October 30, 2022

MANO-MAGAZIN.png

2022. 43. hét

E heti szerkesztőink:

Boros Judit, Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia

Újabb vasárnap, újabb hírcsokor csak nektek 😊


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben más rövidhíreket is olvashattok.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Ilyen – és másmilyen – dolgokról olvashat, aki szeretne:


  • Még a norvég diákok sem értenek egyet a tandíjjal

  • Csökkenően növekvő testmagasság

  • Elkapta az egyik leggazdagabb norvégot a „Doktor”

  • A medve és a süti szomorú esete

  • Vörösök kontra világoskékek – Norvégiában 


Fogadjátok szeretettel!




 

BELPOLITIKA, GAZDASÁG

 

A diákok tüntetnek a tandíj bevezetése ellen



Több egyetemi városban tüntetést szerveztek a diákok szerdán a 2023. évi állami költségvetés ellen. Azt szeretnék, hogy a tandíj fizetésére tett javaslatot elutasítsák, és növeljék a diákoknak járó anyagi támogatást.


A 34 éves Onwudiwe Anthony Chisom tanárként dolgozott Nigériában, és az ott keresett pénzét félretette, hogy Norvégiában tanulhasson. De ez nem volt elég, és el kellett adnia az édesapjától örökölt ingatlant is. Úgy gondolja, hogy a kormány azon javaslata, hogy bevezessék a tandíjat a külföldi hallgatók számára, helytelen lenne.

A 2023-as állami költségvetésben azt a javaslatot tette a kormány, hogy a nem EU/EGT országokból vagy Svájcból érkező diákoknak fizetniük kelljen azért, hogy Norvégiában tanulhassanak. A kormány azt szeretné, hogy a tandíjak összege fedezze a képzési intézmények kiadásait. Egy építőmérnök hallgatónak az NTNU-n például egy évben 175 000 koronát kéne fizetnie.


Egy csoport diák összegyűlt az OsloMet előtt is. Egyikuk a nigériai Innocent Nwazuloke.

- Az emberek azért jönnek ide Afrikából és Ázsiából, hogy megváltoztassák az életüket Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tandíjat fizessenek. Ez nagy problémát jelenthet a külföldi diákoknak, és úgy gondolom, a kormánynak újra kéne értékelnie a javaslatot - mondta.


A Norvég Diákszervezet (Norsk Studentorganisasjon, NSO) is támogatja a demonstrációt.


- Fontos számunkra, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségei legyenek a felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez már régóta fontos elv a norvég oktatásban. A kormány javaslata megingatta ezt az elvet – mondta a szervezet vezetője, Maika Marie Godal Dam.

Az NSO úgy véli, a diákoknak járó támogatás túl alacsony, és még alacsonyabbnak tűnik a jelenlegi magas árakat tekintve.


Az SV sem támogatja a javaslatot. 


- A felsőoktatásnak ingyenesnek kell lennie Norvégiában, a külföldi hallgatók számára is – írták. 


Az Arbeiderpartiet és a Sentralpartiet javaslatát csak akkor fogadják el, ha az SV is beleegyezik.


A 2023. évi állami költségvetés még nem végleges, és feszülten várjuk, hogy a kormány mely javaslatai nem kapják meg a többségi támogatást.


Forrás: VG

 

Hatalmas nyereség az Equinornál



Rekordméretű nyereséggel zárta a harmadik negyedévét az Equinor. Az elmúlt időszak magas olaj- és gázárai nagyban hozzájárultak a 249 milliárd korona összegű adózás előtti eredményhez, ami 24,3 milliárd dollárnak felel meg. A tavalyi év azonos időszakában csak 9,77 milliárd dollár eredménnyel zárt a cég. A rendkívüli eredmények miatt a befizetett adó összege is rekordméretű: 174 milliárd korona. A részvényesek is örülhetnek a kedvező gazdasági környezetnek, ugyanis 6,5 milliárd extra osztalékot fog kiosztani a cég a tulajdonosai között. 


Forrás: E24

 

Minden tizedik norvég szegénynek számít



A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint a norvégok 11 százaléka tartósan alacsony jövedelmű háztartásban él, ami azt jelenti, hogy minden tizedik norvég szegénynek számít. 2020-ban a mediánjövedelem adózás után 402 ezer korona volt, és ennek 60 százalékát, 241 ezer koronát határoztak meg a szegénységi küszöb számítására. 


Forrás: ABC Nyheter

 

Újabb drónriadó



Október 27-én este Andøya repülőterének légi forgalmát drónriadó miatt leállították. A nyomozás időtartama alatt egy Widerøe járat nem szállhatott fel a menetrend szerint. A keresés során nem találták meg a drónt.


Forrás: ABC Nyheter

 

Egyre több ukrán talál munkát Norvégiában



A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint több mint 6 ezer ukrán dolgozik Norvégiában. Február óta összesen 30 ezer ukrán menekült érkezett az országba, akik közül már legalább 2 ezren rendelkeznek fizetett munkával. 


Forrás: ABC Nyheter


 

Szabadlábra helyeztek néhány oroszt



Az elmúlt két hétben már 6 orosz állampolgárt engedtek ki a börtönből, akiket azért vettek őrizetbe, mert illegálisan készítettek fényképeket. Utoljára egy házaspár került szabadlábra, akik egy NATO kikötő közelében készítettek fotókat. A lofoteni bíróság döntése szerint a fényképek olyan nagy távolságból készültek, hogy nem szolgálnak több információval, mint egy Google térkép. Az elmúlt időszakban összesen 11 állampolgárt tartóztattak le illegális fotózás miatt, akik közül 10 orosz állampolgár. A múlt héten három férfi és egy nő került előzetes letartóztatásba Mosjøenben, róluk is bebizonyosodott, hogy csak turisták voltak.


A norvégiai orosz nagykövetség szerint a letartóztatások arra engednek következtetni, hogy a norvég rendőrség “üldözi” az orosz állampolgárokat. A Barents Observer független hírügynökség szerkesztője, Thomas Nilsen szerint nem szokatlan, hogy az oroszok Észak-Norvégiában nyaralnak. Ugyanakkor nem elhanyagolható a tény, hogy vannak olyanok, akik kritikus infrastruktúra feltérképezésével foglalkoznak, és azt teszik, amiben Oroszország a legjobb: bizonytalanságot, nyugtalanságot és félelmet keltenek a lakosság és a norvég hatóságok körében. Arne O. Holm norvég újságíró és a High North News szerkesztője szerint a letartóztatások nem feltétlenül jelzik a bűnözés növekedését, hanem annak a jele, hogy Norvégia megemelte a biztonsági szintet és jobban vigyáz a létesítményeire.


Forrás: NRK

 

A Nortura is jelentős változtatásokra kényszerül



A Nortura konszern - amelyet “a gazdák társaságának” is hívnak és legfőbb terméke a hús és a tojás - 72 milliós veszteséggel zárta a május-augusztusi negyedévet, így nagyobb változtatásokra kényszerül. Ez az összeg 433 millióval kevesebb a tavalyi ugyanezen negyedévnél, amikor is bőven nyereséges volt a vállalat. Ennek a veszteségnek nagy részét teszi az áramár növekedése, ami extra 96 millióba került, illetve a bolti eladások is csökkentek 9%-kal, és hiába növekedett pl. az éttermi értékesítés, nem tudta teljes mértékben kompenzálni a csökkenést.


A Nortura a hiteltörlesztéseit sem tudja teljesíteni, és már az alkalmazottak állásának felfüggesztéséről is beszélt korábban. 


Ezért is készült most egy intézkedési csomag, ami szerint elképzelhető néhány üzem bezárása, illetve a cég tevékenységi körének más területre költöztetése. Tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges költözés  befolyásolná a munkavállalók helyzetét is.

A konszern vezető szakszervezeti megbízottja, Kenneth Johansen bízik az állami segítségben, de mostanáig az üzleti élet szereplőinél az áramár támogatási plafon 3,5 millió korona volt, és a Nortura esetében tízmiliókról van szó.


Forrás: E24

 

KÜLPOLITIKA

 

Megállapodás Norvégia és Oroszország között



Digitális tárgyalások során Norvégia és Oroszország megállapodott a 2023-ra szóló halászati kvótákról. Ez Norvégia legfontosabb és legnagyobb kétoldalú halászati megállapodása. Bjørnar Skjæran halászati és óceánügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodás hosszú távú és fenntartható tengergazdálkodást biztosít az északi területeken, és gondoskodik a világ legnagyobb tőkehalállományáról. Az északkeleti sarkvidéki tőkehalra vonatkozó teljes kvótát 2023-ra 566 784 tonnában határozták meg, ami 20%-kal kevesebb az idei kvótához képest. A teljes tőkehalkvótát a korábbi évekhez hasonlóan osztják el Norvégia, Oroszország és harmadik országok között. Norvégia kvótája 2023-ra 260 782 tonna lesz. Norvégia és Oroszország között régóta fennálló és kiterjedt kutatási együttműködés folyik a Barents-tenger élő tengeri erőforrásairól és ökoszisztémájáról, és a felek megállapodtak egy 2023-ra szóló közös norvég-orosz kutatási programban.


Norvégia kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és ellenőrzi a szankciós előírások betartását, ugyanakkor szorgalmazza a fenntartható halászati gazdálkodást. Az orosz fél bejelentette, hogy a 2023-as halászati megállapodást felfüggeszthetik, ha további szigorításokat vezetnek be az orosz halászhajókra.


Forrás: Regjeringen

 

Újabb lendületet kaptak a kolumbiai békefolyamatok



Anniken Huitfeldt Kolumbiába látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot a békéért folytatott munkában. Az első lépés a békefolyamatokban az, hogy beiktatták Kolumbia új elnökét, Gustavo Petrot. A legnagyobb kihívást a kormány és a gerillacsoportok közötti béketárgyalások jelentik. Norvégia már 2016-ban segített az országnak elindítatni a párbeszédet a felek között.

 

Huitfeldt a tervek szerint találkozik Francia Márquez alelnökkel, Alvaro Leyva külügyminiszterrel, Susana Muhamad környezetvédelmi miniszterrel és az egykori gerillacsoport képviselőivel is Bogotában. A norvég külügyminiszter látogatása során a kolumbiai kormány megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervének kidolgozását, amely azt biztosítja, hogy a nők részt vehessenek a békefolyamatokkal kapcsolatos munkában. 


Forrás: Regjeringen

 

EGÉSZSÉGÜGY

 

Az orvosi kannabisz többféle típusa válik elérhetővé Norvégiában



Három új típusú orvosi kannabisz jelent meg a dán Stenocare cégtől, amelyek mostantól Norvégiában is elérhetőek lesznek, írja az NRK.


– Ezek csepp formájú termékek, amelyek különböző mennyiségű THC-t és CBD-t tartalmaznak – mondja Sigurd Hortemo, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa.

A THC a kannabisznövények legfontosabb pszichoaktív anyaga, amely bódulatot okoz.  Eddig elsősorban a THC és a kannabidiol (CBD) volt az orvosi hatásokkal kapcsolatos kutatások tárgya. A Journalen folyóirat szerint a CBD nem okoz bódulatot.


Forrás: ABC Nyheter


 

Egyre többen betegednek meg, de ennek nem a vakcina az oka



Egyre több ember kerül a sürgősségi osztályokra, és Norvégiában nő a halálozási arány. 


- Nincs ok arra, hogy ezért a koronavakcinát okoljuk – mondja Espen Rostrup Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes.


A norvégiai kórházak sürgősségi osztályait próbára teszi a megnövekedett betegszám miatt kialakult nyugtalanító és megmagyarázhatatlan helyzet, amelyről az NRK is beszámolt. A hír sokakat elgondolkodtatott, és többekben felvetődött, hogy vajon a korona elleni oltás lehet-e az oka annak, hogy ilyen sokan betegednek meg idén.  Mind a közösségi médiában, mind az NRK-nak küldött üzenetek szerint sokan kételkednek abban, hogy a vakcina valóban biztonságos-e. 


– Idén 4 %-kal nőtt a sürgősségi ellátásba kerülők száma 2019-hez képest. Ez eltérően oszlik meg. Észak-Norvégiában és Közép-Norvégiában szinte nincs növekedés. Ha az oltás lenne a magyarázat, akkor országszerte növekedést tapasztalnánk  – mondja Nakstad, aki a megnövekedett betegszámot a populáció változásával is magyarázza. - Talán leginkább azzal függ össze, hogy többen lettünk. A népességnövekedés Délkelet-Norvégiában volt a legnagyobb, és ott látjuk a legtöbb betegfelvételt is. Ráadásul egyre többen öregszünk. – mondja Nakstad.


-  Teljesen felmenthető-e az oltás és az általa okozott mellékhatások ebben az összefüggésben?


- A vakcinák esetleges mellékhatásait országonként is figyelemmel kísérik. Eddig nem jegyeztek fel többlethalálozást, de láttunk néhány enyhe mellékhatást, amelyek várhatóak voltak. Ezt még több évig nyomonkövetik majd - mondja Nakstad. 

Az Népegészségügyi Intézet (FHI) sem talál összefüggést a megnövekedett kórházi betegszám és az oltás között.


- Az egészségügyi dolgozók kötelesek jelenteni az FHI-nek a súlyos, feltehetően oltáshoz köthető eseteket. Ezeknek a jelentéseknek a száma csökkent, és 2022 márciusa óta folyamatosan alacsony szinten maradt. Havonta tíznél kevesebb esetet jelentettek mellékhatásokról a kórházba kerültek körében – mondja Are Stuwitz Berg, az FHI osztályvezetője, aki szerint az emlékeztető dózisok, illetve az új vakcinaváltozatok után sem nőtt a mellékhatások száma. 


A Norvég Statisztikai Hivatal adatai a halálozások számának drámai növekedését mutatják Norvégiában 2022-ben. Idén eddig 3250-rel több halálesetet regisztráltak, mint 2019 azonos időszakában, ami 10 % feletti emelkedést jelent. Nakstad szerint ennek természetes magyarázata is van.


- Norvégiában összesen több, mint 4000 koronavírus-halálozást regisztráltak. Ezek közül sok már ebben az évben történt, és ez hatással van a számokra. 2020-ban és 2021-ben a világjárvány egyes szakaszaiban a megszokottnál is kisebb volt a halálozások száma.


– Azok, akiket két éve még nem érintett a járvány, megöregedtek, így kiszolgáltatottabbak lettek – mondja.


Az FHI adatai szerint eddig 4208 ember vesztette életét a koronavírus következtében. A legtöbb közülük 80 év felettiek, és 60 %-uk idősek otthonában élt.


Forrás: NRK

 

KULTÚRA, OKTATÁS

 

Norvégia növeli az UNESCO-nak nyújtott anyagi támogatást



Norvégia  új megállapodást kötött az UNESCO-val, amely szerint 200 millió koronával fogják támogatni a véleménynyilvánítás szabadságát és a kulturális jogokat.


- Az újságírók és a kulturális területeken dolgozók védelme a munkájukban rendkívül fontos egy olyan időszakban, amikor a szólásszabadság és a kulturális jogok sok országban nem érvényesülnek – mondta Anniken Huitfeldt külügyminiszter.


Az új megállapodás magában foglalja a norvég önkéntes tevékenységet több UNESCO programban, és anyagi támogatást a kultúra, kommunikáció és információ területén a 2022 és 2025 közötti időszakban.


- Az Egyesült Nemzetek napján az UNESCO és Norvégia egy új, négy évre szóló megállapodást kötött. Köszönettel tartozom Norvégiának a támogatásért, amelyre most nagyobb szükség van, mint valaha annak érdekében, hogy biztosítsuk a békét és az emberi jogokat a világban a kulturális örökségünkön, a művészi szabadságon, a szólásszabadságon és az újságírók biztonságán keresztül - mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.


Az UNESCO kulcsfontosságú szerepet játszik az újságírók ellen irányuló támadások dokumentálásában és megelőzésében. A Norvégiából származó anyagi támogatást az utóbbi években többek között arra fordították, hogy jogi képzést nyújtsanak 150 országban, az újságírók jogi védelmének megerősítése érdekében. 


Norvégia aktívan támogatta az UNESCO erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elősegítsék a sajtószabadságot és a művészi szabadságot. Az újságírók és a művészek gyakran ugyanolyan fenyegetéseknek és támadásoknak vannak kitéve. A digitális technológia fejlődése ahhoz vezetett, hogy megnövekedett a digitális támadások száma és a cenzúra.

A Világörökségi Bizottság célja a világ legfontosabb kulturális és természeti örökségeinek védelme. Norvégia éveken át támogatta a Világörökségi Alapot, hogy segítsék az afrikai értékek fenntartását. A természeti örökség különösen kiszolgáltatott, így kiemelt figyelmet kap. Norvégia folytatni fogja rőfeszítéseit a négy éves program idején is.


Forrás: Regjeringen

 

Díj a számi nyelv kutatásáért



A király Aage Agnar Solbakk történésznek adta át a számi nyelv kutatásáért járó díjat.


- Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a díjat – mondta a nyertes.

A díjat az idei nemzetközi számi nyelv hete megnyitóján adták át, amelyet Snåsaban, Trøndelagban rendeztek. Ez volt az első alkalom, hogy V. Harald király hivatalos látogatást tett Snåsaban.


- Aage évek óta foglalkozik a számi nyelvvel a hagyományos tudás átadásán és szakkönyvek kiadásán keresztüll. A tudást számi nyelven akarja átadni a számi közösségnek – írta a Sameting (számi parlament) tanácsa.


Solbakk részt vett több, mint 200 könyv és tudományos cikk publikálásában, többnyire északi számi nyelven. Foglalkozása szerint történész, és írt az írásbeli számi nyelv történetéről is.


A király többek között jelen volt egy új, dél-számi gyerekkönyv kiadásánál is, amely a „Gånka – Kongen” címet viseli, és amelyet Tora Marie Norbeg írt. A könyvet Ole Henrik Lifjell művész politikus fordította le dél-számi nyelvre.


A számi nyelveket Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban beszélik. Norvégiában a számi nyelvek közül hármat használnak: az észak-számit, a lulei számit és a dél-számit. A lulei számi és a dél-számi különösen veszélyeztetett nyelvnek számít. Az utóbbi években keményen dolgoztak azért, hogy megerősítsék ezeket a nyelveket.


A számi nyelv hetét azért vezették be, hogy az egész társadalom jobban megismerhesse a számi nyelveket. Először 2019-ben rendezték meg, a Sameting kezdeményezésére.


Forrás: NRK

 

SZÍNES HÍREK

 

Eljegyezték Stein Erik Hagent, Norvégia egyik leggazdagabb üzletemberét



Erik Hagen 66 éves norvég üzletember, aki leginkább arról ismert, hogy éveken keresztül a Rimi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa volt, 2006 óta pedig az Orkla elnöke és többségi tulajdonosa.

A Kapital szerint Hagen Norvégia kilencedik leggazdagabb embere, vagyonát 2021-ben 33 milliárd koronára becsülték.


Hagen párja, a 27 éves Bendik Skinningsrud a krakkói orvosi egyetemen tanult, innen kapta a "doktor" becenevet. Facebook-profilja szerint a Sykehuset Østfold szakorvosa. 


Hagen azt mondta a VG-nek, hogy a családtól túlnyomórészt pozitív visszajelzést kaptak. A gyerekei nagyon meglepődtek, de a fia, Carl Erik csupán annyit mondott: "Csak igent kell mondanod". Hagen volt felesége, Mamma Nina - aki egyben Hagen legjobb barátja is -  szintén áldását adta, valamint lányának is az apja boldogsága a legfontosabb, nem beszélve arról, hogy Hagen unokái is imádják a “doktort”.


Az esküvő egyelőre nincs tervben, de Hagen szerint az ember sokáig járhat jegyben. 

A pár ugyan már két éve együtt él, a VG  újságírójában mégis felvetődött a kérdés, hogy nem okoz-e gondot a szerelmesek között lévő 39 évnyi korkülönbség?  Az újságírói kérdésre Hagen csak annyit mondott, hogy ez senkit nem érdekel. Nagyon élvezik egymás társaságát, számukra ez a legfontosabb. A kor csak egy szám.


Forrás: MSN

 

Lefse-t találtak a medve gyomrában



Szeptember 2-án történt, hogy a 150-200 kilós medve felbukkant Snåsaban, és mivel engedélyt kaptak rá (több megölt juh miatt), a vadászok kilőtték. Ezután a megszokott rutin alapján felboncolták az állatot, és ía gyomrában 4,5 kiló lefse-t találtak (ez egy süteményféle vajjal és/vagy fahéjjal - a szerk.) Az állami természetfelügyelet (Statens Naturoppsyn) azt gyanítja, hogy az édességgel akarták olyan területre csábítani a medvét, ahol engedélyezik az állatok csapdába ejtését kár esetén.


-Ez nagyon szerencsétlen helyzet, mert nem elég, hogy olyan helyre csábítják a medvét, ahova magától nem biztos, hogy menne, hanem több medvét is maga után vonzhat - mondta Veronica Sahlén a Statens Naturoppsyntől.


Sahlén szerint ezért egyértelműen csaliról van szó, mert 4,5 kilónál nem arról beszélünk, hogy valaki eldobott például egy fahéjas csigát az erdőben. Ezért feljelentést tett a rendőrségnél, erre egy 2020-ban hozott törvény alapján volt módja.


A Vadásztársaság vezetője, Kåre Johannes Selliås azonban tagadja, hogy csalit használnak az állatok elejtéséhez, de a feljelentés után már nem tudott az NRK kapcsolatba lépni velük.


Forrás: NRK

 

Norvégia lejjebb került az átlagmagassági listán



Az eddigi legnagyobb, 200 országra kiterjedő felmérés térképezte fel a magasság és a BMI alakulását. 


Különböző országokból származó kutatók népes csoportja elemezte az elmúlt három-négy évtizedben, a világ 200 országában, 65 millió fiatal körében felvett testmagasság- és testtömegindex (BMI) adatokat.


Az adatgyűjtés célja az, hogy összehasonlítsák az 5 és 19 év közötti gyerekek fejlettségét a különböző országokban. A gyermek- és serdülőkorban mért testmagasság és BMI sokat elárulhat a táplálkozásról és a növekedési környezetről, valamint a későbbiekben várható egészségi állapotról is. 


Az alacsony testmagasság és a magassághoz viszonyított nagyon alacsony súly a rossz iskolai eredmények, valamint a betegségek és a korai halálozás nagyobb kockázatával jár. Másrészt a magas BMI - azaz a túlsúly és az elhízás – is összefüggésbe hozható különféle betegségekkel és a korai elhalálozással.


A felmérés eredményei szerint a fiatalok 1985 és 2019 között az országok túlnyomó többségében magasabbak lettek. Ez minden korosztályra vonatkozik 5 és 19 év között, viszont óriásiak a különbségek az egyes országok között. Kínában a 19 éves fiúk elképesztően sokkal, 8 cm-el, a lányok pedig több, mint 6 cm-el voltak magasabbak 2019-ben, mint 1985-ben. A dél-koreai és szaúd-arábiai fiatalok hasonló fejlődésen mentek keresztül, az új-zélandi fiúk viszont néhány millimétert zsugorodtak ugyanebben az időszakban. Norvégiában a lányok 0,5 cm-el, a fiúk majdnem 1 cm-el nőttek. Európa sok más országához képest ez meglehetősen kevés, és nem elég ahhoz, hogy az átlagmagassági listák legtetején maradjon az ország. A norvég fiúk a 8. helyről a 17. helyre estek vissza 1985 óta.  A norvég lányok is visszaestek a listán, a 11. helyről a 24. helyre. Pozitívum, hogy a felmérésben szereplő 200 nemzet közül szinte mindegyikben csökkent a kórosan sovány emberek száma, viszont a túlsúlyosak és elhízottak száma sajnos nőtt. A norvég fiatalok BMI-je meglehetősen kis mértékben emelkedett sok más országhoz képest. A norvég lányok a 68., a fiúk a 126. helyen állnak a legmagasabb BMI listáján.


Forrás: Forskning

 

SPORT

 

Szurkolói vita Norvégiában



Tore Hansen, a Liverpool labdarúgócsapatának norvég szurkolói klubjának ügyvezető igazgatója azon az állásponton van, hogy a Scandinavian True Blue-nak (a Manchester City norvég rajongói klubjának újsága) bocsánatot kellene kérnie egyik írásukért. 


A cikkben többek között olyan állítások szerepelnek, mint: „Ennek egy pozitívuma van, mégpedig az, hogy nem futottunk össze a Liverpool szurkolóival Párizsban. Busz- és számlálógép-támadók, elpusztítanak mindent, ami az ő szurkolóiké, ráadásul azt is, ami az ellenfelük szurkolóié. Senki nem mesélt nekik Heyselről, csak Hillsborough számít? Nem lenne lehetséges a másikat is tiszteletben tartani? Néha valaki a médiában megpróbálja elbagatellizálni a szurkolók felelősségét, legalábbis az a része a médiának, amelyik a Liverpool pártján áll.” (Kontextus: még a 21/22-es BL-szezonban a Manchester City az elődöntőben a Real Madrid ellenében kiesett, így Párizsban Real Madrid-Liverpool mérkőzést rendeztek, ami 37 perc késéssel kezdődött, miután a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie a jegy nélkül érkező szurkolók ellen. Az angol és a nemzetközi sportsajtó jó szokásához híven a Liverpool szurkolóit akarta a balhé kizárólagos felelősévé megtenni, ám szerencsére nem jártak sikerrel.) 


A Scandinavian True Blue hasábjain megjelenő írást az a Tor Sønsteby jegyzi, aki évek óta a Manchester City norvég rajongói klubjának vezetője. Tore Hansen a Twitteren meglehetősen felháborodottan reagált a cikkre, amit az egyik ismerőse küldött el neki. Per Arne Rennestraum, a Scandinavian True Blue szerkesztője szerint ez az írás közvetlenül a BL-döntő után jelent, amikor még úgy nézett ki, hogy egyedül a Liverpool szurkolói felelősek a kialakult helyzetért. Tudomása szerint ezt az értesülést azóta sem cáfolta meg senki. Rennestraum azt is hozzátette, hogy a lap ironikus, vicces hangvételű sokszor, ám a csapatokat sújtó tragédiákat komolyan veszik, és nem űznek gúnyt belőlük. 


(Megjegyzések: Heysel-tragédia: Az 1985-ös BEK-döntőt a rendkívül rossz állapotban lévő Heysel-stadionban rendezték meg, ahol a szervezők elkövették azt az amatőr hibát, hogy a Liverpool szurkolóit egy, részben a Juventus szurkolói által benépesített szektor mellett helyezték el. A Liverpool huligánjai megkergették a nézőtéren a Juventus szurkolóit, akiket egy téglafalhoz szorítottak, ami rájuk omlott. A tragédiában 39, többségében olasz szurkoló vesztette életét. Mindenki a Liverpool-szurkolókat tette meg kizárólagos felelősnek, a szervezőket soha nem vonták felelősségre a kialakult helyzetért.Hillsborough-tragédia: 1989 április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezték meg az FA-kupa elődöntőjét, ahol a Liverpool és a Nottingham Forest csapott össze. A szervezők itt azt a hibát követték el, hogy ráeresztettek több ezer Liverpool-szurkolót a már így is túlzsúfolt szektorokra, ahol szintén a Vörösök szurkolói tartózkodtak. Ennek következtében számtalan rajongó megfulladt, míg másokat agyontapostak. A tragédiában összesen 97-en vesztették életüket. 

Két napra rá a legnagyobb példányszámmal rendelkező bulvárújság, a The Sun a Liverpool szurkolóit durván legjárató és gyalázó vezércikket közölt le, amiben kizárólag a nézőket tette felelőssé a szervezők helyett. Emellett olyan állításokat írtak le, miszerint a Liverpool szurkolói halott szurkolótársaikat fosztogatták, illetve a helyszínen lévő mentősöket és rendőröket zaklattak. Ebből semmi sem volt igaz, de a mai napig csomóan vannak, különösen Manchesterben, akik a Liverpool szurkolóit gyilkosoknak nevező dalokat énekelnek. 


A szervezők és a rendezvényt biztosító rendőrök ellen ugyan indult eljárás, ám furcsa módon senki nem találtak bűnösnek 97 szurkoló halálában. Az volt a célom, hogy megmagyarázzam, miért veszi személyes sértésnek a Liverpool-szurkolók jelentős része azt, hogy valaki Hillsborough-n gúnyolódik.)


Forrás: Aftenposten


 

Haaland új szerepben



Még október 22-én, szombaton a Manchester City simán 3-1-re verte hazai pályán a Brighton csapatát az angol labdarúgó-bajnokságban. Erling Haaland két góllal járult hozzá a City sikeréhez, ezzel 15 meccsen 22 találatnál jár, ami egészen lenyűgözőnek számít. Egyik gólját ráadásul tizenegyesből szerezte, ezzel együtt kettőből kettő értékesített büntetőnél tart idén a norvég gólgyáros. 


A Manchester Evening News leszögezte, hogy Haaland kivívta magának házon belül az egyes számú tizenegyeslövő szerepét. Mindezt azután, hogy nemrégiben a csapat eddigi legfőbb ítéletvégrehajtója, Riyad Mahrez az F.C. København elleni október 11-i Bajnokok Ligája-meccsen a tizenegyespontról nem tudott a koppenhágai kapuba betalálni (maga a meccs 0-0 lett). A Manchester Evening News szerint az algériai középpályás gyengécske próbálkozása után megkérdőjelezhetetlen, hogy Haaland is ki fogja venni a részét a büntetők értékesítéséből. A Transfermarkt statisztikája szerint Haaland eddigi pályafutása során 28 tizenegyest lőtt be, és csak kettőt hagyott ki, mindkettőt a Dortmund játékosaként a 2020/21-es szezonban.UPDATE: Mahrez október 25-én a Borussia Dortmund ellen is büntetőt hibázott, ez a meccs is 0-0-ra végződött (Haaland ekkor már nem volt a pályán, félidőben lecserélték).


Forrá: Dagbladet

 

Minnesotai siker norvég közreműködéssel


A Mats Zuccarellót soraiban tudó Minnesota Wild jégkorongcsapata ismét győzni tudott az NHL-ben. A Wild idegenben 4-2-re verte az Ottawa Senators csapatát, ezzel legutóbbi négy meccsükből hármat megnyertek (és a ligaelső Boston Bruins ellen is csak hosszabbításban kaptak ki, ami egy pontot ér). A meccset a hazaiak kezdték jobban, akik Alex DeBrincat góljával előnybe kerültek négy perc játék után. 


Zuccarello a nyolcadik percben egyenlített emberelőnyből, majd a vezetést is megszerezte a minnesotai csapat, Kirill Kaprizov révén. A második harmadban Ryan Hartman góljával már 3-1-es vendégelőnyt mutatott az eredményjelző. Az utolsó harmad elején Thomas Chabot találatával szépített a Senators, ám egyenlíteni már nem tudtak, és Frederick Gaudreau emberhátrányban lőtt üreskapus góljával kialakult a végeredmény. Ezzel megszakadt az ottawai csapat négy meccses győzelmi sorozata, és elvesztették idei hazai veretlenségüket is. A norvég támadó a mérkőzés után csapata kapusát, a 37 éves veterán Marc-André Fleuryt dicsérte, aki számtalan fontos védést mutatott be. Zucca elmondása szerint Fleury már lassan két évtizede csinálja ezt, szóval ebben semmi meglepő nincs. 

A norvég balszélső azt is hozzátette, hogy az elmúlt években sokszor játszott ellene (Fleury és Zuccarello 2022 eleje óta csapattársak Minnesotában, előtte Zuccarello a New York Rangers és a Dallas Stars játékosa volt, míg Fleury 2003 és 2017 között a Pittsburgh Penguinst erősítette, ezután volt a Vegas Golden Knights és a Chicago Blackhawks kapusa is). A 35 éves norvég támadó a Senators ellen 19,5 percet játszott, és volt hét kapuralövési kísérlete, amiből egy gólt szerzett. Zuccarello hét meccsen szerzett tizenegy pontjával (5 gól és 6 gólpassz) vezeti a Wild házi pontlistáját, a ligában pedig négyes holtversenyben a hetedik helyen áll, olyan játékosok társaságában, mint Ryan Nugent-Hopkins, Sidney Crosby és Nikita Kucherov. A Minnesota Wild következő meccsére norvég idő szerint október 30-án, hajnali egykor fog sor kerülni, ekkor a Detroit Red Wingshez látogatnak.


Forrás: VG

 

Nagy hiányzó a Manchester Citynél



Az október 29-i, Leicester City elleni Premier League-mérkőzését egyik legnagyobb sztárja nélkül fogja megvívni a Manchester City labdarúgócsapata. A manchesteri világoskékek a saját hivatalos honlapjukon erősítették meg a hírt, miszerint Erling Braut Haaland kimarad a címvédő utazó keretéből. Pep Guardiola, a City menedzsere a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a norvég fenomén lázas betegségből gyógyul, plusz az október 25-i Borussia Dortmund elleni BL-meccsen kisebb sérülést szenvedett az ex-liverpooli középpályás Emre Can becsúszása után. 


Forrás: NRK


 

Ingrid Alexandra elődöntős



Ingrid Alexandra a legjobb négy közé jutott az országos junior szörfbajnokságban, Jærenben. Mette-Marit koronahercegnő a tengerparton izgulta végig lánya hullámokkal vívott csatáját.

Ingrid Alexandra 8,56 pontot ért el a harmadik, egyben utolsó selejtezőben, így a hercegnő pénteken az elődöntőben szörfözik, hogy továbbjusson a szombati döntőbe.


A hercegnőnek nem ez az első szörfös megmérettetése, 2020-ban junior norvég bajnok lett, és bízik benne, hogy ezt a bravúrt az idén is meg tudja ismételni. 


Forrás: NRK