top of page
Keresési találatok

1962 találat üres kereséssel

  • Országos szakácshiány a nyári szezon előtt

    A NAV legfrissebb adatai alapján csak Agder megyében 175 szakácsot keresnek, országosan pedig 1450 betöltetlen szakácsállás van. A tavalyi évhez képest kismértékben csökkent a hiány, de még így is magas. A járvány ideje alatt rengeteg szakács hagyta el az országot, és a legtöbben nem tértek vissza. Ricardo Sousa, az NHO (Norvég Vállalatok Szövetsége) munkatársa szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni Norvégiában a szakmunkásképzésre, és több pénzügyi támogatásra van szükség. Hozzátette, hogy fontos lenne a megfelelő szakmai képzések biztosítása a szakácsok számára. Az országos szakácshiány másik oka az, hogy sok fiatal otthagyja a szakmát. Az éttermek úgy próbálják kompenzálni a hiányzó munkaerőt, hogy rövidebb ideig tartanak nyitva, illetve gyakori az is, hogy egy hétköznapi napon zárva tartanak. A nyári szezon közeledtével azonban kiemelt fontosságú feladat, hogy a cégeknek a NAV-val közösen sikerüljön megfelelő számú szakácsot toboroznia, hogy zökkenőmentesen teljen a szezon. Forrás: NRK

  • 70 millió korona értékű petróleumgáz a rohingya menekülteknek

    A rohingya népcsoportot érintő humanitárius válság már 6 éve tart, és összesen eddig több mint 700 ezer ember kényszerült elmenekülni az erőszak és üldöztetés elől Mianmarban. A SAFE+ (Safe Access to Fuel and Energy Plus) elnevezésű ENSZ programot Norvégia már 2019 óta támogatja. A cseppfolyósított petróleumgázzal a menekültek tiszta energiához jutnak, és nem kell a menekülttáborok körüli erdőkben fákat kivágniuk ahhoz, hogy fűteni vagy főzni tudjanak. Johannes van der Klaauw, az UNHCR képviselője elmondta, hogy a norvég kormány már 190 ezer háztartást látott el cseppfolyósított petróleumgázzal. Forrás: UTROP

  • „Saga Farmann”, az elektromos vikinghajó

    Az 1890-es években egy klåstadi gazda árokásás közben megtalálta Norvégia negyedik vikinghajóját. A hajó most újra vízre száll, néhány elektromos motorral kiegészítve. Arne Emil Christensen régész, aki a klåstadi hajó ásatását vezette az 1970-es években, elmesélte egy interjúban, hogy az egyik klåstadi vízelvezető árok éppen keresztülment a hajó faszerkezetén. A hajó jelenleg a tønsbergi Slottsfjellsmuseetben van kiállítva, de néhány lelkes rajongó megépítette a „Saga Farmann” nevű hajót, amelyhez a Christensen által Norvégia negyedik vikinghajójának nevezett hajót vették alapul. Az eredeti klåstadi hajó Christensen szerint fenőköveket szállított a telemarki Eidsborgból, amelyből nagy mennyiségven találtak a hajóroncs körül. Mivel a hajótest középső részét a szállított anyagok tárolására használták, Christensen azt feltételezi, hogy csak legelöl és leghátul voltak evezők, és emiatt nehéz lehetett manőverezni a hajóval erős szélben. A hajótörés oka ismeretlen, magát a faszerkezetet pedig 998-ra datálják, így nincsenek adatok a hajótörésről. De az új „Saga Farmann” hajóhoz a norvég SeaDrive vállalat technológiáját használták fel, annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a történelem megismételje önmagát. Dan Cato Fagernes, a Farmann hajóépítő társaság vezetője szerint a merülési vonal alatt négy elektromos pod-drive fogja biztosítani, hogy a hajó ki tudjon kötni szélben és nehéz körülmények között is. A hajókabin deszkái alatt pedig hat akkumulátortöltő van, amelyek nehezék gyanánt egyenesen tudják tartani a hajógerincet. A vezérlőpult, a biztosítékok, a vezetékek és a kapcsolók rejtve vannak, hogy a lehető leghitelesebb élményt nyújtsa a hajó. A komfort szintje is összhangban van a 900-as években élő vikingek körülményeivel, az őrök pedig hálózsákban alszanak a hajókabinban. Az elektromos motorok lehetővé teszik, hogy a több mint 20 méter hosszú hajót benavigálják a kikötőbe, a hajó előrehaladását azonban elsősorban a 95 négyzetméteres vitorla biztosítja. Érdekesség, mondta Christensen, hogy a vitorla nagyjából annyiba kerülhetett, mint maga a hajó a vikingkorban. A „Saga Farmann” költségei ismeretlenek, de minden bizonnyal rengeteg önkéntes munkába és álmatlan éjszakába került. Forrás: ABC Nyheter

  • Új szabályok az afgánok menekültjogi kérelmeiben

    Az Igazságügyi és Vészhelyzeti Készenléti Minisztérium új iránymutatást adott a norvég Bevándorlási Hivatalnak (UDI) az afganisztáni nők és lányok menekültjogi kérelmeinek feldolgozásához. A Bevándorlási Törvény 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint a külföldi állampolgárokat védelemre jogosult menekültekként kell elismerni, ha az érintettek megalapozottan tartanak attól, hogy etnikai hovatartozásuk, származásuk, bőrszínük, vallásuk vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásuk, illetve politikai felfogásuk miatt üldözik őket. Az UDI úgy véli, hogy a nők és lányok jogainak korlátozása Afganisztánban olyan súlyos, hogy “különleges társadalmi csoportként” lehet őket meghatározni. Azt is hozzátette, hogy a jövőben is alaposan meg fogják vizsgálni, hogy a menekültjogot kérő személyeket üldözik-e, illetve valóban afgán állampolgárok-e. Forrás: Regjeringen

  • Humanitárius támogatás Mianmarnak és Bangladesnek

    A rohingya népcsoportot érintő humanitárius válság már 6 éve tart, és összesen eddig több mint 700 ezer ember kényszerült elmenekülni az erőszak és üldöztetés elől Mianmarban. A SAFE+ (Safe Access to Fuel and Energy Plus) elnevezésű ENSZ programot Norvégia már 2019 óta támogatja. A cseppfolyósított petróleumgázzal a menekültek tiszta energiához jutnak, és nem kell a menekülttáborok körüli erdőkben fákat kivágniuk ahhoz, hogy fűteni vagy főzni tudjanak. Johannes van der Klaauw, az UNHCR képviselője elmondta, hogy a norvég kormány már 190 ezer háztartást látott el cseppfolyósított petróleumgázzal. Forrás: UTROP

  • A norvég miniszterelnök az Európa Tanács csúcstalálkozóján

    Jonas Gahr Støre miniszterelnök is részt vett május 16-án az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján Reykjavíkban. A találkozó során Støre miniszterelnök és 45 másik európai vezető támogatásáról biztosította Ukrajnát a fennálló háborús helyzetben. Konkrét intézkedésekről is tárgyaltak annak érdekében, hogy Oroszországot felelősségre tudják vonni az elkövetett háborús bűnökért. Hasonló jelentőségű csúcstalálkozó legutóbb 20 éve volt az Európa Tanácsban. A miniszterelnök elmondta, hogy az európai közös értékek veszélyben vannak, így továbbra is küzdeni kell ezen értékek megőrzéséért. Azt is hozzátette, hogy amióta tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, olyan mértékű háborús bűnök és pusztítások történtek, amilyenekre a második világháború óta nem volt példa Európában, ezért elengedhetetlen Oroszország felelősségre vonása. Ez egy részletes nyilvántartási rendszerrel fog kezdődni, amely a háború okozta károkat dokumentálja. Az izlandi találkozón a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket az Európa Tanács által képviselt közös értékek - a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása - mellett. Forrás: Regjeringen

  • A világ legnagyobb hadihajója Oslóba érkezett

    A világ legnagyobb hadihajója, az amerikai USS Gerald R. Ford Norvégiában hajózik, és május 24-én 12 órakor kötött ki Oslóban. A nukleáris meghajtású, 333 méter hosszú és 78 méter magas repülőgép-hordozó május 24-én hajnali 6 órakor hajózott be az Oslo-fjordba. A Norvég Fegyveres Erők a hajó körül katonai tilalmi zónát alakítottak ki: minden vízi járműnek legalább fél kilométeres távolságot kell tartania a repülőgép-hordozótól, és repüléstilalmi övezetet hoztak létre a térségben. A rendkívül költséges hadihajónak (az építési költsége kb. 13 milliárd dollár volt) ez az első üzemi útja. A fedélzeten 4500 fős legénység található, valamint 90 repülőgép és helikopter befogadására alkalmas. A hadihajó látogatása és jelenléte különleges lehetőséget ad a Norvég Fegyveres Erőknek az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködésre, ami már 70 éves múltra tekint vissza. Az orosz nagykövetség szóvivője, Timur Csekanov úgy nyilatkozott, hogy Norvégia elismerte már korábban, hogy Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést az országra, így logikátlannak és károsnak tartják ezt a fajta hatalmi demonstrációt.

  • Ki lesz a norvég bajnok?

    A norvég férfi kézilabda-bajnokság elődöntőjének negyedik meccsére a Kolstad 2-1-es összesített vezetéssel érkezett Sandefjordba, hogy esetlegesen eldöntse a Runar elleni párharcot. Christian Berge tanítványai 27-23-ra diadalmaskodtak a május 18-i meccsen, ami azt jelentette, hogy az elődöntőt 3-1-es összesítéssel megnyerték, és készülhetnek az Elverum elleni döntőre. A mérkőzés krónikájához az is hozzátartozik, hogy a Runar egyetlen másodpercig sem vezetett, de összességében végig ott lihegett a Kolstad nyakán. A második félidőben azonban a vendégek már öt góllal is vezettek, innen még kettőre fel tudott zárkózni a sandefjordi gárda, azonban egyenlíteni vagy fordítani nem sikerült. A meccs legeredményesebb játékosa Janus Daði Smárason lett hét góllal. A Kolstad ellenfele a döntőben az az Elverum lesz, amelyik összesítésben 3-0-ra lesimázta a Nærbø elleni párharcot. Az elverumi csapat zsinórban kilenc bajnoki címet nyert, azonban a nagyhatalmi álmokat dédelgető Kolstad szeretné megtörni ezt az egyeduralmat, hogy aztán hosszú évekig ők uralhassák klubszinten a norvég férfi kézilabda-bajnokságot. Az alapszakasz küzdelmeit egyébként a Kolstad nyerte nyolc ponttal az Elverum előtt. A döntő első mérkőzését május 24-én játsszák. Forrás: VG

  • Norvég a csúcson

    Kristin Harila norvég hegymászó 8 óra alatt teljesítette a Mt. Everest és a Lhotse hegyi túrát. A hölgy Tenjen es Gelu serpákkal közösen 3:15-kor ért a Mt. Everest csúcsára, majd 11:15-kor a Lhotse csúcsát is bezsákolták. Kristin célja, hogy mind a tizennégy 8000 méteres hegycsúcsot meghódítsa mindösszesen fél év alatt. A mai teljesítményével ebből hatot már el is ért egyetlen hónap leforgása alatt. Forrás: The Himalayan

  • Kevesebb a gyűlöletbeszéd – kivéve a kisebbségek felé

    A tavalyi évben sokkal kevesebb ember számolt be arról, hogy gyűlöletbeszédnek voltak kitéve, összehasonlítva a 2018-as adatokkal. Ugyanakkor a kisebbségi háttérrel rendelkezőket nagyobb mértékben érint a probléma, mint másokat. Erről számolt be egy új felmérés, amelyet a Társadalomkutatási Intézet (Institutt for sammfunnsforskning, ISF) készített. A felmérésben azt vizsgálták, milyen következményekkel járt a pandémia, a majomhimlő-járvány kitörése és az oslói London pubban történt lövöldözés a különböző társadalmi csoportok tapasztalataira a gyűlöletbeszéddell kapcsolatban. Az oslói lövöldözés elkövetője bevándorló háttérrel rendelkezik, és összeköttetésben áll ismert szélsőséges iszlamista csoportokkal. A majomhimlő szinte kizárólag melegeket érintett. Ezen szempontok figyelembevételével vizsgálták a kutatók, hogy az események hozzájárultak-e ahhoz, hogy a melegek, a bevándorló háttérrel rendelkezők és a muszlimok különösen ki legyenek téve a gyűlöletbeszédnek, írja a Blikk. A tavaly nyáron gyűlölködő megjegyzéseket kapott emberek egytizede számolt be arról, hogy a megjegyzések kapcsolódtak a London pub előtti lövöldözéshez. Ugyanennyien mondták, hogy megjegyzéseket kaptak a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatban, és tízből négyen azt válaszolták, hogy a megjegyzések az LMBT+ emberek felé irányultak. - A kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi csoportok jobban ki vannak téve uszításnak és gyűlöletbeszédnek, mint a lakosság többsége – mondták a kutatók, Audun Tran Fladmoe és Marjan Nadim. Forrás: Nettavisen

  • Az ukrán parlament elnöke Norvégiában járt

    Május 16-án Ruslan Stefantsjuk, az ukrán parlament elnöke Norvégiába utazott. A hivatalos út Drammen városának meglátogatásával kezdődött, ahol Masud Gharahkhanival, a norvég parlament elnökével és ukrán menekültekkel is találkozott. Ezt követően a palotában járt, ahol Håkon koronaherceg és Szonja királyné fogadta. A hivatalos program később az oslói Ullevål kórházban folytatódott, ahol sebesült ukrán katonákat látogatott meg. Május 17-én, Norvégia nemzeti ünnepén Gharahkhanival együtt a norvég parlament erkélyéről üdvözölte a gyermekek felvonulását, ami nagyon nagy hatással volt rá. A hivatalos látogatás május 18-án ért véget a Kongsberg-csoportnál, ahol a NASAMS légvédelmi rendszerrel ismerkedett meg, amit Norvégia és szövetségesei adományoztak Ukrajnának. Forrás: Kongehuset

  • Tigriskölykök születtek a kristiansandi állatkertben

    Május 14-én nagy meglepetés érte a kristiansandi állatkert dolgozóit, ugyanis az egyik szibériai tigris, Boonya két kölyköt szült. Rolf-Arne Ølberg állatorvos számára is meglepő volt a hír, mivel most nem számítottak újabb vemhességre. De elmondta, hogy Boonya egy gondoskodo anyatigris, aki már többször szült, legutoljára 2021-ben. Forrás: NRK

  • Nem sikerült a hagyományos bergeni május 17-i ünnepség

    A nemzeti ünnep nem a terv szerint alakult, amikor a Skansen tűzoltóállomáson tartott hagyományos tiszteletadás hirtelen félbeszakadt. A tervezett 21 ágyúlövést három lövés után leállították. - Problémák vannak az ágyúkkal, így nem lehetett folytatni a díszlövéseket – mondta a tisztelgést vezető parancsnok, Christine Hauge Kristoffersen a résztvevőknek, írta a Bergensavisen. Később azonban nem tudta megmagyarázni, hogy ez miért történt. Az ágyúkat tesztelték a május 17-e előtti napokban, és akkor még minden rendben működött. A VG-nek úgy nyilatkozott a Bergenhus erőd parancsnoka, Erik Bøe, hogy egy ilyen hagyományőrző városban, mint Bergen, ilyenkor az emberek tágra nyílt szemmel néznek, és nem értik, mi történik. - Bergen sír. Elnézést kérünk az egész lakosságtól. Sokan vannak, akik tartani szeretnék magukat a megszokott hagyományokhoz, és a díszlövés egyike ezeknek a hagyományoknak. A reggeli események miatt a 10:30-as díszlövéseket a skanseni állomásról áttették Sverresborgba, mondta Bøe a Bergens Tidendének. Forrás: ABC Nyheter

  • Ki lesz Angliában az év játékosa?

    Az angol labdarúgó-bajnokság a végéhez közelít. Ennek jegyében hivatalosan is közzétételre került azon játékosok listája, akik pályázhatnak az év játékosa és az év fiatal játékosa címekre. Mindkét listán két norvég játékos szerepel, ugyanis a Manchester City csatárklasszisa Erling Braut Haaland, és az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is megkapta a jól megérdemelt jelölést. A szabály az, hogy csak 25 évnél fiatalabb játékosok közül kerülhet ki a legjobb fiatal játékos, és a 22 éves Haaland, illetve a 24 éves Ødegaard is eleget tesz az életkorral kapcsolatos kitételnek. Haaland 33 bajnokin lépett pályára, ezeken 36 gólt szerzett és kiosztott 7 gólpasszt, Ødegaard pedig az Arsenal színeiben 35 bajnoki meccsen szerepelt, ezeken 15 gól és 7 assziszt került a neve mellé. Rajtuk kívül az év játékosa-listára került még Kevin De Bruyne (a Manchester City középpályása és gólpasszmestere, idén eddig a bajnokságban 18-at osztott ki), Harry Kane (a Tottenham és az angol válogatott egyes számú gólfelelőse), Marcus Rashford (a Man. United remek szezont futó támadója, aki 33 bajnokin 16-szor talált be, és 5 gólt előkészített), Bukayo Saka (az Arsenal csatára, aki szintén kiemelkedő szezont fut, ugyanis 36 meccsen 13 gólt és 11 gólpasszt jegyzett ezidáig a bajnokságban) és Kieran Trippier (a Newcastle angol válogatott jobbhátvédje, aki 36 meccsen 1 gólig és 7 gólpasszig jutott, és védekezésben remek teljesítményt nyújtott). Ami egy kicsit meglepő, hogy a 36 meccsen 19 gólt szerző és 10 gólpasszt kiosztó „egyszezonos csoda” Mohamed Salah nem kapott nevezést (pedig a Liverpool „egyszezonos csodájának” ez már a sokadik remek szezonja, amióta Liverpoolba igazolt, hiszen idén nála több gólban csak Harry Kane és Erling Haaland voltak benne). Ami a legjobb fiatal játékosokat illeti, erre a listára Haaland és Ødegaard mellé az alábbi játékosok kerültek fel: Sven Botman, a Newcastle holland középhátvédje, Moisés Caicedo, a Brighton ecuadori védekező középpályása, Alexis Mac Allister, Caicedo argentin válogatott csapattársa, aki idén 10-szer köszönt be az ellenfeleknek. Alexander Isak, a Newcastle svéd válogatott csatára, aki 20 meccsen szerzett 10 góljával fontos szerepet játszott abban, hogy szinte biztos legyen a „Szarkák” BL-indulása jövőre. Továbbá még Gabriel Martinelli, az Arsenal brazil balszélsője, aki Ødegaardhoz hasonlóan 15 bajnoki gólt szerzett, és a korábban már emlegetett Bukayo Saka is eséllyel pályázik a cím elnyerésére. A díj átadására május 27-én, vagyis az utolsó bajnoki forduló előtt kerül sor. Forrás: VG

  • Vipps rekord május 17-én

    Május 17-én több mint 2,7 millió fizetés történt a Vipps alkalmazással. Rune Garborg, a Vipps vezérigazgatója örül annak, hogy ilyen sokan használták a digitális pénztárcát. Forrás: NRK

  • Módosul a költségvetés

    A kormány benyújtotta a módosított költségvetést, a következő változások érinthetik leginkább a lakosságot: Ingázók támogatása Megemelnék a laktanyában élők és a távolsági áruszállítással foglalkozó sofőrök adókedvezményét, valamint az általuk adómentesen elszámolható étkezési támogatás összegét. A laktanyában élők napi támogatását 177-ről 250 koronára, a távolsági áruszállítással foglalkozó sofőrök napi támogatását 24 órás távollét esetén pedig 300 koronáról 350 koronára emelnék. Különböző támogatások és a szociális segélyek árkorrekciója A társadalombiztosítás keretében több támogatási kulcs emelését javasolják, köztük az egyedülálló szülők gyermekgondozási segélyének maximális mértékét, valamint az alap- és kisegítő támogatás mértékét. A szociális segély mértékét egyedülállók esetében 150, az élettársak esetében 300 koronával javasolják emelni. A 17 év alatti gyermeket nevelők 100 koronával kapnak majd többet a javaslat szerint. Bővített fogászati támogatás A kormány a fogorvosi támogatások bővítését javasolja, ezek alapján a 21-24 éves pácienseknek mindössze egy 25 százalékos önrészt kellene fizetni. A jelenlegi rendszerben a 18 éves korig ingyenes a fogorvos, és a 19. vagy 20. életév betöltéséig van lehetőség csupán 25 százalékos az önrész fizetésére. Az ennél idősebbek teljes árat fizetnek. Az állami költségvetésben eredetileg azt tervezték, hogy 26 éves korig mindenkire kiterjesztik a módosítást, az önrész pedig 50 százalékos lesz, azonban a kormány szerint az állami támogatásokra vonatkozó szabályozáson belül nehéz lett volna ezt megvalósítani, ezért végül ezt a módosított javaslatot terjesztették elő. Megemelt jövedelmi határ Amikor a kormány tavaly megemelte 5000 koronával az egyedülálló szülőknek járó családi pótlék összegét, egy nem várt dolog történt: a jogosult szülők közül sokan elvesztették a támogatást, mivel így a jövedelmük a túllépte a jogosultsági határt. Most a kormány a problémát úgy szeretné orvosolni, hogy megemeli a jövedelmi korlátot, úgy, hogy akik korábban jogosultak voltak, továbbra is azok maradjanak. A tervezett változtatás idén július 1-től lépne hatályba. Forrás: E24

  • Liv Ullmann ismét a vörös szőnyegen

    Május 21-én mutatták be a Cannes-i Filmfesztiválon Liv Ullmann norvég színésznő, forgatókönyvíró és filmrendező életét és karrierjét bemutató minisorozatot: “A Road Less Travelled” A filmet az indiai születésű Dheeraj Alkar rendezte. A dokumentumfilm forgatása még 2021-ben kezdődött, és azzal zárul, hogy Liv Ullmann tiszteletbeli Oscar-díjat kapott Los Angelesben 2022-ben. Forrás: NRK

  • Újévtől ismét változnak az online kereskedelem szabályai

    Már több éve annak, hogy Norvégia szigorította az online webáruházakból történő rendelés szabályait. Ha a webáruház regisztrált az úgynevezett VOEC rendszerben (Vat on E-Commerce), akkor a vevő már a rendelés során kifizette a 25%-os áfát. Létezett azonban úgynevezett "ideiglenes nyilatkozattételi kivétel", amiben a webáruházaknak nem kellett befizetni az áfát pl. ha az áru értéke a szállítással együtt nem érte el a 350 koronát. A kormány most ezt a kivételt szünteti meg, így minden vevőnek, aki olyan online áruházból rendel, ami nem szerepel a VOEC rendszerben, teljes áfát és vámot kell fizetnie értékhatártól függetlenül. Forrás: Nettavisen

  • Norvégia nemzetközi konferenciát szervez a gyermekek védelméről

    A fegyveres konfliktusokkal teli világban a gyerekek különösen ki vannak téve az erőszaknak és bántalmazásnak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint ez napjaink egyik legsürgetőbb politikai és humanitárius feladata, de mégis az egyik legelhanyagoltabb téma. Norvégia most azon dolgozik, hogy mozgósítsa a nemzetközi közösséget, hogy vállaljanak kötelezettségeket a háború és fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek védelmének érdekében. A konferencia június 5-6-án Oslóban kerül megrendezése, melyet az ENSZ-Titkársághoz tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával (OCHA), az ENSZ Főtitkárának Gyermekek és Fegyveres Konfliktusok Ügyében Illetékes Speciális Hivatalával és az Afrikai Unióval közösen szerveznek. Huitfeldt hozzátette, hogy a gyermekeket a nemzetközi humanitárius jog értelmében különleges védelem illeti meg, és elsőbbséget kellene élvezniük a humanitárius segítségnyújtás során. A legtöbb esetben ez nem így történik, és ezek a konfliktusok mély sebeket okoznak nekik, és ez kihat a jövőjükre is. Az elmúlt 30 évben megkétszereződött a konfliktusövezetekben élő gyermekek száma. Az ENSZ 2005 és 2020 között több mint 266 ezer súlyos jogsértést igazolt, amit gyermekek ellen követtek el. Norvégiát Anniken Huitfeldt külügyminiszter képviseli a konferencia házigazdájaként. A rendezvényen részt vesz Anne Beathe Tvinnereim nemzetközi fejlesztési miniszter is, Virginia Gamba, az ENSZ gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különleges képviselője, számos ország politikusa, az Afrikai Unió, valamint az Európai Unió képviselői. Forrás: Regjeringen

  • Ki lett az év játékosa a Premier Leagueben?

    Az angol újságírók Erling Braut Haalandot szavazták meg a Premier League (angol labdarúgó-bajnokság élvonala) legjobb játékosának. Ezen a szavazáson honfitársa, Martin Ødegaard a harmadik helyen végzett. Haaland a Manchester City hivatalos honlapjának arról beszélt, hogy ez egy nagyon nagy elismerés neki, amiért ő rendkívül hálás. A norvég csatár a 800 újságíróból álló testülettől kapta meg a díjat. Haaland a szavazatok 82 százalékát gyűjtötte be, ekkora fölénnyel pedig még soha senki nem nyert. Második és harmadik helyen az Arsenal párosa, Bukayo Saka és Martin Ødegaard futottak be, negyedik helyen végzett a Manchester City középpályása, Kevin De Bruyne, az első ötbe még Marcus Rashford, a Manchester United csatára került be, aki elvileg élete eddigi legjobb szezonját futja (azt meglepőnek tartom, hogy Mohamed Salah – aki elvileg a leggyengébb szezonját futja, amióta Liverpoolba igazolt, még így is minden fontosabb mutatóban jobb, mint Rashford – nem került be a TOP5-be). Haalandon kívül eddig csak hárman voltak, akik első PL-szezonjukban megkapták ugyanezt a címet: Rúben Dias (2021), Gianfranco Zola (1997), Jürgen Klinsmann (1995). Forrás: Aftenposten

  • Az olasz elnök Norvégiába látogatott

    Harald király betegsége miatti Håkon koronaherceg fogadta május 11-én Sergio Mattarella olasz elnököt. Az elnök lányával, Laura Mattarellával látogatott Norvégiába. A palotában tartott hivatalos fogadáson az olasz elnök ajándékokat adott át a norvég királyi családnak, köztük olasz borokat. Sonja királynő, Mette-Marit koronahercegnő és Astrid hercegnő is jelen volt a fogadáson. Mattarella csütörtökön Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel is találkozott, illetve pénteken Trondheimbe utazott, ahol meglátogatta az NTNU-t és a Nidaros katedrálist. Forrás: NRK

  • Pozitív hírek a munkaerőpiacról

    A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) első negyedéves jelentése szerint több munkahely és magasabb bér jellemzi a norvég munkaerőpiacot az előző év azonos időszakához képest. A statisztika ugyanakkor azt is mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta enyhén növekszik. A megnövekedett munkanélküliség nagyrészt annak tudható be, hogy több az álláskereső fiatal. Az elmúlt év során közel 128 ezer 25 év alatti fiatalnak sikerült elhelyezkedni a norvég munkaerőpiacon. Forrás: NRK

  • Történelmi csúcson az olajalap

    Május 18-án a norvég olajalap értéke átlépte a 15 ezer milliárd koronát, ami új rekordnak számít. Ha ezt szétosztanák a norvégok között, minden egyes lakos részesedése kb. 2,7 millió korona lenne. Forrás: NRK

  • Jó turistaszezonnak nézünk elébe

    A gyenge norvég valuta miatt a munkaadók szövetségének turizmussal foglalkozó részleget (NHO Reiseliv) jó turistaszezonra számít idén. Ezt a várakozást az a tény is alátámasztja, hogy 10-ből 6 szállásadó jelenti, hogy legalább ugyanennyi vagy még több foglalásuk van, mint tavaly, és már a tavalyi sem volt rossz - mondja Kristin Krohn Devold az NHO-tól. Leginkább a nyugati és az északi országrészek a népszerűek. Az emelkedő árak miatt sokan spórolásra kényszerülnek, és ezért sok norvégnak nem éri meg külföldre utazni, a máshonnan érkező turistáknak pedig most olcsóbb Norvégiába utaznia, mint egyébként lenne, tehát a gyenge valuta húzóerő lesz - mondja Krohn Devold. Forrás: NRK

  • Norvégia az Északi-sarkvidéki Tanács elnöke

    Norvégia csütörtök délután átvette az Északi-sarkvidéki Tanács elnöki szerepét Oroszországtól, tájékoztatott a Külügyminisztérium. Az esemény egy online konferencia keretén belül zajlott, amelyen a nyolc sarkvidéki ország (Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Oroszország és az Egyesült Államok) mellett az őslakos népek hat képviselője is részt vett. Oroszország 2021 óta vezette a Tanácsot, azonban minden politikai kapcsolatot megszakadt, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. Már korábban is érzékelhető volt a feszültség, amely az elnökség Norvégiának való átadását övezte. - Fontos, hogy az Északi-sarkvidéki Tanács fennmaradjon – írta Anniken Huitfeldt külügyminiszter (Ap) a Twitteren csütörtök délután. - Az a célunk, hogy az Észak-sarkvidéki Tanács újrakezdje fontos munkáját a mi vezetésünk alatt. A többi tagállammal együtt most tisztázni szeretnénk, hogy ez a gyakorlatban miként tud megvalósulni – áll a Külügyminisztérium által kiadott nyilatkozatban. Forrás: VG

  • Életkori korlátozás az energiaitalokra?

    A Forbrukerrådet a gyerekek egészségére hivatkozva szeretne bevezetni életkori korlátozást az energiaitalokra, ugyanis jelenleg semmi nem tiltja a fiataloknak a fogyasztást. Inger Lise Byverket a Forbrukerråd vezetője aggódik: egy félliteres ital magas koffeintartalma miatt okozhat alvászavarokat illetve hatással lehet a szívre, az érrendszerre és a központi idegrendszerre - mondja, továbbá függőséget is okozhat. A gyerekek kisebb testtömegük miatt a felnőtteknél alacsonyabb mennyiségű koffeint tudnak csak tolerálni. A megkérdezettek 68%-a támogatná az életkori korlátozás, de az megosztja az embereket, hogy 16 vagy 18 év legyen-e a korhatár. - Különösen aggasztó, hogy a 10-12 év közötti gyerekek közül 4-ből egy fogyaszt heti rendszerességgel energiaitalt, és akkor is inkább a nagyobb kiszerelést választják - mondja Byverket. Már néhány országban bevezettek korlátozást az energiaitalokra, mint például Litvániában és Lettországban, de máshol is dolgoznak már hasonló korlátozáson. A Nettavisent az egyik legnagyobb energiaital-gyártótól, a Red Bulltól a Bryggeri- og drikkevareforeningen-hez (BDF) irányították, azzal a kérdéssel, hogy mit gondolnak az italok életkori korlátozásáról. A sajtófelelős, Erlend Fuglum szerint az energiaitalokat nem kellene más korlátozás alá vetni mint más koffeintartalmú termékeket: mint például a kávét, jeges kávét, a teát, a csokis tejet és a kólát. Ezért szerintük nem az ital típusát kellene nézni, hanem a koffeintartalmát. Fuglum szerint az energiaitaloknak kicsit kevesebb a koffeintartalma a filteres kávénál és más termékekben is, mint például a kozmetikumokban is található koffein, de szerintük a gyerekek szervezetébe a kakaóból, illetve a csokis tejből kerül a legtöbb koffein (egy 2021-es kutatás alapján). Szerinte a hatóságoknak bővíteniük kellene az ismereteiket, mielőtt korlátozást vezetnének be. Mindenesetre az Egészségügyi Minisztérium most megkérte az Élelmiszeripari Felügyeletet (Mattilsynet), hogy vizsgálja meg a gyermekek és a 18 év alatti fiatalok energiaital-fogyasztásának korlátozására irányuló intézkedéseket, beleértve a korhatárt is, és csak ezen vizsgálat után fognak dönteni az energiaitalok korhatárának bevezetéséről. Forrás: Nettavisen

  • Édes rémálom, avagy egy norvég műbalhé

    Az eset május 8-án történt a 31 éves norvég állampolgárral, Jenny Mina Rødahllal, aki a Dagbladet Pluss újságírója. Épp az ágyában pihent, és azon gondolkodott, mit nézzen a Netflixen. Az est fénypontja egy 250 grammos, Svédországban vásárolt Daim ízesítésű (karamell és mandula grillázsos) Freia tejcsokoládé lett volna, de mikor beleharapott az édességbe, valami szörnyű dolgot vett észre. Csak annyit tudott meglepetésében mondani, hogy “Istenem, ez nem Daim”. Az újságírónő azonnal dokumentálta a döbbenetét, és megosztotta a fényképeket és videókat a barátaival. Őket ugyanúgy sokkolta a történet, ugyanis a csomagolással ellentétben a csokoládé nem Daim, hanem Kvikk Lunsj ízesítésű (a Kit-Kat norvég verziója) volt. Rødahl eddig nem vette fel a kapcsolatot a gyártóval, de szeretne választ kapni arra, hogyan történhetett a gyártási hiba. A Mondelez International - a Freia gyártója - azt nyilatkozta, hogy már kaptak egy megkeresést egy másik vásárlótól, aki ugyanazt tapasztalta, mint Rødahl. A cég megkérte az érintetteket, hogy küldjék be a terméket további vizsgálat céljából. Az még tisztázatlan, hogy a károsult ügyfeleket hogyan fogja kompenzálni a vállalat, illetve az sem derült még ki, hogy miként történhetett a gyártási hiba, és hány ügyfelet érinthet a probléma. Forrás: Dagbladet

  • Milyen titkokat rejt a stavangeri dóm?

    A stavangeri dóm építése alig pár évtizeddel a vikingkor vége után kezdődött. A templom 2020. május elseje óta zárva tart a restaurációs munkálatok miatt. 2021 folyamán az archeológusok kiásták a padló alatti kúszópincét, ám arra, amit ott találtak, senki nem volt felkészülve. De még mielőtt leleplezném a nagy titkot, ugorjunk vissza egy kicsit 1967-be. Ugyanis ebben az évben már járt valaki a dóm padlózata alatt. Perry Rolfsen ebben az évben lett a Stavangeri Múzeum régésze. Emberünk fejében csak egy kérdés keringett: van-e valami a stavangeri dóm padlózata alatt? Rolfsennek tudomása volt egy kis nyílásról, amin keresztül be lehet mászni a padló alá. Egy kellemes szombat délutánon a fiatal régész egyedül maradt a dómban, és ekkor akcióba lendült. A stavangeri Régészeti Múzeum honlapjának beszámolója szerint Rolfsen beszerzett egy munkalámpát, majd bemászott a korábban emlegetett nyíláson át a padló alá. Amíg itt kúszott-mászott, számos járatot és kamrát látott, emellett csontvázak és koporsók maradványait kellett kerülgetnie. Ám nemsokára váratlanul kialudt a fény, miután kihúzódott kábel. (A sötétben a csontvázak életre keltek, és szegény Perry Rolfsent soha többet nem látta senki élve, miután az örök nyugalmukban megzavart csontvázak brutális kegyetlenséggel végeztek vele. Csontjai még most is a dóm padlója alatt nyugszanak.) A sötétben tapogatózó fiatal régész kezdett pánikba esni. Hogy tájékozódni tudjon, hallgatta a fölötte járkálók lépteit, de ez nem vezetett eredményre, ugyanis folyton az egyik oldalhajó alatti kamrában kötött ki. De ekkor Rolfsenre rámosolygott a szerencse, ugyanis megtalálta a kihúzódott kábelt. És lőn világosság! Két órányi tévelygés után a fiatal régész vérző arccal, szakadt ruházatban és koszosan felbukkant a padló alól. Pár nappal később beszámolt Ole Tingdal templomgondnoknak arról, amit talált. Rolfsen most már tudta, hogy a templom padlója kőfalakon nyugszik, és az itt lévő kamrákban emberi csontok vannak, amelyeket még egy réteg talaj borít be, vagyis még van bőven mit feltárni. Ez felkelti a helyi régészek kíváncsiságát. Vajon ez a felfedezés fényt derít Stavanger városának a múlt ködébe vesző alapítására? A legtöbb építészettörténész szerint a dóm legrégebbi részei az 1120-as évekre datálhatók. Ez a dátum nagyjából egybeesik a helyi püspökség alapításának idejével. Ezzel szemben E. C. Hohler történész azon az állásponton volt, hogy a keleti hajó egyes részei inkább az 1000-es évek végére jellemzők. 1967 és 1968 folyamán a templom szentélynégyszöge alatti kriptában feltárások zajlottak, ám a hajó alatti teljes terület feltárására nem volt elég pénz. A feltárások során Rolfsen és kollégái 28 keresztény sírt találtak, ezekben pedig 30-nál is több csontvázat, amelyekről szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy a 800-as évek eleje és az 1100-as évek eleje közötti időszakból származnak. Vagyis ezek a csontvázak még a dóm felépülése előtt kerültek oda. Rolfsen a forskning.no-nak még 2022-ben beszámolt arról, hogy amikor 1968-ban elküldték a csontokat Oslóba az Anatómiai Intézetbe, ott az ország más részeiből származó csontokkal összekeverték a stavangeri leleteket. De kiket is temettek el a dóm alá? Írott források és sírkövek feliratai alapján történészek és régészek számos, itt eltemetett embert beazonosítottak, de a pontos nyughelyét egyiknek sem lehet 100%-os pontossággal meghatározni. Feltehetőleg a legtöbb stavangeri püspököt idetemették, de konkrét információból eléggé kevés van. Például Audun Eyvindsson püspököt, aki 1445. november 3-án hunyt el, biztosan a dóm alatt temették el. A legkorábbi név Arnbjørg Heimnæsé, akit 1280 körül helyeztek ugyanitt végső nyugalomra. Egy másik régi név Thorgeir Peterssøné, aki 1310. augusztus 24-én kelt végrendeletében rögzítette, hogy őt is stavangeri dóm alatt temessék el. Rolfsent még többen követték a padló alá, ők fa- és textilmaradványokat, illetve szétszórva heverő csontokat találtak. 2021-ben a teljes templomhajó alatti területet feltárták a régészek, ekkor minden itt talált csontot a lehető legnagyobb gondossággal dokumentáltak, hogy ne ismétlődhessen meg az 1968-as fiaskó, ami Perry Rolfsen szerint egy rendkívül szomorú eset, habár a mostanában lezajlott feltárásoknak nem a csontvázak voltak a fő célpontjai, sokkal inkább két vikingkori épület nyomait kutatták, amelyek feltehetőleg ugyanott álltak egykoron, ahol ma a dóm épülete. Az archeológusok bronzcsatok és -ékszerek maradványait is megtalálták. Haldis Hobæk régész még 2022-ben beszámolt a forskning.no-nak arról, hogy a leletek csak tovább erősítik azt a feltételezést, hogy Stavanger környéke már a vikingkorban fontos helynek számított társadalmi szempontból. Az is rejtély, hogy ki pénzelte a dóm felépítését. A királysagák beszámolnak arról, hogy I. Sigurd Magnusson (más néven Jeruzsálemjáró Sigurd), aki 1103 és 1130 között Norvégia királya volt, és 1128-ban el akarta venni második feleségét, Ceciliát, akkor a bergeni püspök nemet mondott neki. A stavangeri püspök viszont igent, de cserébe azt kérte a királytól, hogy szálljon be egy nagyobb összeggel a templom felépítésébe. A dóm 2025-ben fogja ünnepelni 900 éves jubileumát, ugyanis ebben az évben került sor a stavangeri püspökség megalapítására. De a templom maga ennél is régebbi, ugyanis az építkezés kezdetét 1105 környékére teszik. Ez pedig a korszak hagyományainak megfelelően 100 évnél is tovább tartott. A történelem úgy tartja, hogy a munka legnagyobb részben a brit kőfaragók keze munkáját dicséri, de a szakértők arra jutottak, hogy a legkorábbi munkálatok a normannokhoz és a Német-római Birodalomhoz köthetők. Most 2023-at írunk, a régészek pedig egy újabb nagyméretű feltárást folytatnak a dómon kívül, eközben más szakemberek magát a templomot állítják helyre. A feltárás során további, a 12. század elejéről származó leleteket találtak, amelyek fontos szerepet játszhatnak Stavanger város eredetének feltárásában a projektet vezető Hege Hollund szerint. Emellett még további csontvázakra bukkantak, amelyek közül az egyik a legrégebbi keresztény sírok egyikében nyugodott, vagyis valamikor a 12. században lett eltemetve. További különlegessége a férfi csontvázának, hogy becslések szerint 190 cm magas lehetett életében, ami abban az időszakban több mint szokatlan volt. A csontokat DNS-vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiderüljön ki volt ő, honnan jött, és mennyi idős volt halálakor. Egy újabb nagy kérdés, ami megválaszolásra kerülhet, hogy a régészek meg fogják-e találni Erling Skjalgsson maradványait. Róla azt kell tudni, hogy ő vette el Olaf Tryggvasson nővérét, Astridot, uralma Norvégiában a Sogne-fjordtól Lindesnesig terjedt. De amikor a király jarlnak akarta kinevezni, akkor ezt elutasította. Az ember úgy emlegették Erlinget, mint a „rogalandiak királyát”. Jelleméről azt kell tudni, hogy alattvalóival emberségesen bánt, barátaihoz hűséges volt, emellett rendkívül büszke férfi volt, aki semmiféle felsőbb hatalom előtt nem volt hajlandó meghajolni. Talán emiatt sem jött ki túl jól II. (Szent) Olaffal. 1028 december 21-én a király emberei orvul rajtaütöttek és valahol a Bokna-fjord (ez a fjord Stavanger és Haugesund között terül el) környékén meggyilkolták. Lányának, Ragnhildnak köszönhetően viszont számos későbbi norvég királynak ő lett az ősapja. Ebből a vérvonalból származik III. Olaf (más néven Olav Kyrre, vagy Csendes Olaf, uralkodott: 1067-93) és II. Magnus Haraldsson (1066-69). A kérdés pedig az, hogy vajon Erling Skjalgsson csontjai a stavangeri dóm közelében nyugszanak-e. Forrás: Forskning.no

  • Mehetett volna máshová is Haaland?

    Ole Gunnar Solskjær, a Manchester United egykori játékosa, majd vezetőedzője meglepő állítást tett. A norvég szakvezető korábban a Moldénél együtt dolgozott Haalanddal, és 2018 nyarán súgott egykori csapatának az akkor még Norvégiában pallérozódó fiatal csatárról. Solskjær – aki 2018 decemberében a Vörös Ördögök vezetőedzője lett – 4 millió fontért felkínálta Haalandot egykori csapatának, legalábbis a VG erről számolt be, amikor május 12-én, pénteken egy United-szurkolókkal és Solskjærral tartott rendezvényről tudósított. Azt írják, hogy Solskjær ugyan nem említette név szerint Haalandot, csak annyit mondott, hogy a Moldénak van egy rendkívül tehetséges csatára, akinek Manchester vörös felén kellet volna kikötnie. Azonban nem így történt. A Molde és a Salzburg 2018 augusztusában megegyeztek Haaland átigazolásáról, aki 2020 januárjában otthagyta Salzburgot a Borussia Dortmund kedvéért, innen pedig 2022 nyarán a Manchester Cityhez (a United városi riválisa) igazolt. Forrás: NRK

  • Támogatás az ukránok hazatéréséhez

    Tavaly óta eddig összesen 339 ukrán állampolgár kért anyagi támogatást a hazatéréshez a norvég Bevándorlási Hivatal (UDI) információi alapján. A UDI 15 ezer korona támogatást ad azoknak, akiknek a kérelmét jóváhagyták, és visszatérnek Ukrajnába. Forrás: NRK

  • Kibocsátásmentes motorcsónakok 2025-től

    A kormány nemrég benyújtott javaslata alapján 2025-ig minden motorcsónaknak kibocsátásmentesnek kell lennie, a kompokat pedig minél hamarabb le kell cserélni kibocsátásmentes hajókra, tájékoztatott a Közlekedési Minisztérium. - Mind az állam, mind pedig több megyei önkormányzat leváltotta már a régi dízelkompokat kibocsátásmentesekre,, és ígéretesnek látszik a motorcsónakok helyzete is. Viszont a szennyezést csökkenteni kell, ezért szeretném bevezetni a kibocsátásmentességre vonatkozó előírást a kompokra és a motorcsónakokra egyaránt – mondta a közlekedési miniszter, Jon-Ivar Nygård (Ap). - Nagyon fontos része a klímapolitikának, hogy a közbeszerzéseknél érvényesítsük az elveinket, és nagyon örülök, hogy ezek az előírások bevezetésre kerülnek – mondta Nygård az NRK-nak. - Egy kis időbe fog telni, hogy lecseréljük a szerződéseinket. Tiszteletben tartjuk a már érvénybe lépett szerződéseket, de idővel minden együttműködést kibocsátásmentesre váltunk – mondta Eide a csatornának. Jelenleg körülbelül 200 komp és 80 motorcsónak szeli Norvégia partmenti vizeit. Évente nagyjából 580 000 tonna, illetve 130 000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, az Igazgatási és Pénzügyi Igazgatóság (Direktoratet for forvalting og økonomistyring, DFØ) jelentése alapján. Forrás: Nettavisen

  • Ennyivel drágább idén május 17-ét ünnepelni

    Az idei május 17-i nemzeti ünnep költségei a háztartásokban magasabbak a korábbi éveknél az infláció, a gyenge korona és a rekordmagas élelmiszer-áremelkedés miatt. A fagylalt, üdítőital, virsli, sütemény, bunad és öltöny mind a norvég kultúra részei a nemzeti ünnepen, amiről nem igazán mondanak le a norvégok. A norvég Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak (az alkoholos italok nélkül) 10,5%-kal emelkedtek a tavalyi évhez képest. Például a Pavlova torta elkészítése (fő hozzávalói: tojás, cukor, tejszín, tej, bogyós gyümölcsök) átlagosan 11,8%-kal kerül többe idén, ami főként a friss bogyós gyümölcsök áremelkedésének köszönhető, ami meghaladta a 20%-ot. A virsli, fagylalt, üdítők 6-7%-kal drágultak, míg a ketchup és mustár 17%-kal. A ruhák és cipők ára “csupán” 2,5%-kal emelkedett. A felnőttek számára a nemzeti ünnephez hozzátartozik a pezsgős reggeli és az éjszakai szórakozás is. Az alkoholos italok és dohányáru ára 5,2%-kal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az éttermi szolgáltatások ára átlagosan 8,2%-kal nőtt. Az étteremtulajdonosok úgy látják, hogy a kereslet nem csökkent, könnyen értékesítették idén is az ünnepi csomagajánlataikat. A legtöbb norvégot nem akadályozza meg az áremelkedés a nemzeti nap méltó megünneplésében. Forrás: E24

  • Jobban van a király

    Haakon koronaherceg elmondta, hogy a király egészségügyi állapota javul, de az még bizonytalan, hogy tudja-e majd köszönteni az embereket május 17-én. - Úgy gondolom, hogy ő biztosan meg szeretne gyógyulni május 17-ig, viszont követnünk kell az orvosok javaslatait, és kivárni a gyógyuláshoz szükséges időt – mondta a koronaherceg. Hozzátette, hogy a király állapota javul, viszont pár napig még a kórházban kell maradnia. Csütörtökön látogatott el az olasz államfő és lánya Norvégiába. Haakon koronaherceg és Sonja királyné fogadta őket. A koronahercegi párt arról is kérdezték, hogy milyen érzés számukra, hogy lányuk most érettségizik. Ingrid Alexandra hercegnő jelenleg az oslói Elvebakken gimnázium végzős tanulója. - Nagyon kellemes, már nagyon várjuk a május 17-ét – mondta Mette-Marit koronahercegné. - A szülők is csatlakoznak a végzősök ünnepléséhez? - Meglátjuk, hogy minket is meghívnak-e. Amennyiben igen, azt minden bizonnyal dokumentálni fogjuk – mondta a koronahercegi pár. Forrás: ABC Nyheter

  • Tűzgyújtási tilalom

    Az emberek többsége azt hiszi, hogy a nyári időszakban teljes mértékben tilos tábortüzet rakni. De lássuk, mik a szabályok valójában. Norvégiában törvény szabályozza a tábortűz gyújtását a természetben. A szakemberek attól tartanak azonban, hogy a tűzvédelmi hatóságok a médiával és az információs táblákkal karöltve teljesen ellehetetlenítik a természetjárás kultúrájának ezt a fontos elemét azzal, hogy azt a benyomást keltik, hogy a tűzrakás teljes mértékben tiltott. A tábortüzek ugyanis a természetjárás fontos részét képezik, távoltartják a szúnyogokat, megszárítják a nedves ruhákat és a vacsora elkészítésében is nagy szerepük van. Az április 15. és szeptember 15. közötti időszakban általános tűzrakási tilalom van érvényben egész Norvégia területén. Ez azonban nem egyenlő a tábortüzek teljes betiltásával, kivételt élveznek ugyanis azok a szituációk, ahol nyilvánvaló, hogy a tábortűz rakása nem fajulhat tűzvésszé. Ha ezt nem tudod reálisan felmérni, akkor amúgy is jobb inkább nem játszani a tűzzel. Olyan törvény azonban a közhiedelemmel ellentétben nem létezik, ami előírja, hogy a tűzvédelmi hatóságokat értesíteni kell arról, hogy tábortüzet készülsz rakni. Ennek ellenére bizonyos helyi tűzoltóságok kérik a lakosságot, hogy jelentsék be, ha tábortüzet kívánnak rakni, és adják meg a tűz kioltásának várható időpontját is. Sok helyen a hatóságok azt is elvárják, hogy a tüzet sötétedéskor eloltsák. A szakemberek attól tartanak, hogy a lakosság egyre kevesebbet tud a tűzrakási szokásokról, ezzel együtt a felelős és biztonságos tűzrakásról és -oltásról. Ezzel együtt rengeteg a felesleges aggodalomból származó bejelentés is a tűzoltóságnál, ami a tűzoltóság kiszállási kötelezettségéből adódóan a kiszállások 40%-áért is felel. Országos szinten a felesleges kiszállások száma évente 55.000, ez pedig jelentős erőforrásokat vesz el a tűzvédelmi hatóságoktól, és a közutakon is növeli a balesetveszélyt. Ugyan vannak olyan helyek, például Sogn környékén, ahol a tábortűz gyújtását internetes sémán keresztül is be lehet jelenteni, erről azonban a turisták általában nem értesülnek. Ezzel együtt kérik azonban a túrázókat és a szabadban tartózkodókat, hogy olvassák el a kihelyezett információs plakátokat, és véletlenül se használják ezeket gyújtósnak. Fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon a saját maga által rakott tűzért, és ne hagyjon kioltatlan tüzet felügyelet nélkül. Egy liter víz általában nem elég a tábortűz teljes kioltásához. A megmaradó szikra és parázs is óriási erdőtüzet tud okozni, ha például a szél segítségével átterjed a száraz aljnövényzetre vagy a fákra. Tábortüzet érdemes ezért például vízparton, a víz vonalához közel gyújtani apálykor, így a dagály segíthet a tűz kioltásában. Ezen kívül kávéfőzéshez és más kisebb feladatokhoz használhatunk gázégőt is, így nem kell a tűzrakással és -oltással bajlódnunk egy ötperces főzőcskézés kedvéért. Íme tehát a pontos szabályok: Április 15. és szeptember 15. között általános tűzgyújtási tilalom van Norvégiában. Ebben az időszakban nem gyújthatunk tüzet és grillt (egyszer használatos «engangsgrillt» sem) erdőben, annak közelében, vagy földeken, mezőkön. Olyan helyeken lehet tüzet rakni és grillezni, ahol nyilvánvaló, hogy nem üthet ki tűzvész. Ilyen helyek például a hóval borított területek, a folyamatos esőzésnek kitett területek, stb. Vízparton ahol erdőről és más növényzettől tisztes távolságban vagyunk, grillezhetünk, illetve a kommunék által jóváhagyott tűzrakó és grillezőhelyeken is. Mindig tájékozódjunk az adott kommune helyi szabályzatáról, mert eltérhet az országos rendelkezéstől. A norvégiai erdőtüzekről: - a 2000 és 2007 között regisztrált tűzesetek 46%-át emberek okozták, például gyújtogatás, vagy nyílt tűz felelőtlen használata. 8%-ért villámcsapás volt a felelős, a tűzesetek 38%-a pedig ismeretlen eredetű volt. - az ismeretlen eredetű tüzek hátterében is emberi aktivitás áll, például vonat elhaladásakor kipattanó szikrák. Minden tűzeset, amelyet nem természeti jelenség okoz, emberi eredetűnek minősül.

  • Ápolók Nemzetközi Napja

    Ingvild Kjerkol egészségügyi és gondozási miniszter az Ápolók Nemzetközi Napján köszönte meg a szakemberek mindennapos, erőfeszítésekkel teli munkáját. Forrás: Helse- og omsorgsdepartementet

  • Május 12. - A nynorsk napja

    1885-ben ezen a napon a Stortinget határozatban rögzítette, hogy a nynorsk egyenértékű a bokmål-al. Az ünnepnap célja, hogy népszerűsítse a nynorsk használatát, és hogy több nynorsk szöveget lássunk, mint szoktunk. Miert szöveget? Mert a nynorsk nem beszélt forma, hanem több (nyugat-)norvég dialektus összeollozott verziója, amit elsősorban írasban használnak. Az írott norvég nyelvről bővebben is olvashattok a honlapunkon. Forrás: Noregs Mållag

  • A koronázási ékszerek megtekinthetők Trondheimban

    A korona az egyik legnagyobb szimbolikus jelentőséggel bíró tárgy Norvégiában. Azt mutatja, hogy Norvégia királyság, ezért szerepel egy korona a címer felett is. Ezen kívül a korona a maga színes ékköveivel egy lenyűgöző példája az aranyművességnek – mondta Geir Thomas Risåsen a Nidaros Székesegyház restaurátorai által kiadott sajtóanyagban. Risåsen volt a projektvezető, amikor 2006-ban megnyílt a koronázási ékszerekről szóló kiállítás az érseki palotában. Nagy-Britannián kívül minden európai királyság eltörölte a koronázást, és csak Norvégiában helyettesítik ezt felszentelési ceremóniával (signingsseremoni). Viszont koronázási ékszerek vannak, amelyek megtekinthetőek. A nagy-britanniai koronázási szertartás alkalmából a kiállítás ingyenesen látogatható május 6-án, szombaton, és május 7-én, vasárnap. A koronázási ékszerek a trondheim érseki palota boltíves termeiben vannak kiállítva. Közéjük tartozik a királyi korona, a király országalmája, jogara, a birodalmi kard, a királynő koronája, jogara, országalmája, és a trónörökös koronája. A legtöbb ékszer Carl Johan király tulajdonában állt, amikor 1818-ban megkoronázták a Nidarosdomban. VII. Haakon király volt az utolsó, akit megkoronáztak. Röviddel az 1906-os koronázást követően a koronázásra vonatkozó paragrafust eltávolították az alkotmányból. Amikor Haakon király 1957-ben meghalt, Olav király határozott kívánsága volt, hogy fogadja Isten áldását az uralkodására, így a templomi felszentelési hagyományt tovább vitték. VII. Haakon király és Maud királyné voltak az utolsók, akiknek felhelyezték a koronát a fejére. A koronázási ékszereket azonban továbbra is használják az uralkodó felszentelésekor és halálakor. Olav király 1991-es halálakor a koronát a koporsóra helyezték, illetve amikor Harald királyt felszentelték, a király és a királynő koronája az oltáron állt a ceremónia idején. Forrás: ABC Nyheter

  • Kína új külügyminisztere Norvégiába látogat

    Kína új külügyminisztere, Qin Gang május 12-én Norvégiába látogat. Qin politikai tárgyalásokat folytat Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel és Anniken Huitfeldt külügyminiszterrel is. A várható témák között lesz az orosz-ukrán háború, a megnövekedett feszültség Tajvan kapcsán és a két ország gazdasági együttműködése. Forrás: NRK

  • Hogyan állítsuk meg Haalandot?

    Az angol labdarúgó-bajnokság első osztályának éllovasa, a Manchester City május 6-án szombaton hazai pályán fogadja a kiesés elől menekülő Leeds United együttesét. A leedsi csapat edzőváltáson esett át, a kispadot a szezon végéig Sam „Big Sam” Allardyce foglalja el, akinek leginkább arról ismert, hogy kiesőjelölteket képes megmenteni a biztosnak tűnő kieséstől. A veterán angol szakembernek ráadásul konkrét terve is van Erling Haaland megállítására. A május 5-i sajtótájékoztatón Big Sam elmondta, hogy a norvég csatárklasszis megállításának legjobb módja az, ha elvágják őt az utánpótlástól, vagyis az a lényeg, hogy távol kell őt tartani a labdától. Ez különösen akkor fontos, amikor a City támadói a Leeds védőharmadában járnak. Legutóbbi találkozásuk alkalmával a manchesteri csapat hét gólt rámolt be a Leedsnek idegenben. Haaland akkor szülővárosa csapata ellen két gólt szerzett (az apja, Alife Haaland a Leeds játékosa volt, amikor Erling megszületett). Forrás: VG

  • Humanitárius támogatás Szudánnak

    Norvégia 15 millió koronával segíti a szudáni civilekkel foglalkozó ENSZ szervezeteket. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter elmondta, hogy kulcsfontosságú, hogy a szudáni humanitárius szervezetek gyorsan felhasználható pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek. Norvégia folyamatosan értékelni fogja a helyzetet, és szükség szerint növelni fogja Szudán és a menekülteket befogadó szomszédos országok támogatását. Forrás: NRK

  • Az eladott norvég előny

    A finn-lett közös rendezésű világbajnokságra készülő norvég férfi jégkorong-válogatott május 5-én a szintén VB-résztvevő Franciaország ellen lépett jégre felkészülési meccsen. Bár 3-1-re vezetett Norvégia, a végén a franciák hármat lőve megfordították a mérkőzést, és 4-3-ra nyertek. A franciák alig 24 másodperccel a kezdés után vezetést szereztek Justin Addamo találatával, de Norvégia Michael Haga révén az első harmad közepén egyenlíteni tudott. A második 20 perc 3. percében Mathias Trettenes megszerezte a vezetést a norvégoknak, majd rá 3 percre kiosztott egy asszisztot Andreas Martinsennek, ezzel lett 3-1. Még a második harmadban szépítettek a franciák, Charles Bertrand góljával, majd az utolsó harmad elején Louis Boudon megszerezte az egyenlítő gólt. Franciaország számára a győzelmet az NHL-ben szereplő Columbus Blue Jackets játékosa, Alexandre Texier szerezte meg. A két csapat május 6-án, szombaton ismét összecsap a VB előtti utolsó felkészülési meccsen. Ami a VB-csoportokat illeti, Franciaország az „A” jelű nyolcasba került, és meccseit Finnországban fogja játszani, ahol az alábbi ellenfelek várnak rájuk: Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Egyesült Államok, Svédország és Magyarország. Norvégia a B-csoportba került, és Rigában fogja lejátszani mérkőzéseit Kanada, Csehország, Kazahsztán, Szlovákia, Szlovénia, Lettország és Svájc ellen (aki esetleg hiányolná őket, Oroszország és Fehéroroszország kizárásra kerültek, és tavalyhoz hasonlóan idén sem vehetnek részt a VB-n). Forrás: Aftenposten

  • Tengerjáró hajók Oslóban

    Minden évben körülbelül 150 tengerjáró hajó horgonyzik Oslóban. Heves vita folyik arról, hogy ez jó-e a városnak vagy sem, mindenesetre abban többen egyetértettek, hogy az úszó toronyházaknak el kell tűnnie az Akershus erőd elől, tavaly ugyanis 96 ilyen jármű árnyékolta be a város ezen nevezetességét. A városi tanács már 2020-ban eldöntötte, hogy csak a Revierkaian (ahol a dániai hajók kötnek ki) engedélyezik a nagyobb hajók lehorgonyozását, most viszont június 1-től a filipstadi rakpartnál (Tjuvholmen hátsó oldalán) is kiköthetnek. Azonban ez csak átmeneti megoldás, mert a filipstadi rakpartot hamarosan átépítik és akkor kisebb lesz a kikötői kapacitása: 100-ből csak 70 hajó köthet majd itt ki. Viszont az a terv, hogy töltési lehetőséget is kiépítsenek itt az elektromos hajóknak, ezzel támogatva a környezetbarát hajók kikötését. 8-9 hajó azonban továbbra is az erőd előtt fog horgonyozni idén június és szeptember között, mivel már korábban lefoglalták a helyet vagy pedig túl nagyok. Az új megoldások miatt jövőre kevesebb ilyen tengeri hajót tud majd fogadni a főváros. A városi fejlődésért felelős oslói tanácsnok, Hanna Marcussen (MDG) is elégedett a döntéssel: hiába a nagy bevétel a turistáktól, a hatalmas hajók az erőd előtt nem tesznek jót a városi életnek és programoknak, pedig ezeket kifejezetten támogatná a városi tanács. Filipstad viszonylag szintén központi helyet foglal el a fővárosban, így a turisták ebben az esetben sem fognak elmaradni. Forrás: Aftenposten

  • A magyar honvédelmi miniszter Norvégiába látogatott

    Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter norvégiai látogatása során fontos megbeszéléseket folytatott a norvég kormány és parlament képviselőivel, valamint a Kongsberg-csoporttal, ahonnan Magyarország a NASAMS (National Advanced Surface-to-Air Missile System) légvédelmi rakétarendszert szerzi be. A közel 1 milliárd dolláros megállapodást két éve kötötték a felek: Magyarország, a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon vállalat. A Kongsberg-csoporttal kötött megállapodás elősegíti az országok közötti védelmi együttműködést, és elősegíti a jövőbeni ipari fejlesztéseket. A magyar honvédelmi miniszter ellátogatott a norvég Honvédelmi Minisztériumba, ahol találkozott Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel, akivel több témában is egyeztetett. Szalay-Bobrovniczky fő célja az volt, hogy ellenőrizze a NASAMS rendszer tesztelési folyamatát, és személyesen is megismerje a projektben résztvevő feleket. A Norvégia és Magyarország közötti konfliktus kapcsán - ami a 214 millió eurós EGT Alapra vonatkozik - a magyar miniszter azt nyilatkozta, hogy az a munkaterületén kívül esik, így nem tud róla bővebb információval szolgálni. Az ukrán biztonságpolitikai helyzet kapcsán Szalay-Bobrovniczky világosan elmondta, hogy Magyarország sem fegyverekkel, sem katonákkal nem járul hozzá a háborúhoz, mert jelentős nemzeti kisebbség él Ukrajnában, illetve a magyar kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. Az NRK tavaly novemberben arról tudósított, hogy Magyarország megvétózott egy közös, EU-s Ukrajnának szánt támogatást, és ehelyett közvetlen 187 millió eurós segélycsomagot nyújt a háború sújtotta országnak. A magyar miniszter hozzátette, hogy Magyarország rengeteg menekültet fogadott be, ami az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját jelenti. Forrás: Forsvarets Forum

  • A szülõ nők halláskárosodást okozhatnak a szülésznőknek

    Egy új jelentés szerint a szülés alatti zajszint komoly kockázatot jelent a szülészeten dolgozók számára. A felmérésben az Ullevål Kórház szülészeti osztályán vizsgálták az átlagos zajszintet. A mérések azt mutatták, hogy egy szülő nő akár 130 decibel hangos is lehet, ami jóval meghaladja egy rockkoncert hangerejét. Egy átlagos műszak alatt a szülészeti osztály dolgozói átlagosan 73 decibel zajnak vannak kitéve. Az, hogy a zaj mennyire káros, attól függ, hogy mennyi ideig van kitéve a dolgozó a zajnak, valamint az átlagos és a legmagasabb hangerőtől is. Forrás: NRK

  • Ennyit kerestek a norvég sportolók a VB-n

    Úgy tűnik, anyagi szempontból is kifizetődő volt jól teljesíteni a sílövészek VB-jén a norvég versenyzőknek. Az 5 arany-, 1 ezüst-, és 1 bronzérmet begyűjtő Johannes Thingnes Bø például 1,2 millió norvég koronát keresett remeklésével. Minden egyes egyéniben szerzett aranyérméért 275.000 koronát kap, a váltóval nyert aranyérmek egyenként 82.500 koronát érnek, a váltóban nyert ezüst után 66.000 koronával lett gazdagabb, míg az egyéniben nyert bronzérem után 154.000 koronával lett vastagabb Bø bankszámlája. Ha ezt percekre, órákra lebontjuk, akkor ez az összeg 368.565 korona/órát jelent, illetve 6142 korona/percet. A második legjobban kereső norvég Sturla Holm Lægreid lett, ő összesen 830.500 koronával lett gazdagabb, miután nyert 1 arany-, 3 ezüst-, és 1 bronzérmet, plusz volt egy negyedik helye is. Lægreid saját elmondása szerint még álmodni sem mert arról, hogy öt érmet nyerjen a VB-n. Ami a női versenyzőket illeti, Ingrid Landmark Tandrevold keresett a legjobban a VB-szereplésen, ő 492.000 koronával lett gazdagabb, őt követi Marte Olsbu Røiseland, akinek 471.000 korona ütötte a markát a világbajnokságon nyújtott remek teljesítménye után. Forrás: TV2

  • Riiber problémás rajtja és egy kizárás

    Jarl Magnus Riiber, a férfi északi összetett síelők egyik legjobbja némiképp problémás rajton van túl a szám planicai VB-futamán. Síugrásban gyakorlatilag centiméterre pontosan ugyanakkorát ugrott, mint a japán Ryota Yamamoto, ezzel a futószámot holtversenyben az első helyen ők ketten fogják indítani. A 25 éves norvég klasszis némiképp csalódottan nyilatkozott a VG-nek, szerinte ugyanis jobb lett volna, ha 20-30 másodperces előnyből indulhatott volna, mert akkor szinte biztos lett volna az aranyérme. Ehelyett viszont keményen meg kell küzdenie az első helyért. (Riiber szezonja enélkül is eléggé eseménydús, január elején egy parazita miatt ki kellett hagynia több hétvégét is a Világkupán. A január végi seefeldi Világkupa-futamon kizárták, mert kilyukadt a ruhája.) Abban a számban, ahol az ugrás után Riiber holtversenyben az élen végzett, most egy másik norvégot zártak ki. Simen Tiller, akinek ez az első VB-je, sokáig a legjobb norvég volt, de egy, a ruháján keletkezett lyuk miatt kizárták. Ivar Stuan, a norvég északi összetett síelők sportigazgatója röhejesnek minősítette a döntést, szerinte szabályváltoztatásra lenne szükség. Tiller kizárása után Jens Lurås Oftebro lett a második legjobb norvég versenyző, de csak a 12. helyen áll, a futószámot Riiber és Yamamoto után 1 perc 21 másodperccel kezdheti majd. Szerinte egészen egyszerűen nem volt eléggé jó a mai napon. Ami Riibert illeti, ő eddigi pályafutása során 5 VB-aranyat és 3 ezüstöt nyert, és bőven benne van a pakliban, hogy képes lesz tovább növelni érmeinek számát. Forrás: Aftenposten

  • Lett-e norvég tagja az év csapatának?

    A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) díjátadó gáláján - ahol megválasztották 2022 legjobb férfi és női focistáját, edzőjét, kapusát is sok más egyéb mellett – kihirdették az év legjobbjaiból összeállított férfi és női csapatot is. A férfiaknál helyet kapott Erling Haaland is a legjobb 11-ben, aki már tavaly is odakerült ebbe az elképzelt álomcsapatba. Az idei összeállításban a norvégok gólgyárosa mellett olyan klasszisok kaptak helyet, mint Lionel Messi vagy Karim Benzema. A csapat egy 3-3-4-es felállásban így néz ki (zárójelben a nemzeti csapat és a klubcsapat):Thibaut Courtois (Belgium, Real Madrid) – Achraf Hakimi (Marokkó, Paris Saint-Germain), João Cancelo (Portugália) Manchester City/Bayern München), Virgil Van Dijk (Hollandia, Liverpool) – Kevin De Bruyne (Belgium, Manchester City), Luka Modrič (Horvátország, Real Madrid), Casemiro (Brazília, Manchester United) – Lionel Messi (Argentína, PSG), Kylian Mbappé (Franciaország, PSG), Karim Benzema (Franciaország, Real Madrid), Erling Haaland (Norvégia, Manchester City). Haaland saját elmondása szerint nincs is annál jobb érzés, minthogy a játékostársak is elismerik őt a világ egyik legjobbjának. A Manchester City játékosaként idén 33 meccsen 33 gólt szerző norvég támadó megérdemelten került be ebbe a csapatba. Ami pedig a női focistákat illeti, Caroline Graham Hansen és Ada Stolsmo Hegerberg is ott volt a jelöltek között, ám végül egyikük sem került be a csapatba Forrás: VG

  • 773 új menekültkérelem Ukrajnából

    Az elmúlt héten 773 új menekültkérelmet nyújtottak be ukrán állampolgárok a UDI-nál. A háború kitörése óta 42.256 menekült érkezett az országba, köztük 19.466 nő és 13.264 gyermek. Forrás: NRK

  • Norvég egyeduralom 15 kilométeren

    Simen Hegstad Krüger győzelmével zárult a férfi sífutók 15 km-es egyéni rajtos VB-futama. A norvég klasszis második aranyérmét szerezte a szlovéniai Planicában zajló világbajnokságon. A „Super Simen” becenév alatt futó Hegstad Krueger mindösszesen 5,3 másodperccel előzte meg honfitársát, 2021 bronzérmesét, Harald Østberg Amundsent. A 2 évvel ezelőtti győztes, Hans Christer Holund bronzérmet szerzett, ezzel teljessé téve a norvég dobogót. Krüger az elejét nagyon keményen megnyomta, majd kissé túlzó módon a közepét is, ennek következtében a végén erősen meg kellett küzdenie az aranyért. A 29 éves norvég versenyző saját elmondása szerint hihetetlenül büszke arra, hogy végre sikerült kedvenc távján VB-t nyernie. Amundsen pedig hiába hajrázott jól egy, a véleménye szerint rendkívül kemény versenyen, nem tudta utolérni Krügert. Holundnak pedig a bronzéremért kellett kemény csatát vívnia honfitársával, Johannes Høsflot Klæboval, de végül 0,9 másodperccel megelőzte nyolcszoros világbajnok csapattársát. Holund tavaly kétszer is negyedik lett az olimpián, így ezt a bronzérmet egy kisebb győzelemként élte meg. Véleménye szerint Krüger bebizonyította, hogy ő a világ legjobb síelője jelenleg. Forrás: FIS Ski

  • Megkezdődött a rájátszás

    A norvég jégkorongliga rájátszásának negyeddöntőinek első mérkőzéseit március 3-án rendezték. Ezeken a meccseken a párharcok favoritjai győztek, ki simán, ki nehezebben. A Vålerenga és a Frisk Asker meccsén az első harmad után döntetlent mutatott az eredményjelző. A második harmadban a hazai pályán szereplő Vålerenga kétgólos előnyre tett szert, és végül 5-2-re nyert. A Storhamar simán, 6-0-ra verte a Manglerud Start, a Sparta és a Stjernen összecsapását a hazaiak nyerték hosszabbítás után 2-1-re. A játéknap legtöbb gólt hozó meccsén a Stavanger Oilers 11-1-re ütötte ki hazai pályán a Lillehammert. Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharcok második meccseire március 5-én, vasárnap kerül sor. Forrás: VG

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page