top of page

MANO MAGAZIN 2022. 47 hét

Itt a vasárnap, itt van az újabb színes hírcsokor.


A honlapot érintő központi hiba miatt a sajnos a heti hírek aloldal nem működik, így a heti híreket jelenleg vészmegoldásként ebben a formátumban tudjátok elolvasni.


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Néhány hír a heti válogatásból

  • Fellendülő svédországi bevásárlóutak

  • A legcsúnyább épület

  • Karácsonyi ló

  • Sífutás és cenzúra (Haalandmentes hét van)


Jó olvasást kívánunk!

 

Újra sokat költenek a norvégok Svédországban


A koronavírus-járvány alatt 2020-ban bevezetett szigorú korlátozások és határlezárások miatt erősen csökkent a svédországi határmenti vásárlások száma. A korlátozások tavalyi enyhítése után ugyan megint emelkedni kezdett az ingázók száma, de igazán csak idén a harmadik negyedévben érte el nagyjából a korábbi szintet, ugyanis ebben a negyedévben 3,3 milliárd koronát költöttek a norvégok a svéd határon, ami már megközelíti a pandémia előtti számokat.

Mindez történik annak ellenére, hogy Svédországban rendkívül magas volt az infláció: 1 év alatt 10,8%, míg Norvégiában 13%-kal nőtt az élelmiszerek ára, addig Svédországban 16%-kal.

Az NHO, a munkaadók szövetsége aggódik, hogy a svéd határ melletti üzletekben megszűnhetnek azok az állások, amelyek a pandémia alatt jöttek létre. A szövetség képviselője, Petter Haas Brubakk továbbá rámutat arra, hogy a népesség 45%-a a határtól csupán kevesebb mint 2 órányira lakik. Emiatt Brubakk azt követeli, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a norvég munkahelyek védelmének érdekében.


Ole André Myhrvold, a Senterpartiet képviselője szerint azonban a kormány már tett fontos lépéseket: csökkentették az üzemanyagárakat, illetve támogatják a norvég élelmiszertermelést, az intézkedések következménye pedig, hogy a munkanélküliségi ráta rekord alacsony.


Forrás: Nettavisen

 

Olcsóbb lesz a tömegközlekedés Akershus területén


Átlagosan 20%-kal, de akár 40%-kal olcsóbb lesz az egy utazásra szóló jegy az új Reis jegyrendszernek köszönhetően a Ruters összes akershusi vonalán. Az AP és a SP megállapodott a SV-vel, MDG-vel és a Rødt-tel Viken megye jövő évi költségvetéséről.


Emellett az oslói városvezetés is elfogadta a jegyárak csökkentését jövő áprilistól a fővárosi 1-es zónában.


Forrás: NRK

 

Støre nemzetközi értékelése



Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre (AP) a harmadik legrosszabb helyen végzett a 22 országban végzett felmérésben, amelyben a kormányfők népszerűségét vizsgálták.

Az Aftenposten szerint a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett Støre munkájával. 71% elégedetlen, és 5% nem foglalt állást.


Csupán a cseh Petr Fiala és a dél-koreai Yoon Seok-youl végeztek rosszabb helyen a felmérésben résztvevő 22 miniszterelnök közül. Az első helyre India miniszterelnöke, Narendra Modi került.


A felmérést az amerikai Morning Consult végezte, és 834 norvég válaszolt a kérdésekre az interneten.


Az Aftenposten írására reagálva Kjersti Stenseng, az Arbeiderpartiet titkára azt mondta, hogy Støre a kormány és az ország legelső és leginkább látható embere.


- Amikor sokan bizonytalanságban élnek egyéni költségvetésüket illetően, és érzékelik, hogy a helyzet negatív hatással van rájuk, egyértelmű az üzenet. Ez érinti a pártot, és különösen Jonas Gahr Størét – mondta.


Forrás: VG

 

Újabb csúcson az Olajalap

Az Olajalap koronában mért értéke az év elején csökkent, de a tőzsdeindexek újabb emelkedése és a korona árfolyamának változása miatt újra emelkedésnek indult. Pénteken az érték meghaladta a 12 600 milliárd koronát.


Az Olajalap megerősítette az E24-nek, hogy az alap értéke csütörtök este új rekordot ért el, valamivel több mint 12 500 milliárd koronát.


Az Olajalap honlapján található nem hivatalos számláló szerint pénteken az érték tovább emelkedett, 12 617 milliárd koronára.


A 2022-es év első napján az alap értéke 12 340 milliárd korona volt.


Forrás: E24

 

A kormány 2023-ban 35 ezer menekült betelepítésére kéri a kommune-ket


A 2022-ben érkezett menekültek nagy része valószínűleg 2023-ban is Norvégiában marad – mondta a miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján.


Az IMDI pénteken levelet küldött a kommunéknek, hogy felmérjék, hány menekültet tudnak betelepíteni.


Idén eddig több, mint 32 000 menekült telepedett le, vagy készül letelepedni. A legtöbb menekült Ukrajnából érkezik.


Forrás: UTROP

 

Egyre többeknek jelent gondot a karácsony


Az Ipsos idei felmérése szerint egyre több azoknak a száma, akik nem várják valami miatt a karácsonyt. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy nem várja az ünnepeket, elsősorban a szűkös anyagi források miatt. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy kevesebb élelmiszert fog karácsonyra vásárolni a korábbi évekhez képest, és minden harmadik válaszadó kevesebbet szán az ajándékokra. A statisztika arra is rámutatott, hogy az ajándékok vásárlása miatt aggódnak a legtöbben (37%). Ez az érték 2018-ban még csak 2% volt. Ez a nagymértékű változás a megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer, üzemanyag) drasztikus emelkedésének tudható be.


Forrás: ABC Nyheter

Megemlékezés a norvégiai zsidókról



Idén 80 éve, hogy november 26-án a SS Donau hajó elhagyta Oslo kikötőjét 529 zsidóval a fedélzetén. A célállomás a nácik legnagyobb koncentrációs tábora, a lengyelországi Auschwitz volt, ahonnan csak 9-en tértek vissza élve. A hajó december 1-jén érkezett meg a táborba. A munkaképesnek minősített férfiakat kényszermunkára fogták, míg a nőket, gyermekeket és időseket egyenesen a gázkamrákba terelték.


A megemlékezésre az oslói városházán kerül sor, melynek során Jonas Gahr Støre miniszterelnök is beszédet mond. Idén 10 éve annak, hogy Jens Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke hivatalosan bocsánatot kért a norvégiai zsidóktól.


Az Akershus erődnél található egy különleges emlékmű, ahol a holokauszt zsidó áldozatairól emlékeznek meg. Az összesen 757 botlatókövet tartalmazó projektet egy német művész, Gunter Demning indítottta el, és 12 évig tartott a kövek elhelyezése. Az utolsó botlatókövet Mette-Marit koronahercegnő helyezte el idén. Minden egyes kő egy embert jelképez az illető nevével, születési és halálozási évével.

Norvégiából összesen 773 zsidót deportáltak három a SS Donau, a Monte Rosa és a Gotenland nevű hajón. Közülük csak 38-an maradtak életben. 1945. január 16-án a SS Donau hajót két norvég szabotőr (Max Manus és Roy Nielsen) Drøbak közelében elsüllyesztette.

(Szerk: Ezt a nevezetes eseményt is megörökíti a Max Manus című 2008-ban készült norvég film:


Forrás: IMDB és ABC Nyheter

 

Norvégia több, mint 1 milliárd korona értékben szállított fegyvert Katarba az idén



2022-ben eddig több, mint 1,3 milliárd korona értékben szállított Norvégia fegyvereket Katarnak, írja a Vårt Land az SSB számadatai alapján.


A nagyarányú értékesítés hátterében egy 2019-es megállapodás áll, amelyben a Kongsberg fegyvergyártó cég kötelezte magát arra, hogy Nasams-2 légvédelmi rendszert fog szállítani, egy, az amerikai érdekeltségű Raytheon és Katar közötti nagyobb megállapodás keretén belül.


A Teknisk Ukeblad szerint a szerződés a Kongsbergre vonatkozó része 5,6 milliárd koronát fog kitenni.


- Úgy gondolom, problémás olyan rezsimekbe szállítani fegyvert, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és amelyek nem demokratikusak. Végig kell gondolni, hogy ez milyen politikai üzenetet közvetít - mondta Nicholas Marsh. a Prio kutatója.


A Norvégiában érvényes fegyverkereskedelmi szabályok megkövetelik, hogy ne szállítsanak fegyvert olyan területekre, ahol háború van. Katart nem érinti ez a szabály, azonban Marsh úgy gondolja, Norvégia ezzel azt üzeni, hogy ez a fajta rezsim elfogadható.


Forrás: VG

 

Norvégia 2,5 millárd koronával járul hozzá, hogy Indonézia felhagyjon a szénenergiával


A “Just Energy Transition Partnership” klímaegyezmény keretében a világ leggazdagabb országai - köztük Norvégia - 200 milliárd koronával finanszírozzák azt a klímaprojektet, amelynek a hosszútávú célja az indonéz szénbányászat megszüntetése.


Indonézia a világ negyedik legnagyobb széntermelő országa és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb gázexportőre. Az ország vezetői elszántak, hogy csökkentsék az ország károsanyag-kibocsátásák. A 75 millió lakosú országban az éghajlatváltozás miatt az időjárás szélsőségessé vált, és gyakoriak a katasztrófák. A klímaegyezmény keretén belül az ország vállalja, hogy 2030-ig az energia 34%-a megújuló forrásokból fog származni. 2050-re pedig teljesen felhasznak a szénenergia használatával.


Hasonló megállapodások megkötése van folyamatban Vietnammal, Indiával és Szenegállal. Anne Beate Tvinnereim fejlesztési miniszter úgy véli, ezek a megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek mind a Párizsi Megállapodás, mind a fenntarthatósági célok eléréséhez.


2021-ben azonban a világ országai mindössze 67 milliárd dollárt adtak a közepes és alacsony jövedelmű országok klímaprojektjeinek finanszírozására. A nyugati országokat azonban kritika érte, mert a pénz nagy részét kölcsönként adták. A külügyminisztérium szerint a 200 milliárd korona nagy részét kölcsönként adják Indonéziának, amit sokan igazságtalannak éreznek.


Forrás: E24


Minden 18 év feletti számára megnyílik a lehetőség a 4. dózis felvételére


Péntektől az egészségügyi hatóságok ajánlása alapján minden, 18 év feletti lakos számára megnyílik a lehetőség, hogy felvegye a negyedik oltást a koronavírus elleni vakcinából.


Az FHI ajánlásának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium közleményében azt írta, minél több embernek ajánlják fel a vakcinát, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a járvány egy részét megállítani a télen.


Az FHI munkatársa, Are Stuwitz Berg egy sajtóközleményben azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy megnyílik a lehetőség a frissítő adag felvételére, nem azt jelenti, hogy szerintünk ebben a korcsoportban mindenkinek fel kell vennie az újabb adagot, hanem azt, hogy azok, akik ezt meg szeretnék tenni, megkapják rá a lehetőséget.


Forrás: Aftenposten

 

Hamarosan korhatárhoz köthetik az energiaital-vásárlást

Cecilie Myrseth (Ap) - aki a kormány egészségügyi és gondozási bizottságának alelnöke - szerint rendkívül aggasztó az a tény, hogy különösen a gyerekek és a fiatalok isznak sok energiaitalt, ami bizonyítottan káros az egészségre.


Az energiaitalok forgalma folyamatosan növekszik az országban. Szeptemberben már több, mint 56 millió liter energiaital fogyott, és az eladások leginkább a gyerekek és fiatalok körében nőnek.


Cecilie szerint az energiaital-fogyasztás hatással van a gyerekek és fiatalok alvására is, ezért a szülők aggódnak, hogy gyermekeik rendesen ki tudják-e magukat aludni, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni az iskolában.


Az Egészségügyi és Gondozási Minisztérium jelenleg dolgozik a kormánynak címzett, különösen a gyermekeket és fiatalokat célzó népegészségügyi jelentésen, amely 2023 tavaszára készül el.


Forrás: NRK


Az NRK fotó, ami világhírűvé vált


A 13 éves ukrán fiú, Glib fényképe rövid idő alatt bejárta a világot az Interneten. A fényképet az NRK fotósa, a magyar származású díjnyertes fotós, Hajdú D. András készítette néhány nappal azután, hogy Herszon városa felszabadult az orosz megszállás alól. Hajdú az NRK riporterével, Roger Sevrin Brulanddal együtt az ukrán háború dokumentálásán dolgozott. Hajdú elmondta, hogy meglepődött a városban uralkodó közhangulaton, mert arra számított hogy ünnepelni fog a tömeg. Ehelyett mindenki sokkos állapotban állt a téren, ahol kitűnt a tömegből a kisfiú, akinek a dühös tekintete egyből felkeltette a fotós érdeklődését. Egy háborút átélt gyermeki tekintet sok mindent elmond a háború kegyetlenségeiről.


Hajdú D. András az elmúlt 15 évben a világ szinte minden táján dolgozott, többek között a National Geographic, a The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg és az ENSZ munkatársaként.


A fotó megjelenése után francia újságírók újra megkeresték Glibet, és megkérdezték, mi a véleménye a híressé vált fotóról. A kisfiú azt válaszolta, büszke rá, hogy sokan felismerik, azonban azt is hozzátette, hogy a fotón koszosnak és gonosznak néz ki, amit nem annyira szeret.


Forrás: NRK

 

A Nemzeti Múzeum az év legcsúnyább új építésű épülete

Az Arkitekturopprøret az oslói Nemzeti Múzeumot kiáltotta ki az év legcsúnyább új építésű épületének, míg a vestby-i Ramme Fjordhotel tiszteletdíjban részesült.


Összesen tizenegy nevezett “versenyzett” a nem túl elismerő Grøss-medaljen díjért. A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy a díjat az oslói Nemzeti Múzeum nyeri el, a szavazatok 22 százalékával, írja a Vårt Oslo.


- Tekintettel a biztonságra és a sérülékeny műalkotásokra, egy múzeumban korlátozott annak a lehetősége, hogy mennyire lehet nyitott. Azonban a Nemzeti Múzeum esetében rendkívül kevéssé figyeltek a környezetre, és ez egy olyan monolitikus hatást eredményezett, amelyre senki nem volt kíváncsi – írta a zsűri.


A második és harmadik helyet a tromsøi Skir és a trondheimi Nye Valentinlyst foglalják el, a szavazatok 13,9 és 11,9%-ával.


A tiszteletdíjat a vestby-i Ramme Fjordhotell érdemelte ki, a szavazatok 21,7%-ával.


Forrás: Nettavisen

Világító karácsonyi dekoráció kicsit másképp


Harstad világító karácsonyi lova beszédtéma lett a város lakosainak körében. Viszont nem azért, mert egy ló. A Harstad sentrum AS ügyvezető igazgatója, Linn Karoliussen Hvattum azon elmélkedett, hogy vajon a világ különböző részein az emberek máshogy tekintenek-e a lovakra.


Az egész történet kiindulópontja, hogy Harstadban úgy döntöttek, hogy idén nem Mikulást és rénszarvast rendeltek a város utcáinak megvilágítására, hanem egy lovat. Hvattum legnagyobb meglepetésére azonban a ló helyett - amit megrendeltek és kifizettek, sőt még a csomagoláson is az szerepelt, hogy egy ló van benne – egy kengurut tartalmazott a csomag. Igen, egy kengurut. A karácsonyi kenguru több, mint 2 méter magas, és jól látható, illetve rendeltetésének (a város utcáinak megvilágítása) is tökéletesen eleget tesz. Az NRK oldalán közzétett szavazás szerint majdnem 28 ezer ember 71 százaléka mókásnak találta a kenguruszobrot, 5 százaléka elutasító volt a szokatlan karácsonyi díszítéssel szemben, a maradék 24%-ot meg egyáltalán nem izgatja. A 21 ezres városban szinte azonnal beszédtéma, és komoly látványosság lett a kenguruszobor, amit szívesen fényképeznek az emberek. Sőt még nevet is kapott, a világító díszt Ken-Guru néven ismerheti meg a nagyvilág és Norvégia.


Forrás: NRK


A cenzúra áldozatai


Petter Northug egykori, és Johannes Høsflot Klæbo jelenlegi egyes számú norvég férfi sífutó-klasszis november 25-i nyilatkozatukban egyértelműen kifejtették, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háborúról, és az oroszok emiatti kizárásáról a versenyekből. Az orosz médiában erre rendkívül meglepő módon teljesen őszintén reagáltak, és javarészt teljesen elhallgatták ezeket a reakciókat (őszinteség orosz média módra).


Az orosz internetes újság, a Championat, ami közelről követi a sífutás világában zajló eseményeket, és beszámolt a TV 2 Aleksandr Bolsjunovval készített interjújáról is. Majd azt is megírták, hogy Petter Northug és Johannes Høsflot Klæbo hogyan reagáltak erre szintén a TV 2-nek nyilatkozva. Csak van egy kis bökkenő. Az eredeti interjúban Northug az alábbi kijelentést teszi: „Oroszország háborúban áll Ukrajnával, Bolsjunov!” A Championat által leközölt verzióban ez így változott meg: „Nézd mi történik Ukrajnában, Bosjunov!” Klæbo szavait is teljesen kiforgatták. Eredetileg azt mondta, hogy: „A háborúnak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” Ehelyett a cenzúrázott változat így hangzik: „Ami napjainkban a világban zajlik, annak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” A megváltoztatott indoklása az volt, hogy bizonyos szavakat meg kellett változtatni, hogy megfeleljenek az Orosz Föderáció törvényeinek.


Ivar Dale, a Norvég Helsinki Bizottság vezető tanácsadója abszurdnak minősítette az orosz helyzetet, hogy bizonyos szavakat nem használhatnak, hozzátéve, hogy az internetes újságoknak Oroszországban nincs választási lehetőségük, ha meg akarnak felelni a törvényeknek (például tilos háborúnak nevezni azt, amit Oroszország Ukrajnában művel. Illetve aki álhírnek minősített információkat terjeszt, vagyis olyasmit állít, ami nem az orosz fél sikerekről szól, hanem a valóságról, az akár 15 évre börtönbe kerülhet az igazság kimondása miatt).


Atle Grønn ruszisztika-professzor egyáltalán nincs meglepődve a netes újság húzásán. Szerinte ritka az, hogy az orosz újságok szó szerinti kritikát közölhetnek le, és a Championatnak sincs más választása, mint hogy a rezsim játékszabályai szerint játsszon. A professzor azt is hozzátette, hogy az emberi természetnek alapvető része az igazság megszépítése, és az sem lepi meg, hogy ebben az esetben megszépítik az igazságot.


Forrás: NRK

 

Új fejezet a Northug-család történetében



A finnországi Rukában zajló sífutó világkupán november 25-én a férfiak 1,4 kilométeres távján Even Northug (a legendás Petter Northug öccse) megszerezte első világkupa-érmét, miután a második helyen futott be a célba, Johannes Høsflot Klæbo mögött, de Pål Golberg és Erik Valnes előtt (akik a 3. és a 4. helyet szerezték meg). Ennek a TV2 szakértőjeként a helyszínen tartózkodó Petter is örült, aki egy egészen jól hallható diadalüvöltéssel nyugtázta öccse sikerét. A szakértő a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy hihetetlenül büszke Evenre, és rengeteget jelent neki ez az ezüstérem.


A Northug-családban ezzel Even lett a harmadik, aki érmet nyert a világkupán (Petter 38 aranyat nyert 13 VB-arany, és két olimpiai győzelem mellett, míg Tomas egy világkupa-arannyal büszkélkedhet). Petter elismerésének adott hangot, kifejtve, hogy legfiatalabb öccse képes sebességet váltani, és mindig az elődöntőre, illetve a döntőre időzíteni a legjobb formáját. Korábban ez számított Even komoly gyengeségének. Maga a boldog ezüstérmes is megszólalt, ő úgy vélekedett, hogy jó dolog, ha a testvére örül a sikerének. Majd azt is hozzátette, hogy nagyszerű dolog, hogy dobogóra állhatott.


Forrás: VG

 

Mesteri norvég fordítás



A női kézilabda EB ljubjanai döntőjében északi rangadót rendeztek november 20-án Norvégia és Dánia részvételével. Ez a párosítás egyben a 2004-es döntő megismétlése volt, amit akkor Norvégia nyert 27-25-re. A történelem most megismételte önmagát, és Norvégia 27-25-re győzött. A 2022-es döntőben a kapuban Katrine Lunde, mezőnyben pedig Nora Mørk brillírozott. Lunde 10 kapuralövésből 4-et kivédett, míg Mørk kilenc lövésből nyolc gólt szerzett. Ráadásul úgy sikerült a norvég nemzeti csapatnak nyernie, hogy szinte végig hátrányban voltak.


Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány szerint a csapatból kivétel nélkül mindenki fenomenális munkát végzett, és ő hihetetlenül örül a kézis lányok és az egész norvég kézilabdázás sikerének. Nora Mørk a Viaplaynek úgy nyilatkozott, hogy ez az egész teljesen szürreális. Szerinte az egész meccs egyetlen hatalmas hullámvasút volt. Majd azt is hozzátette, hogy csak és kizárólag büszkeséget érez, és nem igazán érti, hogy ezt mégis hogy sikerült megcsinálni. Mørk álláspontja szerint a csapat ráadásul szinte az egész meccsen behúzott kézifékkel játszott, és csak önmagát tudja ismételni, nem tudja, hogy tudták megnyerni a döntőt.


A meccsen egészen az 53. percig kellett várni, hogy Norvégia vezetést szerezzen, de ami a legfontosabb, hogy ezt az előnyt a lefújásig sikerült megőrizni, sőt növelni is. Henny Reistad szerint rendkívül kellemes dolog, hogy az egész meccsen küszködnek, majd a végén megfordítják és megnyerik azt. A kapusposzton remeklő, 40%-os hatékonysággal védő Katrine Lunde fantasztikusnak nevezte a mérkőzést. A 42 éves veterán leszögezte, hogy remek tapasztalat volt szinte végig hátrányban lenni, majd a végén behúzni a meccset.

A döntőben Norvégia finoman szólva is beragadt a rajtnál. Az első 20 percben mindösszesen ötször tudtak túljárni Sandra Toft eszén. A dánoknak támadásban is jobban ment, a végül hat gólig jutó Louise Burgaard többször is átjátszotta a norvég védelmet. A vége felé kissé beindult a szekér, és a norvégok 12-15-ös hátránnyal vonulhattak szünetre. A második 30 percet egyértelműen jobban kezdte a norvég csapat, de egyenlíteni vagy fordítani sokáig nem tudott még. Amikor Norvégia a legjobban kínlódott, bejött Katrine Lunde, és több fontos védésével átsegítette hazája csapatát a holtponton. Ennek köszönhetően 10 perccel a vége előtt 22-22 állt az eredményjelzőn. Majd pedig 7 perccel a vége előtt 23-24-re Norvégia átvette a vezetést és megszerezte kilencedik EB-aranyát egy mesterien kivitelezett fordítással.


Forrás: VG


138 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page