Keresési találatok
1962 találat üres kereséssel
- A vécé visszacsap
Minden egy átlagos munkanapnak indult Dan számára, aki teherautósofőrként dolgozik. Egyszer azonban mosdóba kellett mennie, ezért megállt Dusavikban (Stavanger). Miután elhelyezkedett az ülőkén, hirtelen valami sugárban felcsapott. Dan bepánikolt, kirohant a helyiségből. A mobiltelefonját és a szemüvegét is elhagyta ijedtében. Újra visszament a vécéhez, ekkor már látta, hogy mindent ürülék borít, így a telefonja menthetetlen. Az egész jelenet előtt volt egy rossz érzése, mert a mosdó közelében látta, hogy dolgoznak a szennyvízcsatornánál. Mielőtt vécére ment volna, megkérdezett egy férfit, hogy biztonságos-e mosdóba menni. Azt válaszolták neki, hogy igen, amennyiben használat előtt végez egy öblítést. Ez azonban téves információnak bizonyult. Később kiderült, hogy egy rosszul bekötött vízvezeték okozta a végzetes hibát, ami komoly traumát okozott Dan számára. Az incidens másnapján gyomorpanasz miatt nem tudott dolgozni sem. Forrás: Dagbladet
- Rendkívüli 1500 korona villamosenergia-támogatás a diákoknak
A kormány célja, hogy továbbra is segítse a diákokat a vilanyszámlák kifizetésében. A támogatást a felsőoktatásban résztvevő diákok és a középiskolai képzésben résztvevő felnőttek igényelhetik a Lånekassen-től. Ola Borten Moe kutatási és felsőoktatási miniszter elmondta, hogy a gazdasági válság és magas villanyárak a diákokat is súlyosan érintette. Az rendkívüli támogatásra 210 millió koronát különítettek el a költségvetésben. A Lånekassen e-mailben fogja értesíteni a diákokat a pályázati lehetőségről. A pályázat feltételei: Azok a diákok pályázhatnak, akik 18 éven felüliek, albérletben élnek, és az albérleti díjon felül fizetik az áramot. Ezt utólag dokumentálni kell a Lånekassen felé. Azok a felnőttek is jelentkezhetnek a pályázatra, akik középiskolai képzésben vesznek részt (vidaregåande opplæring), ha a Lånekassen-től kapják a diákhitelüket. A jelentkezés határideje 2023. január 15. A rendkívüli villamosenergia-támogatást a klasszikus támogatáson felül kapják meg a diákok. Forrás: Regjeringen
- Dupla norvég siker
Gyda Westvold Hansen meggyőző fölénnyel nyert a női síelők északi összetett számában, megelőzve honfitársát, Ida Marie Hagent. A hazai pályán, Lillehammerben megrendezett versenyen Hansen 98 méteres ugrásával jókora előnyre tett szert, ekkor 57 másodperces előnybe került az olasz Annika Sieff-fel szemben. Az 5 kilométeres futás során a korábbi ifjúsági olimpiai aranyérmes 20 éves norvég versenyző tovább növelte előnyét, végül 1 perc 21 másodperccel bizonyult jobbnak a szintén norvég Ida Marie Hagennél, aki második lett, míg a harmadik hely az osztrákok versenyzőjének, Lisa Hirnernek jutott. Forrás: NRK
- Norvégia a legjobb ország a nyugdíjasok számára
A francia Natixis bank 44 országban vizsgálta a nyugdíjasok biztonságát és életkörülményeit. Míg az elmúlt négy évben a harmadik helyen végzett Norvégia, az idei felmérésben az első helyre került, írja az Aftenposten. A jelentés az egészség, a gazdasági biztonság, az életminőség és az anyagi jólét területét vizsgálta. Norvégia minden kategóriában az első tíz ország közé került, és mindent összevetve az élen végzett. Jan Davidsen, a Nyugdíjasok Egyesülete vezetője szerint ezt az eredményt kemény munkával érték el. - Norvégiában aktívan dolgoztunk annak érdekében, hogy biztonságossá tegyük a munkával töltött évek utáni időszakot. Norvégiában kis gazdasági különbségek és alacsony munkanélküliség van. Előkelő helyen végzett a környezeti és lakhatási körülmények tekintetében, és az egészségügyben az első helyre került. Norvégia boldogság-indexe azonban egy kicsit alacsonyabb, mint tavaly. Ezzel Dánia, Finnország és Svédország után következik Norvégia a nyugdíjasok életkörülményeit tekintve. Norvégiát Svájc és Izland követi. Az időjárást és a klímát nem vették figyelembe a vizsgálatkor. Forrás: ABC Nyheter
- Az Ice felvásárolta a Vipps Mobilt
Az Ice megvásárolta a Vipps Mobil ügyfélkörét, és ezzel egyidejűleg a Vipps mobilszolgáltatása megszűnik. A Vipps körülbelül 19 ezer mobil előfizetéssel rendelkezett. Az átállásra 2023 januárjában kerül sor. Az ügyfeleknek semmi teendőjük sincs, az Ice januárban felveszi az előfizetőkkel a kapcsolatot. A szolgáltatóváltásig a korábbi Vipps előfizetés a megszokott módon működik. A Vipps két éve lépett a mobilpiacra. A Vipps kommunikációs menedzsere, Caroline Lunde a cég sajtóközleményben azt írja, hogy a 19 ezer ügyfél jó kezekbe kerül. Jelenleg a Vipps fő célja az északi országokba történő terjeszkedés. A felvásárlással azt remélik, hogy javul a cég likviditása. 2021-ben a Vipps adózás utáni vesztesége 181 millió korona volt, a 2020-as évet pedig 35 millió korona veszteséggel zárta. Forrás: E24
- Kiköszörült norvég csorba
A férfi sílövők Kontiolahtiban megrendezett sprintszámában nem kimondottan meglepő módon Johannes Thingnes Bø villámrajtot vett és első helyen végzett, megelőzve honfitársát, Sturla Holm Lægreidet, míg harmadik helyen a német Roman Rees ért célba. Thingnes Bø teljesítménye abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a dobogósok közül csak neki volt rontott lövése, de így is 10,5 másodpercet vert Holm Lægreidre, míg Rees-t 28,8 másodperccel előzte meg. A 29 éves sílövő-klasszisnak ez volt pályafutása 53. Világkupa-sikere, ebből 29-et sprintszámokban ért el. A TV 2 sílövészet-szakértője, Ole Einar Bjørndalen úgy vélekedett, hogy Thingnes Bø hihetetlenül jól felkészült erre a futamra, és remek versenyzést mutatott be. Bjørndalen hasonló dicséretben részesítette Holm Lægreidet, aki viszont azon az állásponton volt, hogy ma nem tudta magát annyira odatenni, mint korábban. Ami a többi norvégot illeti, Filip Fjeld Andersen 6. lett, Johannes Dale 7., Vetle Sjåstad Christiansen 10., Tarjei Bø 18., míg Erlend Bjøntegård a 64. helyen futott be. Ezzel a kettős győzelemmel a norvég sílövők szinte teljesen kiköszörülték azt a csorbát, ami a november 29-i 20 km-es távon esett a hírnevükön. Akkor Thingnes Bø a 12. helyen végzett, Holm Lægreid legjobb norvégként 6. lett, míg második legjobb norvégként Sjåstad Christiansen a 7. helyen ért célba. Viszont december 1-én a Johannes Thingnes Bø/Tarjei Bø/Sturla Holm Lægreid/Vetle Sjåstad Christiansen összeállítású norvég csapat váltóban győzni tudott. Forrás: Aftenposten
- Ezekre kerestek rá a norvégok a legtöbbet a Google keresőjében 2022-ben
Wordle Ukraina TV 2 Play Jeffrey Dahmer Flyr Jodix Putin Bilal Johnny Depp Amber Heard Magyarországon a 2022-es Google keresési lista pedig így néz ki: Ukrajna Népszámlálás 2022Választás orosz-ukrán háború EUR to HUF Herceg Erika MVM Kulcsár Edina Putyin Rezsicsökkentés Forrás: Google Trends
- Új állatfajok Norvégiában?
Először 2019-ben figyeltek meg vadkamerával egy aranysakált Észak-Norvégiában. Ez a ragadozó - amely méretben a farkas és a róka között van - vadállat, és mivel az utóbbi 3 évben folyamatosan Norvégiában élt egy másik társával együtt, megállapítható, hogy Norvégia állatvilága egy új fajjal gyarapodott. Jarl Werner Bjerke a Nina (Norsk institutt for naturforskning) egyik vezető kutatója szerint lehet, hogy több állatfaj fog megjelenni Norvégiában a klímaváltozások következtében. Így elképzelhető, hogy olyan állatok, amelyek hozzá vannak szokva a hideg télhez - mint például a bölény, ami jelenleg Lengyelországban és Fehéroroszországban honos - északabbra fognak vándorolni a felmelegedés következtében. Továbbá elképzelhető, hogy a barnamedvék, hiúzok és farkasok, amelyek inkább Dél-Norvégiában élnek jelenleg, északabbra fognak költözni az országban. Forrás: TV2
- Új olajmezőt fedeztek fel a Norvég-tengeren
A Neptune Energy és partnerei megerősítették, hogy a Calypso próbafúrás sikeres volt, és újabb olajmezőt fedeztek fel a Norvég-tengeren. Az előzetes számítások alapján a kitermelhető kőolaj mennyisége 1-3,5 millió köbméter közé tehető, ami 6-22 millió hordónak felel meg. A Calypso a cég harmadik felfedése hat hónapon belül. A Neptune főleg a már meglévő infrakstuktúrájához közeli területeken végez keresést, hogy az újabb felfedezések költséghatékonyak legyenek. Forrás: E24
- Rekord a Black Week alatt
Az elmúlt másfél hét során a norvég posta több, mint 5 millió csomagot kezelt, ami 11,4%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Hans-Øyvind Ryen, a posta ügyvezető igazgatója szerint ez annak a jele, hogy a karácsonyi vásárlások nagy része áttolódott novemberre és az online térbe. Karácsony előtt a posta 800 ideiglenes alkalmazottat vett fel, hogy a megnövekedett forgalmat kezelni tudják. A posta az is közzétette, hogy ha azt szeretnénk, hogy a csomagunk szenteste előtt megérkezzen, akkor a feladási határidő december 16-a. Forrás: VG
- Elkezdődött a bodøi építkezés
Miután a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalának, az Eliteseriennek a küzdelmeit 60 ponttal a második helyen zárta a Bodø/Glimt együttese (18 pontos hátrányban a bajnoki címet megnyerő Molde mögött), a csapat elkezdte magát felépíteni a következő szezonra. Ennek első lépéseként megszerezték a legutóbb a török élvonalbeli Galatasaraynál szereplő, jobbhátvédként és jobboldali középpályásként is bevethető Omar Elabdellaouit. A 49-szeres norvég válogatott játékos két évre írt alá az észak-norvég csapathoz. Elabdellaoui számára ez azért is nagy visszatérés, mert amióta 2008-ban, 17 évesen a Manchester Cityhez került, azóta csak egy alkalommal fordult meg norvég klubnál. 2011-ben a Strømsgodset csapatánál kölcsönben 12 meccsen lépett pályára. Legsikeresebb éveit a görög Olimpiakosz Pireusz csapatánál teljesítette, itt 4 bajnoki címet nyert, és háromszor bekerült a görög bajnokságban a szezon álomcsapatába. Elabdellaoui a klubváltásról úgy nyilatkozott, hogy éppen időszerű hazatérnie Norvégiába felesége és három gyereke mellé. Majd azt is hozzátette a 31. születésnapját december 5-én ünneplő játékos, hogy a családon belül ez egy igen komoly kívánság volt, de ő is haza akart térni. És ugyan nem Oslóba teszi át a székhelyét, saját bevallása szerint az volt a legfontosabb, hogy a legjobb norvég csapathoz igazoljon. Jonas Grønner, a Discovery szakértője szerint Elabdellaoui – aki korábban volt már a norvég válogatott helyettes csapatkapitánya is – egy minőségi igazolás a Bodø/Glimt számára. Forrás: NRK
- Nem mindenkinek éri meg felsőoktatásban tanulni
A Központi Statisztikai Hivatal egy új felmérésében a felsőoktatás és a későbbi munka során szerzett bevétel közötti összefüggést vizsgálja. A különböző képzések között nagy eltérések vannak, de általában a hosszabb képzési idővel rendelkezők jönnek ki a legjobban. Az Unio szerint némely felsőoktatási képzések kevésbé kifizetődők, mint a gimnáziumi végzettség önmagában. Ez az olyan főiskolai és egyetemi képzésekre igaz, mint például a diakónus, óvodapedagógia, ergoterápia, fogászati asszisztens, könyvtárosképzések, pedagógia, adjunktus, ápoló és radiográfus. Az Unio vezetőjét, Ragnhild Liedet nem lepték meg az eredmények. - Az Unio már évek óta aggódik amiatt, hogy találjanak jelentkezőket az olyan képzésekre, amelyek rosszabb helyzetben vannak. Az foglalkozással rendelkezők gyakran pályát változtatnak a rossz fizetés miatt. Rámutatott, hogy a jelentkezők száma csökkenő tendenciát mutat az ilyen képzésekre [Nem mindenkinek éri meg felsőoktatásban tanulni A Központi Statisztikai Hivatal egy új felmérésében a felsőoktatás és a későbbi munka során szerzett bevétel közötti összefüggést vizsgálja. A különböző képzések között nagy eltérések vannak, de általában a hosszabb képzési idővel rendelkezők jönnek ki a legjobban. Az Unio szerint némely felsőoktatási képzések kevésbé kifizetődők, mint a gimnáziumi végzettség önmagában. Ez az olyan főiskolai és egyetemi képzésekre igaz, mint például a diakónus, óvodapedagógus, [ergoterapi] fogászati asszisztens, könyvtárosképzések, pedagógia, [allmennfaglærer], adjunktus, ápoló és radiográfus. Ragnhild Liedet nem lepték meg az eredmények. - Az Unio már évek óta aggódik emiatt. Nehezebb jelentkezőket találni a rosszabb helyzetben lévő képzésekre. Ezeknek a foglalkozásoknak a képviselői gyakran pályát váltanak az alacsony fizetés miatt. Rámutatott, hogy a jelentkezők száma csökkenő tendenciát mutat ezeken a szakokon, és ha nem tesznek lépéseket a változás érdekében, a helyzet tovább fog romlani. Forrás: ABC Nyheter
- Norvégiaban tartják a NATO tavaszi találkozóját
Anniken Huitfeldt külügyminiszter meghívására a NATO tagállamok külügyminiszterei Norvégiában fognak találkozni 2023 tavaszán. Finnország és Svédország is hamarosan tagja lesz a szövetségnek, amint Magyarország és Törökország jóváhagyja a két ország csatlakozási szándékát. Magyarország azt ígérte, hogy az új évben jóváhagyja a skandináv országok csatlakozását, Törökország viszont tovább folytatja a tárgyalásait a NATO bővítéséről. Forrás: ABC Nyheter
- Ki lőtte az év gólját?
Miután a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalának, az Eliteseriennek november 13-án véget értek a küzdelmei (a Molde lett a bajnok 78 pontot szerezve, a Bodø/Glimt 2. lett 60 ponttal, a 3. helyet a Rosenborg csípte el 56 pontot gyűjtve), szavazás indult, hogy ki lőtte az év gólját. A VG listájára öt találat került fel videó formájában. Íme a jelöltek: 1.: Kristoffer Ødemarksbakken, az Aalesund játékosaként a Bodø/Glimt ellen saját térfeléről talált be (dátum: 2022. 07. 30., végeredmény: 2-1 a Bodø javára)2.: A Lillestrømöt erősítő, a szezon után visszavonuló Pål André Helland a Jerv ellen egy igazi föld-levegő rakétát eresztett el (dátum: 2022. 04. 09., végeredmény: 4-0 a Lillestrøm javára)3.: Az akkor még a Strømsgodsetben játszó Lars-Jørgen Salvesen a Lillestrøm ellen szerzett mesteri találata (dátum: 2022. 06. 26., végeredmény: 3-0 a Strømsgodset javára)4.: A Tromsø csatárcsillaga, August Mikkelsen szépségdíjas szabadrúgásgólt szerzett a Bodø/Glimt ellen (dátum: 2022. 09. 11., végeredmény: 3-2 a Tromsø javára)5.: A Rosenborg svéd középpályása, Stefano Vecchia a Vålerenga ellen remekbeszabott lövéssel pókhálózta ki a hosszú felsőt (dátum: 2022. 05. 29., végeredmény: 4-0 a Rosenborg javára)(A gólokat tartalmazó videók csak Norvégiában érhetők el, vagy külföldről VPN-nel) Forrás: VG
- 120 nap börtön illegális drónhasználatért
120 nap börtönbüntetésre ítéltek egy orosz állampolgárságú férfit, akit a finnmarki Storskognál ellenőriztek október 11-én. A vámellenőrzés során két drónt, kamerákat, adathordozókat és egyéb technikai eszközöket is találtak. A férfinél három útlevelet is találtak: két oroszt és egy izraelit. Az elítélt férfi 47 alkalommal használta a drónját augusztus 27. és október 11. között. Forrás: ABC Nyheter
- Olcsóbb lett az üzemanyag
Az utóbbi napokban 20 korona alá került a benzin és a dízel ára az egész országban: Oslóban a 18 korona volt a benzin, a dízel pedig 19, míg az askeri Slemmestad-ban 16,98 koronába került a dízel litere december 2-án, pénteken reggel. Ez az ár alacsonyabb, mint októberben, amikor az átlagár 22,89 és 24,15 korona között mozgott: más szóval a benzin majdnem 5 koronával lett olcsóbb október óta, de még így is drágább, mint egy évvel ezelőtt. - Az áresésnek több tényezője is van - mondja Helge André Martinsen, a DNB analitikusa: az egyik az olaj és dízel árának világpiaci esése, a másik a norvég korona erősödése az amerikai dollárral szemben. Forrás: Nettavisen
- Robbanás hatására kiszakadt egy siló oldala Romerikénél: Két ember megsérült
Két embert kellett egészségügyi ellátásban részesíteni, miután péntek reggel megsérült egy siló Frognernél. Az egyik sérült állítólag 50 métert repült. A robbanás oka valószínűleg a siló túltöltése volt. A siló egy cementgyártó cég tulajdona. A balesetből kifolyólag a korábban a silóban tárolt cementpor borítja a környező terület nagy részét. Ketten részesültek egészségügyi ellátásban. Sérülésük nem súlyos, azonban mindkettejüket elszállították a kórházba kivizsgálásra. - Az egyiket sérültet cementpor borítja, a másik pedig a nyomás hatására kiszakadt fal közelében volt. Ébren van, de hátfájásról panaszkodott. Hans Kristian Jørgensen katasztrófavédelmi menedzser szerint az egyik sérült 50-60 métert repülő a túlnyomás miatt kialakult robbanás során. - Nincsenek súlyos sérüléseik, de mikor az épület összeomlott, egy nyomáshullám arrébb repítette őket, sérüléseik ebből adódnak. Egyelőre az sem tisztázott, hogy az épületben milyen károk keletkeztek, a rendőrség próbálja kideríteni, hogy mekkora kiterjedésű a sérülés, és fennáll-e a veszélye annak, hogy az épület további részei összedőlhetnek. A rendőrség először azt jelentette, hogy robbanásról van szó, de később ezt javították, és már csak a siló meghibásodásáról beszéltek. Forrás: VG
- A Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki Trøndelagban és Møre og Romsdal régiójára.
Az elkövetkezendő 24 órában 10-25 centiméternyi hóesés várható. Forrás: ABC Nyheter
- Kitört a szalmonella
Cathrine Signe Svindland, a Mattilsynet élelmiszerbiztonsági tanácsadója szerint eddig 42 ember fertőződött meg szalmonellával, akik november első hetei során kapták el a betegséget. A betegséget a Salmonella Angina nevű baktérium okozza, amely a szalmonella Norvégiában és Európa többi részén jellemző variánsa, jelentette be a Népegészségügyi Intézet (Folkehelseinstituttet, FHI) hétfő délután. A szalmonella-baktériumok főleg az élelmiszereken keresztül terjednek, de a fertőzés forrása jelenleg még ismeretlen. A Mattilsynet most azon dolgozik,hogy információkat gyűjtsön a fertőzött emberektől arról, hogy mit fogyasztottak és mivel kerültek kapcsolatba. - Többek között a vásárlások nyugtáira vagyunk kíváncsiak, hogy pontosabban lehessen tudni, mit, mikor és hol vásároltak – mondta Svindland. Hozzátette, hogy a betegség kitörésének kutatása hosszú ideig tart és bonyolult folyamat. Nem mindig lehetséges megtalálni a fertőzés forrását. Nemzetközi viszonylatban a leggyakoribb fertőzésforrás a hús, de a tojás, a nem pasztőrözött tejtermékek, valamint a szennyezett zöldségek és gyümölcsök is okozhatnak megbetegedést. Forrás: VG
- Boldog születésnapot Vinmonopolet!
100 éve, november 30-án alapították az AS Vinmonopoletet. Az állami lánchoz ma már 340 üzlet tartozik, és évi 118,4 millió liter alkoholt értékesítenek. A Vinmonopolet megalapításának több indoka is volt, nem csupán az alkohol káros hatásainak visszaszorítása. Az első világháború elején betiltották a szeszes italok gyártását, hogy csökkentsék a gyártási folyamathoz szükséges krumpli- és gabonafelhasználást. Ezután az 1919-es népszavazáson betiltották a szeszes italok és a likőrborok forgalmazását, hogy az alkoholfogyasztás negatív egészségügyi és szociális következményeit csökkentsék. A döntés azonban azonnal nemzetközi kereskedelmi kérdéseket vetett fel: Spanyolország és Portugália is azzal fenyegetőzött, hogy nem importálnak több norvég halat, ha nem exportálhatnak többé likőrbort Norvégiába. Erre válaszul megalakult a norvég Vinmonopolet, illetve véget ért a szesztilalom. A “Polet” (szerk: köznyelvben így nevezik a Vinmonopoletet) gyorsan fejlődött, tavaly már 35 ezer terméket értékesítettek. A cégnek 1900 alkalmazottja van, de vannak önkiszolgáló pontok is, amik szintén hozzájárulnak az eladások folyamatos növekedéséhez. Forrás: ABC Nyheter
- Hamarosan elérhető a patikákban a "koronavírus-tabletta"
Jövő héttől a norvég patikákban is kapható lesz a Pfizer Paxlovid nevű koronatablettája, melyet a súlyos koronavírusos tünetek csökkentésére fejlesztettek ki. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy tabletta elsősorban az idősek és a különböző alapbetegségekkel rendelkezők számára javasolt, mivel csökkenti a koronavírusos megbetegedés súlyos lefolyásának kockázatát, ezáltal csökkenthető az egészségügyi rendszer terhelése is. Espen Nakstad azt mondta a VG-nek, hogy az a céljuk, hogy a tablettával történő korai kezelés felajánlásával megelőzzék a kórházi felvételeket. Fontos megemlíteni, hogy azoknál a betegeknél, akiknél alacsony a súlyos betegségek kialakulásának kockázata, a tablettáknak csekély haszna van. A gyógyszer receptköteles és december 8-tól lesz elérhető a norvég patikákban. Forrás: VG
- Illegális királyrákszállítmányt fogtak a vámosok
A norvég vámhatóság munkatársai 1,2 millió korona értékű királyrákszállítmányt foglaltak le a Norvégia és Svédország közötti határállomáson Kongsvinger közelében. A királyrákokat illegálisan halászták, és Svédországon keresztül szállították volna Kelet-Norvégiába. Forrás: NRK
- Újra sokat költenek a norvégok Svédországban
A koronavírus-járvány alatt 2020-ban bevezetett szigorú korlátozások és határlezárások miatt erősen csökkent a svédországi határmenti vásárlások száma. A korlátozások tavalyi enyhítése után ugyan megint emelkedni kezdett az ingázók száma, de igazán csak idén a harmadik negyedévben érte el nagyjából a korábbi szintet, ugyanis ebben a negyedévben 3,3 milliárd koronát költöttek a norvégok a svéd határon, ami már megközelíti a pandémia előtti számokat. Mindez történik annak ellenére, hogy Svédországban rendkívül magas volt az infláció: 1 év alatt 10,8%, míg Norvégiában 13%-kal nőtt az élelmiszerek ára, addig Svédországban 16%-kal. Az NHO, a munkaadók szövetsége aggódik, hogy a svéd határ melletti üzletekben megszűnhetnek azok az állások, amelyek a pandémia alatt jöttek létre. A szövetség képviselője, Petter Haas Brubakk továbbá rámutat arra, hogy a népesség 45%-a a határtól csupán kevesebb mint 2 órányira lakik. Emiatt Brubakk azt követeli, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a norvég munkahelyek védelmének érdekében. Ole André Myhrvold, a Senterpartiet képviselője szerint azonban a kormány már tett fontos lépéseket: csökkentették az üzemanyagárakat, illetve támogatják a norvég élelmiszertermelést, az intézkedések következménye pedig, hogy a munkanélküliségi ráta rekord alacsony. Forrás: Nettavisen
- A Nemzeti Múzeum az év legcsúnyább új építésű épülete
Az Arkitekturopprøret az oslói Nemzeti Múzeumot kiáltotta ki az év legcsúnyább új építésű épületének, míg a vestby-i Ramme Fjordhotel tiszteletdíjban részesült. Összesen tizenegy nevezett “versenyzett” a nem túl elismerő Grøss-medaljen díjért. A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy a díjat az oslói Nemzeti Múzeum nyeri el, a szavazatok 22 százalékával, írja a Vårt Oslo. - Tekintettel a biztonságra és a sérülékeny műalkotásokra, egy múzeumban korlátozott annak a lehetősége, hogy mennyire lehet nyitott. Azonban a Nemzeti Múzeum esetében rendkívül kevéssé figyeltek a környezetre, és ez egy olyan monolitikus hatást eredményezett, amelyre senki nem volt kíváncsi – írta a zsűri. A második és harmadik helyet a tromsøi Skir és a trondheimi Nye Valentinlyst foglalják el, a szavazatok 13,9 és 11,9%-ával. A tiszteletdíjat a vestby-i Ramme Fjordhotell érdemelte ki, a szavazatok 21,7%-ával. Forrás: Nettavisen
- Új fejezet a Northug-család történetében
A finnországi Rukában zajló sífutó világkupán november 25-én a férfiak 1,4 kilométeres távján Even Northug (a legendás Petter Northug öccse) megszerezte első világkupa-érmét, miután a második helyen futott be a célba, Johannes Høsflot Klæbo mögött, de Pål Golberg és Erik Valnes előtt (akik a 3. és a 4. helyet szerezték meg). Ennek a TV2 szakértőjeként a helyszínen tartózkodó Petter is örült, aki egy egészen jól hallható diadalüvöltéssel nyugtázta öccse sikerét. A szakértő a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy hihetetlenül büszke Evenre, és rengeteget jelent neki ez az ezüstérem. A Northug-családban ezzel Even lett a harmadik, aki érmet nyert a világkupán (Petter 38 aranyat nyert 13 VB-arany, és két olimpiai győzelem mellett, míg Tomas egy világkupa-arannyal büszkélkedhet). Petter elismerésének adott hangot, kifejtve, hogy legfiatalabb öccse képes sebességet váltani, és mindig az elődöntőre, illetve a döntőre időzíteni a legjobb formáját. Korábban ez számított Even komoly gyengeségének. Maga a boldog ezüstérmes is megszólalt, ő úgy vélekedett, hogy jó dolog, ha a testvére örül a sikerének. Majd azt is hozzátette, hogy nagyszerű dolog, hogy dobogóra állhatott. Forrás: VG
- Egyre többeknek jelent gondot a karácsony
Az Ipsos idei felmérése szerint egyre több azoknak a száma, akik nem várják valami miatt a karácsonyt. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy nem várja az ünnepeket, elsősorban a szűkös anyagi források miatt. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy kevesebb élelmiszert fog karácsonyra vásárolni a korábbi évekhez képest, és minden harmadik válaszadó kevesebbet szán az ajándékokra. A statisztika arra is rámutatott, hogy az ajándékok vásárlása miatt aggódnak a legtöbben (37%). Ez az érték 2018-ban még csak 2% volt. Ez a nagymértékű változás a megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer, üzemanyag) drasztikus emelkedésének tudható be. Forrás: ABC Nyheter
- Mesteri norvég fordítás
A női kézilabda EB ljubjanai döntőjében északi rangadót rendeztek november 20-án Norvégia és Dánia részvételével. Ez a párosítás egyben a 2004-es döntő megismétlése volt, amit akkor Norvégia nyert 27-25-re. A történelem most megismételte önmagát, és Norvégia 27-25-re győzött. A 2022-es döntőben a kapuban Katrine Lunde, mezőnyben pedig Nora Mørk brillírozott. Lunde 10 kapuralövésből 4-et kivédett, míg Mørk kilenc lövésből nyolc gólt szerzett. Ráadásul úgy sikerült a norvég nemzeti csapatnak nyernie, hogy szinte végig hátrányban voltak. Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány szerint a csapatból kivétel nélkül mindenki fenomenális munkát végzett, és ő hihetetlenül örül a kézis lányok és az egész norvég kézilabdázás sikerének. Nora Mørk a Viaplaynek úgy nyilatkozott, hogy ez az egész teljesen szürreális. Szerinte az egész meccs egyetlen hatalmas hullámvasút volt. Majd azt is hozzátette, hogy csak és kizárólag büszkeséget érez, és nem igazán érti, hogy ezt mégis hogy sikerült megcsinálni. Mørk álláspontja szerint a csapat ráadásul szinte az egész meccsen behúzott kézifékkel játszott, és csak önmagát tudja ismételni, nem tudja, hogy tudták megnyerni a döntőt. A meccsen egészen az 53. percig kellett várni, hogy Norvégia vezetést szerezzen, de ami a legfontosabb, hogy ezt az előnyt a lefújásig sikerült megőrizni, sőt növelni is. Henny Reistad szerint rendkívül kellemes dolog, hogy az egész meccsen küszködnek, majd a végén megfordítják és megnyerik azt. A kapusposzton remeklő, 40%-os hatékonysággal védő Katrine Lunde fantasztikusnak nevezte a mérkőzést. A 42 éves veterán leszögezte, hogy remek tapasztalat volt szinte végig hátrányban lenni, majd a végén behúzni a meccset. A döntőben Norvégia finoman szólva is beragadt a rajtnál. Az első 20 percben mindösszesen ötször tudtak túljárni Sandra Toft eszén. A dánoknak támadásban is jobban ment, a végül hat gólig jutó Louise Burgaard többször is átjátszotta a norvég védelmet. A vége felé kissé beindult a szekér, és a norvégok 12-15-ös hátránnyal vonulhattak szünetre. A második 30 percet egyértelműen jobban kezdte a norvég csapat, de egyenlíteni vagy fordítani sokáig nem tudott még. Amikor Norvégia a legjobban kínlódott, bejött Katrine Lunde, és több fontos védésével átsegítette hazája csapatát a holtponton. Ennek köszönhetően 10 perccel a vége előtt 22-22 állt az eredményjelzőn. Majd pedig 7 perccel a vége előtt 23-24-re Norvégia átvette a vezetést és megszerezte kilencedik EB-aranyát egy mesterien kivitelezett fordítással. Forrás: VG
- Norvégia több, mint 1 milliárd korona értékben szállított fegyvert Katarba az idén
2022-ben eddig több, mint 1,3 milliárd korona értékben szállított Norvégia fegyvereket Katarnak, írja a Vårt Land az SSB számadatai alapján. A nagyarányú értékesítés hátterében egy 2019-es megállapodás áll, amelyben a Kongsberg fegyvergyártó cég kötelezte magát arra, hogy Nasams-2 légvédelmi rendszert fog szállítani, egy, az amerikai érdekeltségű Raytheon és Katar közötti nagyobb megállapodás keretén belül. A Teknisk Ukeblad szerint a szerződés a Kongsbergre vonatkozó része 5,6 milliárd koronát fog kitenni. - Úgy gondolom, problémás olyan rezsimekbe szállítani fegyvert, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és amelyek nem demokratikusak. Végig kell gondolni, hogy ez milyen politikai üzenetet közvetít - mondta Nicholas Marsh. a Prio kutatója. A Norvégiában érvényes fegyverkereskedelmi szabályok megkövetelik, hogy ne szállítsanak fegyvert olyan területekre, ahol háború van. Katart nem érinti ez a szabály, azonban Marsh úgy gondolja, Norvégia ezzel azt üzeni, hogy ez a fajta rezsim elfogadható. Forrás: VG
- Újabb csúcson az Olajalap
Az Olajalap koronában mért értéke az év elején csökkent, de a tőzsdeindexek újabb emelkedése és a korona árfolyamának változása miatt újra emelkedésnek indult. Pénteken az érték meghaladta a 12 600 milliárd koronát. Az Olajalap megerősítette az E24-nek, hogy az alap értéke csütörtök este új rekordot ért el, valamivel több mint 12 500 milliárd koronát. Az Olajalap honlapján található nem hivatalos számláló szerint pénteken az érték tovább emelkedett, 12 617 milliárd koronára. A 2022-es év első napján az alap értéke 12 340 milliárd korona volt. Forrás: E24
- Olcsóbb lesz a tömegközlekedés Akershus területén
Átlagosan 20%-kal, de akár 40%-kal olcsóbb lesz az egy utazásra szóló jegy az új Reis jegyrendszernek köszönhetően a Ruters összes akershusi vonalán. Az AP és a SP megállapodott a SV-vel, MDG-vel és a Rødt-tel Viken megye jövő évi költségvetéséről. Emellett az oslói városvezetés is elfogadta a jegyárak csökkentését jövő áprilistól a fővárosi 1-es zónában. Forrás: NRK
- Norvégia 2,5 millárd koronával járul hozzá, hogy Indonézia felhagyjon a szénenergiával
A “Just Energy Transition Partnership” klímaegyezmény keretében a világ leggazdagabb országai - köztük Norvégia - 200 milliárd koronával finanszírozzák azt a klímaprojektet, amelynek a hosszútávú célja az indonéz szénbányászat megszüntetése. Indonézia a világ negyedik legnagyobb széntermelő országa és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb gázexportőre. Az ország vezetői elszántak, hogy csökkentsék az ország károsanyag-kibocsátásák. A 75 millió lakosú országban az éghajlatváltozás miatt az időjárás szélsőségessé vált, és gyakoriak a katasztrófák. A klímaegyezmény keretén belül az ország vállalja, hogy 2030-ig az energia 34%-a megújuló forrásokból fog származni. 2050-re pedig teljesen felhasznak a szénenergia használatával. Hasonló megállapodások megkötése van folyamatban Vietnammal, Indiával és Szenegállal. Anne Beate Tvinnereim fejlesztési miniszter úgy véli, ezek a megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek mind a Párizsi Megállapodás, mind a fenntarthatósági célok eléréséhez. 2021-ben azonban a világ országai mindössze 67 milliárd dollárt adtak a közepes és alacsony jövedelmű országok klímaprojektjeinek finanszírozására. A nyugati országokat azonban kritika érte, mert a pénz nagy részét kölcsönként adták. A külügyminisztérium szerint a 200 milliárd korona nagy részét kölcsönként adják Indonéziának, amit sokan igazságtalannak éreznek. Forrás: E24
- Minden 18 év feletti számára megnyílik a lehetőség a 4. dózis felvételére
Péntektől az egészségügyi hatóságok ajánlása alapján minden, 18 év feletti lakos számára megnyílik a lehetőség, hogy felvegye a negyedik oltást a koronavírus elleni vakcinából. Az FHI ajánlásának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium közleményében azt írta, minél több embernek ajánlják fel a vakcinát, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a járvány egy részét megállítani a télen. Az FHI munkatársa, Are Stuwitz Berg egy sajtóközleményben azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy megnyílik a lehetőség a frissítő adag felvételére, nem azt jelenti, hogy szerintünk ebben a korcsoportban mindenkinek fel kell vennie az újabb adagot, hanem azt, hogy azok, akik ezt meg szeretnék tenni, megkapják rá a lehetőséget. Forrás: Aftenposten
- Støre nemzetközi értékelése
Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre (AP) a harmadik legrosszabb helyen végzett a 22 országban végzett felmérésben, amelyben a kormányfők népszerűségét vizsgálták. Az Aftenposten szerint a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett Støre munkájával. 71% elégedetlen, és 5% nem foglalt állást. Csupán a cseh Petr Fiala és a dél-koreai Yoon Seok-youl végeztek rosszabb helyen a felmérésben résztvevő 22 miniszterelnök közül. Az első helyre India miniszterelnöke, Narendra Modi került. A felmérést az amerikai Morning Consult végezte, és 834 norvég válaszolt a kérdésekre az interneten. Az Aftenposten írására reagálva Kjersti Stenseng, az Arbeiderpartiet titkára azt mondta, hogy Støre a kormány és az ország legelső és leginkább látható embere. - Amikor sokan bizonytalanságban élnek egyéni költségvetésüket illetően, és érzékelik, hogy a helyzet negatív hatással van rájuk, egyértelmű az üzenet. Ez érinti a pártot, és különösen Jonas Gahr Størét – mondta. Forrás: VG
- Az NRK fotó, ami világhírűvé vált
A 13 éves ukrán fiú, Glib fényképe rövid idő alatt bejárta a világot az Interneten. A fényképet az NRK fotósa, a magyar származású díjnyertes fotós, Hajdú D. András készítette néhány nappal azután, hogy Herszon városa felszabadult az orosz megszállás alól. Hajdú az NRK riporterével, Roger Sevrin Brulanddal együtt az ukrán háború dokumentálásán dolgozott. Hajdú elmondta, hogy meglepődött a városban uralkodó közhangulaton, mert arra számított hogy ünnepelni fog a tömeg. Ehelyett mindenki sokkos állapotban állt a téren, ahol kitűnt a tömegből a kisfiú, akinek a dühös tekintete egyből felkeltette a fotós érdeklődését. Egy háborút átélt gyermeki tekintet sok mindent elmond a háború kegyetlenségeiről. Hajdú D. András az elmúlt 15 évben a világ szinte minden táján dolgozott, többek között a National Geographic, a The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg és az ENSZ munkatársaként. A fotó megjelenése után francia újságírók újra megkeresték Glibet, és megkérdezték, mi a véleménye a híressé vált fotóról. A kisfiú azt válaszolta, büszke rá, hogy sokan felismerik, azonban azt is hozzátette, hogy a fotón koszosnak és gonosznak néz ki, amit nem annyira szeret. Forrás: NRK
- A cenzúra áldozatai
Petter Northug egykori, és Johannes Høsflot Klæbo jelenlegi egyes számú norvég férfi sífutó-klasszis november 25-i nyilatkozatukban egyértelműen kifejtették, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háborúról, és az oroszok emiatti kizárásáról a versenyekből. Az orosz médiában erre rendkívül meglepő módon teljesen őszintén reagáltak, és javarészt teljesen elhallgatták ezeket a reakciókat (őszinteség orosz média módra). Az orosz internetes újság, a Championat, ami közelről követi a sífutás világában zajló eseményeket, és beszámolt a TV 2 Aleksandr Bolsjunovval készített interjújáról is. Majd azt is megírták, hogy Petter Northug és Johannes Høsflot Klæbo hogyan reagáltak erre szintén a TV 2-nek nyilatkozva. Csak van egy kis bökkenő. Az eredeti interjúban Northug az alábbi kijelentést teszi: „Oroszország háborúban áll Ukrajnával, Bolsjunov!” A Championat által leközölt verzióban ez így változott meg: „Nézd mi történik Ukrajnában, Bosjunov!” Klæbo szavait is teljesen kiforgatták. Eredetileg azt mondta, hogy: „A háborúnak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” Ehelyett a cenzúrázott változat így hangzik: „Ami napjainkban a világban zajlik, annak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” A megváltoztatott indoklása az volt, hogy bizonyos szavakat meg kellett változtatni, hogy megfeleljenek az Orosz Föderáció törvényeinek. Ivar Dale, a Norvég Helsinki Bizottság vezető tanácsadója abszurdnak minősítette az orosz helyzetet, hogy bizonyos szavakat nem használhatnak, hozzátéve, hogy az internetes újságoknak Oroszországban nincs választási lehetőségük, ha meg akarnak felelni a törvényeknek (például tilos háborúnak nevezni azt, amit Oroszország Ukrajnában művel. Illetve aki álhírnek minősített információkat terjeszt, vagyis olyasmit állít, ami nem az orosz fél sikerekről szól, hanem a valóságról, az akár 15 évre börtönbe kerülhet az igazság kimondása miatt). Atle Grønn ruszisztika-professzor egyáltalán nincs meglepődve a netes újság húzásán. Szerinte ritka az, hogy az orosz újságok szó szerinti kritikát közölhetnek le, és a Championatnak sincs más választása, mint hogy a rezsim játékszabályai szerint játsszon. A professzor azt is hozzátette, hogy az emberi természetnek alapvető része az igazság megszépítése, és az sem lepi meg, hogy ebben az esetben megszépítik az igazságot. Forrás: NRK
- A kormány 2023-ban 35 ezer menekült betelepítésére kéri a kommune-ket
A 2022-ben érkezett menekültek nagy része valószínűleg 2023-ban is Norvégiában marad – mondta a miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az IMDI pénteken levelet küldött a kommunéknek, hogy felmérjék, hány menekültet tudnak betelepíteni. Idén eddig több, mint 32 000 menekült telepedett le, vagy készül letelepedni. A legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Forrás: UTROP
- Megemlékezés a norvégiai zsidókról
Idén 80 éve, hogy november 26-án a SS Donau hajó elhagyta Oslo kikötőjét 529 zsidóval a fedélzetén. A célállomás a nácik legnagyobb koncentrációs tábora, a lengyelországi Auschwitz volt, ahonnan csak 9-en tértek vissza élve. A hajó december 1-jén érkezett meg a táborba. A munkaképesnek minősített férfiakat kényszermunkára fogták, míg a nőket, gyermekeket és időseket egyenesen a gázkamrákba terelték. A megemlékezésre az oslói városházán kerül sor, melynek során Jonas Gahr Støre miniszterelnök is beszédet mond. Idén 10 éve annak, hogy Jens Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke hivatalosan bocsánatot kért a norvégiai zsidóktól. Az Akershus erődnél található egy különleges emlékmű, ahol a holokauszt zsidó áldozatairól emlékeznek meg. Az összesen 757 botlatókövet tartalmazó projektet egy német művész, Gunter Demning indítottta el, és 12 évig tartott a kövek elhelyezése. Az utolsó botlatókövet Mette-Marit koronahercegnő helyezte el idén. Minden egyes kő egy embert jelképez az illető nevével, születési és halálozási évével. Norvégiából összesen 773 zsidót deportáltak három a SS Donau, a Monte Rosa és a Gotenland nevű hajón. Közülük csak 38-an maradtak életben. 1945. január 16-án a SS Donau hajót két norvég szabotőr (Max Manus és Roy Nielsen) Drøbak közelében elsüllyesztette. (Szerk: Ezt a nevezetes eseményt is megörökíti a Max Manus című 2008-ban készült norvég film: Forrás: IMDB és ABC Nyheter
- Norvégia meghosszabbítja az egészségügyi együttműködését Ukrajnával
A kormány 2023. áprilisáig meghosszabbította azt a köttelezettségvállalását, amiben az ukrán betegek európai kórházakba történő szállítását vállalta. Norvégia a háború kezdete óta 543 ukrán beteget szállított megfelelő egészségügyi intézménybe. Forrás: Regjeringen
- MANO MAGAZIN 2022. 47 hét
Itt a vasárnap, itt van az újabb színes hírcsokor. A honlapot érintő központi hiba miatt a sajnos a heti hírek aloldal nem működik, így a heti híreket jelenleg vészmegoldásként ebben a formátumban tudjátok elolvasni. Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok. Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalainkat (Magyar-Norvég Galéria, és MaNo light), illetve a Discord szerver is vár benneteket. Néhány hír a heti válogatásból Fellendülő svédországi bevásárlóutak A legcsúnyább épület Karácsonyi ló Sífutás és cenzúra (Haalandmentes hét van) Jó olvasást kívánunk! Újra sokat költenek a norvégok Svédországban A koronavírus-járvány alatt 2020-ban bevezetett szigorú korlátozások és határlezárások miatt erősen csökkent a svédországi határmenti vásárlások száma. A korlátozások tavalyi enyhítése után ugyan megint emelkedni kezdett az ingázók száma, de igazán csak idén a harmadik negyedévben érte el nagyjából a korábbi szintet, ugyanis ebben a negyedévben 3,3 milliárd koronát költöttek a norvégok a svéd határon, ami már megközelíti a pandémia előtti számokat. Mindez történik annak ellenére, hogy Svédországban rendkívül magas volt az infláció: 1 év alatt 10,8%, míg Norvégiában 13%-kal nőtt az élelmiszerek ára, addig Svédországban 16%-kal. Az NHO, a munkaadók szövetsége aggódik, hogy a svéd határ melletti üzletekben megszűnhetnek azok az állások, amelyek a pandémia alatt jöttek létre. A szövetség képviselője, Petter Haas Brubakk továbbá rámutat arra, hogy a népesség 45%-a a határtól csupán kevesebb mint 2 órányira lakik. Emiatt Brubakk azt követeli, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a norvég munkahelyek védelmének érdekében. Ole André Myhrvold, a Senterpartiet képviselője szerint azonban a kormány már tett fontos lépéseket: csökkentették az üzemanyagárakat, illetve támogatják a norvég élelmiszertermelést, az intézkedések következménye pedig, hogy a munkanélküliségi ráta rekord alacsony. Forrás: Nettavisen Olcsóbb lesz a tömegközlekedés Akershus területén Átlagosan 20%-kal, de akár 40%-kal olcsóbb lesz az egy utazásra szóló jegy az új Reis jegyrendszernek köszönhetően a Ruters összes akershusi vonalán. Az AP és a SP megállapodott a SV-vel, MDG-vel és a Rødt-tel Viken megye jövő évi költségvetéséről. Emellett az oslói városvezetés is elfogadta a jegyárak csökkentését jövő áprilistól a fővárosi 1-es zónában. Forrás: NRK Støre nemzetközi értékelése Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre (AP) a harmadik legrosszabb helyen végzett a 22 országban végzett felmérésben, amelyben a kormányfők népszerűségét vizsgálták. Az Aftenposten szerint a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett Støre munkájával. 71% elégedetlen, és 5% nem foglalt állást. Csupán a cseh Petr Fiala és a dél-koreai Yoon Seok-youl végeztek rosszabb helyen a felmérésben résztvevő 22 miniszterelnök közül. Az első helyre India miniszterelnöke, Narendra Modi került. A felmérést az amerikai Morning Consult végezte, és 834 norvég válaszolt a kérdésekre az interneten. Az Aftenposten írására reagálva Kjersti Stenseng, az Arbeiderpartiet titkára azt mondta, hogy Støre a kormány és az ország legelső és leginkább látható embere. - Amikor sokan bizonytalanságban élnek egyéni költségvetésüket illetően, és érzékelik, hogy a helyzet negatív hatással van rájuk, egyértelmű az üzenet. Ez érinti a pártot, és különösen Jonas Gahr Størét – mondta. Forrás: VG Újabb csúcson az Olajalap Az Olajalap koronában mért értéke az év elején csökkent, de a tőzsdeindexek újabb emelkedése és a korona árfolyamának változása miatt újra emelkedésnek indult. Pénteken az érték meghaladta a 12 600 milliárd koronát. Az Olajalap megerősítette az E24-nek, hogy az alap értéke csütörtök este új rekordot ért el, valamivel több mint 12 500 milliárd koronát. Az Olajalap honlapján található nem hivatalos számláló szerint pénteken az érték tovább emelkedett, 12 617 milliárd koronára. A 2022-es év első napján az alap értéke 12 340 milliárd korona volt. Forrás: E24 A kormány 2023-ban 35 ezer menekült betelepítésére kéri a kommune-ket A 2022-ben érkezett menekültek nagy része valószínűleg 2023-ban is Norvégiában marad – mondta a miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az IMDI pénteken levelet küldött a kommunéknek, hogy felmérjék, hány menekültet tudnak betelepíteni. Idén eddig több, mint 32 000 menekült telepedett le, vagy készül letelepedni. A legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Forrás: UTROP Egyre többeknek jelent gondot a karácsony Az Ipsos idei felmérése szerint egyre több azoknak a száma, akik nem várják valami miatt a karácsonyt. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy nem várja az ünnepeket, elsősorban a szűkös anyagi források miatt. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy kevesebb élelmiszert fog karácsonyra vásárolni a korábbi évekhez képest, és minden harmadik válaszadó kevesebbet szán az ajándékokra. A statisztika arra is rámutatott, hogy az ajándékok vásárlása miatt aggódnak a legtöbben (37%). Ez az érték 2018-ban még csak 2% volt. Ez a nagymértékű változás a megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer, üzemanyag) drasztikus emelkedésének tudható be. Forrás: ABC Nyheter Megemlékezés a norvégiai zsidókról Idén 80 éve, hogy november 26-án a SS Donau hajó elhagyta Oslo kikötőjét 529 zsidóval a fedélzetén. A célállomás a nácik legnagyobb koncentrációs tábora, a lengyelországi Auschwitz volt, ahonnan csak 9-en tértek vissza élve. A hajó december 1-jén érkezett meg a táborba. A munkaképesnek minősített férfiakat kényszermunkára fogták, míg a nőket, gyermekeket és időseket egyenesen a gázkamrákba terelték. A megemlékezésre az oslói városházán kerül sor, melynek során Jonas Gahr Støre miniszterelnök is beszédet mond. Idén 10 éve annak, hogy Jens Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke hivatalosan bocsánatot kért a norvégiai zsidóktól. Az Akershus erődnél található egy különleges emlékmű, ahol a holokauszt zsidó áldozatairól emlékeznek meg. Az összesen 757 botlatókövet tartalmazó projektet egy német művész, Gunter Demning indítottta el, és 12 évig tartott a kövek elhelyezése. Az utolsó botlatókövet Mette-Marit koronahercegnő helyezte el idén. Minden egyes kő egy embert jelképez az illető nevével, születési és halálozási évével. Norvégiából összesen 773 zsidót deportáltak három a SS Donau, a Monte Rosa és a Gotenland nevű hajón. Közülük csak 38-an maradtak életben. 1945. január 16-án a SS Donau hajót két norvég szabotőr (Max Manus és Roy Nielsen) Drøbak közelében elsüllyesztette. (Szerk: Ezt a nevezetes eseményt is megörökíti a Max Manus című 2008-ban készült norvég film: Forrás: IMDB és ABC Nyheter Norvégia több, mint 1 milliárd korona értékben szállított fegyvert Katarba az idén 2022-ben eddig több, mint 1,3 milliárd korona értékben szállított Norvégia fegyvereket Katarnak, írja a Vårt Land az SSB számadatai alapján. A nagyarányú értékesítés hátterében egy 2019-es megállapodás áll, amelyben a Kongsberg fegyvergyártó cég kötelezte magát arra, hogy Nasams-2 légvédelmi rendszert fog szállítani, egy, az amerikai érdekeltségű Raytheon és Katar közötti nagyobb megállapodás keretén belül. A Teknisk Ukeblad szerint a szerződés a Kongsbergre vonatkozó része 5,6 milliárd koronát fog kitenni. - Úgy gondolom, problémás olyan rezsimekbe szállítani fegyvert, ahol nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és amelyek nem demokratikusak. Végig kell gondolni, hogy ez milyen politikai üzenetet közvetít - mondta Nicholas Marsh. a Prio kutatója. A Norvégiában érvényes fegyverkereskedelmi szabályok megkövetelik, hogy ne szállítsanak fegyvert olyan területekre, ahol háború van. Katart nem érinti ez a szabály, azonban Marsh úgy gondolja, Norvégia ezzel azt üzeni, hogy ez a fajta rezsim elfogadható. Forrás: VG Norvégia 2,5 millárd koronával járul hozzá, hogy Indonézia felhagyjon a szénenergiával A “Just Energy Transition Partnership” klímaegyezmény keretében a világ leggazdagabb országai - köztük Norvégia - 200 milliárd koronával finanszírozzák azt a klímaprojektet, amelynek a hosszútávú célja az indonéz szénbányászat megszüntetése. Indonézia a világ negyedik legnagyobb széntermelő országa és Dél-Kelet Ázsia legnagyobb gázexportőre. Az ország vezetői elszántak, hogy csökkentsék az ország károsanyag-kibocsátásák. A 75 millió lakosú országban az éghajlatváltozás miatt az időjárás szélsőségessé vált, és gyakoriak a katasztrófák. A klímaegyezmény keretén belül az ország vállalja, hogy 2030-ig az energia 34%-a megújuló forrásokból fog származni. 2050-re pedig teljesen felhasznak a szénenergia használatával. Hasonló megállapodások megkötése van folyamatban Vietnammal, Indiával és Szenegállal. Anne Beate Tvinnereim fejlesztési miniszter úgy véli, ezek a megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek mind a Párizsi Megállapodás, mind a fenntarthatósági célok eléréséhez. 2021-ben azonban a világ országai mindössze 67 milliárd dollárt adtak a közepes és alacsony jövedelmű országok klímaprojektjeinek finanszírozására. A nyugati országokat azonban kritika érte, mert a pénz nagy részét kölcsönként adták. A külügyminisztérium szerint a 200 milliárd korona nagy részét kölcsönként adják Indonéziának, amit sokan igazságtalannak éreznek. Forrás: E24 Minden 18 év feletti számára megnyílik a lehetőség a 4. dózis felvételére Péntektől az egészségügyi hatóságok ajánlása alapján minden, 18 év feletti lakos számára megnyílik a lehetőség, hogy felvegye a negyedik oltást a koronavírus elleni vakcinából. Az FHI ajánlásának megfelelően az Egészségügyi Minisztérium közleményében azt írta, minél több embernek ajánlják fel a vakcinát, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a járvány egy részét megállítani a télen. Az FHI munkatársa, Are Stuwitz Berg egy sajtóközleményben azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy megnyílik a lehetőség a frissítő adag felvételére, nem azt jelenti, hogy szerintünk ebben a korcsoportban mindenkinek fel kell vennie az újabb adagot, hanem azt, hogy azok, akik ezt meg szeretnék tenni, megkapják rá a lehetőséget. Forrás: Aftenposten Hamarosan korhatárhoz köthetik az energiaital-vásárlást Cecilie Myrseth (Ap) - aki a kormány egészségügyi és gondozási bizottságának alelnöke - szerint rendkívül aggasztó az a tény, hogy különösen a gyerekek és a fiatalok isznak sok energiaitalt, ami bizonyítottan káros az egészségre. Az energiaitalok forgalma folyamatosan növekszik az országban. Szeptemberben már több, mint 56 millió liter energiaital fogyott, és az eladások leginkább a gyerekek és fiatalok körében nőnek. Cecilie szerint az energiaital-fogyasztás hatással van a gyerekek és fiatalok alvására is, ezért a szülők aggódnak, hogy gyermekeik rendesen ki tudják-e magukat aludni, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni az iskolában. Az Egészségügyi és Gondozási Minisztérium jelenleg dolgozik a kormánynak címzett, különösen a gyermekeket és fiatalokat célzó népegészségügyi jelentésen, amely 2023 tavaszára készül el. Forrás: NRK Az NRK fotó, ami világhírűvé vált A 13 éves ukrán fiú, Glib fényképe rövid idő alatt bejárta a világot az Interneten. A fényképet az NRK fotósa, a magyar származású díjnyertes fotós, Hajdú D. András készítette néhány nappal azután, hogy Herszon városa felszabadult az orosz megszállás alól. Hajdú az NRK riporterével, Roger Sevrin Brulanddal együtt az ukrán háború dokumentálásán dolgozott. Hajdú elmondta, hogy meglepődött a városban uralkodó közhangulaton, mert arra számított hogy ünnepelni fog a tömeg. Ehelyett mindenki sokkos állapotban állt a téren, ahol kitűnt a tömegből a kisfiú, akinek a dühös tekintete egyből felkeltette a fotós érdeklődését. Egy háborút átélt gyermeki tekintet sok mindent elmond a háború kegyetlenségeiről. Hajdú D. András az elmúlt 15 évben a világ szinte minden táján dolgozott, többek között a National Geographic, a The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg és az ENSZ munkatársaként. A fotó megjelenése után francia újságírók újra megkeresték Glibet, és megkérdezték, mi a véleménye a híressé vált fotóról. A kisfiú azt válaszolta, büszke rá, hogy sokan felismerik, azonban azt is hozzátette, hogy a fotón koszosnak és gonosznak néz ki, amit nem annyira szeret. Forrás: NRK A Nemzeti Múzeum az év legcsúnyább új építésű épülete Az Arkitekturopprøret az oslói Nemzeti Múzeumot kiáltotta ki az év legcsúnyább új építésű épületének, míg a vestby-i Ramme Fjordhotel tiszteletdíjban részesült. Összesen tizenegy nevezett “versenyzett” a nem túl elismerő Grøss-medaljen díjért. A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy a díjat az oslói Nemzeti Múzeum nyeri el, a szavazatok 22 százalékával, írja a Vårt Oslo. - Tekintettel a biztonságra és a sérülékeny műalkotásokra, egy múzeumban korlátozott annak a lehetősége, hogy mennyire lehet nyitott. Azonban a Nemzeti Múzeum esetében rendkívül kevéssé figyeltek a környezetre, és ez egy olyan monolitikus hatást eredményezett, amelyre senki nem volt kíváncsi – írta a zsűri. A második és harmadik helyet a tromsøi Skir és a trondheimi Nye Valentinlyst foglalják el, a szavazatok 13,9 és 11,9%-ával. A tiszteletdíjat a vestby-i Ramme Fjordhotell érdemelte ki, a szavazatok 21,7%-ával. Forrás: Nettavisen Világító karácsonyi dekoráció kicsit másképp Harstad világító karácsonyi lova beszédtéma lett a város lakosainak körében. Viszont nem azért, mert egy ló. A Harstad sentrum AS ügyvezető igazgatója, Linn Karoliussen Hvattum azon elmélkedett, hogy vajon a világ különböző részein az emberek máshogy tekintenek-e a lovakra. Az egész történet kiindulópontja, hogy Harstadban úgy döntöttek, hogy idén nem Mikulást és rénszarvast rendeltek a város utcáinak megvilágítására, hanem egy lovat. Hvattum legnagyobb meglepetésére azonban a ló helyett - amit megrendeltek és kifizettek, sőt még a csomagoláson is az szerepelt, hogy egy ló van benne – egy kengurut tartalmazott a csomag. Igen, egy kengurut. A karácsonyi kenguru több, mint 2 méter magas, és jól látható, illetve rendeltetésének (a város utcáinak megvilágítása) is tökéletesen eleget tesz. Az NRK oldalán közzétett szavazás szerint majdnem 28 ezer ember 71 százaléka mókásnak találta a kenguruszobrot, 5 százaléka elutasító volt a szokatlan karácsonyi díszítéssel szemben, a maradék 24%-ot meg egyáltalán nem izgatja. A 21 ezres városban szinte azonnal beszédtéma, és komoly látványosság lett a kenguruszobor, amit szívesen fényképeznek az emberek. Sőt még nevet is kapott, a világító díszt Ken-Guru néven ismerheti meg a nagyvilág és Norvégia. Forrás: NRK A cenzúra áldozatai Petter Northug egykori, és Johannes Høsflot Klæbo jelenlegi egyes számú norvég férfi sífutó-klasszis november 25-i nyilatkozatukban egyértelműen kifejtették, hogy mit gondolnak az orosz-ukrán háborúról, és az oroszok emiatti kizárásáról a versenyekből. Az orosz médiában erre rendkívül meglepő módon teljesen őszintén reagáltak, és javarészt teljesen elhallgatták ezeket a reakciókat (őszinteség orosz média módra). Az orosz internetes újság, a Championat, ami közelről követi a sífutás világában zajló eseményeket, és beszámolt a TV 2 Aleksandr Bolsjunovval készített interjújáról is. Majd azt is megírták, hogy Petter Northug és Johannes Høsflot Klæbo hogyan reagáltak erre szintén a TV 2-nek nyilatkozva. Csak van egy kis bökkenő. Az eredeti interjúban Northug az alábbi kijelentést teszi: „Oroszország háborúban áll Ukrajnával, Bolsjunov!” A Championat által leközölt verzióban ez így változott meg: „Nézd mi történik Ukrajnában, Bosjunov!” Klæbo szavait is teljesen kiforgatták. Eredetileg azt mondta, hogy: „A háborúnak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” Ehelyett a cenzúrázott változat így hangzik: „Ami napjainkban a világban zajlik, annak véget kell érnie, mielőtt ismét találkozok Bolsjunovval.” A megváltoztatott indoklása az volt, hogy bizonyos szavakat meg kellett változtatni, hogy megfeleljenek az Orosz Föderáció törvényeinek. Ivar Dale, a Norvég Helsinki Bizottság vezető tanácsadója abszurdnak minősítette az orosz helyzetet, hogy bizonyos szavakat nem használhatnak, hozzátéve, hogy az internetes újságoknak Oroszországban nincs választási lehetőségük, ha meg akarnak felelni a törvényeknek (például tilos háborúnak nevezni azt, amit Oroszország Ukrajnában művel. Illetve aki álhírnek minősített információkat terjeszt, vagyis olyasmit állít, ami nem az orosz fél sikerekről szól, hanem a valóságról, az akár 15 évre börtönbe kerülhet az igazság kimondása miatt). Atle Grønn ruszisztika-professzor egyáltalán nincs meglepődve a netes újság húzásán. Szerinte ritka az, hogy az orosz újságok szó szerinti kritikát közölhetnek le, és a Championatnak sincs más választása, mint hogy a rezsim játékszabályai szerint játsszon. A professzor azt is hozzátette, hogy az emberi természetnek alapvető része az igazság megszépítése, és az sem lepi meg, hogy ebben az esetben megszépítik az igazságot. Forrás: NRK Új fejezet a Northug-család történetében A finnországi Rukában zajló sífutó világkupán november 25-én a férfiak 1,4 kilométeres távján Even Northug (a legendás Petter Northug öccse) megszerezte első világkupa-érmét, miután a második helyen futott be a célba, Johannes Høsflot Klæbo mögött, de Pål Golberg és Erik Valnes előtt (akik a 3. és a 4. helyet szerezték meg). Ennek a TV2 szakértőjeként a helyszínen tartózkodó Petter is örült, aki egy egészen jól hallható diadalüvöltéssel nyugtázta öccse sikerét. A szakértő a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy hihetetlenül büszke Evenre, és rengeteget jelent neki ez az ezüstérem. A Northug-családban ezzel Even lett a harmadik, aki érmet nyert a világkupán (Petter 38 aranyat nyert 13 VB-arany, és két olimpiai győzelem mellett, míg Tomas egy világkupa-arannyal büszkélkedhet). Petter elismerésének adott hangot, kifejtve, hogy legfiatalabb öccse képes sebességet váltani, és mindig az elődöntőre, illetve a döntőre időzíteni a legjobb formáját. Korábban ez számított Even komoly gyengeségének. Maga a boldog ezüstérmes is megszólalt, ő úgy vélekedett, hogy jó dolog, ha a testvére örül a sikerének. Majd azt is hozzátette, hogy nagyszerű dolog, hogy dobogóra állhatott. Forrás: VG Mesteri norvég fordítás A női kézilabda EB ljubjanai döntőjében északi rangadót rendeztek november 20-án Norvégia és Dánia részvételével. Ez a párosítás egyben a 2004-es döntő megismétlése volt, amit akkor Norvégia nyert 27-25-re. A történelem most megismételte önmagát, és Norvégia 27-25-re győzött. A 2022-es döntőben a kapuban Katrine Lunde, mezőnyben pedig Nora Mørk brillírozott. Lunde 10 kapuralövésből 4-et kivédett, míg Mørk kilenc lövésből nyolc gólt szerzett. Ráadásul úgy sikerült a norvég nemzeti csapatnak nyernie, hogy szinte végig hátrányban voltak. Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány szerint a csapatból kivétel nélkül mindenki fenomenális munkát végzett, és ő hihetetlenül örül a kézis lányok és az egész norvég kézilabdázás sikerének. Nora Mørk a Viaplaynek úgy nyilatkozott, hogy ez az egész teljesen szürreális. Szerinte az egész meccs egyetlen hatalmas hullámvasút volt. Majd azt is hozzátette, hogy csak és kizárólag büszkeséget érez, és nem igazán érti, hogy ezt mégis hogy sikerült megcsinálni. Mørk álláspontja szerint a csapat ráadásul szinte az egész meccsen behúzott kézifékkel játszott, és csak önmagát tudja ismételni, nem tudja, hogy tudták megnyerni a döntőt. A meccsen egészen az 53. percig kellett várni, hogy Norvégia vezetést szerezzen, de ami a legfontosabb, hogy ezt az előnyt a lefújásig sikerült megőrizni, sőt növelni is. Henny Reistad szerint rendkívül kellemes dolog, hogy az egész meccsen küszködnek, majd a végén megfordítják és megnyerik azt. A kapusposzton remeklő, 40%-os hatékonysággal védő Katrine Lunde fantasztikusnak nevezte a mérkőzést. A 42 éves veterán leszögezte, hogy remek tapasztalat volt szinte végig hátrányban lenni, majd a végén behúzni a meccset. A döntőben Norvégia finoman szólva is beragadt a rajtnál. Az első 20 percben mindösszesen ötször tudtak túljárni Sandra Toft eszén. A dánoknak támadásban is jobban ment, a végül hat gólig jutó Louise Burgaard többször is átjátszotta a norvég védelmet. A vége felé kissé beindult a szekér, és a norvégok 12-15-ös hátránnyal vonulhattak szünetre. A második 30 percet egyértelműen jobban kezdte a norvég csapat, de egyenlíteni vagy fordítani sokáig nem tudott még. Amikor Norvégia a legjobban kínlódott, bejött Katrine Lunde, és több fontos védésével átsegítette hazája csapatát a holtponton. Ennek köszönhetően 10 perccel a vége előtt 22-22 állt az eredményjelzőn. Majd pedig 7 perccel a vége előtt 23-24-re Norvégia átvette a vezetést és megszerezte kilencedik EB-aranyát egy mesterien kivitelezett fordítással. Forrás: VG
- Kit rejt az álarc?
A Maskorama (Magyarországon Álarcos Énekes néven futott a műsor) november 12-i adása után az állt Jo Nesbø Wikipédia-oldalán, hogy Ulven (A Farkas) valójában nem más, mint maga a világhírű krimiíró. Ám ez a megjegyzés rövidesen el is tűnt az oldalról. Viszont a Harry Hole-sorozat szerzője is reagált a pletykára, és kategorikusan tagadta azt. A kérdésre válaszolva leszögezte, hogy ilyen hízelgő pletykát nem szokás tagadni, de ő aligha vesz részt a Maskorama küzdelmeiben. Arra kérdésre, hogy nézi-e a vetélkedőt, Nesbø azt felelte, hogy ez idáig még nem látott belőle semmit. Majd visszakérdezett, hogy a riporter szerint el kellene-e kezdenie nézni. A VG összefoglalója szerint vannak gyanús jelek, amelyek arra utalnak, hogy a farkasálarc a Harry Hole-sorozat szerzőjét rejti. A Farkasról azt mondják, hogy szívesen tartózkodik az erdőben, kissé beképzelt, és olyan benyomást kelt, mint aki már sok mindennel foglalkozott életében. Ami csak tovább fokozza rejtélyt, hogy A Farkast látták írógépet használni, ami eléggé gyanússá teszi. Továbbá egyfajta észak-norvég dialektust használ, ez viszont nem meggyőző. Jo Nesbø a gyanúsítottak listáján a harmadik helyen áll öt százalékkal, második a TV-s műsorvezető, Thomas Numme kilenc százalékkal, míg az első helyet a művész Daniel Kvamme foglalja el hatvan százalékkal (ennyien gondolják, hogy ő A Farkas). Forrás: VG
- Norvég Grammy-jelölt
Morten Lindberg norvég zenei producer akár három Grammy-díjat is nyerhet két különböző kategóriában 2023-ban. Ez akkor derült ki, amikor kedden nyilvánosságra hozták a díjra jelöltek nevét. Magára a díjátadóra jövő év február 5-én kerül sor. Lindberget a „Legjobb immerzív audioalbum" kategóriában jelölték a Picturing the Invisible: Focus 1 és a Tuvayhun – Beautitudes for a Wounded World című albumok készítésében végzett munkájáért. Utóbbiért a „Legjobban megtervezett klasszikus album” kategóriában is jelölték. A hangtechnikus és producer számára már nem ismeretlen a Grammy díjátadó. 2020-ban nyerte élete első aranytrófeáját „Legjobb immerzív audioalbum” kategóriában, miután már 28 alkalommal jelölték a díjra. Forrás: Dagsavisen
- Stoltenberg a lengyelországi rakétákról
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a keddi robbanásokat Lengyelországban valószínűleg olyan ukrán légvédelmi rakéták okozták, amelyekkel megpróbálták kivédeni az orosz rakéták támadását. - De tisztáznunk kell valamit. Ez nem Ukrajna hibája. Oroszországot terheli a felelősség, hogy folytatja a törvénytelen háborút - tette hozzá Stoltenberg. Azt is mondta, hogy a Lengyelországban történt robbanások is azt mutatják, hogy az Ukrajnában zajló háború továbbra is veszélyes helyzeteket okoz, és hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin felelős a háborúért. - Ez azzal egyidőben történt, hogy Putyin egy új rakétatámadási hullámot indított ukrán települések ellen, amely ukrán épületeket és civileket veszélyeztetett -mondta a NATO főtitkára. Azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország támadást tervezne indítani a NATO ellen, és a lengyelországi robbanások egy szándékos támadás eredményei. Megerősítette, hogy Lengyelország nem tart igényt arra, hogy a 4. cikkely alapján összehívjanak egy megbeszélést. - Aggódtunk, amikor megkaptuk az üzeneteket, és mindenekelőtt sajnáljuk, hogy két halálos áldozatot követelt az esemény - mondta Stoltenberg. Megerősítette, hogy a NATO készen áll arra, hogy az ilyen szituációkat úgy kezelje, hogy megakadályozza a helyzet további súlyosbodását. Forrás: TU
- Hibátlanul felmondta a francialeckét Norvégia
Kiváló játékkal rukkolt elő a norvég női kézilabda-válogatott az EB elődöntőjében Franciaország ellen. Norvégia 28-20-as, kiütéses sikere azt jelenti, hogy a november 20-i döntőben északi örökrangadó lesz, ahol a Montenegrót 27-23-ra verő Dánia lesz az ellenfél. Ez a siker azt is jelenti, hogy Norvégia 15 nekifutásból 12. alkalommal lesz ott az EB-döntőben, és revansot vehet a november 16-i vereségért a dánokon. A Dánia elleni első meccsen látványosan szenvedő Stine Bredal Oftedal paradésan játszott, különösen a meccs korai szakaszában, az első 12 percben négy gólt dobott, Norvégia ezzel 6-4-re vezetett, Patrick Steen Rowlands, az NRK kommentátora szerint Oftedal úgy sziporkázik, mint valami csillagszóró. A Győri ETO csapatát erősítő irányító szerezte az első félidő utolsó gólját is, Norvégia ennek köszönhetően 12-11-es előnnyel vonulhatott a nagyszünetre. Ez az előny még a kapuban brillírozó Silje Solberg-Østhasselnek is köszönhető, aki nem sokkal a félidő előtt földöntúli bravúrt bemutatva védett egy lövést, majd a kipattanót is megfogta Oftedal mellett Nora Mørk is remekelt, ő az első harminc percben ötször talált be, mindannyiszor büntetőből, majd a második félidő első norvég gólját is ő szerezte. Az Esbjerget erősítő Mørk ezután alig egy perccel újabb akciógólt szerzett. A meccs ezen szakaszában Franciaország igyekezett lépést tartani Norvégia legjobbjaival, ám az északiak folyamatosan 1-3 gólos előnyben voltak. Ez akkor változott meg, amikor 10 perccel a vége előtt Sunniva Andersennek köszönhetően 23-19-re ellépett Norvégia. A franciák ezen a ponton összeomlottak, és a vége 28-20-as, tükörsima norvég siker lett. Patrick Steen Rowlands szerint Norvégia klasszisteljesítményt nyújtott, míg a korábbi kiváló kézilabdázó, Marit Malm Frafjord, aki most az NRK szakértőjeként tevékenykedik, úgy vélekedett, hogy a norvégok fantasztikusak voltak, ráadásul a védekezésben és kapusposzton is brillírozott a csapat. A november 20-i döntőben az a Dánia lesz az ellenfél, akik 2004 után jutottak ismét döntőbe. 18 éve Norvégia 27-25-re diadalmaskodott szomszédja felett, erre most is megvan az esély. Mit gondolsz, Norvégia meg fogja tudni nyerni a női kézilabda EB döntőjét?- Igen, vissza fognak tudni vágni a középdöntős vereségért.- Nem, ezúttal Dánia fog győzni.- Mi az a kézilabda?- Egyik csapat sem fog győzni. Forrás: NRK
- A kormány szeretné felülvizsgálni a külföldi örökbefogadások rendszerét
Az elmúlt években több médium is írt olyan külföldről érkező örökbefogadottakról, akik saját állításuk szerint illegálisan kerültek Norvégiába. 2020-ban az NRK számolt be John Erik Arsheim ügyéről, akit több, mint 30 éve raboltak el biológiai családjától Kolumbiában, és fogadtak örökbe Norvégiában. A cikk megjelenését követően többen is megkeresték Arsheimet, olyanok, akik kételkednek a saját örökbefogadási történetükben. A kormány most átvizsgálja a nemzetközi örökbefogadás rendszerét. – Azt látjuk, hogy más európai országok vizsgálatai során törvénysértésekre derült fény, és szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy nálunk ilyen esetek nem történtek – mondta Kjersti Toppe (Sp) gyermek- és családügyi miniszter az NRK-nak. Vannak olyan, örökbefogadottakkal kapcsolatban álló szervezetek, akik ezzel nem értenek egyet, hiszen hozzájuk több olyan bejelentés is érkezett, amelyeknél az örökbefogadott törvénytelenséget fedezett fel az ügyével kapcsolatban. A nemzetközi örökbefogadási rendszer felülvizsgálatért a Gyermek-, Ifjúsági és Családügyi Igazgatóság (Bufdir) felelős, ők először belső vizsgálatot indítanak. A rendszert kritizáló szervezetek a hírre csalódottan reagáltak, szerintük a Bufdir nem képes valóban kritikusan tekinteni a saját rendszerére. Ők hosszútávú vizsgálatokat szeretnének, amelyek kiterjednek az örökbefogadás előtti, alatti és utáni időszakra is, és szeretnének ennek a vizsgálatnak részesei lenni, az adatokhoz hozzáférni. Toppe szerint a felülvizsgálat főként más országok eredményein fog alapulni, azt próbálják kideríteni, hogy Norvégia ugyanazokkal a résztvevőkkel dolgozott-e, mint akiknél törvénysértést fedeztek fel. Ellenőrzik, hogy vannak-e a norvég rendszerben is olyan gyengeségek, ahol fennállhat a jogsértés veszélye, de nem mennek végig egyedi eseteken. Az örökbefogadottakkal foglalkozó szervezetek szerint fontos információk vesznek el, ha az egyedi eseteket nem vonják be a vizsgálatba Forrás: NRK
- Mindig is tiszteltem Sumaya-t
November 15-én reggel Sumaya Jirde Ali író, szerkesztő és költő közzétette, hogy három héttel ezelőtt a részeg Atle Antonsen színész, humorista rasszista zaklatásának esett áldozatul. A férfi állítólag többször is azt mondta neki, hogy fogja be a száját, hogy "túl sötét bőrű vagy ahhoz, hogy itt legyél", és megragadta a karját. Sumaya Jirde Ali feljelentette Antonsent a rendőrségen gyűlöletbeszéd miatt. Antonsen egy Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben elismerte a dolgot, és leírta, hogy nagyon bánja, amit tett. Arról is írt, hogy át kell értékelnie az alkoholhoz fűződő viszonyát, továbbá hogy Jirde Alit egy példaképnek tartja. Jirde Ali Facebook-bejegyzésében igyekszik igazságosan megítélni Antonsent, megemlítve azt, hogy a férfi támogató üzenetet küldött neki, amikor pár éve rengeteg rasszista bántalmazás érte. Az eset nagy port kavart a közösségi médiában. A hozzászólások többsége támogatja Sumaya-t, de vannak olyanok is, akik hazugsággal vádolják és rasszista megjegyzéseket tesznek. Megjelenik a bagatellizálás és az áldozathibáztatás is, többen azzal mentegetik Antonsent, hogy csak viccelt, amin nem szabad megsértődni. Jirde Ali egyszer már átmenetileg visszavonult a nyilvánosságtól, miután 2018-ban számos halálos fenyegetést és rasszista megjegyzéseket kapott. Kamzy Gunaratnam, a Munkáspárt főképviselője szerint a rasszista gyűlöletbeszéd miatt a kisebbségi hátterű emberek nem szívesen beszélnek nyilvánosan. A politikus felhívja a figyelmet a bocsánatkérés fontosságára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen viselkedésnek következményei vannak. Forrás: UTROP
- Robbanóanyagokat találtak az Északi Áramlatnál
A robbanóanyag maradványait az Északi Áramlat vezeték és a környező tengerfenék alapos vizsgálata után találták meg. A csőkomplexumban több "idegen tárgyat" találtak, rajtuk robbanóanyag nyomaival, közölte a svéd Mats Ljungqvist ügyész sajtóközleményében. Ljungqvist vezeti az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékében történt robbantásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő előzetes vizsgálatokat. A gázvezetékeknél, amelyek Oroszország és Németország között futnak, szeptember 26-án két erős robbanást érzékeltek a Balti-tenger mélyén a Svédországban és Dániában található mérőállomásokon. Szokatlan nyomásesést követően szivárgást fedeztek fel a dán Bornholm-sziget közelében. A gáz négy lyukból áramlott ki az Északi Áramlat 1-et alkotó két vezetéken, a Balti-tenger felszínén is látszott az esemény. A lyukak közül kettő svéd, kettő pedig dán vizeken volt. A szeizmikus mérések kimutatták, hogy a robbanások néhány órával a szivárgás felfedezése előtt történtek. Az Expressen svéd újság szerint az egyik sérült gázcsőről víz alatti drónokkal készített képek azt mutatták, hogy a csőből legalább 50 méter eltűnt. A gázszivárgás metángázfelhő kialakulásához vezetett Norvégia és Svédország felett. A svéd és dán nyomozók gyorsan megállapították, hogy az eset valószínűleg nem véletlen baleset volt, a svéd ügyész most durva szabotázsnak minősíti az esetet, a nyomozás pedig folytatódik, melynek célja többek között annak kiderítése, hogy ki állhat a háttérben. Napokkal a robbanás előtt két ismeretlen hajó haladt el a terület mellett, ahol később a robbanás történt. A hajók kikapcsolták az AIS nyomkövető rendszert, amelyet minden nagyobb hajónak használnia kell. Az AIS az automatikus azonosító rendszer rövidítése, és ha be van kapcsolva, sugározza a hajó nevét, helyzetét, haladási irányát, sebességét és egyéb információkat. Ám ez a két hajó kikapcsolta ezt a rendszert, így mozgásukról nincsenek adatok. A helyadatokat és az általános információkat is igyekeztek titokban tartani. A svéd ügyészség szerint az előzetes nyomozás nagyon összetett és kiterjedt volt, a vizsgálatokban több ország és szervezet is részt vett, az eredményekről pedig tájékoztatták a NATO-t. Az orosz hatóságok azzal vádolják a nyugati országokat, hogy a vizsgálattal Oroszországra akarják terelni a gyanút a robbantásokkal kapcsolatban. Forrás: NRK
- Hamarosan korhatárhoz köthetik az energiaital-vásárlást
Cecilie Myrseth (Ap) - aki a kormány egészségügyi és gondozási bizottságának alelnöke - szerint rendkívül aggasztó az a tény, hogy különösen a gyerekek és a fiatalok isznak sok energiaitalt, ami bizonyítottan káros az egészségre. Az energiaitalok forgalma folyamatosan növekszik az országban. Szeptemberben már több, mint 56 millió liter energiaital fogyott, és az eladások leginkább a gyerekek és fiatalok körében nőnek. Cecilie szerint az energiaital-fogyasztás hatással van a gyerekek és fiatalok alvására is, ezért a szülők aggódnak, hogy gyermekeik rendesen ki tudják-e magukat aludni, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni az iskolában. Az Egészségügyi és Gondozási Minisztérium jelenleg dolgozik a kormánynak címzett, különösen a gyermekeket és fiatalokat célzó népegészségügyi jelentésen, amely 2023 tavaszára készül el. Forrás: NRK
- Magas légszennyezettség több helyen az országban
November 17-én, csütörtökön Trondheimben olyan magas volt a légszennyezettség, hogy takarítást és pormentesítést rendeltek el a városban, illetve autómentes közlekedésre ösztönzik az embereket. A rossz levegőminőség különösen az asztmásokra, illetve a légúti betegségekben szenvedőkre hat ki, és érintheti a gyerekeket, időseket és terheseket is, a kockázati csoportokba tartozóknak azt ajánlják, hogy ne menjenek ki. Pénteken több nagyváros is bevörösödhet Trondheim mellett: Bergenben is riasztást adtak ki illetve Tromsøben es Ålesund-ben is magas légszennyezettség várható, ilyenkor nem javasolt a szabadban való tartózkodás. Forrás: NRK
- 30 új osztályt kell indítani a norvégul tanuló ukránoknak
A stavangeri Johannes Læringssenterbe sok motivált menekült jár, akik hamar meg szeretnének tanulni norvégul. - Sok olyan ukrán van, akik mögött sokéves tanulás áll, így ők gyakran gyorsabban haladnak, mint azok, akiknek nincsen meg ez a háttere – mondta Laila Lundervold norvégtanár. Lundevold és a többi tanár rendkívül elfoglalt. Két héttel ezelőtt csaknem 140 ukrán kezdte meg a norvégtanulást. Oleksandra Onyshchenko az egyike azoknak, akik most az iskolapadban ülnek, Közvetlenül a háború kitörése után menekült el két kisgyerekkel. Amikor megérkeztek Norvégiába, az ålgårdi menekültszállóban kaptak helyet, júniusban beköltöztek egy lakásba Stavangerben, és augusztusban Oleksandra elkezdett norvégul tanulni. - Most már beszélünk egy kicsit norvégul és ez jó. Várhatóan 70 000 ukrán fog még Norvégiába érkezni idén és a jövő évben. A legtöbbjüknek felajánlanak egy év norvég nyelvi képzést ott, ahol letelepszenek. Harald Nedrelidnek, a Johannes Læringssenter igazgatójának kihívást jelent a tanfolyamok megszervezése. Olyan sokan jelentkeztek, hogy valószínűleg majdnem 30 új csoportot kell indítani még ebben a tanévben. Stavangerben kb. 500 ukrán telepedett le. Oleksandra számára minden norvég dialektus kihívást jelent, de észrevette, hogy már néhány norvég szó is elég ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel és többet tanuljon. - Jobban érzem magam, ha ismerek néhány szót. Valamennyit megértek abból, amit mondanak. Így egyszerűbb új emberekkel beszélni. Otthon Ukrajnában fényképészként dolgozott, és a menekülteknek járó szolgáltatások segítségével lehetőséget kapott arra, hogy szaknyelvi norvégot tanuljon a Studio Gaffában Helle Navrati fényképésznél kétszer egy héten. Forrás: NRK




































































































