Hatalmas várakozások előzték meg a politikai fordulatot Magyarországon. 16 év után Orbán Viktor elvesztette a választást, és az ország élére Magyar Péter került. A választás éjszakáján Budapest utcáin euforikus volt a hangulat: emberek ölelkeztek, pezsgővel koccintottak, és azt skandálták: „Európa, Európa, Európa”. Az NRK riportere a választás idején Budapesten tartózkodott, majd négy hónappal később visszatért Magyarországra, hogy megnézze: mi valósult meg abból a változásból, amelyet az új miniszterelnök ígért? A riport végére azonban az újságíróban egyre több kérdés merült fel. Hatalmas várakozások az új kormánnyal szemben Orbán Viktor 16 éven keresztül meghatározó szereplője volt nemcsak a magyar, hanem az európai politikának is. Magyarország többször került konfliktusba az Európai Unióval, és Orbán például több alkalommal vétózta meg az Oroszország elleni uniós intézkedéseket. Magyar Péter ezzel szemben komoly változásokat ígért. A választási kampányban többek között azt vállalta, hogy fellép a korrupció ellen, eltávolítja a korrupt bírákat, felelősségre vonja azokat, akik jogtalanul jutottak közpénzekhez, és megpróbálja visszaszerezni azokat az uniós milliárdokat, amelyeket Brüsszel az Orbán-kormány idején befagyasztott. A választás után sokan úgy érezték, hogy Magyarországon egy teljesen új korszak kezdődött. Az emberek szerint más lett a hangulat Amikor az NRK négy hónappal a kormányváltás után visszatért Magyarországra, Budapesten és a Balaton környéki településeken is megkérdezték az embereket arról, hogyan értékelik a változásokat. A riport szerint nehéz volt olyan embert találni, aki azt mondta volna, hogy hiányzik neki Orbán Viktor. Sokan arról beszéltek, hogy az országban más lett a hangulat: szabadabbnak, könnyebbnek és pozitívabbnak érzik a légkört. Amikor azonban az újságírók konkrétan arra kérdeztek rá, hogy milyen kézzelfogható javulást tapasztaltak az új kormány alatt, már nehezebben tudtak példákat mondani. A legszembetűnőbb változás tehát egyelőre inkább az emberek közérzetében és az ország politikai légkörében érzékelhető. Magyar Péter egészen más képet mutat magáról Magyar Péter kommunikációja látványosan különbözik elődjéétől. Aktív az Instagramon és a TikTokon, rendszeresen jelennek meg róla videók. Látható, amint a Dunában gázol, a Balatonon jetskizik, falusi rendezvényeken vesz részt vagy szelfizik az emberekkel. Az NRK újságírója korábban személyesen is találkozott vele. Két évvel ezelőtt, amikor Magyar az európai parlamenti választások kampányában járta az országot, készségesen adott interjút a norvég közmédiának. Ezért az NRK arra számított, hogy miniszterelnökként is nyitott lesz a külföldi sajtó felé. Eleinte valóban úgy tűnt, hogy nagy változás történt. Míg Orbán Viktor hivatalától az NRK éveken keresztül sokszor még választ sem kapott az interjúkérelmekre, Magyar Péter munkatársai válaszoltak az e-mailekre és telefonhívásokra. Végül sikerült időpontot egyeztetniük egy személyes interjúra – méghozzá a magyar Parlamentben. Az interjú azonban hirtelen elmaradt Az NRK számára már önmagában történelmi élmény volt bejutni a Parlamentbe. A riport szerint 16 éve nem jártak az épület belsejében. Az interjú előtt azonban telefon érkezett a miniszterelnök hivatalától: Magyar Péter mégsem tud találkozni velük. Az NRK megpróbált másnapra új időpontot kérni, de erre is nemet kaptak. A magyarázat szerint a miniszterelnök túlságosan elfoglalt. Az újságírók ezután megpróbálták elérni a kormány más képviselőit, illetve szerettek volna részt venni egy következő miniszterelnöki sajtótájékoztatón. Ekkor már jóval keményebb választ kaptak. A miniszterelnöki hivatal közölte velük, hogy ha továbbra is telefonhívásokkal „zaklatják” a kormány tagjait, az NRK soha nem fog interjút kapni Magyar Pétertől. A Parlamentből való távozáskor pedig arra kérték az NRK stábját, hogy töröljék azokat a felvételeket, amelyeket a miniszterelnök irodája előtti vörös szőnyegről készítettek. A sajtóhoz való viszony kérdéseket vet fel A történtek különösen azért lepték meg az NRK újságíróját, mert Magyar Péter egyik fontos ígérete éppen a szabadabb média és a sajtószabadság helyreállítása volt. A riport szerint ráadásul nemcsak az NRK-nak volt nehéz interjút kapnia. Az általuk megkérdezett magyar újságírók közül sem sikerült senkinek személyes interjút készítenie Magyar Péterel azóta, hogy miniszterelnök lett. Amikor az NRK júliusban Budapesten járt, Magyar a választási győzelme óta mindössze egy nagyobb interjút adott. Egy magyar politikai kommentátor szerint a miniszterelnök sokkal inkább a közösségi médián keresztül szeret kommunikálni. Ez lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül szóljon az emberekhez, ugyanakkor így elkerülheti azokat a helyzeteket is, amikor újságírók kritikus vagy kellemetlen kérdéseket tesznek fel. Orbán távozott – de a hatalmi rendszer megmaradt Az NRK riportjának egyik legfontosabb pontja, hogy a kormányváltással nem tűnt el automatikusan az Orbán-korszak alatt kialakított politikai rendszer. Az Orbán-kormány idején úgy módosították a magyar alkotmányos rendszert, hogy a választáson legerősebb párt rendkívül nagy parlamenti hatalomhoz juthat. Korábban ezt a hatalmat Orbán Viktor és a Fidesz birtokolta. Most viszont Magyar Péter és a Tisza rendelkezik parlamenti abszolút többséggel, vagyis az új miniszterelnök kezében is rendkívül nagy hatalom összpontosul. Az NRK szerint Magyar már hozzálátott jelentős változtatásokhoz: módosította az alkotmányt, új elnököt nevezett ki, bírákat és televíziós vezetőket cserélt le, miközben a korábbi kormányhoz köthető visszaélések felszámolásán dolgozik. A parlament az NRK látogatásakor például megszavazta azt is, hogy az állam visszakövetelhesse az Orbán-kormány idején szabálytalanul felhasznált pénzeket. Új ország – vagy ugyanaz a hatalom új kézben? Az NRK riportja nem állítja, hogy Magyar Péter ugyanazt a politikát folytatná, mint Orbán Viktor. A magyar emberek közül sokan valódi felszabadulásként élik meg a változást. Az ország hangulata más, az új kormány reformokat indított, és sokan úgy érzik, hogy Magyarország hosszú idő után ismét új irányba halad. A riport azonban egy fontos kérdést hagy nyitva: Mi történik akkor, ha egy rendkívül erős, korábban egyetlen politikai oldal kezében összpontosuló hatalmi rendszer nem szűnik meg, hanem egyszerűen új vezető kezébe kerül? Az NRK újságírója végül nyugtalan érzésekkel hagyta el Budapestet. Nem azért, mert az emberek ne örülnének a változásnak, vagy mert ne történnének reformok. Hanem azért, mert Magyarország új és rendkívül nagy hatalommal rendelkező miniszterelnöke – aki többek között a sajtószabadság helyreállítását ígérte – hivatalba lépése után már nem szívesen áll kritikus újságírók elé és nem válaszol a kérdéseikre. Négy hónappal a történelmi kormányváltás után tehát Magyarországon valóban sok minden megváltozott. Az viszont még nyitott kérdés, hogy a politikai rendszer is megváltozik-e – vagy egyelőre csak az, hogy ki áll annak a csúcsán. Forrás: NRK

Jelentős változások jöhetnek a norvég munkaerőpiacon. Norvégia megkezdte annak az uniós irányelvnek az átültetését a norvég jogba, amelynek célja a bérek átláthatóbbá tétele és a nők és férfiak közötti indokolatlan bérkülönbségek csökkentése. A szabályozás nemcsak a már alkalmazásban álló munkavállalókat érinti majd, hanem azokat is, akik új állásra jelentkeznek. Fontos: az új szabályok még nem léptek hatályba Norvégiában, és egyelőre nem ismert, pontosan mikortól lesznek alkalmazandók. A norvég kormány jelenleg dolgozik azon, hogyan építse be az előírásokat a norvég jogszabályokba. Már az állásinterjú előtt tudható lehet a fizetés Az egyik legfontosabb változás az álláskeresőket érinti. Az új szabályok alapján az állásra jelentkezőnek joga lesz még a saját fizetéséről szóló tárgyalás előtt megtudni, hogy az adott pozícióhoz milyen kezdőfizetés vagy fizetési sáv tartozik. Ezzel párhuzamosan a munkáltató nem kérdezheti majd meg a pályázótól, hogy jelenlegi vagy korábbi munkahelyén mennyit keresett. Ennek célja, hogy az új fizetést ne a munkavállaló korábbi bére alapján állapítsák meg, hanem annak megfelelően, hogy az adott munkakörnek mekkora az értéke és milyen bérszint tartozik hozzá. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik korábban alacsonyabb fizetést kaptak, hiszen egy korábbi alulfizetettség így kevésbé „öröklődhet tovább” az új munkahelyre. Megtudhatjuk, mennyit keresnek átlagosan a kollégáink A már alkalmazásban állók számára is lényegesen nagyobb lesz az átláthatóság. A munkavállaló jogosult lesz információt kérni arról, hogy az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégái átlagosan mennyit keresnek. Az adatokat nemek szerinti bontásban is meg kell majd adni, vagyis láthatóvá válhat, hogy ugyanabban a munkaköri csoportban átlagosan mennyit keresnek a nők és mennyit a férfiak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki megismerheti egy konkrét kollégája pontos fizetését. A szabályozás átlagbérekre és bérstatisztikákra vonatkozik. A munkavállalók emellett azt is megtudhatják majd, hogy a munkáltató milyen szempontok alapján határozza meg a fizetést és a béremelést. Továbbra sem kell mindenkinek ugyanannyit keresnie Az új szabályozás nem jelenti azt, hogy két azonos munkakörben dolgozó embernek automatikusan pontosan ugyanannyi fizetést kell kapnia. Továbbra is lehetnek bérkülönbségek, de ezeket a munkáltatónak objektív, nemtől független szempontokkal kell tudnia megindokolni. Ilyen szempont lehet például a szakmai tapasztalat, a végzettség és kompetencia, illetve a munkában elért eredmény. Vagyis a munkáltatónak már nem lesz elegendő egyszerűen arra hivatkoznia, hogy az egyik munkavállaló „jobb” vagy „ügyesebb”. Konkrét, a munkakörhöz kapcsolódó kritériumokkal kell tudnia megmagyarázni, miért keres valaki többet a másiknál. Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér Az EU-irányelv egyik alapelve, hogy a munkavállalóknak egyenlő értékű munkáért egyenlő bér járjon. Ez az elv Norvégiában már ma is érvényes, az új szabályozás azonban szigorúbb követelményeket támaszt majd a munkáltatókkal szemben. A cégeknek azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a szervezeten belül mely munkakörök tekinthetők hasonló értékűnek – akár akkor is, ha különböző szakmákról vagy kollektív szerződések alá tartozó munkakörökről van szó. Az azonos értékű munkaköröket csoportokba kell sorolni, amelyekhez megfelelő fizetési sávokat kell meghatározni. Az 5 százalékos különbséget már vizsgálni kell A munkáltatóknak részletesebben kell majd nyilvántartaniuk és jelenteniük a nők és férfiak fizetése közötti különbségeket. Norvégiában már jelenleg is léteznek erre vonatkozó kötelezettségek, de az új uniós szabályozás több statisztikai adat közlését követeli majd meg mind az éves jelentésekben, mind a hatóságok felé. Ha ugyanazon munkaköri csoportban a nők és férfiak átlagbére között legalább 5 százalékos különbség mutatkozik, a munkáltatónak részletesebben meg kell vizsgálnia, mi okozza az eltérést, és szükség esetén azt is, hogyan lehet csökkenteni. Amennyiben kiderül, hogy a különbség mögött nemi alapú bérdiszkrimináció áll, a munkáltató kártérítésre vagy pénzbírságra is számíthat. A munkavállalónak magának is kérnie kell az információt Az új jogok önmagukban nem feltétlenül jelentik azt, hogy minden munkavállaló automatikusan megkapja ezeket az adatokat. Helga Aune munkajogi ügyvéd szerint a dolgozóknak maguknak is élniük kell majd a jogaikkal. Ha valaki szeretné megtudni, hogy a fizetése megfelelő és igazságos-e, kérnie kell a munkahelyi bérstatisztikát, illetve magyarázatot kérhet a fizetési különbségekre. Mikortól érvényes mindez Norvégiában? A pontos időpont egyelőre nem ismert. A norvég kormány arra számít, hogy az uniós irányelv az EGT-megállapodás (EØS-avtalen) részévé válik, ezért már megkezdődött a norvég jogszabályok módosításának előkészítése. A kormány jogi vizsgálatot indított, és a munkaerőpiac szereplőit is bevonta az egyeztetésbe. Az EU szabályai minimumkövetelményeket határoznak meg. Norvégia ezeknél gyengébb szabályokat nem vezethet be, ugyanakkor a norvég rendszerhez igazíthatja őket, illetve akár szigorúbb követelményeket is meghatározhat. A változtatások hátterében továbbra is jelentős bérkülönbség áll: az E24 által idézett adatok szerint az EU-ban a férfiak átlagosan 11 százalékkal keresnek többet a nőknél, Norvégiában pedig tavaly körülbelül 12 százalék volt a különbség. Az új szabályozás célja ezért nem az, hogy minden munkavállaló ugyanannyit keressen, hanem az, hogy a fizetési különbségek átláthatóak, objektíven indokolhatóak és nemtől függetlenek legyenek. Forrás: E24

2026 októberétől a norvég Közegészségügyi Intézet (FHI) megváltoztatja, hogy mely oltóanyagokat használják a 2. és 10. osztályos tanulók esetében a norvég gyermekoltási program keretében. Fontos kiemelni, hogy ez nem új oltások bevezetését jelenti, és a gyerekeket sem új betegségek ellen fogják oltani. Az oltóanyag neve és gyártója változik. 🔹 2. osztály: a Tetravac helyett Infanrix Polio 🔹 10. osztály: a Repevax helyett Boostrix Polio Az oltások továbbra is ugyanazon négy betegség ellen nyújtanak védelmet: • diftéria • tetanusz • szamárköhögés • gyermekbénulás (polio) Az FHI tájékoztatása szerint az új és a korábban használt oltóanyagok orvosi szempontból egyenértékűek. A változás hátterében új beszerzési és szállítási szerződések állnak. A szülőknek a változás miatt nincs külön teendőjük. Az oltások beadása továbbra is az eddig megszokott módon, az iskola-egészségügyi szolgálaton keresztül történik. Az átmeneti időszakban előfordulhat, hogy egyes iskolák még a korábbi oltóanyagokat használják, míg máshol már az új készítményeket alkalmazzák. Forrás: Sosialnytt

Lélek és egészség A lelki egészség világnapja A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékezünk meg minden év október 10-én. Bővebben >>> D vitamin A múltkor felmerült a D-vitamin kérdése Norvégiában, ezért Ősz Anita úgy gondolta, ír egy kis összefoglalót a témában. Bővebben >>> Globális elhízás Az elhízás globális probléma, többek között növeli a cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi betegségek kockázatát. A koronavírus járvány rámutatott arra, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek szintén rizikócsoportba tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet, ENSZ és OECD inspirációjára megszületett egy nemzetközi deklaráció, mely az elhízás mértékének csökkentését tűzte ki világszerte. Bővebben >>>

Archív hírek 1. apr. 2022 Elindult az új honlapunk Ez nem április elsejei tréfa Bővebben >>> 22. mars 2022 Március 22. a víz világnapja (verdens vanndag) Az ENSZ 1992-ben döntött arról, hogy a mai napot a víz világnapjának nyilvánaítja. Célja az, hogy felhívja a figyelmet, hogy milyen fontos szerepet tölt be a víz az életünkben, és milyen fontos a tiszta vízkészletek megőrzése. Bővebben >>> 12. feb. 2022 Megszűnnek a fertőzésvédelmi intézkedések A kormány eltöröl minden COVID-19 miatt bevezetett szigorítást, beleértve a maszkviseletre, az egy méteres védőtávolság megtartására és a fertőzöttség esetén eddig érvényben lévő izolációs kötelezettségre vonatkozó előírásokat is. Bővebben >>> 6. feb. 2022 Covid gyorsteszt helyes használata Az FHI frissítette a covid-19 gyorsteszt otthoni elvégzésével kapcsolatos tanácsait Többen tapasztalták, hogy amennyiben a garatból és az orrból is vesznek mintát, pozitív eredményt kapnak, azonban a válasz negatív lesz, ha a garatból nem, csupán az orrból tesztelnek. Bővebben >>> 5. feb. 2022 Beutazás Norvégiába Grafikus információ a beutazásról, tesztelésről, belépés előtti és utáni teendőkről Bővebben >>> 23. jan. 2022 Határon történő tesztelés Norvégiába érkezéskor Kinek kell tesztelnie? A jelenlegi szabályok alapján mindenkit tesztelni kell a Norvégiába történő határbelépést követően. 16 éven aluliakat csak akkor tesztelnek, ha az könnyen elvégezhető. Ez az antigén gyorsteszt mindenki számára ingyenes. Bővebben >>> 20. jan. 2022 Megszűnik a szigorítás Január 21-től megszűnik a decemberben bevezetett szigorítás a Svédországba utazóknak. Január 21-től a 18 éven felüliek számára a belépéshez szükséges: Bővebben >>> 9. jan. 2022 FHI országbesorolás december 20-tól január 9-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. ZÖLD: Jelenleg nincs ilyen ország Bővebben >>> 7. jan. 2022 FHI országbesorolás január 10-17-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. ZÖLD: Jelenleg nincs ilyen ország Bővebben >>> 19. des. 2021 Alvis - az utazási varázsló Ez a kérdőív azért készült, hogy segítsen eligazodni a norvég utazási szabályokban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hivatalos információk norvég és angol nyelven a kormány, a Helse Norge és az FHI oldalán olvashatóak. Bővebben >>> 11. des. 2021 FHI országbesorolás december 13-19-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. ZÖLD: Jelenleg nincs ilyen ország Bővebben >>> 6. des. 2021 FHI országbesorolás december 6-12-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. ZÖLD: Jelenleg nincs ilyen ország Bővebben >>> 2. des. 2021 A kormány új országos intézkedései ORSZÁGOS INTÉZKEDÉSEK Távolságtartás (min. 1 méter), az ölelés és kézfogás lehetőség szerinti kerülése. Otthoni munkavégzés javasolt. A vállalatok egészére nézve, amennyiben lehetséges, a dolgozók teljesen vagy részben dolgozzanak otthonról. Bővebben >>> 26. nov. 2021 FHI országbesorolás november 29-től december 5-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. Bővebben >>> 19. nov. 2021 FHI országbesorolás november 22-tól 28-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. Bővebben >>> 19. nov. 2021 Beutazási szabályok változása A növekvő számú fertőzések miatt november 26-tól az alábbi változások lépnek hatályba a Norvégiába történő beutazást illetően: Bővebben >>> 16. nov. 2021 Gyakran ismételt kérdések - beutazás Magyarországra Karanténkötelezettség nélkül beléphet Magyarországra az a magyar és külföldi állampolgár, akik uniós Covid-igazolvánnyal rendelkeznek. A felügyeletük alatt álló, és a velük együtt belépő 18 éven aluli gyermekek is karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak. Bővebben >>> 14. nov. 2021 FHI országbesorolás november 15-tól 21-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG sötétvörös kategóriában van: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. Bővebben >>> 6. nov. 2021 FHI országbesorolás november 8-tól 14-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG piros kategóriában maradt: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. Bővebben >>> 29. okt. 2021 FHI országbesorolás november 1-tól 7-ig Figyelem! MAGYARORSZÁG piros kategóriában maradt: azok, akik nincsenek teljes körűen beoltva, vagy nem estek át a betegségen az elmúlt 180 napban, azok otthoni karanténba kerülnek. Bővebben >>> 23. okt. 2021 FHI országbesorolás október 25-től 31-ig ZÖLD: Málta, Olaszország, San Marino, Spanyolország, Vatikán Bővebben >>> 10. okt. 2021 FHI országbesorolás október 11-től ZÖLD: Lengyelország, Csehország, Málta NARANCSSÁRGA (otthoni karantén): Franciaország, Olaszország, Izland, Monaco, Hollandia, Portugália, San Marino, Vatikán, Magyarország, Andorra, Ciprus, Liechtenstein, Spanyolország Bővebben >>> 24. sep. 2021 Újranyitás - Normál élet, fokozott elővigyázatosság A fertőzések aránya csökken, a kórházban fekvők száma állandósulni látszik és néhány héten belül a norvég lakosság nagy része teljes mértékben oltott lesz. Bővebben >>> 24. sep. 2021 Beutazási szabályok enyhülése A kormány a mai sajtótájékoztatóján arról döntött, hogy több lépcsőben, fokozatosan megszünteti a rendkívüli beutazási korlátozásokat. Az első lépcső szeptember 25-én, szombaton 16 órakor lép hatályba. Bővebben >>> 18. sep. 2021 FHI országbesorolás szeptember 20-26 között Magyarország továbbra is zöld besorolású, Szlovénia sötétvörössé válik szeptember 20-tól. Bővebben >>> 11. sep. 2021 FHI országbesorolás szeptember 13-19. között Magyarország továbbra is zöld besorolású, viszont Szlovákia hétfőtől narancssárga besorolásúvá válik. Bővebben >>> 9. sep. 2021 Tájékoztató Sinopharm vakcinával oltott személyeknek Tegnap felmerült egy félrevezető információ, miszerint a Sinopharm vakcinával oltott személyek is szabadon beutazhatnak Norvégiába. Ez sajnos NEM így van, viszont dolgozik a kormány azon, hogy kibővítsék az elfogadott oltások listáját. Bővebben >>> 5. sep. 2021 FHI országbesorolás szeptember 6-12. között Magyarország továbbra is zöld besorolású, viszont Románia hétfőtől narancssárga besorolásúvá válik. Bővebben >>> 2. sep. 2021 Sajtótájékoztató a koronavírusról A jelenlegi járványügyi helyzetet értékelve úgy döntött a kormány, hogy az újranyitási tervben továbbra is a 3-as szinten marad az ország, főként a delta variáns terjedése miatt. Bővebben >>> 27. aug. 2021 FHI országbesorolás augusztus 30. - szeptember 5. között Figyelem: a változások augusztus 30-án, hétfőn lépnek csak hatályba! A térkép nem hivatalos, az NRK készítette. Bővebben >>> 24. aug. 2021 Ki és hogyan utazhat be Norvégiába? Szabadon beutazhatnak azok a személyek, akik zöld besorolású országból érkeznek, és utazásuk során tranzitkor sem érintenek nem zöld besorolású országot. Bővebben >>> 21. aug. 2021 FHI országbesorolás augusztus 23-29. között Figyelem: a változások augusztus 23-án, hétfőn lépnek csak hatályba! ZÖLD: Lengyelország, Románia, Szlovákia, Csehország, Magyarország Bővebben >>> 14. aug. 2021 FHI országbesorolás augusztus 16-22. között Figyelem: a változások augusztus 16-án, hétfőn lépnek csak hatályba! Bővebben >>> 6. aug. 2021 FHI országbesorolás augusztus 9-15. között Figyelem: a változások augusztus 16-án, hétfőn lépnek csak hatályba! Bővebben >>> 6. aug. 2021 Koronavírus teszt Norvégiában Jogszabály szerint csak akkor kötelesek ingyenes tesztet elvégezni, amennyiben valamelyik koronavírus tünet fennáll. Reptereken van lehetőség ingyenes teszt elvégzésére. Bővebben >>> 5. aug. 2021 Mi történik a Norvégiába való beutazás előtt és után? A Norvégiába érkezést megelőzően (legfeljebb 72 órával korábban) néhány kivétellel a beutazóknak online ki kell tölteniük egy regisztrációs űrlapot. Bővebben >>> 30. juli 2021 FHI országbesorolás augusztus 2 - 8. között Figyelem: a változások augusztus 2-án, hétfőn lépnek csak hatályba! Bővebben >>> 23. juli 2021 FHI országbesorolás július 19 - 25. között Magyarország, Románia, Németország, Lengyelország, Lettország zöld besorolású, így átszállásoknál sem változnak a szabályok. Bővebben >>> 22. juli 2021 Tíz éves évforduló - Július 22. A 2011-es norvégiai terrortámadásra tíz éve, 2011. július 22-én került sor a Regjeringskvartaletben, Oslo kormányzati negyedében és a Buskerud megyei Tyrifjorden tóban található Utøya szigetén. A támadások során összesen 77 ember vesztette életét. Bővebben >>> 17. juli 2021 Magyarországon kapott oltás regisztrálása Norvégiában Többször felmerült már a kérdés, hogy azok, akik Norvégiában élnek, de ilyen vagy olyan okból Magyarországon kapják vagy az első, vagy a második, vagy mindkét oltást, hogyan tudják beregisztrálni ezt Norvégiában. Bővebben >>> 10. juli 2021 Friss beutazási szabályok július 15-i hatállyal Az FHI kéthetente vizsgálja felül az országok listáját. Magyarország "piros" besorolást kapott. A 100 ezer lakosra vetített esetszám alacsony Magyarországon (0,8 eset), az alapján megfeleltünk. Bővebben >>> 2. juli 2021 FHI országbesorolás július 5 - 11. között Mint azt sokan vártátok megérkezett az FHI jövő hét hétfőtől érvényes országbesorolása. Bővebben >>> 1. juli 2021 Uniós Covid-igazolvány Magyarországon Július 1-től életbe lépett az uniós Covid igazolvány használata Magyarországon is. Bővebben >>> 28. juni 2021 FHI országbesorolás június 28.- július 4. között Zöld besorolású: Románia, Lengyelország, Finnország több régiója, Grönland, Izland Piros: 3 nap karanténhotel: Egyesült Királyság Piros: Otthoni karantén: a többi európai ország, köztük Magyarország is Bővebben >>> 24. juni 2021 Július 1-jétől az EU-s zöld útlevél Magyarországon is hatályba lép Július 1-jétől az európai uniós zöld útlevél Magyarországon is hatályba lép - jelentette be Gulyás Gergely. Közölte: a zöld útlevél papíralapon a kormányablakokban lesz igényelhető, elektronikusan pedig az ügyfélkapun keresztül. Bővebben >>> 22. juni 2021 FHI országbesorolás június 21-27. között Zöld besorolású: Románia, Lengyelország, Finnország legtöbb régiója, Grönland, Izland Piros besorolású: 3 nap karanténhotel: Egyesült Királyság Bővebben >>> 19. juni 2021 Újranyitás 3. szint - Június 20. 12.00-tól A kormány döntésének megfelelően június 20-án újabb könnyítések kerülnek bevezetésre azáltal, hogy tovább lépünk az újranyitás harmadik szintjére. Bővebben >>> 19. juni 2021 Uniós digitális Covid-igazolvány Az uniós Covid-igazolvány bevezetését június 9-én szavazta meg az Európai Parlament. Az egységes uniós Covid-igazolvány nemcsak védőoltással, de negatív PCR-teszttel vagy antigén-gyorstesztttel is ki lehet majd váltani - vagy egy orvosi igazolással, ami kimondja, hogy az adott személy átesett a víruson. Bővebben >>> 18. juni 2021 Újranyitás - Külföldi utazások Július 5-től nem ellenjavallt a külföldi utazás az EU, a Schengeni országok, az Egyesült Királyság, valamint a külügyminisztérium által biztonságosnak jelölt egyéb, Európán kívüli országok vonatkozásában, melyek listája szerepel az egészségügyi minisztérium honlapján. Bővebben >>> 14. juni 2021 Sajtótájékoztató a koronautlevéllel kapcsolatban A mai sajtótájékoztatón ez hangzott el a «koronaútlevéllel» kapcsolatban: Az igazolás pirosan vagy zölden fog világítani. Értelemszerűen a zöld az jelenti, hogy szabad az út, a piros pedig azt, hogy nem. Bővebben >>> 10. juni 2021 Utazási karantént érintő változás Június 11. (péntek) 15 órától változás lép életbe az utazási karantént illetően. Norvégiába való belépéskor elvégzett negatív teszt esetén karanténmentességet kapnak... Bővebben >>> 4. juni 2021 Új országbesorolás június 4-től Június 4-től Magyarország is alacsony fertőzöttségű piros besorolást kapott. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak norvég személyi számmal lehet beutazni (D-nummer vagy personnummer), viszont a karantén idejét le lehet tölteni otthon vagy egyéb, arra alkalmas helyen. Bővebben >>> 2. juni 2021 Június 11-én érkezik a norvég vakcinaigazolvány A kormány döntése alapján a már beoltott* emberek holnaptól nem kerülnek karantén hotelbe, hanem saját otthonukban tölthetik le a teljes karantén időt. Bővebben >>> 28. mai 2021 Újranyitás 2. szint május 27-től A kormány döntésének megfelelően május 27-én újabb könnyítések kerülnek bevezetésre azáltal, hogy tovább lépünk az újranyitás második szintjére. Bővebben >>> 27. mai 2021 Beutazási szabályok május 27-től A mai naptól kezdve a norvég hatóságok nem tesznek különbséget az országba való beutazáskor a feltétlenül szükséges és szabadidős célú utazás között. Bővebben >>> 12. mai 2021 Beutazási könnyítés a Norvégiában élő külföldiek számára A kormány úgy döntött, könnyítéseket vezet be a Norvégiában lakóhellyel rendelkező külföldiek számára a beutazáshoz szükséges dokumentáció vonatkozásában. Bővebben >>> 5. mai 2021 Oslo-i újranyitás 2. lépés Jó hír az Oslóban élőknek! Raymond Johansen a mai sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a fertőzöttség, a kórházban ápoltak száma és a beoltottak számának adatai jó irányba haladnak Oslóban, ezért elkezdődhet a nyitás 2. lépése. Bővebben >>> 5. mai 2021 Sajtótájékoztató a vakcinaigazolványról Azok, akik már legalább egy dózist kaptak a koronavírus elleni oltásból, ugyanolyan elbírásálban részesülnek mostantól, mint azok, kik már mindkét dózist megkapták - írta sajtóközleményében a kormány néhány perccel ezelőtt. Bővebben >>> 27. apr. 2021 Oslo-i újranyitás lépésről lépésre Március 18. óta tilos volt kettőnél több vendéget fogadni otthonunkban. A városi tanács most enyhít a szigorításokon, és egyúttal megkezdi Oslo fokozatos újranyitását. Bővebben >>> 22. apr. 2021 Sajtótájékoztatók április 22. Oslo sajtóközleményben jelentette be, hogy jelenleg nem változtatnak a hatályban lévő korlátozásokon, mivel Oslóban bár csökkenő tendenciát mutatnak, azonban még mindig nagyon magasak a fertőzöttségi számok. Bővebben >>> 10. apr. 2021 Könnyítések Vikenben, Nordlanban, Rogalandban, valamint Vestfold és Telemarkban A kormány április 12-e hétfőtől 32 Viken-i, 10 Nordlandi, 7 Rogalandi, valamint 6 Vestfold és Telemark-i kommune-ben, enyhít a szigorításokon. Vikenben azonban 20 kommune-ben továbbra is marad a legszigorúbb szabályozás. Bővebben >>> 8. apr. 2021 Könnyítés - Grenland Könnyítenek a jelenlegi szigorú szabályozáson négy Grenlandi kommune-ben. Bamble, Porsgrunn, Siljan és Skien kummune-ben jelenleg "A" járványügyi szint van érvényben, azonban április 9-től előreláthatólag április 22-ig a gyengébb, "B" járványügyi szint kerül bevezetésre. Bővebben >>> 7. apr. 2021 Újranyitási terv Norvégia újbóli megnyitásával kapcsolatban a kormány mai bejelentésekor nem adott meg konkrét időpontokat, azonban jelezték, milyen feltételeknek kell megvalósulnia ahhoz, hogy elkezdődhessen a nyitás. A terv azt is meghatározza, hogy milyen sorrendben fogják megnyitni a társadalom különböző részeit. Bővebben >>> 1. apr. 2021 Újranyitás: Új országos szabályok április 16-tól A kormány tegnapi bejelentése alapján könnyítenek a szigorú országos járványügyi szabályokon. Fontos azonban, hogy az országos szabályok lazítása nem mindenki számára jelent lazítást, a helyi szigorítások továbbra is felülírják az országos szabályokat. Bővebben >>> 25. mars 2021 Aktuális országos szabályok és helyi szigorítások Nyakunkon a húsvét, és egyre káoszosabbak a szabályok. Tegnap írtunk az új, országos szabályokról, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a most hatályba lépett országos intézkedések nem helyettesítik a sokszor szigorúbb, helyi intézkedéseket (A,B,C tiltaksnivå), vagyis ahol jelenleg A, B vagy C tiltaksnivå van érvényben, ott ezek felülírják az országos szabályokat. Bővebben >>> 25. mars 2021 Járványügyi szintek Az elmúlt hetekben csak úgy repkednek az információk az "A", "B" és "C" járványügyi szintekről, azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy mit is jelentenek ezek a szintek, milyen szabályokat kell betartanunk. Bővebben >>> 23. mars 2021 Karanténhotel változások április 1-től Már a korábbiakban is kötelező volt a karanténhotel, azonban eddig a 3. napot követően elvégzett negatív teszttel el lehetett hagyni a hotelt, és a fennmaradó napokat saját vagy bérelt ingatlanban eltölteni. Ez a lehetőség április 1-től megszűnt. Bővebben >>> 23. mars 2021 Új országos szabályok és szigorítások A ma 18 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Bent Høie egészségügyi miniszter újabb, az egész országra érvényes szigorításokat jelentett be. Az új szabályok alapján az egész országban betiltásra került az alkohol kimérés,a fogadható vendégek számát maximum 2 főre csökkentették Bővebben >>> 22. mars 2021 Ålesund, Sula és Giske lezár Az elmúlt három napban 21 új fertőzöttet találtak, melyek közül többen is a brit mutánssal fertőződtek meg. Négyen intenzív osztályon fekszenek, közülük egy beteg lélegeztetőgépre szorul. Jelenleg mintegy 356 személy van karanténban. Bővebben >>> 20. mars 2021 Grenland is lezár Bamble, Porsgrunn, Skien és Siljan településeken is bevezetik a legszigorúbb járványügyi intézkedéseket. A fent említett városokban a legszigorúbb, ún. "A" járványügyi szint kerül bevezetésre. Bővebben >>> 20. mars 2021 Büntetési tételek a koronavírus miatt hozott szabályok megszegése esetén Mostantól mélyen a zsebünkbe kell nyúlni ha megszegjük a koronavírus miatt bevezetett szabályokat. Az egyre sűrűbben előforduló szabálysértések miatt a rendőrség úgy döntött, megemeli a büntetési összegeket, így mostantól a koronavírus szabályok be nem tartása esetén az alábbi összegekkel válik könnyebbé a pénztárcánk Bővebben >>> 15. mars 2021 További szigorítások Oslóban Raymond Johansen Oslo polgármestere szerint még soha nem volt olyan magas a naponta regisztrált új fertőzöttek száma, mint múlt héten, emiatt sajnos további szigorításokra van szükség. Bővebben >>> 15. mars 2021 Szigorítások Vikenben és Gran városában (Innlandet) ma éjféltől Ma este 21 órára újabb sajtótájékoztatót hirdettek meg, ahol Bent Høie teljes Viken megyére valamint az Innlandet-i Gran kommune-re vonatkozó szigorításokat jelentett be. Bővebben >>> 12. mars 2021 Karanténhotel változások március 19-től A nemzetközi utazások továbbra sem ajánlottak. A szigorú belépési feltételeket, miszerint csak a norvég lakcímmel rendelkező külföldiek léphetnek be, meghosszabbították április 7-ig. Fontos változás a karanténhotelt illetően! Bővebben >>> 12. mars 2021 Bodø és 10 szomszédos város is lezárásra kerül Az elmúlt hetekben Bodø megpróbálta átvenni az irányítást a dél-afrikai vírusmutáció terjedése felett, azonban ma újabb 7 pozitív tesztet jelentettek. Bővebben >>> 10. mars 2021 Öt márciusi nap 2020. március 8-án emberek ezrei ünnepeltek a Youngtorgeten a nemzetközi nőnap alkalmából Öt nappal később egész Norvégia lezárásra került. Bővebben >>> 10. mars 2021 Sajtótájékoztató - március 9. A tegnapi sajtótájékoztató meglepetésként ért sokakat, mivel a beharangozott szigorítások nem kerültek bevezetésre. Bővebben >>> 4. mars 2021 Teljes lezárás 6 vestfoldi kommunében A hat kommunében gyorsan növekvő fertőzési tendencia figyelhető meg, és több fertőzöttnél nem sikerült visszakövetni a megfertőződés útját - mondta Bent Høie egészségügyi miniszter. Bővebben >>> 4. mars 2021 Mindenki jogosult az ingyenes Covid 19-tesztre és oltásra Norvégiában Norvégiában mindenki jogosult ingyenes covid-tesztre és a vírus elleni oltásra függetlenül attól, hogy miért tartózkodik az országban. Bővebben >>> 3. mars 2021 Újabb szigorítások - Lørenskog és Lillestrøm A vírusfertőződés fohozódása miatt március 3.-án 12:00 órától Lørenskog és Lillestrøm is bekeményít, és az oslói korlátozásokkal azonos intézkedéseket vezetnek be Bővebben >>> 1. mars 2021 Kristiansandi szigorítások március 1-től Február 23.-án a kristiansandi városvezetés bejelentette, hogy a növekvő fertőzöttség miatt bezárják az edzőtermeket, uszodákat, valamint leállítják az előadásokat és szabadidős rendezvényeket, valamint alkohol árusítási tilalmat rendelnek el. Bővebben >>> 28. feb. 2021 Oslói szigorítások március 2-től A ma 18.00-kor kezdődő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a mutálódott vírussal fertőzöttek magas száma miatt március 2-án 0 órától Oslo újabb szigorításokat vezet be, első körben március 15-ig. Bővebben >>> 21. feb. 2021 Országos szabályok február 23-tól A legtöbb szigorú rendelkezést felfüggesztik, főleg a gyerekekre és fiatalokra nézve - mondta Erna Solberg. Bővebben >>> 20. feb. 2021 Beutazási szabályok A Helsedirektoratet készített egy "varázslót", mellyel egyszerűen lekérdezhetjük, hogy a Norvégiába való belépéskor mire van szükség Bővebben >>> 7. feb. 2021 Bergeni és Bergen környéki szigorítások A mutáns vírus terjedése miatt a kormány új, szigorúbb intézkedések bevezetését jelentette be ma 12 órakor, ami érvényes Bergen, Ulvik és Kvam kommunékre és az ezeket környező kommunékre eltérő mértékben. Bővebben >>> 3. feb. 2021 Könnyítések a haldeni járványgóc településinek Azok a települések, amelyek számára vasárnap szigorított intézkedéseket vezettek be a haldeni járvány kitörése után, szerdán ugyanolyan könnyítést kapnak, mint a és csoportba sorolt többi kommune. Bővebben >>> 1. feb. 2021 Oslo-i könnyítések Február 3-tól A ma délutáni sajtótájékoztatón az oslói városi tanács vezetője ismertette a február 3-tól, szerdától érvényes szabályokat Bővebben >>> 1. feb. 2021 További szigorítások Február 1-től Vasárnap este 22.15-re a kormány sajtótájékoztatót hívott össze Bent Høie Egészségügyi Miniszter vezetésével. Bővebben >>> 30. jan. 2021 Könnyítések Nordre Follo környékén A múlt héten bevezetett szigorítások február 2-ig változtatás nélkül érvényben maradnak. Február 3-tól változik a kommune-k besorolása. Bővebben >>> 25. jan. 2021 Vizuális összefoglaló a hatályos szabályokról Január 29-től csak azok utazhatnak be, akik norvég lakóhellyel rendelkeznek! Bővebben >>> 23. jan. 2021 Beutazási szabályok január 25-től Január 25-től ismét szigorodnak a beutazási szabályok Norvégiába. Bővebben >>> 23. jan. 2021 Nordre Follo környéki szigorítások Január 23. szombat 12.00 órától, Nordre Follo környékén újabb szigorításokat vezetnek be, ami 10 østlandi kommune-t érint Bővebben >>> 18. jan. 2021 Új szabályozások január 18-től A korábbi szabályozások maradnak érvényben, néhány változtatással Bővebben >>> 16. jan. 2021 Kötelező Koronavírus teszt Kötelező lesz a határon történő koronavírus teszt elvégzése azok számára, akik olyan területről utaznak be Norvégiába, ami karanténkötelezettséggel jár. Bővebben >>> 10. jan. 2021 R-tallet A koronavírussal kapcsolatban használt "R-tallet" vagyis a fertőződés sebességének mérésére használt mutató a héten elérte az 1,3-at., ami aggodalomra adhat okot. Bővebben >>> 4. jan. 2021 Új, országos szabályok, melyek január 19-ig érvényesek Tilos a privát rendezvény saját otthonban. Külső helyszínen max. 5 fő vehet részt ezeken, kivéve, ha közös háztartásban több mint 5-en élnek. A szórakozóhelyeken, vendéglátóhelyeken tilos alkoholt felszolgálni Bővebben >>> 2. jan. 2021 Regisztrációs kötelezettség A Norvégiába való belépéshez szükséges regisztráció már elérhető digitálisan is norvég és angol nyelven. Bővebben >>> 29. des. 2020 Beutazás Norvégiába - GY.I.K Kik utazhatnak be?Kikre vonatkozik a belépést követően a kötelező tesztelés?Milyen egyéb dokumentum szükséges Norvégiába érkezéskor? Bővebben >>> 7. des. 2020 Karácsonyi szabályok és ajánlások Norvégiában Az őszi újabb fertőzéshullám miatt szigorúbb szabályok kerültek bevezetésre az egész országban, ezért az idei karácsony kicsit más lesz így a világjárvány közepén. Bővebben >>> 10. nov. 2020 Karanténhotelek rendszere Mára kiderült, hogy fog működni a Norvégiába való beutazás és a karanténhotelek rendszere. Bővebben >>> 5. nov. 2020 Koronavírussal kapcsolatos ajánlások Norvégiában Ajánlott, hogy a következő hetekben mindenki maradjon otthon, amennyire csak lehet, és korlátozza szociális kapcsolatait más emberekkel. Bővebben >>> 22. sep. 2020 Magyarországi beutazási szabályok Mennyi ideig tart a karantén? ilyen esetben kapunk felmentés a karantén alól? Mennyibe kerül a magyarországi teszt? Hol találhatóak a mintavétel céljából felkereshető intézmények? Bővebben >>> 30. aug. 2020 Magyarországra történő beutazás szabályainak változása Szeptember 1-jétől a Kormány 407/2020-as rendelete alapján az alábbi változások lépnek életbe a határellenőrzés visszaállításával kapcsolatban. Bővebben >>> 8. aug. 2020 Koronavírus elleni friss intézkedések Norvégiában Augusztus 8-tól tilos alkoholt felszolgálni éjfél után a vendéglátóegységekbenLegközelebb szeptember elején fogják értékelni az aktuális állapotot Bővebben >>> 12. juli 2020 Magyarországi beutazási szabályok július 15-től Zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphetnek be. Sárga jelzésű országból (pl. Norvégia) belépve a határon egészségügyi ellenőrzés történik. Piros jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőségük a nem magyar állampolgároknak. Bővebben >>>

- Még a norvég diákok sem értenek egyet a tandíjjal - Csökkenően növekvő testmagasság - Elkapta az egyik leggazdagabb norvégot a „Doktor” - A medve és a süti szomorú esete - Vörösök kontra világoskékek – Norvégiában <<< Vissza 30. oktober 2022 Előző heti hírek >>> 2022. 43. hét E heti szerkesztőink: Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia Újabb vasárnap, újabb hírcsokor csak nektek 😊 Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát , ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok. Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat , látogathatjátok Instagram-oldalainkat ( Magyar-Norvég Galéria , és MaNo light ), illetve a Discord szerver is vár benneteket. Ilyen – és másmilyen – dolgokról olvashat, aki szeretne: Még a norvég diákok sem értenek egyet a tandíjjal Csökkenően növekvő testmagasság Elkapta az egyik leggazdagabb norvégot a „Doktor” A medve és a süti szomorú esete Vörösök kontra világoskékek – Norvégiában Fogadjátok szeretettel! BELPOLITIKA, GAZDASÁG A diákok tüntetnek a tandíj bevezetése ellen Több egyetemi városban tüntetést szerveztek a diákok szerdán a 2023. évi állami költségvetés ellen. Azt szeretnék, hogy a tandíj fizetésére tett javaslatot elutasítsák, és növeljék a diákoknak járó anyagi támogatást. A 34 éves Onwudiwe Anthony Chisom tanárként dolgozott Nigériában, és az ott keresett pénzét félretette, hogy Norvégiában tanulhasson. De ez nem volt elég, és el kellett adnia az édesapjától örökölt ingatlant is. Úgy gondolja, hogy a kormány azon javaslata, hogy bevezessék a tandíjat a külföldi hallgatók számára, helytelen lenne. A 2023-as állami költségvetésben azt a javaslatot tette a kormány, hogy a nem EU/EGT országokból vagy Svájcból érkező diákoknak fizetniük kelljen azért, hogy Norvégiában tanulhassanak. A kormány azt szeretné, hogy a tandíjak összege fedezze a képzési intézmények kiadásait. Egy építőmérnök hallgatónak az NTNU-n például egy évben 175 000 koronát kéne fizetnie. Egy csoport diák összegyűlt az OsloMet előtt is. Egyikuk a nigériai Innocent Nwazuloke. - Az emberek azért jönnek ide Afrikából és Ázsiából, hogy megváltoztassák az életüket Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tandíjat fizessenek. Ez nagy problémát jelenthet a külföldi diákoknak, és úgy gondolom, a kormánynak újra kéne értékelnie a javaslatot - mondta. A Norvég Diákszervezet (Norsk Studentorganisasjon, NSO) is támogatja a demonstrációt. - Fontos számunkra, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségei legyenek a felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez már régóta fontos elv a norvég oktatásban. A kormány javaslata megingatta ezt az elvet – mondta a szervezet vezetője, Maika Marie Godal Dam. Az NSO úgy véli, a diákoknak járó támogatás túl alacsony, és még alacsonyabbnak tűnik a jelenlegi magas árakat tekintve. Az SV sem támogatja a javaslatot. - A felsőoktatásnak ingyenesnek kell lennie Norvégiában, a külföldi hallgatók számára is – írták. Az Arbeiderpartiet és a Sentralpartiet javaslatát csak akkor fogadják el, ha az SV is beleegyezik. A 2023. évi állami költségvetés még nem végleges, és feszülten várjuk, hogy a kormány mely javaslatai nem kapják meg a többségi támogatást. Forrás: VG Hatalmas nyereség az Equinornál Rekordméretű nyereséggel zárta a harmadik negyedévét az Equinor. Az elmúlt időszak magas olaj- és gázárai nagyban hozzájárultak a 249 milliárd korona összegű adózás előtti eredményhez, ami 24,3 milliárd dollárnak felel meg. A tavalyi év azonos időszakában csak 9,77 milliárd dollár eredménnyel zárt a cég. A rendkívüli eredmények miatt a befizetett adó összege is rekordméretű: 174 milliárd korona. A részvényesek is örülhetnek a kedvező gazdasági környezetnek, ugyanis 6,5 milliárd extra osztalékot fog kiosztani a cég a tulajdonosai között. Forrás: E24 Minden tizedik norvég szegénynek számít A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint a norvégok 11 százaléka tartósan alacsony jövedelmű háztartásban él, ami azt jelenti, hogy minden tizedik norvég szegénynek számít. 2020-ban a mediánjövedelem adózás után 402 ezer korona volt, és ennek 60 százalékát, 241 ezer koronát határoztak meg a szegénységi küszöb számítására. Forrás: ABC Nyheter Újabb drónriadó Október 27-én este Andøya repülőterének légi forgalmát drónriadó miatt leállították. A nyomozás időtartama alatt egy Widerøe járat nem szállhatott fel a menetrend szerint. A keresés során nem találták meg a drónt. Forrás: ABC Nyheter Egyre több ukrán talál munkát Norvégiában A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint több mint 6 ezer ukrán dolgozik Norvégiában. Február óta összesen 30 ezer ukrán menekült érkezett az országba, akik közül már legalább 2 ezren rendelkeznek fizetett munkával. Forrás: ABC Nyheter Szabadlábra helyeztek néhány oroszt Az elmúlt két hétben már 6 orosz állampolgárt engedtek ki a börtönből, akiket azért vettek őrizetbe, mert illegálisan készítettek fényképeket. Utoljára egy házaspár került szabadlábra, akik egy NATO kikötő közelében készítettek fotókat. A lofoteni bíróság döntése szerint a fényképek olyan nagy távolságból készültek, hogy nem szolgálnak több információval, mint egy Google térkép. Az elmúlt időszakban összesen 11 állampolgárt tartóztattak le illegális fotózás miatt, akik közül 10 orosz állampolgár. A múlt héten három férfi és egy nő került előzetes letartóztatásba Mosjøenben, róluk is bebizonyosodott, hogy csak turisták voltak. A norvégiai orosz nagykövetség szerint a letartóztatások arra engednek következtetni, hogy a norvég rendőrség “üldözi” az orosz állampolgárokat. A Barents Observer független hírügynökség szerkesztője, Thomas Nilsen szerint nem szokatlan, hogy az oroszok Észak-Norvégiában nyaralnak. Ugyanakkor nem elhanyagolható a tény, hogy vannak olyanok, akik kritikus infrastruktúra feltérképezésével foglalkoznak, és azt teszik, amiben Oroszország a legjobb: bizonytalanságot, nyugtalanságot és félelmet keltenek a lakosság és a norvég hatóságok körében. Arne O. Holm norvég újságíró és a High North News szerkesztője szerint a letartóztatások nem feltétlenül jelzik a bűnözés növekedését, hanem annak a jele, hogy Norvégia megemelte a biztonsági szintet és jobban vigyáz a létesítményeire. Forrás: NRK A Nortura is jelentős változtatásokra kényszerül A Nortura konszern - amelyet “a gazdák társaságának” is hívnak és legfőbb terméke a hús és a tojás - 72 milliós veszteséggel zárta a május-augusztusi negyedévet, így nagyobb változtatásokra kényszerül. Ez az összeg 433 millióval kevesebb a tavalyi ugyanezen negyedévnél, amikor is bőven nyereséges volt a vállalat. Ennek a veszteségnek nagy részét teszi az áramár növekedése, ami extra 96 millióba került, illetve a bolti eladások is csökkentek 9%-kal, és hiába növekedett pl. az éttermi értékesítés, nem tudta teljes mértékben kompenzálni a csökkenést. A Nortura a hiteltörlesztéseit sem tudja teljesíteni, és már az alkalmazottak állásának felfüggesztéséről is beszélt korábban. Ezért is készült most egy intézkedési csomag, ami szerint elképzelhető néhány üzem bezárása, illetve a cég tevékenységi körének más területre költöztetése. Tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges költözés befolyásolná a munkavállalók helyzetét is. A konszern vezető szakszervezeti megbízottja, Kenneth Johansen bízik az állami segítségben, de mostanáig az üzleti élet szereplőinél az áramár támogatási plafon 3,5 millió korona volt, és a Nortura esetében tízmiliókról van szó. Forrás: E24 KÜLPOLITIKA Megállapodás Norvégia és Oroszország között Digitális tárgyalások során Norvégia és Oroszország megállapodott a 2023-ra szóló halászati kvótákról. Ez Norvégia legfontosabb és legnagyobb kétoldalú halászati megállapodása. Bjørnar Skjæran halászati és óceánügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodás hosszú távú és fenntartható tengergazdálkodást biztosít az északi területeken, és gondoskodik a világ legnagyobb tőkehalállományáról. Az északkeleti sarkvidéki tőkehalra vonatkozó teljes kvótát 2023-ra 566 784 tonnában határozták meg, ami 20%-kal kevesebb az idei kvótához képest. A teljes tőkehalkvótát a korábbi évekhez hasonlóan osztják el Norvégia, Oroszország és harmadik országok között. Norvégia kvótája 2023-ra 260 782 tonna lesz. Norvégia és Oroszország között régóta fennálló és kiterjedt kutatási együttműködés folyik a Barents-tenger élő tengeri erőforrásairól és ökoszisztémájáról, és a felek megállapodtak egy 2023-ra szóló közös norvég-orosz kutatási programban. Norvégia kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és ellenőrzi a szankciós előírások betartását, ugyanakkor szorgalmazza a fenntartható halászati gazdálkodást. Az orosz fél bejelentette, hogy a 2023-as halászati megállapodást felfüggeszthetik, ha további szigorításokat vezetnek be az orosz halászhajókra. Forrás: Regjeringen Újabb lendületet kaptak a kolumbiai békefolyamatok Anniken Huitfeldt Kolumbiába látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot a békéért folytatott munkában. Az első lépés a békefolyamatokban az, hogy beiktatták Kolumbia új elnökét, Gustavo Petrot. A legnagyobb kihívást a kormány és a gerillacsoportok közötti béketárgyalások jelentik. Norvégia már 2016-ban segített az országnak elindítatni a párbeszédet a felek között. Huitfeldt a tervek szerint találkozik Francia Márquez alelnökkel, Alvaro Leyva külügyminiszterrel, Susana Muhamad környezetvédelmi miniszterrel és az egykori gerillacsoport képviselőivel is Bogotában. A norvég külügyminiszter látogatása során a kolumbiai kormány megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervének kidolgozását, amely azt biztosítja, hogy a nők részt vehessenek a békefolyamatokkal kapcsolatos munkában. Forrás: Regjeringen EGÉSZSÉGÜGY Az orvosi kannabisz többféle típusa válik elérhetővé Norvégiában FOTO: jcomp on Freepik Három új típusú orvosi kannabisz jelent meg a dán Stenocare cégtől, amelyek mostantól Norvégiában is elérhetőek lesznek, írja az NRK. – Ezek csepp formájú termékek, amelyek különböző mennyiségű THC-t és CBD-t tartalmaznak – mondja Sigurd Hortemo, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa. A THC a kannabisznövények legfontosabb pszichoaktív anyaga, amely bódulatot okoz. Eddig elsősorban a THC és a kannabidiol (CBD) volt az orvosi hatásokkal kapcsolatos kutatások tárgya. A Journalen folyóirat szerint a CBD nem okoz bódulatot. Forrás: ABC Nyheter Egyre többen betegednek meg, de ennek nem a vakcina az oka Egyre több ember kerül a sürgősségi osztályokra, és Norvégiában nő a halálozási arány. - Nincs ok arra, hogy ezért a koronavakcinát okoljuk – mondja Espen Rostrup Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes. A norvégiai kórházak sürgősségi osztályait próbára teszi a megnövekedett betegszám miatt kialakult nyugtalanító és megmagyarázhatatlan helyzet, amelyről az NRK is beszámolt. A hír sokakat elgondolkodtatott, és többekben felvetődött, hogy vajon a korona elleni oltás lehet-e az oka annak, hogy ilyen sokan betegednek meg idén. Mind a közösségi médiában, mind az NRK-nak küldött üzenetek szerint sokan kételkednek abban, hogy a vakcina valóban biztonságos-e. – Idén 4 %-kal nőtt a sürgősségi ellátásba kerülők száma 2019-hez képest. Ez eltérően oszlik meg. Észak-Norvégiában és Közép-Norvégiában szinte nincs növekedés. Ha az oltás lenne a magyarázat, akkor országszerte növekedést tapasztalnánk – mondja Nakstad, aki a megnövekedett betegszámot a populáció változásával is magyarázza. - Talán leginkább azzal függ össze, hogy többen lettünk. A népességnövekedés Délkelet-Norvégiában volt a legnagyobb, és ott látjuk a legtöbb betegfelvételt is. Ráadásul egyre többen öregszünk. – mondja Nakstad. - Teljesen felmenthető-e az oltás és az általa okozott mellékhatások ebben az összefüggésben? - A vakcinák esetleges mellékhatásait országonként is figyelemmel kísérik. Eddig nem jegyeztek fel többlethalálozást, de láttunk néhány enyhe mellékhatást, amelyek várhatóak voltak. Ezt még több évig nyomonkövetik majd - mondja Nakstad. Az Népegészségügyi Intézet (FHI) sem talál összefüggést a megnövekedett kórházi betegszám és az oltás között. - Az egészségügyi dolgozók kötelesek jelenteni az FHI-nek a súlyos, feltehetően oltáshoz köthető eseteket. Ezeknek a jelentéseknek a száma csökkent, és 2022 márciusa óta folyamatosan alacsony szinten maradt. Havonta tíznél kevesebb esetet jelentettek mellékhatásokról a kórházba kerültek körében – mondja Are Stuwitz Berg, az FHI osztályvezetője, aki szerint az emlékeztető dózisok, illetve az új vakcinaváltozatok után sem nőtt a mellékhatások száma. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai a halálozások számának drámai növekedését mutatják Norvégiában 2022-ben. Idén eddig 3250-rel több halálesetet regisztráltak, mint 2019 azonos időszakában, ami 10 % feletti emelkedést jelent. Nakstad szerint ennek természetes magyarázata is van. - Norvégiában összesen több, mint 4000 koronavírus-halálozást regisztráltak. Ezek közül sok már ebben az évben történt, és ez hatással van a számokra. 2020-ban és 2021-ben a világjárvány egyes szakaszaiban a megszokottnál is kisebb volt a halálozások száma. – Azok, akiket két éve még nem érintett a járvány, megöregedtek, így kiszolgáltatottabbak lettek – mondja. Az FHI adatai szerint eddig 4208 ember vesztette életét a koronavírus következtében. A legtöbb közülük 80 év felettiek, és 60 %-uk idősek otthonában élt. Forrás: NRK KULTÚRA, OKTATÁS Norvégia növeli az UNESCO-nak nyújtott anyagi támogatást Norvégia új megállapodást kötött az UNESCO-val, amely szerint 200 millió koronával fogják támogatni a véleménynyilvánítás szabadságát és a kulturális jogokat. - Az újságírók és a kulturális területeken dolgozók védelme a munkájukban rendkívül fontos egy olyan időszakban, amikor a szólásszabadság és a kulturális jogok sok országban nem érvényesülnek – mondta Anniken Huitfeldt külügyminiszter. Az új megállapodás magában foglalja a norvég önkéntes tevékenységet több UNESCO programban, és anyagi támogatást a kultúra, kommunikáció és információ területén a 2022 és 2025 közötti időszakban. - Az Egyesült Nemzetek napján az UNESCO és Norvégia egy új, négy évre szóló megállapodást kötött. Köszönettel tartozom Norvégiának a támogatásért, amelyre most nagyobb szükség van, mint valaha annak érdekében, hogy biztosítsuk a békét és az emberi jogokat a világban a kulturális örökségünkön, a művészi szabadságon, a szólásszabadságon és az újságírók biztonságán keresztül - mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. Az UNESCO kulcsfontosságú szerepet játszik az újságírók ellen irányuló támadások dokumentálásában és megelőzésében. A Norvégiából származó anyagi támogatást az utóbbi években többek között arra fordították, hogy jogi képzést nyújtsanak 150 országban, az újságírók jogi védelmének megerősítése érdekében. Norvégia aktívan támogatta az UNESCO erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elősegítsék a sajtószabadságot és a művészi szabadságot. Az újságírók és a művészek gyakran ugyanolyan fenyegetéseknek és támadásoknak vannak kitéve. A digitális technológia fejlődése ahhoz vezetett, hogy megnövekedett a digitális támadások száma és a cenzúra. A Világörökségi Bizottság célja a világ legfontosabb kulturális és természeti örökségeinek védelme. Norvégia éveken át támogatta a Világörökségi Alapot, hogy segítsék az afrikai értékek fenntartását. A természeti örökség különösen kiszolgáltatott, így kiemelt figyelmet kap. Norvégia folytatni fogja rőfeszítéseit a négy éves program idején is. Forrás: Regjeringen Díj a számi nyelv kutatásáért A király Aage Agnar Solbakk történésznek adta át a számi nyelv kutatásáért járó díjat. - Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a díjat – mondta a nyertes. A díjat az idei nemzetközi számi nyelv hete megnyitóján adták át, amelyet Snåsaban, Trøndelagban rendeztek. Ez volt az első alkalom, hogy V. Harald király hivatalos látogatást tett Snåsaban. - Aage évek óta foglalkozik a számi nyelvvel a hagyományos tudás átadásán és szakkönyvek kiadásán keresztüll. A tudást számi nyelven akarja átadni a számi közösségnek – írta a Sameting (számi parlament) tanácsa. Solbakk részt vett több, mint 200 könyv és tudományos cikk publikálásában, többnyire északi számi nyelven. Foglalkozása szerint történész, és írt az írásbeli számi nyelv történetéről is. A király többek között jelen volt egy új, dél-számi gyerekkönyv kiadásánál is, amely a „Gånka – Kongen” címet viseli, és amelyet Tora Marie Norbeg írt. A könyvet Ole Henrik Lifjell művész politikus fordította le dél-számi nyelvre. A számi nyelveket Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban beszélik. Norvégiában a számi nyelvek közül hármat használnak: az észak-számit, a lulei számit és a dél-számit. A lulei számi és a dél-számi különösen veszélyeztetett nyelvnek számít. Az utóbbi években keményen dolgoztak azért, hogy megerősítsék ezeket a nyelveket. A számi nyelv hetét azért vezették be, hogy az egész társadalom jobban megismerhesse a számi nyelveket. Először 2019-ben rendezték meg, a Sameting kezdeményezésére. Forrás: NRK SZÍNES HÍREK Eljegyezték Stein Erik Hagent, Norvégia egyik leggazdagabb üzletemberét Erik Hagen 66 éves norvég üzletember, aki leginkább arról ismert, hogy éveken keresztül a Rimi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa volt, 2006 óta pedig az Orkla elnöke és többségi tulajdonosa. A Kapital szerint Hagen Norvégia kilencedik leggazdagabb embere, vagyonát 2021-ben 33 milliárd koronára becsülték. Hagen párja, a 27 éves Bendik Skinningsrud a krakkói orvosi egyetemen tanult, innen kapta a "doktor" becenevet. Facebook-profilja szerint a Sykehuset Østfold szakorvosa. Hagen azt mondta a VG-nek, hogy a családtól túlnyomórészt pozitív visszajelzést kaptak. A gyerekei nagyon meglepődtek, de a fia, Carl Erik csupán annyit mondott: "Csak igent kell mondanod". Hagen volt felesége, Mamma Nina - aki egyben Hagen legjobb barátja is - szintén áldását adta, valamint lányának is az apja boldogsága a legfontosabb, nem beszélve arról, hogy Hagen unokái is imádják a “doktort”. Az esküvő egyelőre nincs tervben, de Hagen szerint az ember sokáig járhat jegyben. A pár ugyan már két éve együtt él, a VG újságírójában mégis felvetődött a kérdés, hogy nem okoz-e gondot a szerelmesek között lévő 39 évnyi korkülönbség? Az újságírói kérdésre Hagen csak annyit mondott, hogy ez senkit nem érdekel. Nagyon élvezik egymás társaságát, számukra ez a legfontosabb. A kor csak egy szám. Forrás: MSN Lefse-t találtak a medve gyomrában Szeptember 2-án történt, hogy a 150-200 kilós medve felbukkant Snåsaban, és mivel engedélyt kaptak rá (több megölt juh miatt), a vadászok kilőtték. Ezután a megszokott rutin alapján felboncolták az állatot, és ía gyomrában 4,5 kiló lefse-t találtak (ez egy süteményféle vajjal és/vagy fahéjjal - a szerk.) Az állami természetfelügyelet (Statens Naturoppsyn) azt gyanítja, hogy az édességgel akarták olyan területre csábítani a medvét, ahol engedélyezik az állatok csapdába ejtését kár esetén. -Ez nagyon szerencsétlen helyzet, mert nem elég, hogy olyan helyre csábítják a medvét, ahova magától nem biztos, hogy menne, hanem több medvét is maga után vonzhat - mondta Veronica Sahlén a Statens Naturoppsyntől. Sahlén szerint ezért egyértelműen csaliról van szó, mert 4,5 kilónál nem arról beszélünk, hogy valaki eldobott például egy fahéjas csigát az erdőben. Ezért feljelentést tett a rendőrségnél, erre egy 2020-ban hozott törvény alapján volt módja. A Vadásztársaság vezetője, Kåre Johannes Selliås azonban tagadja, hogy csalit használnak az állatok elejtéséhez, de a feljelentés után már nem tudott az NRK kapcsolatba lépni velük. Forrás: NRK Norvégia lejjebb került az átlagmagassági listán Az eddigi legnagyobb, 200 országra kiterjedő felmérés térképezte fel a magasság és a BMI alakulását. Különböző országokból származó kutatók népes csoportja elemezte az elmúlt három-négy évtizedben, a világ 200 országában, 65 millió fiatal körében felvett testmagasság- és testtömegindex (BMI) adatokat. Az adatgyűjtés célja az, hogy összehasonlítsák az 5 és 19 év közötti gyerekek fejlettségét a különböző országokban. A gyermek- és serdülőkorban mért testmagasság és BMI sokat elárulhat a táplálkozásról és a növekedési környezetről, valamint a későbbiekben várható egészségi állapotról is. Az alacsony testmagasság és a magassághoz viszonyított nagyon alacsony súly a rossz iskolai eredmények, valamint a betegségek és a korai halálozás nagyobb kockázatával jár. Másrészt a magas BMI - azaz a túlsúly és az elhízás – is összefüggésbe hozható különféle betegségekkel és a korai elhalálozással. A felmérés eredményei szerint a fiatalok 1985 és 2019 között az országok túlnyomó többségében magasabbak lettek. Ez minden korosztályra vonatkozik 5 és 19 év között, viszont óriásiak a különbségek az egyes országok között. Kínában a 19 éves fiúk elképesztően sokkal, 8 cm-el, a lányok pedig több, mint 6 cm-el voltak magasabbak 2019-ben, mint 1985-ben. A dél-koreai és szaúd-arábiai fiatalok hasonló fejlődésen mentek keresztül, az új-zélandi fiúk viszont néhány millimétert zsugorodtak ugyanebben az időszakban. Norvégiában a lányok 0,5 cm-el, a fiúk majdnem 1 cm-el nőttek. Európa sok más országához képest ez meglehetősen kevés, és nem elég ahhoz, hogy az átlagmagassági listák legtetején maradjon az ország. A norvég fiúk a 8. helyről a 17. helyre estek vissza 1985 óta. A norvég lányok is visszaestek a listán, a 11. helyről a 24. helyre. Pozitívum, hogy a felmérésben szereplő 200 nemzet közül szinte mindegyikben csökkent a kórosan sovány emberek száma, viszont a túlsúlyosak és elhízottak száma sajnos nőtt. A norvég fiatalok BMI-je meglehetősen kis mértékben emelkedett sok más országhoz képest. A norvég lányok a 68., a fiúk a 126. helyen állnak a legmagasabb BMI listáján. Forrás: Forskning SPORT Szurkolói vita Norvégiában Tore Hansen, a Liverpool labdarúgócsapatának norvég szurkolói klubjának ügyvezető igazgatója azon az állásponton van, hogy a Scandinavian True Blue-nak (a Manchester City norvég rajongói klubjának újsága) bocsánatot kellene kérnie egyik írásukért. A cikkben többek között olyan állítások szerepelnek, mint: „Ennek egy pozitívuma van, mégpedig az, hogy nem futottunk össze a Liverpool szurkolóival Párizsban. Busz- és számlálógép-támadók, elpusztítanak mindent, ami az ő szurkolóiké, ráadásul azt is, ami az ellenfelük szurkolóié. Senki nem mesélt nekik Heyselről, csak Hillsborough számít? Nem lenne lehetséges a másikat is tiszteletben tartani? Néha valaki a médiában megpróbálja elbagatellizálni a szurkolók felelősségét, legalábbis az a része a médiának, amelyik a Liverpool pártján áll.” (Kontextus: még a 21/22-es BL-szezonban a Manchester City az elődöntőben a Real Madrid ellenében kiesett, így Párizsban Real Madrid-Liverpool mérkőzést rendeztek, ami 37 perc késéssel kezdődött, miután a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie a jegy nélkül érkező szurkolók ellen. Az angol és a nemzetközi sportsajtó jó szokásához híven a Liverpool szurkolóit akarta a balhé kizárólagos felelősévé megtenni, ám szerencsére nem jártak sikerrel.) A Scandinavian True Blue hasábjain megjelenő írást az a Tor Sønsteby jegyzi, aki évek óta a Manchester City norvég rajongói klubjának vezetője. Tore Hansen a Twitteren meglehetősen felháborodottan reagált a cikkre, amit az egyik ismerőse küldött el neki. Per Arne Rennestraum, a Scandinavian True Blue szerkesztője szerint ez az írás közvetlenül a BL-döntő után jelent, amikor még úgy nézett ki, hogy egyedül a Liverpool szurkolói felelősek a kialakult helyzetért. Tudomása szerint ezt az értesülést azóta sem cáfolta meg senki. Rennestraum azt is hozzátette, hogy a lap ironikus, vicces hangvételű sokszor, ám a csapatokat sújtó tragédiákat komolyan veszik, és nem űznek gúnyt belőlük. (Megjegyzések: Heysel-tragédia: Az 1985-ös BEK-döntőt a rendkívül rossz állapotban lévő Heysel-stadionban rendezték meg, ahol a szervezők elkövették azt az amatőr hibát, hogy a Liverpool szurkolóit egy, részben a Juventus szurkolói által benépesített szektor mellett helyezték el. A Liverpool huligánjai megkergették a nézőtéren a Juventus szurkolóit, akiket egy téglafalhoz szorítottak, ami rájuk omlott. A tragédiában 39, többségében olasz szurkoló vesztette életét. Mindenki a Liverpool-szurkolókat tette meg kizárólagos felelősnek, a szervezőket soha nem vonták felelősségre a kialakult helyzetért.Hillsborough-tragédia: 1989 április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezték meg az FA-kupa elődöntőjét, ahol a Liverpool és a Nottingham Forest csapott össze. A szervezők itt azt a hibát követték el, hogy ráeresztettek több ezer Liverpool-szurkolót a már így is túlzsúfolt szektorokra, ahol szintén a Vörösök szurkolói tartózkodtak. Ennek következtében számtalan rajongó megfulladt, míg másokat agyontapostak. A tragédiában összesen 97-en vesztették életüket. Két napra rá a legnagyobb példányszámmal rendelkező bulvárújság, a The Sun a Liverpool szurkolóit durván legjárató és gyalázó vezércikket közölt le, amiben kizárólag a nézőket tette felelőssé a szervezők helyett. Emellett olyan állításokat írtak le, miszerint a Liverpool szurkolói halott szurkolótársaikat fosztogatták, illetve a helyszínen lévő mentősöket és rendőröket zaklattak. Ebből semmi sem volt igaz, de a mai napig csomóan vannak, különösen Manchesterben, akik a Liverpool szurkolóit gyilkosoknak nevező dalokat énekelnek. A szervezők és a rendezvényt biztosító rendőrök ellen ugyan indult eljárás, ám furcsa módon senki nem találtak bűnösnek 97 szurkoló halálában. Az volt a célom, hogy megmagyarázzam, miért veszi személyes sértésnek a Liverpool-szurkolók jelentős része azt, hogy valaki Hillsborough-n gúnyolódik.) Forrás: Aftenposten Haaland új szerepben Még október 22-én, szombaton a Manchester City simán 3-1-re verte hazai pályán a Brighton csapatát az angol labdarúgó-bajnokságban. Erling Haaland két góllal járult hozzá a City sikeréhez, ezzel 15 meccsen 22 találatnál jár, ami egészen lenyűgözőnek számít. Egyik gólját ráadásul tizenegyesből szerezte, ezzel együtt kettőből kettő értékesített büntetőnél tart idén a norvég gólgyáros. A Manchester Evening News leszögezte, hogy Haaland kivívta magának házon belül az egyes számú tizenegyeslövő szerepét. Mindezt azután, hogy nemrégiben a csapat eddigi legfőbb ítéletvégrehajtója, Riyad Mahrez az F.C. København elleni október 11-i Bajnokok Ligája-meccsen a tizenegyespontról nem tudott a koppenhágai kapuba betalálni (maga a meccs 0-0 lett). A Manchester Evening News szerint az algériai középpályás gyengécske próbálkozása után megkérdőjelezhetetlen, hogy Haaland is ki fogja venni a részét a büntetők értékesítéséből. A Transfermarkt statisztikája szerint Haaland eddigi pályafutása során 28 tizenegyest lőtt be, és csak kettőt hagyott ki, mindkettőt a Dortmund játékosaként a 2020/21-es szezonban.UPDATE: Mahrez október 25-én a Borussia Dortmund ellen is büntetőt hibázott, ez a meccs is 0-0-ra végződött (Haaland ekkor már nem volt a pályán, félidőben lecserélték). Forrá: Dagbladet Minnesotai siker norvég közreműködéssel A Mats Zuccarellót soraiban tudó Minnesota Wild jégkorongcsapata ismét győzni tudott az NHL-ben. A Wild idegenben 4-2-re verte az Ottawa Senators csapatát, ezzel legutóbbi négy meccsükből hármat megnyertek (és a ligaelső Boston Bruins ellen is csak hosszabbításban kaptak ki, ami egy pontot ér). A meccset a hazaiak kezdték jobban, akik Alex DeBrincat góljával előnybe kerültek négy perc játék után. Zuccarello a nyolcadik percben egyenlített emberelőnyből, majd a vezetést is megszerezte a minnesotai csapat, Kirill Kaprizov révén. A második harmadban Ryan Hartman góljával már 3-1-es vendégelőnyt mutatott az eredményjelző. Az utolsó harmad elején Thomas Chabot találatával szépített a Senators, ám egyenlíteni már nem tudtak, és Frederick Gaudreau emberhátrányban lőtt üreskapus góljával kialakult a végeredmény. Ezzel megszakadt az ottawai csapat négy meccses győzelmi sorozata, és elvesztették idei hazai veretlenségüket is. A norvég támadó a mérkőzés után csapata kapusát, a 37 éves veterán Marc-André Fleuryt dicsérte, aki számtalan fontos védést mutatott be. Zucca elmondása szerint Fleury már lassan két évtizede csinálja ezt, szóval ebben semmi meglepő nincs. A norvég balszélső azt is hozzátette, hogy az elmúlt években sokszor játszott ellene (Fleury és Zuccarello 2022 eleje óta csapattársak Minnesotában, előtte Zuccarello a New York Rangers és a Dallas Stars játékosa volt, míg Fleury 2003 és 2017 között a Pittsburgh Penguinst erősítette, ezután volt a Vegas Golden Knights és a Chicago Blackhawks kapusa is). A 35 éves norvég támadó a Senators ellen 19,5 percet játszott, és volt hét kapuralövési kísérlete, amiből egy gólt szerzett. Zuccarello hét meccsen szerzett tizenegy pontjával (5 gól és 6 gólpassz) vezeti a Wild házi pontlistáját, a ligában pedig négyes holtversenyben a hetedik helyen áll, olyan játékosok társaságában, mint Ryan Nugent-Hopkins, Sidney Crosby és Nikita Kucherov. A Minnesota Wild következő meccsére norvég idő szerint október 30-án, hajnali egykor fog sor kerülni, ekkor a Detroit Red Wingshez látogatnak. Forrás: VG Nagy hiányzó a Manchester Citynél Az október 29-i, Leicester City elleni Premier League-mérkőzését egyik legnagyobb sztárja nélkül fogja megvívni a Manchester City labdarúgócsapata. A manchesteri világoskékek a saját hivatalos honlapjukon erősítették meg a hírt, miszerint Erling Braut Haaland kimarad a címvédő utazó keretéből. Pep Guardiola, a City menedzsere a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a norvég fenomén lázas betegségből gyógyul, plusz az október 25-i Borussia Dortmund elleni BL-meccsen kisebb sérülést szenvedett az ex-liverpooli középpályás Emre Can becsúszása után. Forrás: NRK Ingrid Alexandra elődöntős Ingrid Alexandra a legjobb négy közé jutott az országos junior szörfbajnokságban, Jærenben. Mette-Marit koronahercegnő a tengerparton izgulta végig lánya hullámokkal vívott csatáját. Ingrid Alexandra 8,56 pontot ért el a harmadik, egyben utolsó selejtezőben, így a hercegnő pénteken az elődöntőben szörfözik, hogy továbbjusson a szombati döntőbe. A hercegnőnek nem ez az első szörfös megmérettetése, 2020-ban junior norvég bajnok lett, és bízik benne, hogy ezt a bravúrt az idén is meg tudja ismételni. Forrás: NRK <<< Előző Következő >>>