MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Szeptember 22-től a főváros minden templomában 15 fok lesz a hőmérséklet. Előfordulhat az is, hogy bezárják a templomokat, mondta Kjetil Haga templomi gondnok. Az Oslói Egyházi Tanács (Kirkelig fellesråd i Oslo) felelős a templomok üzemeltetéséért. Oslo püspökével együttműködve álltak elő ezzel a szükségszerű intézkedéssel annak érdekében, hogy megbirkózzanak a megemelkedett áramárakkal. - Az egyház, ahogyan a társadalom többi része is, súlyos helyzetbe került, amely megköveteli a szigorú intézkedéseket. Annak függvényében, hogy mennyi támogatást kapunk az önkormányzattól, előfordulhat az is, hogy bezárják a templomokat – mondta Haga. Tájékoztatott, hogy kezdetét vette egy olyan együttműködés a gondnok és a püspök között, amelyben felmérik, hogy mely templomokat lenne lehetséges bezárni anélkül, hogy az radikális intézkedés lenne. - Reméljük, hogy a csökkentett hőmérséklettel, és néhány templom bezárásával elkerülhetjük a további intézkedéseket – mondta Haga. Forrás: VG

Szeptember 23.-án péntek délután Tonje Brenna (Ap) művelődési miniszter bekérette az immár jóideje elhúzódó tanársztrájk feleit. Többen reménykedtek abban, hogy így segítené elő a megegyezést a kormány, de sajnos nekik csalódottan kellett távozniuk erről az értekezletről, ugyanis csupán a felek meghallgatása volt a miniszter célja. Brenna az ülés után azt is nyilatkozta, hogy most már jobban megérti mindkét felet, és szerinte a konfliktus megoldásának kulcsa továbbra is a tárgyaló feleknél van. A tárcavezető adott esetben csak egy önkéntes bérmegegyezéssel tudta volna elősegíteni a sztrájk végét - kényszerített bérmegegyezést csak a munkaügyi miniszter kezdeményezhet - de Marte Mjøs Petersen még csak részt sem vett az adott ülésen. Bérmegegyezést csak akkor kényszeríthet ki a kormány, ha élet- vagy egészségügyi veszély áll fenn. Korábban az országban már több helyen is - mint például Vestlandetben - aggodalomról és nyugtalanságról számoltak be. Sokan nem csak a tanítás hiánya miatt aggódnak, hanem a fiatalok mentális egészségéért is. A pedagógusok sztrájkjában tehát egyelőre nem közelednek a felek, és most sem történt semmilyen előrelépés. Péntektől ezért immár már 8000 tanár fog sztrájkolni Norvégiában. A kérdés, hogy a kormánynak a fiatalok egészségre hivatkozva ki kell-e majd kényszerítenie a megegyezést. Forrás: VG

Az IIHF, a Nemzetközi Jégkorongszövetség saját honlapján arról írt, hogy a 2027-es világbajnokságra három ország nyújtott be pályázatot: Németország, Norvégia és Kazahsztán. Norvégia eddig kétszer rendezett VB-t (1958-ban Oslóban, ezt Kanada nyerte, 1999-ben Oslo, Hamar és Lillehammer, ekkor Csehország győzött Finnország ellen). Németország 1930 óta összesen nyolcszor rendezett VB-t, legutóbb 2017-ben Franciaországgal közösen, önállóan pedig 2010-ben. Kazahsztán pedig még soha nem rendezett A-csoportos világbajnokságot. Norvég részről az alábbi helyszíneken rendeznék meg a VB-t: Bærumben a Telenor Arenát 14.000 fős jégcsarnokká lehet alakítani, Trondheimben pedig a 8600 férőhelyes Spektrum adna otthont a tornának. A döntés 2023 májusában, az IIHF éves kongresszusán, a finnországi Tamperében fog megszületni. Forrás: IIHF

Nem sokkal azután, hogy szeptember 21-én az Ullevaal stadionban a norvég labdarúgás egyes számú sztárja, Erling Haaland a kamerák elé állt, kapott is egy kellemetlen kérdést a klubválasztásáról. Ugyanezen a napon a VG közölt egy cikket Matthew Hedgesről, egy angol doktoranduszról, akit saját állítása szerint egyik útján az Egyesült Arab Emirátusokban több hónapon át fogvatartottak és megkínoztak. Hedges Haalandot és Martin Ødegaardot egy totalitárius rezsim nagyköveteinek nevezte (Haaland klubjának, a Manchester Citynek az Emirátusok egyik vezető politikusa és az uralkodói ház tagja, Manszúr sejk a többségi tulajdonosa, míg az Arsenalnak, ahol Ødegaard játszik, a Fly Emirates, az Emirátusok légitársasága a mezszponzora). Ståle Solbakken, a válogatott szövetségi kapitánya erre úgy reagált, hogy védelmébe vette játékosait, a cikket pedig gyenge közepes újságírásnak nevezte. A szakvezető azt is hozzátette, hogy szerinte nem Haalandban kellene csalódniuk az embereknek. Morten Thorsby, Haaland válogatott csapattársa szintén azon az állásponton van, hogy szerinte sem a Manchester City támadóját kellene a klubválasztása miatt a falhoz állítani, mert van nem kevés olyan, akiknek úgymond érdemes lenne „a tükörbe nézniük” Erling előtt. Szóval egyszerűbben megfogalmazva, nem Haalandon vagy Ødegaardon kell számonkérni az Emirátusok rezsimje által elkövetett túlkapásokat és emberi jogsértéseket. Forrás: Aftenposten

A mai 9-11 év közötti fiatalok már kevesebbet használják a közösségi oldalakat, mint korábban. Ugyanakkor arra figyelmeztet egy szakértő, hogy a gyerekek 11 évet fognak az életükből a képernyő előtt tölteni. A Medietilsynet tanulmánya szerint a 9-11 év közötti fiatalok több, mint fele regisztrált valamilyen közösségi oldalra. Annak ellenére, hogy a közösségi oldalak használata továbbra is magas, az elmúlt két évben 6%-kal csökkent. A Medietilsynet igazgatója, Mari Velsand szerint a visszaesés oka az, hogy a szülők szigorúbban kezelik a gyerekek képernyő-használatát. - Az állhat a dolog mögött, hogy a szülők tudatosabbak a személyiségi jogokkal kapcsolatos kihívásokat illetően. A 13 éves kor alatti gyerekeknek tilos a személyes információk megosztása és megszerzése a szülő beleegyezése nélkül – mondta. Az agykutató és a Det digitale dopet (A digitális kábítószer) című könyv szerzője, Ole Petter Hjelle szerint elgondolkodtató, hogy a 10 éves kor körüli gyerekek ilyen sok időt töltenek a közösségi oldalakon. - Kevésbé érezzük magunkat elégedettnek, ha a közösségi oldalakat nézzük – mondta Hjelle. Állítása szerint egy nap átlagosan 150-szer vesszük a kezünkbe a mobiltelefonunkat. - Ha a gyerekek ugyanannyit használják a képernyőt, mint mi, és úgy számolunk, hogy 80 évig élünk, a gyerekek, mire felnőnek, 11 évet fognak tölteni a képernyő előtt az életükből. Hjelle szerint sok jel utal arra, hogy a közösségi oldalak negatív hatással vannak a gyerekekre. - Az agy azon része, amely az önkép és az identitás kialakításáért felel, későn fejlődik ki, és csak 25 éves korra lesz teljes. Forrás: NRK

Szeptember 22-én Anniken Huitfeldt külügyminiszter vezette azt a nemzetközi bizottságot (AHLC) az ENSZ New York-i központjában, mely Palesztina támogatóit tömöríti. A külügyminiszter elmondta, hogy a világ figyelmének nagy része jelenleg az ukrajnai háborúra irányul, azonban nem szabad megfeledkezni más konfliktussal sújtott zónákról sem. A helyzet Palesztinában, Ciszjordániában és Gázában egyaránt nagyon nehéz, sok erőszakos tevékenység zajlott az elmúlt hónapokban, ami sok emberéletet követelt. Ez azt mutatja, hogy nincs valódi békefolyamat, ezért a bizottság tagjai sürgették az izraelieket és palesztinokat, hogy tegyenek valódi lépéseket a béke helyreállítása érdekében. Huitfeldt hozzátette, hogy a nemzetközi közösség elkötelezett támogatója a kétállami megoldásnak, de végül a feleken múlik, hogy újraindulnak-e a békefolyamatok. Az AHLC-t 1993-ban hozták létre az első Oslo Megállapodást követően azzal a céllal, hogy intézményi és gazdasági alapokat teremtsenek egy palesztin állam számára. Forrás: Regjeringen

Az útdíjkapun áthaladó autók közül Trondheimben már 10-ből 3 elektromos, és ez az arány évről évre növekszik. Ugyanakkor az AP-nek (Arbeiderpartiet) az a célja, hogy kevesebben üljenek autóba, és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe az emberek. Így a terv hasonló, ahhoz amit már megtettek Oslóban: kiszorítani a buszsávból az elektromos autóḱat (a fővárosban csúcsidőben csak utassal lehet a buszsávot használni) és úgy tűnik, ezt 2024-től be is vezetik. Döntésüket az Elbilforening (Elektromos Autók Egyesülete) is támogatta. A város vezetésének fontos, hogy a buszok megőrizzék az vonzó képességüket és tartani tudják a menetrendet. Bergenben a terv az elektromos autóḱ számára az útdíj megduplázása: 11-ről 22 koronára emelnék a csúcsforgalmi időszakban. Az ebből befolyt összeget pedig a villamos hálózatba fektetnék be. Forrás: NRK

A SIFO felhasználás-kutatói vizsgálata szerint egy átlagos norvég család (2 felnőtt, 2 gyerek, ebből 1 óvodás) kiadásai február óta havi 1100 koronával nőttek. Ebbe beletartozik az étel és ital, más mindennapi használati cikkek és az autó karbantartás is - ez utóbbi drágult a legjobban. Az óvodai hely ára ugyanakkor csökkent. Ebbe az összegbe a lakhatási költségek és az áram nem számolták bele. A SIFO évente egyszer - februárban - szokott ilyen felmérést készíteni, de mivel idén nagyon nagy volt a drágulás, kivételesen most is elkészítették ezt a felmérést. Forrás: Nettavisen

Az Essity toalettpapír-gyártó cég arra figyelmeztet, hogy árat emel, és az áremelés valamennyi termékét érinti, beleértve a WC-papírt és számos más higiéniai terméket is. A cég arról tájékoztatott, hogy jelentősen megnőttek a termelési költségek amit sajnos kénytelenek érvényesíteni nagykereskedelmi áraikban. A cég többek között a Tork, a Libero, a Lotus, a Libresse és a Tena termékek gyártója. Forrás: Dagbladet

Anniken Huitfeldt külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja annak az iráni lánynak a halálát, aki belehalt a sérüléseibe, amíg az erkölcsrendőrség őrizetében volt. A 22 éves Masha Amini az iráni rendőrség szerint szívprobléma miatt vesztette életét, de sok szemtanú szerint az erkölcsrendőrök verték meg, súlyos sérüléseket okozva a fején. A lányt azért tartóztatták le, mert nem megfelelően volt eltakarva a haja. Huitfeldt úgy nyilatkozott, hogy foglalkozni kell az esettel, és a gyilkosság elkövetőit felelősségre kell vonni. Azt is hozzátette, hogy az iráni hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az állampolgárok alapvető jogait tiszteletben tartsák, és a szabadságuktól megfosztottakkal ne bánjanak rosszul. Forrás: Norway Today

Az angol labdarúgó-bajnokságban megválasztották augusztus legjobb játékosát, és a Premier League 30 éves létezése során először nyerte el a címet norvég játékos, holott korábban már az északi ország számos kiváló játékosa bizonyíthatta tudását a világ legerősebb bajnokságában (elég csak Tore André Flora, vagy Ole Gunnar Solskjærra gondolnunk). A megtisztelő díj ezúttal Erling Braut Haalandhoz vándorolt, aki első hat bajnoki meccsén 10 találatot jegyzett, és toronymagasan vezeti a góllövőlistát. A Manchester City klasszisáról, edzője, Pep Guardiola is szuperlatívuszokban nyilatkozott. A spanyol szakvezető rendkívülinek, tökéletes embernek és remek fickónak nevezte a norvég csatárklasszist. Ebből a tíz góljából kilencet augusztusban szerzett, köztük két mesterhármast (egyet a világverőnek nem nevezhető Crystal Palace ellen, egyet pedig az újonc Nottingham Forest ellen). A hónap játékosa díjért az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is harcban volt egyébként. Ami Haalandot illeti, nem csak a bajnokságban vett repülőrajtot, a manchesteri kékek első két idei BL-meccsén 3 gólt szerzett (ebből egyet egykori csapata, a Borussia Dortmund ellen), és gól/meccs átlagban olyan klasszisokat előz meg, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Mohamed Salah, Karim Benzema, vagy Robert Lewandowski. Forrás: VG

Harald király és Sonja királyné Londonba utazik, hogy hétfőn részt vegyenek II.Erzsébet királynő temetésén. Nem a norvég királyi pár az egyetlen, aki a királyi méltóságok közül Londonba utazik, már a dán királyi palota is jelezte, hogy Margrethe dán királynő és a dán koronahercegi pár is jelen lesz a temetésen. Bár a Buckingham-palota egyelőre nem tette közzé a temetésen résztvevők listáját, a világ minden tájáról várnak uralkodókat és politikai vezetőket, köztük Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is. A temetés a Westminster Abbey-ben lesz, ami egy rendkívül nagy történelmi hagyományokkal rendelkező helyszín. A templomban királyokat és királynőket koronáztak meg, többek között 1953-ban magát II. Erzsébetet is. Egyébként a néhai királyné és Fülöp herceg házasságkötése is ebben a templomban történt 1947-ben. Forrás: VG

A VG információi szerint pénteken fogja nyilvánosságra hozni a kormány a vállalkozásokra vonatkozó áramtámogatás tervét. Az NRK-t is erről tájékoztatták. A kormány nyitott lehet egy olyan kompromisszumra, amely szerint a vállalkozásoknak felajánlanak egy korlátozott mértékű áramtámogatást. Régóta tart a huzavona a kormány, az LO és az NHO között az áramtámogatási csomagot illetően. A vita legfőbb tárgya az, hogy az NHO szerint közvetlen támogatást kellene nyújtani a vállalkozások részére, míg a kormány egy kölcsönalapú támogatást szeretne, ahol a kockázat legnagyobb részét az állam vállalná. Forrás: VG

Minden erejét bevetette, de sokáig nem tudott áttörést elérni a Bodø/Glimt csapata a labdarúgó Európa Liga csoportkörének második meccsén az FC Zürich csapata ellen, de végül a norvég csapat behúzta fennállása első hazai Európa Liga mérkőzését. A sárgamezes hazaiak az első félidőben csak szenvedtek, ami nem tette boldoggá sem őket, sem az Aspmyra Stadionba kilátogató szurkolókat, de második félidőre mintha teljesen kicserélték volna a csapatot. A bodøiek második gólját szerző Hugo Vetlesen a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a szünetben alaposan átbeszélték, hogy min kell javítaniuk, aztán a második játékrészben már jöttek a helyzetek és a gólok is. Igaz a vezetést jelentő gólt a zürichiek norvég középpályása, Ole Selnæs a saját kapujába fejelte. Mindez az 54. percben történt, majd Hugo Vetlesen az 58. percben 2-0-ra növelte a Bodø előnyét. 10 perccel a vége előtt azonban szépített a svájci alakulat, ugyanis Selnæs passza után Donis Avdijaj köszönt be. Kjetil Knutsen, a bodøiek vezetőedzője úgy nyilatkozott, hogy csapata utolsó negyedórában mutatott játékát nyugodtan lehet orosz rulettnek nevezni. A Zürich részéről Ole Selnæs csalódottan nyilatkozott, hiszen egy pár perces rövidzárlat alatt kaptak két gólt, de aztán összeszedték magukat, és több, mint elegendő lehetőséget dolgoztak ki ahhoz, hogy ponttal vagy pontokkal távozzanak Norvégiából, ám végül nem jött össze a pontszerzés. A csoport jelenlegi állása szerint a Bodø/Glimt vezet négy ponttal (csak azért, mert a hárompontos Arsenal és az egypontos PSV Eindhoven meccse elmaradt II. Erzsébet királynő halála miatt). A következő két meccse a norvég alakulatnak az Arsenal ellen lesz (október 6-án Londonban találkoznak a csapatok, majd rá egy hétre az Aspmyrában is megütköznek egymással). Forrás: Aftenposten

Az idős emberek egy része nem online fizeti be a számláit. Egy új, november 1-től bevezetésre kerülő szabályozással most számukra is megkönnyítik ezt a fajta ügyintézést. Továbbra is lehetőség kell, hogy legyen a bankokban számlainformációhoz jutni, utalni és számlákat befizetni. A bankban segítséget kell kapniuk azoknak is, akik nem tudják használni az online banki ügyintézést. Jelenleg 100 NOK a kezelési költsége annak, ha egy számlát a bankban fizetünk be. A pénzintézeteknek kell, hogy legyen opciója azok számára is, akik nem online bankolnak. Forrás: UTROP

A Matsentralen az élelmiszerbankok hálózata, amely az élelmiszeriparban keletkezett többletet osztja szét nonprofit szervezetek között, 32%-kal több ételt osztott ki az idei évben, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Matsentralen ingyenes ételt oszt az ország nagyobb részeiben. Azt tapasztalják, hogy Rogalandban is egyre nagyobb lesz a kereslet. - A tavalyi évben a megnövekedett áramárak, az ukrajnai háború, a dráguló üzemanyag és a növekvő élelmiszerárak következtében nagyobb igényt tapasztaltunk. A szervezetek eljönnek hozzánk, és elviszik az élelmiszereket. Kihívást jelent számunkra proteindús ételeket biztosítani mindenkinek, akinek szüksége van rá – mondta Ann Merete Pedersen, a rogalandi Matsentraltól. Forrás: Norway Today

Frederic Friedel, a Chessbase alapítója is megszólalt a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránnyal kapcsolatban, ami a Magnus Carlsen és Hans Niemann közti mérkőzés után robbant ki. Véleménye szerint a sakkozók 99 százaléka becsületes, de a csalás jelen van a sportágban. Maga Friedel is sokat tett a csalások kiszűréséért, de most a Niemann-gate következtében drasztikus javaslattal állt elő, ami nem aratott osztatlan sikert. A német elemző a Spiegelnek elmondta, hogy szerinte a sakkozókat egy Faraday-kalitkába kellene zárni (Faraday-kalitka: egy fémlapokkal határolt tér, ami véd a kívülről érkező jelek ellen), elektromosság és nézők nélkül. Kristoffer Gressli norvég sakkbírót nem kimondottan nyűgözte le Friedel javaslata, és ezt a Dagbladettel is megosztotta. Elmondása szerint rettenetes dolog egy ilyen ketrecben tartózkodni, mivel nincs a ketrecen belül visszhang és a bent lévők egy idő után kissé kótyagosak lesznek. Szerinte a megoldást a jobb fémdetektorok, bluetooth-szkennerek és ilyesmik jelentik. Gressli meglátása szerint, ha szigorúbban tesztelik a résztvevőket, akkor az el fogja riasztani a potenciális csalókat is. A német szakértő, Friedel azon az állásponton van, hogy a sakkban elektromos jelek segítségével a legkönnyebb csalni, vagy úgy, hogy egy mérkőzés helyszínén jelenlévőtől kapnak fizikai jeleket. De már olyat is látott, hogy valaki egy borsószemnyi méretű füldugót használt, vagy egyéb kiegészítőt, ami vibrál vagy megváltoztatja a hőmérsékletét. És ezek lehetnek a szájban, a lábujjak között, vagy bármi más helyen. A Niemann-gate névre keresztelt botrány is ebből robbant ki, miután az ismert streamert, Eric „Chessbrah” Hansent arról kérdezték, hogy lehet-e egy vibráló fenékdugasz segítségével csalni. A streamer erre igennel válaszolt. Ebből a szikrából akkor lett valódi erdőtűz, amikor Elon Musk is beszállt a vitába, és egy azóta törölt tweetjében azt írta, hogy “A tehetség olyan helyekre visz el, ahová senki más nem tud, a zsenialitás olyan helyekre, amiket senki más nem láthat (mivel a fenekedben rejtegeted)”. Erről Gressli úgy vélekedett, hogy egészen valószínűtlen ezen a módon segítséget kapni, habár elmondása szerint lehetséges úgy csalni, hogy valaki egy karórán vagy análgyöngyön keresztül kap morzekódnak megfelelő rezgéseket. Carlsen és Niemann a szeptember 19-i héten egy digitális torna keretein belül egyébként ismét megmérkőzik egymással. Forrás: Dagbladet

A drónok illegális használata egyre nagyobb problémát jelent a norvég repülőtereken. Csak az oslói repülőtéren havonta körülbelül 50 alkalommal fordul elő ilyen eset. A főszabály szerint tilos drónt használni a repülőterek 5 kilométeres körzetében. Mats Gjertsen, az Avinor forgalomirányítási vezetője szerint az illegális drónhasználat több esetben súlyosan akadályozza a légiforgalmat. A legrosszabb eset az, ha egy repülőgép és egy drón összeütközik egymással, így az Avinornál minden olyan esetet jelentenek a rendőrség felé, ami veszélyes helyzetet idézhet elő. A bírságok 8 ezer koronától kezdődnek és akár több millió koronáig is emelkedhetnek például abban az esetben, ha le kell zárni a repülőteret. A rendőrség szerint nagyon fontos, hogy aki drónt vásárol, az pontosan tisztában legyen a hatályos jogszabályokkal. Forrás: Norway Today

Ingeborg Midttømme püspök úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy nyitott arra, hogy meleg emberek jelentkezhessenek a lelkészi állásokra. Midttømmét 2015-ben erős kritika érte amiatt, mert nem akart szolgálatba helyezni egy lelkészt, mivel az leszbikus volt, amiért erősen kritizálták. Most hangsúlyozta, hogy jelenleg már más állásponton van. Møre püspöke arról számolt be, hogy az álláshirdetés megfogalmazása sokak számára szorongást okozott, és ő ezt a továbbiakban nem támogatja. Forrás: Norway Today

Első alkalommal ítéltek (több százezer koronás) kártérítés fizetésére egy norvég kommune-t az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt. Az ügy egy, több örökbefogadott gyermeket nevelő családdal kapcsolatos. A gyerekek állítólag fejlődési traumát szenvedtek el annak következtében, hogy még Norvégiába érkezésük előtt egy árvaházban nevelkedtek. A szülők 2020-ban perelték be az önkormányzatot. Többek között úgy vélték, hogy a kommune megsértette a titoktartási kötelezettséget, amikor az iskola kifogásolható bejelentéseket küldött a gyermekvédelemnek, valamint úgy gondolták, hogy a gyermekek nem kaptak megfelelő lehetőséget az oktatásban való részvételre. A szülők nem csupán a fentiek miatt fordultak bírósághoz, hanem egy 2019 nyarán történt incidens kapcsán is, amikor egy pszichológus szakértő kifogásolható jelentést küldött a gyermekvédelmi szolgálatnak, melynek következtében egy héttel később sürgősségi döntés született a gyerekek saját otthonukon kívül történő azonnali elhelyezéséről. A gyermekvédelmi szolgálat sürgősségi döntést hozott, ami azt jelentette, hogy egy reggel a rendőrök előzetes figyelmeztetés nélkül jelentek meg a család otthonában, felébresztették a gyerekeket, elvették őket szüleiktől, majd egy ismeretlen helyszínen található intézménybe költöztették őket. A szülők azonnal fellebbeztek a döntés ellen, melyet helyben is hagytak, így 12 nappal később visszakapták a gyerekeket. A bíróság ítéletében megállapította, hogy ez a sürgősségi határozat megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat, így mind a szülők, mind a gyermekek kártérítésre jogosultak a kommune-től. A bíróság rámutatott arra is, hogy a gyermekek gondozása nehéz feladat és kihívást jelent a szülők számára, azonban a bíróság azon kívül, hogy a szülők tökéletesen ellátják feladatukat, boldogok gyermekeikkel és jól gondoskodnak róluk semmi mást nem látott bizonyítottnak A bíróság ítéletében az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt kártérítés fizetésére kötelezte a kommune-t , melyet gyermek részére 100 000, a szülők számára pedig 50 000 norvég koronában állapítottak meg. Forrás: NRK

Az egész sportéletet sokkolta Magnus Carlsen bejelentése. Miután idén júliusban tudatta az egész világgal, hogy nem száll harcba VB-címe megvédéséért, szeptember 5-én azt jelentette be, hogy a továbbiakban nem vesz részt a St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup további küzdelmeiben, miután kikapott a 19 éves amerikai Hans Niemanntól a torna harmadik körében. Erre Niemann azt mondta, hogy ciki lehet világbajnokként kikapni tőle. Carlsen visszalépést Twitteren jelentette be, ahol üzenete mellé még kirakott egy videót, amiben a kiváló futballmenedzser José Mourinho azt mondja, hogy: „Ha megszólalok, akkor nagy bajban vagyok”. Erre egyből elkezdtek számolatlanul terjengeni a pletykák. Többen is azt sejtik, hogy Niemann tisztességtelen eszközök bevetésével győzte le Carlsent, de a norvég nagymester nem meri nyíltan csalással vádolni ellenfelét. Tarjei J. Svensen norvég sakkújságíró azt írja a Twitteren, hogy itt mindenképpen egy óriási botrányról van szó. Torstein Bae az NRK szakértője szintén Twittert ragadott, és ott osztotta meg véleményét. Szerinte Carlsen úgy gondolja, hogy Niemann csalt mérkőzés közben, de ezt nem mondja ki, míg egy másik tweetjében azt írja, hogy Carlsennek azt tanácsolták, hogy addig, ameddig nincs konkrét bizonyítéka a csalásra, ne írjon semmi egyértelműt. A Sinquefield Cup küzdelmeit Carlsen 2013-ban és 2018-ban is megnyerte, idén három mérkőzés után 1 győzelem, 1 remi és 1 vereség állt a norvég nagymester neve mellett. Forrás: Nettavisen

Valótlannak bizonyultak azok a fenyegetések, amelyek szerint ålesundi iskolák vannak veszélyben. A rendőrséget egy ålesundi középiskola igazgatója riasztotta. A fenyegetést a közösségi honlapokon osztották meg, azonban a rendőrség nem találta indokoltnak az iskolák evakuálását. A rendőrség elárulta, hogy egy fiatalt gyanúsítanak azzal, hogy az ålesundi iskolákkal szembeni fenyegetésről terjesztett valótlan híreket. A napokban derült ki, hogy főleg a fiatalok körében keringtek olyan álhírek, melyek szerint több embert lelőttek. A vádlottat kihallgatták, aki mindent beismert, jelentette be a rendőrség. Lefoglalták azokat a tárgyakat, amelyeket az álhírek gyártásához és terjesztéséhez használt. Forrás: Aftenposten

A Jordan fogkefegyártó cég évtizedek használhatta Finnskog erdejét illegális szemétlerakóként. A fogkefék gyártását közel 20 éve helyezték át Angliába, de a 70-es és 80-as években gyártott hibás termékeket következetesen a norvég erdőben helyezték el. Ez több ezer köbméter műanyagot jelent. A fogkefék a mai napig úgy néznek ki, mintha újak lennének. Ennek az az oka, hogy különleges műanyagból készültek, ami még lassabban bomlik le, mint a hagyományos. A környéken élők attól tartanak, hogy a patakokon keresztül egészen a tengerig eljuthat a műanyagszennyezés. Jelenleg azon folyik a vita, hogy kinek kell megoldania a problémát: az önkormányzatnak vagy az Orkla cégnek (ami átvette a Jordan céget). Az önkormányzat mintát vett a közeli patak vizéből, amiben enyhe szennyeződést mutattak ki. Ősszel újabb tesztet fognak végezni. Az egyik megoldás a műanyag vegyi lebontása lenne, ehhez azonban le kellene zárni a patakot. Az önkormányzat úgy gondolja, hogy a takarítás költségeit az Orkla cégnek kellene állnia, a vállalat azonban az önkormányzatra és a földtulajdonosra mutogat. A cég belső vizsgálata során megállapították, hogy a volt földtulajdonos és a Jordan cég között megállapodás volt érvényben, hogy az előbbi az 1960 és 1980 közötti hibás termékeket elszállítsa a gyárból, és azokat a saját földterületén (az erdőben) helyezze el. Az Orkla kommunikációs igazgatója szerint jogi felelősség nem terheli a céget, de részt kívánnak venni a probléma megoldásában, mert nem kellemes látvány a természetben heverő műanyag hulladék. Forrás: NRK

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter csütörtökön, szeptember 15-én az Equinor, Aker, Aker BP és a Vår Energi társaságokkal tárgyalt az európai energiakrízisről, amiből Norvégia idáig jó hasznot húzott (augusztusban rekord magas bevétele volt földgáz-exportból). Az EU olcsóbb földgázt követel, azonban Støre egyelőre nem ígért semmit a norvég kormányzat részéről, de nem is csapja rá Európára az ajtót: szerinte nem a kormány adja el a földgázt, hanem a társaságok és nem szeretne beleszólni a kereskedelmi megállapodásokba. Ugyanakkor szoros együttműködést ígért az energiahiányban szenvedő Európa stabilizálásában. A miniszterelnök hozzátette, hogy energiában is háborús helyzet van és ez azt is jelenti, hogy nagyobb európai vállalatoknak is be kell zárniuk: többek között például a Hydro-nak Szlovákiában vagy több Yara-üzemnek is, ilyen brutális a helyzet. Aasland elmondta, hogy a jelenlegi árszint túl nagy rizikót jelent a közvetlen vásárlóknak. A norvég energiaóriások azért is szeretnének hosszútávú megállapodást kötni az európai cégekkel, mert aggódnak azok fizetőképessége miatt: sok nagyobb vállalat küszködik, mint például a német Uniper. Ugyanakkor a vásárlók többségének a hosszú távú megállapodás megterhelő, pont azért, mert bizonytalan helyzetben vannak már így is, és ezért nehéz nekik hosszú távú kötelezettséget vállalni. Ezt a kockázatot tudnák állami beavatkozással csökkenteni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis szeptember 15-ei beszédében kijelentette, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek sokat keresnek az energiakrízisen, segíteniük kellene a felhasználókat és nem eltenni a háború miatti extra bevételeket. Ezért is vágta ki a biztosítékot Norvégia augusztusi rekordmagas földgáz bevétele. Forrás: E24

Grieg zenéjével, falfestményekkel, valamint látványos fotó- és fényshow-val szenzációs élmény lesz a világ első hajóalagútján áthaladni. A hajóalagút, a Selja Kolostor és a Stadtplatået Nyugat-Norvégia Nordkappjává válhat – mondja a tervek mögött álló 81 éves Per Sævik, aki korábban a KrF színeiben a Parlament tagja, illetve szülővárosa, Herøy polgármestere volt, ma többek között a Fjord1 és a Havila Kystruten tulajdonosa. – Ha egyszerűen átfúrnánk a hegyet, az nem lenne elég, de ha látványos a projekt és megfelelő módon van promotálva, akkor már sikeres lesz – mondja Kristian Jørgensen a Fjordtours-tól. Jørgensen a hajóalagutat katalizátorként kívánja használni annak érdekében, hogy Stad környéke Norvégia új, fontos utazási célpontjává váljon. Szerinte az élményközpontok, a nagy szállodák és a korszerű, gyors kompkapcsolat a siker feltételei. – Ez természetesen sokba kerül, de megoldható, ha olyan befektetők jelentkeznek, akik hisznek a projektben - mondja. A hajóalagút melletti legfontosabb érv az, hogy így elkerülhető lesz a Stad melletti, időjárásnak kitett és veszélyes szakasz. A szél, az áramlat és a hullámok kombinációja különösen megerőltetővé teszi ezen a területen a behajózást, csak a II. világháború óta 34 ember halt meg Stadhavetben. Másrészt a hajóalagút összeköti majd Ålesundöt és Florøt, a menetidő körülbelül két óra lesz. A hajóalagút - amelynek projektjét a Parlament tavaly jóváhagyta - a becslések szerint jóval több mint 3 milliárd NOK-ba kerül, 1,7 kilométer hosszú lesz, 21,5 méter széles, 33 méter magas és nyolc méter mély hajók számára készül majd. A tervek szerint 2024-ben kezdik meg a helyszínen a munkálatokat. Einar Vik Arset, a parti őrség vezetője úgy véli, hogy egyrészt a gyakori szélsőséges időjárási körülmények azok, amelyek szükségessé teszik ezt az alagutat, másrészt jelentősen csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, amely a nyílt tengeren jóval nagyobb, harmadrészt fontos és vonzó turistalátványosság is lesz. Annak ellenére, hogy az alagút tervét tavaly hagyta jóvá a parlament, nem biztos, hogy a tervek szerint fog megvalósulni. A geopolitikai helyzet okozta áremelkedés és többletköltségek miatt mind a Stad hajóalagút, mind más közlekedési projektek határozatlan időre elhalaszthatók. Az ellenérvek között van, hogy a tengeri közlekedés biztonsága folyamatosan javul, és Stad közelében már csak nagyon ritkán történik súlyos baleset. A 2033-ig szóló Nemzeti Közlekedési Tervben mintegy 1000 milliárd NOK-ot terveznek utakra és vasutakra költeni. Ez a körülbelül 3 milliárd NOK értékű hajóalagút a tengeri szállítás legnagyobb projektje. Ha elhalasztják, az politikai botrány lesz – mondja Per Sævik. Forrás: NRK

Az egész világon, így Norvégiában is jelentősen megemelkedtek a mezőgazdaság termelési költségei, ezért az állam 2022-ben összesen 1450 millió koronával kompenzálja a norvég gazdákat a bevételkiesésért. Az összeget két részletben, még ebben a hónapban folyósították a kedvezményezetteknek. Sandra Borch (Sp) mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter szerint az élelmiszertermelés biztosítása kiemelt feladata a kormánynak, különösen akkor, amikor országos és globális szinten soha nem látott költségnövekedés tapasztalható. Forrás: Regjeringen

Szeptember 12-én újra megnyitották a fredrikstadi Moumbekken hidat elsőkéntl a 14 fahíd közül, amiket a tretteni hídösszeomlás után lezártak, Itt korábban - a híd fontossága miatt - szó volt átmeneti pontonhíd építéséről, de a helyi quick clay (gyors agyag) miatt nem volt ideális a terep ehhez. Bár még nem találták meg a tretteni eset okát, mind a 14 hidat kivizsgálták és ez alapján döntik el fontossági sorrendben újranyitásukat. Hibát csak az åsnei Flisa és a kongsvingeri Norsenga hidaknál találtak, de ezek is csak apróbbak voltak: kisebb repedések vagy laza szögek. A hidak lezárása sok helyen forgalmi problémához vezetett: egyes helyen kisebb balesetek történtek a túlzottan keskeny elkerülő utakon, míg máshol a megnövekedett forgalom tette tönkre az aszfaltot. Mindezek ellenére csak akkor fogják újranyitni a hidakat, ha teljesen biztosak benne, hogy biztonságosak, mondta Gunnar Eiterjord a Statens Vegvesentől. A kongsvingeri Norsenga hidat szeptember 15-én nyitják újra. A szakértők szerint a híd teljesen biztonságos, de óvatosságból egyelőre csak az egyirányú forgalomnak és manuális forgalomirányítás mellett nyitják azt meg. A tervek szerint jövő héten a Flisa hidat is megnyithatják, majd a vangi Tveit híd következhet. Forrás: NRK, Vegvesen

Megkezdte szereplését a labdarúgó Európa Ligában a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt csapata. Kjetil Knutsen legényei Hollandiába, a PSV Eindhovenhez látogattak, és egy jónak mondható 1-1-es döntetlennel távoztak. Ráadásul úgy, hogy a szeptember 8-i mérkőzés 44. percében a nemrégiben leigazolt Albert Grønbæk góljával a vendégek kerültek előnybe, ám a 62. percben Cody Gakpo révén egyenlített a PSV, az eredmény a lefújásig pedig már nem változott, maradt az 1-1. Marius Lode, a bodøiek középhátvédje szerint mindent egybevetve ez egy jó eredmény, legalábbis a TV3+-nak így nyilatkozott. A norvég klub vezetőedzője, Kjetil Knutsen is hasonlóan értékelt, habár ő egy kicsit bőbeszédűbb volt. Elmondása alapján ez egy olyan focimeccs, ahol időről-időre eléggé komolyan védekezniük kellett, de azért igencsak komoly lehetőségek is adódtak a Bodø előtt. Meglátása szerint így összességében jól teljesítettek és jó dolog Eindhovenből ponttal távozni. Forrás: NRK

A NATO főtitkára arra kér minden európait, hogy tartson ki, fogjon össze, és ne engedjen Putyin nyomásának. Azt mondta, nagy árat fizetünk, de tartanunk kell az irányt, és fel kell készülnünk a téli háborúra és ki kell állnunk a zsarnokság ellen Ukrajna érdekében és a mi érdekünkben. Erkölcsi felelősségünk, hogy támogassuk ezt a független demokráciát Európa szívében. Az az ár, amelyet Ukrajna támogatásáért fizetünk, a saját biztonságunkat is szolgálja. Stoltenberg ezzel Putyin legutóbbi fenyegetéseire utal, amelyek célja az európai vállalkozások és háztartások energiaellátásának ellehetetlenítése. Az energiaárak már most is nagyon magasak, és az árak a tél folyamán várhatóan továbbra is meredeken emelkedni fognak. Kiemeli, hogy az európaiak dollárban, euróban és fontban fizetik meg a háború árát, míg az ukránok a saját életükkel fizetnek. Rámutat, hogy ez a helyzet nem csak az ukrán népnek és a szabadságáért küzdő fegyveres erőknek nehéz, hanem a szövetségeseiknek is. Forrás: ABC Nyheter

Augusztus végén 76 900-an voltak teljes, vagy részleges munkanélküliként/álláskeresőként nyilvántartva a NAV-nál, ami a teljes munkaképes lakosság 2,6 százaléka. A NAV szerint 2008 óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. A kiélezett verseny jó hír az álláskeresőknek, azonban veszteség az önkormányzatoknak illetve a vállalatoknak, hisz a nagy munkaerő-kereslet feltornászhatja a bérszintet. Többen váltanak munkahelyet azért, hogy magasabb fizetést kapjanak, vagy ezt használják fel saját munkáltatójukkal szemben a bértárgyalások alapjául. A cégeknek/önkormányzatoknak versenyezni kell a jó munkaerőért, hisz mikor egy egy jelentkezőnek több lehetősége is van, gyakran felmerül a kérdés: Hol magasabb a fizetés? Forrás: NRK

Az oslói lakáspiac erősen hiányt szenved kisméretű egyszobás lakásokban, legalábbis Konstantin Karlsson, a Nordvik Nydalen ingatlanközvetítője szerint. Véleménye szerint az árak tovább fognak emelkedni, hacsak nem épül több, kis alapterületű lakás. Oslo Bjølsen városrészében szeptember 5-én egy 19 négyzetméteres, egyszobás lakás közel 3,5 millió koronáért, vagyis majdnem 190.000 koronás négyzetméteráron kelt el. Ez az oslói átlag duplája, pedig a főváros alapból is az egész országban a legdrágább település. A lakást 2018 áprilisában 2,28 millió koronáért adták el, és azóta csak annyi történt vele, hogy újrafestették. Karlsson elmondása alapján az egyszobás oslói lakások ára az elmúlt 2-3 hónapban kilőtt az egekbe, aminek az az elsődleges oka, hogy alig épülnek ilyen kisméretű lakások. Még augusztusban Oslo Sagene városrészében egy 15 négyzetméteres lakás jóval 2,8 millió korona fölött kelt el. Karlsson azon az állásponton van, hogy látszólag sokan vannak, akiknek 35 nm alatt minden kicsi, de tapasztalatai szerint sokan el tudják képzelni azt, hogy egy kisebb lakásban éljenek, ameddig az központi helyen van, magas színvonalú, és jó a belső elrendezése/kialakítása. A DNB Eiendom számai azt mutatják, hogy 2014 óta a 30 nm-nél kisebb oslói lakások átlagára több mint a duplájára emelkedett. Baard Schumann, a Selvaag korábbi főnöke szerint a 14-20 nm-es fővárosi lakások négyzetméterára a következő 4-5 év folyamán 300.000 korona fölé fog emelkedni. Schumann szerint ennek az az oka, hogy Oslóban lassan épülnek a lakások, illetve négy központi városrészben gyakorlatilag tilos 35 nm-nél kisebb alapterületűeket építeni. Konstantin Karlsson szerint a kisméretű lakások iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett, viszont alig épültek ilyenek Oslóban, ami miatt jelentősen megugrott az áruk. Az E24 felületén a Konzervatív Párt oslói szervezete (Oslo Høyre) és a Norvégiai Ingatlanügynökök Egyesülete (Norges Eiendomsmeglingsforbund) a szigorú szabályozás eltörlését követelte. Forrás: E24

Az Európai Unió elnöke, Ursula von der Leyen Twitter oldalán osztotta meg, hogy tárgyalt Jonas Gahr Støre államfővel Ukrajnát és az energiát illetően. A bejegyzés szerint Norvégia növelte a gázszállítást Európába. Múlt hét szerdán egy beszédében arról számolt be, hogy Norvégia több gázt szállít a kontinens országaiba, mint Oroszország. Egy sajtótájékoztatón Støre is megemlítette a beszélgetést. - Norvégia fontos és megbízható gázexportőr Európában, és ezért van az, hogy megbeszéléseket folytatunk a jelenlegi nehéz helyzetről. Jó dolog, hogy a partnereink és szövetségeseink Európában közösen keresik a lehetséges megoldásokat erre a rendkívül nehéz helyzetre, amely Ukrajna orosz megszállása miatt következett be. Ugyanakkor nem szabad olyan intézkedéseket bevezetnünk, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak, és amelyek a legrosszabb esetben hosszú távon csak rontanának a helyzeten – mondta Støre. - Most szeretnénk alaposan tanulmányozni az EU javaslatait, és nyitottak vagyunk a különböző megoldások megvitatására. Európa a legfontosabb piacunk és közeli szövetségesünk. Ezenkívül a magas gázárak Európában befolyásolják az áram árát Norvégiában is – mondta az államfő. Forrás: VG

Nem egészen úgy alakult egy betörés a tolvaj számára, ahogy remélte. A férfi egy Észak-Norvégiában található boltba tört be. A pórul járt elkövető az egész éjszakát egy zajos pincében volt kénytelen eltölteni. A boltos, Gunnar Jürgensen mit sem sejtett a betörésről egészen addig, ameddig szeptember 6-án reggel hétkor valaki a Joker bolt szomszédságából meg nem kereste telefonon. Jürgensen az NRK-nak elmondta, hogy azzal hívták fel, hogy valaki van a boltjában. Az elképedt boltos erre kapásból azzal reagált, hogy az nem lehetséges. Ám aztán kiderült, hogy egy fickó van a pincében, aki nem tud kijönni, és az ajtón dörömböl, hogy engedjék már ki. Az egész helyzetre a magyarázat annyi, hogy a pincében van az összes hűtőberendezés és egy ventilátor is. Emiatt alacsony a légnyomás odalent, és hacsak nem rak valaki valamit a kijárati ajtó elé, akkor az ismételten bevágódik. Az acélból készült kijárati ajtó elromlott. Jürgensen elmondás szerint volt még egy tűzvédelmi ajtó, aminek a kilincse darabokra tört, és ezt nem lehet belülről kinyitni. Ennek köszönhetően a betörő eltöltött egy kellemes éjszakát egy zajos pincében anélkül, hogy lehetősége lett volna kijutni. A boltos a hívást követően riasztotta a helyi őrző-védő cég embereit, akiknek nem sokkal később sikerült kinyitniuk a tönkrement ajtót, ami mögött ott állt egy fickó, fehér műanyag szatyorral a kezében. Arra a kérdésre, hogy ellopott-e valamit, nemleges válasz érkezett, ugyanis emberünk volt annyira jól nevelt, hogy a nagydolgát egy szatyorba végezte el. A betörő megígérte, hogy kijavítja és megtéríti az általa okozott kárt, a boltos pedig úgy döntött, hogy nem tesz feljelentést a szerencsétlenül járt betörő ellen. Erre a betörésre Tjøttában került sor, ami Sandnessjøentől 45 percnyi autóútra található. Tom Giertsen, az Ytre Helgeland-i rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy korábban ilyesmit még nem tapasztalt. Forrás: NRK

Jakob Ingebrigtsen szeptember 8-án újabb nagyszerű futással újabb aranyérmet gyűjtött be, ezúttal a Diamond League zürichi állomásán 1500 méteres távon futott be az első helyen. A 21 éves sandnesi születésű atléta 3:29,02-es idővel ért célba, ami a 2022-es év legjobb ideje ezen a távon. Az erődemonstrációval is felérő futam után Ingebrigtsen azon a véleményen volt, hogy még ennél is gyorsabb tudott volna lenni, meg tudta volna javítani a 2021-es olimpiai döntőben futott 3:28,32-es egyéni csúcsát és bemenni 3:28 alá. Amikor a világrekordról kérdezték, a norvég sportember úgy nyilatkozott, hogy ha még több erőfeszítést tesz bele a teljesítményébe, és ha a létező technológiától is komolyabb segítséget kap, akkor nagyon izgalmas időszak elé nézhetünk. A futamon Ingebrigtsen mögött a kenyai Timothy Cheruiyot futott be 3:30,27-es idővel, míg a harmadik helyet az ausztrál Oliver Hoare szerezte meg 3:30,59-es eredménnyel. Forrás: Aftenposten

Erna Solberg (H) volt miniszterelnök hétfőn délelőtt ellátogatott Moss, Jeløy-re. Solberg és a helyi konzervatív politikusok is azt szorgalmazták, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a napelemek használatára. A látogatás során Solberg megtekintette a Jeløy-kápolna tetejére felszerelt napelemeket, amelyeket korábban, a templom épületének teljes felújítása során helyeztek el ott. A látogatáson részt vett a Høyre önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője, Sissel Rundblad, valamint Tage Pettersen parlamenti képviselő is. A politikusok azt mondták, arra törekszenek, hogy Moss a napelemek városává váljon. - Szeretnénk egy energiaprojektet, amelyben minden középületen napelemeket alkalmaznának, mind a rehabilitáció során, mind az új épületek esetében. A politikusok azt szeretnék elérni, hogy növekedjen az Enova-támogatás lehetősége azon magánszemélyek számára, akik napelemeket szereltetnek fel. Jelenleg a magánháztartások maximum 47 500 koronát kaphatnak a napelemes rendszer kiépítésekor. Az Enova szerint egy ház napelem-telepítésének teljes költsége 40-130 ezer korona között van. Erna Solberg nagy lehetőségeket lát a napelemekben. Azt szeretné, ha az állam és más állami szervek is megvizsgálnák annak lehetőségét, hogy a tetők felületét nagyobb arányban használják villamosenergia-termelésre. A tetők ilyen célú kihasználásával alaposan megnőhet a norvégiai energiatermelés. Solberg azt mondta, célszerű lenne módosítani a szabályozást, így például az ipari nagyvállalatok is bérbe adhatnák épületeik tetejét villamosenergia-termelésre. Forrás: Moss Avis

Miután Magyarországon eltűnt a makói hagyma, úgy tűnik Norvégiában a paradicsom okoz problémát. A magas villamosenergia-árak miatt egyre több zöldségtermelő veszi fontolóra a termelés leállítását. Az egyik legnagyobb norvég paradicsomtermesztő óriás már meg is hozta döntését, és a magas áramárak miatt december 1-jétől jövő év március közepéig leállítják a termelést. A Hanasand farm a rogalandi Rennesøy-ben található, és 30 féle paradicsomot termesztenek itt. Évente 1800 és 1900 tonna közötti mennyiségben termesztenek paradicsomot, amelyet élelmiszerboltoknak adnak el. A vállalat Norvégia három legnagyobb paradicsomtermelője közé tartozik. A paradicsom mellett mintegy 300 tonna uborka is tőlük kerül a boltokba. A TV 2 több uborkatermelővel is beszélt, akik szintén gondolkodnak a téli bezáráson, például az askeri Solberg kertészet is. Ők is azt fontolgatják, hogy október 1-től jövő év április 1-jéig leállítják az uborkatermesztést. Az áramárak olyan magasak, hogy nem fogja megérni fenntartani a termelést. Forrás: TV2

Nehezen elfogadható, hogy mind a magánszemélyek, mint az önkormányzatok másként bánnak az ukrán menekültekkel, mint a többivel, pedig az eritreai vagy szíriai menekülteknek is ugyanolyan szükségleteik vannak, mint nekik. Ingyenes busz és vasúti közlekedés, telefonkártyák, egyetemi helyek, belépők a múzeumokba, futballmérkőzésekre és koncertekre. A tavaly télen kitört háború óta a magánszemélyek és a megyei önkormányzatok is különféle ingyenes juttatásokat biztosítanak az ukrán menekülteknek, miközben a más országok háborúja és nyomorúsága elől menekülők a befogadó központokban ülnek. Az ingyenes ajánlatok rájuk nem vonatkoznak. Tor Brekke a HERO (Norvégia legnagyobb, befogadó állomásokat üzemeltető szervezete) vezetője szerint fantasztikus látni, hogy a norvég társadalom szívesen fogadja a menekülteket, de nehéz elfogadni, hogy a más országokból menekülő embereket nem fogadjuk ugyanígy, pedig nekik is szükségük van védelemre és arra, hogy a megfelelő módon és minél hamarabb integrálódjanak a norvég társadalomba. Az FrP úgy véli, megvan az oka annak, hogy egyesek ingyenes ajánlatokat kapnak, miközben mások nem. A párt bevándorláspolitikai szóvívője, Erlend Wiborg szerint különbség van azok között, akik messzebbről, és azok között akik egy hozzánk közeli országból menekülnek. Az FrP évek óta azt hangsúlyozza, hogy a menekülteket a közvetlen környezetükben lehet a leghatékonyabban segíteni. - Egy ukránnak teljesen más igényei és alapjai vannak a norvég társadalomban való boldoguláshoz, mint annak, aki például Szomáliából érkezik. Úgy véli, hogy az ukránok kulturálisan annyira hasonlítanak a norvégokhoz, hogy gyorsan be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, ezért nincs szükségük hosszú integrációs folyamatra. Marte Mjøs Persen (Munkáspárt) munkaügyi és integrációért felelős miniszter nem ért egyet azzal, hogy az ukrán menekültek kivételes bánásmódban részesülnek, legalábbis nem az állam részéről. Ő nem tapasztalja, hogy az önkormányzatok szívesebben fogadják be az ukrán menekülteket, mint a többieket. Hangsúlyozza, hogy nem akarja leszólni az emberek elkötelezettségét az ukránok iránt, de arra biztatja a magánszemélyeket és az önkormányzatokat is, hogy senkit ne diszkrimináljanak. Tor Brekke (HERO) szerint az ukrán menekültekkel kapcsolatos, norvég hatóságokhoz érkező bírálatok (pl kevés pénzt kapnak élelmiszerre) arra hívják fel a figyelmet, hogy változtatnia kell Norvégiának a bevándorlási politikáján. Nyilvánvaló, hogy a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezéseket úgy tervezték, hogy azok ne csábítsák arra az embereket, hogy idejöjjenek menedékjogot kérni – mondja. Nagy a kontraszt akkor is, ha olyan csoportok érkeznek, akiket a norvégok szívesebben segítenek. Forrás: NRK

Victor D. Norman szociális közgazdász és professzor (korábbi munkaügyi miniszter) úgy véli, Norvégiának éppúgy örülnie kell a megnövekedett villamosenergia-áraknak, mint a magasabb olajáraknak. Norman másként tekint az elektromos áram árára, mint a többi fogyasztó. - Amikor azt tapasztalják az emberek, hogy az áram, az olaj és a benzin ára nő, akkor csak a matek felét látják – mondja. A képlet másik fele az, hogy az állam és az önkormányzatok gazdagodnak, amely kárpótolhat bennünket, fogyasztókat is. A norvég áramárak körül kialakult vitában nem sok örömteli aspektus volt eddig, de a professzor felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzati áramszolgáltatókhoz és az államhoz jutó árambevételek a legtöbbek számára nem láthatóak. - Az állam és az önkormányzatok többet nyernek, mint amennyit a fogyasztók veszítenek. Így lehet 100%-ban kártalanítani a fogyasztókat, és még marad pénz a közszféra számára is. Mennyi pénz jut vissza az áramfogyasztókhoz? Szeptember 1-től a kormányzati áramtámogatás a 70 øre/kWh ár feletti összeg 90%-át fedezi. - Norvégia esetében nincs különbség a villanyárak és az olajárak között. Nettó olaj- és villamosenergia-exportőr vagyunk. Amikor az olaj ára emelkedik, mindannyian ujjongunk, mert egyre gazdagabbá válunk, hiszen a többletjövedelem egy részét az emberekre költi az állam belföldön felhasználva. Amikor az áram ára emelkedik, akkor is gazdagabbak leszünk, mert áramot exportálunk – mondja. Az ujjongás azonban elmarad a Huseierne-nél (korábban Lakástulajdonosok Országos Egyesülete), amely tagjai nevében már régóta részt vesz a magas áramár elleni küzdelemben, hiszen rengeteg megkeresést kapnak azoktól, akik aggódnak a jövőbeni költségek miatt. Norman megérti, hogy az emberek kétségbe vannak esve, de szerinte a lényeg mégis az, hogy az áram értékesítéséből befolyó pénzből mindenkinek jut. Az állam már most támogatja a háztartásokat, és hamarosan egy, a vállalkozásoknak szóló tervvel is előrukkolnak. A VG-nek - az Energi Norge adatai alapján végzett - számításai szerint az államnak naponta 410 millió korona többletbevétele volt az áramválság miatt. Ezek nem megerősített adatok, de a kalkuláció szerint idén eddig több mint 36 milliárd korona plusz bevételre tett szert az állam. - Az árak emelkedése a környezetre is pozitív hatással lehet – mutat rá Normann. - Egyértelmű, hogy amikor 23 fokban ülünk bent a lakásban, és nem vesszük a fáradtságot, hogy pulóvert vegyünk magunkra, akkor pazaroljuk az energiát. És ha van valami, amit a világ most nem engedhet meg magának, az az energiapazarlás – mondja. Forrás: NRK

A juhtenyésztők kétségbe vannak esve, és tehetetlennek érzik magukat a leeresztett víztározókban vizet kereső birkák miatt. Azért alakult ki ez a helyzet, mert lecsapolták a víztározók vizét, de az állatok oda mennek, ahol vizet szoktak találni. Mostanra ezek a területek sártengerré lettek, amelyek halálos csapdává válhatnak az állatok számára, ezért a juhtenyésztők azt követelik a hatóságoktól, hogy kerítsék el ezeket a területeket. Nagyon súlyos probléma, amikor a birkák elveszítik a fő vízforrásukat, hiszen a norvég állatenyésztés azon alapul, hogy az állatokat a szabadban tartják. A gazdák tehát nem pénzt kérnek, hanem az állatvédelemre hivatkozva azt, hogy a víztározók szabályozásából adódó problémákat orvosolják. Ebben az évben Dél-Norvégiában ragadt be a legtöbb bárány a sárba, régebben inkább Trøndelagban történtek ilyen esetek. Jogszabályok nem írják elő, hogy a víztározókat teljesen körbe kell keríteni, csak azokat a részeit, ahol biztonsági szempontból szükséges. Negatív következményekkel jár, ha egy víztározót teljes egészében körbekerítenek majd, mert akadályozza a vízhez való hozzáférést a horgászok számára, a hajózást, és az állatok itatását is. Forrás: NRK

Erling Haaland egészen egyszerűen képtelen leállni a góllövéssel. Szeptember 6-án a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében a Manchester City a Sevilla csapatához látogatott, és - nem kimondottan meglepő módon - győztesen távoztak Spanyolországból. A 4-0-s kiütéses sikerből a norvég csatárzseni két góllal vette ki a részét. Ezek voltak az első BL-gólok, amiket a City játékosaként lőtt. Jesper Mathisen, a TV2 szakértője szerint Haaland valóságos „fenevad” a tizenhatoson belül, majd ebből kiindulva konstatálta, hogy a norvég gólgép megállíthatatlan. Hasonlóan fogalmazott Haaland csapattársa, Kevin De Bruyne is. Thomas Delaney, aki most a Sevilla játékosa, de korábban Dortmundban egy csapatban játszott a 22 éves csatárklasszissal, elmondta a TV2-nek, hogy ő egyáltalán nincs meglepődve Haaland teljesítményén, akit rendkívüli játékosnak nevezett. Gary Lineker, a korábbi kiváló angol támadó és a BBC műsorvezetője Twitteren fejezte ki elismerését. Tweetjében azt írta, hogy a Haaland mindig jókor van jó helyen, és a szezonban eddig megszerzett 12 gólja őrületesen jó teljesítmény. Forrás: NRK

Az oslói önkormányzat kedden kezdte meg a London Pub előtti úttest színesre festését. Ez az utca volt a színhelye a nyáron történt lövöldözésnek, amelyben ketten életüket vesztették és sokan megsérültek. A Környezetvédelmi és Közlekedési Tanács tagja, Sirin Stav (MDG) helyezte el az első szivárványszínű csíkokat kedd délután. - A melegek a történelem során ki voltak téve diszkriminációnak, piszkálódásnak és gyűlöletnek. A politikai harc a szivárvány teljes sokszínűségéért most, a borzalmas támadás után, fontosabb, mint valaha – mondta. Hozzátette, hogy az igény arra, hogy szivárványszínűre fessék az utcát, mind a melegek közösségében, mind a város más lakosaiban felmerült. - Röviddel a lövöldözés után sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy fessük az utcát szivárványosra. De ehhez kellett egy kis idő, mivel rá kellett jönnünk, hol és hogyan lenne megoldható – mondta Marianne Koller a városi környezetvédelmi hivataltól. A tervek szerint a munkálatok befejeződnek szombatig, amikor is szivárványos felvonulást és megemlékezést tartanak a június 25-ei támadással összefüggésben. Kedden délután fegyveres rendőrök is a helyszínen voltak. - A látható jelenlétünk célja a megelőzés volt. Nem történt semmilyen nem kívánatos cselekmény – számolt be az oslói rendőrség az NTB-nek. - Nagyon örülök, hogy ez megvalósult, és szeretnénk a jövőben is megőrizni a színeket – mondta Marianne Koller. Forrás: NRK

A Taake nevű norvég metálegyüttes szeptember 5-én lépett volna fel Párizsban, azonban az énekes, Orjan Stedjeberg (színpadi nevén Hoest) iszlamofóbnak és neonácinak ítélt kijelentései vitát váltottak ki. A Backstage by the Mill koncertterem végül levette a plakátokat és eltávolította az együttest a programból. - 2007-ben a Taake énekese egy horogkereszttel a testére festve adott koncertet Essenben, ezzel kiérdemelték, hogy kitiltsák őket Németországból. 2013-ban egy glasgowi koncerten az énekes egy iszlamofób pólót viselt, amelyen egy pirossal áthúzott félhold volt látható. Egy 2019-es interjúban pedig több szélsójobboldali és iszlamofób kijelentést is tettek – számolt be a La Horde antifasiszta közösség. A Mediapart újságírója, Donatien Huet szerint a Backstage by the Mill „diszkréten eltávolította” az esemény plakátját a Facebook oldaláról, és az együttes neve a honlapon sem szerepel már. Ugyanakkor a párizsi koncert dátuma továbbra is látható az együttes Facebook borítóképén. A Facebook-eseménynél ez olvasható: „Csak a Kampfar és a Necrowtech fog fellépni, meghosszabbított programmal. A jegyek igény szerint visszaválthatóak az értékesítési ponton.” Az Ouest-France megkeresésére a koncertterem így nyilatkozott: - Az intézményünk két hete megkérte a koncert szervezőjét, hogy véglegesen távolítsa el a Taake nevű együttest a szeptember 5-ei este programjáról. Az együttes fellépésének törlését a szervező augusztus 24-én jelentette be a Facebook eseményben. Forrás: OUEST FRANCE

A világranglistán hetedik norvég Casper Ruud bejutott férfi egyesben a US Open teniszverseny döntőjébe, miután komoly küzdelemben 7-6 6-2 5-7 6-2 arányban múlta felül az orosz Karen Khatsjanovot. Ezzel Ruud lett az első norvég teniszező, aki valaha elérte a US Open döntőjét, a sorozat történelmében ilyesmire még nem volt példa. A döntőben pedig a spanyolok feltörekvő csillaga, a 19 éves Carlos Alcaraz vár rá, aki az amerikai Frances Tiafoe-t búcsúztatta. Ruud a megnyert elődöntő után úgy nyilatkozott, hogy a Roland Garros után tele volt pozitív érzésekkel, de keringett egy olyan gondolat is a fejében, hogy talán soha többet nem fog egy Grand Slam-torna döntőjében szerepelni. Elmondása szerint most egy kissé szürreális számára, hogy mégiscsak sikerült. A döntő nem csak azt dönti el, hogy Alcaraz vagy Ruud nyeri a US Open 2022-es kiírását, hanem hogy hétfőtől melyikük fogja vezetni a férfi teniszezők világranglistáját. Ami magát a mérkőzést illeti, az első szettet tie-breakben 7-6-ra Ruud nyerte, a második szettet pedig simán 6-2-re. A kommentátorok már ekkor elkezdték temetni Khatsjanovot, aki azonban 7-5-re megnyerte a harmadik szettet, ám a negyediket ismételten a norvég klasszis nyerte 6-2-re, és ezzel a mérkőzést is behúzta. Forrás: Dagbladet

Egyre többen vesznek részt a pedagógussztrájkban, és ez legalább két bærumi gimnáziumot jelentősen érinteni fog. A munkabeszüntetés június 8. óta tart, és körülbelül 3500 tanár vesz részt benne. Amikor a sztrájk legutóbb magasabb szintre lépett, 300 tanár csatlakozott az Oktatási Szakszervezet (Utdanningsforbundet) részéről. Ezen kívül két másik szakszervezet is részt vesz a sztrájkban: az Iskolák Nemzeti Szakszervezete és az Oktatók Szakszervezete. Bærumot eddig nem igazán befolyásolta a sztrájk, azonban most a település különböző általános iskoláiból és három középiskolából összesen 165 tanár csatlakozott a sztrájkhoz. A Bekkestua középiskolában, ahol 450 diák tanul, a 46 tanárból csak három folytatja a tanítást, írja a Budstikka hírlap. Egy szociális munkás, egy könyvtáros és egy technika tanár marad az iskolában, mondta az iskola igazgatója, Morten Rondan. Forrás: Norway Today

V. Harald norvég király részvétét nyilvánította ki III. Károly királynak II. Erzsébet brit királynő halála után. Részvétnyilvánításában így fogalmazott: Ma személyesen is gyászolom egy kedves családtag és egy közeli barát elvesztését. Harald király azt is írja továbbá, hogy ő maga és családja is reméli, hogy Károly király és a brit királyi család erőre és vigaszra lel ezekben a nehéz időkben. A folytatásban így írt: Legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk a brit embereknek, akik elvesztették szeretett királynőjüket. II. Erzsébet brit királynő V. Harald harmadunokatestvére volt. A részvétnyilvánítás teljes szövege: Őfelsége III. Károly király részére Családom és én nagy szomorúsággal fogadtuk Őfelsége II. Erzsébet Királynő eltávozásának hírét. Gondolataink és imáink ma Őfelségével és a Brit Királyi Család egészével vannak. A Királynő egy évszázadon át hűen és odaadóan szolgálta a Nemzetközösséget, és ott volt a brit néppel örömben és bánatban, jó időkben és rossz időkben. Legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk a brit embereknek, akik elvesztették hőn szeretett Királynőjüket. Ma személyesen is gyászolom egy kedves családtag és egy közeli barát elvesztését. Én és családom remélem, hogy Őfelsége és a Királyi Család erőre és vigaszra lel ezekben a nehéz időkben. Harald R Forrás: ABC Nyheter

Jordánia 10 milliós lakosságából 2,2 millió palesztint, és 675 ezer szíriai menekültet tart számon az ENSZ. Ebben az évben Norvégia 1,5 milliárd koronával járul hozzá a szíriai válság kezeléséhez, amelynek egy részét a Szíriával határos országok kapják, ahol nagy számban vannak jelen a menekültek. Anniken Huitfeldt külügyminiszter elmondta, hogy a magas élelmiszer- és olajárak miatt a nemzetközi adakozói kedv hanyatlik, de Norvégia fenntartja a támogatását, sőt tovább növeli azt. A külügyminiszter találkozott többek között II. Abdullah királlyal és Ajman Szafadi külügyminiszterrel. Jordánia fontos együttműködési partnere Norvégiának, és már régóta párbeszédet folytatnak az izraeli-palesztin konfliktusról, a szíriai és iraki helyzetről is. Norvégia és Jordánia olyan területeken is együttműködik, mint a biztonság, a nemzetközi konfliktuskezelés és a nemek közötti egyenlőség kérdése. Forrás: Regjeringen

A jelenleg tévés megmondóemberként, avagy szakértőként tevékenykedő korábbi kiváló középhátvéd Jamie Carragher, aki egész pályafutása során a Liverpool hátsó alakzatát erősítette, azt találta mondani, hogy Erling Braut Haalandot, ha így halad, egy szinten fogják emlegetni az Arsenal legendás francia gólvágójával, Thierry Henryval. A norvég gólgép üstökösként robbant az angol labdarúgó-bajnokságba, vagyis a világ legerősebb bajnokságába, és 5 bajnoki meccsen 9-szer köszönt be az ellenfeleknek, legutóbb augusztus 31-én mesterhármast lőtt a frissen feljutó Nottingham Forestnek. Carragher meglátása szerint a Premier League történelmének valaha látott legjobb játékosa lehet. Carra azt is hozzáteszi, hogy Haaland egy fantasztikus játékos, akit, ha majd valamikor jövőben távozik a Manchester Citytől, akkor ugyanakkora legendaként fogják kezelni sokan, mint Thiery Henryt. A manchesteri kékek szeptember 3-án a kiesőzónában tartózkodó Aston Villához fognak látogatni, akiknek a kispadján egy másik egykori Liverpool-legenda, Steven Gerrard ül. Forrás: NRK

Az új jogosítványok szeptember elsejétől megújult kivitelezéssel igényelhetők. Ezzel egyidőben kifutóban vannak a laminált papírból készült jogosítványok. -Az új megjelenés nagyobb védelmet nyújt a hamisítás ellen, és könnyebben ellenőrizhető – tájékoztatott az Állami Közútkezelő (Statens vegvesen) vezetője, John Erik Kristiansen. A közútkezelő hangsúlyozza, hogy nincsen nagy igény arra, hogy a korábbi jogosítványokat bankkártya nagyságúra cseréljék. A nagy rózsaszín, laminált, papírból készült jogosítványok újévtől már nem lesznek érvényesek, és legkésőbb 2023. január elsejéig meg kell őket újítani. Forrás: VG

A Tesla alapítója, Elon Musk azért látogatott Norvégiába, mert az ország évek óta támogatja a zöld átmenetet. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy még több olaj után kell kutatni. - Hiszek a bizalomban és az átláthatóságban – nyitotta meg beszédét Elon Musk az ONS energiavásáron Stavangerben. Annak ellenére, hogy többek között elektromos autók eladásával lett a világ egyik leggazdagabb embere, szerinte még nincs vége az olajkorszaknak, sőt még több olajra és gázra van szükségünk. Emellett azzal is tisztában van, hogy nem fenntartható, hogy a nem megújuló energiaforrásoktól függünk. Örömmel hallgatta az előtte felszólaló Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök beszámolóját Norvégia tengeri szélenergia-befektetéseiről. - Hatalmas, kiaknázatlan potenciál rejlik ebben - mondta Musk, aki különcségeiről is ismert. Sokszor kerül meglepő üzleti vállakozásaival címlapokra, ezért a színpadon feltették neki a kérdést, hogy szívesen vállal-e kockázatot? - Vannak dolgok, amelyek kockázatosak, de ha fontos a cél, akkor vállalom a kockázatot - mondta Musk. Xenia Wickett, aki a Tesla alapítójával folytatott beszélgetést vezette, azt kérdezte, megéri-e az új energiaforrásokba való befektetés kockázata. - A legkockázatosabb az, ha nem cselekszünk– válaszolta Musk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Haakon koronaherceg és Jonas Gahr Støre miniszterelnök egyaránt szerepelt a rendezvényen felszólalók listáján. Zelenszkij mellett valószínűleg Musk a legnagyobb felzúdulást okozó személyiség a programban. Elmondta, hogy hálából érkezett ide, mert Norvégia támogatja az elektromos járművek használatát, a fenntartható közlekedést. Az országban már három új autóból kettő elektromos. Musk cége, a Tesla gyártja a norvégok által vásárolt legnépszerűbb új autókat. Tavaly több, mint 20 000 Tesla autót vásároltak Norvégiában. Kalifornia az Egyesült Államokban 2035-ben betiltja a fosszilis tüzelőanyaggal működő autók értékesítését, az Egyesült Királyság ugyanezt teszi majd öt évvel később. Musk úgy véli, hogy mindez egyértelműen arra mutat, hogy a világ a jövőben a megújuló energiaforrásokra fog építeni. - Egyértelmű, hogy a Föld lakossága döntött - mondta. A rendezvény létrejöttekor eredetileg olaj- és gázvásár volt, most azonban már energiavásár. Musk úgy véli, még mindig szükségünk van olajra és gázra rövid távon, különben összeomlik a civilizáció. Norvégiának is kutatásokat kellene még végeznie ezen a területen, de közben támogatni az elektromos járművekre való átállást is. Musk azt is kíváncsian várja, hogy képes-e Norvégia több energiát előállítani a víz és szél erejével, és esetleg abból exportálni Dél-Európába is. Az üzletember beszélt az Északi-tengeri szélben rejlő lehetőségekről is, és arról, hogy a szélenergiát akkumulátorokban lehet tárolni, amelyek télen energiaforrásként használhatóak. Leif Johan Sevland, az ONS menedzsere szerint most sokkal nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energia a kiállítók körében, mint amikor legutóbb – négy éve - megrendezték az ONS-t. Forrás: NRK

Az utolsó norvég szénbánya, a svalbardi Gruve 7 nem zár be a korábban tervezett időpontban, 2023 szeptemberében, hanem meghosszabbítja működését 2025 nyaráig a szén áremelkedése és a megnövekedett kereslet miatt. -Ez azt jelenti, hogy van még elegendő nyersanyag a bányában, illetve az alkalmazottaknak is van még állásuk további két évig - mondta a Store Norske társaság helyettes igazgatója, Jan Morten Ertsaas az NRK-nak. A Store Norske megállapodott a német Clariant vegyi konszernnel, amely már 40 éve állandó vásárlója, hogy 2025-ig szénnel látja el őket. Ertsaas szerint ez a megállapodás mindkét fél számára előnyös. A szén nagyon fontos az acél előállításában, és az európai acélgyártástól pedig nagyban függ Norvégia, ezért az állam is támogatja ezt a megállapodást - mondta Jan Christian Vestre norvég ipari miniszter. Forrás: E24