MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Norges Bank Nehéz év volt a 2023-as a norvég korona számára, de legalább a 2024-es sem tűnik jobbnak. Hiába ajándékozta meg a Norvég Nemzeti Bank a jónépet egy karácsonyi alapkamat-emeléssel, hiába tűnik úgy, hogy ennél magasabb alapkamatra már nem lesz szükség, a korona csak gyengül. Míg az újév beköszöntekor egy euró 11,23 korona volt, hétfő (február 26.) este már 11,41-ért mérték, míg a dollár 10,17-ről 10,52-re drágult. Nils Kristian Knudsen, a Kereskedelmi Bank hitel- és valutastratégája szerint ez most azért történhetett így, mert az alapkamat csökkentését még nagyon sokára jósolta a Nemzeti Bank, ezzel egyidejűleg az infláció sem akarja megadni magát, és a 2 százalékos álomcél még mindig sehol. A helyzet olyan szempontból meglepő, hogy a tőzsdék tele vannak sikertörténetekkel mostanában. A S&P meglépte az 5000 pontot, a japán börze is rekordot ért el, és nemrég az Nvidia is kilőtt. Mindhiába. A magyarázat az lehet, hogy ezek csak egyéni sikertörténetek, nem pedig egy általános optimizmus jelei. Sokan vártak csodát a decemberi kamatemeléstől, hisz a régióban más országok behúzták a féket karácsonyra. A Norvégiában történt emelés adott egy kis löketet ugyan, de az ilyen emelések hatása hamar elillan Knudsen magyarázata szerint. Azt is megjegyzi viszont, hogy ha nem történt volna emelés, akkor a helyzet valószínűleg rosszabb lenne, mint most. Knudsen azért próbál nyugtatni is, és állítása szerint annak a ténye, hogy a Norvég Nemzeti Bank jelezte, hogy nyitottak a további kamatemelésre, segített a korona árfolyamának szinten tartásában, valamint azt is állítja, hogy majd ha Amerikában megkezdődik a kamatcsökkentés, az nagy hatással lesz a piacra is. Dane Cekov, a Nordea stratégája szerint a külföldön tapasztalható alapkamat-csökkentésekkel kapcsolatos várakozások be nem teljesülése a korona gyengülésének oka. Az év elején 6-7 kamatvágásra számítottak az USA-ban, melyek közül az első már márciusban jött volna. Most viszont négy kamatvágásra számítanak, az elsőt pedig júniusra várják. Cekov szerint ha már márciusban megtörténne, akkor az euró olyan 11 korona körül lenne. Forrás: E24

Kép: Wikipedia Az angol labdarúgó FA-kupa 5. fordulójában a Manchester City a Luton Townhoz látogatott, ahol kb. az összes élcsapat megszenvedett. A február 27-i meccsen azonban sok mindent csinált Haaland csapata, de a szenvedés nem volt köztük. Annyira nem, hogy 6-2-re leverték a Lutont. A címvédő 6 találatából Haaland 5-öt vállalt magára, a hatodikat meghagyta Mateo Kovačičnak. Ráadásul a norvég gólgép nem is játszotta végig a találkozót, ugyanis a 76. percben Pep Guardiola lehozta őt és beküldte a helyére Julián Álvarezt. A spanyol mester valószínűleg gondolt a Luton-játékosok és szurkolók lelki egészségére, ezért nem hagyta fenn a norvég csatárt, nehogy véletlenül még lőjön 1-2 gólt. Roy Keane, a Manchester United egykori klasszis focistája és favágója szerint Haaland egy igazi Terminátor, akit a jövőből küldtek vissza, hogy kiiktassa az összes létező focicsapat védelmét. A 23 éves norvég csatárnak lecserélése pillanatában 38 labdaérintése volt, vagyis 7,6 labdaérintés kellett neki egy gólhoz, ami azért egészen rendben van. A mérkőzés másik hőse a belga Kevin De Bruyne volt, aki 4 gólpasszt adott a meccsen, mindet Haalandnak. A 32 éves középpályás szerint rendkívül nagy öröm együtt játszani egy ilyen remek focistával. Haaland a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy ők mindenre IS készen állnak, és izgalmas időszak következik számukra (a City következő 3 meccse: Manchester United – bajnoki, hazai pálya, FC København – BL, hazai pálya, Liverpool – bajnoki, vendég). Ami pedig az FA-kupát illeti, a manchesteri világoskékek március 16-án szombaton hazai pályán fogadják a Newcastle United csapatát. A statisztikák és érdekesség kedvelőinek (nekem), Haaland lett az első Manchester City-játékos, aki két különböző meccsen is öt gólt szerzett, az utolsó ötgólos játékos az FA-kupában norvég támadót megelőzően egy bizonyos Frank Roberts volt, aki egy 1926-os kupameccsen köszönt be ötször. Forrás: VG

Kép: Wirestock on Freepik A felsőoktatásért felelős igazgatóság statisztikája szerint tavaly 8804 diák vett részt külföldi csereprogramban, ami jóval meghaladja a 2022-es adatot (7175 fő). Sveinung Skule, az Oktatási és Képzési Igazgatóság vezetője szerint örvendetes, hogy egyre több norvég diák vesz részt ezekben a külföldi programokban, mert így olyan nemzetközi tapasztalatokra tesznek szert, amire egyre inkább szükség van egy olyan, konfliktusokkal teli világban, mint amiben élünk. A legtöbben, 1360-an, Ausztráliát választották célországnak. Forrás: Klar Tale

Kép: Freepik Svédországnak hosszú időbe telt, amíg minden NATO-tagállam ratifikálta a csatlakozási szerződését. Törökország tavaly nyáron, míg Magyarország csak február 26-án, 188 igennel és 6 nemmel szavazta meg Svédország csatlakozását az Atlanti Szövetséghez. Jens Stoltenberg főtitkár az X-en üdvözölte Svédországot, mint a NATO 32. tagját. Hozzátette, hogy a svéd NATO-tagság jelentősen hozzájárul az euroatlanti térség biztonságának növeléséhez. Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy 500 év elteltével újra szövetségben vannak az északi országok. Dánia, Norvégia és Svédország a kalmari unió része volt, amit I. Margit dán királynő hozott létre a 14. században, és egészen 1521-ig működött. (A Wikipedia szerint 1523-ig, és hivatalosan 1524-ben szűnt meg - a szerk. megjegyzése.) Forrás: Klar Tale

Kép: Wikipedia Köztudott, hogy Norvégiában a dohány- és alkoholtermékek reklámozása tilos. Ez vonatkozik a snusre is, hiszen ugye ez is dohányból van. A kérdés viszont most az, hogy mi minősül reklámnak? A norvég egészségügyi igazgatóság ugyanis rápirított két snusgyártóra, a Snushjemre és a Swedish Matchre, mert a weboldalaik bizonyos tartalmait reklámnak tartják. Az Egészségügyi Igazgatóság konkrétan azt nehezményezte, hogy a Snushjem oldalán van egy Snusmagasinet és egy Snus News menüpont (a cikket február 26-án publikálta az e24, én 27-én már nem találtam ezeket az aloldalakat), van hírlevél, a Swedish Match esetében pedig a snusinfo.no és a snusfornuft.no oldalak létezését vitatják (ezek sem publikusak, bár ha valaki kitalálja a jelszót, akkor biztos meg lehet nézni mi volt ott), végezetül pedig a közösségi médiában való jelenlét is problémásnak minősül. Az álláspont az, hogy bár sem leárazások, sem egyéb klasszikus értelemben vett marketingelés nem zajlik ezeken a felületeken, mégis be kéne őket tiltani, mert olyan cikkek és véleménycikkek jelennek meg, amelyek célja bizonyos beidegződésekre való ráhatás az ügyfeleknél a dohányeladás javítása végett, a hírlevél olyan asszociációkat kelt az olvasóban, ami snusvásárláshoz vezethet, végezetül pedig a közösségi médiában való jelenlétet arra használják, hogy a márkanevet promotálják és nagyobb nyilvánosságot szerezzenek. A Snushjem háza táján ezt a szólásszabadság korlátozásaként értelmezik, ügyvédjük, Jan Magne Langseth pedig az Egészségügyi Igazgatóság azon argumentumát támadja, hogy a Snushjem Snus News menüpontja “nem szükséges” a snusfogyasztó ügyfelek számára. Langseth szerint ugyanis a szólásszabadság nem arról szól, hogy olyan dolgot állítunk, ami “szükséges”. A Swedish Match ügyvédje, Harald Sjaastad a snusinfo.no és a snusfornuft.no oldalak elleni érveken van felháborodva, az Egészségügyi igazgatóság szerint ezek ugyanis üres/tartalmatlan oldalak, de Sjaastad szerint az nem egészen világos, hogy az igazgatóság mit is ért “tartalmatlan” alatt, és azt próbálja megtudni, hogy valójában az-e a baj, hogy a Swedish Matchnek van weboldala, vagy a weboldalak neve miatt vannak-e felháborodva. Forrás: E24

Kép: Freepik A norvég klubfutball szerelmeseinek és a Molde rajongóinak is volt okuk az örömre. Hiszen már csak három párharcot kell sikerrel teljesíteni, és döntőt játszhat a Molde csapata a labdarúgó Konferencia Ligában. Ugyanis február 22-én este, idegenben rendkívül simán, 3-0-ra kipofozták a lengyel Legia Warszawa együttesét. Ezzel összesítésben 6-2-re nyertek, és készülhetnek a belga Club Brugge elleni nyolcaddöntőre, ahol szintén van egy háttérben meghúzódó norvég szál, ugyanis Hugo Vetlesen és Ahmed Nusa személyében két norvég tartozik a 18-szoros belga bajnok keretéhez, amit a norvég Ronny Deila treníroz. Visszatérve Moldéba, Oliver Petersen kapus a Viaplay kamerái előtt megosztotta gondolatait, melyek szerint ő a maga részéről meg akarja nyerni a Konferencia Ligát (ezt még a nyolcaddöntő sorsolása előtt mondta). A norvég csapat hálóőre szerint nyomni, nyomni kell, és akkor majd a vak ember szavaival élve meglátják, meddig jutnak. Magnus Wolff Eikrem csapatkapitány, aki már egy igazi vén rókának számít (akkor miért nem Fox a középső neve, ezt nem értem), elmondta, hogy szerinte nem sok esélyük van nyerni (mondjuk így is több, mint a hóembernek egy dubaji derbyn), de azért szép az élet, mert lehet mindenféle dolgokról álmodozni. Eikrem szerint csapatuk tudja, hogy hazai pályán kb. bárkit képesek megverni (mondjuk megnézném, hogy például egy Liverpool/Manchester City/Real Madrid szintű ellenféllel mit kezdenének a festői Molde városában). A történelmi tényeket leporolva és a raktárból előrángatva kiderül, hogy norvég csapatok európai kupákban még nem jutottak túl a negyeddöntőn. Ezek a szereplések: Bajnokok Ligája: Rosenborg 1996/97 (a későbbi döntős Juventus 3-1-es összesítéssel jutott tovább), Kupagyőztesek Európa Kupája: Lyn 1968/69 (a későbbi döntős Barcelona ellen 5-4-es összesítéssel kiestek), Vålerenga 1998/99 (az elődöntőben kieső Chelsea-től kaptak ki 6-2-re két mérkőzés alapján), Brann Bergen 1996/97 (a Liverpool összesítésben 4-1-re bizonyult jobbnak a norvég klubnál). Ami viszont a Legia és a Molde meccsét illeti, a norvég klub idegenben blitzkrieget rendezett a lengyel csapat ellen, és 20 perc elteltével 2-0-ra vezettek, úgy, hogy Fredrik Gulbrandsen már a 2. percben beköszönt, a második gólt Eirik Hestad szerezte. A kegyelemdöfést a második félidőben az első gólt szerző Gulbrandsen vitte be. A Molde ezzel az egyetlen talpon maradt norvég csapat az európai kupaporondon, és készülhetnek március 7-i Club Brugge elleni mérkőzésre. Forrás: VG

Kép: Svanhildur Egilsdóttir (HAFRO) Nagy öröm érte a norvég tudósokat, amikor a Barents-tengerben új polipfajt azonosítottak. Lis Lindal Jørgensen, a Tengerkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a polipot 2500 méteres mélységben azonosították még ősszel. Az új faj a Muusoctopus Ægir nevet kapa, Ægir után, aki a skandináv mitológiában a tengerek felett uralkodó óriás volt. Az új polipfaj jellemzője, hogy egyedei kis termetűek, barna színűek, és csápjaik kb. 23,5 centiméterre nőnek. Jørgensen elmondta, hogy a mélytengeri polipokról nagyon kevés az információ, ezért minden új adatnak nagyon örülnek. A norvég kutató hozzátette, hogy az emberiségnek több információja van a Hold felszínéről, mint a mélytengeri állatvilágról, egész egyszerűen azért, mert a tengerek és óceánok mélyének felderítése rendkívül sok időt és erőforrást igényel. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég külügyminisztérium behívatta az oslói orosz nagykövetet az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij tragikus halála miatt. A megbeszélésen a nagykövet egyértelmű tudomására hozták, hogy Navalnij haláláért teljes mértékben az orosz hatóságok felelnek. Norvégia arra kéri az orosz hatóságokat, hogy segítsék elő a haláleset nyílt és független vizsgálatát. A külügyminisztérium komoly aggodalmának is hangot adott a politikai foglyok miatt, és az azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátásukra szólította fel Oroszországot. Forrás: Regjeringen

Kép: Freepik Feburár 19-én hó helyett gólzápor volt Minnesotában, ugyanis az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, az NHL-ben szereplő Minnesota Wild hazai pályán fogadta az egyik élcsapatot, a Vancouver Canucks együttesét. Sokáig úgy tűnt, hogy a kanadai csapat érvényesíti a papírformát, hiszen 5 perccel a 2. harmad vége előtt 5-2-re vezettek Ian Cole, Elias Petterson J. T. Miller góljaival (Miller ebből egy mesterhármast vállalt magára), a hazaiak részéről Joel Eriksson és Matt Boldy találtak be. Ezután a Canucks kapusa, Casey DeSmith úgy döntött, hogy neki jobb dolga is van, ráadásul a meccset is megnyerték, ezért elment szabadságra. A Wild ezt alaposan kihasználta, és össztüzet zúdított a vancouveri kapura. 33 másodperccel a harmad vége előtt Mats Zuccarello révén 5-3-ra szépített a Wild, majd az utolsó 20 percben beindult a gőzhenger. A záróharmad gólszerzői: Minnesota Wild: Kirill Kaprizov (3x), Joel Eriksson (2x), Marco Rossi (1x), Jonas Brodin (1x), Vancouver Canucks: Nikita Zadorov (1x), Brock Boeser (1x). Zuccarello az utolsó harmados gólesőből 3 gólpasszal vette ki a részét, ezzel összesen 4 pontig jutott, vagyis egész pályafutása talán legeredményesebb meccsét játszotta. Azonban így is több játékos volt a jégen, akik még nála is több pontot szereztek. Csapattársai közül Kaprizov és Eriksson is fejenként 3 gólt és 3 gólpasszt tett be a közösbe. (Csak az érdekesség kedvéért, utoljára 1992 november 8-án esett meg, hogy egy meccsen belül hárman is mesterhármast lőttek. Ekkor a Los Angeles Kings 11-4-re filézte ki kaliforniai jószomszédját, a San José Sharks-ot, a Kings mesterhármasait Luc Robitaille, Jari Kurri és Mike Donnelly jegyezték. Vagyis nem kimondottan gyakran fordul elő.) Erik Follestad, a TV2 hokiszakértője szerint az ember joggal feltételezi, hogy ha egy csapat a 2. harmad vége előtt 5-2-es hátrányban van a liga egyik legjobb csapata ellen, akkor az a meccs jobban eldőlt, mint a pisai ferde torony egy földrengés után. Azonban a Minnesota Wild ezt máshogy gondolta, és feltámadtak. Majdnem annyira, mint a 2022-es NFL-szezonban a Minnesota Vikings (az Indianapolis Colts már 33-0-ra belegyalulta a futballpálya gyepébe a vikingeket, azonban végül 39-36-os Vikings-siker született). Úgy néz ki, hogy a nagy hátrányból történő feltámadás egyfajta minnesotai specialitás lett. Az NHL történelmének legnagyobb hátrányból történő felállását pedig a Los Angeles Kings produkálta, akik 1982. április 10-én a Wayne Gretzky vezette Edmonton Oilers ellen két harmad után 5-0-s hátrányban voltak, majd az utolsó harmadban 5-öt lőttek, aztán a hosszabbításban Daryl Evans révén megnyerték a meccset. A Wild meccsére visszatérve: Erik Follestad hokiszakértő szerint Zuccarello olyan, mintha az idő előrehaladtával egyre jobb játékos lenne, annak ellenére, hogy már elmúlt 36 éves. Bjørn Erevik, Follestad kollégája elmondta, hogy nem tudja, mióta nem látott ennyire szórakoztató hokimeccset. Szerinte a meccs is őrületes volt, illetve az is, hogy Zuccarello valószínűleg vámpír, ugyanis olyan, mintha nem fogna rajta az idő vasfoga. A norvég szélső a meccset követően 46 meccsen 44 pontál járt. Az ezt követő két meccsen – egy Winnipeg Jets elleni 6-3-as vereség, és egy Edmonton Oilers elleni 4-2-es siker – 1 gólt és 1 gólpasszt jegyzett, vagyis 46-ra növelte pontjai számát. Forrás: TV2

Kép: Freepik Kjetil Knutsen, a Bodø/Glimt trénere finoman szólva el volt képedve a február 22-i labdarúgó Konferencia Liga-párharc visszavágóját követően. Mondjuk ezt szerintem anélkül is ki lehetett találni, hogy kinyitotta volna a száját, de a lefújást követően még Stevie Wonder is látta az elképedséget rajta. Röviden tömören: csapata hosszabbítást követően 2-1-re kikapott a holland Ajaxtól, ezért nem folytathatják európai kupaszereplésüket. A norvég edző azt nehezményezte, hogy mivel az Ajax nagyobb név, mint a Bodø/Glimt, ezért sok esetben nem mertek a holland klub ellen ítélni. Az egyik ilyen helyzet azután következett be, hogy Patrick Berg lövését Borna Sosa vízilabda-mérkőzésbe illő mozdulattal blokkolta. A gond ezzel csak az volt, hogy Sosa posztja szerint balhátvéd, és ha egy mezőnyjátékos csinál ilyesmit, akkor azt a játékvezetőnek piros lappal kellene jutalmaznia. Azonban ez elmaradt, a görög játékvezető sporttárs megnézte a VAK-ot (bocsánat, VAR-t), és kapustámadás miatt szabadrúgást ítélt kifelé. A derék Anastasios Sidiropoulos szerint Brede Moe volt a kelleténél egy kicsit erélyesebb volt Diant Ramaj-zsal szemben. Knutsen mester szerint ennél lényegesen egyszerűbbnek kellett volna lennie a helyzetnek: az Ajax megkapja 2. piros lapját kézilabdázásért, csapata meg lőhet egy tizenegyest pluszba. Nem sokkal korábban ugyanis a holland rekordbajnok középhátvédje, Josip Sutalo ballaghatott le a pályáról a 48. percben, hogy még a meccs vége előtt elpancsolhassa az összes melegvizet az Aspmyra stadion vendégöltözőjének zuhanyzójából. Alig 20 perccel később a hazaiak dán középpályása, Albert Grønbæk is elhagyta a pályát, csak ő a hazai öltözőt varázsolhatta melegvíz-mentessé. Knutsen emellett még azt is hozzátette, hogy a csapata több lehetőséget szórakozott el, mint Erling Haaland és Darwin Núnez összesen a Premier League idei szezonjában (a norvég és az uruguayi csatár összesen 42 nagy helyzetet hagyott ki ebben a szezonban). Az első félidőben sok bodøi ziccer mellett egyetlen gól esett, azt is az Ajax szerezte, Steven Berghuis révén. Erre a második félidőben Patrick Berg válaszolt, majd jöhetett a hosszabbítás, ahol a - nevével ellentétben - holland Kenneth Taylor talált be, ezzel kiejtve a norvég bajnoki címvédőt. A továbbjutó holland csapat a nyolcaddöntőben az angol bajnokság negyedik helyén álló Aston Villával játszik majd március 7-én és 14-én. Forrás: VG

Kép: Freepik Egyre többen tesznek hivatalosan panaszt a norvégiai egészségügyi rendszerre. A Pasient- og brukerombudet (betegjogi képviselettel foglalkozó hivatal) 2023-as adatai szerint 20 százalékkal több panasz érkezett az elmúlt 5 évben. A panaszok többsége a háziorvosi szolgálat minőségével és a pszichológiai segítséghez való hozzájutással kapcsolatos. A tavalyi évben körülbelül 3500 panasz érkezett a háziorvosokkal kapcsolatban, melyek közül a leggyakoribb problémák a telefonos elérhetőség, a hosszú várakozási idő, illetve a szolgáltatás minősége. Országosan összesen 300 ezren vannak háziorvosi várólistán, ami azt mutatja, hogy a háziorvosi rendszer nem működik optimálisan. Forrás: Klar Tale

Kép: Kari Anne Skoglund / NRK Ez pedig egy új, mikroalga alapú tápszer, melynek kifejlesztésén az UiT (Tromsøi Egyetem) és a Nofima élelmiszerkutató-intézet már több éve dolgozik. A megoldás lényege, hogy a lazacok olyan algákból készült tápszert kapnak, amit a természetes környezetükben is fogyasztanának. A mikroalgák egyetlen természetes ellensége a lazactetű, ezért az algák egy speciális védelmi mechanizmust fejlesztettek ki: amikor a tetű megtámadja az algát, az egy jelvivő molekulát bocsát ki, mellyel távol tartja a tetveket. Ez az említett jelvivő molekula pedig a azokat a lazacokat is jobb védelemmel látja el, melyek mikroalgát fogyasztanak. A metódust le is tesztelték, az eredmény pedig az volt, hogy azok a lazacok, melyek algatápot kaptak, 50%-kal ellenállóbbak lettek a tetvekkel szemben. A megoldás azért is tűnik nagyon ígéretesnek, mert a lazac-egészségen túl a klímagáz-kibocsátás szempontjából is jót tenne, különösen Troms megyének. Az itt található Finnfjord fémmegmunkáló ugyanis hatalmas mennyiségű CO₂-t, NOX-t és ként bocsát ki. Ezeket a gázokat megtisztítják, vizet adnak hozzájuk egy hatalmas tárolóba és ebben a vízben tudják az algákat tenyészteni, amiből később haltáp lesz. A fémüzem számára ez nagyon kedvező, hiszen két legyet tudnak ütni egy csapásra, és még a károsanyag-kibocsátásuk is csökken. Szóval igazából ez három légy. Jelenleg ez még csak az üzem egy kis részén működik, de ha az egész gyárat sikerülne átállítani erre a metódusra, akkor felezhetnék a kibocsátást. Ez már elég szép teljesítmény lenne, hisz a megye CO₂ kibocsátásának a feléért a Finnfjord a felelős. Geir-Henning Wintervoll ügyvezető igazgató számára ez pedig fontos lenne, mert jelenleg olyan 300 000 tonna CO₂ jön tőlük, ez pedig nem épp a jövő zenéje, mert az a klímasemlegesség volna. Forrás: NRK

Kép: Freepik Csapatot és országot is vált Magnus Abelvik Rød. A 26 éves jobbátlövő mindösszesen 1 szezon után hagyja ott a Kolstad együttesét, és a 2024/25-ös szezontól kezdve a magyar bajnokságban szereplő Pick Szeged játékosa lesz. A váltás okai egyelőre nem derültek ki, valószínűleg szerette volna kipróbálni a Pick szalámit és a szegedi halászlét is. Erről azonban nem beszélt videóüzenetében, arról viszont igen, hogy már alig várja, hogy a következő szezontól alaposan megszórhassa a Szeged ellenfeleit, a magyar bajnokságban, kupában, illetve a Bajnokok Ligájában. Abelvik Rød szintén nem mesélt még például a kedvenc pizzájáról, vagy a kedvenc színéről sem (van egy olyan megérzésem, hogy nem a piros a kedvenc színe, ugyanis a nevéből kiindulva túl egyértelmű lenne). A 2017-ben VB-ezüstérmet nyerő játékos korábban volt a Bækkelagets SK (2013-16) és az SG Flensburg (2017-23) játékosa is, mielőtt 2023-ban a Kolstadhoz igazolt volna. A norvég csapatnak emellett nem áll jól a szénája, hiszen BL-csoportjukban még február 15-én kikaptak 29-27-re a Szegedtől, majd 21-én az RK Zagrebtől 34-25-re. A továbbjutásukhoz kisebb bravúr kellene, ugyanis a hátralévő két meccsüket meg kellene nyerniük, hogy legyen esélyük (ehhez február 29-én idegenben kellene legyőzniük a lengyel Kielce együttesét, majd március 6-án az észak-macedón Eurofarm Pelister csapatát hazai pályán). Ezeken a meccseken a Kolstad sajnos nem számíthat Abelvik Rødre, aki a komoly kudarccal végződő januári EB-n lábsérülést szenvedett, ami miatt pár hónapra harcképtelenné vált. Forrás: NRK

Kép: Freepik A cseh Hot Chip Challenge tortillacsipszet kivonják a piacról, mivel olyan magas a chili koncentrációja benne, hogy az Élelmiszeripari Felügyelet (Mattilsynet) egészségre veszélyesnek ítéli. A chilivel borított csipszet koporsó alakú dobozban árulják, amelyen a „RIP”, „Any last words?” és a #hotchipchallenge feliratok szerepelnek. - A termék egy, a chilivel kapcsolatos kihívás eszköze a közösségi oldalakon, és több európai országban betiltották – írja az Élelmiszeripari Felügyelet. A visszahívás oka egész pontosan a termékben található kapszaicin nevű anyag mennyisége, amely a chilipaprikában van. Ebből 6000 mg tekinthető egészségesnek egy kilogramm termékben, azonban a csipsz 9300 mg-ot tartalmaz kilogrammonként. A terméket mind interneten, mind pedig boltokban árulják országszerte. Az olyan üzletláncok, mint a Fast Candy és a Yerba mate nagykereskedés külföldről importálták a csipszet, az Élelmiszeripari Felügyelet célja pedig, hogy teljes képet kapjon a további importőrökről is. Azok a vásárlók, akik vettek ilyen terméket, kidobhatják azt, vagy visszaküldhetik a boltba, írja az Élelmiszeripari Felügyelet. A cseh gyártó egyébként készített egy új terméket, amelyen a „New recipe” felirat áll, és egészségesnek mondható mennyiségben tartalmaz kapszaicint. Az eredeti csomag 3 grammos, míg az új 2,8 grammos. Forrás: Nettavisen

Kép: Freepik Sem az egészségügyi szakdolgozóknak, sem az óvodai asszisztenseknek nincs szükségük akadémiai szintű nyelvtudásra ahhoz, hogy a munkájukat megfelelően végezzék. A norvég egészségügynek egyre nagyobb szüksége van munkaerőre. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint 2030-ban már 18 000 egészségügyi szakdolgozó és 28 000 ápoló fog hiányozni a rendszerből. Ez az egész országot érintő, nagyon súlyos probléma, de különösen a kistelepülések és a peremkerületek érzik majd meg ennek a hatását. Amint azt a jelentés hangsúlyozza, nagy szükség van arra, hogy felülvizsgálják a munkaerő-toborzást és az egészségügyi ágazatban dolgozók lemorzsolódásának megelőzését célzó intézkedéseket. Az egészségügyi dolgozók hiányával összefüggésbe hozható egyik probléma a külföldi munkaerőre vonatkozó nyelvi követelmények. A munkáltatók felelősek azért, hogy munkavállalóik megfelelő norvég nyelvtudással rendelkezzenek ahhoz, hogy a feladataikat el tudják látni. Ugyanakkor a munkáltatóknak nem szabad a szükségesnél magasabb követelményeket támasztaniuk, hiszen akkor kiesik a rendszerből a lehetséges munkavállalók egy része. A norvég nyelvi követelményeknek objektívnek kell lenniük, és arányosnak kell lenniük az egyes szakmákhoz és pozíciókhoz kapcsolódó feladatokkal. 2016-ban a Norvégiában foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók 13 százaléka volt bevándorló hátterű. 2017. január 1. óta az Európai Unión kívüli országokból érkező egészségügyi szakdolgozóknál a B2 szintű, norvég szóbeli és írásbeli vizsga a követelmény. Ez a magas nyelvi követelmény aggodalmat keltett a nyelvoktatással foglalkozó szakmai közösségek körében. A szakértők attól tartottak, hogy ezzel a követelménnyel bezárulnak a külföldi egészségügyi szakdolgozók egy része előtt a munkaerőpiac és az egészségügyi ágazat kapui. Most, 2024-ben látjuk a következményeket: A nagyon magas nyelvi követelmény az Európai Unión kívülről érkező egészségügyi szakdolgozók számának drasztikus csökkenéséhez vezetett. Míg a 2017 előtti években évente körülbelül 820 engedélyt adtak ki, a nyelvi követelmény bevezetése után ez a szám évente körülbelül 20-ra csökkent. A B2 szintű követelmény egyértelmű következményei ellenére a norvég egészségügyi igazgatóság 2023 májusában arra ösztönözte a munkáltatókat, hogy az egészségügyi ágazatban történő minden munkaerő-felvétel esetén követeljék meg a B2 szintű nyelvtudást. Kétségtelen, hogy a norvég nyelvtudás fontos ahhoz, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók felelősségteljesen végezhessék munkájukat. Az, hogy az egészségügyi szakemberektől pontosan milyen magas szintű nyelvtudást kell és célszerű megkövetelni, az egyes munkakörök tartalmától függ. Azt is fontos eldönteni, hogy a négy nyelvi készség (olvasás, hallás utáni szövegértés, beszéd és írás) közül melyikre vonatkozzon a követelmény. Például ésszerű, hogy az orvosoknak, akik többek között diagnosztizálják a betegeket, és az ápolóknak, akik a gyógyszerek beadásáért felelősek, magas szintű nyelvtudásra van szükségük. A probléma az, hogy a Norvég Egészségügyi Igazgatóság ajánlása, amely szerint mind a négy készségnek B2 szintűnek kell lennie, az egészségügyi ágazatban dolgozókat egy kalap alá veszi, így a B2 szintre vonatkozó ajánlás minden egészségügyben dolgozót – a szakképzetleneket is - érint. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy nem jutnak hozzá ahhoz a munkaerőhöz, amelyre az egészségügyi rendszernek dokumentáltan szüksége van. Másrészt a dolgozni akaró emberek nem tudnak majd belépni a munkaerőpiacra, vagy olyan munkakörökkel kell beérniük, amelyekhez túlképzettek. A norvég nyelvvizsga felépítése lehetőséget ad a munkáltatóknak arra, hogy differenciált nyelvi követelményeket határozzanak meg - például alacsonyabb követelményeket támasszanak az olvasási és írási készségekkel szemben, mint a szóbeli készségekkel szemben. Mivel a legtöbb ember számára az írásbeli részvizsga a legnehezebb, különösen fontos, hogy erre a részkészségre vonatkozóan a szükségesnél ne határozzanak meg magasabb követelményeket. Ebben a cikkben elsősorban az egészségügyi ágazat norvég nyelvi követelményeire összpontosítottunk, de hangsúlyozni kell, hogy véleményünk szerint a munkaerőpiac más területein is túl magasak a norvég nyelvi követelmények. Ez nem utolsósorban a felsőfokú végzettséget nem igénylő gyakorlati szakmákban jelent problémát, és különösen problematikus, hogy olyan szakmákban is magas követelményeket támasztanak az írásbeli készségekkel szemben, ahol erre nincs szükség. Forrás: BT

Kép: Macrovector / Freepik Merül fel a kérdés, szerencsére már nem csak a fogyasztók és a hatóságok, hanem már a lazactenyésztők között is. Tavaly ugyanis rekord dőlt a lazachalálozásokban a lazacfarmokon. Átlagosan az állomány 15-16 százaléka pusztult el, de egyes esetekben ez az arány elérte a 27 százalékot is a Havsforskningsinstituttet (Tengerkutatási Intézet) adatai szerint. A szektor szereplői értelemszerűen szeretnének a helyzettel valamit kezdeni, azonban felmerül a dilemma, hogy hogyan lehet ezt elérni, amikor a tenyésztést meg épp növelni akarják? Míg Lars Helge Stien, a Tengerkutatási Intézet kutatója szerint a halálozási arányt simán le lehetne húzni 5-10 százalékra, addig a Mowi, a legnagyobb lazacfarmercég szerint ez teljességgel lehetetlen. A második legnagyobb termelő Salmar szerint viszont semmi akadálya ennek. A szkepticizmus oka a Mowinál, hogy Ivan Vindheim Mowi-főnök 20 év alatt egy olyan farmot se látott, ahol 5% lett volna a halálozási ráta, valamint, hogy a különböző földrajzi lehetőségek miatt lehetetlen egy egységes szintet elérni a farmokon. Ahhoz, hogy jelentős javulás legyen, valami új technológiára lenne szükség. Vindheim továbbá azt is állítja, hogy örül a lazactenyésztés körüli vitának az állatjóléttel kapcsolatos problémák miatt, mert ez arra sarkallja őket, hogy jobb munkát végezzenek. Frode Arntsen, a Salmar főnöke is mentegetőzik a rossz statisztikák miatt, és a medúzákra, valamint a rossz időjárási viszonyokra fogja az utóbbi idők tragikus eredményeit. Vindheimmel ellentétben Arntsen optimistán tekint a jövőre, hisz új géntechnológiai eljárások és lazactetűirtási mechanizmusok születnek, amik jelentősen javítják a helyzetet. Forrás: E24

Kép: Freepik Egy korábbról elmaradt meccsét pótolta február 20-án a Manchester City. Az angol labdarúgó-bajnokság előző 3 kiírásának győztese hazai pályán fogadta a Brentford együttesét, akik komolyan megszorongatták a Cityt, ám Erling Haaland megszerezte idei 17. bajnoki gólját, ami elég volt a győzelemhez. A gól nem jöhetett volna létre komoly norvég közreműködés nélkül, ugyanis Kristoffer Ajer, a vendégek jobbhátvédje egy hokipályán sem tolerálható mozdulattal elcsúszott a gólt megelőző pillanatokban. Haaland pedig igazi úriemberként megköszönte a felkínált lehetőséget, és góllal fejezte be az akciót. Andreas Toft, a Viaplay kommentátora szerint Haaland kb. annyira volt kegyetlen, mint egy Tyrannosaurus Rex. Haaland a meccset megelőzően összesen 21 Premier League-csapat ellen lépett pályára a City játékosaként, ebből 20 ellen betalált. A Brentford elleni találatot követően hozzáadhatta a listához a 21. csapatot is (vajon ha Haaland egyszer célt téveszt, és a saját kapujába lő, akkor azt beszámítják majd 22. csapatnak?). Viszont a norvég csatárzseni az előző hetekben nem kimondottan volt jó formában, ezt a mérkőzés után Pep Guardiola, a manchesteri csapat vezetőedzője is megerősítette, ugyanis Haaland apai nagyanyja, Tone Rasdal még február 10-én, 80 évesen elhunyt. A spanyol mester szerint játékosa rendkívül szomorú időszakot él át most. A Manchester Citynél pályára lépett még Oscar Bobb is, aki kezdőként mintegy 60 percet kapott, őt a 61. percben Jérémy Doku váltotta (gondolom a beceneve Doku gróf, utalva Csillagok háborújában is szereplő Dooku grófra). Forrás: Dagbladet

A királyi palota bejelentette, hügy Őfelsége a király malajziai nyaralása során fertőzéses megbetegedés miatt kórházba került. A király felépülését malajziai és norvég egészségügyi személyzet segíti. Harald király a múlt héten töltötte be 87. életévét. A királyi ház akkor jelentette be, hogy a király hamarosan elutazik. A tél elején Harald király egy ideig betegszabadságon volt légúti fertőzés miatt. Tavaly is többször volt betegállományban fertőzés, majd koronavírus miatt. Tavaly nyáron egy hétig a Rikshospitaletben kezelték, melyről később újságírói kérdésre nevetve csak ennyit mondott: - "Nagyon unalmas volt". Forrás: NRK

Kép: Hanna Bergfall Thevik / VG Az élet egyik szépsége az, hogy tele van rejtélyekkel. Nap mint nap lehullik egy-egy lepel valami korábban érthetetlen jelenségről, eseményről, történetről vagy személyről. Saját életem egyik nagy rejtélye a rondapulcsis bácsi volt az Oslói Egyetemről. Az Ole Johan Dahls hus falai között ugyanis nem csak fiatal, tudásra szomjazó diákok, bölcs, de nyitott professzorok és motivált ázsiai takarítómunkások töltötték hétköznapjaik oroszlánrészét, de egy egészen különös figura is. Amikor először láttam, azt hittem, hogy a XIII. századból lépett elő valami földműves; öltözete és annak állapota legalábbis erre engedett következtetni. Aztán teltek a napok, hetek, hónapok, évek, de a rondapulcsis bácsi nem tűnt el. Egy beadandó kapcsán összekerültem az egyik egyetemi lap főszerkesztőjével és arról érdeklődtem nála, hogy mik lesznek a főbb témák a magazin következő számában, mire ő azt mondta, hogy a rondapulcsis bácsi eredettörténetét szeretnék kideríteni, mire én lelkesen mondtam, hogy ez nagyszerű ötlet, hisz valószínűleg az egész egyetem szeretné tudni, hogy ki ez az ember. Sajnos aztán a főszerkesztő úr hozzátette, hogy valószínűleg nem lesz a tényfeltáró oknyomozó újságírásból semmi, hisz egy ilyen jellegű cikk/interjú/nyomozás trakassering, vagyis zaklatás lenne gyakorlatilag. Az egyetemi újság tehát nem rántotta le a leplet, pedig mint kiderült az Oslói Egyetem szinte minden diákjának volt valami élménye a rondapulcsis bácsival, sőt egyeseknek állítólag kifejezetten rossz. Volt ugyanis szóbeszéd arról, hogy bizonyos diákokkal kifejezetten gorombán viselkedett az úr. Bennem még az is felmerült, hogy az informatika valami megénekeletlen hőséről van szó, hisz a már említett Ole Johan Dahls hus területén ólálkodott igen sokat. Ole Johan Dahl volt az egyik megalkotója a Simula nevű programnyelvnek, mely a mára informatikai paradigmaként funkcionáló objektorientált programozás ősapja, de mivel a hatvanas évek Norvégiája nem volt jó táptalaj ennek a tudományágnak, így a Szilikon Völgy végül az Egyesült Államokban jött létre, nem pedig Oslóban. Lehet hogy a rondapulcsis bácsi is feltalált valami forradalmi informatikai megoldást, csak letaszították ismeretlen erők a trónról? Ezt már valószínűleg sosem fogjuk megtudni, sőt talán mást se nagyon, hisz a VG értesülései szerint a héten az úriembert végérvényesen kitiltották az egyetem területéről. A cikkből annyi derült ki, hogy az úr a hatvanas éveiben jár, és a munkametódusa az volt, hogy minden félévben felvett egy-egy tárgyat, hogy legyen bejárása az egyetemre. Ezt a bejárást olyan szinten kimaxolta, hogy igazából az egyetemen lakott. A probléma forrása azonban valószínűleg nem ez volt, hanem az, hogy diákok tucatjai küldtek be az évek során panaszokat ellene. Általában az ilyen jellegű panaszkodás nem kavar nagy port, de ebben az esetben akkora panaszmennyiségről volt szó, hogy az egyetemnek lépnie kellett. Talán még hallhatunk a rondapulcsis bácsi történetéről, hisz állítása szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, és az állítások hamisak, úgyhogy bíróságra viszi az ügyet. Ha a sajtó nyitva tartja éber szemét, még a végén megtudhatjuk eme misztikus alaknak a háttértörténetét, és végre több generációnyi informatikus fog nyugodtan aludni éjszaka. Forrás: VG

Kép: Henrik Einangshaug / NRK Február 21-én délután egy amerikai hadihajó bukkant fel Harstad közelében. Az amerikai haditengerészet megerősítette, hogy a 186 méter hosszú USS Guston Hall (LSD-44) partraszállító dokkhajó a NATO miatt hajózik a norvég felségvizeken, hogy részt vegyen a Steadfast Defender 2024 nevű műveletben. A hadgyakorlat célja, hogy szimulálják az európai és amerikai erők közös fellépését egy ellenféllel való konfliktus esetén. A januártól májusig tartó Steadfast Defender 2024 gyakorlaton 90 ezer katona, több mint 50 haditengerészeti hajó, 80 repülőgép és 1100 szárazföldi harcjármű vesz részt. Forrás: NATO, NRK

Fotó: Magnus Gjestrum Larsen A lite, azaz a kalóriaszegény sörtípus egyre népszerűbb Norvégiában, 14%-os eladási arányával a második legkeresettebb sörfajta Norvégiában az első helyezett pilseni típusú sör után, amely az eladott sörök 60%-át teszi ki. - Az elmúlt évben ugyanis 30,6 millió litert adtak el belőle, ami 2,4 millióval több, mint egy évvel korábban - mondja Nicolay Bruusgaard, a Ringnes kommunikációs igazgatója, és igencsak meglepődne, ha ez az eladási tendencia nem folytatódna a jövőben. A Dagbladet újság tesztje szerint 2023-ban az Aass Lite Vienna Lager volt a legfinomabb kalóriaszegény sör, második helyen a Ringnes Fatøl Lite végzett. Forrás: Dagbladet

Kép: Freepik Február 23-án kisorsolták a labdarúgó Európa Liga és Konferencia Liga nyolcaddöntőinek párosításait. Voltak csapatok, akik megszívták, voltak, akik kevésbé. Ez utóbbi kategóriába tartozik az angol bajnokságot pillanatnyilag vezető Liverpool együttese, akik megúszták azt, hogy 5000 kilométert kelljen utazniuk Azerbajdzsánba, vagy hogy egy komolyabb játékerőt képviselő csapattal, például az AC Milannal vagy a portugál élvonalat vezető Benficával kelljen megmérkőzniük. A Vörösök ugyanis a lehetséges ellenfelek közül a papíron a leggyengébb Sparta Praha csapatát kapták. De ahogy azt egy nálam is okosabb ember mondta egykoron, ezen a szinten már nincsenek gyenge csapatok. Mindezt csak azért írom meg, mert a cseh klubot erősíti Markus Solbakken, aki a norvég szövetségi kapitány Ståle Solbakken fia. Vagyis legalább egy norvég lesz a pályán (kivéve ha a Liverpool nem rabolja el a meccs előtt Erling Haalandot, hogy náluk játsszon). Solbakken csapata március 7-én hazai pályán, Prágában kezd. A meccs utáni fakultatív program pedig az lesz, hogy a szurkolók majd bánatukat és egymást nagy mennyiségű sörbe fojtják. A sorsolás után persze az egyébként Liverpool-drukker büszke apuka is megszólalt, szerinte ez egy remek erőpróba lesz, ahol azt mérik majd fel, hogy pontosan hol is tart a Sparta. A párosítások: Sparta Praha-Liverpool, Marseille-Villarreal, AS Roma-Brighton, Benfica-Glasgow Rangers, Freiburg-West Ham, Sporting Lisszabon-Atalanta, AC Milan-Slavia Praha, Qarabag-Bayer Leverkusen. Forrás: VG

Kép: Vecstock on Freepik Összesen 28 írót, illusztrátort, képregénykészítőt és fordítót jelöltek a Kulturális Minisztérium irodalmi díjára gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriájában. A díjak március 19-én kerülnek kiosztásra a Nemzeti Könyvtárban, és Lubna Jaffery kulturális- és egyenjogúsági miniszter fogja őket kiosztani. Az irodalmi díj jelöltjei között szerepel Taran L. Bjørnstad “Uke 40” című könyve, Nina Borge “League” című könyve, illetve Bjørn Sortland képregénye, a “Johnny 777. Mission 6: Kairo”. A kezdők kategóriájában találjuk Pia Sabel Gulling írót “Heltefabrikken” című könyvével, Oda Vallétól az “Esters univers. Bonusbror og marsvintrøbbel” című könyvet, illetve Heidi Marie Vestrheim “Jenny Fender” című könyvét. Forrás: Nettavisen

Kép: Freepik A 8. és 12. hét között zajlik a NATO Nordic Response elnevezésű hadgyakorlata az Evenes reptér közelében, így fokozott katonai jelenlétre lehet számítani a régióban. A hadgyakorlaton 14 ország több mint 20 ezer katonája vesz részt. A Norvég Fegyveres Erők részéről 10 ezer fő vesz részt a szárazföldi hadműveletekben. Forrás: NRK

Jacob J. Buchard / Fædrelandsvennen Hallottak már a Snarkjøp nevű boltról? Ha nem, hát nincsenek egyedül. Ez egy országszerte 62 üzletet számláló áruházlánc, melynek nem éppen forradalmi, de logikus üzleti modellje, hogy a már teljesen elavult és indokolatlan kasszásoktól megszabadultak, és full önkiszolgálóak a boltjaik. Biztos sok pénzt megspórolnak így, és olcsóbban tudják adni a termékeiket, gondolhatná a kedves olvasó, de megfontolatlan gondolat lenne ez, mivel Norvégiában vagyunk, ahol a piacgazdaság törvényei nemhogy máshogy, de leginkább sehogy sem érvényesülnek. A helyzet ugyanis az, hogy a nagy élelmiszer áruházak sokkal (olyan 10-20 százalékkal) kedvezőbb áron tudják beszerezni a termékeiket a nagykereskedőktől, ezáltal jóval piacképesebbek. Az E24 cikkének apropója, hogy mostanában próbál a kormány valamit kezdeni ezzel a helyzettel, azonban a Snarkjøp tulajdonosai, Per Eivind Vik és unokatestvére, Geir Inge Vik ezt leginkább szájtépésnek tartják, mivel a probléma gyakran felmerül, ám végül sosem történik semmi. A helyzet olyannyira problémás, hogy bizonyos esetekben a Snarkjøp árubeszerzői a konkurens boltokban veszik meg a termékeket, mert ott ugye van, hogy bizonyos árucikkek le vannak értékelve, és akkor már jobban megéri átugrani a Kiwibe, mint a nagykereskedőktől venni. Ez persze nem fordul elő gyakran, de nem példátlan eset. A Vik unokatesók szerint van egy bizonyos félelemkultúra a játszmában, mivel alapvetően azt látják, hogy az árubeszállítók is szeretnének üzletelni velük, de nem mernek velük kedvező alkut kötni, mert félnek, hogy a nagy üzletláncok ezt megbosszulnák valahogy. Tor Erik Engebretsen, a Fogyasztóvédelmi Hatóság igazgatója szerint ez az egész csak a piacgazdaság velejárója, és furcsállja a Vikek állítását a megállapodásokról, hisz ezek szövege szigorúan titkos, tehát a nagyobb szereplők nem tudhatják elméletileg, hogy milyen üzletet köt a Snarkjøp. Forrás: E24

Kép: Viktor Sødal / NRK A látványos pénzügyi gondokkal küszködő Vipers Kristiansand női kézilabdacsapata február 16-án hivatalosan is megmenekült a csődtől, ugyanis befutott még egy 6 millió koronás mentőcsomag, ami jobban kellett a klubnak, mint egy falat kenyér. A klub ügyvezető igazgatója, Benedicte Løyland megkönnyebbülten nyilatkozott, szerinte ez hihetetlenül sokat jelent a klubnak, ugyanis nem kell a szezon közben bedobni a törölközőt, és továbbra is van esélyük behúzni a norvég bajnokságot és a BL-t is. Az Európai Kézilabda-szövetség egészen február 17-ig adott időt a Vipersnek, eddig kellett ugyanis a norvég csapatnak jeleznie, hogy a BL-szezon hátralévő részében is ki fognak-e tudni állni a meccseikre. Azonban nem minden öröm é bódóttá Kristiansandban, ugyanis a klub több alkalmazottja továbbra sem veheti fel a munkát és a játékosok is csökkentett fizetést kapnak. 2024 elején derült égből villámcsapásként ért mindenkit a kellemetlen meglepetés, hogy Norvégia és Európa jelenlegi legjobb női kézilabda-csapata a fizetésképtelenség határán van, és kellene gyorsba és okosba 6 millányi norvég korona. Február 15-én Kristiansand önkormányzata eljátszotta azt, hogy nagyon rendes arcok, akiknek szívügye a kézilabda, és az Aquarama (a Vipers hazai pályája) éves bérleti díját 500 ezer koronával csökkentették. Ezzel a vágyott 6 milkóból 5,5 össze is jött, korábban 16 cég fogott össze a klub megmentéséért, ők összesen 4 milliót dobtak be a közösbe. Az utolsó 500 ezret pedig egy közös kasszába szedték össze, ahová egy ismeretlen adakozó is tett be pénzt. Az ő kilétére egyelőre nem derült fény, akár az is lehet, hogy Erling Haaland lecsípett egy kicsit az igen csekély, heti 5,5 millió koronás fizetéséből. A korábban említett február 17-i határidőt azért szabta az Európai Kézilabda-szövetség, mert a Vipers ezen a napon játssza utolsó meccsét a BL csoportkörében, a szövetségnek meg kellett a biztosíték, hogy a norvég sportegyesület képes lesz részt venni a BL következő körében. Amióta kiderült, hogy az a barna dolog a kristiansandi palacsintában nem csokipuding, a csapat mindent megtett, hogy ne csődöljenek be. Az adminisztratív munkatársak egy részét ideiglenesen szabadságra küldték, az edzői stáb és a játékosok fizetését pedig lecsökkentették. Annak ellenére, hogy az előző hetekben a Vipers a pénzügyi gondjaival hívta fel magára a figyelmet, szépen csendben bebiztosították továbbjutásukat a női kézilabda BL-ben, és jó eséllyel pályáznak arra, hogy zsinórban negyedszer is behúzzák a Bajnokok Ligáját. Forrás: NRK

Kép: Wikipedia A labdarúgó Konferencia Liga selejtezőkörében érdekelt egyik norvég csapat, a Bodø/Glimt idegenbe utazott, hogy a szebb napokat is látott, 36-szoros holland bajnok és 3-szoros BEK/BL-győztes Ajax csapatával megmérkőzzön. Az utolsó percekig minden szépen és jól alakult, ugyanis a norvég klub 2-0-ra vezetett a február 15-i meccsen a dán Albert Grønbæk duplájával. Aztán pedig fogták magukat, és összeomlottak, ugyanis Odin Bjørtuft a 90. percben kiállíttatta magát, a megítélt büntetőt pedig a holland klub középpályása, Branco van den Boomen értékesítette. Ezzel azonban nem értek véget a norvég klub megpróbáltatásai, ugyanis Kjetil Haug kapus egy jól sikerült mozdulattal a labdát Steven Berghuis lábára ütötte, aki kiegyenlített a hosszabbításban. A 2-2-es döntetlen azt jelenti, hogy a Bodø/Glimt február 22-én hazai pályán vívhatja ki a továbbjutást a Konferencia Liga egyenes kieséses szakaszába. Kjetil Knutsen vezetőedző szerint csapata ott rontotta el a dolgot, hogy nem tartotta a labdát a szögletzászlónál, mert ha ott sikerül egy kicsit húzni az időt, akkor nyernek 2-1-re. Pål André Helland, a Viaplay szakértője a VG-nek úgy nyilatkozott, hogy a bodøi hálóőr kritikus pillanatban követett el amatőrökre jellemző hibát. Persze ennél diplomatikusabban fogalmazott. Haug is magyarázkodott egy sort a lefújás után. Szerinte egy másik hasonló helyzetben képes lett volna távolabbra elütni a labdát, vagy az ellenfél játékosa a lövés mellett dönt az átemelés helyett. A 25 éves kapus azt is hozzátette, hogy szerinte ő nem potyázott. A duplázó Albert Grønbæk szerint egy kicsit fura, hogy csalódottnak kell lenniük egy Ajax elleni idegenbeli döntetlent követően. Forrás: VG

Kép: PETTER STRØM / NRK 2016 decemberében egy fontos megállapodást írtak alá a norvég egészségügyi hatóságok és az élelmiszeripari szereplők, melynek célja az volt, hogy javítsák a norvégok táplálkozási szokásait. Ez konkrétan annyit jelentett, hogy egyenek 20%-kal több halat, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaféléket, ezzel párhuzamosan pedig kevesebb cukrot és telített zsírt. Ennek elérése céljából több lépést is tettek. Az egyik ilyen a #Merav kampány beindítása volt. A #Merav többnyire reklámokból, meg mindenféle főzési inspirációkból állt. Ha valakit érdekel, az a hashtag-en keresztül könnyen meg tudja nézni, miről is szólt ez pontosan. A kérdés most azonban nem az, hogy mi volt ez, hanem hogy mennyibe került és mennyi értelme volt? Ezt a Helsedirektoratet (Egészségügyi Hatóság) nem tudta konkrétan megmondani, csak annyit tudni, hogy minden kampány éves költsége 500 000 és 1,5 millió korona között mozog. A nagy megállapodás óta eltelt hét év, de a cél még nem, hogy a láthatáron sincs, de távolodik is, ugyanis a hal, gyümölcs, bogyó és teljes kiőrlésű gabona kevésbé fogy, mint korábban, a zsír viszont stabilan tartja pozícióját. A sikertelen akcióval kapcsolatban az NRK e-mailjére Linda Granlunds válaszolt az Egészségügyi Hatóságtól. Granlunds belátta, hogy a 20 százalék ambiciózus cél volt, és ennek eléréséhez további intézkedésekre lesz szükség. A csökkenő gyümölcs- és bogyófogyasztás mellett még a vörös húsok kapcsán lamentál Granlunds, mivel a hús, és különösen a feldolgozott hústermékek a telített zsírok elsődleges forrásai. Ezért szeretnék, ha a vörös húst hallal, tengeri kajával, vagy vegetáriánus élelmiszerrel pótolnák többen. Az egészségtelen étkezésre való hajlandóságot aztán az NRK a Bodø VGS (középiskola) szakácstanulóival példázza, akik ugyan megtanulnak tisztességesen sütni/főzni, azonban a diétájuk továbbra is redbull-bolle kombóból áll. Az egyik megkérdezett diák, Erica Johansen is belátja, hogy az egészséges étkezés fontos, szép és jó lenne, de a diákélet táplálkozási rendjének első szabálya az olcsóság. Az egészséges élelem pedig szerinte nem olcsó. Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. A Statistisk sentralbyrå (a helyi KSH) adatai is megerősítik, hogy a hal és tengeri herkentyűk ára nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, mint a legtöbb másik élelmiszeré. Ez Linda Granlunds szerint is problémás, mivel az Egészségügyi Hatóság közvélemény-kutatásaiból is az jön ki, hogy az ár egy nagyon meghatározó része a táplálkozásnak. - Tudjuk, hogy az árak szabályozása egy működőképes megoldás. Épp ezért javasoltuk többször is, hogy az egészséges élelmiszerekre vonatkozó adóterheket csökkenteni, az egészségtelenekre vonatkozóakat pedig növelni kellene - mondta Granlunds. De tényleg nagy a gáz? Az Egészségügyi Hatóság számadatai szerint nem, ugyanis a norvégok többé-kevésbé az ajánlott tápanyagmennyiségeket viszik be, de a zsírból és cukorból azért picivel több csúszik be a kelleténél. Forrás: NRK

Kép: Aurelijus Norvaisas / Eiendomsmegler 1 Tavaly több luxuskunyhót adtak el, mint 2022-ben. Jelen állás szerint a Finnen körülbelül 100 olyan nyaralóház van, amelynek ára meghaladja a 10 millió koronát Buskerud és Innlandet megyékben. Helge Berg Enitch ingatlanügynök az ügy végére akart járni, és megtudakolta, hogy mik azok a tényezők, amik közrejátszanak egy ilyen ingatlan megvásárlásánál. A tapasztalat az, hogy a főbb szempontok a tágasság, fényűzés, jó kilátás és síléccel való megközelíthetőség. Magas jegybanki alapkamat ide, magas villany- és élelmiszerárak oda, az Eiendom Norge (Ingatlan Norvégia) számadatai szerint elég jó a piaca a “nyolcszámjegyű” hétvégi házaknak. Egyéb számadatokból kiderül, hogy az ilyen jellegű ingatlanok ára 1,2%-ot esett a tavalyi évben. Egy átlag nyaraló valamivel 3 millió korona alatt mozog, az 5 millió felettiek forgalma pedig több mint megkétszereződött a pandémia óta. A 10 millió korona feletti hétvégi házakból 9%-kal több ment el 2023-ban, mint az előző évben, és ez a trend nem látszik megállni. A 2014-es számokhoz viszonyítva több mint meghatszorozódott a 10 milliós nyaralók eladási forgalma. A legnépszerűbb nyaralók a hegyekben vannak, a legdrágábbak ezek közül pedig Øyer (Hafjell), Hemsedal és Hol (Geilo) kommunékben. Enitch megemlíti még azt is, hogy a külföldi vásárlók száma is növekedni látszik. Több a svéd és a dán ügyfél is, de ennek okaként nem csak a meggyengült norvég koronát említi meg, szerinte még a hosszú tél, és ebből fakadóan a hosszú síszezon is nagyon vonzó tényezők a norvégiai vásárlásnál. Forrás: NRK

Kép: Even Nævdal / VG Emlékszik még a kedves olvasó, amikor szülei óva intették tinédzser korában a dohányzástól és az alkoholizálástól? Esetleg a kedves szülő olvasó is hasonlóképp inti saját gyermekeit? Hát…úgy néz ki, már nem kell sokáig integetni, az ifjúság számára ugyanis már egészen más meríti ki a hepaj fogalmát; a VG cikke szerint az új trend a vízivás. Azért nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a tinédzserek a sztenderd vizespoharakkal felsorakoznak, koccintanak, lehúzzák, majd kidülöngélnek a mosdóba megbeszélni az eseményeket. A trend kulcsa a kulacs! Történt ugyanis, hogy a vizeskulacsok valamiért olyan népszerűségre tettek szert, hogy a VG által megkérdezett 18 éves srácok már meztelennek érzik magukat kulacs nélkül. Történetünk egyik főszereplője, Jens Toverud (18) már egészen odáig megy, hogy kijelenti: - Vízfüggővé váltam. Ha kicsit fáj a fejem, gyorsba iszok egy kortyot és máris jobban vagyok. Az is lehet persze, hogy ez egyfajta placebo. Tine Sundfør táplálkozási szakértő örömmel szemléli ezt a fejleményt. Szerinte fontos, hogy a mindenféle lónyálak helyett inkább vizet igyanak a fiatalok, és tök jó, hogy meztelennek érzik magukat víz nélkül. A helyzet azonban az, hogy az üditők még mindig pörögnek, sőt, az Egészségügyi Hatóság számadatai szerint 1950-hez képest megtízszereződött a forgalmuk. Forrás: VG

Kép: Freepik Harald király és Szonja királyné meghívására február 13-án és 14-én Norvégiába látogatott Tanzánia elnöke, Samia Suluhu Hassan egy miniszterekből álló delegációval. A találkozó célja a két ország között 60 éve fennálló diplomáciai kapcsolatok megünneplése volt. Legutoljára 1976-ban volt példa állami szintű látogatásra Tanzániából, ezért február 13-án egy üdvözlő ceremóniával várták a küldöttséget. Tanzánia elnöke ezt követően koszorút helyezett el az Akershus erődnél, illetve látogatást tett a parlamentben. Másnap, február 14-én Hassan elnök részt vett az Oslói Energiafórum nyitóülésén Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel, az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottjával, John Kerryvel és az Equinor vezérigazgatójával, Anders Opedallal együtt. A hivatalos programsorozatot egy szeminárium zárta a Természettudományi Múzeumhoz tartozó Klímaházban, ahol a klíma- és élelmiszerbiztonsági együttműködésről volt szó a két ország között. Forrás: Regjeringen

Kép: Wirestock / Freepik Svédországban már a honvédség parancsnokának kellett elmagyaráznia a gyerekeknek a tv-ben, hogy bizony LEHET, hogy háború lesz. Norvégia még nem tart itt, de a helyzet a mi oldalunkon sem sokkal rózsásabb. Legalábbis ez derült ki hétfőn abból a titkosszolgálati jelentésből, melyet Nils Andreas Stensønes, a norvég hírszerzés vezetője hozott nyilvánosságra. Stensønes szerint az elmúlt egy évben az orosz gazdaság megerősödött, és könnyen lehet, hogy áttörést érnek el az ukrán fronton. Ha ez nem lenne elég, kirajzolódni látszik egy szövetség az olyan antidemokratikus országok között, akik a nyugati világ dominanciáját kívánják megdönteni. És akkor még ott van gázai háború is. A jelentés, ami a kevéssé derűs hírek prezentációjának apropója volt, az úgynevezett Fokus. Ez egyike annak a három fenyegetés- és kockázatértékelő elemzésnek, melyet minden év első negyedévében hoznak nyilvánosságra. A másik két jelentést a PST (Rendőrségi Titkosszolgálat) és a Nasjonal sikkerhetsmyndighet (Nemzetbiztonsági Hatóság) szokta elkészíteni. Az orosz hadiipar teljes gőzzel termel, Kína, Irán, Fehéroroszország és Észak-Korea pedig jelentős mértékben támogatja Oroszországot. Az Ukrajna elleni háborúban Oroszország sokkal jobban áll jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, és ezért Oroszország jelenti a legmeghatározóbb katonai fenyegetést Norvégia számára. Korábban baráti viszony volt Norvégia és Oroszország között, ez azonban nemrég megváltozott, és már ellenséges országként tekint Oroszország Norvégiára. Stensønes szóvá teszi Oroszország durva retorikáját, különösen Svédország és Finnország kapcsán. Utóbbit egy menekültáradattal is megpróbálta destabilizálni. Ebből az következik, hogy Norvégiának fel kell készülni különböző, összetett támadási próbálkozásokra, de katonai téren is készenlétben kell állni. Az ukrán háború jelenleg leköti az orosz haderőket, vagyis rövid távon katonai támadástól nem kell tartani, ez azonban könnyen megváltozhat, ha Oroszország megnyeri a háborút. - Az ukrajnai háború kimenetele meghatározó lesz. Egy gazdaságilag stabil, hadiiparilag feltámasztott és háborúban győztes Oroszország valószínűleg nagyobb magabiztossággal veti bele magát katonai konfliktusba, mint egy olyan Oroszország amely nem ér el sikereket a háborúban - mondta Stensønes. A jelentés konklúziója: Norvégia sokkal komolyabb fenyegetettségnek van kitéve, mint évtizedekkel ezelőtt. A kérdésre, hogy vajon egy harmadik világháborúra való felfegyverkezést látunk-e kibontakozni, Stensønes azt mondta, hogy bizony veszélyesebb a biztonságpolitikai helyzet mint korábban, de megemlítette pozitívumként a finn és svéd NATO-csatlakozást (bár utóbbihoz még mindig hiányzik valami), és azt, hogy az ukrajnai invázió a nyugati hatalmakat jobban összekovácsolta, így a NATO és ezáltal Norvégia is erősebb lett. A kedélyek megnyugtatása végett még emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnával ellentétben Norvégia tagja az Észak-Atlanti Szövetségnek, és az ötös cikkely értelmében egy NATO-tagállamot ért támadás a NATO egésze elleni támadásnak minősül. Ennek elrettentő ereje pedig akkora, hogy egy NATO-tagország elleni esetleges támadás valószínűsége minimális. Most pedig a belső fenyegetésekről Míg a norvég hírszerzés a külföldi fenyegetések elemzésével foglalkozik, addig a Rendőrségi Titkosszolgálat a belföldi fenyegetéseket tartja számon. Az ő értékelésükből is az jött ki, hogy Oroszország a legnagyobb fenyegetés, és megneveztek négy célpontot, amik kifejezetten fenyegetettek különböző támadások szempontjából: - Ukrajnai fegyveradományozásban részt vevők, vagy akik kiképzést nyújtanak ukránoknak - Olaj- és gázipari vállalatok - Katonai és civil hasznosítású norvég technológiák - Norvég és Norvégiában állomásozó szövetséges haderők Ezeken túl még a norvég politikusok is fontos célpontot jelentenek Beate Gangås, a Rendőri titkosszolgálat vezetője szerint. Mivel az oroszoknak nincs vesztenivalójuk, ezért valószínűleg bátrabban akciózhatnak a jövőben. Az oroszok mellett a kínaiakról is szó esik, kiderült ugyanis, hogy a norvég tudományos életbe olyan kínaiak épültek be, akik kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel, és információszerzés céljából tevékenykednek itt. Forrás: NRK

Kép: Rasmus Bell Andreassen / Den Norske Kirke Mielőtt megkérdezné valaki, nem arról lesz szó, hogy valaki 10.000 méter magasról ejtőernyővel leugrik, és pont egy esküvői szertartás kellős közepére érkezik, feldobva mindenkinek a napját, hanem egy Norvégiában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő esküvői szokásról. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett „beugrós esküvő”. A hagyományos esküvői ceremóniával és azt ezt követő hercehurcával szemben egyre többen azért látják ezt a megoldást előnyösebbnek, mert nem kell sokat tervezgetni, nem kerül annyi pénzbe, mint amennyit a Manchester City tulajdonosai egy év alatt elköltenek játékosok vásárlására. Emellett az irritáló rokonokkal való smúzolást is megússza az ifjú pár. 2022-ben 30 pár döntött a beugrós esküvő mellett, 2023-ban egy döbbenetes ugrással ez a szám 34-re nőtt. Sokan ráadásul pont február 14-ére időzítik ezt a jeles eseményt, mert mikor, ha nem Valentin-napon? Így döntött az Úr 2024. esztendejében Maria Bingen és Marcus Furubråten is. Elmondásuk szerint egészen egyszerűen nem bírnák egy rendes esküvő megszervezésével járó nyomást (aminek a végén már úgy kapkodnák be valószínűleg mindketten a nyugtatót, mint mások a cukorkát), ezért ez a megoldás teljesen megfelel nekik. Az ifjú pár számára egyébként február 14-e úgy indul, mint egy teljesen átlagos nap. Maria elugrik délelőtt az orvoshoz, Marcus pedig még gyorsan megszerel 1-2 autót a műhelyben, aztán délután gyorsba lezavarják az esküvőjüket. Továbbá a meghívókra sem vesztegették az idejüket, egyszerűen küldtek egy SMS-t azoknak, akiknek szerintük volt kedvük beugrani egy villámesküvőre. Az eredeti haditerv az volt, hogy a városházán kötik össze életüket, és skippelik a templomi szertartást, aztán szembejött az utcán a beugrós esküvő lehetősége, ők meg kihasználták ezt. A Nesben élő pár nem az egyetlen, amely kihasználja ezt a lehetőséget. Jan Kristian Kielland, az Egyháztanács főosztályvezetője szerint egyre népszerűbb ez az opció a norvég párok körében. Elmondása szerint ez nem valami, amit az egyház fejesei találtak ki unalmas óráikban, hanem ez egy alulról folyamatosan épülő elképzelés, akárcsak a munkásmozgalom. Idén a beugrós esküvőre összesen 14 templomban van lehetőség. Ami pedig a dátumokat illeti, nem meglepő módon február 14-e kimagaslóan a legnépszerűbb nap, ezt követi nem túl szorosan az április 24. és a február 24. A szerelmesek napján kívül egy évben még 10 nap van, amikor be lehet ugrani egy villámesküvőre, ha valakit esetleg meghívnak egy ilyen jeles alkalomra. 2024-ben ráadásul még február 29-én is fognak ilyen esküvőt tartani, a 13 éve együtt élő Steinar Fredriksen (59 éves) és partnere, Ole Johan Larsen (69) is ezt a napot szemelték ki. Ráadásul nem csak a dátum különleges, hanem az is, hogy ők lesznek az első azonos nemű pár Sørfold kommunében, akik egybekelnek. Ráadásul Steinar és Ole Johan egy kis lagzit is csapnak a szertartás után, mintegy 30 meghívott vendégnek. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) szerint az ország gyenge gazdasági növekedését az irányadó kamatláb emelkedése, az infláció és a reálbérek gyenge alakulása okozta. Norvégia bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal nőtt 2022-ről 2023-ra. A gazdaságot egész évben erőteljes belföldi áremelkedés, megemelkedett kamatok és a lakossági kereslet csökkenése jellemezte. Forrás: NRK

Kép: NAV A hiba a 2019 januárja és 2021 decembere közötti időszakban történt kifizetéseket érinti. A NAV 2019-ben változtatta meg a munkanélküli segélyek folyósításának gyakorlatát, még a hivatalos törvénymódosítás előtt. Magát a törvényt azonban csak 2021 decemberében módosították. A NAV osztályvezetője, Bente Thori-Aamot tájékoztatta a VG-t, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a gyakorlatot nem lett volna szabad megváltoztatni a hivatalos törvénymódosítás előtt. A hiba azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme meghaladta a 6G-t (1G az alapösszeg a nemzeti biztosítási rendszerben, melyet minden évben módosítanak. 2024-ben 1G 118.620 koronának felel meg. 2019/2020-ban ez az összeg 99.858/101.351 NOK volt). Amikor a NAV kiszámolja, hogy egy személynek mennyi munkanélküli segély jár, akkor az illetőnek az elmúlt 12 hónap munkából származó jövedelmét veszik alapul, vagy az elmúlt 36 hónap átlagát. Abban az időszakban, amikor a munkanélküli segélyeket hibásan fizették ki, a NAV 12 hónapos időszakokat vett számításba - az elmúlt 36 hónap átlagának kiszámítása helyett. A NAV jelenleg is a kifizetések újraszámolásán dolgozik. A tavasz folyamán minden érintettel felveszik a kapcsolatot, így emiatt senkinek nem kell külön felkeresnie a hivatalt. Forrás: VG

Kép: Kirkens SOS 50 évvel ezelőtt február 15-én nyitotta meg a Kirkens SOS azt a segélyvonalat, amely azok rendelkezésére áll, akiknek arra van szükségük, hogy beszélhessenek valakivel. Az évfordulóról jubileumi ünnepséggel és kiállítással emlékeztek meg. A segélyvonal egy, az oslói Bogstadveienen lévő helyiségből indult, és azóta több millió olyan emberrel beszéltek, akiknek szükségük volt arra, hogy pár szót válthassanak egy embertársukkal, amikor nehéz az élet. A szolgáltatás az év minden napján 24 órában elérhető, és kiterjed a chatre és az SOS üzenetekre is. Többezer önkéntes dolgozott ott, és jelenleg az országban 11 központ működik. Az 1000 dolgozó évente körülbelül 170000 megkeresésre válaszol telefonon, chaten vagy SOS üzenetben. Minden 19. percben érkezik megkeresés olyan emberektől, akiknek öngyilkossági gondolatai vannak. Az ötvenedik évfordulót csütörtökön ünnepelték az önkéntesek és a meghívott vendégek Oslóban, az ünnepséget pedig közvetítették a többi központban is. A rendezvényen kiosztották a Reményhordozó-díjat is, amely egy olyan embert illet, aki különösen sokat tett a szolgáltatás működéséért. Forrás: Nettavisen

Kép: Marthe Synnøve Johannessen / NRK A Tine tejipari vállalat 1 milliárd koronát oszt szét 8 ezer tejtermelő között. A cég bevétele 6,6 százalékkal, 26,5 milliárd koronára nőtt a tavalyi évben. A profit egy részét most szétosztják a tejtermelők között, akik egyébként 77,3 ørét kapnak a beszállított tejért literenként. A Tine statisztikái szerint a norvégok tejfogyasztása továbbra is csökken, de a vártnál kisebb mértékben. A tavalyi télen tejhiánnyal küzdött a Tine, ezért import tejjel kellett fedezniük a hiányt. Forrás: NRK

Kép: Wikipedia Drammen városvezetése, melyet a Høyre, a Krf, az Frp és a Pensjonistpartiet (Nyugdíjas párt) alkot hozott egy határozatot, amelynek értelmében Drammen mostantól csak ukrán menekülteket fogadna be. Ez már papíron is elég rosszul hangzik, de Erna Solberg, a Høyre elnöke sem hagyta ezt szó nélkül. - Semmilyen közösség nem választhatja meg, hogy csak meghatározott országokból fogadjon be menekülteket - mondta Solberg, majd hozzátette, hogy az viszont érthető, hogy a különböző közösségeknek különböző eszközeik vannak menekültek befogadására, ezért lehetnek különböző igényeik is az Imdi (Integrációs minisztérium) irányába. Jonas Gahr Støre miniszterelnök is megállapította, hogy egy olyan döntés, mint amilyet Drammen városvezetése hozott, törvénytelen, mert az ilyen döntések nem tartoznak az ő hatáskörükbe. - A közösségeknek meg kell tudniuk határozni, hogy hány menekültet van kapacitásuk befogadni, majd az állammal kell megállapodniuk, hogy a befogadás miként történjen meg. Az alapvető érték, hogy a menekülteket egyenlő bánásmódban részesítjük - mondta Støre. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wirestock A labdarúgó Konferencia Liga selejtezőkörében érdekelt másik csapat, a Molde kevésbé szívta meg a sorsolást, ugyanis ők február 15-én hazai pályán fogadták a lengyel Legia Warszawa csapatát. A mérkőzés első félidejében volt egy 12 perces szakasz, amikor a norvég klub úgy játszott, hogy akár egy Liverpool vagy Manchester City szintű csapatot is megszorongattak volna. Ez idő alatt a Molde három gólt rámolt be ellenfele kapujába, ebből kettőt Fredrik Gulbrandsen vállalt, a harmadikat pedig Markus Kaasa. Aztán a második félidőben, mintha kötelezővé tették volna, a norvég bajnokság tavalyi 5. helyezettje is bekapott két gólt. A lengyel csapat részéről a 63. percben Josué, majd a 71. percben Augustyniak talált be. A hátralévő időben a moldei drukkerek valószínűleg úgy izzadtak, mint egy átlagos finn a szaunában. De nemhiába, csapatuk végül győztesen hagyta el a pályát, és készülhet a február 22-i visszavágóra. Kristoffer Haugen, a Molde játékosa a Viaplaynek azt nyilatkozta, hogy csapatuk a 2. félidő folyamán egy kicsit gyáván játszott, és nem tudták ugyanazt az elsöprő és bátor játékot hozni, amit az első 45 percben, különösen a 12. és a 24. perc között. A második félidei teljesítmény a szurkolók egy részénél felidézhette a november 30-i Európa Liga meccset, ahol továbbjutásra állt csapatuk, majd a második félidő hosszabbításában az azeri Qarabag kiegyenlített, ezzel továbbjutott a 2. számú európai kupában. Erling Moe vezetőedző szerint nem érdemes rinyálni, ugyanis csapata az első mérkőzést követően jobban áll, mint előtte, ugyanis nyertek, and nothing else matters, ahogy azt a Metallica is megénekelte még 1991-ben. Forrás: VG

Kép: DFI A Phantoms of the Sierra Madre című filmet, amelyet Håvard Bustnes készített, március 17-én mutatják be a dán CPH: DOX fesztiválon, amely a világ egyik legnagyobb ilyen rendezvénye. Bustnes hét évig dolgozott a filmen, amely három fiúról szól, akik egy western jellegű álmot hajszolnak, és egy rég elveszett apacs törzset keresnek Mexikóban. - Ez egy olyan dokumentumfilm, amelyen hét éven keresztül dolgoztunk, és a világ sokat változott az elmúlt években. Ez ahhoz vezetett, hogy többször át kellett dolgoznunk a filmet, és szükségessé vált, hogy magunkat is kritikus szemmel nézzük – mondta Håvard Bustnes rendező, akinek filmje, a Trond Giske – Makta rår 2021-ben jött ki. Három másik norvég film is részt vesz a CHP: DOX fesztiválon. A Kari Anne Moe rendezte Mina og røverne című film a legjobb északi dokumentumfilm címért versenyez. Ellen Ulgestad The Recovery Channel című filmje, amely a norvég pszichiátriát tárgyalja, a Human Rights Awardra pályázik. A Bår Tyrmi által rendezett Lie to me című filmet pedig a F:act Award díjra jelölték, tényfeltáró újságírói film kategóriában. Forrás: Nettavisen

Kép: Marie von Krogh Új törvényjavaslatot nyújtott be az Frp, melyben a földművelési piacszabályozók helyzetét változtatná meg párt. Sylvi Listhaug pártvezér szerint a jelenlegi helyzet ezen a területen olyan, mintha a kecske vigyázna a káposztára, és ennek szeretne véget vetni. Az új javaslat egy közel 100 éves alapkövét mozdítaná el a norvég földművelésügyi politikának, ugyanis egészen 1930 óta léteznek szabályok a norvég hús- és tejtermelés kiegyensúlyozására. Jelenleg három piacszabályozó szereplő van ezen a területen: A Nortura (tojás és hús), Tine (tej) és a Felleskjøpet Agri (gabona). E három szereplőnek kell megteremteni a stabilitást és azt, hogy a gazdálkodók megkapják a földművelési szerződésük után a fizetségüket. Listhaug szerint azonban a Tine és a Nortura nem végeznek jó munkát, ezt az állítását pedig az utóbbi idők tojás- és tejhiányával támasztja alá. Az Frp ezért egy kevésbé szabályozott földművelést szeretne Norvégiában. Bjørn Gimming, a Norvég Agrárszövetkezet vezetője szerint az Frp konklúziója rossz, és a hiba nem a piacszabályozókban rejlik, mivel a hiány beálltakor a Tine és a Nortura voltak azok, akik javasolták az államnak az import növelését. Listhaugot azonban nem győzi meg ez az érv. Szerinte igenis részben a piacszabályozók felelőssége a kialakult helyzet, mivel állítólag a Tine hibás információval látta el az Orklát és a Q-Meieriene-t, valamint a termelőknek továbbra is kellett túltermelési bírságot fizetniük, mikor valójában alultermelés alakult ki. Az E24 megkérdezte Listhaugot, hogy az 1 százalékos tejhiány valóban indokol-e egy radikális változtatást a rendszerben. Listhaug politikusosan nem igennel vagy nemmel válaszol erre, hanem azt mondja, hogy a rendszer nem működik elég jól, a földművelés túl van szabályozva, valamint, hogy korábban más mezőgazdasági területekről is eltávolították a piacszabályozókat, most pedig a Tine és a Nortura órája ütött. Piacszabályozók nélkül a termelést és az árakat a piac fogja meghatározni (kapitalizmus), ami Listhaug szerint egy működőképes modell lehet Norvégiában, hiszen egyéb területeken, pl a baromfitenyésztésben és zöldségtermesztésben sincsenek piacszabályozók és lám, mégis működnek ezek az ágazatok. A változás egyelőre azonban valószínűtlen, hiszen a Senterpartiet az Agrárszövetkezet oldalán áll, az Frp pedig jelenleg túl pici ahhoz, hogy átnyomja a javaslatát. Az más kérdés, hogy mi lenne egy újabb Erna Solberg vezette Høyre-kormány esetén… Forrás: E24

Kép: Gisle Oddstad / VG Január elején a Ringerike börtön tornatermében - abban a börtönben, ahol jelenleg is büntetését tölti - Anders Behring Breivik fekete öltönyben ülte végig ügyvédjével együtt az egy hétig tartó tárgyalássorozatot, miután beperelte az államot a börtönbüntetése alatt elkövetett emberi jogi jogsértések miatt. Csütörtök délután jelentették be, hogy elvesztette a pert. Az oslói kerületi bíróság megállapította, hogy Breivik bebörtönzésének körülményei nem jelentik sem az emberi jogok, sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. vagy 8. cikkelyének megsértését. Az államot, amelyet az Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium képviselt, felmentették a vádak alól. Andreas Hjetland államügyész szerint a döntés megmutatja, hogy a norvég büntetés-végrehajtási szolgálat alapos, szakmailag megalapozott és jogilag korrekt munkát végez, amikor mérlegeli, hogy Breiviknek milyen feltételek között kell letöltenie börtönbüntetését. Forrás: VG

Kép: Wikipedia Espen Barth Eide külügyminiszter szombati sajtóközleményében tette közzé gondolatait Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus tragikus haláláról. Navalnij politikai fogoly volt, és haláláért az orosz hatóságoknak kell viselnie a teljes felelősséget. Hozzátette, hogy Navalnij a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni bátor és rendíthetetlen küzdelméről volt híres. Kitartásának köszönhetően hatalmas támogatói bázist épített ki, és felszólalt azokért, akik az orosz rezsim igazságtalansága miatt szenvedtek. A norvég külügyminiszter a közleménye végén együttérzéséről biztosította Navalnij családját. Forrás: Regjeringen

Kép: Wikipedia Az űrkapszula, amelyben a svéd-norvég űrhajós, Marcus Wandt és három társa utazott, pénteken landolt a tengerben, Florida mellett. A fedélzeten Wandt mellett az olasz Walter Villadei, a török Alper Gezeravci és a spanyol-amerikai Michael López-Alegria tartózkodott. Január vége óta voltak a Nemzetközi Űrállomáson. A 43 éves Wandt a svédországi Karlstad környékén nőtt fel, de édesanyja Gjørvikben él. Ő az első norvég állampolgárságú ember, aki az űrben járt. Eredetileg már szombaton el kellett volna indulniuk hazafelé, azonban az utazást elhalasztották szerdára a rossz idő miatt. Pénteken 14:30 körül érkezett vissza Wandt és három társa a Földre, a hazaút 40 órán át tartott. Az Expressen szerint mindegyik űrhajós jól van. Wandt az első űrhajós az Európai Űrügynökségtől, akit kereskedelmi megbízással küldtek az űrbe, amikor őt és társait fellőtték egy Crew Dragon járműben egy Falcon-9 rakétával a SpaceX űrállomásról január 19-én. 36 óra utazás után érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több tudományos kísérletet hajtottak végre az Axiom Space megbízásából. Forrás: Nettavisen

Kép: Kjersti Lie / Wikipedia Az NTNU egyetem, melynek fő campusa Trondheimban van, 32-ről 39-re akarta növelni azon szakok számát, ahol a női jelentkezők plusz pontot kapnak a felvételinél nemük miatt, de végül 12-re lett a szám visszavágva. Férfi jelentkezők számára jelenleg két olyan szak van, ahol nemi milyenségük miatt előnyt élvezhetnek. A szám növelési javaslatát a Kunnskapsdepartementet (Oktatási Minisztérium) kaszálta végül el. Marit Reitan, az egyetem rektorhelyettese csalódott a döntés miatt, de a jövőben újra megpróbálkozna majd a javaslat átnyomásával. Ez viszont a 2025-2026-os tanév előtt már nem fog megtörténni. Reitan elgondolása az, hogy az olyan technológiai szakokon, ahol a női hallgatók aránya kevesebb, mint 30%, plusz pontot kellene bevezetni a női jelentkezőknek. Az ilyen jellegű pozitív diszkrimináció már tavaly is nagy port kavart a magas presztízsű Ipari gazdaság és technológiai vezetés (a diákok körében csak Indøk) nevű szak kapcsán, itt ugyanis a nők két plusz pontot kaptak a felvételin. A Finansavisen ennek kapcsán rámutatott, hogy a magas felvételi követelmények miatt minimum egy jelentkező jogilag nemet vált a pontszám elérésének céljából. Tavaly ősszel viszont bejelentették, hogy a nemi egyensúly megteremtődött, úgyhogy a nőknek járó extra pontot eltörölték. Ebben a tanévben a diákok 62,6%-a nő. Vitatott téma Januárban az Oktatási Minisztérium egy körlevelet küldött a felvételivel kapcsolatban a norvégiai felsőoktatási intézményeknek, melyben ez állt: “A nemi pont (tehát az olyan pont, amit a jelentkező a neme miatt kap) egy vitatott téma, mert olyan előnyhöz juttat egy nemet, melyet a másik nem érhet el. Ebből könnyen következhet, hogy egy nemi pontot kapó diák jut be egy képzésre egy olyan diák rovására, aki a nemileg túlreprezentált kategóriából származik, de jobb tanuló. Egyéni szinten ezt igazságtalanságnak lehet felfogni. A kormány számára fontos a nemi egyensúly elérése az oktatásban és a munka világában. Ebből kifolyólag lehet nemi pontot alkalmazni az olyan szakok esetében, ahol a nemi arány nagyon kiegyenlítetlen, és verseny van a bejutásért.” A VG megkérdezte a minisztériumot, hogy miért kaszálták el a nemi pontszámot még olyan szakonál is, ahol a női hallgatók aránya 20% alatt van, és hogy a döntésnek van-e bármi köze az Indøk kapcsán kialakult vitához. A minisztérium szerint az említett körlevélben megírták mely szakok élhetnek a nemi pontok használatával, ennél bővebb tájékoztatást nem tudnak nyújtani az ügyben. A nemi pont komoly előnyhöz juttatja az adott nem képviselőit, ezért nagyon jó indoknak kell fennállnia ahhoz, hogy bevezessék. A cikk tartalmaz egy listát azokról a szakokról, amelyek esetében már alkalmazzák a nemi pontot nők esetében. Klikk a linkre a megtekintésért! Forrás: VG

Kép: Freepik A Dél-Norvégiában, különösen az Oslofjord mentén élő pecás olvasóink jól tudhatják, hogy tőkehalat fogni nem, hogy szinte lehetetlen küldetés, de a fjord jelentős szegmensén illegális is. Ennek oka az, hogy iszonyat kevés tőkehal van ezen a területen, és a hatóságok szeretnék, ha ez nem így lenne. (Személy szerint sosem értettem, hogyan lehet egy ilyen szabályt érvénybe léptetni, hisz hiába írom rá a csalira, hogy “ha tőkehal vagy, légyszi ne kapd be”, a tőkehal valószínúleg nem rendelkezik elégséges ismeretekkel az emberi nyelv területén, hogy végigolvassa és értelmezze az esetleges figyelmeztetést, és inkább ráharap a harapnivalóra.) Na de ha nem haraphat rá a csalira a tőkehal, akkor mire harapjon? Henning Røed szerint az év eme szakaszában a sprotnira kellene rámennie a tőkehalaknak. A sprotni egy pici hal, amit aztán szardella, vagy norvégul “ansjos” néven tudunk leemelni a legtöbb bolt halaspolcáról. Ezzel el is érkeztünk a konfliktushoz, mert a helyzet az, hogy irgalmatlan mennyiségű sprotnit fognak mostanában az Oslofjord halászai. Az NRK cikkében az MS Spjæringen nevű hajó jelenik meg a fjordban történő halászat állatorvosi lovaként, mivel ez a hajó pusztán pár nap leforgása alatt januárban olyan 250 tonna sprotnit halászott ki a fjordból. Olaf Iversen, a hajó kapitánya szerint ennél sokkal többet is foghattak volna, csak hát a mindenféle kvóták meggátolták ebben. Szerinte egyáltalán nincs gond, mivel a sprotnin kívül jól pörög még a makréla és a hering is. Iversen kapitány meg van győződve róla, hogy nem a sprotni túlhalászása fogja kiéheztetni a tőkehalakat, mert még bőven marad elég hal a tengerben. A hatóságok is inkább a halászok oldalán állnak. A Fiskeridirektoratet (Halászati Igazgatóság) emelte az Oslofjordban a sprotnikvótát, valamint már januárban engedélyezte a halászatot, ami ebben az időszakban még nem megszokott. A Nettverk for en levende Oslofjord (Hálózat egy élő Oslofjordért) nevű szervezet szerint a halászok kicsit túl könnyen érik el amit szeretnének. - Gyakorlatilag besétálnak a halászati hatóságokhoz, kérnek valamit és meg is kapják - panaszolja Henning Røed tengerbiológus, a Nettverk for en levende Oslofjord nevében. A Halászati Igazgatóság szerint nincs baj a hering- és sprotniállománnyal az Oslofjordban. Csináltak több szúrópróbát is, melyek során több 3-4 éves sprotnit találtak, amiből az következik, hogy a faj nincs túlhalászva. Reagáltak az NRK kérdéseire az Oslofjordban élő tőkehalállománnyal kapcsolatban is. Több intézkedést felsoroltak, amelyektől az állomány stabilizálását várják: tőkehalhorgászat betiltása, mélytengeri háló használatának tiltása, kialakított védett zónák a tőkehalak számára és tengeri természetvédelmi zónák kialakítása. Forrás: NRK

Kép: Hedda Martine Hall Westby / NRK Február 7-én az Oktatási Igazgatóság és a kormány az egész országra vonatkozó ajánlást tett a mobiltelefonok iskolai használatára vonatkozólag. Az ajánlás szerint sem az általános iskolákban, sem a kisközépiskolákban, sem a középiskolákban nincs helye a telefonoknak az osztálytermekben. Az általános iskolákban és kisközépiskolákban (undgomskole) a tanulók a szünetekben sem használhatják a készülékeiket. A diákok reménytelennek tartják ezt a próbálkozást, hiszen gyakran előkerül a mobiltelefon a tanítás, tanulás részeként is az órákon, bár azok gyakran el is vonják a figyelmüket a tananyagról. Másrészt egy középiskolás diáknak már kell tudnia önállóan és felelősen döntenie arról, hogy mikor és mennyit használja a telefonját. Van olyan tanári vélemény is, miszerint hasznos eszköz lehet a tanórákon a mobiltelefon, ha megfelelő módon használják, a pedagógusoknak pedig meg kell tanulniuk kezelni a helyzetet. Az országos diákszervezet bírálja a kormány ajánlásait, ők úgy vélik, hogy az iskolák felelőssége lenne megtanítani a diákoknak a biztonságos és megfelelő mobiltelefon-használatot. A mobiltelefonokkal kapcsolatos társadalmi probléma szerintük inkább az, hogy a diákok hajnali háromig görgetik a TikTok-ot, ezt pedig a mobiltilalom nem oldja meg. A mobilhasználat a mindennapi élet része, és ha a készüléket nem vehetik elő a tanulók az iskolában, akkor nem is tudják őket ott megtanítani annak biztonságos használatára. A Venstre is kritikus a javaslattal kapcsolatban, amely szerintük egy leegyszerűsített megoldás egy meglehetősen összetett problémára. Ez az ajánlás nem fogja megoldani az olyan gondokat, mint a gyenge olvasási készség vagy az iskolai zaklatás. Ráadásul ötből négy iskolában már most is korlátozott mobilhasználat van, vagyis az ajánlás nyitott ajtón kopogtat. A KrF üdvözli a Kormány ajánlását, bár szerintük ennél is szigorúbb szabályozásra, országos tiltásra lenne szükség. Kari Nessa Nordtun (Ap) frissen kinevezett oktatási miniszterként tette ez az ajánlást az iskoláknak. Bár ez csak ajánlás, nem tiltás, a miniszter szerint a gyakorlatban mégis akként fog működni. Egy olyan jogszabály kidolgozása, amely a mobiltelefonok iskolai tilalmáról szól, hosszú időt vett volna igénybe, ezért döntöttek az ajánlás mellett. Figyelemmel fogják kísérni, hogy az iskolák mennyire tartják magukat az ajánláshoz, és ha szükséges, akkor jogszabállyal fogják szabályozni a kérdést. Forrás: NRK

Kép: NRK Február 3-án vette kezdetét Észak-Norvégia legnagyobb kulturális projektje a 2024-ben Európa kulturális fővárosának választott Bodøben. A nyitóünnepségen körülbelül 15 ezren vettek részt. Számi énekesek, táncosok és művészek léptek fel, köztük Ella Marie Hætta Isaksen művész és aktivista, aki előadása végén kitárta kabátját, amin “Ez számi föld” felirat szerepelt. A politikai tartalmú üzenet erős reakciókat váltott ki a lakosság körében, akik a közösségi médiában jelezték nemtetszésüket. Az eset után Odd Emil Ingebrigtsen, Bodø polgármestere arra kérte a lakosokat,, hogy tartózkodjanak a számikat bíráló negatív kijelentésektől. A nyitóműsor programvezetője, Henrik Sand Dagfinrud úgy véli, hogy további egyeztetésekre van szükség, de alapvetően rendben volt a számi és nem-számi tartalom aránya az ünnepségen. A programvezető úgy véli, hogy a Bodø2024 projekt számára jó, hogy a megnyitó vitát szült és sok sajtómegjelenést generált. Forrás: NRK

Kép: Helge Mikalsen / VG Tromsøben virágzik a számi kultúra. Számi nevű labdarúgó-stadion, számi hangosbemondó a stadionban, számi nyelvű reklám a tromsøi filmfesztiválon, szóval minden jól néz ki, számi szempontból. Vagy hát annyira mégsem, mert a számi nyelvű reklám arról szólt, hogy milyen nagy szükség van több villamosenergiára, úgyhogy jöhetnek az újabb szélerőművek. Ez pedig szöges ellentétben áll a számi rénszarvastenyésztők érdekeivel. Tavaly Greta Thunberg is eme téma apropóján látogatott Oslóba, és itt tüntetett a számikkal közösen a Fosen térségben építendő szélerőművek ellen. A jelenlegi történet nemezise a Troms Kraft energiaipari vállalat, ők voltak ugyanis azok akik megszámisították a stadion nevét, meg a sajátjukat is “Arva”-ra, meg mindenféle számi kulturális törekvéseket pénzelnek, de hát ezek mellett terjeszkednének is. Ezt nehezményezi Elle Nystad számi aktivista, aki majdnem elhányta magát a számi szélerőmű-reklám láttán. Nystad egyébként korábban a tromsøi sportklubbnál is dolgozott egy projekten, ami a számi kultúra népszerűsítését célozta meg. A projektet többet közt a Troms Kraft pénzelte. Nystadhoz hasonló véleményen van Amund Sjøli Sveen művész is, aki a “Samevasking” kifejezést használja az ügy leírására. Ez ugye a grønnvasking, vagyis magyarul a zöldre mosás egy új variánsa, csak itt ugye a nagyvállalat nem zöld álca mögött szipolyozza ki a természetet, hanem számi álca mögött a számikat. Sveen szerint szép és jó, hogy a számi kisebbség státusza javult a társadalomban, de sajnos erre már rátelepedett egy divat is, épp ezért nyitott Sveen egy protest-szuvenírboltot, ahol nem a szokványos klisé számi babákat árulják, hanem inkább Fosen-tüntetőbabákat. (Jelen sorok írójában ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy ez nem “protestvasking”-e?) A VG Geir Håvard Hansennel, a Troms Kraft üzletfejlesztőjével beszélt az ügyben. Hansen azt állította, hogy a terület, amely egyébként Kvænangenben helyezkedik el, már egy kompromisszum eredménye a számikkal való egyeztetések után, tehát olyan területet választottak szélerőmű-építésre, ami a lehető legkevesebb kárt okozza a rénszarvastenyésztőknek. A VG kérdésére, hogy akkor is megépítenék-e a szélerőműveket, ha a számik ehhez nem járulnának hozzá, Hansen azt válaszolta, hogy abban az esetben nem, ha az esettanulmányokból az jön ki, hogy a rénszarvastenyésztésre nézve súlyos következményekkel járna a projekt. Viszont a további kérdezősködésre válaszolva kijelenti, hogy ha az ellenállásnak nincs racionális alapja, akkor nem állnak el a tervektől, mert mindig lesznek olyanok, akik pusztán elvi alapon nemet mondanak egy ilyen jellegű projektre. Forrás: VG

Kép: Wikipedia A korábbi Manchester United-játékos, majd később edző, Ole Gunnar Solskjær Indiába látogatott, hogy részt vegyen a helyi Manchester United rajongói klub rendezvényén, ahol számos érdekes témában osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Az 50 éves egykori kiváló csatár leginkább az életéről és a Manchester Unitednél eltöltött idejéről beszélt. (Ha tippelhetek, nem tért ki arra a napra, amikor a Liverpool 5-0-ra kifilézte a Vörös Ördögöket az Old Traffordon.) A Times of India értesülései szerint még legalább egy csapat edzése benne van a pályafutásában, legalábbis Solskjær saját elmondása szerint. Azonban amióta 2021 novemberében megkapta Manchesterben az elbocsátó szép üzenetet, nem irányított egyetlen csapatot sem. A norvég szakember 2018 decembere és 2021 novembere között irányította a 20-szoros angol bajnokot, ez idő alatt 168 meccsen 91 győzelmet aratott, 37-szer X-elt, 40-szer pedig vesztesen hagyta el a pályát csapata. Legközelebb pedig akkor került csapatával egy kupához, amikor a 2020/21-es szezonban bejutottak az Európa Liga döntőjébe, ám büntetőpárbajban kikaptak a spanyol Villarreal csapatától. Solskjær emellett jó alaposan beolvasott egykori játékosának, Marcus Rashfordnak. Szerinte az angol támadó mellett még jó páran vannak jelenleg Manchester vörösebbik felén, akik meg sem közelítik a tavalyi teljesítményüket, és csak visszafelé húzzák csapatukat (mondjuk ezt egy olyan csapatról mondja, amelyik az előző szezonban 7-0-ra kapott ki Liverpoolban). De mivel Solskjærtól távol áll, hogy genyó legyen, ezért abbéli reményét fejezte ki, hogy Rashford és társai észbe kapnak, és elkezdenek több találatot bevinni az ellenfeleknek (az elmúlt időszakban bizonyos United-játékosok a többi csapat helyett inkább élettársaik megverésében jeleskedtek). A korábban már emlegetett Rashford azzal került címlapra, hogy még január végén Belfastban bulizott, majd másnap(osan) beteget jelentett, így csapata nélküle kényszerült megverni az FA-kupában a Newport County együttesét. Erik ten Hag, a United jelenlegi vezetőedzője elintézte annyival a dolgot, hogy játékosa vállalta a felelősséget viselkedéséért, az ügyet pedig házon belül elintézték. Egy kicsit erélyesebb edző, például Sir Alex Ferguson egészen biztosan minimum a tartalékcsapatba száműzte volna azt a játékosát, aki ilyen pofátlanságot művel. Amióta nem Solskjær a Manchester United vezetőedzője, azóta komoly változások történtek egykori csapatánál. Ebből a legfontosabb az, hogy az INEOS tulajdonosa, Jim Ratcliffe közel került ahhoz, hogy 25%-ban övé legyen a Manchester United. A leendő társtulajdonos tervei között szerepel például az Old Trafford kibővítése, sőt egy teljesen új stadion építését sem zárta ki. Solskjær a maga részéről lájkolja ezt az ötletet. A Manchester United legközelebb február 11-én lép pályára, ekkor Birminghamben az Aston Villa csapatával mérkőznek meg. Forrás: VG