MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Freepik Szombat hajnali 4 órakor -31,1fokot mértek Oslo külterületén (Bjørnholt) a Meteorológiai Intézet munkatársai. A fővárosban először mértek mínusz 30 fok alatti hőmérsékletet. A hidegrekord először péntek este 20 és 21 óra között dőlt meg, ekkor -29,3 fokot mértek. Sok helyen áramkimaradás okoz súlyos problémát. Az ország dél-keleti részén csúszós utakra figyelmeztetnek, mert a rendkívüli hideg miatt a só nem olvasztja fel a jeget. Forrás: NRK

Kép: Senivpetro on Freepik Január 1-jétől a Vinmonopolet áruinak közel fele, 16 885 ital ára drágul. Az importőröknek évente háromszor van lehetőségük az áraik módosítására, ami a fogyasztók számára is árváltozást eredményez. Az árnövekedés másik oka az alkoholhoz kapcsolódó adók 3,8 százalékos emelése. A legnagyobb áremelkedés egy 15 literes kiszerelésű francia pezsgőnél, a Cristian Senez Carte Verte Brut-nál lesz. Ennek ára 2500 koronával 18 499,5 koronára nő. A Vinmonopolet árai átlagosan 1,7 százalékkal emelkednek. 160 ital ára több mint 100 koronával csökken, de kisebb csökkenéseket 13 ezer terméknél tapasztalhatnak a vásárlók. A Vinmonopolet legközelebb május 1-jén módosítja az árakat. Forrás: E24

Kép: Dagbladet Ruth Romskaug nevéhez fűződik Norvégia minden idők legnépszerűbb fagyasztott pizzája, a Grandiosa. Romskaug 81 évesen, brummundal-i otthonában hunyt el. Romskaug termékfejlesztőként évekig dolgozott a Grandiosa ízének tökeletesítésén a sunnmøre-i Stranda településen található Nora Industrier gyárban. 1980. február 11-én dobták piacra a Grandiosa első példányát. A pontos receptet soha nem árulta el kívülállóknak, de a pizzát szándékosan enyhén fűszerezésűnek készítette, hogy a legtöbb ember ízlésének megfeleljen. Érdekesség, hogy Romskaug szinte soha nem evett pizzát, és ha nagy ritkán igen, akkor sem fagyaszatottat. 1981-es indulása óta a norvégok több mint 600 millió Grandiosa pizzát vásároltak. A norvégok évente körülbelül 50 millió fagyasztott pizzát esznek, ennek körülbelül a fele Grandiosa. Forrás: ABC Nyheter, Dagbladet

Kép: Vecstock on Freepik A Rema 1000, a Kiwi és az Extra árcsökkentéssel kezdi az évet. Az Extra átlagosan 7,5%-os árcsökkentése az étolajra, a tésztákra és a zöldségekre vonatkozik. A Kiwiben egyes élelmiszerek árát befagyasztották, illetve bizonyos  termékek árát több, mint 20%-kal csökkentették pl. Pepsi Max, csirkemellfilé. Január 1-től a Rema 1000 is befagyasztja több, mint 1000 árucikk árát. Ezek az árak húsvétig érvényesek. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 9,1 %-kal kerültek többe 2023 novemberében, mint 2022 azonos hónapjában. Forrás: Klar Tale

Kép: Wikipedia A december 31-i újévi beszédében II. Margit dán királynő bejelentette, hogy január 14-én lemond a trónról, és átadja helyét fiának, Frederik André Henrik Christian koronahercegnek. Margit királynő 1972. január 14-én foglalta el a trónt, ezzel ő lett Dánia második női uralkodója több évszázad szünet után. (I. Margit Dánia, Norvégia és Svédország királynője volt a 14-15. században. Nevéhez fűződik a kalmári unió megalapítása, amivel egyesítettette a skandináv országokat.) A 83 éves királynő a 2023-as év elején átesett egy hátműtéten, ami után úgy döntött, hogy átadja a felelősségét az új generációnak. Fia X. Frigyes néven fog uralkodni. Az amalienborg-i palotában tartott beszédében megemlítette Norvégiát és Svédországot is, felhívta a figyelmet az ukrán-orosz és az izraeli-palesztin háborúra, valamint a klímaváltozásra is. Forrás: NRK

Kép: Bente Aabel A Ringerike börtönben legalább tíz éve már, hogy megrendezik az éves mézeskalács-versenyt a fogvatartottak számára. Vannak, akik már az «építkezés» megkezdése előtt felfalják az alapanyagot, de van egy rab, aki az utóbbi években komolyan veszi a megmérettetést. Kicsiben kezdte, először a Hønefoss-i templomot, majd az Eiffel-torony makettjét készítette el, idén pedig a Nidaros katedrális 1:100 méretarányos pontos mása került ki a kezei közül, amelyhez 20 kg mézeskalácsot használt fel. A győztes jutalma egy nagy doboz édesség, az alkotás pedig a saját zárkájában marad, ameddig csak lehet. Forrás: TV2

Kép: Egil Ursin, NRK A legrosszabb, ami a norvég gyerekekkel történhetett, hogy nem kaptak ajándékot a Mikulástól karácsonyra. A számi gyerekek ennél sokkal rosszabbul járhattak. A számi Mikulás nem ajándékkal, hanem büntetéssel érkezett. Legalábbis sok számi gyerek ebben a hitben nőtt fel. Juovlastállu (Juovlastallo/Julestallo a számi néphit része, egy ijesztő, démoni teremtmény) azért jött, hogy megbüntesse azokat a gyerekeket, akik karácsonykor nem az ő akarata szerint jártak el, vagyis nem szentelték meg a pihenőnapot.  A büntetés véres és félelmetes volt. Juovlastállu azt akarta, hogy a gyerekek feltakarítsák az udvart, fát vágjanak és vizet hordjanak. Mindennek tisztának és szépnek kellett lennie karácsony napjára, az udvar pedig a gyerekek felelőssége volt.  A szenteste volt az év legveszélyesebb napja, mert olyankor süvített át az udvaron Stállu. Ha nem találta rendben az udvart, akkor lecsapott – általában – a legkisebb gyerekre és kiszívta az agyát. Nem csak a felnőtteknek, de a gyerekeknek is meg kellett szentelni a karácsonyi pihenőnapokat. Ilyenkor nyugodtan kellett játszaniuk, ha rohangáltak, szánkóztak vagy erőszakos játékokat játszottak, akkor azt kockáztatták, hogy Juovlastállu zsákjában kötnek ki. Napjainkban ez a – nagyrészt kihalt - hagyomány brutálisan hangzik, még akkor is, ha annak idején «nevelő szándékú»-nak szánták. A számi szülők egy része ma már kombinálja a nyugati típusú Mikulást a Juovlastállu-val, így szenteste egy félelmetes külsejű Mikulás hozza az ajándékokat  ezekhez a családokhoz. Forrás: NRK

Kép: Meteorológiai Intézet A Meteorológiai Intézet előrejelzései szerint mind északon, mind keleten nagyon alacsony hőmérséklet várható a hétvégén. Helyenként akár -30, -40 fok közötti hőmérsékletre is számítani kell. Martin Granerød meteorológus szerint Indre Østlandet és Finnmarksvidda területén várható a leghidegebb hőmérséklet. Forrás: NRK

Kép: Freepik A Vinmonopolet adatai szerint a norvégok idén 95,5 millió liter alkoholt vásároltak, ami még mindig meghaladja a járvány előtti szintet. Jens Nordahl sajtóreferens szerint ez nem azt jelenti, hogy a norvégok többet isznak, mint korábban, csupán megváltoztak a fogyasztói szokások. 2021 óta szigorodott a behozható vámmentes kvóta, nőtt a lakosság száma, és az is közrejátszik, hogy a gazdasági körülmények miatt többen isznak otthon, és kevesebbet fogyasztanak a szórakozóhelyeken. A legjobban a vörösbor és a rövid italok értékesítése esett vissza, körülbelül 5%-kal. Az alkoholmentes kategória emelkedett a legnagyobb mértékben, körülbelül 20%-kal. A fehérbor, a rozé, a habzóbor, a cider és a sör is jobban fogyott, mint korábban. Forrás: TV2

Kép: Freepik Január 1-jétől megszűnik az online vásárláskor alkalmazott  350 koronás vámmentes határ. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, ha az online webáruház nem regisztrált a VOEC- rendszerben, áfát és vámot kell fizetnie a vevőnek. Szigorúbb szabályozás vonatkozik a külföldi turistabuszokra: évente legfeljebb 30 napon közlekedhetnek a norvég utakon. NAV programokban való részvétel esetén a gyermekek után járó pótlék (barnetillegg) napi 36 koronára emelkedik, és függetlenné válik attól, hogy van-e a gyermeknek jövedelme. Változik az áramtámogatás. A kormány 2021 decembere óta áramtámogatási rendszerrel segíti az embereket a rendkívüli áramárak kifizetésében. Január 1-jétől a küszöbérték 70-ről 73 øre/kWh-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-támogatás akkor fedezi az e feletti ár 90 százalékát, ha a mért ár meghaladja a 73 kWh-t áfa nélkül. Minden öt vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásnak rendelkeznie kell munkavédelmi képviselővel (verneombud). Ez a változás körülbelül 35 ezer vállalkozást érint. Az elektromos autók kivételével napi 1,10 koronával csökken a gépjárműadó (trafikkforsikringsavgift). A benzin és az ásványolaj úthasználati adója literenként 0,26, illetve 0,32 koronával csökken. Bűncselekménynek fog számítani a konverziós terápia. Jobban bevonják a gyermekeket a gyermekjóléti ügyekbe. A gyermekeknek lehetősége lesz arra, hogy egy személyt vigyenek magukkal a gyermekjóléti szolgálattal (barnevernet) való megbeszélésekre. A szülőknek nem kell hozzájárulniuk a megbízott személy kiválasztásához. Új könyvtörvény lép életbe, amelynek célja, hogy jó minőségű és hozzáférhető árú irodalmat biztosítson mindenki számára. A könyvek kiadójának meg kell határoznia egy rögzített árat 12 hónapig, ami minden kereskedőre érvényes. Emelkedik a 6 éven felüli gyermekek után járó támogatás (barnetrygd). Az új összeg havi 1510 korona. A legtöbb traktorban kötelező lesz a biztonsági öv használata. Forrás: NRK

Kép: Eurostat Az Eurostat 2022-es statisztikája alapján Norvégia volt az ötödik legdrágább ország Európában, miközben a norvégok fogyasztása a második legmagasabb a kontinensen. Ha az Európai Unió 27 tagállamának átlagos árszínvonalát tekintjük 100 százaléknak, a norvég árszínvonal ettől 43 százalékkal, Izlandé 59 százalékkal, Svájcé pedig 74 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Írország és Dánia árszínvonala körülbelül azonos szinten van Norvégiával.  Magyarország árszínvonala az uniós átlag 67 százaléka. Kép: SSB Forrás: NRK

Kép: Freepik A terrorizmusért elítélt Anders Behring Breivik nagy álma, hogy saját háziállata legyen a ringerikei börtönben. Eirik Bergstedt börtönigazgató elmondta, hogy egy átfogó értékelés után úgy döntöttek, hogy enyhítő intézkedésként három törpepapagájt kap Breivik. A 44 éves Breivik újabb pere január 8-án kezdődik. Újra beperelte az államot, mert úgy véli, hogy sérülnek az emberi jogai a börtönben. Tizenkét év elszigeteltség után arra vágyik, hogy találkozhasson és kommunikálhasson másokkal. A jelenlegi cellájából nincs kilátás a fjordra, viszont van edzőterme evezőgéppel, futópaddal és súlyzókkal. Rendelkezik egy külön tévézős szobával, ahol számítógépes játékok is vannak, illetve egy látogatószobával is. Bergstedt elmondta, Breiviknek sokkal több helye van, mint bármely más rabnak a Ringerike börtönben. Forrás: VG

Kép: Wirestock on Freepik Egy új felmérés szerint a lakosság 16 százaléka, körülbelül 800 ezer ember nyilatkozott úgy, hogy szenteste elmegy az ünnepi istentiszteletre. Kristin Gunleiksrud Raaum, az egyháztanács vezetője szerint az ünnepi istentisztelet sokak számára hagyomány, és a számok azt mutatják, hogy sokan terveznek szenteste templomba menni. A korábbi évek adatai azt mutatják, hogy a valós részvételi arány ettől sokkal alacsonyabb. Tavaly 379 ezren vettek részt ünnepi istentiszteleten. A világjárvány idején 110 ezer, míg 2018-ban és 2019-ben körülbelül 540 ezer fő volt a látogatók száma a templomokban szenteste. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvégok összesen 92 milliárd korona értékben vásároltak idén karácsonyi ajándékokat. Ez 1,5 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. A legforgalmasabb kereskedési nap december 22-e volt. A Bank Axept adatai szerint csak ezen a napon  3,3 milliárd korona értékű árukereskedelem zajlott. A sport és ruházati kategóriában a vásárolt ajándékok értéke 9 százalékkal, míg az elektronikai kereskedelem 2 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az illatszer az az iparág, amely a legnagyobb növekedést érte el, körülbelül 30 százalékkal volt magasabb az áruforgalom. Forrás: NRK

Kép: Kongsseteren, 1910 (Oslo Museum) Idén is hagyományosan ünnepel a királyi család: a királyi pár az oslói Kongsseterenben, míg a koronahercegi pár Uvdalban ünnepel. A Kongsseteren Holmenkollen közelében található, és koronázási ajándék volt Håkon királynak és Maud királynénak, Harald király nagyszüleinek. A kétszintes faépületet  Kristian Hjalmar Biong építész tervezte hagyományos norvég parasztház stílusban, de neobarokk és szecessiós elemeket is tartalmaz. 1910-ben készült el, azóta rendszeresen használja a királyi család. Szokás szerint karácsony napján a királyi pár is jelen lesz a holmenkolleni kápolnában tartott istentiszteleten. A norvég királyi család megemlékezik arról, hogy felmenőik Norvégiából, Svédországból, Dániából és Angliából származnak, ezért mind a négy ország ételeiből kerül az ünnepi asztalra. Forrás: NRK

Kép: https://www.instagram.com/julehuset/ Valaki hosszúhajú babát szeretne, van, aki a legszuperebb versenyautót. Egyesek LEGO-ra vágynak és vannak olyanok, akiknek feltétlenül szükségük lenne egy új tabletre vagy telefonra. Abban nehéz tanácsot adni, hogy hogyan kell megfogalmazni egy, a Mikulásnak szánt levelet, azonban könnyedén tudunk segíteni abban, hogy hogyan juttassuk el a már megírt levelet a Télapónak. Mindössze fél órányi autóútra a norvég fővárostól, az Oslo-fjord keleti oldalán található a festői kis városka, Drøbak, ahol egész évben karácsony van. Itt található Skandinávia egyetlen, egész évben nyitva tartó karácsonyi házikója. Az 1877-ben eredetileg imaháznak épült ingatlant 1986-ban vette meg Ewa és Willy Johansen és két évnyi felújítást követően, 1988. augusztus 27-én nyitott újra, mint Tregaardens Julehus, azaz Karácsony-ház. A házban egész évben vásárolhatunk díszeket, gyertyatartót, szalvétát, manókat, karácsonyi egereket, abroszokat, gyertyákat - gyakorlatilag mindent, ami a karácsonyhoz kötődik. A termékkínálat nagy része saját tervezésű. A vásárlás mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a közvetlenül a Karácsony-ház meIlett található postahivatalban lepecsételtethetjük a Mikulásnak szánt leveleket a postahivatal hivatalos Mikulás-bélyegzőjével. A színes karácsonyi iroda 1990 óta több mint 2,5 tonna levelet kapott. A faluban megtekinthető továbbá egy állandó kiállítás abból a mintegy 250 000 levélből, amely a világ egész tájáról érkezik a Mikuláshoz. A karácsonyi házikó egész évben nyitva tart. Forrás: Magyar-Norvég Fórum

Kép: Sametinget, Wikipedia December 20-án, az oslói városi tanács egyhangú döntést hozott arról, hogy Oslo számi megnevezése Oslove lesz. Az oslói számi közösség örül a döntésnek, a Számi Parlament (Sametinget) azonban szkeptikusan fogadta a döntést, mert az Oslove névnek nincs történelmi referenciája a számi nyelvben. Forrás: NRK

Kép: Freepik Az Ukrajnából érkező menekültek több településen is nagy nyomás alá helyezik az önkormányzatokat, akiknek ingyenes nyelvtanfolyamot kell biztosítaniuk. A Vöröskereszt önkéntes tanárokat keres, de így is sokakat el kell utasítani a tanfolyamra jelentkezők közül. A legnagyobb gond az, hogy nincs elég szakképzett tanár, főleg a kisebb településeken. Az osztálytermek és nyelvtanárok hiánya olyan városokban is gondot okoz, mint például Trondheim, Bergen, Stavanger vagy Oslo. Az önkormányzatok jövőre 37 ezer új menekült érkezésével számolnak. Az ukrán-orosz háború kitörése óta körülbelül 70 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába. Számukra 3 hónapon belül ingyenes nyelvtanfolyamot kell felajánlani. Are Solstad, az Oktatási Igazgatóság vezetője szerint a menekültek többsége már valamilyen formában részt vesz a nyelvtanfolyamokon. Solstad ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a 2024-es év miatt, mert tantermi kapacitásokat kell bővíteni, és megfelelő mennyiségű szakképzett tanárokat kell találni. Trondheimben körülbelül 100-an vannak várólistán, Bergen rövidebb tanfolyamokat kínálnak, Oslóban pedig a tanárok egy része nem rendelkezik azokkal a szükséges kompetenciákkal, amelyekkel a törvény szerint kellene. Forrás: NRK

Kép: Google Trends A Google minden év végén nyilvánosságra hozza, hogy melyek voltak keresőjében a legfelkapottabb témák, azaz a korábbi évhez képest mely keresőszavak kerültek a leginkább előtérbe. Sondre Ronander, a Google Norway kommunikációs menedzsere szerint mind Norvégiában, mind a világban zavaros év volt 2023, emiatt sok, háborúval kapcsolatos kifejezés kerültt fel az idei listára. Rendkívül sokan kerestek rá idén arra, hogy mi a Hamász, mit jelent a woke szó, mi a Wagner-csoport, mi az AI, mi a crossfit, mi az ultrafeldolgozott élelmiszer. Az is foglalkoztatta a norvégokat, hogy miért ünnepeljük Szent Olav halálának évfordulóját (olsok), miért olyan gyenge a korona vagy miért támogatja az Egyesült Államok Izraelt. Az adatvédelem és a mesterséges intelligencia is fontos része volt 2023-nak. Sokakat érdekelt, hogyan lehet eltávolítani a Snapchat-ben a My AI chatbotot, hogyan lehet priváttá tenni az Instagram profilt, de az is gyakran felmerült, hogy hogyan lehet szavazni. A top 10 kérdések között szerepelt az is, hogyan kell kimosni a pehelykabátot, és hogyan lehet meggazdagodni egy év alatt. A teljes lista a Google Trends Norvégiáról szóló oldalán található. Forrás: NRK

Kép: Kjpargeter on Freepik Emilie Enger Mehl igazságügyi és készültségi miniszter sajtóközleményben tette közzé, hogy azok az ukránok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, nem részesülhetnek ideiglenes kollektív védelemben. A kollektív védelmi jog nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy más, biztonságos ország állampolgárai is. A miniszter szerint azok az ukránok, akik menedékjogot kérnek Norvégiában, miközben például Magyarország, Svédország vagy az Egyesült Államok állampolgárai is, gyakorlatilag visszaélnek a menekültjoggal. Forrás: Regjeringen

Kép: Wirestock on Freepik A Pia nevű vihar miatti kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a Color Line négy kompjáratát is törölte december 21-én, csütörtökön. 12:15 Hirtshals - Kristiansand 12:45 Hirtshals - Larvik 16:30 Kristiansand - Hirtshals 17:30 Larvik - Hirtshals Forrás: Color Line

Kép: Freepik Ahogyan az várható volt, a norvég parlament 2023. december 12-én 85 igen és 15 nem szavazattal elfogadta a konverziós terápiák betiltásáról szóló törvényjavaslatot.  Ezen terápiák lényege az, hogy rákényszerítsék például a homoszexuális vagy transznemű embereket a szexuális orientációjuk vagy a nemi identitásuk megváltoztatására. Mostantól kezdve ez bűncselekmény lesz, amelynek akár 3, súlyos visszaélések esetén 6 év szabadságvesztés is lehet a vége. A 2019 óta kidolgozás alatt álló törvény értelmében bűncselekménynek fog minősülni, ha valakit gyógyszeres, alternatív gyógyászati, vagy vallási módszerekkel akarnak nemi identitásának vagy szexuális beállítottságának megváltoztatására kényszeríteni. Åse Kristin Ask Bakke, a Munkáspárt (Ap) parlamenti képviselője erről a mérföldkőnek számító döntésről úgy nyilatkozott, hogy végre véget vetnek egy rendkívül ártalmas, és túlságosan régóta alkalmazott gyakorlatnak. Hilde Arntsen, az FRI (Foreningen for kjønns- og seksualitetsmangfold - Nemi és Szexuális Sokszínűségért Egyesület) vezetője sajtóközleményben üdvözölte a döntést. Szerinte ez pozitív változást fog hozni a norvégiai queerek helyzetében (queer - gyűjtőfogalom minden olyan emberre, aki nem heteroszexuális vagy cisznemű). Arntsen szerint sok queer élt át gyerek- és felnőttkorában komoly fájdalmat és károkat okozó kísérleteket, melyeknek célja az identitásuk megváltoztatása volt. Az egyesület vezetője azon az állásponton van, hogy queernek lenni nem egy kezelést igénylő állapot. Arntsen helyesli, hogy Norvégiában innentől kezdve illegális lesz a queer identitás megváltoztatásának a kísérlete. Szerinte a queer embereket egyszerűen hagyni kell, hogy önmaguk legyenek. Forrás: NRK

Lezárultak a norvég-dán-svéd közös rendezésű női kézilabda VB küzdelmei. A döntőben Franciaország-Norvégia összecsapást rendeztek. A két csapat ezen a tornán már találkozott, akkor a franicák győztek 24-23-ra. A döntőben rengeteg technikai hibát vétett a norvég csapat. A VB eddigi meccsein átlagosan meccsenként 9-szer hibáztak, míg a franciák ellene 60 perc alatt összesen 18-szor, a legtöbb technikai hibát a december 17-i döntőben Stine Bredal Oftedal és Nora Mørk követték el (6, illetve 5). Ennek eredményeképpen trónfosztásra került sor, ugyanis Franciaország 31-28-ra jobbnak bizonyult Norvégiánál. A norvégok legeredményesebb játékosai Nora Mørk (8 gól), Henny Reistad (6 gól) és Stine Bredal Oftedal (5 gól) voltak. A francia csapat két legeredményesebb játékosa Léna Grandveau és Tamara Horacek voltak, egyaránt 5-5 góllal. Sovány vigaszt jelenthet a norvégoknak, hogy két játékosuk is bekerült a torna álomcsapatába, mégpedig Henny Reistad és Stine Bredal Oftedal. Sőt, Reistadot egyenesen a torna legértékesebb játékosának választottak. A norvég válogatott következő nagyobb megmérettetése a 2024-es párizsi olimpián lesz, ahová a VB ezüstérmeseként automatikusan kvalifikálták magukat (a házigazda Franciaország meg már alapból olimpiai résztvevő volt). Forrás: VG

Kép: Meteorológiai Intézet A dánok a Pia nevet adták annak a viharnak, ami várhatóan csütörtök (december 21.) délután éri el Rogaland és Agder megyét. A Meteorológiai Intézet narancssárga figyelmeztetést adott ki az ország délnyugati részeire. A széllökések a másodpercenkénti 33-42 métert is elérhetik, emellett pedig sok csapadék is várható. Siri Wiberg megeorológus elmondta, hogy a Pia nevű vihar várhatóan péntek este hagyja el Norvégia területét. A vihar ideje alatt nehéz közlekedési körülményekkel kell számolni, ami a közúti-, légi- és kompforgalmat is érinti. Az intézet arra kér mindenkit, aki az érintett országrészeken laknak, hogy csak indokolt esetben utazzanak, és kövessék az aktuális híreket a YR oldalán. Forrás: VG

Kép: Strammer Zsaklin Østlandet, Innlandet, Trøndelag és Møre og Romsdal megyéből is rengeteg bejelentés érkezett Siri Wiberghez, a Meteorológiai Intézet meteorológusához arról, hogy gyöngyházfényű felhők (perlemorsskyer) tűntek fel az égen. Volt aki az iránt érdeklődött, hogy ennek a különleges légköroptikai jelenségnek van-e köze az izlandi vulkánkitöréshez. Wiberg elmondta, hogy a felhők ritka jelenségnek számítanak, de nincs közük a vulkánkitöréshez. A gyöngyházfényű felhők különlegessége, hogy a sztratoszférában, 15-20 km magasságban alakulnak ki. Extrém alacsony hőmérséklet (kb. -85 fok) szükséges a kialakulásához. A felhőket vízjégből álló, apró kristályok alkotják, amin keresztül a Nap fénye elhajlik, és színeire bomlik. A jelenséget először a bergeni Henrik Mohn csillagász-meteorológus kutatta, és tapasztalatait az 1893-ban publikált könyvében írta le. Mohn egyébként aktívan részt vett a norvég Meteorológiai Intézet megalapításában, aminek 47 évig volt az igazgatója. Sokak szerint lehetséges, hogy a híres festő, Edvard Munch Sikoly című festményét is egy hasonló égi jelenség inspirálta. Kép: Wikipedia Forrás: VG, Wikipedia, Légköroptika

Kép: Vecstock on Freepik Az izlandi vulkánkitörés következtében hatalmas kénfelhő érkezésére számítanak a szakértők szerdán, december 20-án. A felhők kén-dioxid koncentrációja nagyon alacsony, így az nem veszélyes, legfeljebb furcsa szagot lehet érezni a levegőben. Forrás: NRK

Kép: John Bauer A Skandináviához köthető hagyomány pontos eredete bizonytalan, több szállal is kapcsolódik mind a kereszténység előtti, mind a keresztény szokásokhoz. A julebukk kifejezést eredetileg olyan kecskére használták, amelyet karácsonykor vágtak le, a termékenységet ünnepelve és az évet ezzel lezárva. Később elkezdték ezzel a szóval jelölni azokat a fiatalokat is, akik szőrmeköntösbe öltözve, maszkokkal, szarvakkal felszerelve, énekelve, táncolva, viccelődve járták a tanyákat az évnek ebben az időszakában. A gazdák karácsonyi ételekkel, ajándékokkal jutalmazták őket. Az 1800-as években a julebukk is hozhatott karácsonyi ajándékot, mint a Mikulás segítője vagy annak előfutára. Az idők során a julebukk körül kialakult egy kedves, fiatalabbakat is megmozgató hagyomány: a gyerekek a karácsony és szilveszter közötti időszakban (romjul) beöltöznek, házról házra járva énekelnek, ahol a háziak gyümölcslével, karácsonyi sütikkel kínálják őket. Az újabb időkben a gyerekek már általában manóknak öltöznek be. A szokás a skandináv országok közül ma már leginkább csak Norvégiában él, az 1980-as évek óta itt is csökken a népszerűsége. Forrás: Wikipedia

Kép: SSB A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) 10 év után ismét közzétette azt a felmérését, amiben a háztartások fogyasztási kiadásait vizsgálták. A tanulmány megállapítja, hogy a norvég háztartások fogyasztásának egyre nagyobb részét teszi ki a lakhatás (bankhitel vagy albérlet, áram, fűtés, önkormányzati adók és egyéb karbantartási költségek). 2022-ben a teljes fogyasztási kiadások 36%-át tették ki a lakhatással összefüggő költségek. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez még magasabb, akár 44% is lehet. Szintén jelentős kiadási tételt jelentenek a norvég háztartások számára a közlekedésre fordított kiadások. Ezek a jellegű költségek az autóvásárlást, üzemeltetést és üzemanyagot foglalják magukba. A háztartások teljes fogyasztásának kb. 14%-a erre megy el. Érdekesség, hogy 10 évvel ezelőtt 8 ezer elektrommos autót tartottak nyilván Norvégiában, ez a szám 2022-ben 600 ezerre nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az üzemanyagra fordított kiadások egy része a statisztikákban már az áramköltségek között szerepel, mert a legtöbben otthon töltik az autójukat. Forrás: SSB Az élelmiszerek ára erőteljesen növekedett a tavalyi évben. A háztartások átlagosan 66 ezer koronát költöttek tavaly élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez a teljes fogyasztási kiadások 11,6%-át jelenti. Érdekesség, hogy 60 évvel ezelőtt a kiadások 40%-át tette ki az élelmiszer és az alkoholmentes ital, azaz négyszerese volt a mostani aránynak. Hozzá kell tenni, hogy a gyermekes családok ettől jóval többet költenek élelmiszerre és szabadidős programokra, és például a városban élők kétszer annyit költenek szórakozásra, mint a kis településen élők. Forrás: SSB

Kép: Freepik A norvég versenyhivatal engedélyezte, hogy a Nordea felvásárolja a Danske Bank lakossági portfólióját. A Danske Bank még júniusban jelentette be, hogy ki akar vonulni a norvég lakossági piacról (várhatóan 2024 végén), és inkább a vállalatokra és a kiemelt ügyfelekre fog koncentrálni. Júliusban jelentették be, hogy a Nordea bank kívánja felvásárolni az üzletágat. A versenyhivatal október 3-án kapott hivatalos értesítést az akvizíciós szándékról, amit most hagytak jóvá. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wirestock on Freepik Thomas Danielsen, Dánia közlekedési minisztere igent mondott, és a kormány már pénzt is elkülönített arra, hogy vissza lehessen állítani az éjszakai vonatokat Oslo és Koppenhága között. Az SV párt szerint  Jon-Ivar Nygård norvég közlekedési miniszternek mihamarabb választ kellene adnia a dánoknak, mert egy éjszakai vonat jó alternatíva lenne a nemzetközi közlekedésre. A norvég Vasúti Igazgatóság (Jernbanedirektoratet) szerint az ötlet nehezen lenne kivitelezhető, mert nincs elég hálókocsi. A norvég kormány sem lelkesedik túlzottan az ötletért. A kormány becslései azt mutatják, hogy az államnak minden egyes utazást 280 és 500 korona közötti összeggel kellene támogatnia - írja Cecilie Knibe Kroglund államtitkár az NRK-nak küldött e-mailben. Ez évente 70-100 millió korona kiadást jelentene a minisztérium számára. Kroglund hozzátette, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést, legközelebb jövő márciusban kerül napirendre a kérdés. Az SV párt úgy gondolja, hogy Európához hasonlóan Norvégiának sokkal több beruházást kellene végrehajtania a vasúti közlekedés fejlesztéséért. Forrás: NRK

Kép: Vecstock on Freepik 120 és 90 nap börtönbüntetésre ítéltek két rogalandi gazdát, akik 2017 és 2022 között legalább 250 bárányt kasztráltak érzéstelenítés nélkül. 2021-ben a norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság aggályos bejelentést kapott egy helyi állatorvostól, aki azt gyanította, hogy a gazdák maguk kasztrálták a fiatal állatokat. A most hozott ítélet szerint a bárányokat 2-3 hónapos korukban kasztrálhatták. Mindkét gazda elismerte bűnösségét. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Halvor Sveen gazda tojás- és hústermeléssel foglalkozik az Innlandet megyei Rendalenben. Az NRK-nek adott interjújában elmondta, hogy 7300 tyúkot vitt egy vágóhídra, amiért kevesebb, mint 2 ezer koronát kapott. Ezt rendkívül kevésnek tartja öt tonna húsért. Ez 48 øre kilónkénti árat jelent, miközben a boltokban a csirke átlagos kilónkénti ára 60 korona. Sveen szerint igazságtalan, hogy körülbelül 338 ezer korona értékű húst szállított le, amiért a vágóhíd 1954 koronát fizetett. Hozzátette, hogy a gazdák általában nagyon alacsony árat kapnak bármilyen húsért, miközben a boltokban egyre drágább minden élelmiszer. A Coop kommunikációs menedzsere, Harald Kristiansen megérti a gazda csalódottságát. Hozzátette, hogy azok a tyúkok, amiket Sveen szállított a vágóhídra, tojótyúkok voltak. Ha a tyúkok nem tojnak már tojást, úgy a gazdának két választása van: vagy megöli, vagy vágóhídra viszi őket. A Nortura kommunikációs tanácsadója, Marthine Haugen Petersen az NRK-nak küldött e-mailben azt írta, hogy a Nortura a tojótyúkokból nem termel profitot. Petersen szerint a tojótyúkok túlnyomó többsége Norvégiában megsemmisül, mert alacsony a kereslet rá. Az Innlandet megyei gazdálkodók egyesületének vezetője, Elisabeth Gjems szerint valami nincs rendben az élelmiszerek értékláncával és a létrejövő értékek elosztásával, mert a gazdák alulfizetettek. Halvor Sveen gazda meg van győződve arról, hogy van piac a tojótyúkok húsának, ezért arra kéri a hatóságokat, hogy segítsék a gazdákat, és ezáltal a fogyasztókat is. Forrás: NRK

A cím nem túlzás. Henny Reistad összesen 15(!) gólt szerzett Dánia ellen, a női kézilabda VB elődöntőjében, ezzel egy hosszabbításba torkolló, idegörlő dráma után Norvégia 29-28-ra diadalmaskodott, és 2021 után ismét bejutott a döntőbe, ahol a Svédország-Franciaország meccs győztesével mérkőzhet meg az aranyéremért. A 24 éves irányító ezzel megdöntötte az egy meccsen szerzett legtöbb gól rekordját (az eddigi rekorder Kjersti Grini volt, aki az 1999-es, norvég rendezésű VB-n 14-szer talált be Ausztrália ellen). Reistad emellett a hosszabbításban összesen hat gólt dobott, döntő részt vállalva a norvégok bravúros fordításából. Mellesleg a 15 gólhoz összesen 17 kapuralövési kísérletre volt szüksége, az utolsót pedig a hosszabbítás utolsó másodpercében dobta. A meccs hőse a VG-nek elmondta, hogy látta, hogy már csak pár másodperc van hátra, és nem tudta senkinek megjátszani a labdát, ezért döntött a lövés mellett. Klubszinten a dán Esbjerg csapatát erősítő Reistad azt is hozzátette, hogy már egy párszor szerzett gólokat az utolsó pillanatokban, de ennyire fontosat és nagyot még soha. Saját elmondása szerint ez volt élete eddigi legjobb kézilabda-meccse, amit játszott, annak ellenére, hogy iszonyatosan kimerítő volt. A korábban emlegetett Kjersti Grini is megemelte képzeletbeli kalapját Reistad előtt. Szerinte a 24 éves irányítónak hihetetlen a sebessége, az ütésállósága és a munkamorálja. Nora Mørk is eléggé egyértelműen fogalmazott. Szerinte válogatott csapattársa egyszerűen a világ legjobbja, Henny Reistad királynő. Stine Bredal Oftedal egyszerűen lenyűgözőnek nevezte csapattársát, és arra a megállapításra jutott, hogy amihez Reistad ezen a meccsen a hosszabbításban hozzáért, abból mindig arany lett. 1. félidő: A mérkőzés egy komoly dán rohammal indult, Kathrine Heindahl, a dánok beállója az első hat percben négyszer vette be a norvég kaput. Akkora volt a gond a norvégok háza táján, hogy Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány 6 perc 48 másodperc játék után kihasználta első időkérését. Három gyors góllal Norvégia visszakapaszkodott a meccsbe, de Dánia megint ellépett. Nora Mørk és Stine Skogrand is büntetőt hibáztak, emellett Stine Bredal Oftedal és Silje Solberg-Østhassel sem találta el az üres dán kaput. A dánok kapusa, Althea Reinhardt viszont brillírozott, és védésekben 8-4-re vezetett a norvég klasszisokkal szemben. A félidőben 14-9-re Dánia vezetett. 2. félidő: A második félidőben a dánok addigi legjobbja, Kathrine Heindahl egy dán támadóhibát követően elsőre rendkívül komolynak tűnő sérülést szenvedett. Norvég részről pedig Henny Reistad tartott egy kisebb pihenőt, Norvégiát ekkor Stine Bredal Oftedal és a jó védekezés tartotta meccsben. Reistad visszaállt, és egyből gólt szerzett, majd következett egy büntetődobás a Győri ETO kapusa, Sandra Toft ellen. A norvég dobás pedig megrezgette a dán hálót. 14 perccel a vége előtt Dánia előnye 18-17-re olvadt. A félidő vége felé a hazaiak többször 7 a 6 ellen támadtak, hogy előnyüket őrizzék, és lefoglalják helyüket a VB-döntőben. 5 perc 49 másodperccel a vége előtt, 22-20-as dán előny Hergeirsson mester ismét időt kért. Ám Camilla Herremnek nem sikerült átjuttatni a labdát a remeklő Reinhardton. Stine Skogrand 22-21-re csökkentette Dánia előnyét. Herrem kontrából kiharcolt egy büntetőt, Reistad bedobta, 22-22 az állás. 57 másodperccel a vége előtt Henny Reistad továbbjátszotta a labdát Sanna Solberg-Isaksennek, aki bedobta Norvégia vezető gólját. Ez volt az első alkalom, hogy a mérkőzést Norvégia vezette. Solberg-Isaksen 3,8 másodperccel a vége előtt kiállt, Kristina Jørgensen pedig hosszabbításra mentette a találkozót. Hosszabbítás: Az első hosszabbítást követően 25-25-t mutatott az eredményjelző. Henny Reistad bepréselte 10. és 11 gólját, ám a norvég védelem nem tudta feltartóztatni Anne Mette Hansent és Rikke Iversent. De a norvégok kezében volt a kezdeményezés, ez a mérkőzés első 59 percében hiánycikk volt a VB címvédő háza táján. A második hosszabbítást Nora Mørk egy kihagyott helyzettel nyitotta, ám Reistad bevágta a 26. norvég gólt, majd jött Mie Højlund, és egyenlített, Reistad erre ismét válaszolni tudott, 27-26 Norvégia javára. Maren Aardahlt kiállították, de Vilde Ingstad belőtte Norvégia harmadik büntetőjét ezen a rendkívül izgalmas mérkőzésen, a herningi Jyske Bank Boxenben. Reistad belőtte saját maga 14. gólját, Dániának ekkor már csak 50 másodperce maradt, hogy egyenlítsen, és jöhessen még egy kis hosszabbítás. A dánok hét támadóval rohamoztak öt norvég védő ellen, aminek eredménye egy büntető lett, amit Kristina Jørgensen biztos kézzel értékesített. Aztán jött Henny Reistad, és végérvényesen eldöntötte a mérkőzést, 0,2 másodperccel a vége előtt. Amint vége a Franciaország-Svédország elődöntőnek, megírom, hogy ki lesz Norvégia ellenfele a döntőben. Most pedig megyek, és megnézem a teljes meccset. UPDATE 22:31: Franciaország simán, 37-28-ra megverte Svédországot, ezzel megismétlődik a 2021-es VB-döntő párosítása. December 17-én este 7-től Franciaország-Norvégia döntőre kerül sor. Aki tudja, nézze. Biztosan remek mérkőzés lesz. Forrás: VG

Kép: Wikipedia Drámai véget ért az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának december 3-i Manchester City-Tottenham rangadója. A 3-3-ra végződött meccsen Erling Haaland, a hazaiak norvég klasszisa két gólpasszt is kiosztott, ennek ellenére egy picit ideges volt a meccs végén és azt követően. A hosszabbítás 5. percében a vendégek játékosa Emerson Royal buktatta Haalandot, aki azonban felpattant, és remek passzt adott csapattársának, Jack Grealishnek, aki kb. ajtó-ablak ziccerben indulhatott a Spurs kapuja ellen. Azonban Simon Hooper játékvezető az előnyszabály alkalmazása helyett lefújta a Haaland elleni szabálytalanságot, ezzel eléggé kiborítva a norvég gólvágót. (Szerk.: Szerintem egyrészt teljesen jogos volt Haaland felháborodása, másrészt pedig ha valaki nekem vágna olyan arcot, mint Haaland a játékvezetőnek, akkor én 2 hétig sírva bujkálnék az ágyam alatt.) A 23 éves csatár ezt még megfejelte azzal, hogy a Twitterre kiposztolt a meccs után egy, az esetről készült felvételt, és ezt egy WTF-fel kommentálta (WTF= What the fuck? Magyarul: Mi a f#sz?). Ráadásul közvetlenül a lefújás után Haaland egyből rendkívül dühösen gesztikulálva és kiabálva vonult az öltözőbe (egyébként reklamálásért kapott egy sárga lapot). Csapattársa, Bernardo Silva szerint rossz ítélet született. Pep Guardiola, a City vezetőedzője a Viaplayen leadott interjúban pedig azt nyilatkozta, hogy nem érti az ítéletet. Viszont nem mindenki volt ilyen elnéző. Gary Neville, a Sky Sports szakértője (és mellesleg egykori Manchester United-játékos) úgy vélekedett, hogy Haaland elvesztette a fejét, és ez szerinte leginkább azért volt így, mert a kapu előtt finoman szólva sem volt jó meccse a norvégok egyes számú futballsztárjának. Ennek ellenére a norvég csatár fölényesen vezeti a Premier League góllövőlistáját 14 találattal (a második helyen Mohamed Salah, a Liverpool egyiptomi sztárjátékosa áll 10 góllal). A Manchester City következő meccsét a hazai pályán 13 bajnoki meccses győzelmi sorozatot produkáló Aston Villa ellen játssza majd december 6-án. Forrás: NRK

Kép: Benzoix on Freepik December 12-én az Igazságügyi Minisztérium új utasítást adott ki a UDI számára az ukrán állampolgárok ideiglenes kollektív védelméhez kapcsolódóan. A minisztérium felruházta a UDI-t, hogy visszavonja azon ukránok tartózkodási engedélyét, akik hazautaznak Ukrajnába. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter elmondta, hogy ha az ideiglenes kollektív védelemben részesülő ukránok oda-vissza utaznak Norvégia és Ukrajna között, akkor az azt jelentheti, hogy nincs már szükségük védelemre. A cél az, hogy az ukránokat azonos módon bírálják el más nemzetiségű menekültekkel együtt. Rendkívüli esetekben a származási országba való beutazás továbbra is megengedett. Forrás: Regjeringen

Kép: Freepik December 4-én nem hétköznapi állatra lett figyelmes egy helyi lakos a trøndelagi Melhusben, ugyanis egy hiúzkölyök járkált a bolt előtt. A hiúzokat általában ritkán lehet látni városi környezetben, mivel általában szégyenlősek, de mégis előfordulhat. Ez a példány idén születhetett és valószínű, hogy elkóborolt, amíg az anyukája vadászni járt (ilyenkor a kölykök magukra szoktak maradni, de ritkán olyan aktívak, mint ez a melhusi hiúz). Nem kizárt, hogy a közeljövőben többször is megfigyelhető lesz még ez a kölyök - mondta a szakértő. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) friss adatai szerint novemberben a lazac 46%-kal, a paradicsom ára 48%-kal, a bogyós gyümölcsök ára pedig 45%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter szerint a kormány azon dolgozik, hogy megkönnyítse a háztartások számára az egészséges élelmiszerek beszerzését. A kormány felállított egy szakértői bizottságot, aminek januárban kell ajánlásokat tennie a jövőre nézve. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni útja után december 13-án Norvégiába érkezett, ahol többek között Harald királlyal és Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel is találkozott, illetve beszédet mondott a parlamentben. Ez egy rendkívül különleges lehetőség volt, ugyanis a második világháború óta mindössze három alkalommal volt rá példa, hogy külföldi vendégek kapjanak szót a Stortingetben. Az egyikük Winston Churchill volt, még 1948-ban, amit az ukrán elnök is megemlített a beszéde elején. Zelenszkij megköszönte Norvégia eddigi támogatását, és megígérte, hogy nem adja fel az oroszok elleni harcot. Masud Gharahkhani, a parlament elnöke elmondta, hogy a parlament 169 képviselője politikai párttól függetlenül továbbra is az ukrán nép mellett áll. Hozzátette, hogy Ukrajna harca a demokráciáért egész Európa számára fontos. Az ukrán elnök látogatásának fő célja az volt, hogy további katonai és pénzügyi támogatásokról tárgyalhasson az északi országok miniszterelnökeivel. December 13-án este 14 norvég cég képviselőjével is találkozott Zelenszkij, ahol arról esett szó, hogyan járulhatnak hozzá a norvég vállalatok Ukrajna újjáépítéséhez. Norvégia jelenleg a Nansen program keretén belül 3 milliárd koronával segíti Ukrajnát. A háború kitörése óta az északi országok több mint 11 milliárd euróval járultak hozzá Ukrajna harcához, beleértve a humanitárius támogatásokat is. Forrás: NRK

Kép: Freepik Norvégia öt év alatt 350 millió koronával járul hozzá a Világélelmezési Programnak a válságok elkerülését célzó munkájához. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter sajtóközleményében mondta el, hogy ez egy olyan hír, ami általában nem kerül az újságok címlapjára. A miniszter hozzátette, hogy az ENSZ szerint jelenleg 735 millió ember küzd akut élelmiszerválsággal. A sürgősségi segélyek iránti igény világszerte rekordnagy, amelynek az egyik fő oka az éghajlatváltozás. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Lezárult a női kézilabda VB csoportköre Norvégia számára, az eddigi csoportmeccsekhez hasonlóan egy sima, 33-23-as győzelemmel. Az áldozat ezúttal Dél-Korea volt. A norvég kapuban összesen 50 perc jutott a veterán klasszis Katrine Lundénak, aki egy pár szép védéssel járult hozzá a társházigazda sikeréhez. Az első 30 perc után Norvégia 20-11-re vezetett, és a 2. félidőre egy kicsit visszavettek a tempóból, ám győzelmüket ez sem fenyegette. Támadásban pedig egy másik veterán, a 37 éves Camilla Herrem remekelt, és összesen 7 góllal vette ki a részét a győzelemből. Lunde számára azért is volt emlékezetes ez a december 3-i meccs, mert 20 évvel és egy nappal ezt a meccset megelőzően játszotta első VB-meccsét (akkor a norvégok 29-30-ra kikaptak Ukrajnától a nyitómeccsen, és később ennek is köszönhetően nem jutottak ki az olimpiára). A 43 éves hálóőr állt a kapuban az egyik legdrámaibb Norvégia-Dél-Korea meccsen is, a 2008-as olimpia elődöntőjében (amit Norvégia nyert 29-28-ra). Ezen a mérkőzésen történt, hogy a dél-koreai csapat egy szerintük téves és a mérkőzést döntően befolyásoló bírói ítélet ellen tiltakozva nem volt hajlandó levonulni a pályáról. Katrine Lundénak ez a december 3-i VB-meccs volt karrierje 344-ik válogatott meccse (pályafutása során 6 EB-t, 2 VB-t és 2 olimpiát nyert a válogatott kapusaként). Norvégia ezzel pontvesztés nélkül végzett csoportja élén, és a trondheimi középdöntőben Franciaországgal, Szlovéniával és Izlanddal vagy Angolával játszanak (azóta eldőlt, hogy Angola ellen fognak játszani). Forrás: ABC Nyheter

Kép: Synne Sørenes (NRK) Legutoljára augusztus 1-jén emelték a bolti nejlonzacskók árát Norvégiában. A Handelens Miljøfond eredeti tervei szerint január 1-jétől újabb 1 koronás áremelést hajtottak volna végre, de úgy döntöttek, hogy egyelőre elnapolják ezt az intézkedést, mert a vásárlók meglepően jól és gyorsan alkalmazkodtak a legutóbbi árváltozáshoz. Cecilie Lind, a Handelens Miljøfond vezetője elmondta, hogy 2022-ben a norvégok 722 millió műanyag zacskót vásároltak, ami 132 zacskót jelent fejenként. Augusztus 1-je óta a fogyasztás 40%-kal csökkent. A Coop augusztus 1-je óta 34 százalékkal kevesebb műanyag zacskót adott el, emellett pedig 390%-kal nőtt a többször használatos műanyag bevásárlószatyrok eladása. A Handelens Miljøfond célja, hogy 2025-re egy norvég kevesebb, mint 40 műanyag zacskót használjon fel évente. Forrás: NRK

Kép: Privát Facebook fotó Egy 21 éves norvég állampolgár, Stian Alexander Nordhaug Meland életét vesztette Ukrajnában. A fiatal férfi a Troms og Finnmark megyei Iberstad településen élt és dolgozott. A tragikus hírt a családja erősítette meg december 13-án. A család elmondása szerint Meland idén augusztus 29-én utazott Ukrajnába, és azóta nagyon kevés információ érkezett felőle. Az ibestadi önkormányzat vezetője arról tájékoztatta az NRK-t, hogy a hozzátartozók most nem kívánnak több interjút adni. Siri Svendsen, a Külügyminisztérium munkatársa elmondta, hogy a minisztérium jelenleg a halálhír hivatalos megerősítésén dolgozik. Forrás: NRK

Kép: Freepik A Response Analyse által a Fremtind megbízásából végzett felmérésből az derül ki, hogy a norvégok nem igazán tartanak attól, hogy karácsonykor tűz tör ki. Száz emberből csak ketten tették első helyre a főzés során kialakuló tűztől való félelmet, ami aggasztja Therese Hofstad-Nielsent, aki baleset-megelőzéssel foglalkozik a Fremtindnél. - Azt javaslom a norvégoknak, hogy jobban figyeljenek a tűzre karácsony körül. Kevés olyan dolog van, ami stresszesebb lehet egy tűzesetnél – mondta Hofstad-Nielsen. Egy másik kutatásra hivatkozik, amelyben tízből négy norvég arról számolt be, hogy kezdetleges tűz alakult ki náluk. - A legtöbb tűz a konyhából indul, vagy elektromos berendezések, gyertya, illetve egyéb nyílt lánggal égő eszközök okozzák. Decemberben különösen sokat használunk ilyesmit, úgyhogy érdemes fokozottan óvatosnak lenni az elkövetkezőkben – mondta. Forrás: ABC Nyheter

Hatalmas küzdelmet követően elvesztette veretlenségét a norvég női kézilabda-válogatott, miután a VB középdöntőjének utolsó fordulójában december 10-én 24-23-ra kikaptak a végső győzelemre is esélyesnek mondott Franciaország ellen. Ezzel eldőlt, hogy a december 12-i negyeddöntőben Hollandia lesz Norvégia ellenfele. Silje Solberg-Østhassel, a norvégok kapusa csalódottan nyilatkozott a Viaplaynek. Szerinte egészen egyszerűen arról volt szó, hogy a franciák mellett sokkal rosszabbnak tűnt a játékuk, mint amilyen valójában. A vereség ellenére Camilla Herrem úgy nyilatkozott, hogy pontosan az ilyen meccseket szeretik a leginkább. Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány elmondása szerint ez egy tipikus franciák elleni meccsük volt, abban az értelemben, hogy a norvégok jól kezdték a találkozót, majd később kiegyenlítődött a különbség a két csapat között, illetve támadásban hiányzott a ritmus és a flow a csapat játékából. A norvég csapat legjobbjának Katrine Lundét választották. Amennyiben legalább egy döntetlent sikerült volna összehozni, annyiban december 12-én Norvégia Csehországgal meccselt volna az elődöntőbe jutásért. Helyettük Európa egyik legerősebb csapata, a tornán a csoportkört és a középdöntőt is veretlenül záró Hollandia lesz az ellenfél. Stine Bredal Oftedal, a norvég válogatott irányítója a VG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy így nehezebbé vált az út a döntő felé, de ezt az egész helyzetet csakis maguknak köszönhetik. Hergeirsson szövetségi kapitány szerint Hollandia az európai élvonalhoz tartozik. Magát a meccset remekül kezdte Norvégia, hiszen Silje Solberg-Østhassel védéseinek és Stine Skogrand, Stine Bredal Oftedal, illetve Henny Reistad góljainak köszönhetően Norvégia 3-0-s rohammal nyitott. Ezt követően védekezésben és támadásban is magukra találtak a franciák, a norvégoknak pedig kapust kellett cserélni, miután Solberg-Østhassel arca túl közeli ismertséget kötött egy Orlane Kanor által kapura dobott labdával. Norvégia ezen a ponton teljesen lendületét vesztette, Reistad hibázott, Mørknek nem ment a játék, Bredal Oftedal lövéseiből nem lett gól, és Camilla Herrem sem tudott brillírozni. Hergeirsson mester üzenete az első norvég időkérésnél egyértelmű volt: Vissza az alapokhoz, és Kanort távoltartani a lőtávolságtól. A félidő végére Thale Rushfeldt Deila több játéklehetőséget kapott, támadásban és védekezésben is határozottabbak lettek a norvégok, és Deliának köszönhetően 12-12-re sikerült kiegyenlíteni a félidőre. A második félidő norvég hibával és francia góllal indult. Ezután Mørk büntetőből egyenlített, Lunde védett egyet, Skogrand pedig ismét a norvégokat juttatta előnyhöz. De ennek ellenére is akadozott a norvég támadójáték, a franciák pedig a mérkőzés 38. percében 17-14-re vezettek. A norvég csapat kemény magja - Herrem, Mørk, Oftedal és Reistad – meccsben tartotta a társházigazdákat, majd Solberg-Østhassel visszaállt a norvég kapuba és kifogott egy büntetőt. Tíz perccel a vége előtt 20-20-as döntetlen állt az eredményjelzőn. Amikor Vilde Ingstad begyötörte a 22. norvég gólt, akkor már csak 3 perc volt hátra. Ezt követően Henny Reistad találatával a norvégoknál volt az előny, ám a franciák nem adták fel, és az utolsó percben Estelle Nze Minko révén visszavették a franciák a vezetést. A mérkőzés utolsó támadását a norvégok vezették, ám Stine Skogrand hibázott a francia kaput védő Laura Glauserrel szemben. Forrás: VG

A norvég női kézilabda-válogatott összességében sima, 30-23-as győzelmet aratott Hollandia legjobbjai ellen a norvég-dán-svéd közös rendezésű világbajnokság december 12-i negyeddöntőjében, ezzel biztosság vált, hogy Norvégia legrosszabb esetben is 4. lesz a VB-n. A több szempontból is kaotikus meccsen Silje Solberg-Østhassel a kapuban, míg Stine Skogrand támadásban remekelt, a Trondheim Spektrum közönségének nagy örömére. A norvégoknak emellett két kettős kiállítással is meg kellett küzdeniük, mindkétszer azért, mert a cseréket egy kicsit benézték, és a megengedettnél több játékosuk tartózkodott egyszerre a pályán. Stine Bredal Oftedal erről úgy vélekedett, hogy rendkívül ritka az ilyen helyzet, totális káosz volt az egész, de örül, hogy sikerült nyerniük és továbbjutottak. Az első harminc percben néha megakadó norvég gépezet a második félidőre felpörgött, és végül hét góllal nyertek (annak ellenére, hogy rosszul számolták össze Norvégia góljait, és eggyel kevesebb lőtt gólt írtak fel nekik, ám végül ezt a bakit is sikerült kijavítani). Nora Mørk egyáltalán nem volt elégedett az eredménnyel. A Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy néha az emberek egyszerűen túl sokat akarnak egy VB-negyeddöntőtől, és egy jobb napjukon 10 góllal is nyerhettek volna. Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány is úgy vélekedett, hogy rengeteget hibáztak, és sok kiállítást kaptak, különösen az első félidő utolsó 10 percében. Silje Solberg-Østhassel viszont remekelt a kapuban, és több fontos védésének köszönhetően Norvégia a szünetben 12-11-re vezetett, a meccset pedig 33 lövésből 14 védéssel zárta, vagyis 42%-os hatékonysággal hárította a kapujára tartó lövéseket. A csereként beálló Katrine Lunde 7 lövésből 4-et kivédett, ezzel az ő hatékonysága 57%-os volt. Támadásban pedig Stine Skogrand remekelt, ugyanis mind a 9 kapuralövési kísérletéből gól született, ezzel ő lett az egész mérkőzés legeredményesebb játékosa. Emellett szintén 100%-os hatékonysággal lőtt a második legeredményesebb norvég játékos, Ingvild Bakkerud, akinek 5-ből 5 lövése talált utat a hollandok kapujába. Az utolsó norvég gólt pedig Henny Reistad szerezte, aki gyilkos erővel és pontossággal vette be a holland kaput. A VG értékelésében Stine Skogrand a maximális 10 pontot kapta, míg Silje Solberg-Østhassel 9-es értékelést kapott. Norvégia az elődöntőben a Dánia-Montenegró mérkőzés győztesével játszik majd a döntőbe jutásért (Nekem a magam részéről nincs sok kétségem afelől, hogy Dánia lesz a továbbjutó. Meglepő lenne, ha kiesnének, pláne hazai közönség előtt). UPDATE 22:04: Ahogyan arra előzetesen sokan számítottak, Dánia lesz Norvégia ellenfele a döntőbe jutásért, miután a társházigazda komoly csatában 26-24-re legyőzte Montenegró csapatát a negyeddöntőben. Forrás: VG

Kép: @narges_mohamadi_51 (Instagram) December 10-én, az oslói városházán tartották meg a 2023-as Nobel-békedíj átadásának ünnepségét. Az idei Nobel-békedíjas, Narges Mohammadi széke üresen állt, mert a díjazott jelenleg a teheráni Evin börtön női részlegén van fogva tartva. Ő a történelemben a negyedik olyan személy, aki börtönbüntetés miatt nem tudta személyesen átvenni a békedíjat. 1935-ben Carl von Ossietzky német pacifista újságíró (szerk. utólag ő 1936-ban át tudta venni a díjat), 2010-ben Liu Hsziao-po kínai irodalomtörténész és emberi jogi aktivista, és 2022-ben a fehérorosz Alesz Viktaravics Bjaljacki irodalomtudós és emberi jogi aktivista sem tudta átvenni a Nobel-békedíjat. Narges Mohammadi díját lánya és fia, Kiana és Ali vette át. A 17 éves fiatalok már 8 éve nem látták anyjukat, de Mohammadi beszédét sikerült kicsempészni a börtönből, így azt fel tudták olvasni. A beszédében Narges Mohammadi kemény szavakkal illette az iráni rezsimet, ami szerinte nagyon kevés társadalmi támogatással rendelkezik az iráni nép körében. Továbbá arra kérte a világot, hogy segítsék az iráni civil társadalmat, hogy pozitív változások álhassanak be az emberi jogok, igazságosság és szabadságjogok területén. Kép: @geiranders (Nobel Prize Outreach) A ceremónián jelen volt Taghni Rahmani, Mohammadi férje is, aki szintén emberi jogi aktivista, és jelenleg Franciaországban él a gyerekekkel. Mohammadi öccse, Hamidreza Oslóba menekült az iráni rezsim elől. A vendégek között volt Shirin Ebadi iráni aktivista, aki 2003-ban ugyanezen a napon kapott Nobel-békedíjat. Masud Gharahkhani, a norvég parlament elnöke is a vendégek között volt. Elmondta, hogy már sokszor gondolkozott azon, milyen lett volna az élete, ha a szülei nem úgy döntöttek volna gyerekkorában, hogy elmenekülnek Iránból, és Norvégiába költöznek. Berit-Reiss Andersen, a Nobel Bizottság elnöke a nyitóbeszédében elmondta, hogy Narges Mohammadi a börtönben is folytatja a munkáját: ír, táncol, énekel és tüntetéseket szervez a börtönben jelenlévő szexuális zaklatás és kínzás ellen. Andersen kiemelte, hogy Mohammadi küzd a kötelező fejkendőviselet ellen, és arra kérte a Nobel Bizottságot, hogy az ünnepségen olyan fotót tegyenek ki róla, amiben élénk ruhát visel, és látszódnak a göndör hajfürtjei. Mohammadi úgy gondolja, hogy a kormány által előírt kötelező hidzsáb nem vallási- vagy kulturális norma, hanem az elnyomás egyik szimbóluma. Az oslói iráni nagykövetet is meghívták az ünnepségre, de a Nobel Bizottság nem kapott választ a nagykövetségtől. Később az iráni nagykövetség nyilaktozatot tett közzé, amiben nyíltan bírálta a Nobel Bizottság elfogultságát. A nagykövet megemlítette, hogy a bizottság korábban olyan izraeli állampolgárokat is kitüntetett a Nobel-békedíjjal, akik ártatlan palesztinok ezreinek megöléséért voltak felelősek pl. Menachem Begin, Jichak Rabin és Shimon Peres. Hozzátette, hogy ez a döntés az emberi jogok és a béke kettős mércéjével övezett képmutatás. Kiegészítés: Dr. Mihálffy Balász: A hidzsáb szerepéről az iszlámban “A Koránban hét alkalommal fordul elő a hidzsáb szó, ami magyarul lepel, kendő, függöny, palást szót jelent. Főleg átvitt értelem kap hangsúlyt, tehát egy lepel, ami elválasztja a látható világot a láthatatlantól, vagy ami biztonságot nyújt a bűntől, kísértéstől. A Korán semmi túlzót nem ír elő. Nem írja elő a textil méretét vagy színét. A hidzsáb egy viselkedési kódex, ami koronként és helyenként alakulhat, rögzülhet hagyománnyá, esetleg divattá. Nem azon kell vitatkozni, hogy egy nő Hidzsábot hord, hanem azon, hogy miért hord hidzsábot? Kényszerből, vagy önként? Ha önként és meggyőződésből hordja, akkor mi ezzel a baj? Az apácák is önként, meggyőződésből hordják saját viseletüket és megvetés helyett tiszteletet kapnak. Mindenki azt hord, amit akar. Nem a ruha a lényeg, hanem az átvitt értelem, ami a Koránban is van.” Forrás: NRK

Kép: Daily Mail Egy régi hagyomány szerint Oslo város önkormányzata minden évben egy fenyőfát adományozott Nagy-Britanniának, kifejezve a norvégok háláját a második világháborúban nyújtott brit segítségért. A londoni Trafalgar téren felállított norvég fenyőfa ismét gúny tárgyává vált, ugyanis a Daily Mail újság szerint a fának egyes részei hiányoznak, néhány ága picit barna, így meglehetősen furcsán néz ki. Knut Johansson, a Városi Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint az ilyen negatív véleményekre mindig lehet számítani, de sokkal fontosabb az, hogy mi a gesztus eredeti célja. Johansson hozzátette, hogy sok minden történhetett Sørkedalen erdejétől a Trafalgar térig vezető úton. Forrás: NRK

Kép: Rawpixel on Freepik A “mesterséges intelligencia által generált” kifejezés használata rendkívül magas volt az idei évben mind az újságokban, mind a közösségi médiában, ezért a Språkrådet ezt a kifejezést választotta az év szavának. Az angol “AI” helyett Norvégia a “KI” (kunstig intelligens) rövidítés használata mellett döntött. A Top 10-es lista: KI-generert: mesterséges intelligencia által generált Demenskor: demens idősek kórusa, a kifejezést a TV2 "Demenskoret" című sorozata inspirálta Milliardærflukt: azokra a milliárdosokra utaló szó, akik Svájcba költöztek, hogy ne Norvégiában kelljen adót fizetniük Polykrise: több, párhuzamosan zajló válság, infláció, gazdasági kihívások stb. Grønn kolonialisme: zöld gyarmatosítás, pl. Fosen-ügy Sensitivitetsleser: olyan béta olvasók, akik különösen figyelnek a kényes témák megjelenésére még egy könyv kiadás előtt Dyrtid: meredeken emelkedő árak egy olyan időben, amit gazdasági válság jellemez Ultraprosessert: ultrafeldolgozott Planvask: az önkormányzatok éghajlati és természetvédelmi intézkedéseihez kapcsolódó szó, pl. mikor arról dönt egy önkormányzat, hogy épülhet-e hytte a természetben Nevromangfold: a neurodiveriztás egy olyan modern gyűjtőfogalom, ami a különböző diagnózisú emberekre utal pl. ADHD, Tourette-szindróma stb. Forrás: Språkrådet, NRK

Kép: UD A világ vezetői, politikusai és szakértői idén Dubajban gyűltek össze, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) megvitassák a klímával kapcsolatos intézkedéseket. Az éves konferenciákon azok vesznek részt, akik 30 évvel ezelőtt aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC). A norvég miniszterelnök bejelentette, hogy Norvégia 270 millió koronával járul hozzá ahhoz a káralaphoz, amit az éghajlatváltozás kompenzálására hoztak létre a konferencián résztvevő államok. A káralap fontos szerepet fog betölteni a fejlődő országok számára, amelyek jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás negatív következményeinek. Espen Barth Eide külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy az éghajlatváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása. Norvégia nagy ambíciókkal rendelkezik, és keményen dolgozik a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. A klímacsúcs elnöksége Eide külügyminisztert és Grace Fu szingapúri fenntarthatósági és környezetvédelmi minisztert nevezte ki a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos tárgyalások levezetésére. Forrás: Regjeringen

Kép: Freepik Az angol labdarúgó-bajnokság 15. fordulójában a bajnoki címvédő Manchester City a hazai pályán zsinórban 13 bajnoki meccset nyerő Aston Villához látogatott. A három bajnoki óta nyeretlen Cityvel Birminghamben olyasmi történt, ami az előző években nagyon ritkán, ugyanis 1-2 helyzetet leszámítva végig a hazai csapat akarata érvényesült, és mindösszesen 2 kapura lövési kísérletet engedélyeztek a Manchester Citynek. Ezzel szemben a Villa összesen 22-szer próbálkozhatott, és ebből 7-szer el is találták a kaput. A győztes gólt a 74. percben Leon Bailey, a hazaiak csatára szerezte. Azonban másképpen is alakulhatott volna a meccs, ha az elején Emiliano Martinez nem védi ki Erling Haaland ziccerét, majd a kipattanót is. Ez azt is jelenti, hogy amióta november 4-én 6-1-re kiütötték a Bournemouth csapatát, azóta nyeretlen a címvédő, és visszacsúsztak a tabella 4. helyére, hatpontos hátrányban a listavezető Arsenal mögé. A manchesteri csapattal utoljára 2017-ben történt ilyesmi, akkor a Stoke City, Liverpool, Arsenal, Chelsea négyes ellen produkáltak egy 3 döntetlenből és 1 vereségből álló sorozatot. Haalandék december 10-én, az újonc Luton Town otthonában törhetik meg rossz sorozatukat. Forrás: VG