégia több, mint 1 milliárd korona értékben szállított fegyvert Katarba az idén 2022-ben eddig több, mint 1,3 milliárd korona értékben szállított Norvégia fegyvereket Katarnak, írja a Vårt Land az SSB számadatai alapján. A nagyarányú értékesítés hátterében egy 2019-es megállapodás áll, amelyben a Kongsberg fegyvergyártó cég kötelezte magát arra, hogy Nasams-2 légvédelmi rendszert fog szállítani, egy, az amerikai érdekeltségű Raytheon és Katar közötti nagyobb megállapodás keretén belül. A Teknisk Ukeblad szerint a szerződés a Kongsbergre vonatkozó része 5,6 milliárd koronát fog kitenni. - Úgy gondolom, problémás olyan rezsimekbe szállítani fegyvert, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és amelyek nem demokratikusak. Végig kell gondolni, hogy ez milyen politikai üzenetet közvetít - mondta Nicholas Marsh. a Prio kutatója. A Norvégiában érvényes fegyverkereskedelmi szabályok megkövetelik, hogy ne szállítsanak fegyvert olyan területekre, ahol háború van. Katart nem érinti ez a szabály, azonban Marsh úgy gondolja, Norvégia ezzel azt üzeni, hogy ez a fajta rezsim elfogadható. Forrás: VG Norvégia 2,5 millárd koronával járul hozzá, hogy Indonézia felhagyjon a szénenergiával A “Just Energy Transition Partnership” klímaegyezmény keretében a világ leggazdagabb országai - köztük Norvégia - 200 milliárd koronával finanszírozzák azt a klímaprojektet, amelynek a hosszútávú célja az indonéz szénbányászat megszüntetése. Indonézia a világ negyedik legnagyobb széntermelő országa és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb gázexportőre. Az ország vezetői elszántak, hogy csökkentsék az ország károsanyag-kibocsátásák. A 75 millió lakosú országban az éghajlatváltozás miatt az időjárás szélsőségessé vált, és gyakoriak a katasztrófák. A klímaegyezmény keretén belül az ország vállalja, hogy 2030-ig az energia 34%-a megújuló forrásokból fog származni. 2050-re pedig teljesen felhasznak a szénenergia használatával. Hasonló megállapodások megkötése van folyamatban Vietnammal, Indiával és Szenegállal. Anne Beate Tvinnereim fejlesztési miniszter úgy véli, ezek a megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek mind a Párizsi Megállapodás, mind a fenntarthatósági célok eléréséhez. 2021-ben azonban a világ országai mindössze 67 milliárd dollárt adtak a közepes és alacsony jövedelmű országok klímaprojektjeinek finanszírozására. A nyugati országokat azonban kritika érte, mert a pénz nagy részét kölcsönként adták. A külügyminisztérium szerint a 200 milliárd korona nagy részét kölcsönként adják Indonéziának, amit sokan igazságtalannak éreznek. Forrás: E24 Minden 18 év feletti számára megnyílik a lehetőség a 4. dózis felvételére Péntektől az egészségügyi hatóságok ajánlása alapján minden, 18 év feletti lakos számára megnyílik a lehetőség, hogy felvegye a negyedik oltást a koronavírus elleni vakcinából. Az FHI ajánlásának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium közleményében azt írta, minél több embernek ajánlják fel a vakcinát, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a járvány egy részét megállítani a télen. Az FHI munkatársa, Are Stuwitz Berg egy sajtóközleményben azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy megnyílik a lehetőség a frissítő adag felvételére, nem azt jelenti, hogy szerintünk ebben a korcsoportban mindenkinek fel kell vennie az újabb adagot, hanem azt, hogy azok, akik ezt meg szeretnék tenni, megkapják rá a lehetőséget. Forrás: Aftenposten Hamarosan korhatárhoz köthetik az energiaital-vásárlást Cecilie Myrseth (Ap) - aki a kormány egészségügyi és gondozási bizottságának alelnöke - szerint rendkívül aggasztó az a tény, hogy különösen a gyerekek és a fiatalok isznak sok energiaitalt, ami bizonyítottan káros az egészségre. Az energiaitalok forgalma folyamatosan növekszik az országban. Szeptemberben már több, mint 56 millió liter energiaital fogyott, és az eladások leginkább a gyerekek és fiatalok körében nőnek. Cecilie szerint az energiaital-fogyasztás hatással van a gyerekek és fiatalok alvására is, ezért a szülők aggódnak, hogy gyermekeik rendesen ki tudják-e magukat aludni, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni az iskolában. Az Egészségügyi és Gondozási Minisztérium jelenleg dolgozik a kormánynak címzett, különösen a gyermekeket és fiatalokat célzó népegészségügyi jelentésen, amely 2023 tavaszára készül el. Forrás: NRK Az NRK fotó, ami világhírűvé vált A 13 éves ukrán fiú, Glib fényképe rövid idő alatt bejárta a világot az Interneten. A fényképet az NRK fotósa, a magyar származású díjnyertes fotós, Hajdú D. András készítette néhány nappal azután, hogy Herszon városa felszabadult az orosz megszállás alól. Hajdú az NRK riporterével, Roger Sevrin Brulanddal együtt az ukrán háború dokumentálásán dolgozott. Hajdú elmondta, hogy meglepődött a városban uralkodó közhangulaton, mert arra számított hogy ünnepelni fog a tömeg. Ehelyett mindenki sokkos állapotban állt a téren, ahol kitűnt a tömegből a kisfiú, akinek a dühös tekintete egyből felkeltette a fotós érdeklődését. Egy háborút átélt gyermeki tekintet sok mindent elmond a háború kegyetlenségeiről. Hajdú D. András az elmúlt 15 évben a világ szinte minden táján dolgozott, többek között a National Geographic, a The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg és az ENSZ munkatársaként. A fotó megjelenése után francia újságírók újra megkeresték Glibet, és megkérdezték, mi a véleménye a híressé vált fotóról. A kisfiú azt válaszolta, büszke rá, hogy sokan felismerik, azonban azt is hozzátette, hogy a fotón koszosnak és gonosznak néz ki, amit nem annyira szeret. Forrás: NRK A Nemzeti Múzeum az év legcsúnyább új építésű épülete Az Arkitekturopprøret az oslói Nemzeti Múzeumot kiáltotta ki az év legcsúnyább új építésű épületének, míg a vestby-i Ramme Fjordhotel tiszteletdíjban részesült. Összesen tizenegy nevezett “versenyzett” a nem túl elismerő Grøss-medaljen díjért. A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy a díjat az oslói Nemzeti Múzeum nyeri el, a szavazatok 22 százalékával, írja a Vårt Oslo. - Tekintettel a biztonságra és a sérülékeny műalkotásokra, egy múzeumban korlátozott annak a lehetősége, hogy mennyire lehet nyitott. Azonban a Nemzeti Múzeum esetében rendkívül kevéssé figyeltek a környezetre, és ez egy olyan monolitikus hatást eredményezett, amelyre senki nem volt kíváncsi – írta a zsűri. A második és harmadik helyet a tromsøi Skir és a trondheimi Nye Valentinlyst foglalják el, a szavazatok 13,9 és 11,9%-ával. A tiszteletdíjat a vestby-i Ramme Fjordhotell érdemelte ki, a szavazatok 21,7%-ával. Forrás: Nettavisen Világító karácsonyi dekoráció kicsit másképp Harstad világító karácsonyi lova beszédtéma lett a város lakosainak körében. Viszont nem azért, mert egy ló. A Harstad sentrum AS ügyvezető igazgatója, Linn Karoliussen Hvattum azon elmélkedett, hogy vajon a világ különböző részein az emberek máshogy tekintenek-e a lovakra. Az egész történet kiindulópontja, hogy Harstadban úgy döntöttek, hogy idén nem Mikulást és rénszarvast rendeltek a város utcáinak megvilágítására, hanem egy lovat. Hvattum legnagyobb meglepetésére azonban a ló helyett - amit megrendeltek és kifizettek, sőt még a csomagoláson is az szerepelt, hogy egy ló van benne – egy kengurut tartalmazott a csomag. Igen, egy kengurut. A karácsonyi kenguru több, mint 2 méter magas, és jól látható, illetve rendeltetésének (a város utcáinak megvilágítása) is tökéletesen eleget tesz. Az NRK oldalán közzétett szavazás szerint majdnem 28 ezer ember 71 százaléka mókásnak találta a kenguruszobrot, 5 százaléka elutasító volt a szokatlan karácsonyi díszítéssel szemben, a maradék 24%-ot meg egyáltalán nem izgatja. A 21 ezres városban szinte azonnal beszédtéma, és komoly látványosság lett a kenguruszobor, amit szívesen fényképeznek az emberek. Sőt még nevet is kapott, a világító díszt Ken-Guru néven ismerheti meg a nagyvilág és Norvégia. Forrás: NRK A cenzúra áldozatai Petter Northug egykori, és Johannes Høsflot Klæbo jelenlegi egyes számú norvég férfi sífutó-klasszis november 25-i nyilatkozatukban egyértelműen kifejtették, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háborúról, és az oroszok emiatti kizárásáról a versenyekből. Az orosz médiában erre rendkívül meglepő módon teljesen őszintén reagáltak, és javarészt teljesen elhallgatták ezeket a reakciókat (őszinteség orosz média módra). Az orosz internetes újság, a Championat, ami közelről követi a sífutás világában zajló eseményeket, és beszámolt a TV 2 Aleksandr Bolsjunovval készített interjújáról is. Majd azt is megírták, hogy Petter Northug és Johannes Høsflot Klæbo hogyan reagáltak erre szintén a TV 2-nek nyilatkozva. Csak van egy kis bökkenő. Az eredeti interjúban Northug az alábbi kijelentést teszi: „Oroszország háborúban áll Ukrajnával, Bolsjunov!” A Championat által leközölt verzióban ez így változott meg: „Nézd mi történik Ukrajnában, Bosjunov!” Klæbo szavait is teljesen kiforgatták. Eredetileg azt mondta, hogy: „A háborúnak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” Ehelyett a cenzúrázott változat így hangzik: „Ami napjainkban a világban zajlik, annak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” A megváltoztatott indoklása az volt, hogy bizonyos szavakat meg kellett változtatni, hogy megfeleljenek az Orosz Föderáció törvényeinek. Ivar Dale, a Norvég Helsinki Bizottság vezető tanácsadója abszurdnak minősítette az orosz helyzetet, hogy bizonyos szavakat nem használhatnak, hozzátéve, hogy az internetes újságoknak Oroszországban nincs választási lehetőségük, ha meg akarnak felelni a törvényeknek (például tilos háborúnak nevezni azt, amit Oroszország Ukrajnában művel. Illetve aki álhírnek minősített információkat terjeszt, vagyis olyasmit állít, ami nem az orosz fél sikerekről szól, hanem a valóságról, az akár 15 évre börtönbe kerülhet az igazság kimondása miatt). Atle Grønn ruszisztika-professzor egyáltalán nincs meglepődve a netes újság húzásán. Szerinte ritka az, hogy az orosz újságok szó szerinti kritikát közölhetnek le, és a Championatnak sincs más választása, mint hogy a rezsim játékszabályai szerint játsszon. A professzor azt is hozzátette, hogy az emberi természetnek alapvető része az igazság megszépítése, és az sem lepi meg, hogy ebben az esetben megszépítik az igazságot. Forrás: NRK Új fejezet a Northug-család történetében A finnországi Rukában zajló sífutó világkupán november 25-én a férfiak 1,4 kilométeres távján Even Northug (a legendás Petter Northug öccse) megszerezte első világkupa-érmét, miután a második helyen futott be a célba, Johannes Høsflot Klæbo mögött, de Pål Golberg és Erik Valnes előtt (akik a 3. és a 4. helyet szerezték meg). Ennek a TV2 szakértőjeként a helyszínen tartózkodó Petter is örült, aki egy egészen jól hallható diadalüvöltéssel nyugtázta öccse sikerét. A szakértő a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy hihetetlenül büszke Evenre, és rengeteget jelent neki ez az ezüstérem. A Northug-családban ezzel Even lett a harmadik, aki érmet nyert a világkupán (Petter 38 aranyat nyert 13 VB-arany, és két olimpiai győzelem mellett, míg Tomas egy világkupa-arannyal büszkélkedhet). Petter elismerésének adott hangot, kifejtve, hogy legfiatalabb öccse képes sebességet váltani, és mindig az elődöntőre, illetve a döntőre időzíteni a legjobb formáját. Korábban ez számított Even komoly gyengeségének. Maga a boldog ezüstérmes is megszólalt, ő úgy vélekedett, hogy jó dolog, ha a testvére örül a sikerének. Majd azt is hozzátette, hogy nagyszerű dolog, hogy dobogóra állhatott. Forrás: VG Mesteri norvég fordítás A női kézilabda EB ljubjanai döntőjében északi rangadót rendeztek november 20-án Norvégia és Dánia részvételével. Ez a párosítás egyben a 2004-es döntő megismétlése volt, amit akkor Norvégia nyert 27-25-re. A történelem most megismételte önmagát, és Norvégia 27-25-re győzött. A 2022-es döntőben a kapuban Katrine Lunde, mezőnyben pedig Nora Mørk brillírozott. Lunde 10 kapuralövésből 4-et kivédett, míg Mørk kilenc lövésből nyolc gólt szerzett. Ráadásul úgy sikerült a norvég nemzeti csapatnak nyernie, hogy szinte végig hátrányban voltak. Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány szerint a csapatból kivétel nélkül mindenki fenomenális munkát végzett, és ő hihetetlenül örül a kézis lányok és az egész norvég kézilabdázás sikerének. Nora Mørk a Viaplaynek úgy nyilatkozott, hogy ez az egész teljesen szürreális. Szerinte az egész meccs egyetlen hatalmas hullámvasút volt. Majd azt is hozzátette, hogy csak és kizárólag büszkeséget érez, és nem igazán érti, hogy ezt mégis hogy sikerült megcsinálni. Mørk álláspontja szerint a csapat ráadásul szinte az egész meccsen behúzott kézifékkel játszott, és csak önmagát tudja ismételni, nem tudja, hogy tudták megnyerni a döntőt. A meccsen egészen az 53. percig kellett várni, hogy Norvégia vezetést szerezzen, de ami a legfontosabb, hogy ezt az előnyt a lefújásig sikerült megőrizni, sőt növelni is. Henny Reistad szerint rendkívül kellemes dolog, hogy az egész meccsen küszködnek, majd a végén megfordítják és megnyerik azt. A kapusposzton remeklő, 40%-os hatékonysággal védő Katrine Lunde fantasztikusnak nevezte a mérkőzést. A 42 éves veterán leszögezte, hogy remek tapasztalat volt szinte végig hátrányban lenni, majd a végén behúzni a meccset. A döntőben Norvégia finoman szólva is beragadt a rajtnál. Az első 20 percben mindösszesen ötször tudtak túljárni Sandra Toft eszén. A dánoknak támadásban is jobban ment, a végül hat gólig jutó Louise Burgaard többször is átjátszotta a norvég védelmet. A vége felé kissé beindult a szekér, és a norvégok 12-15-ös hátránnyal vonulhattak szünetre. A második 30 percet egyértelműen jobban kezdte a norvég csapat, de egyenlíteni vagy fordítani sokáig nem tudott még. Amikor Norvégia a legjobban kínlódott, bejött Katrine Lunde, és több fontos védésével átsegítette hazája csapatát a holtponton. Ennek köszönhetően 10 perccel a vége előtt 22-22 állt az eredményjelzőn. Majd pedig 7 perccel a vége előtt 23-24-re Norvégia átvette a vezetést és megszerezte kilencedik EB-aranyát egy mesterien kivitelezett fordítással. Forrás: VG

A Maskorama (Magyarországon Álarcos Énekes néven futott a műsor) november 12-i adása után az állt Jo Nesbø Wikipédia-oldalán, hogy Ulven (A Farkas) valójában nem más, mint maga a világhírű krimiíró. Ám ez a megjegyzés rövidesen el is tűnt az oldalról. Viszont a Harry Hole-sorozat szerzője is reagált a pletykára, és kategorikusan tagadta azt. A kérdésre válaszolva leszögezte, hogy ilyen hízelgő pletykát nem szokás tagadni, de ő aligha vesz részt a Maskorama küzdelmeiben. Arra kérdésre, hogy nézi-e a vetélkedőt, Nesbø azt felelte, hogy ez idáig még nem látott belőle semmit. Majd visszakérdezett, hogy a riporter szerint el kellene-e kezdenie nézni. A VG összefoglalója szerint vannak gyanús jelek, amelyek arra utalnak, hogy a farkasálarc a Harry Hole-sorozat szerzőjét rejti. A Farkasról azt mondják, hogy szívesen tartózkodik az erdőben, kissé beképzelt, és olyan benyomást kelt, mint aki már sok mindennel foglalkozott életében. Ami csak tovább fokozza rejtélyt, hogy A Farkast látták írógépet használni, ami eléggé gyanússá teszi. Továbbá egyfajta észak-norvég dialektust használ, ez viszont nem meggyőző. Jo Nesbø a gyanúsítottak listáján a harmadik helyen áll öt százalékkal, második a TV-s műsorvezető, Thomas Numme kilenc százalékkal, míg az első helyet a művész Daniel Kvamme foglalja el hatvan százalékkal (ennyien gondolják, hogy ő A Farkas). Forrás: VG

Morten Lindberg norvég zenei producer akár három Grammy-díjat is nyerhet két különböző kategóriában 2023-ban. Ez akkor derült ki, amikor kedden nyilvánosságra hozták a díjra jelöltek nevét. Magára a díjátadóra jövő év február 5-én kerül sor. Lindberget a „Legjobb immerzív audioalbum" kategóriában jelölték a Picturing the Invisible: Focus 1 és a Tuvayhun – Beautitudes for a Wounded World című albumok készítésében végzett munkájáért. Utóbbiért a „Legjobban megtervezett klasszikus album” kategóriában is jelölték. A hangtechnikus és producer számára már nem ismeretlen a Grammy díjátadó. 2020-ban nyerte élete első aranytrófeáját „Legjobb immerzív audioalbum” kategóriában, miután már 28 alkalommal jelölték a díjra. Forrás: Dagsavisen

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a keddi robbanásokat Lengyelországban valószínűleg olyan ukrán légvédelmi rakéták okozták, amelyekkel megpróbálták kivédeni az orosz rakéták támadását. - De tisztáznunk kell valamit. Ez nem Ukrajna hibája. Oroszországot terheli a felelősség, hogy folytatja a törvénytelen háborút - tette hozzá Stoltenberg. Azt is mondta, hogy a Lengyelországban történt robbanások is azt mutatják, hogy az Ukrajnában zajló háború továbbra is veszélyes helyzeteket okoz, és hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin felelős a háborúért. - Ez azzal egyidőben történt, hogy Putyin egy új rakétatámadási hullámot indított ukrán települések ellen, amely ukrán épületeket és civileket veszélyeztetett -mondta a NATO főtitkára. Azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország támadást tervezne indítani a NATO ellen, és a lengyelországi robbanások egy szándékos támadás eredményei. Megerősítette, hogy Lengyelország nem tart igényt arra, hogy a 4. cikkely alapján összehívjanak egy megbeszélést. - Aggódtunk, amikor megkaptuk az üzeneteket, és mindenekelőtt sajnáljuk, hogy két halálos áldozatot követelt az esemény - mondta Stoltenberg. Megerősítette, hogy a NATO készen áll arra, hogy az ilyen szituációkat úgy kezelje, hogy megakadályozza a helyzet további súlyosbodását. Forrás: TU

Kiváló játékkal rukkolt elő a norvég női kézilabda-válogatott az EB elődöntőjében Franciaország ellen. Norvégia 28-20-as, kiütéses sikere azt jelenti, hogy a november 20-i döntőben északi örökrangadó lesz, ahol a Montenegrót 27-23-ra verő Dánia lesz az ellenfél. Ez a siker azt is jelenti, hogy Norvégia 15 nekifutásból 12. alkalommal lesz ott az EB-döntőben, és revansot vehet a november 16-i vereségért a dánokon. A Dánia elleni első meccsen látványosan szenvedő Stine Bredal Oftedal paradésan játszott, különösen a meccs korai szakaszában, az első 12 percben négy gólt dobott, Norvégia ezzel 6-4-re vezetett, Patrick Steen Rowlands, az NRK kommentátora szerint Oftedal úgy sziporkázik, mint valami csillagszóró. A Győri ETO csapatát erősítő irányító szerezte az első félidő utolsó gólját is, Norvégia ennek köszönhetően 12-11-es előnnyel vonulhatott a nagyszünetre. Ez az előny még a kapuban brillírozó Silje Solberg-Østhasselnek is köszönhető, aki nem sokkal a félidő előtt földöntúli bravúrt bemutatva védett egy lövést, majd a kipattanót is megfogta Oftedal mellett Nora Mørk is remekelt, ő az első harminc percben ötször talált be, mindannyiszor büntetőből, majd a második félidő első norvég gólját is ő szerezte. Az Esbjerget erősítő Mørk ezután alig egy perccel újabb akciógólt szerzett. A meccs ezen szakaszában Franciaország igyekezett lépést tartani Norvégia legjobbjaival, ám az északiak folyamatosan 1-3 gólos előnyben voltak. Ez akkor változott meg, amikor 10 perccel a vége előtt Sunniva Andersennek köszönhetően 23-19-re ellépett Norvégia. A franciák ezen a ponton összeomlottak, és a vége 28-20-as, tükörsima norvég siker lett. Patrick Steen Rowlands szerint Norvégia klasszisteljesítményt nyújtott, míg a korábbi kiváló kézilabdázó, Marit Malm Frafjord, aki most az NRK szakértőjeként tevékenykedik, úgy vélekedett, hogy a norvégok fantasztikusak voltak, ráadásul a védekezésben és kapusposzton is brillírozott a csapat. A november 20-i döntőben az a Dánia lesz az ellenfél, akik 2004 után jutottak ismét döntőbe. 18 éve Norvégia 27-25-re diadalmaskodott szomszédja felett, erre most is megvan az esély. Mit gondolsz, Norvégia meg fogja tudni nyerni a női kézilabda EB döntőjét?- Igen, vissza fognak tudni vágni a középdöntős vereségért.- Nem, ezúttal Dánia fog győzni.- Mi az a kézilabda?- Egyik csapat sem fog győzni. Forrás: NRK

Az elmúlt években több médium is írt olyan külföldről érkező örökbefogadottakról, akik saját állításuk szerint illegálisan kerültek Norvégiába. 2020-ban az NRK számolt be John Erik Arsheim ügyéről, akit több, mint 30 éve raboltak el biológiai családjától Kolumbiában, és fogadtak örökbe Norvégiában. A cikk megjelenését követően többen is megkeresték Arsheimet, olyanok, akik kételkednek a saját örökbefogadási történetükben. A kormány most átvizsgálja a nemzetközi örökbefogadás rendszerét. – Azt látjuk, hogy más európai országok vizsgálatai során törvénysértésekre derült fény, és szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy nálunk ilyen esetek nem történtek – mondta Kjersti Toppe (Sp) gyermek- és családügyi miniszter az NRK-nak. Vannak olyan, örökbefogadottakkal kapcsolatban álló szervezetek, akik ezzel nem értenek egyet, hiszen hozzájuk több olyan bejelentés is érkezett, amelyeknél az örökbefogadott törvénytelenséget fedezett fel az ügyével kapcsolatban. A nemzetközi örökbefogadási rendszer felülvizsgálatért a Gyermek-, Ifjúsági és Családügyi Igazgatóság (Bufdir) felelős, ők először belső vizsgálatot indítanak. A rendszert kritizáló szervezetek a hírre csalódottan reagáltak, szerintük a Bufdir nem képes valóban kritikusan tekinteni a saját rendszerére. Ők hosszútávú vizsgálatokat szeretnének, amelyek kiterjednek az örökbefogadás előtti, alatti és utáni időszakra is, és szeretnének ennek a vizsgálatnak részesei lenni, az adatokhoz hozzáférni. Toppe szerint a felülvizsgálat főként más országok eredményein fog alapulni, azt próbálják kideríteni, hogy Norvégia ugyanazokkal a résztvevőkkel dolgozott-e, mint akiknél törvénysértést fedeztek fel. Ellenőrzik, hogy vannak-e a norvég rendszerben is olyan gyengeségek, ahol fennállhat a jogsértés veszélye, de nem mennek végig egyedi eseteken. Az örökbefogadottakkal foglalkozó szervezetek szerint fontos információk vesznek el, ha az egyedi eseteket nem vonják be a vizsgálatba Forrás: NRK

November 15-én reggel Sumaya Jirde Ali író, szerkesztő és költő közzétette, hogy három héttel ezelőtt a részeg Atle Antonsen színész, humorista rasszista zaklatásának esett áldozatul. A férfi állítólag többször is azt mondta neki, hogy fogja be a száját, hogy "túl sötét bőrű vagy ahhoz, hogy itt legyél", és megragadta a karját. Sumaya Jirde Ali feljelentette Antonsent a rendőrségen gyűlöletbeszéd miatt. Antonsen egy Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben elismerte a dolgot, és leírta, hogy nagyon bánja, amit tett. Arról is írt, hogy át kell értékelnie az alkoholhoz fűződő viszonyát, továbbá hogy Jirde Alit egy példaképnek tartja. Jirde Ali Facebook-bejegyzésében igyekszik igazságosan megítélni Antonsent, megemlítve azt, hogy a férfi támogató üzenetet küldött neki, amikor pár éve rengeteg rasszista bántalmazás érte. Az eset nagy port kavart a közösségi médiában. A hozzászólások többsége támogatja Sumaya-t, de vannak olyanok is, akik hazugsággal vádolják és rasszista megjegyzéseket tesznek. Megjelenik a bagatellizálás és az áldozathibáztatás is, többen azzal mentegetik Antonsent, hogy csak viccelt, amin nem szabad megsértődni. Jirde Ali egyszer már átmenetileg visszavonult a nyilvánosságtól, miután 2018-ban számos halálos fenyegetést és rasszista megjegyzéseket kapott. Kamzy Gunaratnam, a Munkáspárt főképviselője szerint a rasszista gyűlöletbeszéd miatt a kisebbségi hátterű emberek nem szívesen beszélnek nyilvánosan. A politikus felhívja a figyelmet a bocsánatkérés fontosságára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen viselkedésnek következményei vannak. Forrás: UTROP

A robbanóanyag maradványait az Északi Áramlat vezeték és a környező tengerfenék alapos vizsgálata után találták meg. A csőkomplexumban több "idegen tárgyat" találtak, rajtuk robbanóanyag nyomaival, közölte a svéd Mats Ljungqvist ügyész sajtóközleményében. Ljungqvist vezeti az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékében történt robbantásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő előzetes vizsgálatokat. A gázvezetékeknél, amelyek Oroszország és Németország között futnak, szeptember 26-án két erős robbanást érzékeltek a Balti-tenger mélyén a Svédországban és Dániában található mérőállomásokon. Szokatlan nyomásesést követően szivárgást fedeztek fel a dán Bornholm-sziget közelében. A gáz négy lyukból áramlott ki az Északi Áramlat 1-et alkotó két vezetéken, a Balti-tenger felszínén is látszott az esemény. A lyukak közül kettő svéd, kettő pedig dán vizeken volt. A szeizmikus mérések kimutatták, hogy a robbanások néhány órával a szivárgás felfedezése előtt történtek. Az Expressen svéd újság szerint az egyik sérült gázcsőről víz alatti drónokkal készített képek azt mutatták, hogy a csőből legalább 50 méter eltűnt. A gázszivárgás metángázfelhő kialakulásához vezetett Norvégia és Svédország felett. A svéd és dán nyomozók gyorsan megállapították, hogy az eset valószínűleg nem véletlen baleset volt, a svéd ügyész most durva szabotázsnak minősíti az esetet, a nyomozás pedig folytatódik, melynek célja többek között annak kiderítése, hogy ki állhat a háttérben. Napokkal a robbanás előtt két ismeretlen hajó haladt el a terület mellett, ahol később a robbanás történt. A hajók kikapcsolták az AIS nyomkövető rendszert, amelyet minden nagyobb hajónak használnia kell. Az AIS az automatikus azonosító rendszer rövidítése, és ha be van kapcsolva, sugározza a hajó nevét, helyzetét, haladási irányát, sebességét és egyéb információkat. Ám ez a két hajó kikapcsolta ezt a rendszert, így mozgásukról nincsenek adatok. A helyadatokat és az általános információkat is igyekeztek titokban tartani. A svéd ügyészség szerint az előzetes nyomozás nagyon összetett és kiterjedt volt, a vizsgálatokban több ország és szervezet is részt vett, az eredményekről pedig tájékoztatták a NATO-t. Az orosz hatóságok azzal vádolják a nyugati országokat, hogy a vizsgálattal Oroszországra akarják terelni a gyanút a robbantásokkal kapcsolatban. Forrás: NRK

Cecilie Myrseth (Ap) - aki a kormány egészségügyi és gondozási bizottságának alelnöke - szerint rendkívül aggasztó az a tény, hogy különösen a gyerekek és a fiatalok isznak sok energiaitalt, ami bizonyítottan káros az egészségre. Az energiaitalok forgalma folyamatosan növekszik az országban. Szeptemberben már több, mint 56 millió liter energiaital fogyott, és az eladások leginkább a gyerekek és fiatalok körében nőnek. Cecilie szerint az energiaital-fogyasztás hatással van a gyerekek és fiatalok alvására is, ezért a szülők aggódnak, hogy gyermekeik rendesen ki tudják-e magukat aludni, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni az iskolában. Az Egészségügyi és Gondozási Minisztérium jelenleg dolgozik a kormánynak címzett, különösen a gyermekeket és fiatalokat célzó népegészségügyi jelentésen, amely 2023 tavaszára készül el. Forrás: NRK

November 17-én, csütörtökön Trondheimben olyan magas volt a légszennyezettség, hogy takarítást és pormentesítést rendeltek el a városban, illetve autómentes közlekedésre ösztönzik az embereket. A rossz levegőminőség különösen az asztmásokra, illetve a légúti betegségekben szenvedőkre hat ki, és érintheti a gyerekeket, időseket és terheseket is, a kockázati csoportokba tartozóknak azt ajánlják, hogy ne menjenek ki. Pénteken több nagyváros is bevörösödhet Trondheim mellett: Bergenben is riasztást adtak ki illetve Tromsøben es Ålesund-ben is magas légszennyezettség várható, ilyenkor nem javasolt a szabadban való tartózkodás. Forrás: NRK

A stavangeri Johannes Læringssenterbe sok motivált menekült jár, akik hamar meg szeretnének tanulni norvégul. - Sok olyan ukrán van, akik mögött sokéves tanulás áll, így ők gyakran gyorsabban haladnak, mint azok, akiknek nincsen meg ez a háttere – mondta Laila Lundervold norvégtanár. Lundevold és a többi tanár rendkívül elfoglalt. Két héttel ezelőtt csaknem 140 ukrán kezdte meg a norvégtanulást. Oleksandra Onyshchenko az egyike azoknak, akik most az iskolapadban ülnek, Közvetlenül a háború kitörése után menekült el két kisgyerekkel. Amikor megérkeztek Norvégiába, az ålgårdi menekültszállóban kaptak helyet, júniusban beköltöztek egy lakásba Stavangerben, és augusztusban Oleksandra elkezdett norvégul tanulni. - Most már beszélünk egy kicsit norvégul és ez jó. Várhatóan 70 000 ukrán fog még Norvégiába érkezni idén és a jövő évben. A legtöbbjüknek felajánlanak egy év norvég nyelvi képzést ott, ahol letelepszenek. Harald Nedrelidnek, a Johannes Læringssenter igazgatójának kihívást jelent a tanfolyamok megszervezése. Olyan sokan jelentkeztek, hogy valószínűleg majdnem 30 új csoportot kell indítani még ebben a tanévben. Stavangerben kb. 500 ukrán telepedett le. Oleksandra számára minden norvég dialektus kihívást jelent, de észrevette, hogy már néhány norvég szó is elég ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel és többet tanuljon. - Jobban érzem magam, ha ismerek néhány szót. Valamennyit megértek abból, amit mondanak. Így egyszerűbb új emberekkel beszélni. Otthon Ukrajnában fényképészként dolgozott, és a menekülteknek járó szolgáltatások segítségével lehetőséget kapott arra, hogy szaknyelvi norvégot tanuljon a Studio Gaffában Helle Navrati fényképésznél kétszer egy héten. Forrás: NRK

Az eddig hibátlanul menetelő norvég női kézilabda-válogatott november 16-án, szerdán nagy küzdelemben 31-29-re maradt alul a szomszédos rivális Dánia ellen. Ez azt jelenti, hogy Norvégia középdöntős csoportjának 2. helyén végzett, és az elődöntőben Franciaország ellen kell játszaniuk majd november 18-án, pénteken. A mérkőzés után Stine Bredal Oftedal úgy nyilatkozott, hogy ennél keményebb már nem is lehetne a dolog. Majd azt is hozzátette, hogy ha meg akarják nyerni az EB-t, akkor a legjobbat kell megverni. Norvég részről Nora Mørk volt a legeredményesebb, nyolc góllal. Ő azon a véleményen volt, hogy Dánia jobban használta ki a lehetőségeket, mint Norvégia, ezért is tudtak vereséget mérni a norvég nemzeti csapatra. Dánia az elején egy 3-0-s rohammal indított, majd a norvégok összekapták magukat, és a félidőben már 13-12-re vezettek. A fordulás után a két kapus, Katrine Lunde és Sandra Toft gondoskodtak arról, hogy egyik csapat se tudjon komolyabban meglépni. Végül Dánia két góllal jobbnak bizonyult. Megszólalt a mérkőzés kapcsán Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány is. Az izlandi szakvezető TV3-nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy csapata időről-időre kihagy támadásban, védekezésben és kapusposzton is. Illetve azt is elismerte, hogy a dánok ma a meccs összképe alapján ennyivel jobbak voltak. A Norvégia-Franciaország elődöntőre november 18-án kerül sor, este fél kilenctől. Véleményed szerint miért kaptak ki a norvégok?- Dánia egyszerűen ennyivel jobb náluk összességében.- Csak rossz napjuk volt, Franciaországot szétkapják, mint foxi a lábtörlőt.- A fél norvég válogatott tipszmikszült.- Szemükbe sütött a nap, ráadásul a bíró is ellenük fújt. Forrás: NRK

Az idei harmadik negyedévben is növekedett a gazdaság, de most a szolgáltatói ágazat és nem az energiatermelés húzta azt felfelé. A szolgáltatás mellett még a halászat és az ipar egy része is jól szerepelt, így az úgynevezett szárazföldi gazdaság (olajiparon kívül) 0,8%-kal emelkedett a várt 0,4% helyett. Bár mindez szép és jó, de a termelékenység növekedése továbbra is alacsony, és a norvég gazdaság egyértelműen a recesszió felé tart - írta a Handelsbanken (a második negyedévben ugyanis 1,2%-kal nőtt a szárazföldi BNP (bruttó nemzeti termék)). A szolgáltatóiparból leginkább az ingatlan-szolgáltatás és az árukereskedelem tűnt ki, de a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a kulturális szolgáltatások, illetve a közlekedési ágazat is jelentős szerepet játszott a gazdaság növekedésében. Mindemellett a olajipar és a külföldi hajózás aktivitása 7,6%-kal nőtt. A magas áremelkedés (áram, üzemanyag és élelmiszer) azonban továbbra is jelentősen befolyásolja a norvég gazdaságot. A bérek ugyan emelkedtek a harmadik negyedévben, de mindez igen csekély az áremelkedésekhez képest, és ez jelentősen kihat a háztartások vásárlóerejére. Az áremelkedések megterhelték a gazdasági életet is, de úgy tűnik, hogy legtöbben érvényesíteni tudták a megnőtt költségeket az eladási árakban. Bár a norvég munkaerőpiacot régóta a feszesség és az alacsony munkanélküliség jellemezte, mégis 0,5%-kal tovább nőtt a foglalkoztatottság az utolsó negyedévben- főleg a szállásadók esetén, a vendéglátásban, valamint a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatásokban. Forrás: E24

Elsősorban az áram- és élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt a kormány kiegészítő 20 millió koronás támogatást nyújt azoknak a szervezeteknek, akik a nehéz helyzetben lévőket segítik Norvégiában. A kiegészítő támogatás célcsoportja a hátrányos helyzetú csoportok, gyermekes családok és gyermekek. A támogatás negyedéd az élelmiszerbankok kapják (Oslo, Bergen, Innlandet, Rogaland, Trøndelag, Vestfold és Telemark, Vestland és Tromsø). Néhány kiemelt szervezet, akik részesülnek a támogatásból: * Frelsesarmeen * Blåkors * Røde kors * Kirkens bymisjon * Den norske kirke * Samarbeidsrådet for tro- og livssynssamfunn * Muslimsk Dialognettverk * Norges Kristne Råd Forrás: Regjeringen

Bár Magyarország egy félidőn keresztül tudta tartani a lépést Norvégiával, sőt sokáig még vezetett is, végül 32-22-es norvég siker született a női kézilabda EB-n. Sikerével a norvég válogatott bebiztosította csoportelsőségét. A meccs elején 7 percig 0 gólon maradtak a norvégok, ekkor a magyarok diktálták a tempót. Ám Norvégia fokozatosan átvette az irányítást, és 14-12-es félidei előny után a második félidőt 18-10-re nyerte, ezzel összességében 10 góllal bizonyultak jobbnak ellenfelüknél. Stine Bredal Oftedal, a Győri Audi ETO KC játékosa, egyben a norvég válogatott csapatkapitánya az NRK-nak úgy értékelte a találkozót, hogy az, hogy a meccsek elején kicsit kínlódnak, még jót is tesz nekik. Elmondása szerint ez lehetőséget ad, hogy a meccs folyamán kijavítsák a hibáikat, és jobban játsszanak a meccs hátralevő részében. A mérkőzés legjobbjának a 8 gólt szerző Vilde Ingstadot választották. A 27 éves beálló azon az állásponton van, hogy ugyan jól játszanak, de van bőven mit javítani, mint ahogy ez a november 8-i mérkőzésen is megmutatkozott, hiszen 25 perc kellett ahhoz, hogy Norvégia először megszerezze a vezetést. Ezt aztán már nem is engedték ki a kezükből, a második félidőben pedig olyan volt, mintha minden eleresztett dobás célba is találna. Norvégia ezzel Horvátország és Magyarország előtt csoportja élén végzett, és 4 pontot visz magával a középdöntőbe, ahol Szlovénia, Dánia és Svédország lesz az ellenfelük. Forrás: NRK

A norvég nyelvben többféle lehetőség van a tagadás kifejezésére, például az ikke, aldri, ingen, verken szavakkal. Ezzel szemben vannak olyan nyelvek – például a török, a japán és a koreai -, ahol külön szavakat használnak valami és annak tagadása kifejezésére. A tagadó szerkezetek megkönnyítik a mindennapjainkat, azonban a nyelvtechnológiával foglalkozók, például Petter Mæhlum számára kihívásokat is jelentenek. - Amikor beszélünk vagy írunk, ösztönösen használjuk az olyan szavakat, mint az ikke. De nem tudni, mi játszódik le az algoritmusokban, és ez problémát jelent. Azok a szövegek is tartalmaznak tagadást, amelyeket a kutatók használnak, amikor arra fejlesztik a mesterséges intelligenciát, hogy értelmezni tudja, mit érzünk és gondolunk, amikor írunk. Amikor a mesterséges intelligenciát arra programozzák, hogy egy bizonyos adathalmazt vizsgáljon, olyan mintákat keres, amelyeket később más adathalmaz értelmezésében is fel tud használni. Bár az értelmezés helyes, nem tudni, miért helyes, vagy hogy milyen mintát használt a gép. Az a kutatócsoport, amelynek Mæhlum is tagja, egy 40 000, norvég újságokból származó kritikát tartalmazó adatbázissal dolgozik. Az ún. érzelemelemzéssel foglalkoznak, hogy megtudják, lehetséges-e egy olyan algoritmust létrehozni, amely a véleményeket és álláspontokat fedi fel. Ezért nagyjából 400 cikket kiválasztottak, amelyekbål nagy nehezen kigyűjtötték a pozitív és negatív érzelmekre utaló jeleket. Ennek az adatbázisnak a neve NoReCfine. Az ikke szó sem a pozitív, sem a negatív szavak listáján nem szerepel. De mivel a tagadás önmagában is nehéz és fontos, Mæhlum ugyanabból a 400 kritikából kigyűjtötte a tagadószavakat, és azt, amire vonatkoznak. - Az adatbázisok megegyeznek. Ez lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a megjelölt érzelmeket és tagadásokat, és megnézzük az átfedést közöttük – mondta Mæhlum. Azt szeretnék, hogy amikor a „Jeg hater ikke denne bilen” mondatot olvassa az algoritmus, rájöjjön, hogy ez pozitív, vagy legalábbis nem egészen negatív. A „Jeg liker ikke denne bilen” mondat esetében pedig azt szeretnék, hogy megértse, hogy ez negatív, a „Jeg liker denne bilen” tagadása. - Három célunk van ezzel – mondta Mæhlum. – Az első, hogy megnézzük, hogyan viselkedik a tagadás a norvégban. A második, hogy legyen egy eszközünk a hibaforrások beazonosítására. A harmadik pedig, hogy most már van egy adatbázisunk, amely alapjául szolgálhat annak, hogy az algoritmusok megtanulják felismerni a tagadó szerkezeteket. Forrás: Forskning

Norvégia 9,5 millió korona támogatást nyújt az ENSZ Világélelmezési Programjának 25 ezer tonna gabona szállítására Ukrajnából Etiópiába. Ukrajna összesen 50 ezer tonna gabonát ajánlott fel Etiópiának és Szomáliának, ugyanis ezekben az országokban a legsúlyosabb az éhínség. A gabonaszállítmány körülbelül 3,5 millió embernek nyújt élelmet. Norvégia mellett Finnország, Franciaország és Németország is támogatja a szállítmányozás költségeit az afrikai éhínség csökkentése céljából. Az élelmiszerhez való hozzáférés alapvető emberi szükséglet. A világ egyre több válsággal küzd, és az élelmiszerbiztonság erősítése létfontosságú feladat. Forrás: Regjeringen

A női kézilabda EB-n második csoportmeccsét is simán nyerte Norvégia. Az áldozat ezúttal Svájc volt, akik 38-21-es vereséget szenvedtek. Mégis, a svájciak dán szövetségi kapitánya, Martin Albertsen kijelentette, hogy leleplezte a norvég válogatott gyenge pontját. A norvégok izlandi szakvezetője, Thorir Hergeirsson erre csak annyit felelt, hogy inkább örüljenek, hogy megúszták 38 bekapott góllal, mert simán kaphattak volna még legalább 10-et. Albertsen a VG-nek nyilatkozva rámutatott arra, hogy a svájciak legalább 20-szor egy az egyben maradtak a norvég kapusokkal. Hergeirsson úgy reagált kollégája kijelentésére, hogy Svájc majdnem 40 gólt kapott, és ha Norvégia a maximumon pörgött volna, meg sem állnak 50-ig. A svájci szakvezető a mérkőzés folyamán egy szokatlan taktikához nyúlt. Amikor csapatánál volt a labda, és támadást vezettek a norvég védelem ellen, akkor rendszeresen lehozta a kapusát, és beküldött helyette plusz egy mezőnyjátékost. Emiatt rendszeresen állt szemben hét támadó hat védekezővel, aminek további következménye, hogy Svájc rendkívül sokszor került ajtó-ablak ziccerbe. Albertsen optimizmusa határtalan, a VG-nek kifejtette, hogy szerinte a november 6-i Norvégia-Svájc mérkőzést követően többen is fogják a norvégok ellen ezt a taktikát használni. Hergeirsson világossá tette, hogy ha úgy alakul, akkor Norvégia is beküldhet hét támadót hat védekező ellen. Az izlandi szakember elmondása szerint ezt a játékot edzésen már gyakorolták, mivel fontos, hogy minél változatosabb legyen egy csapat taktikai repertoárja. Forrás: Aftenposten

Vasilios Oskar Tosounidis pénteken az iskolából hazafelé menet rosszul lett, a mentőket a járókelők értesítették, azonban a fiatal fiú kórházba szállítása után szombaton elhunyt. A 11 éves fiú egy kongsvingeri Langeland általános iskolába járt, állítólag olyan ételt fogyasztott, amire allergiás volt. A család kérésére a rendőrség nyomozást indított az ügyben, hogy kiderítsék, hogy valaki okolható-e a tragikus halálesetért, vagy csupán egy szerencsétlen baleset történt. Egyelőre nem tudni, hogy az iskolás fiú milyen ételt fogyaszthatott, ami kiváltotta az allergiás reakciót. A rendőrség nemrég kiadott egy nyilatkozatot, melyben leírják, hogy az előzetes boncolási jelentés alapján egyelőre nem került pontosan megállapításra a halál oka, de az elvégzett vizsgálatok eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy a halált erős allergiás reakció okozhatta. Az ügyben egyelőre nincs gyanúsított. A rendőrség megkezdte a nyomozást, de nem kíván nyilatkozni arról, hogy mi váltotta ki az allergiás reakciót. Minden olyan személlyel beszélni fognak, aki a pénteki napon kapcsolatba kerülhetett a gyermekkel, de amíg nem hallgattak ki minden tanút, nem szeretnének további információt megosztani. Forrás: NRK

Märtha Louise hercegnő a továbbiakban nem képviseli a királyi házat. Märtha Louise úgy érzi, ezzel a lépéssel békét teremt a királyi ház körül. Märtha Louise hercegnő saját Instagram oldalán jelentette be a döntést: - A körülöttem és a vőlegényem körül felmerült kérdések és problémák miatt úgy döntöttem, hogy mostantól nem fogok hivatalos feladatokat ellátni a királyi házban. Ezt a döntést a szüleimmel, a királlyal és a királynővel teljes egyetértésben hoztam meg, mert a célom az, hogy békét teremtsek a királyi ház körül. Az utóbbi időben többen is úgy gondolták, hogy Märtha Louise-t meg kellene fosztani a hercegnői címtől, hogy ezzel elhatárolják a királyi háztól, azonban magát a hercegnői címét végül megtartja. A Durekkel való kapcsolatának 2019-es nyilvánosságra kerülése óta többször is viharfelhők gyülekeztek felettük, többek között azért érte őket kritika, mert a hercegnői címet üzleti célokra használták fel, Verrettet pedig több ellentmondásos kijelentés miatt is bírálták. A Királyi Ház honlapján megjelent sajtóközleményben Harald király és Sonja királyné köszönetet mondott lányuknak azért a gondossággal, melegséggel és nagy elkötelezettséggel végzett munkáért, melyet hosszú éveken keresztül a királyi ház érdekében végzett. A sajtóközleményben arra is kitértek, hogy „a király kívánságának megfelelően Märtha Louise megtartja hercegnői címét, valamint továbbra is ő marad a “Märtha Louise hercegnő alapítvány” igazgatótanácsának elnöke. A közleményben kitértek arra is, hogy ha összeházasodnak Märtha Louise hercegnővel, Durek Verrett a királyi család részévé válik, azonban ezáltal semmilyen királyi címhez nem fog jutni és a királyi házat sem fogja képviselni. 2019-ben a királyi család úgy döntött, hogy Märtha Louise hercegnő nem használhatja a hercegnői címet üzleti célokra, ezt a szabályt most vőlegényére, Durek Verrettre is kiterjesztették. Forrás: NRK

Nagy sebességgel haladnak el a teher- és személygépkocsik Erling Persson mellett az E45-ös úton Sunne és Fagerås között, a svédországi Värmlandban. Erling autója a rákötött utánfutóval együtt az út szélén áll, amelynek mind a négy gumija defektes. Erling Persson és autója már majdnem két hete van ezen a helyen. Tizenegy nappal ezelőtt a rendőrök kénytelenek voltak szöges útakadályt használni, hogy ellenőrzés céljából megállítsák a járművet. Erling azt mondja, egy kanyarból jött ki, majd hirtelen ott volt a szöges útakadály. Már több arra járó megállt és megkérdezte, kér-e Erling segítséget a defektes gumik javításában, de Erling senkitől nem fogadott el segítséget. Azt akarja, hogy a rendőrség gondoskodjon a gumik kicseréléséről, és addig nem hajlandó elhagyni a helyszínt. A VG kérdésére azt mondta az autót rendszeres időközönként beindítja, így fűtése van. Mikor éhes, taxiba ül és elmegy a boltba ételt venni. Azt mondja ráér, nem siet sehová, gyakorlatilag bármeddig képes az autójában élni, nem érdekli, ha jön a hó, vagy a karácsony, ő akár húsvétig is képes kitartani. Az SVT Varmland szerint Erling Persson autóját február 19-én kivonták a forgalomból, így Erling nem közlekedhetett volna a gépjárművel. Persson azt mondta a VG-nek, hogy ez nem igaz. Az autóval joga van bemenni a szervizbe, hogy megnézzék mi a baja és kijavítsák a hibákat. És mivel ő pont a szervizbe ment, így joga volt vezetni az autót. Erling szerint a rendőrségnek csak egyszeri költséget jelentene, hogy kicseréljék a gumijait, így gyakorlatilag a rendőrség felelőssége, hogy ő még mindig ott vesztegel. Erling azt is elmondta az újságíróknak, hogy a rendőrök több kilométeren keresztül mentek a háta mögött kék villogókkal, de ő nem gondolta, hogy mindez azért történt, mert a rendőrök meg akarták állítani. Lars Hedelin rendőrségi szóvivő azt nyilatkozta az Aftonbladetnek, hogy nincs információja erről az esetről, de általánosságban elmondhatja, hogy olyan esetekben, amikor a rendőrség kénytelen szöges útakadályt használni, hogy egy járművet megállásra kényszerítenek, akkor a gumiabroncsok cseréje a jármű tulajdonosának a felelőssége. Hedelin azt is elmondta, hogy károsultaknak természetesen lehetőségük van kártérítést kérni a rendőrségtől, amennyiben úgy vélik, hogy a rendőrség hibát követett el. Persson végszóként jelezte a VG-nek, hogy a végső megoldásként felmerült egy új autó vásárlása is. Azt mondta, ha nem történik hozzáállásbeli változás a rendőrség részéről, akkor meg kell fontolnia, hogy vesz egy új autót amire ráköti az utánfutót és akkor a rendőrségé lehet a régi autója. Forrás: VG

Amíg Jair Bolsonaro volt a köztársasági elnök, Norvégia leállította a Brazíliának az amazonasi esőerdők védelméhez nyújtott anyagi támogatását. Lula győzelmével azonban kezdeményezi az újbóli együttműködést Brazíliavárossal, jelentette be a norvég környezetvédelmi miniszter az APF-nek október 31-én. - Bolsonaro előtt egy jól működő és közeli együttműködést tudtunk létrehozni a kormánnyal, és az erdők pusztítása Brazíliában erőteljesen csökkent Lula da Silva elnöksége alatt – magyarázta Espen Barth Eide. – Emellett szembekerültünk Bolsonaróval, akinek az álláspontja az erdők pusztítását illetően szöges ellentétben állt a miénkkel. A skandináv ország, amely meghatározó támogatója az amazonasi erdők védelmének, Németországhoz hasonlóan felfüggesztette a Brazíliába küldött anyagi segítséget 2019-ben, amikor Bolsonaro lett a miniszterelnök. A szélsőjobboldali politikus miniszterelnöksége alatt 70%-kal nőtt az amazonasi erdők pusztítása, amely Barth Eide szerint egy botrányos szám. Állítása szerint körülbelül 5 milliárd norvég koronát tartogatnak az amazonasi erdők megőrzése érdekében létrehozott alapban. - Ami Lulát illeti, megállapíthatjuk, hogy a kampány alatt az amazonasi esőerdők megőrzésére, és az Amazonas környékén élő őslakosok védelmére helyezte a hangsúlyt – értékelte a norvég miniszter az AFP-vel folytatott telefonos interjúban. – Így szeretnénk minél hamarabb felvenni vele a kapcsolatot, hogy előkészítsük az együttműködést Norvégia és Brazília között – tette hozzá. Luíz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2011 között már volt Brazília államfője, megerősítette, hogy készen áll arra, hogy vezető szerepet töltsön be a klímaváltozás elleni harcban. - Brazíliának és a bolygónak szüksége van egy élő Amazóniára – mondta. Forrás: E24

A szakszervezet sajtóközleménye alapján öt hét után vége az óvodai sztrájknak. Szerda reggel megszületett a várva várt megállapodás az óvodai dolgozók nyugdíja ügyében egy maratoni, 18 órás egyeztetés után, így holnap reggeltől az eddig sztrájkoló mintegy 3600 alkalmazott újra munkába áll. A gyerekek visszatérhetnek az óvodákba. Az óvodai alkalmazottak képviselője azt mondta, elégedettek az eredménnyel. Számukra az volt a legfontosabb - és gyakorlatilag az egész sztrájk arról szólt, - hogy a magánóvodákban dolgozó alkalmazottak is tisztességes nyugdíjat kapjanak. Sikerült elérniük. Forrás: VG

- Amikor Európában válság van, bölcsen kell az energiát felhasználnunk - mondja Jørgen Nordahl a trondheimi Ladehammeren tisztítóműben. Itt mesél arról a rendszerről, amely lehetővé teszi, hogy az ürülékből a szomszéd lakását fűtsék. - Szerencsések vagyunk Trondheimben, hogy van egy, a város nagy részét lefedő, 25 mérföldes távhőhálózatunk, amelyet az elmúlt 40 évben építettünk ki – mondja Nordahl. Először a WC-papírt távolítják el, amely égetésre kerül. Majd a vízből kinyerik a részecskéket, és ebből biotrágyát és biogázt készítenek, amit felhasználnak a távhőrendszerben. A tisztítótelepen leválasztott iszapot felmelegítik és lehűtik, mielőtt légmentesen záródó tartályokban tárolják legalább 15 napig. A baktériumok lebontják a szerves anyagokat, és ennek során biogáz képződik. Ez a gáz melegít egy kazánt, ami vizet forral, és ez a víz megy többek között a távfűtésre. Az innen származó energia a Statkraft szerint körülbelül 1000 lakásnak elegendő hőt termel. A norvég települések szennyvíztisztító telepeiből nemcsak hőenergiát nyernek. Egy másik termék a biotrágya. Tápláló, többek között foszforral teli massza. - Amit élelmiszerként kiveszünk a talajból, az rengeteg értékes tápanyagot tartalmaz, amit vissza kell juttatni és felhasználni az új élelmiszerek előállításakor. Ha nem, akkor kimerítjük a talajt – mondja Jens Måge, a Waste Norway szaktanácsadója. A műtrágyák használata nem fenntartható, a foszfor mennyisége korlátozott. Norvégia a műtrágyákban felhasznált foszfor teljes mennyiségét importálja, főként Oroszországból, Kínából és Marokkóból. Miután Oroszország az év elején megtámadta Ukrajnát, a foszfor behozatala csökkent. – Ez azt jelenti, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk, sőt műtrágyaválságról beszélhetünk. Így ez a biogázüzem nagyon fontos. A tanácsadó szerint az iszap, vagy biotrágya nem melléktermék, hanem nagyon fontos főtermék. – Nem kell, hogy a hulladékot valami undorító dolognak tartsuk, inkább erőforrásként tekintsünk rá. Ez vonatkozik azokra a hulladékokra is, amelyeket mi, emberek magunk termelünk, valahányszor WC-re megyünk. – összegzi Måge. Forrás: NRK

Környezetvédelmi aktivisták (Stop Oil Exploration! – Fejezzék be az olajkutatást!) megpróbálták hozzáragasztani magukat Edvard Munch "Sikoly" című képéhez a Nemzeti Múzeumban. Az akció sikertelen volt, a kép nem sérült meg. Az aktivisták a kormány olajpolitikája elleni tiltakozásukat próbálták így kifejezni. A letartóztatott három, 20 év körüli nő közül az egyik Finnországból, a másik Dániából, a harmadik Németországból származik. A rendőrség próbálja kideríteni, hogy milyen módon kapcsolódnak Norvégiához, illetve egy tanú is kihallgatásra vár. A Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint az aktivisták közül ketten megpróbálták hozzáragasztani magukat a kép keretéhez, miközben szlogeneket kiabáltak („Sikítok, amikor emberek halnak meg.” „Sikítok, amikor a politikusok figyelmen kívül hagyják a tudományt.”) míg a harmadik személy filmezte vagy fényképezte az akciót. A "Sikoly"-t üveg és távolságérzékelők védik, illetve a Munch-teremben mindig vannak őrök is. Ők voltak azok, akik felügyelték az aktivistákat a rendőrség kiérkezéséig. Az elmúlt hetekben Európa más részein is voltak hasonló, ismert festmények elleni akciók. Többek között Andy Warhol, Leonardo da Vinci és Vincent van Gogh művei is célpontjai voltak az aktivistáknak. A kampány résztvevői egy sajtóközleményben azt mondják, hogy ezt a cselekvési formát használták az emberek felébresztésére. Követelik a kormánytól, hogy változtassanak a norvég olajpolitikán, és minden további új olaj- és gázkutatást állítsanak le. Azért választották Norvégia legismertebb festményét, mert ezzel tudják felkelteni a figyelmet. Anette Trettebergstuen (Ap) kulturális miniszter keményen kiáll a Stop Oil Exploration aktivistáival szemben. – Ez a módszer elfogadhatatlan. Bár sokan támogatjuk a klímaharcot, a felbecsülhetetlen értékű műkincsek elleni támadás nem segíti az ügyet. – írja egy sajtóközleményében. Arra is felhívja a figyelmet, hogy sok múzeum kiállításaival a klímaharcra összpontosít. Forrás: NRK

Daria (29) és Oleg Marchenko (32) októberben érkezett Norvégiába, nem sokkal ezután a család háromtagúra bővült, ám kicsit szokatlan módon. Gyermekük egy csónakban született. A Meløy szigetén ügyeletet ellátó Jenny Rautio szülésznőt hajnali négy órakor hívta Oleg Marchenko és tájékoztatta, hogy, terhes feleségénél, Daria-nál beindult a szülés, ezért sürgősen szükségük lenne egy hajóra, hogy kijussanak a szárazföldre. A pár október 5-én érkezett Dániából Norvégiába és Meløy szigetén telepedtek le – egyórás kompútra Ørnes városközpontjától. A szülésznő értesítette az „Eyr Åsvær” mentőhajót, amely az ørnesi rakparton teljesít szolgálatot, miközben a házaspár autóba ült és elindult a 20 percnyire található meløysundi kikötő felé. A mentőhajó mindössze 12 perc alatt a helyszínre ért, így mire a házaspár megérkezett a kikötőbe, a szülésznő és az öt fős legénység is indulásra készen várta őket. Oleg elmondása szerint Daria enyhe sokkot kapott mikor tudatosodott benne, hogy gyermeke egy hajón fog megszületni, mivel nem jutnak el a kórházig, így magából a szülésből nem sok mindenre emlékszik. 06.05-kor 3363 grammal és 50 centiméterrel megszületett a kis David. Oleg azt mondta, bár a kisfiúk rendkívül gyors tempót diktált, kedves és profi emberek vették körül őket. Az egész szülés nyugodtan zajlott le, senki nem stresszelt. Azon az éjszakán Trond-Olav Johansen volt az "Eyr Åsvær" mentőhajó kapitánya. Azt mondta, hogy az ötfős legénység felkészült arra a lehetőségre, hogy a gyermek a hajón fog világra jönni. Nem sokkal azután, hogy kikötött a hajóval, gyereksírást hallott, így tudta, hogy minden jól ment. Nemcsak az "Eyr Åsvær" fedélzetén, de Johansen 20 éves kapitányi pályafutása során is ez volt az első hajón szülés. A kikötőben egy mentőautó már állt készen, hogy az újdonsült szülőket és gyermeküket a bodø-i Nordlandssykehuset szülészeti osztályára szállítsa, ahonnan a család csütörtökön haza is utazhatott Meløy szigetére. Forrás: NRK

Irán ismét nemtetszését fejezte ki a norvég parlament elnöke, az iráni származású Masud Gharahkanival kapcsolatban. Emiatt behivatták Sigvald Hauge teheráni norvég nagykövetet. A találkozó során az iráni külügyminisztérium elégedetlenségét fejezte ki Gharakhani kijelentései miatt, azt az iráni belügyekbe való beavatkozásként értékelte. Rövid időn belül ez a második alkalom, hogy az iszlám köztársaság rendkívüli találkozót szervezett a norvég nagykövettel. Gharakhani úgy nyilatkozott a Twitteren, hogy továbbra is támogatja az iráni tüntetéseket, és kiáll a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelme érdekében. Az ENSZ BIztonsági Tanácsa informális ülést tartott az iráni tüntetések miatt, melyen Norvégia teljes mértékű támogatásáról biztosította az iráni tüntetők azon követeléseit, hogy az iráni hatóságok tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Forrás: ABC Nyheter

- A demokratikus részvétel lehetőség arra, hogy lássanak és meghallgassanak, mindenkinek fontos. Lényegében erről van szó ebben a parlamenti jelentésben. Hogy azoknak, akik fejlődési nehézséggel küzdenek, ugyanolyan esélyeik és jogaik legyenek részt venni a társadalomban – ugyanolyan feltételekkel és diszkriminatív akadályok nélkül – mondta a kulturális és esélyegyenlőségi miniszter, Anette Trettebergstuen. A parlamenti jelentés több jogi területet és magában foglal, és a minisztériumok együttműködésével jött létre. - Egy egységes kormány kész aktív politikát folytatni annak érdekében, hogy megerősítse az esélyegyenlőséget Norvégiában – mondta Trettebergstuen. Annak érdekében, hogy egy olyan jelentést hozzanak létre, amely releváns az érintettek számára, nemcsak a területen tevékenykedő szervezeteket vonták be a munkába, hanem tartottak egy emberi jogi szemináriumot is a fejlődési nehézségekkel küzdők számára, ahol lehetőséget kaptak arra, hogy hozzájáruljanak a munkához. A terv az, hogy több ilyen szemináriumot tartsanak majd. A parlamenti jelentést a kormány fogadóépületében mutatták be, a fejlődési nehézségekkel küzdőkkel foglalkozó szervezetek, az emberi jogi szeminárium résztvevői és a Torshov zenekar részvételével. Forrás: Regjeringen

Az észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben norvég idő szerint szombaton hajnali négykor kezdődő Seattle Kraken-Minnesota Wild mérkőzésen a vendégek diadalmaskodtak. A mérkőzés egyetlen gólját az első harmad 19. percében Mats Zuccarello szerezte. Ezzel a norvég szélső megszerezte idei hatodik gólját, így összességében 14 pontnál tart ebben a szezonban. A gólpasszokat Jon Merrill és Kirill Kaprizov szolgáltatták. A Wild következő meccse norvég idő szerint november 14-én éjfélkor kezdődik, ekkor hazai pályán fogadják a San José Sharks csapatát. Forrás: NRK

Szombaton a készenléti rendőrség sebesség-ellenőrzést tartott az E39-es úton Ørskogfjelletben, Sunnmøre és Romsdal között. A 80-as zónában nem mindenki tudta tartani a megfelelő sebességet, egy sofőrnek 158, egy másiknak pedig 143 km/órás sebességgel sikerült elszáguldania a rendőrök mellett. A rend éber őrei mindkettőjüket megállították és tettüket feljelentéssel “jutalmazták”. Per Gjerde, a Trygg Trafikk Møre og Romsdal regionális menedzsere azt mondta, hogy hatalmas felelőtlenség a norvég utakon így közlekedni, hiszen ha ezek a sofőrök lesodródnának az útról, esetleg összeütköznek egy másik autóval, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a baleset halálos áldozatokat követelne. Forrás: NRK

2022. November 25. és 2023. Január 18. között az Oslo-i Operaház műsorra tűzi Kálmán Imre legnépszerűbb operettjét, a Csárdáskirálynőt. 1914 tavaszán Leo Stein és Jenbach Béla azzal az ötlettel keresték fel Kálmán Imrét, hogy operettet kellene írni egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. A bécsi bemutatóra 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss-színházban. A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat. Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak. Szilvia története összesen 18 alkalommal kerül színpadra az Oslo-i Oparaházban, norvég nyelven. A jegyárak 100-900 korona között mozognak. Bővebb információért keressétek fel az Oslo-i Operaház honlapját. Forrás: Wikipedia, Den Norske Opera og Balett

Norvégiában 1949 óta ünneplik az apukákat. A skandináv társadalmak élen járnak a nemek közötti egyenlőség kérdésében. A Világgazdasági Fórum 2022-es jelentésében Izland, Finnország és Norvégia vezeti a listát. Ezekben az országokban sem tökéletets a rendszer, de messze megelőzik a patriarchális társadalmakat, mint például Lengyelországot, Magyarországot vagy a közel-keleti országokat. Az egyenjogúság nem csupán a nők, hanem a férfiak jogairól is szól. Például a norvég óvodákban nagyon sok férfi dolgozik, míg egy patriarchális társadalomban ezeket a pozíciókat inkább nők töltik be arra hivatkozva, hogy ezek hagyományosan “női munkák”. A gyermeknevelésben is fontos szerepet kapnak a férfiak a skandináv országokban. A magyarországi rendszerhez képest nagy különbség, hogy Norvégiában nem csak az édesanyának, hanem az édesapának is joga van otthon maradni a gyermekkel. 1974-ben Svédország nemsemlegesen állapította meg a szülők jogát, hogy otthon maradhatnak az újszülött gyermekkel. 1978-ban Norvégia és a többi skandináv ország is követte a gyermekgondozási szabadság kiterjesztését, de Norvégia volt az első ország, ahol 1993-ban bevezették a kizárólag apukáknak járó kvótát (fedrekvote), ami nem átruházható az anyára. Gro Harlem Brundtland kormányzása alatt a kvóta még csak 4 hét volt. Legutoljára Erna Solberg második kormányzása alatt módosult 10-ről 15 hétre. A téma erősen megosztja a norvég társadalmat is, sokak szerint meg kellene szüntetni, és a családoknak egyénileg kellene eldöntenie, hogy ki, hogyan veszi igénybe. A kisgyerekes családok körében viszont inkább pozitív megítélese van a rendszernek, és egyre több apuka veszi igénybe a lehetőséget. Ezúton kívánunk minden apukának, nagypapának és nevelőapukának boldog apák napját! Kép forrása: Verena Winkelman Fathers c. fotósorozatának 12-es képe, amit a Nemzeti Múzeum kiállításában is megtaláltok. A projekt alatt 73 apukát követett a pappapermisjon alatt, és ezalatt próbálta megörökíteni a különleges pillanatokat. Forrás: Nasjonalmuseet, World Economic Forum, Store Norske Leksikon, Wikipedia

Egy meglehetősen vegyesre sikeredett első Forma 2-es szezon után Dennis Hauger csapatot vált. Ráadásul nem is akárkinek a helyére igazol. A holland MP csapatánál az idei F2-es világbajnokot, Felipe Drugovichot váltja, aki a Forma 1-ben szereplő Aston Martin tartalékpilótája lesz. Harald Huysman, Hauger menedzsere az NRK-nak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a norvég versenyző merész döntést hozott, hiszen az MP nem tartozik a kategória jól bejáratott csapatai közé. Huysman ugyanakkor hozzátette, hogy a focihoz hasonlóan itt is megeshet az, hogy jön egy új csapat és hosszú évekre egyeduralkodóvá válik (mellesleg az MP a brazil Drugovich remeklésének köszönhetően a csapatok versenyét is megnyerte 2022-ben). Hauger saját meglátása szerint a 2023-as szezon sorsdöntő lesz számára. A 19 éves pilóta azt is hozzátette, hogy nem elég jól teljesíteni ahhoz, hogy egyből jusson neki ülés egy Forma 1-es csapatnál. Hauger azzal is tisztában van, hogy jövőre már stabilan hoznia kell az eredményeket, céljaként a 2023-as szezonra a bajnoki cím megnyerését tűzte ki. Forrás: NRK

A tretteni fahíd augusztus 15-i összeomlása következtében 14 fahidat zártak le, és ezek közül kilencet már megvizsgált a Statens Vegvesen, de hét nem elég teherbíró közülük. - A hidakat egyelőre nem nyitják meg, ugyanis az eddigi vizsgálatok során több hiányosságot találtunk a hidak tervezésében és kivitelezésében - mondta Nils Audun Karbø a Statens Vegvesen-től. - Ha lezárulnak a vizsgálatok, akkor fogjuk elemezni a megállapításokat, és ezek alapján vonjuk le a következtetéseket a jövőbeni hídépítések kapcsán. Így például a 3-as főútra, Tynsettől északra tervezett új fahíd építését is egyelőre jegelni kellett, és várható, hogy a Statens Vegvesen nem fog jóváhagyni több, ilyen típusú fahídra leadott terveket a jövőben. Forrás: VG

November 15-től bárki megvásárolhatja Dániában a covid-19 elleni emlékeztető oltást gyógyszertárakban vagy az orvosi rendelőkben. A gyógyszertárak és orvosi rendelők csökkentett áron vásárolhatják meg az oltóanyagot a dán államtól. A vakcinák eladási árát azonban nem szabályozzák, azt a piaci szereplők saját belátásuk szerint határozzák meg, ugyanúgy, mint minden más oltóanyag esetében. A kockázati csoportokba tartozók zavartalan oltakozásának biztosítása érdekében a dán kormány meghatározza, hogy maximálisan mennyi oltóanyag kerül forgalomba a magánszektorban. Arra a kérdésre, hogy Norvégiának szándékában áll-e követni a dán gyakorlatot, az egészségügyi minisztérium azt válaszolta, hogy egyelőre nem tervezik oltóanyagok gyógyszertári értékesítését. Napi szinten követik az FHI ajánlásait arra vonatkozóan, hogy mely csoportok kapjanak vakcinát és emlékeztető oltást. Az FHI folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását és frissíti ajánlását arra vonatkozóan, hogy kockázati csoportokon kívül eső személyek számára is szükség lehet-e az emlékeztető adagra. Forrás: NRK

Az FHI-ban (Népegészségügyi Intézet) bizonytalan idők járnak, minden negyedik alkalmazott el fogja veszíteni a munkáját. Az FHI igen nagy szerepet vállalt a pandémia során, és a felmerülő többletköltségek fedezésére plusz forrásokat biztosítottak számukra. A költségvetésben körülbelül 500 millió koronát különítettek el arra, hogy jelentősen, körülbelül 1240 főre növelhessék a munkavállalók létszámát, azonban ez a többlettámogatás hamarosan megszűnik. A támogatási összeget már az idei költségvetésben is csökkentették csaknem 100 millió koronával, azonban a jövő évi állami költségvetésre vonatkozó kormány-előterjesztésben már csaknem 300 millió koronával kevesebb jut számukra. A járvány idején sokan ideiglenes szerződéssel dolgoztak az FHI-nél, azonban most az a leginkább aggasztó, hogy az ideiglenes szerződéssel rendelkező alkalmazottakon kívül az állandó munkatársak közül is sokaknak - mintegy 75-125 embernek - el kell hagyniuk az FHI-t. Forrás: Fri Fagbevegelse

A Manchester City női csapata lecseréli a fehér nadrágot a hazai mez esetében, hogy megelőzzék a látható menstruációs szivárgást. A klub egy sajtótájékoztatón erősítette meg a döntést. - Kényelmetlen lehet fehér nadrágban játszani, főleg ha átázik – mondta a norvég City-játékos, Julie Blakstad a TV2-nek. Elsőként a Sky Sports számolt be arról, hogy a Manchester City megváltoztatja a nadrágok színét. Ezentúl burgundi színű nadrágot fognak viselni, amely eredetileg a vendégmez színe volt. A Pumával együttműködve szeretnének egy új színt találni, amelyet a következő szezontól kezdve viselnének. - Ha átázik a nadrág, az látható lesz, és ha a meccseket közvetítik a tévében, ott is látni lehet majd – mondta Blakstad, aki elégedett a változással. – Ez azt mutatja, hogy az embert meghallgatják, és ugyanolyan komolyan veszik, mintha a férfiaknak lennének hasonló problémáik – folytatta. A West Brom, a Stoke, és a Livingstone is megváltoztatta a nadrágok színét ugyanebből az okból, írja a Sky Sports. Forrás: VG

A magánóvodák működési költségeinek közel 90 százalékát az önkormányzatok fedezik. Az óvodák jelenleg ugyanúgy teljes támogatást kapnak, annak ellenére, hogy nem kell bért fizetniük sztrájkoló alkalmazottaiknak. A magánóvodák dolgozói már több, mint két hete sztrájkolnak, ami azt jelenti, hogy a munkáltatóknak már több, mint két heti bérköltséget nem kellett kifizetniük, vagyis 49,6 millió korona bérköltséget takarítottak meg november 3-ig, az október 17-i sztrájk kezdete óta. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) szerint 2020-ban az önkormányzati támogatások a magánóvodák működési költségeinek 88 százalékát fedezték. Forrás: Dagsavisen

A Magyarországgal egy csoportban szereplő norvég női kézilabda-válogatott meglehetősen sima győzelemmel kezdett a szlovén-montenegrói-észak-macedón közös rendezésű EB-n. Thorir Hergeirsson tanítványai Horvátországot verték 32-23-ra. Az első félidőben Vilde Ingstad volt a norvégok húzóembere, aki öt kapura lövési kísérletéből öt gólt szerzett, plusz kiharcolt két kiállítást, ennek is köszönhetően vezetett Norvégia 30 perc játék után 16-14-re. Az Esbjerget erősítő 27 éves beállónak ez a hatodik nagy tornája, de eddig nem igazán tudta letenni a névjegyét, ebben részben sérülések, részben pedig a poszt telítettsége is hátráltatta. Ingstad fontosságát hangsúlyozta válogatott csapattársa, Nora Mørk is, kihangsúlyozva azt, hogy egy hihetetlenül erőteljes játékos, aki remekül helyettesíti Kari Brattset Dalét. A Győr csapatában játszó Dalénak november elsején született meg az első gyermeke, aki a Nils nevet kapta. Miután Mørk alaposan megdicsérte Ingstadot, kijelentette, hogy szerinte ez összességében egy jó kezdés volt, hozzátéve, hogy szerinte nem volt egy igazán szép meccs, de a többi nyitómeccs rosszabbul nézett ki. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik még, hogy két EB-újonc, Anniken Wollik és Sunniva Næs Andersen is megszerezte pályafutása első EB-gólját. Miután a 33. percben 17-17-re egyenlíteni tudtak a horvátok, beindult a norvég gőzhenger, és végül 32-23-as norvég siker született. A legeredményesebb norvég játékos Nora Mørk volt, aki 9 lövésből 8-szor talált be, őt követte Henny Reistad, aki hétszer köszönt be tizenegy próbálkozásból. Norvégia november 6-án Svájc ellen folytatja, majd november 8-án Magyarország ellen zárja a csoportkör első körének küzdelmeit. Forrás: VG

Tromsø város önkormányzata kedden egyhangúlag megszavazta, hogy azonnali hatállyal megszakítja testvérvárosi kapcsolatát az oroszországi Murmanszk, Arhangelszk és Nadim városaival. Gunnar Wilhelmsen polgármester (AP) arra a súlyos helyzetre hivatkozott, amely Ukrajna orosz megszállása következtében alakult ki. - Ez fontos Tromsø számára, és abból a szempontból, hogy milyen jelentőséggel bír a város a sarkkörön – mondta Wilhelmsen, hangsúlyozva, hogy nem az a célja, hogy megbántsa az egyes városokat, hanem az, hogy egyértelmű üzenetet küldjön Putyinnak: a háborút meg kell állítani. Hivatkozott továbbá a norvég létesítmények fölött megfigyelt drónokra, és a kormány azon döntésére, amely megtiltja a halászatot a legtöbb orosz halászhajó számára a norvég kikötőkben. Tromsø kikötője (Kirkenes és Båstfjord mellett) kivételt képez az intézkedés alól, azonban Wilhelmsen szerint a háború elfajulása és az Ukrajnában történt atrocitások miatt lehetetlen lenne nem megszakítani a testvérvárosi kapcsolatokat. Számos másik norvég településnek is vannak hivatalos testvérvárosi kapcsolatai orosz városokkal, például Vardø, Narvik, Mo i Rana, Harstad, Moss, Bodø and Alta városoknak. Egy másik megye vezetője is elgondolkodott azon, hogy követik Tromsø példáját, azért, hogy jelezzék, hogy az évtizedekig tartó, határokon átívelő barátságot Putyin háborúja tönkretette. Forrás: News in English, NRK

A norvég főügyészség október 21-én pénteken ártatlannak nyilvánított egy férfit, aki közel 21 évet töltött börtönben két lány megerőszakolásáért és megöléséért. A férfi mindig is állította, hogy ártatlan, és két alkalommal ítélték el. A főügyész bocsánatot kért. Ez eddig az országban elkövetett egyik legsúlyosabb bírói hiba. Viggo Kristiansent 2001-ben és 2002-ben ítélték el a leghosszabb, 21 évig tartó börtönbüntetésre (lehetséges meghosszabbítással), a nyolcéves Stine Sofie Sorstrønen és a tízéves Lena Sløgedal Paulsen megerőszakolásáért és megöléséért. A két kislányt 2000 májusában találták holtan, miután fürödni mentek egy tóhoz az ország déli részében fekvő erdős területre (Baneheia). Az ügy mélyen sokkolta Norvégiát. Az ügy újbóli megnyitása a múlt évben hiteltelenítette a társvádlott, Jan Helge Andersen vallomását, aki barátját vádolta a bűncselekménnyel, illetve kiderült belőle, hogy Viggo Kristiansen telefonja messze volt a bűncselekmény helyszínétől az elkövetés feltételezett idején. - Az ügynek mélységesen tragikus következményei vannak, különösen Kristiansen úr számára, aki több, mint 20 évet töltött börtönben, ezáltal megfosztották élete nagy részétől – jelentette ki Jørn Sigurd Maurud főügyész. – Őszintén szeretném elnézését kérni az elkövetett igazságtalanságért. Ügyvédje szerint a most 43 éves Viggo Kristiansen 30 millió korona kártérítést igényelhet az államtól. Társvádlottja, Jan Helge Andersen enyhébb, 19 évi börtönbüntetést kapott, mivel együttműködött a nyomozókkal, azonban az ügyében további vizsgálatok lesznek. Viggo Kristiansen felmentését hivatalosan is be kell jelenteni a bíróságon, de immár kétségtelen, hogy ez meg fog történni. Forrás: Aftenposten

Inge Nygård a svédországi Strømstadban telepedett le, de ugyanúgy megkapta az ellátást a norvégiai kórházban. Most hatalmas számlát kell kifizetnie a kórháznak, és reméli, hogy visszakapja a pénzt a svéd államtól. A Sykehuset Østfold 800 000 koronát követel a norvég állampolgártól a műtétekért, a gyógyszeres kezelésért és a nyomonkövetésért 2017 áprilisától visszamenőleg. Függetlenül attól, hogy Nygård adót és egészségügyi járulékot fizet Norvégiában, nem jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra. Nygård 2014-ben költözött a határ melletti svéd városba. Sok éven át küzdött egészségével, és továbbra is ugyanazokat az egészségügyi szolgáltatásokat vette igénybe a Sykehuset Østfold-ben, mint azelőtt, függetlenül attól, hogy néhány kilométerrel Norvégia határain kívül élt. Amíg dolgozott és részben Norvégiában élt, ez probléma nélkül működött, azonban 2017 áprilisában nyugdíjba ment, amivel egyidejűleg elvesztette tagságát az Országos Biztosítási Rendszerben. Nygård-nak erről nem volt tudomása. Néhány hónappal nyugdíjba vonulása után időpontot kapott egy műtétre az Østfold-i kórházba, majd nem sokkal ezután ugyanennek a kórháznak a sürgősségi osztályára is felvették, miután egy strømstadi orvos szövődményeket észlelt a műtét után, és a legközelebbi kórházba küldte. Kiterjedt kezelésen esett át, miután életveszélyes gombát találtak a vérében. - Azonban egyetlenegy ember sem kérdőjelezte meg, hogy van-e joga a kezelésre, hiába volt svéd lakcíme. Nygård számára tavaly nyáron vált világossá, hogy hibát követett el, és élnie kellett volna egy uniós irányelvvel, amely hozzáférést biztosít számára a svéd egészségügyi szolgáltatásokhoz. Nemrég kapta meg a postán a számlát a nyugdíjba vonulása óta igénybevett egészségügyi szolgáltatásokról, 801 176 koronáról. Csak a gombaellenes gyógyszer 351 000 koronába került. Stein Rukin nyugdíjas ügyvéd - aki szintén Strømstadban él - segített az ügyben, és meg van győződve arról, hogy Nygård mindent jól csinált. Svédországi lakosként Nygårdnak joga van külföldön egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, amit a svéd állam köteles megtéríteni. Rukin a probléma gyökerét ott látja, hogy a kórházi számla a páciensnél landolt és nem a svéd egészségügyi hatóságnak címezték. Bízik benne, hogy a kórház nem fogja behajtani az összeget, míg a svéd hatóságokkal nem tisztázódik az ügy. Bjørn Hødal, a Sykehuset Østfold kommunikációs menedzsere megerősítette, hogy megvárják, míg az ügyet a svéd állam rendezi, azonban hangsúlyozta, hogy Nygårdnak személyes felelőssége volt ebben az ügyben, hisz egy másik országba való költözéskor sok mindenre kell figyelni, és ezek közül csak az egyik az egészségügyi ellátás. Forrás: NRK