A korona az egyik legnagyobb szimbolikus jelentőséggel bíró tárgy Norvégiában. Azt mutatja, hogy Norvégia királyság, ezért szerepel egy korona a címer felett is. Ezen kívül a korona a maga színes ékköveivel egy lenyűgöző példája az aranyművességnek – mondta Geir Thomas Risåsen a Nidaros Székesegyház restaurátorai által kiadott sajtóanyagban.
Risåsen volt a projektvezető, amikor 2006-ban megnyílt a koronázási ékszerekről szóló kiállítás az érseki palotában.
Nagy-Britannián kívül minden európai királyság eltörölte a koronázást, és csak Norvégiában helyettesítik ezt felszentelési ceremóniával (signingsseremoni). Viszont koronázási ékszerek vannak, amelyek megtekinthetőek. A nagy-britanniai koronázási szertartás alkalmából a kiállítás ingyenesen látogatható május 6-án, szombaton, és május 7-én, vasárnap.
A koronázási ékszerek a trondheim érseki palota boltíves termeiben vannak kiállítva. Közéjük tartozik a királyi korona, a király országalmája, jogara, a birodalmi kard, a királynő koronája, jogara, országalmája, és a trónörökös koronája.
A legtöbb ékszer Carl Johan király tulajdonában állt, amikor 1818-ban megkoronázták a Nidarosdomban.
VII. Haakon király volt az utolsó, akit megkoronáztak. Röviddel az 1906-os koronázást követően a koronázásra vonatkozó paragrafust eltávolították az alkotmányból. Amikor Haakon király 1957-ben meghalt, Olav király határozott kívánsága volt, hogy fogadja Isten áldását az uralkodására, így a templomi felszentelési hagyományt tovább vitték.
VII. Haakon király és Maud királyné voltak az utolsók, akiknek felhelyezték a koronát a fejére. A koronázási ékszereket azonban továbbra is használják az uralkodó felszentelésekor és halálakor. Olav király 1991-es halálakor a koronát a koporsóra helyezték, illetve amikor Harald királyt felszentelték, a király és a királynő koronája az oltáron állt a ceremónia idején.
Forrás: ABC Nyheter