MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Kjpargeter on Freepik Emilie Enger Mehl igazságügyi és készültségi miniszter sajtóközleményben tette közzé, hogy azok az ukránok, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, nem részesülhetnek ideiglenes kollektív védelemben. A kollektív védelmi jog nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy más, biztonságos ország állampolgárai is. A miniszter szerint azok az ukránok, akik menedékjogot kérnek Norvégiában, miközben például Magyarország, Svédország vagy az Egyesült Államok állampolgárai is, gyakorlatilag visszaélnek a menekültjoggal. Forrás: Regjeringen

Kép: Wirestock on Freepik A Pia nevű vihar miatti kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a Color Line négy kompjáratát is törölte december 21-én, csütörtökön. 12:15 Hirtshals - Kristiansand 12:45 Hirtshals - Larvik 16:30 Kristiansand - Hirtshals 17:30 Larvik - Hirtshals Forrás: Color Line

Kép: Freepik Ahogyan az várható volt, a norvég parlament 2023. december 12-én 85 igen és 15 nem szavazattal elfogadta a konverziós terápiák betiltásáról szóló törvényjavaslatot.  Ezen terápiák lényege az, hogy rákényszerítsék például a homoszexuális vagy transznemű embereket a szexuális orientációjuk vagy a nemi identitásuk megváltoztatására. Mostantól kezdve ez bűncselekmény lesz, amelynek akár 3, súlyos visszaélések esetén 6 év szabadságvesztés is lehet a vége. A 2019 óta kidolgozás alatt álló törvény értelmében bűncselekménynek fog minősülni, ha valakit gyógyszeres, alternatív gyógyászati, vagy vallási módszerekkel akarnak nemi identitásának vagy szexuális beállítottságának megváltoztatására kényszeríteni. Åse Kristin Ask Bakke, a Munkáspárt (Ap) parlamenti képviselője erről a mérföldkőnek számító döntésről úgy nyilatkozott, hogy végre véget vetnek egy rendkívül ártalmas, és túlságosan régóta alkalmazott gyakorlatnak. Hilde Arntsen, az FRI (Foreningen for kjønns- og seksualitetsmangfold - Nemi és Szexuális Sokszínűségért Egyesület) vezetője sajtóközleményben üdvözölte a döntést. Szerinte ez pozitív változást fog hozni a norvégiai queerek helyzetében (queer - gyűjtőfogalom minden olyan emberre, aki nem heteroszexuális vagy cisznemű). Arntsen szerint sok queer élt át gyerek- és felnőttkorában komoly fájdalmat és károkat okozó kísérleteket, melyeknek célja az identitásuk megváltoztatása volt. Az egyesület vezetője azon az állásponton van, hogy queernek lenni nem egy kezelést igénylő állapot. Arntsen helyesli, hogy Norvégiában innentől kezdve illegális lesz a queer identitás megváltoztatásának a kísérlete. Szerinte a queer embereket egyszerűen hagyni kell, hogy önmaguk legyenek. Forrás: NRK

Lezárultak a norvég-dán-svéd közös rendezésű női kézilabda VB küzdelmei. A döntőben Franciaország-Norvégia összecsapást rendeztek. A két csapat ezen a tornán már találkozott, akkor a franicák győztek 24-23-ra. A döntőben rengeteg technikai hibát vétett a norvég csapat. A VB eddigi meccsein átlagosan meccsenként 9-szer hibáztak, míg a franciák ellene 60 perc alatt összesen 18-szor, a legtöbb technikai hibát a december 17-i döntőben Stine Bredal Oftedal és Nora Mørk követték el (6, illetve 5). Ennek eredményeképpen trónfosztásra került sor, ugyanis Franciaország 31-28-ra jobbnak bizonyult Norvégiánál. A norvégok legeredményesebb játékosai Nora Mørk (8 gól), Henny Reistad (6 gól) és Stine Bredal Oftedal (5 gól) voltak. A francia csapat két legeredményesebb játékosa Léna Grandveau és Tamara Horacek voltak, egyaránt 5-5 góllal. Sovány vigaszt jelenthet a norvégoknak, hogy két játékosuk is bekerült a torna álomcsapatába, mégpedig Henny Reistad és Stine Bredal Oftedal. Sőt, Reistadot egyenesen a torna legértékesebb játékosának választottak. A norvég válogatott következő nagyobb megmérettetése a 2024-es párizsi olimpián lesz, ahová a VB ezüstérmeseként automatikusan kvalifikálták magukat (a házigazda Franciaország meg már alapból olimpiai résztvevő volt). Forrás: VG

Kép: Meteorológiai Intézet A dánok a Pia nevet adták annak a viharnak, ami várhatóan csütörtök (december 21.) délután éri el Rogaland és Agder megyét. A Meteorológiai Intézet narancssárga figyelmeztetést adott ki az ország délnyugati részeire. A széllökések a másodpercenkénti 33-42 métert is elérhetik, emellett pedig sok csapadék is várható. Siri Wiberg megeorológus elmondta, hogy a Pia nevű vihar várhatóan péntek este hagyja el Norvégia területét. A vihar ideje alatt nehéz közlekedési körülményekkel kell számolni, ami a közúti-, légi- és kompforgalmat is érinti. Az intézet arra kér mindenkit, aki az érintett országrészeken laknak, hogy csak indokolt esetben utazzanak, és kövessék az aktuális híreket a YR oldalán. Forrás: VG

Kép: Strammer Zsaklin Østlandet, Innlandet, Trøndelag és Møre og Romsdal megyéből is rengeteg bejelentés érkezett Siri Wiberghez, a Meteorológiai Intézet meteorológusához arról, hogy gyöngyházfényű felhők (perlemorsskyer) tűntek fel az égen. Volt aki az iránt érdeklődött, hogy ennek a különleges légköroptikai jelenségnek van-e köze az izlandi vulkánkitöréshez. Wiberg elmondta, hogy a felhők ritka jelenségnek számítanak, de nincs közük a vulkánkitöréshez. A gyöngyházfényű felhők különlegessége, hogy a sztratoszférában, 15-20 km magasságban alakulnak ki. Extrém alacsony hőmérséklet (kb. -85 fok) szükséges a kialakulásához. A felhőket vízjégből álló, apró kristályok alkotják, amin keresztül a Nap fénye elhajlik, és színeire bomlik. A jelenséget először a bergeni Henrik Mohn csillagász-meteorológus kutatta, és tapasztalatait az 1893-ban publikált könyvében írta le. Mohn egyébként aktívan részt vett a norvég Meteorológiai Intézet megalapításában, aminek 47 évig volt az igazgatója. Sokak szerint lehetséges, hogy a híres festő, Edvard Munch Sikoly című festményét is egy hasonló égi jelenség inspirálta. Kép: Wikipedia Forrás: VG, Wikipedia, Légköroptika

Kép: Vecstock on Freepik Az izlandi vulkánkitörés következtében hatalmas kénfelhő érkezésére számítanak a szakértők szerdán, december 20-án. A felhők kén-dioxid koncentrációja nagyon alacsony, így az nem veszélyes, legfeljebb furcsa szagot lehet érezni a levegőben. Forrás: NRK

Kép: John Bauer A Skandináviához köthető hagyomány pontos eredete bizonytalan, több szállal is kapcsolódik mind a kereszténység előtti, mind a keresztény szokásokhoz. A julebukk kifejezést eredetileg olyan kecskére használták, amelyet karácsonykor vágtak le, a termékenységet ünnepelve és az évet ezzel lezárva. Később elkezdték ezzel a szóval jelölni azokat a fiatalokat is, akik szőrmeköntösbe öltözve, maszkokkal, szarvakkal felszerelve, énekelve, táncolva, viccelődve járták a tanyákat az évnek ebben az időszakában. A gazdák karácsonyi ételekkel, ajándékokkal jutalmazták őket. Az 1800-as években a julebukk is hozhatott karácsonyi ajándékot, mint a Mikulás segítője vagy annak előfutára. Az idők során a julebukk körül kialakult egy kedves, fiatalabbakat is megmozgató hagyomány: a gyerekek a karácsony és szilveszter közötti időszakban (romjul) beöltöznek, házról házra járva énekelnek, ahol a háziak gyümölcslével, karácsonyi sütikkel kínálják őket. Az újabb időkben a gyerekek már általában manóknak öltöznek be. A szokás a skandináv országok közül ma már leginkább csak Norvégiában él, az 1980-as évek óta itt is csökken a népszerűsége. Forrás: Wikipedia

Kép: SSB A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) 10 év után ismét közzétette azt a felmérését, amiben a háztartások fogyasztási kiadásait vizsgálták. A tanulmány megállapítja, hogy a norvég háztartások fogyasztásának egyre nagyobb részét teszi ki a lakhatás (bankhitel vagy albérlet, áram, fűtés, önkormányzati adók és egyéb karbantartási költségek). 2022-ben a teljes fogyasztási kiadások 36%-át tették ki a lakhatással összefüggő költségek. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében ez még magasabb, akár 44% is lehet. Szintén jelentős kiadási tételt jelentenek a norvég háztartások számára a közlekedésre fordított kiadások. Ezek a jellegű költségek az autóvásárlást, üzemeltetést és üzemanyagot foglalják magukba. A háztartások teljes fogyasztásának kb. 14%-a erre megy el. Érdekesség, hogy 10 évvel ezelőtt 8 ezer elektrommos autót tartottak nyilván Norvégiában, ez a szám 2022-ben 600 ezerre nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az üzemanyagra fordított kiadások egy része a statisztikákban már az áramköltségek között szerepel, mert a legtöbben otthon töltik az autójukat. Forrás: SSB Az élelmiszerek ára erőteljesen növekedett a tavalyi évben. A háztartások átlagosan 66 ezer koronát költöttek tavaly élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Ez a teljes fogyasztási kiadások 11,6%-át jelenti. Érdekesség, hogy 60 évvel ezelőtt a kiadások 40%-át tette ki az élelmiszer és az alkoholmentes ital, azaz négyszerese volt a mostani aránynak. Hozzá kell tenni, hogy a gyermekes családok ettől jóval többet költenek élelmiszerre és szabadidős programokra, és például a városban élők kétszer annyit költenek szórakozásra, mint a kis településen élők. Forrás: SSB

Kép: Freepik A norvég versenyhivatal engedélyezte, hogy a Nordea felvásárolja a Danske Bank lakossági portfólióját. A Danske Bank még júniusban jelentette be, hogy ki akar vonulni a norvég lakossági piacról (várhatóan 2024 végén), és inkább a vállalatokra és a kiemelt ügyfelekre fog koncentrálni. Júliusban jelentették be, hogy a Nordea bank kívánja felvásárolni az üzletágat. A versenyhivatal október 3-án kapott hivatalos értesítést az akvizíciós szándékról, amit most hagytak jóvá. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wirestock on Freepik Thomas Danielsen, Dánia közlekedési minisztere igent mondott, és a kormány már pénzt is elkülönített arra, hogy vissza lehessen állítani az éjszakai vonatokat Oslo és Koppenhága között. Az SV párt szerint  Jon-Ivar Nygård norvég közlekedési miniszternek mihamarabb választ kellene adnia a dánoknak, mert egy éjszakai vonat jó alternatíva lenne a nemzetközi közlekedésre. A norvég Vasúti Igazgatóság (Jernbanedirektoratet) szerint az ötlet nehezen lenne kivitelezhető, mert nincs elég hálókocsi. A norvég kormány sem lelkesedik túlzottan az ötletért. A kormány becslései azt mutatják, hogy az államnak minden egyes utazást 280 és 500 korona közötti összeggel kellene támogatnia - írja Cecilie Knibe Kroglund államtitkár az NRK-nak küldött e-mailben. Ez évente 70-100 millió korona kiadást jelentene a minisztérium számára. Kroglund hozzátette, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést, legközelebb jövő márciusban kerül napirendre a kérdés. Az SV párt úgy gondolja, hogy Európához hasonlóan Norvégiának sokkal több beruházást kellene végrehajtania a vasúti közlekedés fejlesztéséért. Forrás: NRK

Kép: Vecstock on Freepik 120 és 90 nap börtönbüntetésre ítéltek két rogalandi gazdát, akik 2017 és 2022 között legalább 250 bárányt kasztráltak érzéstelenítés nélkül. 2021-ben a norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság aggályos bejelentést kapott egy helyi állatorvostól, aki azt gyanította, hogy a gazdák maguk kasztrálták a fiatal állatokat. A most hozott ítélet szerint a bárányokat 2-3 hónapos korukban kasztrálhatták. Mindkét gazda elismerte bűnösségét. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Halvor Sveen gazda tojás- és hústermeléssel foglalkozik az Innlandet megyei Rendalenben. Az NRK-nek adott interjújában elmondta, hogy 7300 tyúkot vitt egy vágóhídra, amiért kevesebb, mint 2 ezer koronát kapott. Ezt rendkívül kevésnek tartja öt tonna húsért. Ez 48 øre kilónkénti árat jelent, miközben a boltokban a csirke átlagos kilónkénti ára 60 korona. Sveen szerint igazságtalan, hogy körülbelül 338 ezer korona értékű húst szállított le, amiért a vágóhíd 1954 koronát fizetett. Hozzátette, hogy a gazdák általában nagyon alacsony árat kapnak bármilyen húsért, miközben a boltokban egyre drágább minden élelmiszer. A Coop kommunikációs menedzsere, Harald Kristiansen megérti a gazda csalódottságát. Hozzátette, hogy azok a tyúkok, amiket Sveen szállított a vágóhídra, tojótyúkok voltak. Ha a tyúkok nem tojnak már tojást, úgy a gazdának két választása van: vagy megöli, vagy vágóhídra viszi őket. A Nortura kommunikációs tanácsadója, Marthine Haugen Petersen az NRK-nak küldött e-mailben azt írta, hogy a Nortura a tojótyúkokból nem termel profitot. Petersen szerint a tojótyúkok túlnyomó többsége Norvégiában megsemmisül, mert alacsony a kereslet rá. Az Innlandet megyei gazdálkodók egyesületének vezetője, Elisabeth Gjems szerint valami nincs rendben az élelmiszerek értékláncával és a létrejövő értékek elosztásával, mert a gazdák alulfizetettek. Halvor Sveen gazda meg van győződve arról, hogy van piac a tojótyúkok húsának, ezért arra kéri a hatóságokat, hogy segítsék a gazdákat, és ezáltal a fogyasztókat is. Forrás: NRK

A cím nem túlzás. Henny Reistad összesen 15(!) gólt szerzett Dánia ellen, a női kézilabda VB elődöntőjében, ezzel egy hosszabbításba torkolló, idegörlő dráma után Norvégia 29-28-ra diadalmaskodott, és 2021 után ismét bejutott a döntőbe, ahol a Svédország-Franciaország meccs győztesével mérkőzhet meg az aranyéremért. A 24 éves irányító ezzel megdöntötte az egy meccsen szerzett legtöbb gól rekordját (az eddigi rekorder Kjersti Grini volt, aki az 1999-es, norvég rendezésű VB-n 14-szer talált be Ausztrália ellen). Reistad emellett a hosszabbításban összesen hat gólt dobott, döntő részt vállalva a norvégok bravúros fordításából. Mellesleg a 15 gólhoz összesen 17 kapuralövési kísérletre volt szüksége, az utolsót pedig a hosszabbítás utolsó másodpercében dobta. A meccs hőse a VG-nek elmondta, hogy látta, hogy már csak pár másodperc van hátra, és nem tudta senkinek megjátszani a labdát, ezért döntött a lövés mellett. Klubszinten a dán Esbjerg csapatát erősítő Reistad azt is hozzátette, hogy már egy párszor szerzett gólokat az utolsó pillanatokban, de ennyire fontosat és nagyot még soha. Saját elmondása szerint ez volt élete eddigi legjobb kézilabda-meccse, amit játszott, annak ellenére, hogy iszonyatosan kimerítő volt. A korábban emlegetett Kjersti Grini is megemelte képzeletbeli kalapját Reistad előtt. Szerinte a 24 éves irányítónak hihetetlen a sebessége, az ütésállósága és a munkamorálja. Nora Mørk is eléggé egyértelműen fogalmazott. Szerinte válogatott csapattársa egyszerűen a világ legjobbja, Henny Reistad királynő. Stine Bredal Oftedal egyszerűen lenyűgözőnek nevezte csapattársát, és arra a megállapításra jutott, hogy amihez Reistad ezen a meccsen a hosszabbításban hozzáért, abból mindig arany lett. 1. félidő: A mérkőzés egy komoly dán rohammal indult, Kathrine Heindahl, a dánok beállója az első hat percben négyszer vette be a norvég kaput. Akkora volt a gond a norvégok háza táján, hogy Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány 6 perc 48 másodperc játék után kihasználta első időkérését. Három gyors góllal Norvégia visszakapaszkodott a meccsbe, de Dánia megint ellépett. Nora Mørk és Stine Skogrand is büntetőt hibáztak, emellett Stine Bredal Oftedal és Silje Solberg-Østhassel sem találta el az üres dán kaput. A dánok kapusa, Althea Reinhardt viszont brillírozott, és védésekben 8-4-re vezetett a norvég klasszisokkal szemben. A félidőben 14-9-re Dánia vezetett. 2. félidő: A második félidőben a dánok addigi legjobbja, Kathrine Heindahl egy dán támadóhibát követően elsőre rendkívül komolynak tűnő sérülést szenvedett. Norvég részről pedig Henny Reistad tartott egy kisebb pihenőt, Norvégiát ekkor Stine Bredal Oftedal és a jó védekezés tartotta meccsben. Reistad visszaállt, és egyből gólt szerzett, majd következett egy büntetődobás a Győri ETO kapusa, Sandra Toft ellen. A norvég dobás pedig megrezgette a dán hálót. 14 perccel a vége előtt Dánia előnye 18-17-re olvadt. A félidő vége felé a hazaiak többször 7 a 6 ellen támadtak, hogy előnyüket őrizzék, és lefoglalják helyüket a VB-döntőben. 5 perc 49 másodperccel a vége előtt, 22-20-as dán előny Hergeirsson mester ismét időt kért. Ám Camilla Herremnek nem sikerült átjuttatni a labdát a remeklő Reinhardton. Stine Skogrand 22-21-re csökkentette Dánia előnyét. Herrem kontrából kiharcolt egy büntetőt, Reistad bedobta, 22-22 az állás. 57 másodperccel a vége előtt Henny Reistad továbbjátszotta a labdát Sanna Solberg-Isaksennek, aki bedobta Norvégia vezető gólját. Ez volt az első alkalom, hogy a mérkőzést Norvégia vezette. Solberg-Isaksen 3,8 másodperccel a vége előtt kiállt, Kristina Jørgensen pedig hosszabbításra mentette a találkozót. Hosszabbítás: Az első hosszabbítást követően 25-25-t mutatott az eredményjelző. Henny Reistad bepréselte 10. és 11 gólját, ám a norvég védelem nem tudta feltartóztatni Anne Mette Hansent és Rikke Iversent. De a norvégok kezében volt a kezdeményezés, ez a mérkőzés első 59 percében hiánycikk volt a VB címvédő háza táján. A második hosszabbítást Nora Mørk egy kihagyott helyzettel nyitotta, ám Reistad bevágta a 26. norvég gólt, majd jött Mie Højlund, és egyenlített, Reistad erre ismét válaszolni tudott, 27-26 Norvégia javára. Maren Aardahlt kiállították, de Vilde Ingstad belőtte Norvégia harmadik büntetőjét ezen a rendkívül izgalmas mérkőzésen, a herningi Jyske Bank Boxenben. Reistad belőtte saját maga 14. gólját, Dániának ekkor már csak 50 másodperce maradt, hogy egyenlítsen, és jöhessen még egy kis hosszabbítás. A dánok hét támadóval rohamoztak öt norvég védő ellen, aminek eredménye egy büntető lett, amit Kristina Jørgensen biztos kézzel értékesített. Aztán jött Henny Reistad, és végérvényesen eldöntötte a mérkőzést, 0,2 másodperccel a vége előtt. Amint vége a Franciaország-Svédország elődöntőnek, megírom, hogy ki lesz Norvégia ellenfele a döntőben. Most pedig megyek, és megnézem a teljes meccset. UPDATE 22:31: Franciaország simán, 37-28-ra megverte Svédországot, ezzel megismétlődik a 2021-es VB-döntő párosítása. December 17-én este 7-től Franciaország-Norvégia döntőre kerül sor. Aki tudja, nézze. Biztosan remek mérkőzés lesz. Forrás: VG

Kép: Wikipedia Drámai véget ért az angol labdarúgó-bajnokság élvonalának december 3-i Manchester City-Tottenham rangadója. A 3-3-ra végződött meccsen Erling Haaland, a hazaiak norvég klasszisa két gólpasszt is kiosztott, ennek ellenére egy picit ideges volt a meccs végén és azt követően. A hosszabbítás 5. percében a vendégek játékosa Emerson Royal buktatta Haalandot, aki azonban felpattant, és remek passzt adott csapattársának, Jack Grealishnek, aki kb. ajtó-ablak ziccerben indulhatott a Spurs kapuja ellen. Azonban Simon Hooper játékvezető az előnyszabály alkalmazása helyett lefújta a Haaland elleni szabálytalanságot, ezzel eléggé kiborítva a norvég gólvágót. (Szerk.: Szerintem egyrészt teljesen jogos volt Haaland felháborodása, másrészt pedig ha valaki nekem vágna olyan arcot, mint Haaland a játékvezetőnek, akkor én 2 hétig sírva bujkálnék az ágyam alatt.) A 23 éves csatár ezt még megfejelte azzal, hogy a Twitterre kiposztolt a meccs után egy, az esetről készült felvételt, és ezt egy WTF-fel kommentálta (WTF= What the fuck? Magyarul: Mi a f#sz?). Ráadásul közvetlenül a lefújás után Haaland egyből rendkívül dühösen gesztikulálva és kiabálva vonult az öltözőbe (egyébként reklamálásért kapott egy sárga lapot). Csapattársa, Bernardo Silva szerint rossz ítélet született. Pep Guardiola, a City vezetőedzője a Viaplayen leadott interjúban pedig azt nyilatkozta, hogy nem érti az ítéletet. Viszont nem mindenki volt ilyen elnéző. Gary Neville, a Sky Sports szakértője (és mellesleg egykori Manchester United-játékos) úgy vélekedett, hogy Haaland elvesztette a fejét, és ez szerinte leginkább azért volt így, mert a kapu előtt finoman szólva sem volt jó meccse a norvégok egyes számú futballsztárjának. Ennek ellenére a norvég csatár fölényesen vezeti a Premier League góllövőlistáját 14 találattal (a második helyen Mohamed Salah, a Liverpool egyiptomi sztárjátékosa áll 10 góllal). A Manchester City következő meccsét a hazai pályán 13 bajnoki meccses győzelmi sorozatot produkáló Aston Villa ellen játssza majd december 6-án. Forrás: NRK

Kép: Benzoix on Freepik December 12-én az Igazságügyi Minisztérium új utasítást adott ki a UDI számára az ukrán állampolgárok ideiglenes kollektív védelméhez kapcsolódóan. A minisztérium felruházta a UDI-t, hogy visszavonja azon ukránok tartózkodási engedélyét, akik hazautaznak Ukrajnába. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter elmondta, hogy ha az ideiglenes kollektív védelemben részesülő ukránok oda-vissza utaznak Norvégia és Ukrajna között, akkor az azt jelentheti, hogy nincs már szükségük védelemre. A cél az, hogy az ukránokat azonos módon bírálják el más nemzetiségű menekültekkel együtt. Rendkívüli esetekben a származási országba való beutazás továbbra is megengedett. Forrás: Regjeringen

Kép: Freepik December 4-én nem hétköznapi állatra lett figyelmes egy helyi lakos a trøndelagi Melhusben, ugyanis egy hiúzkölyök járkált a bolt előtt. A hiúzokat általában ritkán lehet látni városi környezetben, mivel általában szégyenlősek, de mégis előfordulhat. Ez a példány idén születhetett és valószínű, hogy elkóborolt, amíg az anyukája vadászni járt (ilyenkor a kölykök magukra szoktak maradni, de ritkán olyan aktívak, mint ez a melhusi hiúz). Nem kizárt, hogy a közeljövőben többször is megfigyelhető lesz még ez a kölyök - mondta a szakértő. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) friss adatai szerint novemberben a lazac 46%-kal, a paradicsom ára 48%-kal, a bogyós gyümölcsök ára pedig 45%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter szerint a kormány azon dolgozik, hogy megkönnyítse a háztartások számára az egészséges élelmiszerek beszerzését. A kormány felállított egy szakértői bizottságot, aminek januárban kell ajánlásokat tennie a jövőre nézve. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni útja után december 13-án Norvégiába érkezett, ahol többek között Harald királlyal és Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel is találkozott, illetve beszédet mondott a parlamentben. Ez egy rendkívül különleges lehetőség volt, ugyanis a második világháború óta mindössze három alkalommal volt rá példa, hogy külföldi vendégek kapjanak szót a Stortingetben. Az egyikük Winston Churchill volt, még 1948-ban, amit az ukrán elnök is megemlített a beszéde elején. Zelenszkij megköszönte Norvégia eddigi támogatását, és megígérte, hogy nem adja fel az oroszok elleni harcot. Masud Gharahkhani, a parlament elnöke elmondta, hogy a parlament 169 képviselője politikai párttól függetlenül továbbra is az ukrán nép mellett áll. Hozzátette, hogy Ukrajna harca a demokráciáért egész Európa számára fontos. Az ukrán elnök látogatásának fő célja az volt, hogy további katonai és pénzügyi támogatásokról tárgyalhasson az északi országok miniszterelnökeivel. December 13-án este 14 norvég cég képviselőjével is találkozott Zelenszkij, ahol arról esett szó, hogyan járulhatnak hozzá a norvég vállalatok Ukrajna újjáépítéséhez. Norvégia jelenleg a Nansen program keretén belül 3 milliárd koronával segíti Ukrajnát. A háború kitörése óta az északi országok több mint 11 milliárd euróval járultak hozzá Ukrajna harcához, beleértve a humanitárius támogatásokat is. Forrás: NRK

Kép: Freepik Norvégia öt év alatt 350 millió koronával járul hozzá a Világélelmezési Programnak a válságok elkerülését célzó munkájához. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter sajtóközleményében mondta el, hogy ez egy olyan hír, ami általában nem kerül az újságok címlapjára. A miniszter hozzátette, hogy az ENSZ szerint jelenleg 735 millió ember küzd akut élelmiszerválsággal. A sürgősségi segélyek iránti igény világszerte rekordnagy, amelynek az egyik fő oka az éghajlatváltozás. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Lezárult a női kézilabda VB csoportköre Norvégia számára, az eddigi csoportmeccsekhez hasonlóan egy sima, 33-23-as győzelemmel. Az áldozat ezúttal Dél-Korea volt. A norvég kapuban összesen 50 perc jutott a veterán klasszis Katrine Lundénak, aki egy pár szép védéssel járult hozzá a társházigazda sikeréhez. Az első 30 perc után Norvégia 20-11-re vezetett, és a 2. félidőre egy kicsit visszavettek a tempóból, ám győzelmüket ez sem fenyegette. Támadásban pedig egy másik veterán, a 37 éves Camilla Herrem remekelt, és összesen 7 góllal vette ki a részét a győzelemből. Lunde számára azért is volt emlékezetes ez a december 3-i meccs, mert 20 évvel és egy nappal ezt a meccset megelőzően játszotta első VB-meccsét (akkor a norvégok 29-30-ra kikaptak Ukrajnától a nyitómeccsen, és később ennek is köszönhetően nem jutottak ki az olimpiára). A 43 éves hálóőr állt a kapuban az egyik legdrámaibb Norvégia-Dél-Korea meccsen is, a 2008-as olimpia elődöntőjében (amit Norvégia nyert 29-28-ra). Ezen a mérkőzésen történt, hogy a dél-koreai csapat egy szerintük téves és a mérkőzést döntően befolyásoló bírói ítélet ellen tiltakozva nem volt hajlandó levonulni a pályáról. Katrine Lundénak ez a december 3-i VB-meccs volt karrierje 344-ik válogatott meccse (pályafutása során 6 EB-t, 2 VB-t és 2 olimpiát nyert a válogatott kapusaként). Norvégia ezzel pontvesztés nélkül végzett csoportja élén, és a trondheimi középdöntőben Franciaországgal, Szlovéniával és Izlanddal vagy Angolával játszanak (azóta eldőlt, hogy Angola ellen fognak játszani). Forrás: ABC Nyheter

Kép: Synne Sørenes (NRK) Legutoljára augusztus 1-jén emelték a bolti nejlonzacskók árát Norvégiában. A Handelens Miljøfond eredeti tervei szerint január 1-jétől újabb 1 koronás áremelést hajtottak volna végre, de úgy döntöttek, hogy egyelőre elnapolják ezt az intézkedést, mert a vásárlók meglepően jól és gyorsan alkalmazkodtak a legutóbbi árváltozáshoz. Cecilie Lind, a Handelens Miljøfond vezetője elmondta, hogy 2022-ben a norvégok 722 millió műanyag zacskót vásároltak, ami 132 zacskót jelent fejenként. Augusztus 1-je óta a fogyasztás 40%-kal csökkent. A Coop augusztus 1-je óta 34 százalékkal kevesebb műanyag zacskót adott el, emellett pedig 390%-kal nőtt a többször használatos műanyag bevásárlószatyrok eladása. A Handelens Miljøfond célja, hogy 2025-re egy norvég kevesebb, mint 40 műanyag zacskót használjon fel évente. Forrás: NRK

Kép: Privát Facebook fotó Egy 21 éves norvég állampolgár, Stian Alexander Nordhaug Meland életét vesztette Ukrajnában. A fiatal férfi a Troms og Finnmark megyei Iberstad településen élt és dolgozott. A tragikus hírt a családja erősítette meg december 13-án. A család elmondása szerint Meland idén augusztus 29-én utazott Ukrajnába, és azóta nagyon kevés információ érkezett felőle. Az ibestadi önkormányzat vezetője arról tájékoztatta az NRK-t, hogy a hozzátartozók most nem kívánnak több interjút adni. Siri Svendsen, a Külügyminisztérium munkatársa elmondta, hogy a minisztérium jelenleg a halálhír hivatalos megerősítésén dolgozik. Forrás: NRK

Kép: Freepik A Response Analyse által a Fremtind megbízásából végzett felmérésből az derül ki, hogy a norvégok nem igazán tartanak attól, hogy karácsonykor tűz tör ki. Száz emberből csak ketten tették első helyre a főzés során kialakuló tűztől való félelmet, ami aggasztja Therese Hofstad-Nielsent, aki baleset-megelőzéssel foglalkozik a Fremtindnél. - Azt javaslom a norvégoknak, hogy jobban figyeljenek a tűzre karácsony körül. Kevés olyan dolog van, ami stresszesebb lehet egy tűzesetnél – mondta Hofstad-Nielsen. Egy másik kutatásra hivatkozik, amelyben tízből négy norvég arról számolt be, hogy kezdetleges tűz alakult ki náluk. - A legtöbb tűz a konyhából indul, vagy elektromos berendezések, gyertya, illetve egyéb nyílt lánggal égő eszközök okozzák. Decemberben különösen sokat használunk ilyesmit, úgyhogy érdemes fokozottan óvatosnak lenni az elkövetkezőkben – mondta. Forrás: ABC Nyheter

Hatalmas küzdelmet követően elvesztette veretlenségét a norvég női kézilabda-válogatott, miután a VB középdöntőjének utolsó fordulójában december 10-én 24-23-ra kikaptak a végső győzelemre is esélyesnek mondott Franciaország ellen. Ezzel eldőlt, hogy a december 12-i negyeddöntőben Hollandia lesz Norvégia ellenfele. Silje Solberg-Østhassel, a norvégok kapusa csalódottan nyilatkozott a Viaplaynek. Szerinte egészen egyszerűen arról volt szó, hogy a franciák mellett sokkal rosszabbnak tűnt a játékuk, mint amilyen valójában. A vereség ellenére Camilla Herrem úgy nyilatkozott, hogy pontosan az ilyen meccseket szeretik a leginkább. Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány elmondása szerint ez egy tipikus franciák elleni meccsük volt, abban az értelemben, hogy a norvégok jól kezdték a találkozót, majd később kiegyenlítődött a különbség a két csapat között, illetve támadásban hiányzott a ritmus és a flow a csapat játékából. A norvég csapat legjobbjának Katrine Lundét választották. Amennyiben legalább egy döntetlent sikerült volna összehozni, annyiban december 12-én Norvégia Csehországgal meccselt volna az elődöntőbe jutásért. Helyettük Európa egyik legerősebb csapata, a tornán a csoportkört és a középdöntőt is veretlenül záró Hollandia lesz az ellenfél. Stine Bredal Oftedal, a norvég válogatott irányítója a VG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy így nehezebbé vált az út a döntő felé, de ezt az egész helyzetet csakis maguknak köszönhetik. Hergeirsson szövetségi kapitány szerint Hollandia az európai élvonalhoz tartozik. Magát a meccset remekül kezdte Norvégia, hiszen Silje Solberg-Østhassel védéseinek és Stine Skogrand, Stine Bredal Oftedal, illetve Henny Reistad góljainak köszönhetően Norvégia 3-0-s rohammal nyitott. Ezt követően védekezésben és támadásban is magukra találtak a franciák, a norvégoknak pedig kapust kellett cserélni, miután Solberg-Østhassel arca túl közeli ismertséget kötött egy Orlane Kanor által kapura dobott labdával. Norvégia ezen a ponton teljesen lendületét vesztette, Reistad hibázott, Mørknek nem ment a játék, Bredal Oftedal lövéseiből nem lett gól, és Camilla Herrem sem tudott brillírozni. Hergeirsson mester üzenete az első norvég időkérésnél egyértelmű volt: Vissza az alapokhoz, és Kanort távoltartani a lőtávolságtól. A félidő végére Thale Rushfeldt Deila több játéklehetőséget kapott, támadásban és védekezésben is határozottabbak lettek a norvégok, és Deliának köszönhetően 12-12-re sikerült kiegyenlíteni a félidőre. A második félidő norvég hibával és francia góllal indult. Ezután Mørk büntetőből egyenlített, Lunde védett egyet, Skogrand pedig ismét a norvégokat juttatta előnyhöz. De ennek ellenére is akadozott a norvég támadójáték, a franciák pedig a mérkőzés 38. percében 17-14-re vezettek. A norvég csapat kemény magja - Herrem, Mørk, Oftedal és Reistad – meccsben tartotta a társházigazdákat, majd Solberg-Østhassel visszaállt a norvég kapuba és kifogott egy büntetőt. Tíz perccel a vége előtt 20-20-as döntetlen állt az eredményjelzőn. Amikor Vilde Ingstad begyötörte a 22. norvég gólt, akkor már csak 3 perc volt hátra. Ezt követően Henny Reistad találatával a norvégoknál volt az előny, ám a franciák nem adták fel, és az utolsó percben Estelle Nze Minko révén visszavették a franciák a vezetést. A mérkőzés utolsó támadását a norvégok vezették, ám Stine Skogrand hibázott a francia kaput védő Laura Glauserrel szemben. Forrás: VG

A norvég női kézilabda-válogatott összességében sima, 30-23-as győzelmet aratott Hollandia legjobbjai ellen a norvég-dán-svéd közös rendezésű világbajnokság december 12-i negyeddöntőjében, ezzel biztosság vált, hogy Norvégia legrosszabb esetben is 4. lesz a VB-n. A több szempontból is kaotikus meccsen Silje Solberg-Østhassel a kapuban, míg Stine Skogrand támadásban remekelt, a Trondheim Spektrum közönségének nagy örömére. A norvégoknak emellett két kettős kiállítással is meg kellett küzdeniük, mindkétszer azért, mert a cseréket egy kicsit benézték, és a megengedettnél több játékosuk tartózkodott egyszerre a pályán. Stine Bredal Oftedal erről úgy vélekedett, hogy rendkívül ritka az ilyen helyzet, totális káosz volt az egész, de örül, hogy sikerült nyerniük és továbbjutottak. Az első harminc percben néha megakadó norvég gépezet a második félidőre felpörgött, és végül hét góllal nyertek (annak ellenére, hogy rosszul számolták össze Norvégia góljait, és eggyel kevesebb lőtt gólt írtak fel nekik, ám végül ezt a bakit is sikerült kijavítani). Nora Mørk egyáltalán nem volt elégedett az eredménnyel. A Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy néha az emberek egyszerűen túl sokat akarnak egy VB-negyeddöntőtől, és egy jobb napjukon 10 góllal is nyerhettek volna. Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány is úgy vélekedett, hogy rengeteget hibáztak, és sok kiállítást kaptak, különösen az első félidő utolsó 10 percében. Silje Solberg-Østhassel viszont remekelt a kapuban, és több fontos védésének köszönhetően Norvégia a szünetben 12-11-re vezetett, a meccset pedig 33 lövésből 14 védéssel zárta, vagyis 42%-os hatékonysággal hárította a kapujára tartó lövéseket. A csereként beálló Katrine Lunde 7 lövésből 4-et kivédett, ezzel az ő hatékonysága 57%-os volt. Támadásban pedig Stine Skogrand remekelt, ugyanis mind a 9 kapuralövési kísérletéből gól született, ezzel ő lett az egész mérkőzés legeredményesebb játékosa. Emellett szintén 100%-os hatékonysággal lőtt a második legeredményesebb norvég játékos, Ingvild Bakkerud, akinek 5-ből 5 lövése talált utat a hollandok kapujába. Az utolsó norvég gólt pedig Henny Reistad szerezte, aki gyilkos erővel és pontossággal vette be a holland kaput. A VG értékelésében Stine Skogrand a maximális 10 pontot kapta, míg Silje Solberg-Østhassel 9-es értékelést kapott. Norvégia az elődöntőben a Dánia-Montenegró mérkőzés győztesével játszik majd a döntőbe jutásért (Nekem a magam részéről nincs sok kétségem afelől, hogy Dánia lesz a továbbjutó. Meglepő lenne, ha kiesnének, pláne hazai közönség előtt). UPDATE 22:04: Ahogyan arra előzetesen sokan számítottak, Dánia lesz Norvégia ellenfele a döntőbe jutásért, miután a társházigazda komoly csatában 26-24-re legyőzte Montenegró csapatát a negyeddöntőben. Forrás: VG

Kép: @narges_mohamadi_51 (Instagram) December 10-én, az oslói városházán tartották meg a 2023-as Nobel-békedíj átadásának ünnepségét. Az idei Nobel-békedíjas, Narges Mohammadi széke üresen állt, mert a díjazott jelenleg a teheráni Evin börtön női részlegén van fogva tartva. Ő a történelemben a negyedik olyan személy, aki börtönbüntetés miatt nem tudta személyesen átvenni a békedíjat. 1935-ben Carl von Ossietzky német pacifista újságíró (szerk. utólag ő 1936-ban át tudta venni a díjat), 2010-ben Liu Hsziao-po kínai irodalomtörténész és emberi jogi aktivista, és 2022-ben a fehérorosz Alesz Viktaravics Bjaljacki irodalomtudós és emberi jogi aktivista sem tudta átvenni a Nobel-békedíjat. Narges Mohammadi díját lánya és fia, Kiana és Ali vette át. A 17 éves fiatalok már 8 éve nem látták anyjukat, de Mohammadi beszédét sikerült kicsempészni a börtönből, így azt fel tudták olvasni. A beszédében Narges Mohammadi kemény szavakkal illette az iráni rezsimet, ami szerinte nagyon kevés társadalmi támogatással rendelkezik az iráni nép körében. Továbbá arra kérte a világot, hogy segítsék az iráni civil társadalmat, hogy pozitív változások álhassanak be az emberi jogok, igazságosság és szabadságjogok területén. Kép: @geiranders (Nobel Prize Outreach) A ceremónián jelen volt Taghni Rahmani, Mohammadi férje is, aki szintén emberi jogi aktivista, és jelenleg Franciaországban él a gyerekekkel. Mohammadi öccse, Hamidreza Oslóba menekült az iráni rezsim elől. A vendégek között volt Shirin Ebadi iráni aktivista, aki 2003-ban ugyanezen a napon kapott Nobel-békedíjat. Masud Gharahkhani, a norvég parlament elnöke is a vendégek között volt. Elmondta, hogy már sokszor gondolkozott azon, milyen lett volna az élete, ha a szülei nem úgy döntöttek volna gyerekkorában, hogy elmenekülnek Iránból, és Norvégiába költöznek. Berit-Reiss Andersen, a Nobel Bizottság elnöke a nyitóbeszédében elmondta, hogy Narges Mohammadi a börtönben is folytatja a munkáját: ír, táncol, énekel és tüntetéseket szervez a börtönben jelenlévő szexuális zaklatás és kínzás ellen. Andersen kiemelte, hogy Mohammadi küzd a kötelező fejkendőviselet ellen, és arra kérte a Nobel Bizottságot, hogy az ünnepségen olyan fotót tegyenek ki róla, amiben élénk ruhát visel, és látszódnak a göndör hajfürtjei. Mohammadi úgy gondolja, hogy a kormány által előírt kötelező hidzsáb nem vallási- vagy kulturális norma, hanem az elnyomás egyik szimbóluma. Az oslói iráni nagykövetet is meghívták az ünnepségre, de a Nobel Bizottság nem kapott választ a nagykövetségtől. Később az iráni nagykövetség nyilaktozatot tett közzé, amiben nyíltan bírálta a Nobel Bizottság elfogultságát. A nagykövet megemlítette, hogy a bizottság korábban olyan izraeli állampolgárokat is kitüntetett a Nobel-békedíjjal, akik ártatlan palesztinok ezreinek megöléséért voltak felelősek pl. Menachem Begin, Jichak Rabin és Shimon Peres. Hozzátette, hogy ez a döntés az emberi jogok és a béke kettős mércéjével övezett képmutatás. Kiegészítés: Dr. Mihálffy Balász: A hidzsáb szerepéről az iszlámban “A Koránban hét alkalommal fordul elő a hidzsáb szó, ami magyarul lepel, kendő, függöny, palást szót jelent. Főleg átvitt értelem kap hangsúlyt, tehát egy lepel, ami elválasztja a látható világot a láthatatlantól, vagy ami biztonságot nyújt a bűntől, kísértéstől. A Korán semmi túlzót nem ír elő. Nem írja elő a textil méretét vagy színét. A hidzsáb egy viselkedési kódex, ami koronként és helyenként alakulhat, rögzülhet hagyománnyá, esetleg divattá. Nem azon kell vitatkozni, hogy egy nő Hidzsábot hord, hanem azon, hogy miért hord hidzsábot? Kényszerből, vagy önként? Ha önként és meggyőződésből hordja, akkor mi ezzel a baj? Az apácák is önként, meggyőződésből hordják saját viseletüket és megvetés helyett tiszteletet kapnak. Mindenki azt hord, amit akar. Nem a ruha a lényeg, hanem az átvitt értelem, ami a Koránban is van.” Forrás: NRK

Kép: Daily Mail Egy régi hagyomány szerint Oslo város önkormányzata minden évben egy fenyőfát adományozott Nagy-Britanniának, kifejezve a norvégok háláját a második világháborúban nyújtott brit segítségért. A londoni Trafalgar téren felállított norvég fenyőfa ismét gúny tárgyává vált, ugyanis a Daily Mail újság szerint a fának egyes részei hiányoznak, néhány ága picit barna, így meglehetősen furcsán néz ki. Knut Johansson, a Városi Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint az ilyen negatív véleményekre mindig lehet számítani, de sokkal fontosabb az, hogy mi a gesztus eredeti célja. Johansson hozzátette, hogy sok minden történhetett Sørkedalen erdejétől a Trafalgar térig vezető úton. Forrás: NRK

Kép: Rawpixel on Freepik A “mesterséges intelligencia által generált” kifejezés használata rendkívül magas volt az idei évben mind az újságokban, mind a közösségi médiában, ezért a Språkrådet ezt a kifejezést választotta az év szavának. Az angol “AI” helyett Norvégia a “KI” (kunstig intelligens) rövidítés használata mellett döntött. A Top 10-es lista: KI-generert: mesterséges intelligencia által generált Demenskor: demens idősek kórusa, a kifejezést a TV2 "Demenskoret" című sorozata inspirálta Milliardærflukt: azokra a milliárdosokra utaló szó, akik Svájcba költöztek, hogy ne Norvégiában kelljen adót fizetniük Polykrise: több, párhuzamosan zajló válság, infláció, gazdasági kihívások stb. Grønn kolonialisme: zöld gyarmatosítás, pl. Fosen-ügy Sensitivitetsleser: olyan béta olvasók, akik különösen figyelnek a kényes témák megjelenésére még egy könyv kiadás előtt Dyrtid: meredeken emelkedő árak egy olyan időben, amit gazdasági válság jellemez Ultraprosessert: ultrafeldolgozott Planvask: az önkormányzatok éghajlati és természetvédelmi intézkedéseihez kapcsolódó szó, pl. mikor arról dönt egy önkormányzat, hogy épülhet-e hytte a természetben Nevromangfold: a neurodiveriztás egy olyan modern gyűjtőfogalom, ami a különböző diagnózisú emberekre utal pl. ADHD, Tourette-szindróma stb. Forrás: Språkrådet, NRK

Kép: UD A világ vezetői, politikusai és szakértői idén Dubajban gyűltek össze, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) megvitassák a klímával kapcsolatos intézkedéseket. Az éves konferenciákon azok vesznek részt, akik 30 évvel ezelőtt aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC). A norvég miniszterelnök bejelentette, hogy Norvégia 270 millió koronával járul hozzá ahhoz a káralaphoz, amit az éghajlatváltozás kompenzálására hoztak létre a konferencián résztvevő államok. A káralap fontos szerepet fog betölteni a fejlődő országok számára, amelyek jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás negatív következményeinek. Espen Barth Eide külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy az éghajlatváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása. Norvégia nagy ambíciókkal rendelkezik, és keményen dolgozik a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. A klímacsúcs elnöksége Eide külügyminisztert és Grace Fu szingapúri fenntarthatósági és környezetvédelmi minisztert nevezte ki a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos tárgyalások levezetésére. Forrás: Regjeringen

Kép: Freepik Az angol labdarúgó-bajnokság 15. fordulójában a bajnoki címvédő Manchester City a hazai pályán zsinórban 13 bajnoki meccset nyerő Aston Villához látogatott. A három bajnoki óta nyeretlen Cityvel Birminghamben olyasmi történt, ami az előző években nagyon ritkán, ugyanis 1-2 helyzetet leszámítva végig a hazai csapat akarata érvényesült, és mindösszesen 2 kapura lövési kísérletet engedélyeztek a Manchester Citynek. Ezzel szemben a Villa összesen 22-szer próbálkozhatott, és ebből 7-szer el is találták a kaput. A győztes gólt a 74. percben Leon Bailey, a hazaiak csatára szerezte. Azonban másképpen is alakulhatott volna a meccs, ha az elején Emiliano Martinez nem védi ki Erling Haaland ziccerét, majd a kipattanót is. Ez azt is jelenti, hogy amióta november 4-én 6-1-re kiütötték a Bournemouth csapatát, azóta nyeretlen a címvédő, és visszacsúsztak a tabella 4. helyére, hatpontos hátrányban a listavezető Arsenal mögé. A manchesteri csapattal utoljára 2017-ben történt ilyesmi, akkor a Stoke City, Liverpool, Arsenal, Chelsea négyes ellen produkáltak egy 3 döntetlenből és 1 vereségből álló sorozatot. Haalandék december 10-én, az újonc Luton Town otthonában törhetik meg rossz sorozatukat. Forrás: VG

Kép: AFP A 2022-es vagyonjelentés szerint a leggazdagabb norvég a SalMar ASA lazacóriás örököse és többségi részvényestulajdonosa, Gustav Magnar Witzøe volt. A modellként dolgozó Witzøe tavalyi vagyona 26,5 milliárd korona volt, ami után 292 millió korona adót fizetett be az államkincstárba. 2021-hez képest a 30 éves Witzøe vagyona 7 milliárd koronával nőtt, és idén felmerült benne, hogy székhelyét sok más milliárdoshoz hasonlóan áthelyezi Svájcba, végül nem így döntött. Az NRK-nak küldött e-mailjében elmondta, hogy örül, hogy a befizetett adóval hozzájárul a norvég gazdasághoz. Kép: NRK A vagyonlistán Witzøe-t a Rema1000 alapítója és tulajdonosa, Odd Reitan követi 7,9 milliárd koronás vagyonával. Fia, Ole Robert Reitan a 6. helyre került. A vagyonlista 3. helyén az NBIM (Norges Bank Investment Management) ügyvezetője, Nikolai Tangen található 7,6 milliárd korona értékű vagyonával, ami után 97,7 millió korona adót fizetett a tavalyi évben. A 4. és 5. helyen Alexandra és Katharina Gamlemshaug Andresen áll, akik a Ferd befektetési vállalat 85%-os tulajdonosai. A norvég adóhivatalhoz összesen 1702 milliárd korona adóbefizetés érkezett tavaly, aminek a legnagyobb részét a kőolajadó tette ki. Az adóhivatal 42 milliárd koronát fizetett vissza a társadalomnak, 3,2 millió norvég részesült adóvisszatérítésben, amelynek átlagos nagysága 13 ezer korona volt. Forrás: NRK

Kép forrása: Nasjonalmuseet A LEGENDA Szent Lúcia életéről és vértanúságáról egyetlen hiteles dokumentum sem maradt fenn. A legenda szerint Lúcia i. sz. 283 körül született, és a diocletianusi keresztényüldözések áldozataként 303-ban mártírhalált halt. A jómódú családból származó lány beteg édesanyjával, Eutichiával elzarándokolt Szent Ágota cataniai sírjához, hogy gyógyulást kérjen a szenttől. A csodaszerű felépülés után Lúcia álmában megjelent Szent Ágota, és elmondta, hogy a lány meggyógyíthatta volna anyját saját hitének erejével is. Lúcia – anyja engedélyével – lemondta közelgő esküvőjét, és hozományát szétosztotta a szegények között. Vőlegénye bosszúból a bíróság elé hurcolta, bűnösségének kimondása után pedig a legkülönfélébb kínzásoknak vetették alá. Végül karddal döfték át a torkát, és abba halt bele. NÉPSZOKÁSOK Magyarországon számos pogány eredetű Luca-napi népszokást találunk: Luca-búza sarjaztatása, tollas Luca-pogácsa sütése, Luca-szék faragása stb. A skandináv országokban nagy jelentősége van Szent Lúcia napjának. Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban elbűvölő fényünneppel emlékeznek Szent Lúciára. A gyerekek ilyenkor hófehér ruhába öltöznek, derekukon piros szalaggal, fejükön égő gyertyakoszorúval énekelnek és felvonulnak, szimbolizálva a fényt (lux) az év legsötétebb napján. Fontos kelléke az ünnepségnek a lussekatter, vagyis a sáfrányos-mazsolás süti. A legenda szerint eredeti sáfrányra van szükség, hogy az intenzív illata és élénk sárga színe távol tartsa a macska alakban megjelenő ördögöt. Források: Nasjonalmuseet előadása Ponticulus Hungaricus Wikipedia Nordicmood.hu Femina

Kép: Freepik Az észak-amerikai profi jégkorong-bajnokság, az NHL december 3-i játéknapján a Minnesota Wild hazai pályán fölényes, 4-1-es sikert aratott a Chicago Blackhawks ellen, ezzel zsinórban 3. sikerüket aratták. Mats Zuccarello, a hazaiak norvég támadója kiváló teljesítménnyel rukkolt elő, és a gólja mellé kiosztott 2 gólpasszt is, amivel megszerette 599. pontját az alapszakaszban (a norvég balszélső mérlege eddig 192 gól és 407 gólpassz). Zuccarello egy korongejtést követően a Blackhawks kapuja mögött megszerezte a pakkot, majd Brock Faber elé passzolt, aki kapura lőtt, ám a lövésébe beleért Marco Rossi, és megszerezte a vezetést a Wildnak 2 perc 11 másodperc után. 10 perccel később a fiatal osztrák támadó megszerezte 2. gólját is, ekkor emberelőnyből vette be a chicagói csapat kapuját. 17 perc 7 másodperc játék után Zuccarello megszerezte idei 6. gólját. A második harmad 12. percében Zuccarello egy buli után a bal szélen kapta a korongot, amit kapura lőtt, ám az Matt Boldy ütőjén megpattant, ezzel megtévesztve a kapust. Ezzel a góllal már 4-0-ra vezetett a Wild. Taylor Raddysh, a Blackhawks játékosa az utolsó harmadban még szépíteni tudott, további gólok nem estek, ezzel a sikerrel a Wild egymást követő 3. meccsét nyerte meg. A Blackhawks elleni mérkőzés óta 3 meccset játszott a minnesotai csapat, ezeken a Calgary Flames-t idegenben 5-2-re verték, majd a következő 2 meccsen kikaptak, mindkétszer idegenben (egyszer a Vancouver Canucks ellen 2-0-ra, majd az Edmonton Oilers ellen 4-3-ra). Forrás: TV2

Kép: Jcomp on Freepik A norvég diákok kétharmada fél attól, hogy rossz jegyet kap matematikából, és ez a szám csak növekedni fog. A 2022-es PISA vizsgálatban a diákok 64%-a számolt be arról, hogy fél, hogy rossz jegyet kap matekból. A 2012-es és 2003-as adatokban ez csak a diákok 61, illetve 58%-ára volt igaz, írja az Utdanningsnytt. Más szempontból is növekedett a matematikával szembeni félelem. Többek között 43% mondta el magáról, hogy tanácstalannak érzi magát a feladatok megoldásakor. Az átfogó PISA tesztet összesen 690.000 diák töltötte ki 81 országban. A legutóbbi eredmények szerint a norvég diákok jelentősen rosszabbul teljesítettek matematikából, természetismeretből és olvasásból 2018 és 2022 között. Forrás: Nettavisen

Kép: Simon Skjelvik Brandseth (NRK) A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint a tavalyi évben 6360 új hytte épült az országban, és ezek 81%-a városokhoz közeli területen. Tor Arnesen, hyttekutató szerint a tendencia már évek óta megfigyelhető: egyre több és nagyobb víkendház épül a sűrűn lakott területeken. Jelenleg összesen 481 ezer hytte és nyaraló található az országban, ezek 51%-a városokhoz közel. A kutató arra számít, hogy a trend folytatódik, melynek az egyik fő oka az egyre szigorúbb építési szabályok. Ritkán lakott területen nagyon nehéz új hytte építésére engedélyt szerezni, ha pedig modern nyaralót szeretne valaki építeni, akkor fontos szempont az út-, víz- és áramhálózat közelsége. Truls Gulowsen, a norvég Természetvédelmi Egyesület (Naturforbundet) vezetője örömmel fogadja a tényt, hogy a hytték nagy része sűrűn lakott területeken épül, de még így is 1200 a lakóövezetektől messze, a természetben épült. Az egyesület le szeretné állítani az új víkendházak építését, melyek negatívan hatnak a biológiai sokféleségre és az éghajlatra. Arnesen hyttekutató nem hiszi, hogy van esély az új hytték fejlesztésének lassítására, hiszen már a 70-es évek óta évente 5-7000 új hytte épül Norvégiában. Forrás: NRK

Kép: Freepik A női kézilabda VB középdöntőjének 2. meccsén Norvégia Szlovénia ellen játszott, és hosszú idő után először olyan ellenfelekkel kerültek szembe, akik viszonylag sokáig viszonylag komoly nyomást tudtak gyakorolni a VB-címvédőre. Ennek ellenére 17-12-es félidőt követően 34-21-re győztek a norvégok, és már biztosan negyeddöntősök. Mats Olsson, a norvég válogatott segédedzője a szünetben az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy számukra igazából most kezdődik a VB, és ezt követően már csak szoros meccsek várnak rájuk, ezekre felkészülés gyanánt most pont egy keményebb összecsapásra van szükségük. Az első négy VB-meccset ugyanis Norvégia átlagban 19,25 gólos különbséggel nyerte meg. A válogatott csapatkapitánya, a mérkőzésen 5 gólt szerző Stine Bredal Oftedal úgy vélekedett, hogy ez egy nagyon fontos meccs volt, ahol egy viszonylag komoly ellenféllel szemben sikerült sima győzelmet aratni, és ez egy tökéletes kombináció. Þórir Hergeirsson szövetségi kapitány szerint a szlovénok 20 percig tudták tartani a lépést Norvégiával, aztán egyszerűen elfáradtak, és már nem bírtak azt a tempót, amit a norvégok diktáltak. A decemberi 8-i meccsen Szlovénia szerzett vezetést, majd Henny Reistad 2 gyors góljával Norvégia vette át a vezetést. Ezután a szlovénok 3-2-re, majd 4-3-ra is vezettek. 6-6-ot követően viszont lassan, de biztosan elkezdett ellépni Norvégia. Miután Szlovénia 9-8-ra felzárkózott, a norvégok egy 4-0-s rohammal 13-8-ra elléptek, és a félidő vége előtt már 16-10-re is vezettek. A félidőben 17-12-es norvég vezetés állt az eredményjelzőn, javarészt az ismét remeklő Henny Reistad, és a büntetődobásokat biztos kézzel értékesítő Nora Mørk révén. A 32 éves jobbátlövő mind az 5 gólját büntetőből szerezte. A második 30 percben Norvégia fokozta a tempót, és 40 perc játék után már 25-15-re vezetett, és végül 34-21-re győzött. A norvégok legeredményesebb játékosa Camilla Herrem 6 góllal (a 37 éves balszélső ezzel már 33 gólnál jár ezen a VB-n), őt hármas holtversenyben követte a fejenként 5-ször eredményes Nora Mørk, Henny Reistad, és Stine Bredal Oftedal. Silje Solberg-Østhassel, a válogatott kapusa az NRK-nak úgy nyilatkozott, hogy remek meccs volt, és egy igazi csapatgyőzelem. December 10-én, a középdöntő utolsó felvonásán a legutóbbi VB-döntőt pont Norvégia ellen 29-22-re elveszítő Franciaország lesz a társházigazda norvégok ellenfele. Forrás: NRK

Kép: Bjørn S. Delebekk (VG) Megkezdődött a női kézilabda VB középdöntőinek küzdelmei. Norvégia Trondheimben december 6-án az Afrika-bajnok angolai válogatott ellen lépett pályára. Az afrikai csapat történelme során 12-szer játszott a norvégok ellen, és 12-szer kikapott. A december 6-i meccsen 10 perc után 4-4-et mutatott a Trondheim Spektrum eredményjelzője. Ezt követően beindult a Camilla Herrem-show. A 37 éves balszélső szerzett 3 gyors gólt lerohanásból, majd a mérkőzés hátralevő részében ezt megtoldotta még 4 góllal. Az első 3 találatánál kétszer is az első félidőben 53%-al védő Silje Solberg-Østhasseltől kapta a gólpasszt. A Viaplay szakértője, Karoline Dyhre Breivang egészen egyszerűen villámgyorsnak írta le Herremet, aki a mérkőzést követően úgy nyilatkozott, hogy érzése szerint minden pontosan úgy ment, ahogy azt ők előre eltervezték és megbeszélték. A félidőben már 20-9-re vezetett Norvégia, majd a második félidőben sem lassítottak, és végül 37-19-re nyertek. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Norvégia sokkal kipihentebben érkezett a trondheimi meccsre, mivel Angola december 4-én, hétfőn még Izland ellen lépett pályára Stavangerben, és egy drámai döntetlen kiharcolásával továbbküzdötte magát a középdöntőbe. 4-4-es első 10 percet követően Norvégia odalépett a gázra, a következő 20 percet 16-5-re nyerték, ezzel megnyugtató előnyre tettek szert. Norvég részről Camilla Herrem volt a legeredményesebb 7 góllal, őt az ötgólos Henny Reistad követte, őket a fejenként 4-4 gólt szerző Stine Bredal Oftedal és Vilde Ingstad követte. Amennyiben Norvégia legyőzi december 8-án Szlovéniát is, bejut a VB negyeddöntőjébe. Forrás: VG

Kép: Wirestock on Freepik Haugesund önkormányzata ingyenes karácsonyfát biztosít mindenkinek, aki szeretne. Az önkormányzat térképen tette közzé azokat a területeket, ahol ingyenesen lehet fákat kivágni. Forralt borral és mézeskaláccsal várják az érdeklődőket Haugesundból és a környező településekről is. Forrás: VG

Kép: dconvertini on Flickr Az osztrák Ludwig Wittgenstein (1889-1951) a 20. század egyik legnagyobb filozófusa volt. Amikor 1913-ban, 24 évesen úgy döntött, hogy két évig Norvégiában szeretne élni, hogy elszakadjon a Cambridge-i egyetemi élettől, mentora - Bertrand Russell - úgy gondolta, teljesen elment az esze. Egy barátjának küldött levelében leírja, hogy Wittgenstein nyersen elutasított minden olyan kísérletet, amellyel rá akarta venni, hogy feladja a költözés tervét: „Azt mondtam, hogy sötét lesz, ő pedig azt mondta, hogy utálja a nappalt. Azt mondtam, hogy magányos lesz, ő azt mondta, hogy prostituálta az elméjét, hogy tanult emberekkel beszélgessen. Azt mondtam, hogy őrült, és ő azt mondta, hogy Isten őrizze meg a józan észtől. (Isten biztosan megteszi.)” Kép: Wikipedia Wittgenstein magányra és békére vágyott, és ehhez megtalálta az ideális helyet Lustrafjord szívében. Annyira jól érezte magát ott, hogy saját házat tervezett és építtetett, kilátással az Eidsvatnet-re, nem messze Skjolden kis falujától. A véletlennek köszönhető, hogy Wittgenstein ezen a helyen kötött ki. Eredetileg az volt a terve, hogy tovább utazzon északabbra, majd amikor ez nem jött össze, a bergeni osztrák-magyar konzulhoz fordult segítségért. Rajta keresztül került kapcsolatba a helyi gyártulajdonossal, Halvard Drægni-vel, aki megszervezte, hogy Wittgensteint a nővérénél szállásolják el. Wittgenstein egész életében tartotta a kapcsolatot Drægni-vel és nővére családjával, az előbbi segített neki megszervezni és figyelemmel kísérni a háza építését, amíg a filozófus Cambridge-ben tartózkodott. Bár Wittgenstein magányra vágyva utazott Norvégiába, nem volt teljesen elszigetelt. Elég jól megtanult norvégul ahhoz, hogy levelezni tudjon a norvég barátaival, amikor éppen Angliában tartózkodott. Amikor Wittgenstein a megfelelő helyet kereste a háza számára, több lehetséges helyszínt is elvetett. Az egyiket azért, mert lábnyomokat fedezett fel a hóban, a másikat pedig azért, mert egy kecskenyájat látott a közelben. Végül a választás egy 30 méter magasan fekvő sziklára esett. A hely eléréséhez evezős csónakot kellett használni, és durva, meredek terepen kellett felmászni. Wittgenstein terve az volt, hogy többé-kevésbé állandóan ott fog lakni, vagy legalább addig, amíg meg nem oldja a logikai alapproblémákat. A ház 1914-ben készült el, a helyszínt ma is „Ausztriának” hívják. Kép: Harald Vatne 1951-ben bekövetkezett halála után a házat elköltöztették és újjáépítették, és azóta magántulajdonban volt. A Wittgenstein-rajongók régóta szerették volna, hogy az épületet helyreállítsák, és visszaköltöztessék eredeti helyére, ami 2019-ben meg is történt. Feljegyzéseiben Wittgenstein felváltva dicséri a skjoldeni házikó magányát, és aggodalmát fejezi ki az emberi érintkezés hiánya miatt. Cambridge-ben nem tudott írni, Norvégiában viszont boldogtalannak és magányosnak érezte magát. Az emberekkel való kapcsolattartás igénye és a munkához szükséges magány közötti konfliktus egész életét végigkísérte. Bármi is legyen a kapcsolat a száműzetés és a gondolkodás között, Wittgenstein fizikai környezete és saját munkaképessége között párhuzamot érzett. „Nem tudom elképzelni, hogy bárhol ugyanúgy dolgozhatnék, mint itt. Ez a csend és talán a csodálatos táj az oka, úgy értem: a csend komolysága.” – írta egyszer. 1913 és 1937 között ötször tartózkodott Skjoldenben, ebből a leghosszabb egy másfél éves időszak volt. Utoljára 1950-ben, a halála előtti évben járt itt. Norvégiárára mindig úgy gondolt, mint egy olyan helyre, ahol dolgozni és újra gondolkodni tudott. Amikor 1950-ben utoljára visszatért Skjoldenbe, 61 éves volt és beteg, prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Betegsége ellenére tervezgetni kezdte, hogy újra Norvégiában dolgozzon és telepedjen le, és neki is látott az utazás előkészítéséhez. „Ez az egyetlen hely, ahol igazi békére lelhetek.”- írta. A terveket 1951-ben bekövetkezett halála szakította félbe. «Jeg sitter på livet som en dårlig rytter til hest. Det skyldes bare hestens godmodighet at jeg ikke straks blir kastet av.» (Ludwig Wittgenstein) Forrás: Salongen

Fotó: LARS-BJØRN MARTINSEN / NRK A labdarúgó Konferencia Liga november 30-i játéknapján a norvég bajnok Bodø/Glimt hazai pályán fogadta a svájci Lugano csapatát, és meggyőző, 5-2-es győzelmet aratott. A norvég csapat ezzel biztosította továbbjutását a csoportból. A gólgyártást az első félidő 40. percében Amahl Pellegrino kezdte meg, majd a második félidő 7. percében Sondre Brunstad Fet folytatta. A mérkőzés 65 percében Patrick Berg 3-0-ra növelte a Glimt előnyét, ezt követően a svájci csapat Žan Celar révén szépített a 69. percben. Pellegrino a 78. percben megszerezte saját maga 2. gólját, amire a Lugano részéről Boris Babic válaszolt a 86. percben. A végeredményt Oscar Kapskarmo állította be a 88. percben. A bodøiek középpályása, Patrick Berg elégedetten nyilatkozott a mérkőzés után a Viaplaynek. Elmondása szerint remek dolog, hogy csapata rendszeresen játszik európai kupameccseket tavasszal is (a 22/23-as szezonban a Konferencia Liga nyolcaddöntőbe jutásért rendezett rájátszásában a Lech Poznań ejtette ki őket, 21/22-ben a Konferencia Liga negyeddöntőjéig meneteltek, ahol az AS Roma állta útjukat). A Glimtre idén még egy kupameccs vár, december 14-én a szintén továbbjutó Club Brugge ellen lépnek pályára idegenben. Forrás: NRK

Kép: Bjørn S. Delebekk / VG Megkezdődtek a norvég-dán-svéd közös rendezésű női kézilabda VB küzdelmei Norvégia számára. A torna egyik nagy esélyesének számító csapat alaposan bekezdett, és 43-11-re laposra verte Grönlandot a stavangeri nyitányon. A mérkőzés legjobbjának a norvégok 37 éves játékosát, Camilla Herremet választották, aki a mérkőzés helyszínétől pár kilométerre, Solában született, és jelenleg is az ottani klubot erősíti. A veterán balszélső összesen 7 gólt szerzett, ezzel a norvég válogatott legeredményesebb játékosa lett a mérkőzésen. A VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy még őt is meglepte, hogy mennyire jól sikerült korábbi sebességét megőriznie, pláne azután, hogy márciusban megszületett Noah nevű kisfia. Herrem az első harminc percben szerezte összes gólját, ennek köszönhetően Norvégia megnyugtató 19-7-es előnnyel vonult szünetre. A második félidőben csak négy(!) gólt engedélyeztek Grönlandnak, és végül 43-11-re nyertek. Ole Erevik, a TV3 szakértője úgy vélekedett, hogy Grönland nem elég erős ellenfél ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni a mérkőzésből. Herrem solai csapattársa, Kristina Novak szintén remek meccset zárt ő öt góllal vette ki a részét Norvégia sikeréből. A stavangeri születésű jobbátlövő a TV3-nak arról számolt be, hogy a mérkőzés előtti idegessége abban a pillanatban elszállt, amint megkezdődött a meccs. Az első félidőben Silje Solberg-Østhassel, a norvégok kapusa megszerezte pályafutása 9. gólját, azonban nem ő volt az egyetlen kapus, aki ezen a meccsen betalált. Az utolsó 20 percre beállt az első VB-meccsét játszó Olivia Lykke Nygaard is, aki szintén betalált, emellett pedig csak három gólt kapott, és 73 százalékos hatékonysággal védett. Nygaard története azért is érdekes, mert teljesen máshogy is alakulhatott volna a pályafutása. A 22 éves hálóőr csak 16 évesen lett norvég állampolgár, előtte dán volt, és akár a dán válogatottban is kiköthetett volna. Egy másik VB-újonc, Maja Furu Sæteren is remek bemutatkozáson van túl, a Larvik gólvágója ötször vette be a grönlandi kaput. Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány a mérkőzést követően úgy nyilatkozott, hogy csapata kezdeti óvatoskodása fokozatosan elmúlt, és pozitívum volt számára, hogy minden játékosának adhatott egy kis játéklehetőséget. Norvégia következő ellenfele december 1-jén Ausztria lesz. Forrás: VG és Aftenposten

Kép: Wikipedia Harald király a Szent Olav rend kitüntetését adományozta Sverre Magnus herceg részére 18. születésnapja alkalmából. - Őfelsége a király úgy döntött, hogy Sverre Magnus részére adományozza a Norvég Királyi Szent Olav Rend Nagykeresztjét – jelentette be a királyi ház. A Szent Olav Rendet Oscar király alapította 1847. augusztus 21-én. Eredetileg jutalomként adták ezt a díjat, a Norvégiáért és az emberiségért végzett kiemelkedő szolgálatért, illetve az alapszabály szerint azok a hercegek és hercegnők is megkapják nagykorúvá válásuk napján, akik jogosultak a trón öröklésére. Sverre Magnus herceg december 3-án töltötte be 18. évét, de születésnapját elsején, pénteken ünnepelték meg egy hivatalos ebéddel a kastélyban. Forrás: Nettavisen

Kép: Wirestock on Freepik Norvégia különbözik a többi országtól. Az idei november volt a leghidegebb az elmúlt 13 évben, a szokásos hőmérsékletnél 3,5 fokkal hidegebb volt. - A tél hamar és hirtelen érkezett el, és szokatlanul hideg volt - írta a Meteorológiai Intézet a havi jelentésében. Az idei november a 13. helyen áll azon a listán, amelyen a leghidegebb teleket tartják számon 1900 óta. Az ország nagy részében „hideg” vagy „nagyon hideg” volt, Trøndelag és Nordland országrészekben pedig „extrém hideg” volt a november. Ennek oka a keletről és északkeletről érkező szél. - Novemberben az alacsony nyomású légáramlatok főleg Skandináviától délre mozogtak. Ez azt eredményezte, hogy kelet felől hideg és száraz idő érkezett. Hans Olav Hygen, az intézet munkatársa úgy gondolja, hogy az Arktiszon található jég kiterjedése is szerepet játszik. - Ha olyan kevés jég található az Arktiszon, mint most, annak globális szintű következményei vannak. A kevés tengeri jég ahhoz vezet, hogy kisebb lesz a hőmérsékletbeli különbség az Egyenlítő és a sarkköri területek között, amely hatással lehet arra, ahogyan a légáramlatok mozognak. A végső adatok még ismeretlenek, azonban a kutatók már most le tudnak vonni következtetéseket. - Nagyon szokatlan, hogy hónapokon keresztül rekordmeleg volt. Kivételes, hogy ilyen magas eltérés legyen a korábbi rekordokhoz képest – mondta Reidun Gangstø, a Meteorológiai Intézet klímakutatója. Forrás: Nettavisen

Kép: Freepik November 25-én véget is ért a Start Eliteserien-álma, miután elkövettek egy rendkívül kellemetlen hibát. A labdarúgó-mérkőzést megelőzően ugyanis a hazai csapatnál elfelejtették bekapcsolni a pályafűtést, emiatt a Bryne elleni meccsre nem került sor, ugyanis a pálya játékra alkalmatlan volt. Emiatt a Norvég Labdarúgó-szövetség a két élvonalba jutásért küzdő csapat közül 3-0-val automatikusan a Bryne javára ítélte a mérkőzést. A rogalandi csapat ezzel játék nélkül jutott a rájátszás elődöntőjébe, ahol a Kristiansund ellen mérkőzhetnek meg a döntőbe jutásért. A Start-nak a labdarúgó-szövetség döntésének értelmében ki kell fizetnie a játékvezetők és a vendégcsapat útiköltségét. November 26-án délelőtt pedig a kristiansandi csapat klubigazgatója, Terje Marcussen teljes felelősséget vállalt az incidensért, és lemondott posztjáról (szerk.: szerintem ez teljesen természetes válaszlépés, hogy vezetőként vállalta a felelősséget, és lemondott, ahelyett hogy elkezdett volna másokra mutogatni, meg az emúttnyócévet hibáztatni, mint ahogy az bizonyos országokban szokás). A Bryne következő meccsére pedig november 29-én került sor, ahol 1-1-es rendes játékidőt és hosszabbítást követően büntetőkkel 4-2-re kikaptak a Kristiansundtől, akik az élvonalba jutásért majd december 3-án a Kongsvingerrel mérkőznek meg. Forrás: VG

Kép: SIMEN WINGSTAD / NRK November 28-án kiosztásra került az Arkitekturopprøret (Építészetlázadás – eredetileg 2014-ben Svédországban alakult mozgalom, melynek legfőbb célja a visszakanyarodás a hagyományosabb építészeti stílushoz, az egész lázadás legfőbb mozgatórugóját az átlagos, építészi végzettséggel nem rendelkező emberek alkotják) pfuj-nagydíja, melyet a legcsúnyább újonnan épült épületnek adnak át. Az idei mezőnyben helyet kapott a tromsøi Hotell Moxy, a bergeni Kronstad X, az oslói Voldsløkka skole, illetve az oslói Vertikal Nydalen. A pfuj-nagydíjat idén a Hotell Moxy nyerte el. A tromsøi hotel mögött álló Daimyo Eiendom részéről Anne Aubert úgy nyilatkozott, megérti, hogy a szálloda esztétikai szempontból megosztó, de ők elsősorban a fenntarthatóságra és a használhatóságra helyezték a hangsúlyt. Emellett az Építészetlázadás kiosztotta még az idei tiszteletdíjat is egy, a lakói által szépnek, jól illeszkedőnek nevezett épületnek. Ezt a megtisztelő címet idén az oslói Nedre Slottsgate 10. cím alatt található épület kapta. Emellett még jelölést kapott a bergeni Jonas Reins gate 11, a kristiansundi Port Arthur lakásszövetkezet, és az oslói Stensberggata 15 is. Saher Sourouri, az Építészetlázadás szóvivője az NRK-nak elmondta, hogy szerinte a legtöbb modern épület egészen egyszerűen ocsmány, és rémisztően rossz minőségű. A maga részéről azt tartaná a legjobbnak, ha az építészet visszakanyarodna a modernizmus előtti időszakhoz. Adnan Harambasic, a Norvég Építészek Szövetségének (Norske arkitekters landsforbund) vezetője úgy vélekedett, hogy ez az egész pfuj-nagydíj fölöslegesen megosztó, és szerinte úgy is meg lehetett volna oldani a díjátadást, hogy kihagyják a legcsúnyább épületek-kategóriát. Harambasic szerint a szépség stílustól független. Egyébként a pfuj-nagydíjat 2021-ben a Munch-múzeum, 2022-ben pedig a Nemzeti Múzeum nyerte el. Forrás: NRK

Kép: IDA LOUISE ROSTAD Míg Norvégia kontinentális része az évszakhoz képest is szokatlan hideg súlya alatt roskadozik, addig Svalbardon már majdhogynem nyárias az idő. Tavaly a Mo i Ranában található Røssvollban mínusz 26,4 fokkal megdőlt a novemberi hidegrekord, idén a hőmérő higanyszála egész mínusz 27,1 fokig zuhant ugyanitt. Solsvik Vågane, a Meteorológiai Intézet vezető meteorológusa az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a novemberben megszokottnál lényegesen hidegebb van, és december elején is a sokéves átlag alatt maradnak a hőmérsékletek. Viszont Svalbardon jelentősen eltér a helyzet Norvégia többi részétől, ugyanis november 28-án hajnali kettőkör a longyearbyeni repülőtér mellett plusz 4,2 fokot mértek. Vågane erről úgy vélekedett, hogy innentől kezdve nem a történelmileg megszokott nagy hideg lesz a norma, hanem ez, ami mostanában van. Tavaly novemberben a longyearbyeni reptéren ugyanis plusz 6,5 fokot mértek. A Visit Svalbard turisztikai menedzsere, Ronny Brunvoll szerint az idelátogató turisták is gyakran érdeklődnek afelől, hogy normális-e az ennyire enyhe időjárás. Brunvoll ugyanakkor azt is kiemeli, hogy egészen mostanáig egész ősszel hideg volt Svalbardon. Norvégia kontinentális részén egyetlen helyen mértek pluszfokokat, a vardøi repülőtér mellett a hőmérő plusz 2,4 fokot mutatott. Éjszaka Rørosban volt a leghidegebb, itt mínusz 29,8 fok volt, azonban több más településen is csak úgy röpködtek a mínusz 28-29 fokok. Az alábbi mérőállomásokon dőlt még meg a novemberi hidegrekord: Setså – Saltdal kommune – Nordland – mínusz 18 fok, Veimholen – Smøla kommune – Møre og Romsdal – mínusz 7 fok, Soknedal – Midtre Gauldal kommune – Trøndelag – mínusz 23,2 fok, Møsstrond Vinje kommune – Vestfold og Telemark – mínusz 20,8 fok. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég Egészségügyi Igazgatóságnak van egy programja, ami ingyenes óvszert biztosít a fiatalok számára. A statisztikák szerint a gonorrhoea (klasszikus nemi betegség) fertőzések száma jelentősen megnövekedett Norvégiában, és elsősorban a fiatalkorúak között figyelhető meg. Eddig a fiatalok egy SMS küldésével 15 darab ingyenes óvszert tudtak rendelni a Helse Norge oldaláról. A programot azonban korlátozni kellett a megnövekedett igény miatt. A kormány az állami költségvetés 2023-as felülvizsgálata során plusz 4 millió koronát különített el a megnövekedett költségek fedezésére, így gondoskodik a program folytatásáról. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter elmondta, hogy az ingyenes óvszer fontos része annak a programnak, ami a szexuális úton terjedő betegségek, például a gonorrhoea és a chlamydia megelőzését szolgálja. A fogamzásgátláshoz való jog mindenkit megillet, ezért mindenki számára elérhetőnek kell lennie. A program itt érhető el. Forrás: Regjeringen

Kép: LINDA BJØRGAN November 28-án Norvégia legészakibb településére, Ny-Ålesundbe is bekötötték a mobilnetet, ezzel utolsó településként a svalbardi falu is felkerült a mobilnettel rendelkező norvég települések listájára. Erről a Svalbardposten és a High North News számolt be. Christian Skottun, a Telenor Svalbard vezetője úgy nyilatkozott, hogy a mobiltelefon nemcsak a legkedvesebb ismerősökkel kapcsolja össze az embereket, hanem olyan fontos dolgokhoz is hozzáférést biztosít, mint például a BankID, vagy a kétlépcsős azonosítás. Signe Maria Brunk, a Kings Bay AS (legtöbb ny-ålesundi épületet és földet birtokló cég) recepciósa elmondta, hogy a településen komoly beszédtéma, milyen változásokat fog hozni a mobilnet érkezése a mindennapi életben. Szerinte kellemesebb dolog beszélgetni, mint állandóan a telefonon lógni. Lars Ole Saugnes, a Kings Bay főigazgatója azon az állásponton van, hogy így lehetőségük nyílik a mobiltelefonos kommunikáció előnyeinek kiélvezésére, és ezzel egyidejűleg biztonságosabbá válik a helyi lakosok élete (Ny-Ålesundben egyébként 20-an élnek életvitelszerűen, a nyári időszakban ez egészen 200-ig kúszik fel). Viszont a vezetéknélküli hálózatok, és a Bluetooth továbbra is elérhetetlen marad, az indoklás szerint azért, hogy a helyben zajló kutatási projekteket és eszközöket ne zavarják meg. Forrás: NRK

Kép: Freepik Második VB-meccsét is megnyerte a norvég női kézilabda-válogatott. A stavangeri DNB-Arenában megrendezett december 1-jei meccsen a norvégok 45-28-ra kiütötték Ausztriát. A sikerből a világ jelenlegi talán legjobb női kézilabdázója, Henny Ella Reistad 10 góllal vette ki részét. Csapattársa, Camilla Herrem nem győzte dicsérni a 24 éves balátlövőt, szerinte ugyanis Reistad hihetetlenül jó fizikummal rendelkezik, gyakorlatilag a kézilabdában egy külön kategóriát képvisel, szóval nagy segítség Norvégiának, hogy egy ilyen klasszis erősíti a soraikat. Reistad a TV2-nek elmondta, hogy rendkívül élvezetes meccsen vannak túl, és külön öröm számára a norvég válogatott lendületes és gyors támadójátéka. Nora Mørk szintén elismeréssel szólt Reistadról, szerinte a 24 éves balátlövő fényévekkel jár az osztrákok előtt, és Norvégiának rendkívül nagy szüksége van egy ilyen képességű és tudású játékosra. Miután az első meccsen Grönland ellen sima 43-11-es sikert arattak Norvégia legjobbjai, Ausztria ellen is alaposan bekezdték. Herremék egyből tövig nyomták a képzeletbeli gázpedált, és már 2 perc után 3-0-ra vezettek. Ezt pedig egy valóságos Reistad-show követte, ugyanis az Esbjerg balátlövője 15 perc alatt 5 gólt szerzett, ekkor Norvégia 12-7-re vezetett, 20 perc után pedig 7 kapuralövést követően 7 góllal állt. A félidőben 21-12-re vezetett Norvégia. Bent Svele, a TV 2 kézilabda-szakértője úgy vélekedett ezen a ponton, hogy Henny Reistad kb. azt csinál, amit akar, távolról lő, párharcokat vállal be, és folyamatos nyomás alatt tartja az osztrák védelmet. A második félidőben pedig leforgatásra került a Reistad-show második része is, ugyanis az első félidőben szerzett 7 góljához még hozzátett 3-at, és végül 10 lőtt gólnál állt meg. A 45-28-as norvég sikerrel végződő meccsen Nora Mørk kivételével minden mezőnyjátékos betalált legalább egyszer. Kåre Geir Lio, a Norvég Kézilabda-szövetség elnöke viszont elégedetlenkedett egy sort, szerinte ugyanis szomorú, hogy nem sikerült Stavangerben teltházat csinálni. A norvég szövetséget korábban sok bírálat érte a rendkívül magas jegyárakért, ezért még november 29-én bejelentették, hogy a trondheimi középdöntőre jelentősen lecsökkentik a jegyárakat. Forrás: TV2