Újabb emlékezetes fejezete íródott a norvég irodalomtörténetnek, ugyanis 1928 után ismét egy norvég szerzőt jutalmaztak az irodalmi Nobel-díjjal. Akkor Sigrid Undset kapta meg ezt a rangos elismerést „Mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért” (ez a leírás a Kristin Lavransdatter című háromkötetes nagyívű regényére pontosan illik). 2023-ban pedig Jon Fosse részesült irodalmi Nobel-díjban „Innovatív színdarabjaiért és prózájáért”.
A friss győztes úgy nyilatkozott, hogy ő a maga részéről egyrészt meglepődött, másrészt viszont egyáltalán nem. Majd azt is hozzátette, hogy az előző tíz évben alaposan felkészítette magát erre a pillanatra, és nagy örömére szolgált, amikor megkapta a telefonhívást.
A Svéd Akadémia indoklásában kiemelte, hogy Fosse a kezdetektől fogva nagyon különleges drámaírói képességekkel rendelkezett. Első színdarabját 1992-93-ban írta, és Nokon kjem til å komme címmel jelent meg, magyarul 1995-ben Valaki jönni fog címen adták ki. A spekulációk már 2001-től kezdve szóltak arról, hogy Fosse élete egy pontján meg fogja kapni a Nobel-díjat. Amellett, hogy ez egy komoly ünnep a norvég irodalomnak, a 64 éves szerző szerint ez egy ünnepnap a nynorsknak (műveiben Fosse ezt a nyelvi formát használja a szélesebb körben elterjedt bokmållal szemben).
Cecilie Seiness, a Samlaget (a legnagyobb nynorsk-kiadó) szerkesztője szerint ez hihetetlenül nagy dolog a Samlaget, Jon Fosse és a nynorsk életében is. A gratulálók között ott volt a világhírű krimiíró, Jo Nesbø, Lubna Jaffery kultúráért felelős miniszter, Peder Lofnes Hauge, a Noregs Mållag vezetője (a nynorsk legfontosabb és legnagyobb szervezete, amely a nynorsk szélesebb körű használatért kampányol), illetve Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre is, aki a Twitteren az alábbi üzenetet tette közzé: „Irodalmi Nobel-díj Jon Fossénak! Egy egyedi, mély benyomást keltő, és embereket világszerte megérintő munkásság nagy elismerése. Egész Norvégia gratulál és nagyon büszke ma” (sajnos nem úgy, mint sok magyar, aki Karikó Katalin Nobel-díjára is csak gyűlölködéssel, illetve könnyedén megcáfolható összeesküvés-elméletek hangoztatásával tudott csak reagálni. Talán ennek fényében érthető, miért hagyta el a hazáját sok másik neves és sikeres tudóssal együtt).
Fosse és Undset mellett még két norvég szerző részesült irodalmi Nobel-díjban: Bjørnstjerne Bjørnson (1903 – „Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”) illetve Knut Hamsun (1920 – „Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”).
Forrás: NRK