top of page
Keresési találatok

1962 találat üres kereséssel

  • Fontos politikai párbeszéd Kínával

    Kép: Vecstock on Freepik Espen Barth Eide norvég külügyminiszter február 5-6-án Kínába látogatott, ahol találkozott Wang Yi külügyminiszterrel, Liu Jianchaoval, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának miniszterével és Ding Xuexiang miniszterelnök-helyettessel is. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy az eltérő nézetek nem akadályozhatják a vélemény- és tapasztalatcserét a két ország között. Eide hozzátette, hogy az emberi jogok fontos részét képezik a Norvégia és Kína közötti párbeszédnek. A miniszter arra bátorította a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, többek között Hszincsiangban, Tibetben és Hongkongban. Sanghajban Eide meglátogatta a norvég Snøhetta építőipari cég projektjét, az épülő operaházat. Idén van a 70. évfordulója a Norvégia és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozásának. A két fél megállapodott abban, hogy ünnepi rendezvénysorozatot tartanak, és tovább fokozzák a két ország közötti együttműködést. A két ország megállapodott a multilateralizmus és a szabadkereskedelem fenntartásában, és megerősítik az együttműködést olyan területeken, mint az éghajlatváltozás kezelése és a biológiai sokféleség védelme. Forrás: Regjeringen

  • Búcsúzik Kristin Skogen Lund, a norvég aranypolgár

    Kép: Skjalg Bøhmer Vold - Mindennek eljön az ideje. A lemondásom közvetlen következménye a Schibstednél történő változásoknak. Így, hogy kettéosztjuk a céget, teljesen természetes lépés a távozásom - nyilatkozta az E24-nek Kristin Skogen Lund, a Schibsted vezérigazgatója. Tavaly decemberben a Schibstedet két részre osztották: az újság- és médiarész, News Media néven megy a cég legnagyobb részvényeséhez, a Stiftelsen Tiniushoz. Lund a pozíciójában marad, míg nem találják meg az utódját. Kristin Skogen Lund 2018-tól volt a Schibsted vezérigazgatója, előtte pedig az NHO-nál (Norvég Vállalkozások Szövetsége) töltött be hasonló pozíciót. Karl-Christian Agerup igazgatósági elnök szerint Lund kulcsszerepet játszott a Schibsted jelenlegi formájának elérésében. Jól megy a szekér Percekkel Lund távozásának bejelentése előtt hozta nyilvánosságra a médiacsoport a 2023-as negyedik negyedéves jelentését, ami 684 milliós bruttó vállalati eredményről (ebitda) számolt be. (Az ebitda egy pénzügyi mutatószám, magyarul annyit tesz, mint “kamatok, adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény”.) Ez az elemzők várakozásait felülmúlta, mivel ők (csak) 664 millió koronára számítottak. És hogy mi ez az egész Schibsted? Szinte minden, amit Skandináviában olvasnak. A Schibstedhez tartozik az Aftenposten, VG, E24, Stavanger Aftenblad, Aftonbladet és a svéd Dagbladet. Ezek mellett pedig olyan nagyágyúk is a Schibstedhez tartoznak mint a finn.no és a svéd blocket.se. A Schibsted negyedéves forgalma 4,082 milliárd koronára nőtt a megelőző évi 3,988 milliárdról. Az előzetes várakozás ebben az esetben 4,07 milliárd volt. A negyedéves jelentésből még kiderül az is, hogy a Schibsted megszabadul a Viaplay-es befektetéseitől. Ősszel nagy meglepetésre 10,1%-át vette meg a cég a krízishelyzetben lévő Viaplay-nek körülbelül 400 millió svéd koronáért. A részvények árfolyama drámaian bezuhant miután a Viaplay válságra utaló pénzügyi adatait nyilvánosságra hozta tavaly decemberben. Forrás: E24

  • Ismét nyert Zuccarello csapata

    Kép: Freepik Zsinórban második győzelmét aratta Mats Zuccarello csapata, a Minnesota Wild az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, az NHL-ben. A 36 éves norvég veterán ezúttal egyetlen pontot sem jegyzett, de csapata így is 3-2-re verte a Pittsburgh Penguins-t. Matt Boldy révén a házigazdák kerültek előnybe, ezt pedig sokáig makacsul őrizték, de erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak, ugyanis a középső harmad elején Reilly Smith révén egyenlítettek a vendégek. Nem sokáig örülhetett a pittsburghi csapat, ugyanis a második harmad 7. percében Jonas Brodin ismét a Wildot juttatta előnyhöz. Alig egy perc telt el az utolsó harmadból, amikor a Penguins megint átment udvariatlan vendégbe, és ismét betaláltak, ezúttal Sidney Crosby használt ki egy emberelőnyös lehetőséget. Azonban a minnesotai csapatnak erre is volt válasza, ugyanis Kirill Kaprizov alig 10 perccel a vége előtt megszerezte azt a gólt, ami a győztesnek bizonyult. Zuccarello a maga részéről 19 percet és 9 másodpercet töltött a jégen, ez idő alatt kettő, kaput találó lövésig jutott. Forrás: Aftenposten

  • Új természetvédelmi szabályok Svalbardon

    Kép: Vecstock on Freepik A kormány elfogadta az új természetvédelmiszabály-módosításokat Svalbardon, amelyek célja minél több vadonterület megőrzése, valamint a természet és az állatvilág terhelésének csökkentése. Többek között tilos lesz drónokat használni a természetvédelmi területeken. Azt a döntést, miszerint a hajókon maximum 200 utas tartózkodhat, kiterjesztik a Svalbard nyugati részén található természetvédelmi területre is, illetve engedélyt kell kérni ahhoz, hogy valaki táborozhasson vagy sátrat állíthasson fel. - Norvégiának felelőssége van abban, hogy vigyázzon a vadon természeti kincseire Svalbardon, de a klímaváltozás és a megnövekedett emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol a természetre. Most szigorítottunk a szabályokon, hogy megőrizzük a kiszolgáltatott természetet és a sérülékeny állatvilágot – mondta a klíma-és természetvédelmi miniszter, Andreas Bjelland Eriksen. A Svalbardra vonatkozó szabálymódosítások javaslatát a parlament elé fogják terjeszteni, és terv szerint 2025. január 1-jétől fognak az új szabályok érvénybe lépni, írta a Természetvédelmi Minisztérium egy sajtójelentésben. Forrás: Nettavisen

  • Ukránokat a volán mögé!

    Kép: Nadir Alam / NRK Az Európai Unióból érkezők szinte azonnal el tudnak helyezkedni buszsofőrként, ha megfelelnek a feltételeknek, de az ukránok – mivel nem uniós állampolgárok, így nem kaphatnak norvég társadalombiztosítási számot - falakba ütköznek. A Spekter munkaadói szövetség szerint évente körülbelül ezer új buszsofőrre van szükség Norvégiában, ezért azt remélik, hogy egy törvénymódosítás után több hozzáértő munkaerőhöz jutnak majd. Egy ilyen változtatás jó hatással lenne mind a menetrendszerinti járatok, mind az iskolabuszok közlekedésére. Az ukránoknak a jelenlegi szabályozás szerint legalább négy évig Norvégiában kell élniük, és alapszinten kell tudniuk norvégul ahhoz, hogy megkaphassák a buszvezetéshez szükséges, erkölcsi és egészségügyi alkalmasságot igazoló papírt. Tonje Brenna munkaügyi és integrációért felelős miniszter reméli, hogy az ukránok egy átmeneti törvénymódosítással betölthetik az üresen álló buszsofőr állásokat. Fontos törekvés, hogy az Ukrajnából érkezők minél hamarabb munkába álljanak, a buszsofőrökre pedig nagy szüksége van az országnak. Eddig már több, mint 70 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába, az adatok szerint közülük több százan vannak, akik a hazájukban buszsofőrként szereztek tapasztalatot. A lakóhelyre és nyelvtudásra vonatkozó követelmények átmeneti módosítása csak az ukránokat érinti, más országokból érkező – például szír vagy eritreai - menekülteket nem. A potenciális - már tapasztalattal rendelkező - sofőröknek egy rövid, rájuk szabott tanfolyamon kell résztvenniük. Az erről szóló, ideiglenes törvénymódosítási javaslatot áprilisban terjesztik a parlament elé. Ha elfogadják, akkor terv szerint 2025. július 1-ig lesz érvényben. Forrás: NRK

  • Norvég vagyonadó, avagy Robin Hoodnak nincs kitől lopni

    Kép: Frederick Kihle on Wikipedia - Mit akar a kormány kezdeni azzal a helyzettel, hogy a gazdag norvégok Svájcba költöznek, hogy az ottani adókedvezményeket kiélvezzék? - merült fel a kérdés hétfőn a Høgskolet I Innlandet-ben (Innlandi Főiskola), ahol a pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Vedum tartott beszédet. Vedum válasza, hogy ha a vagyonadót eltávolítanák, akkor lenne olyan 25 000 ember, akik nem adóznának, többek közt Norvégia leggazdagabbjai sem. Ez Vedum szerint nem helyénvaló. Ezek után magyar ésszel kicsit nehezen értelmezhető módon a bizalomról és a társadalmi egyenlő(tlen)ségekről mondott valamit, amit talán legegyszerűbben úgy lehetne a magyar nyelvre átültetni, hogy mellébeszélés. A zavar az erőben persze érthető, hisz a vagyonadó kérdése elég sűrűn merül fel mostanság. Vedum szerint fontos, hogy a leggazdagabbak is adjanak a közösbe, és bár belátja, hogy a vagyonadó nem járt kellemetlen mellékhatások nélkül, de hát minden adó kicsit másképp hat, a kérdés mindig az adó mértéke, ennek meghatározása pedig politikai kérdés. Ezek után hozzáteszi, hogy a vagyonadót némileg csökkentették a tavalyihoz képest. - A vagyonadó teljes eltörlése azonban teljesen kizárt, tekintve, hogy így sokan lennének azok, akik nem adóznának, ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek melegágya. A nagy társadalmi egyenlőtlenségektől mentes társadalom értéke pedig hatalmas. Azt akarjuk, hogy a norvég nép gazdagabb legyen, ne csak egy kis réteg, hanem a nagy tömegek. Gurulnak a koronák A vagyonosok tömeges menekülése ellenére Norvégiában harminchárommal több milliárdos és 756 százmilliomos lett pusztán egy év alatt. Vedum jó politikushoz híven mutogat is kicsit az előző kormányra, mondván, hogy a Høyre és az Frp sem szüntette meg a vagyonadót amíg kormányon voltak, pedig az ellenzékből már ezért kampányolnak. Vedum szerint az előző kormányban is belátták, hogy ha valaki nem adózik, az nincs rendben. Ezután a bizalom fontosságát próbálta meg illusztrálni egy pandémiás példával: - A járvány alatt is születtek rossz döntések, de bíztunk abban, hogy a hatóságok a legjobbat akarják nekünk, nem pedig a hatalmukkal akarnak visszaélni. A hatóságokba vetett bizalom egy óriási érték. Forrás: E24

  • Két szóval a vb-re

    Kép: Wikipedia Azért, hogy a norvég válogatott kijusson a 2026-os kanadai-amerikai-mexikói közös rendezésű labdarúgó VB-re, ahol a stadionokat az USA fogja építeni, Ståle Solbakken szövetségi kapitány két új szót fog bevezetni az öltözőben. Az 55 éves szakvezető annak kapcsán szólalt meg, hogy február 8-án kisorsolták a labdarúgó Nemzetek Ligája csoportjait, Norvégia a B-ligában szerepelhet egy csoportban Ausztria, Szlovénia és Kazahsztán csapatával. Haalandék szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis ennél ezerszer jobban megszívhatták volna a sorsolást, hiszen akár a FIFA-világranglistán a rendkívül előkelő 3. helyet elfoglaló Angliával is összesorsolhatták volna a norvégokat. Az angol nemzeti tizenegy azért került ebbe a nem kimondottan kellemes helyzetbe, mert a magyarok még 2022-ben oda-vissza megagyalták őket (Angliában például egy 4-0-s pofonosztás lett a meccs vége), majd csoportjuk utolsó helyén végeztek és kiestek az A-ligából. Solbakken szövetségi kapitány őszintén megkönnyebbült saját elmondása szerint, majd csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy ez egy rendkívül kiegyenlített csoport, ahol bárki bárkitől lophat pontokat (habár, ha a csapatodban van egy Erling Haaland, akkor jelentősen javulnak a pontszerzési esélyeid). Ezen a ponton lehullik a lepel arról a bizonyos két szóról, amit minden valamirevaló norvég focistának alaposan meg kell tanulnia. Az első a riasztás, ez Solbakken értelmezésében azt jelenti, hogy olyan vészhelyzet van, ahol minden riasztó szól, és a játékosoknak pedig a lehető leggyorsabban és bármi áron meg kell védeniük a kapujukat. A másik pedig a kínlódás. A válogatott szakvezetője ezen a ponton saját válogatottját dél-amerikai csapatokhoz hasonlítja. Szerinte ezek a csapatok nem annyira jól szervezettek, mint a norvég, de hajlandóak áldozatot hozni, és képesek azt is kiállni, hogy meccseken belül időszakosan a kapujuk elé szegezik őket. A norvég válogatott örökké ilyen lesz, és Solbakken meglátása szerint ezekben az időszakokban a játékosok akár élvezhetik is a kínlódást. Az 55 éves szakvezető azért is használta a kínlódás szót, mert rengeteg gólt kapnak a meccsek végén. A számok és statisztikák szerelmeseinek kedvéért elárulom, hogy Solbakken 24 meccsen irányította a norvég válogatottat, ebben a periódusban 27 gólt kaptak, amiből 11 a 80. perc után esett (ebben nem szerepelnek a barátságos mérkőzések). Ennek kijavítása érdekében a norvégok március végén két barátságos meccset játszanak Csehország és Szlovákia ellen. Carl Erik Torp, az NRK futballszakértője is megszakértette Solbakken mester szavait, szerinte ezen szavak megtanítása azt jelenti, hogy komolyan meg fog változni a válogatott mentalitása (még véletlenül sem azt, hogy némelyik játékosnak hiányos az alapszókincse). Szerinte hiánycikknek számít az a képesség, hogy a játékosok élvezzék, ha nyomás alatt vannak és rosszul érzik magukat. Torp szerint ez a hozzáállás egészen egyszerűen nem része a norvég kultúrának. A Nemzetek Ligája azért releváns a VB szempontjából egyébként, mert a B-liga csoportgyőztesei automatikusan lehetőséget kapnak, hogy pótselejtezőn vívják ki a VB-szereplést, ha a VB-selejtezőkön nem szerepelnek elég jól a kijutáshoz. Norvégiára pedig már alaposan ráférne egy nemzetközi torna, a legutóbbi nagyobb torna, ahová kijutottak, az a 2000-es EB volt, VB-n pedig akkor jártak utoljára, amikor Erling Haaland még meg sem született (1998-ban, és arról marad emlékezetes, hogy a döntőben alapos pofonba beleszaladó brazilokat a csoportkörben 2-1-re verték Egil Olsen, becenevén Drillo tanítványai, és továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ahol 1-0-ra kikaptak az olaszoktól). Forrás: NRK

  • Clickbait: norvég rejtély az Eurovíziós dalfesztiválon

    És akkor le is leplezem a rejtélyt, mert a Gåte zenekarról van szó, melynek neve magyarra fordítva az, hogy “rejtély”. (Kac-kac.) A publikum számára nem volt akkora rejtély, hogy vajon ők nyerik-e meg az Eurovízió norvég selejtezőjét, a Melodi Grand Prix-t, mivel abszolút favoritnak tűnt a zenekar. A győzelemhez vezető út azonban mégsem volt sétagalopp. A zenekarnak ugyanis át kellett írni a dalt, amivel neveztek, mert az “Ulveham” című szám szövege egy ezer éves tehenészballadán alapult, az Eurovízión pedig saját szerzeményeket kell előadni. A Gåte kijutásának további különlegessége, hogy 2006-óta ők az elsők, akik norvég nyelven fognak énekelni a versenyen, bár Malmöben ez talán nem fog olyan rejtélyesen hatni, mint ha mondjuk Madridban adnák elő, bár a példa életszerűtlen, hisz a spanyolok sem hasítanak ezen a versenyen általában. Mindegy is… A Melodi Grand Prix műsora egyébként egy igazi sztárparádé volt, rengeteg norvég sztárral és celebritással, mint ahogy egy ilyen tv-műsorban annak lennie kell. Ami talán izgalmasabb, az a trondheimi stúdión kívüli kb. száz fős ellentüntetés volt. A tüntetők azt akarták elérni, hogy Izraelt kizárják az Eurovízióból, és a demostráción temetői gyertyákat gyújtottak a gázai áldozatokra való megemlékezés céljából. Az Izrael/Gáza helyzet egyébként nem csak itt került be a dalversenybe, hanem korábbi adások alkalmával több előadó is bojkottra szólított fel Izraellel kapcsolatban. Forrás: ABC Nyheter

  • Megint az Ibelin nyert

    Tovább hullik a díjeső a keresztségben az Ibelin címet kapó norvég filmre. Ezúttal Skandinávia legnagyobb filmfesztiválján nyerte el a norvég alkotás a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. A göteborgi filmfesztiválról győztesen távozó film Mats Steen történetét meséli el, aki gamer volt és mindössze 25 évesen hunyt el. Szülei ekkor tudták meg, hogy fiuknak a digitális térben rendkívül gazdag élete volt, és a világ minden tájáról voltak barátai. Amióta bemutatkozott a Sundance filmfesztiválon (ez egy amerikai fesztivál, ahol a legjobban sikerült dokumentumfilmek versenyeznek), azóta eléggé sok mindent nyert, a Netflix pedig gondolt egy nagyot, és megvásárolta a film vetítési jogait (remélhetőleg jó sokat fizettek érte, és nem semmizték ki a film készítőit). Kjersti Mo, a Norvég Filmintézet igazgatója elmondta, hogy Benjamin Ree rendező az Ibelinnel egy olyan filmet alkotott meg, amivel a nézőközönség mellett a fémszívű kritikusokra is sikerült érzelmileg nagy hatást gyakorolnia. A rendező a Göteborgban aratott győzelemről úgy nyilatkozott, hogy egyrészt hatalmas megtiszteltetés érte ezzel a győzelemmel, másrészt pedig nem igazán találja a szavakat. Mats Steen egyébként a korábbi oslói városi tanácsos Robert Steen fia volt, az ő apja pedig Reiulf Steen volt, aki 1975 és 1981 között a Munkáspárt elnöki tisztségét töltötte be, előtte 1965 és 75 között pedig a párt alelnökeként tevékenykedett. Forrás: ABC Nyheter

  • Továbbra is bíznak az emberek a rendőrségben

    Kép: Wikipedia A rendőrség iránti bizalmi szintet vizsgálta egy 2023-as felmérés, amiben 24 ezer ember vett részt. A megkérdezettek 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy továbbra is nagyon bízik a rendőrök munkájában. Az oslói kerületi rendőrség érte el a legmagasabb támogatottsági szintet a megkérdezett állampolgárok között. A felmérésből az is kiderült, hogy a lakosságot leginkább a személyiségazonosság-lopások (pl. BankID csalások) és a közterületeken elkövetett lopások aggasztják a leginkább. Forrás: NRK

  • Nem szívesen látott vendég a miniszterelnök

    Kép: Pressfoto on Freepik Február 6-án, a számi nemzeti napon Jonas Gahr Støre miniszterelnöknek az oslói Cizaš számi óvodában lett volna hivatalos programja, de a gyermekek szülei hevesen tiltakoztak ellene. A számi szülők a jelenleg is nagy érzelmi vihart kavaró Fosen-ügy miatt jelezték az óvoda felé, hogy ha a miniszterelnök eljön, úgy nem viszik aznap óvodába a gyerekeket. Støre az Aftenpostennek elmonta, hogy tiszteletben tartja a szülők kérését, így lemondta a programot. Forrás: NRK

  • Haaland visszatért, de most tényleg

    Kép: NRK Erling Haaland december 6. óta egyetlen focimeccsen sem lépett pályára, ugyanis sérült volt, de január 31-én megtört a jég, és a norvég csatárklasszis ismét pályára léphetett. Haaland akkor végigjátszotta az Aston Villa elleni 1-0-s vereséggel végződő meccset (a mérkőzés után Guardiola állítólag küldött egy SMS-t a Cityt több mint 15 éve birtokló Manszur sejknek, és kért tőle 2 milliárd fontot egy komplett új csapatra). Ami a Manchester City-drukkerek örömét még tovább fokozta, az az volt, hogy szeretett csapatuk hazai pályán 3-1-re verte a Burnley-t, és továbbra is tapad a listavezető Liverpool együttesére. Pep Guardiola a mérkőzés 71. percében, amikor már kb. teljesen eldőlt a meccs, küldte pályára Haalandot. A kb. teljesen eldőlt alatt azt értem, hogy a City ekkor már 3-0-ra vezetett Julián Álvarez duplájával, és Rodri góljával. Ebből kiderül, hogy Haaland jó szokásával ellentétben nem tudott már betalálni, sőt az utolsó 20-25 percben a City játékosai grillpartit rendeztek a partvonal mellett, ez pedig lehetőséget biztosított a vendégeknek, hogy faragjanak egy kicsit a hátrányukból. Ezt meg is tették, ugyanis a 90+3-ik percben Ameen Al-Dakhil szépíteni tudott, beállítva a végeredményt. Eivind Bisgaard Sundet, a Viaplay kommentátora úgy fogalmazott az 56 nap után visszatérő Haaland teljesítményéről, hogy a norvég támadó még egy kicsit rozsdás (de ha egyszer lekopik róla a rozsda, akkor jaj annak a védelemnek, amelyik megpróbálja megállítani a norvég terminátort). A párharc további érdekessége, hogy a Burnley az előző 13 meccsen mindig kikapott, amivel még nem is lenne olyan nagy gond. Ami az igazi probléma, hogy ezen a 13 meccsen összesen 2 lőtt gólt sikerült összehozni 46 bekapott góllal szemben. A Burnley utoljára 2018. február 3-án szerzett pontot a City ellen, akkor 1-1 lett a vége, az utolsó győzelemért pedig egészen 2015. március 14-ig kell visszamenni, ekkor 1-0-ra győztek. Manchesterből pedig utoljára 2014. december 28-án távozott ponttal a Burnley, miután sikerült kiharcolniuk egy 2-2-es döntetlent. Az utolsó győzelemért pedig be kell ugrani egy időgépbe és visszamenni egy kettővel korábbi földtörténeti korba, pontosabban csak 1963-ba, ekkor a manchesteri csapat hazai pályán 5-2-es vereséget szenvedett. A végkövetkeztetés pedig az, hogy minden City-szurkoló örül Haaland visszatérésének, illetve a Burnley-nek egészen biztosan nem a Manchester City a kedvenc ellenfele. Ami a játéknap többi mérkőzését illeti, a Tottenham hazai pályán fordulatos meccsen 3-2-re verte a Brentfordot, a Liverpool pedig szintén hazai pályán verte 4-1-re a szebb napokat is látott Chelsea együttesét (a meccs érdekessége, hogy a Vörösök részéről Darwin Núnez négyszer is eltalálta a kapufát, szóval a Chelsea-drukkerek hálát adhatnak az égnek és a kapufának, hogy nem lett még nagyobb a különbség). Forrás: NRK

  • Újabb milliárdos katonai beruházás Norvégiában

    Kép: Freepik Norvégia új NASAMS légvédelmi rendszereket vásárolt a Kongsberg-csoporttól 1,4 milliárd korona értékben. Az új eszközök azokat fogják pótolni, amiket az ország Ukrajnának adományozott. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter szerint a befektetés fontos az ország biztonságának garantálásához. A közbeszerzés rendkívül gyorsan zajlott, a rendszerek átadása 2026-2027-ben fog megtörténni. Forrás: ABC Nyheter

  • Pure Norwegian Seafood évek óta emberi fogyasztásra alkalmatlan lazacot árul

    Kép: Adressa A Pure Norwegian Seafoodnál végzett belső vizsgálat kimutatta, hogy évek óta emberi fogyasztásra alkalmatlan lazacot árulnak. A Pure Norwegian Seafood (PNS) sajtóközleménye szerint az igazgatótanács átfogó vizsgálatot folytatott a fagyasztott lazac értékesítésével kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok ügyében. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat több éven keresztül olyan fagyasztott lazacot értékesített, amely a norvég előírások szerint nem alkalmas "emberi fogyasztásra". A PNS véleménye szerint a vizsgálat legsúlyosabb aspektusa az, hogy olyan lazacok szisztematikus és rejtett értékesítését tárja fel, amelyeket nem lett volna szabad emberi fogyasztásra eladni. Egyes vásárlók kérésre olyan fagyasztott lazacot vásárolhattak, amely elhullott, sérült, ivarérett vagyis úgynevezett padlóhal (rossz minőségű hal) volt. Összesen mintegy 500 tonna lazacról van szó. Steinar Westerberg, a Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság központi régiójának regionális igazgatója azt mondta, rendkívül komolyan veszik az ügyet, mivel a Måsøval és a Pure Norwegian Seafood számára végzett külső vizsgálat kimutatta, hogy nem emberi fogyasztásra szánt halat, valamint hibás halat exportáltak. Mindkettő egyértelműen megsérti a szabályokat, és ennek nem lenne szabad megtörténnie. A szabálytalanságokat a Måsøval fedezte fel. A vállalat 2021-ben szerezte meg a Pure Norwegian Seafood 65 százalékát. Kvalvik elnök egyben a Måsøval vezérigazgatója is, amely szintén lazac beszállítója volt a PNS vágóhídjának. A Måsøvalnél merült fel először a gyanú, hogy valami nincs rendben a lazacokkal. A gyanú felmerülése óta két embert függesztettek fel. A vizsgálat szerint mintegy 20 lehetséges ügyfelet érinthet az ügy különböző európai országokban, köztük Norvégiában is, azonban azt nem sikerült visszanyomozni, hogy a végtermékek hová kerültek. A norvég élelmiszerbiztonsági hatóságot novemberben értesítették az esetről, és most kapta meg a vizsgálati jelentést. Kvalvik szerint nincs jele annak, hogy bárki egészségére is hatással lett volna a fagyasztott lazac. Forrás: Adressa

  • Haaland elszállt

    Kép: ABC Nyheter A Finansavisen még január 31-én számolt be arról, hogy Haaland korábbi cége, a Sola M600 egy Pilatus PC-12-es típusú magánrepülőt vásárolt, melynek értékét 50-70 millió norvég korona környékére becsülik a repüléshez nálam jobban értők. A légijárművet egyesek a repülés svájci bicskájának nevezik, hogy miért, azt nem tudom. Carl-Christian Gunnestad, repülők kiközvetítésével foglalkozó szakember leírása alapján a repülőgép luxuskabinját a BMW tervezte, a pilótafülke pedig minden képzeletet felülmúl (valószínűleg azzal, hogy az itt elhelyezett chemtrailszóró gomb színaranyból van). Ami pedig Haalandot illeti, korábban egy Piper M600-as magánrepülőgépet vezetett, amit előző év végén a környezetvédelem jegyében eladott. Az újonnan beszerzett gépet 2014-ben gyártották egyébként. Február elsején pedig meg is jelent korrekció, ugyanis a cikk eredetileg azt állította, hogy maga Haaland vette meg a repülőt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a norvég futballklasszis korábbi repülős társa vette a gépet. Ráadásul Haaland a korábban emlegetett cégből is kiszállt. Forrás: ABC Nyheter

  • 100 évesek boomja

    Kép: Freepik Az ezredforduló óta megháromszorozódott a 100 év felettiek száma Norvégiában, ugyanis akkor még csak 350 embert regisztráltak, míg 2024-ben már ezer fölött van ez a szám. Ez a tendencia várhatóan tovább is folytatódik, és 2050-re akár 4000 ilyen idős ember is lehet az országban. Jelenleg a 100 év felettiek számának 80%-a nő, de a szakértők szerint a nemek aránya idővel ki fog egyenlítődni. Hasonló a tendencia világban is, az ENSZ jelenleg 700.000 100 év fölötti embert tart számon, akiknek nagy része Japánban és Thaiföldön él, és 2054-ben már 4 millióra nőhet a számuk. Egy svéd kutatás szerint a hosszú élet titka egyébként többek között a nemdohányzás, a magas koleszterinszint és vérnyomás elkerülése, illetve a jó fizikum és a nem túl sok testzsír. Forrás: Forskning.no

  • Új számi mesekönyv

    Kép: https://aschehoug.no/ A számi mesehagyományt egyenrangúvá kell tenni a régi norvég népmesékkel, vélik a számi mesemondó, Efraim Pedersen leszármazottjai. Pedersen a korai számi irodalom három nagy alakjának egyike, akinek most először jelennek meg művei egy önálló könyvben. A „De døde kommer til bryllup, Samiske fortellinger” című könyv pénteken jelent meg, a számi nemzeti ünnep alkalmából. A szerző leszármazottjai, Emil Kárlsen ükunoka, Camilla Therese Karlsen dédunoka és a már elhunyt unoka, Elna Lovise Karlsen ezt írták az előszóban: - A norvég iskolákban régóta a kötelező tananyag része Asbjørnsen és Moe, akik bejárták az országot és összegyűjtötték a norvég népmeséket. A számi népmesék gyűjtője sajnos nem részesült hasonló ismertségben, és a tananyagba sem került be. Talán Just Qvigstad „Lappiske sagn og eventyr” című művének is ott lenne a helye, ezzel egyenrangúvá téve a norvég és a számi néphagyomány jelentőségét ebben a nagy országban. Emil Kárlsen, a többszörösen díjazott művész szívesebben hallgatta a számi meséket, mint a Disney vagy a Bokklubben meséit, amikor nagymamája olvasott neki. - Rabul ejtett a közeli és a mágikus világ közötti határ, és mindazon szürreális és epikus események, amelyek ráadásul olyan helyszíneken játszódtak, amelyeknek ma is ismerjük a nevét. Nyilvánvalóan izgalmas, ha azt hallod, hogy egy eahpáraš, egy halott újszülött szelleme, aki békességre vágyik, a tőled néhány kilométerre található vízesésben él – mondta. Kárlsen úgy gondolja, hogy ükapja meséi is alkalmasak lennének arra, hogy megfilmesítsék őket. - Egy lépéssel már közelebb járunk hozzá. Az, hogy a történetek megjelennek könyv formájában, új nyelvezettel és új közönség számára, egy jó kezdet. Többek között az álom egy fontos eleme több történetnek, amelyeket eredetileg számi nyelven jegyeztek le 1882 és 1927 között. Az álmokban lépnek kapcsolatba a halottak az élőkkel, gyakran azért, hogy egy üzenetet adjanak át. - Azt a szabadon szárnyaló fantáziát, amely Efraim Pedersen műveiben megmutatkozik, megfigyelhetjük a mai popkultúrában is, például a fantasy műfajában – mondta Pollan, aki felvette a kapcsolatot az Aschehoug kiadóval, miután találkozott Emil Kárlsennel egy koncerten. Úgy véli, az sok mindent elárul a norvégok érdeklődésének hiányáról a számi kultúra iránt, hogy két ismertebb, ugyancsak az 1800-as évek közepén született számi szerző, Johan Turi és Anders Larsen művei elterjedéséhez is több mint 100 évre volt szükség. - A történetek megnyitják az utat a számi kultúra felé, amelyről a norvégok keveset tudnak. Egy olyan ősnéppel élünk együtt, amelynek saját kultúrája van. Most elérhetővé váltak a források a norvég anyanyelvűek számára is – mondta Pollan, aki jól elmeséltként és szórakoztató olvasmányként jellemezte Pedersen történeteit. - Ugyanakkor a történetek forrásként szolgálnak a számi tapasztalatok és a valóságértelmezés felé is, ami eltér a norvégtól. Forrás: Nettavisen

  • Nem lesz többé szolidaritást kifejező világítás Oslóban

    Fotó: Alexander Ottesen / Wikipedia Két éve az orosz-ukrán háború kitörése után az oslói városháza épülete és a Holmenkollen-sánc az ukrán zászló színekben pompázott. Az oslói városi tanács most egy olyan szabályt hozott, amelynek értelmében az önkormányzat épületeit nem szabad kivilágítani más nemzetek zászlóival, szimbólumaival vagy vallási jelképeivel. Eirik Lae Solberg, a városi tanács vezetője elmondta, hogy az épületeket csak nagyon különleges alkalmakkor és nagyon rövid ideig lehet kivilágítani. A gázai háború miatt a Vörös párt azt javasolta, hogy világítsák ki a városházát a palesztin zászló színeivel, végül azonban az ENSZ emléknapján, november 29-én, a palesztin zászló felhúzása mellett döntött a városvezetés. Norvégiában és külföldön egyaránt elterjedt a középületek megvilágítása különleges alkalmak esetén. A holmenkolleni síugrósánc például zöld volt a környezetvédelem világnapján, rózsaszín a rák elleni küzdelem napján, és szivárványszínekben pompázott a Pride idején. Solberg hozzátette, hogy erre továbbra is lesz lehetőség, nem túl gyakran és legfeljebb egy hétig. Forrás: NRK

  • Élelmiszer-kolonalizáció a lazacok javára

    Kép: Freepik A brit-holland Feedback nevű környezetvédelmi szervezet friss jelentéséből kiderül, hogy brutális mennyiségű, emberi fogyasztásra alkalmas halat darálnak be a tenyészlazacok etetésére, és ezeket a halakat a szegény országoktól szipolyozzák el. A jelentés szerint az egész halászat ötödrészét, vagyis kb 16 millió tonna halat használnak haltáp és halolaj előállítására, valamint az egész halászat 2,5%-a a norvég lazacok szájában landol. Az is kiderül a jelentésből, hogy 2020-ban olyan 2 millió tonna vadhalból lett halolaj a lazactenyésztők számára, a kérés ezek után pedig az, hogy kicsit fékezzék le a hatóságok a lazacipar növekedését. A probléma főleg Nyugat-Afrika partjain penetráns, hisz itt 2020-ban több százezer millió tonna halat fogtak a norvég lazacoknak. Ezt a térséget egyébként “Major Fishing Area 34”-ként vagyis, jelentős halászati terület 34-ként emlegetik, és a kedves olvasó fejében egy ilyen név hallatán joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi a jelentős halászati terület 51, és hogy rejtegetnek-e ott lezuhant földönkívüli halakat. Komolyra fordítva a szót, ez a halmennyiség 2,5-4 millió ember éves táplálására lenne elegendő a Feedback számításai szerint. Ezekből következik a konklúzió, hogy élelmiszer-kolonizáció zajlik, vagyis a gazdag nyugati országok elveszik a szegényektől, ami nekik kell, és cserébe ott hagynak nekik egy nagy éhezést, munkanélküliséget, szóval kicsit kevesebbet a semminél is. Henrik Wiedswang Horjen, a Sjømat Norge, vagyis Norvégiai Tengeri Koszt kommunikációs igazgatója szerint a halat elsősorban az embereknek kéne fogyasztania, de a fogyasztói preferenciák nem tekintenek minden halra egyenlően ehetőként, valamint már nem is használnak olyan sok halalapú haltápot meg halolajat a lazactenyésztők, az alapanyagok társadalmilag fenntartható módon állíttatnak elő, meg különben is a norvég haltenyészet igazából csak nagyon kis mértékben használ Nyugat-Afrikából származó halat. Forrás: NRK

  • Még 3 év Sanderrel

    Kép: Wikipedia Miután az előző években a Kolstad kézilabdacsapata alapos nagybevásárlást rendezett, eljött az ideje annak is, hogy elkezdjék ezeket a szerződéseket meghosszabbítani. 2024 február 2-a jeles nap lesz a Kolstad Håndball életében, ugyanis ezen a napon jelent meg egy sajtóközlemény, amelyben tudatták, hogy Sander Sagosen 2027-ig meghosszabbította a szerződését. A közleményben egy isteni sütirecept (komolyan nagyon finom, egyszer mindenkinek ki kell próbálni, forrás: Trust me, bro) mellett még az is szerepel, ha minden a tervek szerint alakul, még 2027 után is a trondheimi klubot fogja erősíteni a norvég válogatott irányítója. Sagosen a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy nem kellett sokat győzködni őt a hosszabbításról (feltehetőleg a szerződése mellé odapakolt ingyen kondibérlet, illetve korlátlan fogyasztásra feljogosító Pizzabakeren-kupon is közrejátszott a döntés meghozatalában). Szerinte hatalmas élmény volt két korábbi csapatát, a Kielt és a Paris Saint-Germaint is alaposan elintézni a BL-ben hazai pályán. Pláne úgy, hogy 2021 körül a Kolstad még valahol a középmezőny közepén tévelygett, aztán egy éjszaka megjelent egy szellem a klub vezetőinél, és azt mondta nekik, hogy kezdjenek el építeni egy európai szinten is versenyképes sztárcsapatot. A most 28 éves Sagosen azon reményének is hangot adott, hogy a karrierjét a Kolstadnál fogja tudni majd befejezni, amikor eljön annak ideje. Forrás: VG

  • Szaunahajó mentette ki az autó utasait az Oslofjordból

    Kép: Freepik Február 1-én értesítették az oslói rendőrséget, hogy egy Tesla hajtott utasaival együtt az Oslofjordba az Akershusstrandánál. Mit ad Isten, Nicholay Nordahl egy nem éppen hétköznapi járművet, egy szaunahajót kormányozott a közelben. A hajós, amint meglátta az elmerülő autót, azonnal padlógázt adott, és vendégeivel időben ki tudták menteni az autó két utasát a jeges vízből. Amíg partot nem értek és átadták őket a mentőknek, addig a pórul járt utasok melegedni tudtak szaunájában. Így sikerült megmenteni az életüket, hiszen a fél fokos vízben pillanatok alatt megfagyhattak volna. Egyébként az autó sofőrjének elmondása alapján úgy sikerült a jeges vízben csobbanniuk, hogy a gázpedálra lépett parkolás közben, bár az autónak egyébként parkolómódban kellett volna lennie. Forrás: VG

  • Az Apple nyolc számi nyelvhez készített billentyűzetet

    Kép: NRK Az Apple az UiT Divvun és a Számi Tanács közreműködésével nyolc számi nyelv billentyűzetét dobta piacra. A nyelvek mobiltelefonokhoz és táblagépekhez egyaránt elérhetők. Aslak Holmberg, a Számi Tanács elnöke reméli, hogy a projekt jó példaként szolgál más globális technológiai vállalatok számára. - A veszélyeztetett ősi nyelvek fennmaradása érdekében a technológiai vállalatoknak úgy kell átalakítaniuk szolgáltatásaikat és termékeiket, hogy támogassák a kisebbségek által használt ősi nyelvek, például a számi használatát - mondja Holmberg. Forrás: NRK

  • Vissza a múltba - mosható üdítős üvegek az újrahasznosítás helyett

    Kép: Vecstock on Freepik Lene Westgaard-Halle konzervatív politikus attól tart, hogy az EU legújabb terve visszarepíti Norvégiát az időben, ezért felszólítja a kormányt, hogy vegye komolyan a "mosóüvegek" elleni küzdelmet. Westgaard-Halle szerint Norvégia fejlesztette ki a világ talán legjobb betéti rendszerét, így az új szabályozás katasztrófa lenne Norvégia számára. Az EU új csomagolási szabályokon dolgozik. Egy olyan rendszeren, amely Norvégiában pontosan azért lett megszüntetve, amiért az EU be akarja vezetni: a fenntarthatóság miatt. Norvégiában az üvegek visszavétele, kimosása és újrafelhasználása helyett a palackokat és dobozokat újrahasznosítják. A konzervatív politikus szerint Norvégiának sokkal újabb és jobb rendszere van - amelyben sokkal magasabb a visszaváltási arány - mint más uniós országoknak. Az EU féle megoldás magasabb élelmiszerárakhoz vezethet Ha visszamegyünk 10-15 évvel ezelőttre, a szupermarketek üdítőital- és sör részlege egészen másképp nézett ki. A norvégia sörök üvegpalackokban álltak, míg az üdítőitalokat a mainál sokkal keményebb és vastagabb műanyag palackokba töltötték. Ezeket a palackokat ki lehetett mosni és újra lehetett használni. 2013-ban az Aass Bryggeri modern berendezésekbe fektetett be, hogy felszámolja a palackmosást. Christian Aass, az Aass Bryggeri vezérigazgatója az E24-nek azt mondta, hogy ha most vissza kellene térni egy olyan rendszerhez, amely hatalmas mennyiségű helyet, szállítást, energiát és vizet használ, az egyszerűen nem tesz jót a környezetnek. A norvég sörfőzők szövetsége szerint a környezetvédelem szempontjából sokkal jobb, ha újrahasznosítjuk az italok csomagolását és újrafelhasználjuk az anyagokat, mint ha magukat a palackokat használnánk újra. A Norgesgruppen kiskereskedelmi óriáscég szerint a betétdíj rendszer megváltoztatásának költsége olyan mértékű lenne, hogy az az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. Forrás: E24

  • Tovább szigorítaná a kormány az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt

    Kép: Freepik Az ukrán menekültekre vonatkozó kollektív védelem szabályai legutóbb tavaly decemberben szigorodtak. (A kollektív védelmi jog nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy másik, biztonságos ország állampolgárai is, illetve az UD visszavonhatja a tartózkodási engedélyeiket, amennyiben hazautaznak Ukrajnába.) A szigorítások ellenére még mindig sokan érkeznek Norvégiába, ezért a kormány újabb változtatásokat javasol, hogy csökkenjen az önkormányzatokra nehezedő nyomás, illetve átláthatóbb legyen a rendszer. A legfontosabb javaslatok: Amennyiben egy ukrán menekült úgy dönt, hogy nem menekültközpontban szeretne élni, hanem saját ingatlanban, úgy nem jogosult lakhatási támogatásra. Az állam nem fogja finanszírozni a háziállatok befogadását. A menekültközpontokban nem lesz lehetőség arra, hogy a menekültek a házi kedvenceikkel lakjanak. A kollektív védelemben részesülő 19-24 éves korosztály ingyenes fogászati szolgáltatásainak feltétele lesz a minimum 5 éves norvégiai tartózkodás. A 92.648 korona értékű egyszeri támogatás feltétele minimum 1 éves norvégiai tartózkodás lesz. Egyéb támogatások esetén is tartózkodási idő bevezetését tervezik. A házastársak és gyermektelen élettársak havi integrációs támogatása 6000 koronával csökken. Tonje Brenna (Ap) munkaügyi és társadalmi befogadási miniszter szerint sok településnek már nincs kapacitása több menekült befogadására Ukrajnából. Az újabb szigorítások célja, hogy a menekültek száma egyenletesebben osztódjon el az északi országok között. Forrás: NRK

  • Norvég egyeduralom a nőknél is

    Kép: Stockgiu on Freepik A női kategóriában is nyomasztó fölényben vannak a norvég versenyzők, legalábbis ami az északi összetettet illeti, ugyanis a világkupán az eddigi lehetséges 27 dobogós helyezésből 23-at norvég versenyzők húztak be, szinte statisztaszerepre kárhoztatva a többi nemzet képviselőit. Február 2-án az ausztriai Seefeldben az első futamban kettős norvég siker született, miután Ida Marie Hagen idei negyedik világkupa-győzelmét aratta, mögötte honfitársa, Mari Leinan Lund ért célba a 2. helyen. Hagen Seefelden kívül eddig Ramsauban, Oberstdorfban és Schonachban végzett az élen. A február 2-i verseny abból a szempontból volt kivételes, hogy nem a norvégok hozták el az összes érmes helyezést, ugyanis 3. helyével a német Nathalie Armbruster még pont felfért a dobogóra. A negyedik helyet pedig egy másik norvég, Gyda Westvold Hansen csípte el, vagyis a top 4-ben ¾-es többséghez jutottak a norvégok. A világkupa eddigi állomásainak összesített eredménye alapján Ida Marie Hagen vezet Gyda Westvold Hansen és Mari Leinan Lund előtt. Ivar Stuan, a norvég északi összetett síelők szövetségi kapitánya azon töprengett, hogy vajon a riválisaik mit gondolhatnak, mégis mitől ennyire jók a norvégok. És nem csak a nők, hanem férfiak is (ugyanebben a versenyszámban a férfiaknál is kettős norvég siker született). Ha engem kérdeztek, szerintem a norvégok titka az, hogy síléccel a talpukon születnek, és mindenhová IS síelve közlekednek. Forrás: VG

  • Borozgatás 240 000 koronáért

    Kép: Mattis Sandblad Csütörtökön érkezett meg a Vinmonopolet kínálatába az éves burgundi francia bor szállítmány, Henrik Malme narviki lakos pedig be is vásárolt… 240 000 korona értékben. Malme és pajtikái január elseje óta sátraztak az Aker Bryggén található Vinmonopolet bejárata előtt, hogy bebiztosítsák az atomborvásárlást. Malme, kinek híres mesterségének címere Fjellsikrer, aka hegybiztosító, tehát ő az aki azokat a csodás hálókat a kövekre rakja, hogy azok ne guruljanak bele a szélvédőn keresztül az arcunkba, miközben 84,2 kilométerperórával száguldozunk a norvég autópályán, kivette az egész januárt szabinak, csak azért hogy ezt a hihetetlen vásárlást megejthesse. Most boldog. Nem először lépi ezt meg Malme. Már tavaly is előadta ezt a mutatványt, bár akkor még csak szerény 140 000 koronás bevásárlás történt, de idén felkészült a kispálya elhagyására és tudatosan megnyomta a beszerzést. A burgundi bor egyébként az egyik legexkluzívabb a világon és kvótásan árulják, tehát van egy határa annak, hogy egy adott vevő hány palackkal vehet belőle. Az E24 oknyomozó munkatársa az ügy mélyére ásott és megkérdezte Malme urat, hogy milyen érzés? Malme pedig körmönfont módon azt nyilatkozta, hogy jó. De jó nyilatkozóként még kiegészítette a kielégítő válaszát azzal, hogy most bizony vissza kell térnie a munka világába, hogy megkeresse a napi betevőt. Testemen a jel! A kimerítő nyilatkozat után Malme hagyta, hogy teste meséljen szája helyett: megmutatta a tetkóját. Domaine de la Romanée-Conti! Ez a varázsbor termelőjének a neve. De kevésbé romantikus alkatok csak DRC-nek hívják. Tavaly Malméra még nem mosolygott rá Fortuna istennő csodálatos szája, és enélkül a bor nélkül hagyta el az üzletet, de ennek ellenére az alkarjára vésette az áhított palackot. Ez jó ómenként meg is hozta a sikert idén, így már nem kellett DRC-üres bevásárlókocsival távoznia: 80 000 koronáért sikerült bevásárolnia ebből a borból. A történet azonban tiszavirág életű, hisz már csütörtök estére megtervezte Malme, hogy bekeveri a bort sangriának, és ha marad még valamennyi, akkor abból csinál valami vörösboros szószt. Azt még nem tudni mi lesz a borkollekcióval. Vajon eladja-e, vagy nem, kikever-e magának egy jó vbk-t belőle a narviki Circle-K mellett található fapadon, vagy esetleg kitölt belőle egy pohárba, majd az égbe hajítja, és leméri milyen messze képes egy ilyen értékes drága bort röpíteni a nyugati szél, még nem tudni, de a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Azt azonban tudni, hogy a legtöbb megvásárolt bor tárolásra kerül a gyűjteményben. De ne legyenek illúzióink! A hegybiztosító is csak ember. Malme ezt nem rejti véka alá, és bevallja, hogy a nagy bevásárlás után bizony nincs minden hétvégén italozás. A jó bevásárló spórol, kivár, majd amikor a pillanat elérkezik, lecsap! Malme még azt is megjegyzi, hogy ez a módszer példának okáért igen alkalmas az alkoholfogyasztás kordában tartására. De most, hogy a hőstett végrehajtatott, jöhet a megérdemelt pihenés a puha ágy kényelmében, bár a kalandor megjegyzi, hogy hiányzik azért a sátrazás a betondzsungelben, hóhelyzet és fagy ide vagy oda. „Egy nagyon kellemes hónap volt. Sok kedves emberrel találkoztam és sok új barátra tettem szert. De ezzel együtt nagyon tanulságos is volt a tartózkodásom és sokat megtanultam a borokról.” Zárja sorait Malme. Forrás: E24

  • A KrF Ferenc pápának adná a Nobel-békedíjat

    Kép: Wikipedia A Keresztény Néppárt (Kristelig Folkeparti) parlamenti képviselője, Dag Inge Ulstein Ferenc pápát jelölte a Nobel-békedíjra 2024-ben. Ulstein szerint Ferenc pápa a beiktatása óta eltelt 10 évben sok alkalommal használta pozícióját arra, hogy támogasson több békefolyamatot. Többek között a palesztin, izraeli és iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásai során mozdította elő a békét. - Ferenc pápa az életén és értékközvetítésén keresztül az átfogó béke és megbékélés szükségességének üzenetét közvetítette. Ez nemcsak nemzetek között érvényes, hanem az egyes emberek és a különböző hátterű népcsoportok között is – mondta Ulstein. A parlamenti képviselő úgy véli, hogy ha a Nobel-békedíjat egy olyan vallási vezetőnek adják, mint Ferenc pápa, a Nobel-bizottság megerősíti a vallási vezetők szerepét a béke előmozdításában. Forrás: Nettavisen

  • Az egészségügyi minisztert is plágiummal vádolják

    Kép: Espen Storhaug - Nord-Trøndelag fylkeskommune Sandra Borch kutatási- és felsőoktatási miniszter január 19-én mondott le, miután kiderült, hogy a diplomamunkájában több, referencia nélküli átvett anyag szerepelt. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter 2021-es diplomamunkájában 77 kritikus részt tárt fel az NRK, ahol nem megfelelő a hivatkozás vagy nincs forrásmegjelölés. Kjerkol egyelőre tagadja a plágium vádját. Január utolsó hetében a miniszter a parlamentben találkozott a kormány egészségügyi bizottságának tagjaival, azonban a megbeszélésen elhangzottakról és az ügyről azóta sem nyilatkozik a sajtónak. Forrás: ABC Nyheter, NRK

  • Félreértitek kedves ügyfelek! Mi csak jót akarunk nektek! DNB-főnök az Sbanken bedarálásáról

    Kép: Onlyzouqj on Freepik Mentegetőzésre kényszerült a DNB vezérigazgatója, Kristin Braathen, mivel nemrégiben hatalmas felháborodást keltett az Sbanken ügyfelei körében, hogy több népszerű szolgáltatást is elengednek most. Az egyik ilyen pl a Sbanken apple pay lehetősége, valamint maga a netbank is hamarosan a múlté. Ennek hatására az ügyfelek pánikszerűen menekülni kezdtek a konkurenciához. Az egész történet háttere, hogy tavaly májusban a DNB felfalta az Sbankent, amit azóta úgy kell teljes nevén szólítani, hogy Sbanken, et konsept fra DNB, vagyis Sbanken, egy DNB koncepció, pedig jó koncepció volt az DNB nélkül is az ügyfelek szerint. Braathen az E24 kérdésére, hogy lehetett-e volna itt valamit jobban csinálni, azt válaszolja, hogy nem, mert szerinte az Sbanken ugyanerre haladt volna, ha önálló bank marad, de talán jobban kellett volna lekommunikálni a részleteket, majd a médiára kezdi hárítani a felelősséget, amiért nem foglalkoztak elég részletesen az új megtakarítási lehetőségekkel, melyek szerinte továbbra is nagyon versenyképesek és jók. Szerencsére a tűzoltás már megtörtént Braathen szerint, mert párszor már lekommunikálták az ügyfelekkel a változások pontos részleteit, és a kedélyek állítólag megnyugodtak. A vezérigazgató továbbá eldicsekszik azzal, hogy az Sbanken a felvásárlás óta is képes volt növekedni, és pl. a bank hitelezése 11%-ot nőtt 2021 óta, de ezzel persze szerinte nem foglalkozott annyit a média. Az E24 azt is megkérdezte, hogy esetleg alábecsülték-e az Sbanken ügyfeleinek igényeit és elvárásait, amit Braathen elutasít, mondván hogy Øyvind Thomassen, az Sbanken korábbi és jelenlegi vezetője jól ismeri a bank ügyfeleit, valamint azt is állítja Braathen, hogy a szolgáltatásaik „még jobbak” lesznek az idő múlásával. További dicsekvés tárgyát képezi a DNB 2023-as rekordteljesítménye, ami közel 40 milliárd korona tiszta nyereséget jelent itt, amelyből a vezetés 25 milliárdot oszt szét a bank részvényeseinek. Míg a bank felsővezetése sorban áll a trambulinnál, hogy fejest ugorhasson Dagobert bácsi módra az özönlő pénztengerbe, a bank ügyfelei keményen nyögik a brutálisan megemelkedett törlesztőket, amiket a DNB minden alapkamat-emelés után villámgyorsan át is vett. Szerencsére Braathen megértő az ingerült ügyfelekkel szemben. Tudja milyen nehéz a növekvő árak és hitelek mellett az élet. Plusz még alagút is van a csodás fény végén, hisz ennél már talán nem lesz magasabb az alapkamat, sőt év végére már talán csökkenés is várható. Az E24 még a végére megérdeklődi, hogy nem lehet-e, hogy a bank kicsit többet foglalkozik a részvényesei boldogságával, mint az ügyfeleivel, ami Braathen szerint természetesen nincs így. Forrás: E24

  • Üdvözlünk Norvégiában, fizethetsz is! Jön a turistaadó

    Kép: Sondre Dalaker / NRK A norvég állam egy új „látogatói hozzájárulást” tervez bevezetni a turisták számára/ellen, amely szerintük minden érintettnek nagyon jó lenne. A helyi lakók kapnának pénzt, a turistáknak meg lehet hogy nem kéne két órát sorban állni minden norvég sziklánál, hogy megcsinálhassák életük fjordbaköpős, napfelemelős, vicsorgós szelfijét. Abban a vendéglátóipari szereplők, a közösségek vezetői és a politikusok egyetértenek, hogy a jelenlegi állapotok túl nagy nyomást helyeznek a népszerű turisztikai úticélokra, és hogy ezzel kezdeni kell valamit. Felmerült a gondolat az Utazási Bizottság (Reisemålutvalget) részéről, hogy vessenek ki egy turistaadót az olyan autókra és személygépkocsikra, amelyek nem fizetnek norvég útdíjat. Ezzel csak az a baj, hogy a határátlépésért való fizetés gondolata nincs összhangban az Európai Gazdasági Közösség elveivel, szóval más megoldást kellett a kormánynak találnia. Az új javaslat az, hogy növeljék a szálláshelyek, valamint a parkolás és a hajóutak árát. Ez valamelyest hasonlatos a magyar idegenforgalmi adóra, de emellett felmerült még a napidíjas látogatás is a velencei modell mintájára. Van persze ellenvélemény is a témával kapcsolatban. Az egyik egy infrastrukturális probléma: nem minden település és régió rendelkezik azonos kapacitással és lehetőségekkel, tehát néhol problémás lehet leadminisztrálni ezeket az adókat. Ezen felül ott a triviális állítás is, hogy bizony Norvégia így is elég drága, szóval ha tovább drágítunk, akkor már a kutya se jön ide. Az ellenállást viszont sikerült csökkenteni a szemetelésről, az amortizációról és a kirándulóutakra sz*ró turistákról készült jelentés segítségével. Korábban a Høyre párt volt az, ami nem támogatta a turistaadó gondolatát, de tavaly ők is elfogadták a javaslatot, hogy azon közösségek, melyek szeretnék ezt az adót kivetni, megtehessék. Forrás: NRK

  • Norvégia továbbra is támogatja az UNRWA-t

    Kép: Freepik Az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) a Gázai övezet legfontosabb humanitárius szervezete. Az Izrael elleni október 7-i terrortámadás következtében több jelentős adományozó ország leállította a szervezet támogatását. Izrael szerint a terrortámadásban 12 UNRWA alkalmazott is részt vett. Az izraeli vádak miatt eddig 15 ország állította le a szervezet támogatását, többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán, Új-Zéland és Svédország. Espen Barth Eide külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a négy hónapja tartó háború súlyos humanitárius válságot okozott a régióban. Norvégia továbbra is támogatja az UNRWA-t, és arra buzdítja a donorországokat, hogy gondolják át, milyen következményekkel fog járni az, ha csökken a szervezet támogatása. A gázai lakosok 80%-ának el kellett hagynia a lakhelyét. Rengeteg civil, köztük sok gyermek, és 150 UNRWA alkalmazott is életét vesztette az intenzív háborúban. Norvégia határozottan elítélte az október 7-i támadást, és továbbra is követeli a Gázában fogvatartott összes túsz azonnali szabadon bocsátását. Norvégia azon az állásponton van, hogy nem lehet kollektív büntetést alkalmazni több millió emberen. Forrás: NRK

  • Az első nyíltan nem bináris felszentelt pap

    Kép: Trond Odin Myhre Johansen / NRK A Nidaros székesegyházban Alex Ramstad Døsvik történelmet írt 2024. január 28-án, mint az első nem bináris transz felszentelt pap. Többen vannak, akik nem értenek egyet a felszentelésével, de ő nem ezekre, hanem a papi szolgálatára koncentrál. Rajta kívül több pap is transzneműként határozza meg magát, de Alex az első, aki kezdettől fogva nyíltan beszél erről. Alex elhívást érzett arra, hogy pap legyen, ugyanúgy, ahogy mások elhívást éreznek például az ápolói vagy zenészi hivatásra. Azután, hogy az egyház elfogadta az azonos neműek házasságát 2016-ban, Osloba költözött és elkezdte a tanulmányait. Elmondása szerint szemtől szembe csak pozitív visszajelzéseket kapott, bár a norvég egyház elég kicsi ahhoz, hogy eljussanak az emberhez a negatív reakciók is. Vannak, akik tartanak attól, hogy egy nem bináris személy hogyan fogja értelmezni az egyház tanításait, illetve mit fog a nemekről prédikálni. Alex Jézusról, Istenről és a Szentlélekről tervez beszélni a prédikációiban, és csak nagyon ritkán fogja szóbahozni a nemek kérdését. Nidaros püspöke, Herborg Finnset szerint örülnek, hogy Alex náluk fog dolgozni, bár kaptak kritikát a kinevezése miatt. A püspök szerint a kritika természetes, és nem kell ahhoz egyformán gondolkodni, hogy a gyülekezet tagjai érezzék az összetartozást. Forrás: NRK

  • Ingunn lecsapott Norvégiára

    Kép: YR Az Ingunn nevű vihar igen erőteljesen csapott le Norvégia nyugati és északi részére. Többek között háztetők repültek és sok ezren maradtak áram nélkül február 1-én. Ugyanakkor az országos szélrekord is megdőlt ezen a napon éjszaka 1 és 2 óra között - egy héten belül másodszorra is (korábban Finnmarkban) - amikor is a sømnai Kvalløyfjellen 54,4 m/s (195 km/h) erősségű szelet mértek. (Fun fact: a nordlandi Kvalløyfjell tartja a trópusi éjszaka rekordját is, ami 26,1 °C.) Forrás: VG

  • Hull a hó és hózik-zik-zik, Norvégia kokózik-zik

    Kép: Julos on Freepik 2014 óta nem foglaltak le a norvég hatóságok annyi kábítószert, mint tavaly. Kokainból rekordmennyiség jött össze, de a lefoglalt szintetikus anyagok mennyisége is nőtt. A fő ok, hogy tavaly sikerült két nagyobb szállítmányt is elcsípni: egy 712 és egy 803 kilós szállítmányt is találtak a zöldség- és gyümölcsárus Bama raktárában Oslóban. Ezen kívül Vestlandban is volt egy nagyobb fogás, amit egy hajó és egy autó alatt találtak. A témával kapcsolatban az NRK Kari Solvikkel, a Kripos kábítószer-analitikai osztályának vezetőjével beszélt, aki azon túl, hogy tett néhány Sherlock Holmest megszégyenítő kijelentést, mint például „a kokain Európában a második leghasználtabb drog, amit csak a fű előz meg. Könnyen lehet, hogy ezek az európai trendek elérnek Norvégiába is”, azt mondta, hogy ezek a nagy lefoglalt kábítószer mennyiségek gyakran a szervezett bűnözés elleni határozott fellépés eredményei, de egyben tükrözik az adott szer elérhetőségét és fogyasztását is, tehát minél többet fognak, annál többet használják az anyagokat. Vagy inkább fordítva. Adatok, számok, statisztikák 2021 óta 5%-ról 10%-ra ugrott a kokain részesedése a lefoglalt drogok között, a Népegészségügyi Szervezet (Folkehelseinstituttet) pedig arra világít rá, hogy a 16 és 30 év közöttiek 4,7%-a élt kokainnal a tavalyi év során. Ez az arány 2013-ban még csak 2,2% volt. Az NRK eredeti cikkében látható egy gyönyörű gráf is a különböző években lefoglalt kokainmennyiségekről, és a 2023-as oszlop úgy néz ki, mint Hófehérke (pun intended) a hét törpe között, ugyanis 2292 kilót mutat, míg a korábbi években ez maximum olyan 160-ig kúszott fel. És akkor most a szintetikus anyagokról: 2022-ben volt az első nitazinfogás. Ez egy nagyon potens opioid fajta, mely súlyos mérgezést okozhat, orvosi felhasználása nincs, de legális opioidok kiváltására árulják feketén. Potenciáját érzékeltetni próbálva megírja az NRK, hogy tízszer, vagy akár ezerszer erősebb a hatása a morfiumnál, csak kérdés, hogy mégis mit mond egy ilyen összehasonlítás az olyan olvasóknak, akik morfiumot sem próbáltak sose... 2023-ban 14 szállítmányt csíptek el ebből, ami látványos növekedés az előző évhez képest, amikor is ez csak 4 volt. Solvik megjegyzi, hogy ez még egy igen pici része a lefoglalt anyagoknak, de sok túladagolás és halálos túladagolás köthető ezekhez a szerekhez, mert hát olyan erősek ugye. A nitazinokat tavaly májusban rakták a kábítószerek listájára, remélvén, hogy ez majd elriasztja a potenciális fogyasztókat. Nőtt még a benzodiazepinek terén történt lefoglalások száma is. Ezek olyan gyógyszerek, melyek többsége függőséget okozhat, a hatásukat pedig fel lehet erősíteni egyéb pszichofarmatikumok, drogok és alkohol által. 2023-ban 1,65 millió tablettát foglaltak le 2902 szállítmányban. Az előző évhez képest ez egy 17%-os növekedést mutat. Végül essen szó a ketaminról és az mdma-ról is, mert hogy azok is jobban fogynak! Ketaminból például 43 kilót foglaltak le tavaly. Ez a szám 2019-ben még 3,9 kg volt. A ketaminról a cikk már nem közöl konkrét számokat, de megállapítja, hogy azokból is sokszor nagy mennyiséget sikerül lefoglalni, amiből arra lehet következtetni, hogy könnyedén elérhető és bevett anyag a kábítószer-élvezők körében. A ketamint lónyugtatóként szokták emlegetni, mert állatok nyugtatására és altatására használják általában. Forrás: NRK

  • Sok fiatal gyalog vagy biciklivel jár iskolába

    Kép: Freepic.diller on Freepik Az akershusi, østfoldi és buskerudi iskolákban sok diák gyalog vagy kerékpárral közlekedik a nyári félévben, derül ki egy új beszámolóból. A Viken megyei önkormányzat megbízásából a Transportøkonomisk Institutt által készített beszámoló alapján azt láthatjuk, hogy az iskolások körülbelül fele szokott gyalog vagy kerékpárral közlekedni a nyári félévben. Csak a diákok 7%-a jár autóval, és háromból egy tömegközlekedéssel utazik. - Érdekes hogy ennyire kevesen vannak azok, akik autóval járnak. Nagyobb arányban számítottunk olyanokra, akiket autóval hoznak, vagy akik maguk vezetnek – mondta a TØI tanácsadója, Ingunn Opheim Ellis egy sajtójelentésben. A nemzeti közlekedési terv célja, hogy azon 6 és 15 év közötti gyerekek és fiatalok 80%-a, akiknek max. 4 kilométert kell megtenniük az iskoláig, gyalog vagy kerékpárral közlekedjenek. A tanulmány alapján nem sok hiányzik a cél eléréséhez. Forrás: Nettavisen

  • Hamarosan Norvégiába látogat a dán király

    Kép: Søren Rasmussen / Wikipedia X. Frigyes dán király január 14-én vette át a trónt édesanyjától, II. Margit királynőtől. Első hivatalos útja királyként január végén Lengyelországba vezet, ahol egy üzleti delegációt vezet majd. A hagyomány szerint az új királyi pár először Norvégiába és Svédországba fog udvariassági látogatást tenni, a részleteket azonban még nem tette közzé a királyi ház. Forrás: NRK

  • Riiber nagy lehetősége és még nagyobb ugrása

    Kép: Instagram Január 27-én Schonach közelében többen is egy azonosítatlan repülő tárgyat láttak. Ám az a valami vagy valaki nem egy UFO, madár, repülő vagy Superman volt, hanem egy bizonyos Jarl Magnus Riiber, aki a férfi északi összetett síelők helyi világkupa-futamán normálsáncon éppen 108 métereset ugrott. A norvég kiválóság „úristen, very big”-kategóriás ugrásával vezeti a versenyt a 10 kilométeres sífutás előtt. Ráadásul legfőbb riválisa, az osztrák Johannes Lamparter enyhén rottyon van, ezért inkább kihagyta a világkupa-futamot. Ivar Stuan, a norvég északi összetett síelők szövetségi kapitánya szerint pont fordítva szokott lenni a dolog, ugyanis ilyenkor általában Riiber szokott betegeskedni. Hatalmas ugrásának köszönhetően Riiber 9 másodperces előnyben van a második helyezett osztrák Thomas Rettenegger előtt. A többi norvég versenyző pedig alaposan le van maradva, Jørgen Graabak a 10. helyről várhatja a rajtot, majdnem 1,5 perces hátrányban, Jens Lurås Oftebro pedig csak a 15. helyről rajtolhat. Habár még így is szerencsésnek mondhatja magát az összes résztvevő, ugyanis az is benne volt a pakliban, hogy egyáltalán nem lesz verseny, mivel nem állt rendelkezésre elegendő hó. Ezért a szervezők elugrottak Oslóba kölcsönkérni egy kis havat. Ezt meg is kapták, szóval lett verseny is. Egyébként idén eddig a norvégok agyonverik a komplett mezőnyt, ugyanis 15 világkupa-futamból 13 alkalommal egy norvég versenyző győzött. Azokon a hétvégéken, amikor Riiber is rajthoz állt, mindig ő győzött, kivéve kétszer, amikor második lett. UPDATE: Ugyan a 10 kilométeres futószámban Riiber csak 8. lett, de így is alaposan megelőzte az osztrák Thomas Retteneggert (az osztrák versenyző végül 20. lett csak) és a szintén norvég Jørgen Graabakot. A számot az osztrák Vinzenz Geiger nyerte Jørgen Graabak és a finn Ilkka Herola előtt. Forrás: VG, VG

  • Bryan Adams készen áll Bergenre is

    Bryan Adams Bergennek is adózik egy látogatással a közelgő So Happy It Hurts-turné keretében. A koncertet a Bergenhus festning szabadtéri színpadán rendezik június 26-án. A kanadai sztár 20 év után először látogat Bergenbe. Köztudott, hogy a zenész Oslót már felvette a turnélistára, az a koncert április 29-én lesz az Oslo Spektrumban. A sztár igen népszerű Norvégia-szerte, legutóbb 2022-ben járt az országban, amikor a járvány miatt elhalasztott koncerteket pótolta Stavangerben és Oslóban. Bryan Adams 17 albumot tudhat maga mögött, a So Happy It Hurts, amelyet javarészt maga rakott össze, 2022 márciusában jelent meg. Forrás: ABC Nyheter

  • Még nehezebb lesz lakást találni

    Kép: Wirestock on Freepik A befektetők szerint már nem éri meg a lakáskiadás a fővárosban. Sok bérbeadó eladja az eddig bérbe adott lakásait. Trond Mohn, a milliárdos befektető gyermekei, Louise Mohn és Christine Mohn Furre legalább 200 lakást értékesíteni fognak az Oslo Frogner városrészében tulajdonukban levő 400 lakás közül. Az ingatlankiadás veszteséges üzletté vált. -Az adóteher néhány év alatt 108%-kal emelkedett. Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy az ember rájöjjön, a lakáskiadás már nem éri meg – mondta Anders Langtind, a Privatmegleren munkatársa. Pål Georg Gundersen, Thomas Løvsland és Leif Botolf Hesle is azok közé a befektetők közé tartoznak, akik már nem tartják kifizetődőnek, hogy bérbeadással foglalkozzanak. -Ivar Tollefsen szintén eladásra készít elő 2200 lakást Oslóban – mondja el Langtind, aki megbízást kapott a Mohn-testvérek ingatlanportfóliója egy jókora hányadának eladására. -Az extrém adóteher, ami a bérbeadást sújtja azt jelenti, hogy minimum 30 milliót veszítenek évente a 400 lakáson – magyarázza. Nem csoda, hogy a bérleti díjak emelkednek, ha a befektetők eladják az ingatlanjaikat. A megmaradó tulajdonosok emelni fogják az árakat. Forrás: Vårt Oslo

  • Történelmi norvég világkupa-siker és 1-2 nagy esés

    Kép: Stefan Brending / Wikipedia Ragnhild Mowinckel történelmi sikert aratott a női alpesi síelők lesiklószámában. Január 27-én, az olaszországi Cortinában megrendezett világkupa-futamon a 30 éves moldei síelő 0,35 másodperces előnnyel győzött az amerikai Jacqueline Wiles előtt (erről nem tudom megállapítani, hogy nagy különbség-e, vagy sem). A Viaplaynek a célbaérést követően úgy nyilatkozott, hogy elégedett a teljesítményével. Ráadásul a január 27-i futam előtt Mowinckelnek rendkívül sokat kellett várnia, ami mint köztudott, kimondottan pozitív hatással van a profi sportolók idegrendszerére. Ennek ellenére az újdonsült világkupa-győztes olyan lendülettel jött le a hegyről, hogy még egy lavinát is simán megelőzött volna. A Viaplay kommentátora, Henrik Jonassen szerint Mowinckel fergeteges futamot produkált. Ez volt a norvég női alpesi síelők mindösszesen második világkupa-aranyérme lesiklásban, az elsőt még 2023-ban Kajsa Vickhoff Lie nyerte. Vickhoff Lie most is rajthoz állt, és a hetedik helyen végzett, 0,76 másodperces lemaradással honfitársnője mögött. Azonban a lesiklóverseny nem csupa móka és kacagás volt. Történt ugyanis, hogy még január 26-án az amerikai Mikaela Shiffrin esett egy nagyot, ő a saját lábán/sílécén távozott a helyszínről, majd később elárulta, hogy kisebb sérülésekkel megúszta a dolgot. Nem volt ilyen szerencsés a szintén amerikai Isabella Wright, aki január 27-én esett egy méreteset. Őt mentőhelikopterrel kellett elvinni a helyszínről, ám ahogy az a Twitterre kikerült fényképekből kiderült, csak az állkapcsát ütötte be, ám szerencsére nem tört el. Forrás: Dagbladet

  • Stavanger lekörözte Oslót, Bergent és Tromsøt

    Kép: Nørsky Nørdwind / Pexels Az ECA International nemzetközi tanácsadó ügynökség új felmérése szerint Stavanger – lekörözve Oslót, Bergent és Tromsøt is - a világ három legélhetőbb városa közé tartozik.  Az ECA International évente rangsorolja a helyeket a világ 500 különböző városában élő „expatok” életkörülményei és válaszai alapján. A tanácsadó ügynökség egyebek mellett felméri az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, a lakhatási helyzetet, a közösségi hálózathoz és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférést, a megélhetési költségeket, a légszennyezettséget, a személyes biztonságot, valamint a társadalmi és politikai feszültségeket. A fenti szempontok alapján készült lista a következőképpen néz ki: 1. Bern, 2. Eindhoven, 3. Stavanger, 4. Genf, 5. Koppenhága, 6. Rotterdam, 7. Hága, 8. Göteborg, 9. Amszterdam, 10. Bázel Forrás: Dagsavisen

  • Ride the Villanybusz

    Kép: Freepik Marit Vea, Oslo városának közlekedésért és környezetvédelemért felelős városi tanácsosa egy kicsit kiakadt, miután a január 26-án tapasztalt havazásnak köszönhető Oslo és Bærum környékén a buszközlekedés jobban lefagyott, mint a Windows 95. Vea elnéző hangulatában nem párbajra vagy boxmeccsre hívta a Rutert, hanem egy találkozóra, ahol a tömegközlekedési szolgáltató kimagyarázhatja magát, hogy miért állt le egy kis hótól a komplett oslói tömegközlekedés nem kicsit, nagyon. Szerinte a legfontosabb most az, hogy megtalálják, mi az oka a leállásnak, azon kívül, hogy a Háttérhatalom Zrt. leszórta Oslót chemtraillel. A másik eléggé gáz dolog pedig az, hogy az oslói buszállomány 80%-a elektromos járművekből áll, ezek egy része nem bír két, Norvégiában teljesen szokatlan dolgot, a havazást és a hideget. Viszont Marit Veán kívül az utasok is eléggé kibuktak kedvenc szolgáltatójukra. A közlekedésért felelős városi tanácsos által kezdeményezett, korábban is megénekelt találkozóra várhatóan a január 29-i hét vége felé fog sor kerülni. Vea szerint egészen egyszerűen elképesztő, hogy mennyire hiányos volt a tájékoztatás, amit kapott, illetve, hogy mennyi járatot kellett törölni a havazás következtében. A Ruter január 26-án meghozta a Grorud környékén élőknek a húsvéti ajándékot. Persze nem csokinyuszit és csokitojást kapnak a környékbeliek, hanem aksiproblémák miatt kimaradó buszjáratokat. Az oslói SV (Sosialistisk Venstreparti – Szocialista Balpárt) közlekedésügyi szóvivője, Ola Wolf Elvevold eléggé kiakadt ezen. Szerinte az nem frankó, hogy a szolgáltató a grorudieket szivatja. Marit Vea, aki egyébként a Venstre (Liberális Párt – norvég nevével ellentétben egyébként nem baloldali párt) politikusa, elmondta, hogy az oslói városvezetés azon dolgozik minden erejét beleadva, hogy a város lakosai jó és kiszámítható tömegközlekedési szolgáltatásban részesüljenek. Elisabeth Skarsbø Moen, a Ruter kommunikációs és társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy nem az lesz a megoldás, hogy tömegközlekedési szolgáltató saját körein belül tömeges lefejezést hajt végre. Szerinte ugyanis nem emberi hiba történt (csak annyi, hogy repülőből alkatrészenként dobált le hóembereket az IKEA, ám nem volt odalenn senki, aki össze tudta volna őket rakni). Skarsbø Moen szerint nem csak villanybusszal szívás közlekedni hóban, ugyanis a dízelbuszok és autók is bemondták volna az unalmast ilyen körülmények között. Majd azt is hozzátette, hogy a buszok hatótávolságával is akadnak gondok, de szerinte a legfőbb felelős ennek ellenére az időjárás (vagy a Háttérhatalom Zrt.). Emellett azon is dolgoznak, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjék. Akershus megye közlekedésért felelős vezetője, Håkon Snortheim sem fér a bőrébe. A Høyre (Konzervatív Párt) politikusa elmondta, hogy már alig várja a találkozót a Ruter vezetőivel. Szerinte rendkívül fontos, hogy ha a politikusok arra biztatják az embereket, hogy váltsanak tömegközlekedésre (avagy aki ezután is autóval merészel közlekedni, azt vágtázó elektromos busz után kötve kell kivégezni), akkor gondoskodni kell arról, hogy a közlekedési rendszer rendeltetésszerűen működjön. Forrás: NRK

  • Jürgen Klopp norvég szemmel

    Kép: Fars Media Corporation, CC BY 4.0 / Wikipedia Akkor először is röviden a tényekről: Ezen cikk elkövetője élete nagyobbik hányadában Liverpool-szurkoló volt. A tegnapi sokkoló hírrel kapcsolatban pedig az az álláspontja, hogy nem nevezheti magát rendes hobbi-sportújságírónak, ha erről a témáról nem ír, vagyis nem keresi meg a háttérben meghúzódó norvég szálat. 2015. október 8-a történelmi fordulatot jelentett a Liverpool Football Club életében. Ezen a napon derült ki ugyanis, hogy az akkor még csak 18-szoros angol bajnok klub új vezetőedzője az Erling Haaland egykori csapatával (Borussia Dortmund) 2 német bajnoki címet és 1 német kupát nyerő Jürgen Klopp lesz. 2024. január 26-án egy hirosimai atombombával felérő erejű és kellemetlenségű meglepetés érte a futballvilágot. Ugyanis ezen a napon magyar idő szerint 12 óra körül derült ki, hogy az 56 éves német szakembernek a 2023/24-es szezon lesz az utolsó a Liverpool kispadján. A Vörösökkel 1 angol bajnoki címet (2019/20), 1 Bajnokok Ligáját (2018/19), 1 Európai Szuperkupát (2019/20), 1 Klubvilágbajnokságot (2019/20), 1 Ligakupát (2021/22), 1 FA-kupát (2021/22) és 1 Angol Szuperkupát (2022) nyerő Klopp egy rendkívül érzelmes videóban jelentette be távozását. A német sikeredző kifejtette, hogy energiatartalékai fogytán vannak, és a szezon után tart egy év pihenőt, emellett azt is megígérte, hogy soha többet egy másik angol csapatot sem fog edzeni, még akkor sem, ha az a meló az éhezéstől mentené meg esetleg.  (Na ezt nevezem én hűségnek. Ha lenne kalapom, akkor megemelném Klopp előtt.) A német szakemberen kívül bal- és jobbkeze (vagyis két segítője), Pepijn Lijnders és Peter Krawietz is a távozás hímes mezejére lép, illetve a szezon végén szintén elhagyja az angol klubot Vitor Matos fejlesztőedző is. Klopp szerint kollégái jó néhány könnycseppet elhullajtottak, amikor közölte velük döntését, de szerinte ez teljesen normális ilyen hosszú közösen eltöltött idő után. Carl-Erik Torp, az NRK futballszakértője szerint Klopp pontosan tudja, hogy egy ekkora munka maximális erőbedobást és koncentrációt igényel, és nem épp pihentető dolog a Liverpool vezetőedzőjeként folytonosan hatalmas nyomás alatt dolgozni. Szerinte Klopp jól döntött, hogy felismerte, neki is pihenőre van szüksége. Torp szerint az 56 éves német szakember egyértelműen a Liverpool történelmének legnagyobb formátumú alakjai közé tartozik (őszintén szólva egyáltalán nem lennék meglepve, ha egy ponton szobrot állítanának neki az Anfield környékén – a szerző). A norvég szakértő szerint Klopp rengeteget jelent egy egész generációnyi Liverpool-szurkolónak, akik szerint Klopp kiemelte a középszerűségből a csapatot, és visszajuttatta oda, ahová tartozik, emellett stabilizálta a csapat pozícióját Európa és Anglia legjobb csapatai között. Ståle Solbakken, aki főállásban a norvég válogatott szövetségi kapitánya, mellékállásban pedig Liverpool-drukker, elmondta, hogy ez egy fájdalmas veszteség a Liverpoolnak, ugyanis felemelte a klubot, és fontos úttörő volt a város és a klub életében is. Solbakken azon az állásponton van, hogy fényes jövő áll a Vörösök előtt a jelenlegi játékosállománnyal, de Klopp pótlása hatalmas feladat lesz. A norvég szövetségi kapitány szerint a német vezetőedző egy lapon említhető az olyan legendákkal, mint Bill Shankly, Bob Paisley és Kenny Dalglish (aki nem csak játékosként, hanem edzőként is maradandót alkotott). Solbakken szerint kizárt, hogy ez volt Klopp edzői pályafutásának utolsó állomása. Szerinte Liverpoolt követően vagy elvállalja a német válogatott vezetését, vagy még egy utolsó klubot. Nem csak Torp és Solbakken reagált Klopp távozásának hírére. A Viasportos Kasper Wikestad a Twitteren azt írta, hogy ez a semmiből jött. Lars Tjærnås korábbi futballedzőnek és az Aftenposten cikkírójának csak a jaj szó jutott eszébe. Thore Haugstad, az NRK futballszerzője sem számított erre a hírre (megnyugatom, literálisan szinte mindenki így van ezzel). Szerinte teljesen váratlan ez az egész dolog, különösen azt figyelembe véve, hogy a Liverpool mennyire jó szezont fut. Haugstad szerint Klopp ugyanabba a kategóriába esik, mint Shankly vagy Paisley. Álláspontja szerint a német szakember hatalmas munkát végzett, amikor visszajuttatta a Liverpoolt az élmenők közé. Ami pedig Klopp utódlását illeti, a sajtóban máris számtalan név röppent fel. A fogadóirodáknál és a szurkolóknál Xabi Alonso a legfőbb esélyes. A spanyol szakember 2004 és 2009 között erősítette a Liverpoolt játékosként, 2005-ben BL-t, 2006-ban pedig FA-kupát nyert a Vörösök játékosaként. Most a német élvonalban listavezető, a 2023/24-es szezonban még veretlen (ez pillanatnyilag 27 meccset jelent), az Európa Liga csoportkörében a Moldét kétszer is kipofozó Bayer Leverkusen vezetőedzője. Esélyesként emlegetik még az angol élvonalbeli Brighton olasz vezetőedzőjét, Roberto De Zerbit, aki 2022. szeptemberi kinevezése óta veretlen a Liverpool ellen. Illetve felvetődött még a német válogatott szövetségi kapitánya, Julian Nagelsmann is (korábban a Bayern München vezetőedzőjeként német bajnoki címet és két Német Szuperkupát nyert). Ami kimondottan meghatott engem, az a rivális drukkerek általános reakciója volt. Rengeteg Arsenal, Chelsea, Manchester United, Manchester City és Tottenham-szurkoló dicsérte Klopp munkáját és teljesítményét. Illetve Pep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője Klopp távozásának hírére röviden annyit reagált, hogy így a Liverpool elleni rangadók előtti estéken majd nyugodtabban fog tudni aludni, ugyanis Klopp rendszeresen tört borsot a City orra alá az elmúlt években. Bővebben itt lehet olvasni a spanyol sikeredző reakciójáról. Forrás: NRK

  • Áthelyezik az Aqua koncertet

    A tömeges érdeklődés miatt a novemberben esedékes Aqua koncertet át fogják helyezni a Sentrum Scene-ből az Oslo Spektrumba. - A november másodikai koncertet, amelyet a Sentrum Scene-ben tartottak volna, átteszik az Oslo Spektrumba azért, hogy még több rajongó élvezhesse a bulit – írta a Live Nation egy sajtójelentésben. Az együttes áttörése 1997-ben volt az Aquarium című albummal, amelyen az örök sláger, a „Barbie Girl” című dal is szerepel. A tavaly megjelent Greta Gerwing film, a „Barbie” kapcsán újra aktuálissá vált az Aqua. Nicky Minaj és az Ice Spice „Barbie World” című dala tartalmaz részleteket a „Barbie Girl” című dalból, ezzel az Aquát is jelölték az idei Grammy-díjra az év legjobb, vizuális médiához szerzett dal kategóriában, amelyet február 4-én osztanak ki. Az Aqua összesen 38 millió albumot és 7 millió kislemezt adott el. A „Barbie Girl”-höz készített videó 2022-ben – a film megjelenése előtt – érte el az 1 milliárdos megtekintettséget a Youtube-on. Forrás: Nettavisen

  • Fennáll a chipskrízis veszélye

    Kép: Kamran Aydinov on Freepik A Mezőgazdasági Igazgatóság (Landbruksdirektoratet) csökkenti a burgonyára kiszabott vámot, amit többek között a chips és a sült krumpli készítéséhez használnak. Az Igazgatóság számadatai szerint január elsején csaknem 70000 tonna burgonya volt raktáron a norvég iparban, ez 20000 tonnával kevesebb, mint tavaly volt, írja a Nationen. A Mezőgazdasági Igazgatóság felmérte a burgonyaállományt, és úgy találta, hogy jelentős terméshozam-hiány áll fenn az olyan burgonyánál, amelyet a sült krumpli és a chips előállítására használnak – írja az Igazgatóság egy sajtójelentésben. Az Igazgatóság most olyan intézkedéseket szeretne bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az iparban elegendő mennyiségű burgonya álljon rendelkezésre ahhoz, hogy elő lehessen állítani a termékeket. Az egyes vállalkozások, amelyek sült krumpli vagy chips előállítására használják a burgonyát, pályázhatnak a vám egyéni csökkentésére. A vám egyéni csökkentése arra a különbségre vonatkozik, amely a vállakat és a beszállítók által meghatározott mennyiség és a ténylegesen kiszállított mennyiség között áll fenn. Forrás: Nettavisen

  • Új szabadkereskedelmi megállapodás Chilével

    Kép: Wirestock on Freepik Norvégia és az EFTA-országok (Izland, Liechtenstein, Svájc) új szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Chilével, ami a 2003-as egyezmény helyébe lép. Fő célja az EFTA-államok és Chile közötti együttműködés fejlesztése és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése. Chile fontos kereskedelmi partnere Norvégiának, különösen az olyan ágazatokban, mint a halászat, a tengeri szállítás és a megújuló energia. Az új szabadkereskedelmi megállapodás vámmentességet biztosít Norvégiának az ipari termékekre vonatkozóan, ami jelentősen növeli a norvég vállalatok versenyképességét a tengerentúlon. 2022-ben a Norvégia és Chile közötti kereskedelem volumene 436 millió euró volt. A Chiléből származó import 257 millió euró értékű, főként vegyi anyagok, olajok, gyümölcsök és diófélék. A norvégok 179 millió euró értékben exportáltak gyógyszeripari termékeket, hajókat és vegyszereket Chilébe. Forrás: Regjeringen

  • A jó, a rossz és a lazackartell

    Kép: NRK Az Európai bizottság szerint hat lazactenyésztő cég megszegte az EU piaci versennyel kapcsolatos szabályait, vagyis olyan információkat csereberéltek egymás közt, amelyek hatással voltak a hal árának alakulására. Ez a cserebere pedig az EU szerint törvénytelen haszonszerzést eredményezett a cégeknél. Többek közt eladási árakról szóló információkat oszthattak meg egymással a lazactenyészők, ezt pedig nem kéne egymással konkuráló cégeknek tudniuk, mert tudjuk jól, hogy ez mihez vezet. A szabálysértések 2011-től 2019-ig történhettek az Európai Bizottság szerint. Tőzsdei zuhanás - milliárdos bírság Azon négy cég, amelyeket az Oslo-börze is jegyez, szépen bezuhant a tőzsdén a hír hatására, és csütörtökön 13:00-kor a nyitás után az alábbi zuhanásokat produkálták: Mowi: - 4,3% Salmar: -2,3% Lerøy: -5,1% Grieg: -4,1% Robert Næss, a Nordea befektetési igazgatója szerint a nagy zuhanások a lazacfarmereknél annak tudhatóak be, hogy a piaci szereplők félnek a lazacosokra kiróható hatalmas büntetésektől, melyek mértéke elérheti a forgalmuk 10%-át is. A Mowi forgalma például 60 milliárd korona, tehát az ő esetükben ez akár 6 milliárdos büntetést is eredményezhet. Persze Næss szerint a cégek tagadnak majd, úgyhogy akár több évig is elhúzódhat az ügy, majd hozzáteszi, hogy a helyzet nem túl rózsás a részvényesek szemében, tekintve, hogy tavaly a nehezen lefordítható nevű grunnrenteskatten nevű adóval gyűlt meg a lazactenyésztők baja. Ez egy olyan adó, amit a természet erőforrásainak igénybevételéért szokás fizetni, de valamiért a lazacüzlet tavalyig nem tartozott ide. Erling Hjelmeng, az Oslói Egyetem jogi professzora szerint az EU-nak nem szokása 10%-os forgalmi büntetéseket kiróni, de ettől függetlenül könnyen lehet szó milliárdos nagyságrendű bírságról. Állítása szerint a súlyosabb esetekben is inkább csak 2-3% szokott lenni. A büntetés mértékére egy egyszerű képlet van: súlyosság szorozva időtartalommal. Arra a kérdésre, hogy mennyire komoly ügyről van szó, a jogászprofesszor azt mondta, hogy ez az árakkal kapcsolatos információ milyenségétől és léptékétől függ, de a bizottságtól kapott infó alapján ez a lépték elég nagy lehet. Tagadni, tagadni, tagadni Mit ad Isten? Természetesen a Salmar, a Lerøy a Grieg, a Cermaq és a Bremnes Seashore is kiadta már a saját sajtónyilatkozatát, és az öt nyilatkozat, ha szó szerint nem is ugyanaz, tartalmilag viszont igen. Tagadja mindenki, hogy bármiféle összejátszás lett volna az árak kapcsán, a vizsgálat ítélete megalapozatlan, ők igazából mindent megtesznek a piaci verseny erősítéséért, stb. De hát olvastunk valaha beismerő sajtónyilatkozatot? Forrás: NRK

  • Meglopták Haalandot

    Kép: Jacek Stanislawek / Wikipedia Erling Haalandnak nincs szerencséje, nem elég, hogy továbbra is sérült, még lopás áldozata is lett a norvég csatárklasszis. Persze itt nem arra kell gondolni, hogy valami piti zsebtolvaj lenyúlt tőle egy kis pénzt a villamoson. A FIFA díjátadó gáláján ugyanis január 15-én megválasztották az év játékosát. Általános meglepetésre azonban nem Haaland lett a végső győztes, hanem argentin világklasszis, Lionel Messi, aki 2023-ban úgy döntött, hogy lelécel az Egyesült Államokba, és az Inter Miami játékosa lesz. Itt kemény egy gólt szerzett hat bajnoki meccsen (A Ligák Kupájában mondjuk egy kicsit jobban teljesített, itt 7 meccsen 10-szer rakta be a labdát a kapuba). Valószínűleg alaposan közrejátszott az a tény, hogy még 2022-ben VB-t nyert Argentínával (aki el tudja magyarázni nekem, hogy milyen relevanciája van egy 2022-es sikernek egy 2024-ben megrendezett gálán, annak fizetek egy sört). - Megdöbbentő – közölte megdöbbenten Carl-Erik Torp, aki az NRK futballszakértője. Szerinte ugyanis Haaland az előző szezonban hihetetlen teljesítményt nyújtott, és eléggé sok mindent megnyert. És íme, meg is magyaráztam, hogy miért pont Messi, mert a 2022/23-as szezont is figyelembe vették a díj odaítélésnél. Ezek szerint jövök magamnak egy sörrel. Lars Tjærnås, aki szintén futballszakértő, és egyáltalán nem olvas Carl-Erik Torp gondolataiban, arra a következtetésre jutott, hogy Messi jelenkorunk legjobbja, de 2023-ban Haaland volt a legnagyobb király (annyira mondjuk nem, mint Torghelle Sándor/Air Sanyi a német másodosztályban a 2000-es évek végén). Haaland és Messi egyaránt 48 pontot kaptak, de mivel Messi több csapatkapitánytól kapott öt pontot, ezért a kisnövésű argentin zseni lett 2023 legjobb focistája. A háttérben meghúzódó Liverpool-szálból kiderül, hogy az angol klubot erősítő csapatkapitányok közül Virgil van Dijk, Mohamed Salah és Andy Robertson Messire szavazott, Szoboszlai pedig volt csapattársára, Haalandra. A vörösöket erősítő ötödik csapatkapitány, Wataru Endo pedig Kevin De Bruyne-re adta le a voksát. A két fő esélyes pedig bebizonyította, hogy ők úriemberek, és egyikük sem szavazott önmagára (Messi Haalandra, Haaland pedig Messire tette a voksát). Kategóriákra bontva: A médiánál és az edzőknél Haaland rendkívül simán győzött, Messi pedig a csapatkapitányok és a rajongók kategóriát húzta be. Forrás: NRK

  • Csökkenti a papíralapú számlák díját a Telia

    Kép: Rawpixels.com on Freepik A Telia 79 koronáról 6,47 koronára csökkenti a papíralapú számlák díját a lakossági piacon. A Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság több millió koronás bűntetéssel fenyegette meg azokat a vállalatokat, akik irreálisan magas díjat szabtak ügyfeleiknek csupán azért, mert papíralapú számlát állítottak ki. A Telia sajtóközleményében azt írta, hogy az ügyfelek visszajelzései és a Fogyasztóvédelmi Hatósággal folytatott párbeszéd nyomán csökkentették a papíralapú számla díját. Forrás: NRK

  • Kivel játszanak Haalandék?

    Kép: Jacek Stanislawek / Wikipedia Január 8-án megtartották az angol labdarúgó FA-kupa sorsolását. A címvédő Manchester Citynek korábbi jó szokásával ellentétben most nem volt szerencséje (milyen meglepő, hogy szinte mindig bemákolják az egyik legkönnyebb ellenfelet), sőt mondhatjuk azt is, hogy alaposan megszívták a dolgot. Ugyanis Haalandék Londonba utaznak, hogy reményeik szerint elkalapálják a Tottenham csapatát, akik még decemberben Manchesterbe látogattak, és nem feküdtek le a Citynek, ráadásul behúztak egy pontot az Etihadban. A Liverpool hátradőlhet, ugyanis ők a Norwich City ellen fognak játszani (légyszi erre az egy meccsre hozzátok vissza Luis Suárezt, hadd lőjön nekik még egy mesterhármast a régi szép idők emlékére), a Manchester United pedig akár fel is vehetné a Mákchester United nevet, ugyanis a nekik a negyedosztályú Newportot kellene legyűrniük a továbbjutáshoz. Forrás: VG

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page