Kép: Rawpixels / Freepik
12. alkalommal jelent meg az ENSZ megbízásából a világ 143 országának boldogsági szintjéről készített jelentést. Idén is Finnország végzett az 1. helyen (már 7. éve), Dánia a 2., Izland a 3., Svédország a 4., Norvégia megtartotta a 7. helyét, míg Magyarország az 56. helyen végzett (tavaly az 51. helyet szerezte meg a ranglistán).
Meglepő, hogy Izrael a háború ellenére az 5. helyen végzett. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a rangsor 3 év átlagán alapul, így a háború hatásai csak később fognak megjelenni a statisztikákban.
Afganisztán továbbra is a világ legalacsonyabb rangú országa a boldogság szempontjából. Libanon, Lesotho, Sierra Leone és Kongó is az utolsó helyeken végzett.
A teljes lista:
A nemzetközi felmérés központi kérdése az emberek szubjektív boldogságszintje, amelyet 0–10 közötti értékkel mérnek. Hat mutatón keresztül vizsgálják a boldogságot, ami a kutatók szerint leginkább befolyásolja az indexet:
Anyagi jólét: az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson. Ez azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve.
Társadalmi támogatás erőssége: ha bajba kerülünk, számíthatunk-e a barátok, rokonok, hatóságok, állam támogatására.
A születéskor várható egészséges élettartam hossza. Ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján mérik.
Az egyéni szabadság mértéke: az egyének mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben pl. mihez kezdenek az életükkel, milyen hivatást választanak stb.
Nagylelkűség: pl. jellemző-e az adakozás, idegenek segítése, a menekültek befogadása.
A korrupció mértéke a társadalomban az állam és a vállalkozások szintjén.
A boldogságindex egy rendkívül komplex mutató, ami azt fejezi ki, hogy mennyi eséllyel lesz boldog valaki az adott országban. A korrelációs számítások szerint a hat mutató közül az általános boldságszintet leginkább a társadalmi támogatási szint erőssége és az élettel kapcsolatos választási lehetőségek befolyásolják.
Idén először jelent meg egy korcsoportonkénti bontás is, ami a fiatalok és idősek boldogságára koncentrál. Az Egyesült Államokban, Kanadában, de Norvégiában is az idősek számára nagyobb boldogságszint jellemző, míg Kelet-Európában ez pont fordítva van.
A 30 év alattiak boldogságindexének listáját Litvánia vezeti, Finnország a 7. helyre került, Norvégia a 20.-ra, Magyarország pedig felkerült a 36. helyre.
A 60 éven felüliek esetében a listavezető Dánia, Finnország és Norvégia, és itt Magyarország már a 70. helyre csúszott vissza a vizsgált országok között.
A trendeket tekintve tehát az évek előrehaladtával Közép- és Kelet-Európában a boldogságszint nagy valószínűséggel csökken, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon nő, míg Nyugat-Európában viszonylag kiegyensúlyozott marad.
Forrás: World Happiness Report 2024