top of page

Az Európába vezető áramkábelek költségesek lehetnek a norvég cégek számára



Norvégiának a saját áramtermelését kellene előnyben részesítenie, ahelyett, hogy elektromos kábeleket építene Európában – véli a Mo Ipari Park vezetője.

2021 májusában megnyílt a Nordlink, amely akkor a világ leghosszabb tenger alatti tápkábele volt Norvégia és Németország között, azonban néhány hónappal ezután Norvégia és az Egyesült Királyság elkezdte használni a North Sea Linket, amely egy még hosszabb tápkábel az Északi-tenger fenekén.

A kábelek azzal a céllal létesültek, hogy biztosítsák, hogy akkor is elegendő villamos energiához jussunk Norvégiában, amikor itt alacsony az energiatermelés. Ugyanakkor a kábelek lehetőséget adnak arra is, hogy Norvégia értékesítse a többlet áramot, amikor az itteni termelés magasabb, mint amennyit felhasználunk.

Például: Németország jó a szél- és napenergia, Norvégia jó vízenergia terén. Ha Németországban kevés a szél, vagy borús idő van, vásárolhatnak norvég vízenergiát. Ha kevés a víz a tározóinkban, vásárolhatunk szél- vagy napenergiát Németországból. Jövedelmező és hozzájárul az biztonságos ellátáshoz. - mondja Henrik Glette, a Statnett kommunikációs igazgatója.

Arve Ulriksen, a Mo Ipari Park vezetője azonban úgy gondolja, hogy butaság volt most ezeket a kábeleket előnyben részesíteni, inkább a saját áramtermelésünk bővítését kellett volna priorizálni. A Statnett szerint Norvégiának ma 10% az áram feleslege. Néhány éven belül várható, hogy ezt a többletet felemészti az ország, többek között azért, mert Norvégiában nagyon sok új iparág létesül, amelyeknek nagy az áram igénye.

- Így tartós importra szorulunk majd, amely hosszú évekig tart, attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül tovább bővíteni a hazai áramtermelést. A helyzet nem túl fényes, mert a magas áron importált európai áram tönkreteszi mind az új, mind a meglévő iparágakat. – mondja Arve Ulriksen. Úgy véli, ez elkerülhető lett volna, ha másként kezeljük a prioritásokat.

– Ha a szélenergia-termelés bővítését helyeztük volna előtérbe, akkor Norvégiában biztosítottuk volna az ipari fejlődést. A szélenergia a legolcsóbb energia, kiforrott és az ipar számára elfogadható árú. Norvégia maga is kiigazíthatná energiapiacát, ahogy most a külföldre vezető tenger alatti kábelekkel teszik.

– Ha hirtelen kevés lenne a szélenergia termelésünk, akkor a vízenergia segítségével kiegyenlíthetnénk az áramigényt. – mondja Ulriksen. Henrik Glette a Statnetttől úgy véli, mind a tenger alatti kábelek, mind a saját áramtermelés fontos.

- Ha csak az energiatermelést növeltük volna, akkor nagyon nagy léptékben kellett volna terjeszkednünk, hogy folyamatosan biztosíthassuk a kellő teljesítményt. Természetesen bővítenünk kell a saját energiatermelésünket, de az átviteli kábelek azt jelentik, hogy akkor is garantált az áramellátás, ha nem fúj a szél, vagy száraz időszak van. – mondja Glette. A saját energiatermelés fejlesztése azonban időt vesz igénybe, és Glette tisztában van azzal, hogy Norvégia a jövőben nagyobb mértékben függhet a villamos energia importjától, emiatt időnként magasabb az áram ára – mondja Glette.

- Az általunk importált energia olyan zöld lesz, mint az, amit magunk termelünk?

– Európa egy átmeneti időszakban nem lesz megújuló, de abba az irányba halad, ezért az energiarendszer hosszú távú bővítéséről van szó. Jelenleg azonban Norvégiában előrébb jutottunk a megújuló energia terén, mint Európa többi országa.- mondja Glette.

Arve Ulriksen úgy véli, hogy a nem 100%-ban zöld energia importja sokba fog kerülni a norvég cégeknek. Ennek egyik oka, hogy az EU bevezette az úgynevezett taxonómiát. Ez egy olyan rendszer, amely besorolja, mennyire fenntartható egy vállalat tevékenysége. Január 1-jétől a taxonómia alá tartozó cégek évente kétszer tesznek jelentést az EU-nak. A norvég bankok bejelentették, hogy a vállalatokra, cégekre vonatkozó kamatokat, aszerint határozzák meg, hogy mennyire fenntarthatóan működnek. Ha az elkövetkező években importáljuk az energiát, akkor a taxonómia megváltozik, mert a 100 % zöld energiáról áttérünk a nagy mennyiségű CO₂-t tartalmazó energia importjára. Henrik Glette (Statnett) hangsúlyozza, hogy Európa úgy döntött, fokozatosan megszüntetik a fosszilis energiatermelést, és áttérnek a 100 %-ban megújuló energiára. Ráadásul vannak olyan rendszerek, amelyek garantálják, hogy az ország megújuló forrásból származó energiát importáljon.

- Célunk a zöld ipar fellendítése, valamint a norvég fogyasztók számára továbbra is bőséges és megfizethető áram biztosítása. Ennek eléréséhez nagy energiára lesz szükség, a kormány azonban a jelenlegi parlamenti ciklus során nem hagy jóvá más európai országba irányuló áramátviteli kábelt. A kormány energetikai bizottságot nevezett ki, amely feltérképezi Norvégia energiaszükségletét, és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan növelhetjük energiatermelésünket. A bizottság decemberben átfogó jelentést nyújt majd be, addig is a kormány azon dolgozik, hogy megkönnyítse a tengeri szél, a szárazföldi szélenergia, és más megújuló forrásból származó energiatermelést. - mondta Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter.


Forrás: NRK

16 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page