MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

A férfi kézilabda BL nyolcaddöntőjében az Elverum hazai pályán fogadta a világklasszisok egész sorával felálló Paris Saint-Germaint. Ugyan a világ jelenlegi talán legjobbja, Mikkel Hansen nem volt ott a pályán, de így is olyan sztárok játszottak a franciáknál, mint például Nikola Karabatič. Az Elverum (amely mellesleg az első norvég csapat, amelyik tovább tudott jutni a csoportkörből) és kapitánya, Thomas Solstad nem ijedt meg jóval nagyobb nevű ellenfelétől, és remek játékkal 30-30-as döntetlent harcoltak ki hazai pályán, telt ház előtt a Tenringen Arenában. A kilenc gólt szerző kapitány a meccs után elmondta, hogy egyértelműen ez a meccs a klub eddigi legnagyobb sikere. Solstad úgy vélekedett, hogy a párizsi visszavágón bármi lehetséges. A mérkőzés elején fej-fej mellett haladtak a csapatok, a hazaiak első négy gólját Endre Langaas szerezte (aki végül hatnál állt meg). A párizsiak egyszerűen nem tudtak komolyabb előnyt kiharcolni a félidő végéig, ekkor 7-7 után 8-12-re elléptek, innen az első félidő végére 13-15-re zárkózott fel az Elverum. A második félidő elején látványosan akadozott a norvég támadó gépezet, a hazaiakat csak kapusuk, Emil Kheri Imsgard tartotta meccsben. 17-22 után viszont fokozatosan felzárkózott az Elverum, és az arénában kisebb hangrobbanást váltott ki, amikor 10 perccel a vége előtt Tobias Grøndahl 24-24-re módosította a mérkőzés állását. 27-26-nál, Eric Johansson találatával még a vezetést is megszerezték a hazaiak, ám a dráma az utolsó másodpercekre maradt. Hat másodperccel a vége előtt 29-30-as vendégelőnynél ismét egyenlíteni tudott az Elverum gárdája. Forrás: NRK

Narancs, csoki, hó és krimi. A húsvét Norvégiában az egyik leghosszabb hivatalos ünnep a világon, csütörtöktől hétfőig gyakorlatilag leáll a hétköznapi élet, az emberek felmennek a hegyekbe síelni, vagy csak úgy pihenni a hétvégi házaikba. A helyi mondás szerint a norvégok síléccel a lábukon születnek, így ilyenkor valóban csordultig telnek a havas hegyoldalak. A Norvég Vöröskereszt összeállított néhány szabályt ezekre a napokra, amit mindenkinek be kell tartania, olyan bölcsességekkel, mint hogy “Soha ne indulj el otthonról anélkül, hogy tudatnád valakivel, merre tartasz” vagy hogy “Nem szégyen visszafordulni”. A norvég tévé húsvét előtt rövidfilm sorozatokkal emlékezteti az embereket arra, milyen kockázattal jár, ha figyelmen kívül hagyják ezeket az irányelveket. Ugyancsak veszélyeket rejt az az új “szokás” a norvég fiatalok részéről, amikor áthajtanak Svédországba, Strömstadba olcsón alkoholt vásárolni, aztán száguldozni és bulizni. Tavaly több mint 15 ezer norvég vett részt ezen a “húsvéti invázión”. Mások templomi szertartásokra járnak vagy krimiket olvasnak ezeken a napokon (påskekrimmen). Krimimániájukat, ami 1923 húsvétján kezdődött Nordahl Grieg “Bergenstoget plyndret i natt” című könyvével, a köztévé és rádió is kielégíti ilyenkor filmmaratonokkal, detektív regényekkel, nyomozós játékokkal. A krimiírók ilyenkorra időzítik az új megjelenéseiket, de még a húsvéti tej doboza is egy családbarát bűnügyet rejt, amit a reggeliző asztalnál próbálnak megfejteni. A norvég húsvét a hagyományok és a vallás keveréke, ahol minden a tyúkról és a tojásról szól. A tojás az új életet jelenti, mint sok országban, a tyúk pedig a termékenység ősi szimbóluma. A húsvéti nyuszi nem túl norvég szereplő. A nyírfa gallyak, a színes tojások és tollak, a tavaszi virágok főleg sárga színben dominálnak, a húsvéti témájú termékek is főleg sárga csomagolásúak, ahogy a gyertyák és a szalvéták is. Bár nincs “kötelező” fogás, a rakfisk (egy tejföllel megkent, hagymával megszórt, rendkívül erős szagú, pisztrángból készült, akár egy évig is erjesztett halétel), a bárány (Isten báránya), a burgonya és rengeteg tojás a jellemző (pl. eggerøre). A Norvégiában húsvétkor felszolgált bárány nagy részét külföldről importálják, vagy az előző évi hozam fagyasztottját készítik el. A hosszú és sötét tél miatt a juhok vemhességi ideje késik, így a bárányok többsége nem elég nagy ahhoz, hogy húsvétra időben levágják. A Rennesøyben és Kvitsøyben legelő bárányok egyedi ízükről ismertek. Ami szokatlan az északi asztalon, az a citrusfélék (narancs, mandarin, klementin), gyökere a húsvétra hazaérkező kereskedelmi hajók idejéből származik. A legtöbb norvég az ünnepi hét alatt legalább 4 ilyen gyümölcsöt eszik, magában vagy húsokkal, tortának elkészítve. Italuk a juleøl, a húsvéti sör, ami sokkal népszerűbb, mint a téli verziója. Ebben az évszakban a legkelendőbb csokoládé az 1937 óta létező ikonikus Kvikk Lunsj, amiből a norvégok átlagosan 9 db-ot esznek évente, ebből 3-at húsvétkor. Bontás után első ránézésre KitKatnek tűnik, de minden igazi norvég azonnal érzi a különbséget. 📷 Fotobild40, New Africa, Merethe Svarstad eeg/EyeEm, JenkoAtaman, juliamikhaylova, Roland Magnusson / AdobeStock Szerző: Nordic Mood

Függetlenül attól, hogy merre járunk a film fővárosában, Hollywoodban, magukról a filmekről kevés szó esik, mindenki az impulzuskontrollról, a humor határairól és napjaink egyik leghíresebb színészének jövőjéről beszél. Az amerikai TV-csatornák, podcastok és internetes újságok az utóbbi napokban keveset foglalkoztak a „Coda” című film jelentőségével a siketek és nagyothallók bevonása szempontjából. Kevés időt fordítottak arra is, hogy Jane Campion lett a harmadik nő a történelemben, aki díjat kapott a legjobb rendező kategóriában „A kutya karmai közt” (The Power of the Dog) című filmjéért, amely egyesek szerint pont arról szól, aminek vasárnap tanúi lehettünk, vagyis a toxikus maszkulinitásról. Ugyancsak kevés szó esik Questlove rendező erőteljes beszédéről, amelyet az után mondott, hogy átvette a legjobb dokumentumfilmért járó díjat a „Summer of Soul” című filmért. Ez a film egy zenei fesztiválról valamint egy olyan együttesről szól, amelyet ma a világ egyik legnagyobb bandájának tartunk, azonban a “fehérebb” 60-as években, kevesebb figyelmet kapott Woodsockon. Közvetlenül azelőtt, hogy Questlove megtartotta a könnyfakasztó beszédét, történt meg az, amit sokan a legképtelenebb pillanataként emlegetnek az Oscar-díj 94 éves történetében. Az emberek, akik a teremben ültek, elmesélték, hogy először azt hitték, ez egy vicc. És ez így is van. Valóban viccnek indult. A komikus Chris Rock feladata volt kiosztani a díjakat, és szokás szerint egy viccel kezdte. Chris Rock sok jelen lévővel viccelődött. Végül olyasvalakit talált meg, akit jól ismert. Egy színészt, aki ezúttal rendkívül közel ült a színpadhoz. Ennek kellett volna Will Smith nagy estéjének lennie. Hollywood és az egész filmes világ készen állt arra, hogy megünnepeljék „Fresh Prince”-et, elsősorban a Richard király című filmben való alakításáért, de ahogy azt a „The Big Picture” podcastban mondták: Elérkezett az alkalom Will Smith számára, hogy megkapja az elismerést mindazért, amit a filmiparnak jelent. Feltételezhető, hogy a beszéd, amellyel Smith készült, most egy szemetesben fekszik valahol a Dolby Theatre közelében. Chris Rock viccelődni kezdett Will Smith felesége, Jada Pinkett Smith kopasz fejével, egy 90-es évekbeli filmre utalva, azonban ez Will Smithnek sok volt. Mint utóbb kiderült, feleségének, Jada Pinkett Smith-nek egy alopecia nevű betegsége van, amely a haj elvesztését okozhatja. A tévén keresztül 15 millió ember láthatta élőben Will Smith indulatait és agresszív viselkedését a színpadon. Amikor Will Smith arcon ütötte Chris Rockot, nagy lett a csend azon az északi ünnepségen, amelyen főleg norvégok vettek részt annak reményében, hogy felvehetjük a versenyt az északi szomszédunk Oscar-statisztikájával. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ami történt, az nem vicc, egy pár percre megfeledkeztünk arról, hogy Norvégia elveszítette az Oscar-díjat. Azóta Los Angelesben mindenki az Oscar-pofonról beszél. Sokan várják, hogy az Oscar-akadémia reagáljon a történtekre. Smith sokak példaképe. Akik abból élnek, hogy másokkal viccelődnek, olyan példaképet szeretnének, aki „bírja a vicceket”. De vannak, akik a színész mellé álltak. Tiffany Haddish színésznő szerint teljesen helyes volt Smith részéről, hogy így védte meg a feleségét. A hollywoodi pofonra sokáig fogunk emlékezni. Forrás: NRK

Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter kedden a parlamentben ismertette a kormány új "korona-programját". Azt mondta eljött az ideje, hogy megtanuljunk együtt élni a koronavírussal. A koronavírus fertőzés esetén érvényben lévő ajánlást, mely szerint javasolt négy napig otthon maradni, eltörlik. Mostantól a Folkehelseinstitutet (Országos Népegészségügyi Intézet) feladata lesz a helyzet nyomonkövetése és ők fognak javaslatot tenni akkor is, ha szükség van bármilyen szintúgy beavatkozásra, hisz a járvány még korántsem ért véget. A pandémiával kapcsolatban még mindig nagy a bizonytalanság, nem tudhatjuk, hogy mely vírusváltozatokkal kerülhetünk kapcsolatba a későbbiekben, valamint új vírus variánsok megjelenését sem zárhatjuk ki. Ezért továbbra is szükség van a helyzet nyomon követésére, hogy egy szerencsétlen fejlemény időben észlelhető, értékelhető és kezelhető legyen – mondta Kjerkol. (NTB) Forrás: VG

Az NRK ukránul feliratozott hírekkel segíti, hogy a menekültek jobban megismerjék Norvégiát. Az UDI szerint közel 30 000 ukrán érkezik Norvégiába az év során a hazájukban folyó háború elől menekülve. Az NRK most lehetőséget ad az Ukrajnából menekülteknek, hogy jobban megismerjék azt az országot, ahová eljutottak. – írja az NRK. A program neve „Ny i Norge” (Új Norvégiában). Itt korábban már heti négy hírt feliratoztak arab, dari, szomáliai és tigrinja nyelven. Így azok is tájékozódhatnak a társadalomban zajló folyamatokról, norvég hírekről, akik még nem ismerik a norvég nyelvet. – mondja Hussam Kattan, az NRK munkatársa. Forrás: UTROP

Március 27.-én vasárnap két 10 éves barátnő Carina és Mali ugrált a trambulinon Sunndalsøra-ban, amikor azt hirtelen felkapta a szél és átrepítette őket a garázstető felett, legalábbis a szülők, akik nem látták, hogy mi történt valójában, ezen a véleményen vannak. Carina apukája Kjetil Johanessen arra lett figyelmes, hogy kisebbik lánya elkezdett kiabálni és amikor kiment a házból a trambulinnak és a két nagyobbik lánynak hűlt helyét találta a kertben. Kiszaladt az utcára és 50 méterrel arrébb találta meg őket, először azt látta, hogy mozdulatlanul fekszenek, de megkönnyebbült, amikor a lányok elkezdtek pityeregni. A lányok mindketten súlyos töréseket szenvedtek és a trondheimi illetve az oslói kórházba szállították őket kivizsgálásra - szerencsére mindkettőjüknek jó esélye van a teljes felgyógyulásra. Az apuka szerint védőangyal vigyázott az életükre. A meteorológus Geir Ottar Fagerli is kicsit meglepődött, hogy ilyen erős széllökés lehetett aznap Sunndalsøra-ban, ugyanis reggel még semmi jele nem volt a szélnek, de délutánra már 22 m/s-os (kb. 80 km/h) széllökéseket mértek. A Møre og Romsdal megyei település továbbá speciális fekvésű a meredek hegyoldalaival körülvéve- ezért is fordulhatott elő ilyen erőteljes hátszél- hiába volt rögzítve a kerti játék- mégis felkapta a szél. A trambulinok nagyon ki vannak téve az erős szélnek, ezért is ajánlja Fagerli, hogy mindig legyenek súllyal rögzítve a talajhoz. Forrás: NRK

Március 31-én reggel Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A megbeszélés során Støre arra biztatta az orosz elnököt, hogy fejezze be a katonai tevékenységet Ukrajnában, vonja ki az orosz csapatokat és biztosítsa a humanitárius segítségnyújtást a rászorulóknak. A norvég miniszterelnök külön kihangsúlyozta, hogy Mariupolban a polgári lakosság számára azonnali hatállyal biztosítani kell a humanitárius segítséget, a háborút pedig tárgyalás útján kell mihamarabb lezárni. Eddig közel négymillió ember menekült el Ukrajnából, és 6,5 millió hagyta el lakóhelyét. A norvég miniszterelnök legfontosabb üzenete az volt, hogy le kell állítani Oroszország hadviselését Ukrajnában. Forrás: Regjeringen

Március 28.-án hétfőn, kora reggel az Extinction Rebellion 15 aktivistája vetette rá magát arra a 300 méter hosszú vonatra, amely Oslo ipari kikötőjéből - Sjursjøyából szállítja a kerozint Gardermoen-re. A demonstráció egy nemzetközi akció, a “Just stop Oil” része volt, melynek célja, hogy rávegyék a kormányt, hagyjon fel a további kőalajkutatással, és készítsenek tervet az olajiparban dolgozók igazságos áthelyezésére. Az akciócsoport tagjai hajnalban egy nagy földgömböt vittek be a kikötőbe és a vonat elé ültek le a sínekre, de voltak olyanok, akik hozzá láncolták magukat a szerelvényhez, később pedig az aktivisták bevették magukat a kikötőbe és blokolták a be- és kihajtást onnan. A rendőrség először szóban szólította fel a tüntetőket, hogy hagyják el a kikötőt, de akik 20 perc múlva se engedelmeskedtek- azokat eltávolították. Siv Ellen Omland az oslói kikötő kommunikációs igazgatója elmondja, hogy Norvégia összes üzemanyagának 40 %-a a főváros kikötőjébe érkezik és a gardermoen-i repülőtér összes üzemanyaga Sjursjøya-n keresztül halad át. A tiltakozók csak kisebb fennakadást okoztak demonstrációjukkal és akciójuk semmilyen hatással nem volt sem a repülőtér működtetésére, sem az aznapi járatok indulására. A kormány nem reagált a történtekre. Forrás: Nettavisen

Egy merész vörösróka bolyongott hétfő este a Parlament épülete körül Oslo központjában. Az NTB azt írta, a róka sötétedés után megpróbálkozott egy kis városi kirándulással az Eidsvoll téren Oslóban. A róka látszólag félelmet nem ismerve jelent meg az átlagemberek és a választott képviselők között a parlament előtt, alighanem étel vagy pár után kutatva. A járókelők mindenesetre nem láttak még hasonlót, és mielőtt bárki is levegőt vehetett volna, a róka már el is tűnt. Ez nem az első alkalom, hogy rókát találnak Oslo központjában. Januárban arról írt az Avisa Oslo, hogyan vadászott egy róka patkányokra a Spikersuppában, néhány száz méterre a Stortingtől. A róka az egyik leggyakoribb városi állat. A villanegyedben a borzok uralkodnak, de a városközpontban a róka a leggyakoribb, hosz ott, ahol emberek vannak, mindig talál szemetet, így gyorsan odaszokik – mondta a zoológus és a Természettudományi Múzeum egyetemi lektora, Petter Bøckman az újságnak. A Dagsavisen is felvette a kapcsolatot az oslói városi környezetvédelmi hivatallal, hogy megtudja, tényleg ilyen rendkívül sok róka van-e a városban ezen a télen. Ha tíz ember látott rókát a Grünerløkkán, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy tíz róka van. Talán ugyanazt a rókát látták mind a tizen, így semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy nőtt volna az állomány – mondta Tea Turtumøygard biológus az újságnak. Forrás: VG

A norvég kormány 2500 ukrán menekültet “vesz át” Moldovából, aki Norvégiától és számos más európai országtól kért segítséget az ukrán menekültek elhelyezésével kapcsolatban. Norvégia az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) kérte meg, hogy készítsen egy listát azokról az ukránokról, akiket át lehet szállítani Moldovából Norvégiába. Norvégia nyitott, hogy fogyatékkal élőket, terhes nőket, nagycsaládosokat és más, nehéz helyzetben lévő személyeket fogadjon be. A rendőrség jelenleg a transzfer gyakorlati megvalósításán dolgozik. Forrás: Regjeringen

Február 25-e óta Norvégia 8504 ukrán állampolgárok által benyújtott menedékkérelmet regisztrált. https://norwaytoday.info/news/norway-has-registered-8504-asylum-applications-from-ukrainian-citizens-since-february-25/

Norvégiának a saját áramtermelését kellene előnyben részesítenie, ahelyett, hogy elektromos kábeleket építene Európában – véli a Mo Ipari Park vezetője. 2021 májusában megnyílt a Nordlink, amely akkor a világ leghosszabb tenger alatti tápkábele volt Norvégia és Németország között, azonban néhány hónappal ezután Norvégia és az Egyesült Királyság elkezdte használni a North Sea Linket, amely egy még hosszabb tápkábel az Északi-tenger fenekén. A kábelek azzal a céllal létesültek, hogy biztosítsák, hogy akkor is elegendő villamos energiához jussunk Norvégiában, amikor itt alacsony az energiatermelés. Ugyanakkor a kábelek lehetőséget adnak arra is, hogy Norvégia értékesítse a többlet áramot, amikor az itteni termelés magasabb, mint amennyit felhasználunk. Például: Németország jó a szél- és napenergia, Norvégia jó vízenergia terén. Ha Németországban kevés a szél, vagy borús idő van, vásárolhatnak norvég vízenergiát. Ha kevés a víz a tározóinkban, vásárolhatunk szél- vagy napenergiát Németországból. Jövedelmező és hozzájárul az biztonságos ellátáshoz. - mondja Henrik Glette, a Statnett kommunikációs igazgatója. Arve Ulriksen, a Mo Ipari Park vezetője azonban úgy gondolja, hogy butaság volt most ezeket a kábeleket előnyben részesíteni, inkább a saját áramtermelésünk bővítését kellett volna priorizálni. A Statnett szerint Norvégiának ma 10% az áram feleslege. Néhány éven belül várható, hogy ezt a többletet felemészti az ország, többek között azért, mert Norvégiában nagyon sok új iparág létesül, amelyeknek nagy az áram igénye. - Így tartós importra szorulunk majd, amely hosszú évekig tart, attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül tovább bővíteni a hazai áramtermelést. A helyzet nem túl fényes, mert a magas áron importált európai áram tönkreteszi mind az új, mind a meglévő iparágakat. – mondja Arve Ulriksen. Úgy véli, ez elkerülhető lett volna, ha másként kezeljük a prioritásokat. – Ha a szélenergia-termelés bővítését helyeztük volna előtérbe, akkor Norvégiában biztosítottuk volna az ipari fejlődést. A szélenergia a legolcsóbb energia, kiforrott és az ipar számára elfogadható árú. Norvégia maga is kiigazíthatná energiapiacát, ahogy most a külföldre vezető tenger alatti kábelekkel teszik. – Ha hirtelen kevés lenne a szélenergia termelésünk, akkor a vízenergia segítségével kiegyenlíthetnénk az áramigényt. – mondja Ulriksen. Henrik Glette a Statnetttől úgy véli, mind a tenger alatti kábelek, mind a saját áramtermelés fontos. - Ha csak az energiatermelést növeltük volna, akkor nagyon nagy léptékben kellett volna terjeszkednünk, hogy folyamatosan biztosíthassuk a kellő teljesítményt. Természetesen bővítenünk kell a saját energiatermelésünket, de az átviteli kábelek azt jelentik, hogy akkor is garantált az áramellátás, ha nem fúj a szél, vagy száraz időszak van. – mondja Glette. A saját energiatermelés fejlesztése azonban időt vesz igénybe, és Glette tisztában van azzal, hogy Norvégia a jövőben nagyobb mértékben függhet a villamos energia importjától, emiatt időnként magasabb az áram ára – mondja Glette. - Az általunk importált energia olyan zöld lesz, mint az, amit magunk termelünk? – Európa egy átmeneti időszakban nem lesz megújuló, de abba az irányba halad, ezért az energiarendszer hosszú távú bővítéséről van szó. Jelenleg azonban Norvégiában előrébb jutottunk a megújuló energia terén, mint Európa többi országa.- mondja Glette. Arve Ulriksen úgy véli, hogy a nem 100%-ban zöld energia importja sokba fog kerülni a norvég cégeknek. Ennek egyik oka, hogy az EU bevezette az úgynevezett taxonómiát. Ez egy olyan rendszer, amely besorolja, mennyire fenntartható egy vállalat tevékenysége. Január 1-jétől a taxonómia alá tartozó cégek évente kétszer tesznek jelentést az EU-nak. A norvég bankok bejelentették, hogy a vállalatokra, cégekre vonatkozó kamatokat, aszerint határozzák meg, hogy mennyire fenntarthatóan működnek. Ha az elkövetkező években importáljuk az energiát, akkor a taxonómia megváltozik, mert a 100 % zöld energiáról áttérünk a nagy mennyiségű CO₂-t tartalmazó energia importjára. Henrik Glette (Statnett) hangsúlyozza, hogy Európa úgy döntött, fokozatosan megszüntetik a fosszilis energiatermelést, és áttérnek a 100 %-ban megújuló energiára. Ráadásul vannak olyan rendszerek, amelyek garantálják, hogy az ország megújuló forrásból származó energiát importáljon. - Célunk a zöld ipar fellendítése, valamint a norvég fogyasztók számára továbbra is bőséges és megfizethető áram biztosítása. Ennek eléréséhez nagy energiára lesz szükség, a kormány azonban a jelenlegi parlamenti ciklus során nem hagy jóvá más európai országba irányuló áramátviteli kábelt. A kormány energetikai bizottságot nevezett ki, amely feltérképezi Norvégia energiaszükségletét, és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan növelhetjük energiatermelésünket. A bizottság decemberben átfogó jelentést nyújt majd be, addig is a kormány azon dolgozik, hogy megkönnyítse a tengeri szél, a szárazföldi szélenergia, és más megújuló forrásból származó energiatermelést. - mondta Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter. Forrás: NRK

A kormány március 10-én jelentette be, hogy jövő év márciusáig meg szeretnék hosszabbítani az áramtámogatást. A jelenlegi felállás szerint amennyiben az áram havi átlagára 70 øre felett van, akkor az állam fedezi a 70 øre fölé jutó összeg 80%-át. Az SV sokkal inkább szociális rászorultság alapján adná a támogatást. Azt mondják, a szociálisan nehezebb helyzetben lévők kevesebb áramot fogyasztanak, így jól le lehet mérni, hogy kik azok, akiknek valóban szükségük van a magasabb támogatásra. Az SV modellje alapján az államnak az 50 øre-t meghaladó kilowattóránkénti (kWh) áramár 100 %-át kellene fedeznie az egy hónapban felhasznált első 1000 kWh után. az ugyanabban a hónapban felhasznált következő 2000 kwh-ra 80 %-os támogatás járna (vagyis a havi fogyasztás 3000 kWh feletti részére már nem járna támogatás). Szintén fontosnak tartják a lakhatási támogatás megerősítését. 50000 ember, akik decemberre, januárra vagy februárra kaptak támogatást, az áram számlájuk kifizetéséhez is többlet támogatást kaptak. Decemberre 1500, míg januárra és februárra 2500 NOK-kal többet kaptak, valamint további 150 NOK-ot minden egyes velük egy háztartásban élő személy után. Az SV javaslata nem aratott osztatlan sikert a pártok között, mind az FRP, mind az AP képviselője azt mondta, hogy ez egy borzasztóan rossz konstrukció. Forrás: VG

Az ukrajnai háború megváltoztatta a norvég kül- és biztonságpolitika főbb irányvonalait. Anniken Huitfeldt, norvég külügyminiszter a parlamentben elhangzott beszédében elmondta, hogy Norvégiának egy instabil, kiszámíthatatlan és veszélyes orosz szomszédja lett. Ez egy megváltozott szomszédságpolitikát is jelent közel 30 éves békés együttélés után. Az ukrajnai háború hatását nehéz prognosztizálni, de a hosszú távú következmények egész Európa számára jelentősek lesznek. Oroszország agresszív ukrajnai hadviselése egész Európára hatással van: megemelkedtek az energiaárak, élelmiszerhiányt jósolnak, valamint évtizedek óta nem látott humanitárius válság kezdődött. Ezzel egyidőben nem ismert, hogyan fog reagálni Oroszország a szankciókra. Huitfeldt hangsúlyozta, hogy Norvégia biztonságpolitikájának felismerhetőnek és kiszámíthatónak kell lennie. "Az elrettentés és a megnyugtatás továbbra is az Oroszországgal kapcsolatos megközelítésünk fő elemei. A jelenlegi helyzetben nem tudunk választani a kettő közül". - mondta a külügyminiszter. Forrás: Norway Today

Ståle Solbakken, a norvég labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya megerősítette a TV2-nek nyilatkozva, hogy Erling Haaland lesz a norvég válogatott új kilencese. Ezt a mezszámot az elmúlt években Alexander Sørloth birtokolta, aki innentől kezdve a 19-es számot fogja hordani a válogatottban. Az 54 éves szakvezető a döntés hátteréről azt mondta, hogy egyrészt ez egy nagy kívánsága volt többeknek, másrészt pedig üzleti szempontból is jövedelmező lehet a változtatás. Solbakken ezt részletesebben is kifejtette, elmondása szerint több irányból is mondták, hogy jó ötlet lenne. Ami nem mellékes, hogy ebből a döntésből Erling és a Norvég Labdarúgószövetség is komoly anyagi hasznot húzhat, hiszen a Haaland név a következő években komoly súllyal és jelentéssel fog bírni. A szövetségi kapitány ezek után még megdicsérte Sørlothot nagylelkűségéért. Forrás: TV2

Norvégia Úszószövetsége nem küld sportolókat az úszó-világbajnokságra Budapestre, ha a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) engedélyezi az orosz és fehérorosz versenyzők részvételét. Ezt a határozatot a Norvégiai Úszószövetség vezetői értekezletén fogadták el március 10-én. Svédország az egyike azon nemzeteknek, amelyek jelezték, hogy inkább nem küldenek versenyzőket, ha a FINA nem változtat az álláspontján. Svájc, Lengyelország és Németország is ezzel fenyegetőzik. A FINA eddig nem kívánta kizárni az oroszokat és a fehéroroszokat a Magyarország fővárosában, június 18-a és július 3-a között megrendezésre kerülő bajnokságból. Ez előkerült a vezetőségi megbeszélésen is. Azon dolgozunk, hogy egy közös északi nyilatkozatot tudjunk kiállítani. - mondja a Norvég Úszószövetség elnöke, Cato Bratbakk az NTB-nek. A döntés végleges, hogy a FINA nem változtat az álláspontján Oroszország és Fehéroroszország részvételét illetően. Forrás: NRK

1-1-es döntetlent ért el a Köln otthonában a Borussia Dortmund, de csak egy komolyabb játékvezetői tévedés választotta el őket a győzelemtől. Történt ugyanis, hogy 23 perccel a vége előtt Erling Haaland egy kiváló keresztlabdát kapott Emre Cantól, és 1v1-ben állt a kölni kapussal. Viszont a bíró, Daniel Seibert ahelyett, hogy továbbengedte volna a játékot, szabadrúgást ítélt a Dortmund javára a kölni térfél közepéről, ugyanis meglátása szerint a Köln játékosa, Salih Özcan a passz pillanatában szabálytalankodott Cannal szemben. Haaland erre labdával a kezében és nem kimondottan higgadtan megindult a játékvezető felé, aki viszont elhessegette a kissé ideges norvégot. Haalandnak nem volt jó meccse, a vége előtt nem sokkal kihagyott egy nagy helyzetet, majd kicsit később le is lett cserélve a norvég gólgyáros. Ezzel a meccsel egyes pesszimistább szakértők szerint elúszott a Dortmund esélye a bajnoki címre, ugyanis hét fordulóval a vége előtt 6 pontos hátrányban a második helyen állnak az éllovas Bayern München mögött. Forrás: VG

A világ vezetői új, nemzetközi, kötelező érvényű megállapodásban állapodtak meg a műanyagszennyezésről, amelyet 2024-ig kell véglegesíteni. 12 napos tárgyalást követően a világ vezetői megállapodtak abban, hogy egy nemzetközi, jogilag kötelező erejű eszközön dolgoznak a műanyagszennyezés megszüntetésére. Norvégia klíma- és környezetvédelmi minisztere, Espen Barth Eide vezette a tárgyalásokat az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének elnökeként a kenyai Nairobiban. A közgyűlésen több mint 170 ország vett részt. A műanyagszennyezés a világ egyik leggyorsabban növekvő környezeti problémája. A következő 20 év során az előrejelzések szerint a műanyaghulladék növekedése megduplázódik, míg a tengerbe történő műanyagszivárgás háromszorosára, az óceánokban lévő műanyag mennyisége pedig négyszeresére nőhet. Sok országban betiltották az egyszer használatos műanyagokat és a műanyag zacskókat. Ezek az intézkedések azonban elégtelennek bizonyulnak, mivel a műanyaggyártás és a műanyaghulladék mennyisége várhatóan tovább fog növekedni a következő években, ezért átfogóbb együttműködésre van szükség. Forrás: Regjeringen

Április 2-án kezdődik a ramadán, ami a muszlimok böjtöléssel töltött hónapja. Eddig gyülekezetenként és mecsetenként eltérőek voltak az imaidők, néha csak pár perccel. Abdirahman Diriye, a Norvég Iszlám Tanács elnöke szerint szükség volt az egységesített imaidőkre, hogy könnyebb legyen a muszlimok számára a közös ima tervezése. Az északi országok jellegzetessége, hogy a nagy földrajzi távolságok miatt jelentős eltérés van a napok hosszában. Például március 30-án, két nappal a ramadán kezdete előtt Tromsø-ben majdnem 40 perccel később megy le a nap, mint Oslóban. Ezenkívül az is gyakori volt, hogy a különböző etnikumú mecsetek (pakisztáni, iráni, szomáliai stb.) saját naptárakat készítettek, így Oslo városán belül is eltérő imaidők voltak. Ennek vet most véget a közös naptár, mert egy régión belül azonos időpontok lesznek az ima idejére, ami a napot követi. Földrajzilag pedig két részre osztják az országot, északi és déli zónára. Forrás: NRK

A Természetvédelmi Egyesület, a Földművesek Szövetkezete és a NAF levelet írt a közlekedési miniszternek. A szervezetek azt szeretnék, ha a norvég autópályákon 110-ről 90 kilométer/órára csökkenne a sebességhatár. Úgy gondolják, hogy javaslatuk amellett, hogy olcsóbbá tenné az útépítést, csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint csökkenne a zaj és a balesetveszély is. Forrás: NRK

A kormány számos intézkedést javasol annak biztosítására, hogy az önkormányzatok felkészülten tudják fogadni a Norvégiában átmeneti védelemben részesülő ukránokat. "Ez nagyon sokat követel az önkormányzatoktól, a munka világától, az önkéntesektől és mindannyiunktól." - mondta a március 25-i sajtótájékoztatón Jonas Gahr Støre miniszterelnök. Az önkormányzatokat arra kérték, hogy 35 ezer menekültet fogadjanak be ebben az évben. Norvégia kollektív védelmet nyújtott az ukrán menekülteknek, ami azt jelenti, hogy amikor csak lehet, hazautaznak, de Norvégiában garantált a biztonságuk. A gyerekeknek iskolába és óvodába kell járniuk, a diákoknak lehetőség szerint a norvég oktatási intézményekben kell folytatniuk tanulmányaikat. Støre szerint a felnőtteknek a lehető leghamarabb munkába kell állniuk, és aktívan részt kell venniük a társadalomban. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok képesek legyenek ilyen rövid időn belül érkező nagyszámú menekültet befogadni, a kormány fontolóra veszi a törvények és rendeletek módosítását, kiigazítását. A befogadóhelyek biztosítására 5 milliárd koronát fordítanak. Forrás: Regjeringen

Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy zsinórban harmadik meccsén is gólképtelen marad a norvég férfi labdarúgó-válogatott. A Szlovákia elleni barátságos meccsre 11.048 néző látogatott ki, és egészen a 77. percig kellett várniuk a gólcsend megtörésére. Ekkor a csereként beálló, korábbi Viking-játékos, Kristian Thorstvedt adott egy remek passzt Haalandnak, aki köszönte szépen és megszerezte a vezetést Norvégiának. Ezzel egy 257 perces góltalansági sorozat szakadt meg. Három perccel később Mats Daehli passza után a válogatott csapatkapitánya, Martin Ødegaard végérvényen eldöntötte a mérkőzést. A meccs krónikájához hozzátartozik, hogy a hazai pályán játszó norvégok rendkívüli fölényben voltak szinte az egész meccs alatt, számos komoly lehetőséget alakítottak ki, ám a klubszinten a Fulhamet erősítő szlovák kapus, Marek Rodak bravúrt bravúrra halmozott. A mérkőzés után Ødegaard Thorstvedtről elmondta, hogy szerinte fantasztikus csere volt, majd Haalandot is méltatta, elmondva, hogy az őt körülvevő pletykáktól nem zavartatva lép pályára, és hozza, amit elvárnak tőle. Ståle Solbakken szövetségi kapitány is elégedetten nyilatkozott. Szerinte az egy remek teljesítmény, hogy az ő 9-10 lehetőségükkel szemben Szlovákia csak egyszer tudott veszélyt jelenteni a meccs folyamán. Forrás: VG

Egy 30-as éveiben járó oslói férfi március 21-én jelentette, hogy felesége elhalálozott a manglerudi otthonukban. A rendőrség letartóztatta a férjet, akit a feleségének meggyilkolásával vádolnak, ugyanis az elhunyt nő valószínűleg erőszak áldozata lett. Forrás: NRK

Győzelemmel zárta az idei Világkupa-szezont Birk Ruud, miután a svájci Silvaplanában könnyedén nyerte a férfiak slopestyle-versenyét. A 21 éves norvég három Világkupa-futamon állt rajthoz, mindhármat megnyerte. Az első 94,50 pontos ugrásával majdnem három pontot vert a második legjobb Mac Forehandre. A verseny utáni rövid interjúban Ruud elmondta, hogy ez egy hosszú szezon volt, kemény versenyekkel és egy olimpiai aranyéremmel. Majd azt is hozzátette, hogy ilyen az, amikor a kemény munka kifizetődik. Forrás: NRK

Egy kelet-norvégiai hölgy nyerte meg az Eurojackpot 436 millió koronás díját. A Norsk Tipping információi szerint ez a történelem negyedik legnagyobb pénzdíja. A nyertes névtelen szeretne maradni, és azt nyilatkozta, hogy az első dolga az lesz, hogy a közeli hozzátartozóinak segítsen. Ezenkívül a nyertes hölgy pénzügyi tanácsokat is fog kapni a Norsk Tipping társaságtól. Forrás: Norway Today

Filip August Bendi és csapata harmadik helyen végzett a szakácsverseny európai megmérettetésén, így kiharcolta az indulási jogot, hogy részt vegyen a lyoni világdöntőben. A Budapesten tartott versenyt Dánia nyerte, a második helyen pedig Magyarország csapata végzett. A norvégok mellett Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium csapata jutott tovább. Bendi tagja volt Gunnar Hvarnes csapatának, amely 2010-ben ezüstérmet, majd 2011-ben bronzérmet szerzett a Bocuse d'Or Europe versenyen. Korábban Norvégiában indult az Év séfje versenyen is, ahol ezüstérmet szerzett. Bendi a világ legjobb éttermeiben dolgozott, mint például a koppenhágai Noma, a Mathias Dahlgren-féle Matsalen Stockholmban, vagy a Daniel New Yorkban. Ma a Thon Hotel Bristol csapatát erősíti. A Bocuse d'Or a világ legnehezebb és legrangosabb főzőversenye. A világbajnokságot minden második évben Lyonban rendezik. Norvégia eddig összesen ötször hozta el az aranyérmet: Bent Stiansen (1993), Terje Ness (1999), Charles Tjessem (2003), Geir Skeie (2009) és Ørjan Johannessen (2015). Forrás: Dagbladet

Kicsit több, mint egy éven belül kétszer emelték meg a vezetés közbeni mobiltelefon használatért járó bírság mértékét. Most már olyan magas a fizetendő összeg, hogy a rendőrségnek olykor már fájdalmat okoz kiszabni a bírságot. - Ez a dolgunk, de ezt még mi is megérezzük. Jobban fáj kiszabni, mint ezelőtt, mert ez borzalmasan sok pénz. - mondja Aleksander Naley a délnyugati rendőrkerületből. A mobiltelefont kézben tartani vezetés közben minden formában tilos. Régebben ezért 1700 NOK bírságot kellett fizetni, 2021. január elsejétől ez az összeg 5000 NOK-ra emelkedett. Március 1-től pedig 7450 NOK a tét, ha elkapnak, ezen felül pedig három büntetőpont jár a jogosítványra. Naley és Kverneland hétfőn délelőtt Løkkeveien mellett Stavangerben ellenőrzik a mobilhasználatot az arra elhaladóknál. A sebességhatár itt 40 km/h, és a szakasz tele van gyalogátkelőhelyekkel, lámpás kereszteződésekkel és buszmegállókkal. Más szóval, a sofőröknek az úton kell tartaniuk a szemüket. Különbözőképpen reagálnak azok, akiket elkapnak. - Sokan visszabeszélnek nekünk, és azt mondják, hogy mással is tölthetnénk az időnket. Mégis úgy gondolom, hogy a legtöbben megértik. Naley tisztában van azzal, hogy a biztonságos közlekedés az első. - Borzasztóan veszélyes, ha másra figyelünk, miközben az autóban ülünk. Ha felveszed a telefont vezetés közben, akkor egy tudatos döntést hoztál, és számolnod kell a következményekkel is. Kverneland is úgy éli meg, hogy fontos, amit csinálnak. - A statisztikák azt mutatják, hogy a figyelmetlen közlekedés az oka annak, ha ütközés vagy egyéb baleset következik be. Ezt az embereknek komolyan kell venniük, és el kell tenniük a telefonjukat. Ellen kell állni a kísértésnek. Egyelőre úgy tűnik, bevált az intézkedés. A bírságok száma március 9-e és 21-e között a tavalyi 751-ről 492-re csökkent, derül ki az Országos Rendőr Főkapitányság adataiból. A kézben tartott telefon használata vezetés közben ma már egyenrangú azzal, mint áthajtani egy piros lámpán, vagy az elsőbbségadást elmulasztani. Így a bírságok tekintetében ez az egyik legsúlyosabb dolog, amit elkövethet az ember. De vannak akik nyugodtan, sőt, néha jó hangulattal kezelik, ha megbüntetik őket: - Egyszer meg kell tanulni. Le kell szokni arról, hogy "csak ezt..." - mondja Thomas, aki nem szeretné, hogy közzétegyük a vezetéknevét. Nem telefonált, hanem a térképet nézte. De természetesen ezért is jár bírság és a büntetőpontok a jogosítványra. Forrás: NRK

A Novaja Gazeta orosz lap főszerkesztője és újságírója, Dmitrij Muratov árverésre bocsátja a 2021-ben elnyert Nobel-békedíját. Az eladásból befolyt összeget az ukrán menekültek megsegítésére fordítja. Muratov, a Novaja Gazeta újság alapítója és főszerkesztője Maria Ressa újságíróval együtt kapta meg a Nobel-díjat tavaly, mert mindketten a szólás- és sajtószabadság elkötelezett hívei és harcosai saját országukban. Az elmúlt években Oroszország még inkább ellehetetlenítette a szabad sajtó működését. Jelenleg 15 év börtönnel fenyegetik azokat az újságírókat, akik "félretájékoztatnak" a Putyin-rezsimről, például a háborút háborúnak nevezik, nem pedig különleges katonai hadműveletnek. Forrás: VG

A királyi palota honlapján kedden (márc.22.) 12.44 perckor jelent meg a sajtóközlemény, mely szerint őfelsége Harald király koronavírus tesztje pozitív eredményt mutatott. A királynak enyhe tünetei vannak, de a következő napokban betegszabadságon lesz. Hivatalos feladatait Haakon koronaherceg (48) veszi át. Harald ezzel csatlakozott azon királyi fenségek közé, akik nem úszták meg a koronavírust. A svéd királyi pár és a dán Margrethe királyné (81) szintén átesett már a fertőzésen, csakúgy, mint Nagy-Britanniában Erzsébet királynő (95), Károly herceg (73) - aki ráadásul kétszer is elkapta a vírust - valamint Károly felesége, Kamilla hercegné (74) is. A koronavírus Ingrid Alexandra (18) norvég hercegnőt sem kerülte el. Forrás: VG

Több országból több száz résztvevőnek kellett volna részt vennie májusban egy nagy nukleáris felkészülési gyakorlaton Észak-Norvégia partjainál. Az ukrajnai háború miatt a kormány a március 25-én tartott sajtótájékoztatója során lemondta az "Arctic Radiation Exercise in High North" elnevezésű hadgyakorlatot. A művelet költségvetésének 85%-át uniós forrásból finanszírozták volna, ami 10 millió koronás támogatást jelent. Ha jövőre is rendelkezésre áll a forrás, úgy 2023-ban már megtartják a hadgyakorlatot. Forrás: NRK

Az Ukrajnában zajló háború sok embert elgondolkodtatott, hogy a háztartások kellően fel vannak-e készülve egy esetleges válsághelyzetre. Ha mi, egyszerű emberek nem is vagyunk vele tisztában, de a Polgári Védelmi és Veszélyhelyzeti Tervezési Igazgatóság (DSB) megadja a választ arra, hogy mi legyen elérhető otthonunkban. A legtöbbünk mindennapi élete szinte teljesen az elektromosságtól függ, ezt használjuk fűtéshez, világításhoz, főzéshez, melegvízhez és elektromos készülékekhez. Viharok, természeti katasztrófák, szabotázs, műszaki problémák, terrorizmus vagy háborús cselekmények miatt sokan maradhatnak áram és víz nélkül, valamint a szükséges áruk beszerzésében is nehézségekbe ütközhetünk. Egy ilyen helyzet bekövetkezésére nem nagy az esély, de bármi megtörténhet, ezért nem árt felkészülni rá. A DSB honlapján azt írja, legyen otthon egy kis tartalékunk mindenből, amitől a leginkább függünk - vízből, élelemből, gyógyszerekből és hőforrásokból. Íme néhány dolog, ami jó, ha biztonsági készletként van itthon (fejenként): 9 liter víz két csomag kétszersült (knekkebrød) egy csomag zabpehely három doboz konzerv vagy három zacskó száraz élelmiszer három csomag hosszú lejárati idejű felvágott/szalámi néhány zacskó szárított gyümölcs vagy dió, keksz és csokoládé napi használatú gyógyszerek fa, gáz vagy paraffin, kályha fűtésre gázzal működő grill vagy tűzhely gyertyák, elemlámpák vagy petróleumlámpa gyufa vagy öngyújtó meleg ruha, takaró és hálózsák elsősegély csomag elemes DAB rádió akkumulátorok, feltöltött power bank és autó mobiltelefon töltő nedves törlőkendők és fertőtlenítőszerek vécépapír némi készpénz extra tüzelőanyag és tűzifa / gáz / kerozin fűtéshez és főzéshez jódtabletta nukleáris balesetek esetére Forrás: Sikker Hverdag , Ringerikes Blad A tájékoztatót összeállította: Orbán-Kereki Renáta