MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Wirestock / Freepik Svédországban már a honvédség parancsnokának kellett elmagyaráznia a gyerekeknek a tv-ben, hogy bizony LEHET, hogy háború lesz. Norvégia még nem tart itt, de a helyzet a mi oldalunkon sem sokkal rózsásabb. Legalábbis ez derült ki hétfőn abból a titkosszolgálati jelentésből, melyet Nils Andreas Stensønes, a norvég hírszerzés vezetője hozott nyilvánosságra. Stensønes szerint az elmúlt egy évben az orosz gazdaság megerősödött, és könnyen lehet, hogy áttörést érnek el az ukrán fronton. Ha ez nem lenne elég, kirajzolódni látszik egy szövetség az olyan antidemokratikus országok között, akik a nyugati világ dominanciáját kívánják megdönteni. És akkor még ott van gázai háború is. A jelentés, ami a kevéssé derűs hírek prezentációjának apropója volt, az úgynevezett Fokus. Ez egyike annak a három fenyegetés- és kockázatértékelő elemzésnek, melyet minden év első negyedévében hoznak nyilvánosságra. A másik két jelentést a PST (Rendőrségi Titkosszolgálat) és a Nasjonal sikkerhetsmyndighet (Nemzetbiztonsági Hatóság) szokta elkészíteni. Az orosz hadiipar teljes gőzzel termel, Kína, Irán, Fehéroroszország és Észak-Korea pedig jelentős mértékben támogatja Oroszországot. Az Ukrajna elleni háborúban Oroszország sokkal jobban áll jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, és ezért Oroszország jelenti a legmeghatározóbb katonai fenyegetést Norvégia számára. Korábban baráti viszony volt Norvégia és Oroszország között, ez azonban nemrég megváltozott, és már ellenséges országként tekint Oroszország Norvégiára. Stensønes szóvá teszi Oroszország durva retorikáját, különösen Svédország és Finnország kapcsán. Utóbbit egy menekültáradattal is megpróbálta destabilizálni. Ebből az következik, hogy Norvégiának fel kell készülni különböző, összetett támadási próbálkozásokra, de katonai téren is készenlétben kell állni. Az ukrán háború jelenleg leköti az orosz haderőket, vagyis rövid távon katonai támadástól nem kell tartani, ez azonban könnyen megváltozhat, ha Oroszország megnyeri a háborút. - Az ukrajnai háború kimenetele meghatározó lesz. Egy gazdaságilag stabil, hadiiparilag feltámasztott és háborúban győztes Oroszország valószínűleg nagyobb magabiztossággal veti bele magát katonai konfliktusba, mint egy olyan Oroszország amely nem ér el sikereket a háborúban - mondta Stensønes. A jelentés konklúziója: Norvégia sokkal komolyabb fenyegetettségnek van kitéve, mint évtizedekkel ezelőtt. A kérdésre, hogy vajon egy harmadik világháborúra való felfegyverkezést látunk-e kibontakozni, Stensønes azt mondta, hogy bizony veszélyesebb a biztonságpolitikai helyzet mint korábban, de megemlítette pozitívumként a finn és svéd NATO-csatlakozást (bár utóbbihoz még mindig hiányzik valami), és azt, hogy az ukrajnai invázió a nyugati hatalmakat jobban összekovácsolta, így a NATO és ezáltal Norvégia is erősebb lett. A kedélyek megnyugtatása végett még emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnával ellentétben Norvégia tagja az Észak-Atlanti Szövetségnek, és az ötös cikkely értelmében egy NATO-tagállamot ért támadás a NATO egésze elleni támadásnak minősül. Ennek elrettentő ereje pedig akkora, hogy egy NATO-tagország elleni esetleges támadás valószínűsége minimális. Most pedig a belső fenyegetésekről Míg a norvég hírszerzés a külföldi fenyegetések elemzésével foglalkozik, addig a Rendőrségi Titkosszolgálat a belföldi fenyegetéseket tartja számon. Az ő értékelésükből is az jött ki, hogy Oroszország a legnagyobb fenyegetés, és megneveztek négy célpontot, amik kifejezetten fenyegetettek különböző támadások szempontjából: - Ukrajnai fegyveradományozásban részt vevők, vagy akik kiképzést nyújtanak ukránoknak - Olaj- és gázipari vállalatok - Katonai és civil hasznosítású norvég technológiák - Norvég és Norvégiában állomásozó szövetséges haderők Ezeken túl még a norvég politikusok is fontos célpontot jelentenek Beate Gangås, a Rendőri titkosszolgálat vezetője szerint. Mivel az oroszoknak nincs vesztenivalójuk, ezért valószínűleg bátrabban akciózhatnak a jövőben. Az oroszok mellett a kínaiakról is szó esik, kiderült ugyanis, hogy a norvég tudományos életbe olyan kínaiak épültek be, akik kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel, és információszerzés céljából tevékenykednek itt. Forrás: NRK

Kép: Rasmus Bell Andreassen / Den Norske Kirke Mielőtt megkérdezné valaki, nem arról lesz szó, hogy valaki 10.000 méter magasról ejtőernyővel leugrik, és pont egy esküvői szertartás kellős közepére érkezik, feldobva mindenkinek a napját, hanem egy Norvégiában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő esküvői szokásról. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett „beugrós esküvő”. A hagyományos esküvői ceremóniával és azt ezt követő hercehurcával szemben egyre többen azért látják ezt a megoldást előnyösebbnek, mert nem kell sokat tervezgetni, nem kerül annyi pénzbe, mint amennyit a Manchester City tulajdonosai egy év alatt elköltenek játékosok vásárlására. Emellett az irritáló rokonokkal való smúzolást is megússza az ifjú pár. 2022-ben 30 pár döntött a beugrós esküvő mellett, 2023-ban egy döbbenetes ugrással ez a szám 34-re nőtt. Sokan ráadásul pont február 14-ére időzítik ezt a jeles eseményt, mert mikor, ha nem Valentin-napon? Így döntött az Úr 2024. esztendejében Maria Bingen és Marcus Furubråten is. Elmondásuk szerint egészen egyszerűen nem bírnák egy rendes esküvő megszervezésével járó nyomást (aminek a végén már úgy kapkodnák be valószínűleg mindketten a nyugtatót, mint mások a cukorkát), ezért ez a megoldás teljesen megfelel nekik. Az ifjú pár számára egyébként február 14-e úgy indul, mint egy teljesen átlagos nap. Maria elugrik délelőtt az orvoshoz, Marcus pedig még gyorsan megszerel 1-2 autót a műhelyben, aztán délután gyorsba lezavarják az esküvőjüket. Továbbá a meghívókra sem vesztegették az idejüket, egyszerűen küldtek egy SMS-t azoknak, akiknek szerintük volt kedvük beugrani egy villámesküvőre. Az eredeti haditerv az volt, hogy a városházán kötik össze életüket, és skippelik a templomi szertartást, aztán szembejött az utcán a beugrós esküvő lehetősége, ők meg kihasználták ezt. A Nesben élő pár nem az egyetlen, amely kihasználja ezt a lehetőséget. Jan Kristian Kielland, az Egyháztanács főosztályvezetője szerint egyre népszerűbb ez az opció a norvég párok körében. Elmondása szerint ez nem valami, amit az egyház fejesei találtak ki unalmas óráikban, hanem ez egy alulról folyamatosan épülő elképzelés, akárcsak a munkásmozgalom. Idén a beugrós esküvőre összesen 14 templomban van lehetőség. Ami pedig a dátumokat illeti, nem meglepő módon február 14-e kimagaslóan a legnépszerűbb nap, ezt követi nem túl szorosan az április 24. és a február 24. A szerelmesek napján kívül egy évben még 10 nap van, amikor be lehet ugrani egy villámesküvőre, ha valakit esetleg meghívnak egy ilyen jeles alkalomra. 2024-ben ráadásul még február 29-én is fognak ilyen esküvőt tartani, a 13 éve együtt élő Steinar Fredriksen (59 éves) és partnere, Ole Johan Larsen (69) is ezt a napot szemelték ki. Ráadásul nem csak a dátum különleges, hanem az is, hogy ők lesznek az első azonos nemű pár Sørfold kommunében, akik egybekelnek. Ráadásul Steinar és Ole Johan egy kis lagzit is csapnak a szertartás után, mintegy 30 meghívott vendégnek. Forrás: NRK

Kép: Freepik A norvég Statisztikai Hivatal (SSB) szerint az ország gyenge gazdasági növekedését az irányadó kamatláb emelkedése, az infláció és a reálbérek gyenge alakulása okozta. Norvégia bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal nőtt 2022-ről 2023-ra. A gazdaságot egész évben erőteljes belföldi áremelkedés, megemelkedett kamatok és a lakossági kereslet csökkenése jellemezte. Forrás: NRK

Kép: NAV A hiba a 2019 januárja és 2021 decembere közötti időszakban történt kifizetéseket érinti. A NAV 2019-ben változtatta meg a munkanélküli segélyek folyósításának gyakorlatát, még a hivatalos törvénymódosítás előtt. Magát a törvényt azonban csak 2021 decemberében módosították. A NAV osztályvezetője, Bente Thori-Aamot tájékoztatta a VG-t, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a gyakorlatot nem lett volna szabad megváltoztatni a hivatalos törvénymódosítás előtt. A hiba azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme meghaladta a 6G-t (1G az alapösszeg a nemzeti biztosítási rendszerben, melyet minden évben módosítanak. 2024-ben 1G 118.620 koronának felel meg. 2019/2020-ban ez az összeg 99.858/101.351 NOK volt). Amikor a NAV kiszámolja, hogy egy személynek mennyi munkanélküli segély jár, akkor az illetőnek az elmúlt 12 hónap munkából származó jövedelmét veszik alapul, vagy az elmúlt 36 hónap átlagát. Abban az időszakban, amikor a munkanélküli segélyeket hibásan fizették ki, a NAV 12 hónapos időszakokat vett számításba - az elmúlt 36 hónap átlagának kiszámítása helyett. A NAV jelenleg is a kifizetések újraszámolásán dolgozik. A tavasz folyamán minden érintettel felveszik a kapcsolatot, így emiatt senkinek nem kell külön felkeresnie a hivatalt. Forrás: VG

Kép: Kirkens SOS 50 évvel ezelőtt február 15-én nyitotta meg a Kirkens SOS azt a segélyvonalat, amely azok rendelkezésére áll, akiknek arra van szükségük, hogy beszélhessenek valakivel. Az évfordulóról jubileumi ünnepséggel és kiállítással emlékeztek meg. A segélyvonal egy, az oslói Bogstadveienen lévő helyiségből indult, és azóta több millió olyan emberrel beszéltek, akiknek szükségük volt arra, hogy pár szót válthassanak egy embertársukkal, amikor nehéz az élet. A szolgáltatás az év minden napján 24 órában elérhető, és kiterjed a chatre és az SOS üzenetekre is. Többezer önkéntes dolgozott ott, és jelenleg az országban 11 központ működik. Az 1000 dolgozó évente körülbelül 170000 megkeresésre válaszol telefonon, chaten vagy SOS üzenetben. Minden 19. percben érkezik megkeresés olyan emberektől, akiknek öngyilkossági gondolatai vannak. Az ötvenedik évfordulót csütörtökön ünnepelték az önkéntesek és a meghívott vendégek Oslóban, az ünnepséget pedig közvetítették a többi központban is. A rendezvényen kiosztották a Reményhordozó-díjat is, amely egy olyan embert illet, aki különösen sokat tett a szolgáltatás működéséért. Forrás: Nettavisen

Kép: Marthe Synnøve Johannessen / NRK A Tine tejipari vállalat 1 milliárd koronát oszt szét 8 ezer tejtermelő között. A cég bevétele 6,6 százalékkal, 26,5 milliárd koronára nőtt a tavalyi évben. A profit egy részét most szétosztják a tejtermelők között, akik egyébként 77,3 ørét kapnak a beszállított tejért literenként. A Tine statisztikái szerint a norvégok tejfogyasztása továbbra is csökken, de a vártnál kisebb mértékben. A tavalyi télen tejhiánnyal küzdött a Tine, ezért import tejjel kellett fedezniük a hiányt. Forrás: NRK

Kép: Wikipedia Drammen városvezetése, melyet a Høyre, a Krf, az Frp és a Pensjonistpartiet (Nyugdíjas párt) alkot hozott egy határozatot, amelynek értelmében Drammen mostantól csak ukrán menekülteket fogadna be. Ez már papíron is elég rosszul hangzik, de Erna Solberg, a Høyre elnöke sem hagyta ezt szó nélkül. - Semmilyen közösség nem választhatja meg, hogy csak meghatározott országokból fogadjon be menekülteket - mondta Solberg, majd hozzátette, hogy az viszont érthető, hogy a különböző közösségeknek különböző eszközeik vannak menekültek befogadására, ezért lehetnek különböző igényeik is az Imdi (Integrációs minisztérium) irányába. Jonas Gahr Støre miniszterelnök is megállapította, hogy egy olyan döntés, mint amilyet Drammen városvezetése hozott, törvénytelen, mert az ilyen döntések nem tartoznak az ő hatáskörükbe. - A közösségeknek meg kell tudniuk határozni, hogy hány menekültet van kapacitásuk befogadni, majd az állammal kell megállapodniuk, hogy a befogadás miként történjen meg. Az alapvető érték, hogy a menekülteket egyenlő bánásmódban részesítjük - mondta Støre. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wirestock A labdarúgó Konferencia Liga selejtezőkörében érdekelt másik csapat, a Molde kevésbé szívta meg a sorsolást, ugyanis ők február 15-én hazai pályán fogadták a lengyel Legia Warszawa csapatát. A mérkőzés első félidejében volt egy 12 perces szakasz, amikor a norvég klub úgy játszott, hogy akár egy Liverpool vagy Manchester City szintű csapatot is megszorongattak volna. Ez idő alatt a Molde három gólt rámolt be ellenfele kapujába, ebből kettőt Fredrik Gulbrandsen vállalt, a harmadikat pedig Markus Kaasa. Aztán a második félidőben, mintha kötelezővé tették volna, a norvég bajnokság tavalyi 5. helyezettje is bekapott két gólt. A lengyel csapat részéről a 63. percben Josué, majd a 71. percben Augustyniak talált be. A hátralévő időben a moldei drukkerek valószínűleg úgy izzadtak, mint egy átlagos finn a szaunában. De nemhiába, csapatuk végül győztesen hagyta el a pályát, és készülhet a február 22-i visszavágóra. Kristoffer Haugen, a Molde játékosa a Viaplaynek azt nyilatkozta, hogy csapatuk a 2. félidő folyamán egy kicsit gyáván játszott, és nem tudták ugyanazt az elsöprő és bátor játékot hozni, amit az első 45 percben, különösen a 12. és a 24. perc között. A második félidei teljesítmény a szurkolók egy részénél felidézhette a november 30-i Európa Liga meccset, ahol továbbjutásra állt csapatuk, majd a második félidő hosszabbításában az azeri Qarabag kiegyenlített, ezzel továbbjutott a 2. számú európai kupában. Erling Moe vezetőedző szerint nem érdemes rinyálni, ugyanis csapata az első mérkőzést követően jobban áll, mint előtte, ugyanis nyertek, and nothing else matters, ahogy azt a Metallica is megénekelte még 1991-ben. Forrás: VG

Kép: DFI A Phantoms of the Sierra Madre című filmet, amelyet Håvard Bustnes készített, március 17-én mutatják be a dán CPH: DOX fesztiválon, amely a világ egyik legnagyobb ilyen rendezvénye. Bustnes hét évig dolgozott a filmen, amely három fiúról szól, akik egy western jellegű álmot hajszolnak, és egy rég elveszett apacs törzset keresnek Mexikóban. - Ez egy olyan dokumentumfilm, amelyen hét éven keresztül dolgoztunk, és a világ sokat változott az elmúlt években. Ez ahhoz vezetett, hogy többször át kellett dolgoznunk a filmet, és szükségessé vált, hogy magunkat is kritikus szemmel nézzük – mondta Håvard Bustnes rendező, akinek filmje, a Trond Giske – Makta rår 2021-ben jött ki. Három másik norvég film is részt vesz a CHP: DOX fesztiválon. A Kari Anne Moe rendezte Mina og røverne című film a legjobb északi dokumentumfilm címért versenyez. Ellen Ulgestad The Recovery Channel című filmje, amely a norvég pszichiátriát tárgyalja, a Human Rights Awardra pályázik. A Bår Tyrmi által rendezett Lie to me című filmet pedig a F:act Award díjra jelölték, tényfeltáró újságírói film kategóriában. Forrás: Nettavisen

Kép: Marie von Krogh Új törvényjavaslatot nyújtott be az Frp, melyben a földművelési piacszabályozók helyzetét változtatná meg párt. Sylvi Listhaug pártvezér szerint a jelenlegi helyzet ezen a területen olyan, mintha a kecske vigyázna a káposztára, és ennek szeretne véget vetni. Az új javaslat egy közel 100 éves alapkövét mozdítaná el a norvég földművelésügyi politikának, ugyanis egészen 1930 óta léteznek szabályok a norvég hús- és tejtermelés kiegyensúlyozására. Jelenleg három piacszabályozó szereplő van ezen a területen: A Nortura (tojás és hús), Tine (tej) és a Felleskjøpet Agri (gabona). E három szereplőnek kell megteremteni a stabilitást és azt, hogy a gazdálkodók megkapják a földművelési szerződésük után a fizetségüket. Listhaug szerint azonban a Tine és a Nortura nem végeznek jó munkát, ezt az állítását pedig az utóbbi idők tojás- és tejhiányával támasztja alá. Az Frp ezért egy kevésbé szabályozott földművelést szeretne Norvégiában. Bjørn Gimming, a Norvég Agrárszövetkezet vezetője szerint az Frp konklúziója rossz, és a hiba nem a piacszabályozókban rejlik, mivel a hiány beálltakor a Tine és a Nortura voltak azok, akik javasolták az államnak az import növelését. Listhaugot azonban nem győzi meg ez az érv. Szerinte igenis részben a piacszabályozók felelőssége a kialakult helyzet, mivel állítólag a Tine hibás információval látta el az Orklát és a Q-Meieriene-t, valamint a termelőknek továbbra is kellett túltermelési bírságot fizetniük, mikor valójában alultermelés alakult ki. Az E24 megkérdezte Listhaugot, hogy az 1 százalékos tejhiány valóban indokol-e egy radikális változtatást a rendszerben. Listhaug politikusosan nem igennel vagy nemmel válaszol erre, hanem azt mondja, hogy a rendszer nem működik elég jól, a földművelés túl van szabályozva, valamint, hogy korábban más mezőgazdasági területekről is eltávolították a piacszabályozókat, most pedig a Tine és a Nortura órája ütött. Piacszabályozók nélkül a termelést és az árakat a piac fogja meghatározni (kapitalizmus), ami Listhaug szerint egy működőképes modell lehet Norvégiában, hiszen egyéb területeken, pl a baromfitenyésztésben és zöldségtermesztésben sincsenek piacszabályozók és lám, mégis működnek ezek az ágazatok. A változás egyelőre azonban valószínűtlen, hiszen a Senterpartiet az Agrárszövetkezet oldalán áll, az Frp pedig jelenleg túl pici ahhoz, hogy átnyomja a javaslatát. Az más kérdés, hogy mi lenne egy újabb Erna Solberg vezette Høyre-kormány esetén… Forrás: E24

Kép: Gisle Oddstad / VG Január elején a Ringerike börtön tornatermében - abban a börtönben, ahol jelenleg is büntetését tölti - Anders Behring Breivik fekete öltönyben ülte végig ügyvédjével együtt az egy hétig tartó tárgyalássorozatot, miután beperelte az államot a börtönbüntetése alatt elkövetett emberi jogi jogsértések miatt. Csütörtök délután jelentették be, hogy elvesztette a pert. Az oslói kerületi bíróság megállapította, hogy Breivik bebörtönzésének körülményei nem jelentik sem az emberi jogok, sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. vagy 8. cikkelyének megsértését. Az államot, amelyet az Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium képviselt, felmentették a vádak alól. Andreas Hjetland államügyész szerint a döntés megmutatja, hogy a norvég büntetés-végrehajtási szolgálat alapos, szakmailag megalapozott és jogilag korrekt munkát végez, amikor mérlegeli, hogy Breiviknek milyen feltételek között kell letöltenie börtönbüntetését. Forrás: VG

Kép: Wikipedia Espen Barth Eide külügyminiszter szombati sajtóközleményében tette közzé gondolatait Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus tragikus haláláról. Navalnij politikai fogoly volt, és haláláért az orosz hatóságoknak kell viselnie a teljes felelősséget. Hozzátette, hogy Navalnij a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni bátor és rendíthetetlen küzdelméről volt híres. Kitartásának köszönhetően hatalmas támogatói bázist épített ki, és felszólalt azokért, akik az orosz rezsim igazságtalansága miatt szenvedtek. A norvég külügyminiszter a közleménye végén együttérzéséről biztosította Navalnij családját. Forrás: Regjeringen

Kép: Wikipedia Az űrkapszula, amelyben a svéd-norvég űrhajós, Marcus Wandt és három társa utazott, pénteken landolt a tengerben, Florida mellett. A fedélzeten Wandt mellett az olasz Walter Villadei, a török Alper Gezeravci és a spanyol-amerikai Michael López-Alegria tartózkodott. Január vége óta voltak a Nemzetközi Űrállomáson. A 43 éves Wandt a svédországi Karlstad környékén nőtt fel, de édesanyja Gjørvikben él. Ő az első norvég állampolgárságú ember, aki az űrben járt. Eredetileg már szombaton el kellett volna indulniuk hazafelé, azonban az utazást elhalasztották szerdára a rossz idő miatt. Pénteken 14:30 körül érkezett vissza Wandt és három társa a Földre, a hazaút 40 órán át tartott. Az Expressen szerint mindegyik űrhajós jól van. Wandt az első űrhajós az Európai Űrügynökségtől, akit kereskedelmi megbízással küldtek az űrbe, amikor őt és társait fellőtték egy Crew Dragon járműben egy Falcon-9 rakétával a SpaceX űrállomásról január 19-én. 36 óra utazás után érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több tudományos kísérletet hajtottak végre az Axiom Space megbízásából. Forrás: Nettavisen

Kép: Kjersti Lie / Wikipedia Az NTNU egyetem, melynek fő campusa Trondheimban van, 32-ről 39-re akarta növelni azon szakok számát, ahol a női jelentkezők plusz pontot kapnak a felvételinél nemük miatt, de végül 12-re lett a szám visszavágva. Férfi jelentkezők számára jelenleg két olyan szak van, ahol nemi milyenségük miatt előnyt élvezhetnek. A szám növelési javaslatát a Kunnskapsdepartementet (Oktatási Minisztérium) kaszálta végül el. Marit Reitan, az egyetem rektorhelyettese csalódott a döntés miatt, de a jövőben újra megpróbálkozna majd a javaslat átnyomásával. Ez viszont a 2025-2026-os tanév előtt már nem fog megtörténni. Reitan elgondolása az, hogy az olyan technológiai szakokon, ahol a női hallgatók aránya kevesebb, mint 30%, plusz pontot kellene bevezetni a női jelentkezőknek. Az ilyen jellegű pozitív diszkrimináció már tavaly is nagy port kavart a magas presztízsű Ipari gazdaság és technológiai vezetés (a diákok körében csak Indøk) nevű szak kapcsán, itt ugyanis a nők két plusz pontot kaptak a felvételin. A Finansavisen ennek kapcsán rámutatott, hogy a magas felvételi követelmények miatt minimum egy jelentkező jogilag nemet vált a pontszám elérésének céljából. Tavaly ősszel viszont bejelentették, hogy a nemi egyensúly megteremtődött, úgyhogy a nőknek járó extra pontot eltörölték. Ebben a tanévben a diákok 62,6%-a nő. Vitatott téma Januárban az Oktatási Minisztérium egy körlevelet küldött a felvételivel kapcsolatban a norvégiai felsőoktatási intézményeknek, melyben ez állt: “A nemi pont (tehát az olyan pont, amit a jelentkező a neme miatt kap) egy vitatott téma, mert olyan előnyhöz juttat egy nemet, melyet a másik nem érhet el. Ebből könnyen következhet, hogy egy nemi pontot kapó diák jut be egy képzésre egy olyan diák rovására, aki a nemileg túlreprezentált kategóriából származik, de jobb tanuló. Egyéni szinten ezt igazságtalanságnak lehet felfogni. A kormány számára fontos a nemi egyensúly elérése az oktatásban és a munka világában. Ebből kifolyólag lehet nemi pontot alkalmazni az olyan szakok esetében, ahol a nemi arány nagyon kiegyenlítetlen, és verseny van a bejutásért.” A VG megkérdezte a minisztériumot, hogy miért kaszálták el a nemi pontszámot még olyan szakonál is, ahol a női hallgatók aránya 20% alatt van, és hogy a döntésnek van-e bármi köze az Indøk kapcsán kialakult vitához. A minisztérium szerint az említett körlevélben megírták mely szakok élhetnek a nemi pontok használatával, ennél bővebb tájékoztatást nem tudnak nyújtani az ügyben. A nemi pont komoly előnyhöz juttatja az adott nem képviselőit, ezért nagyon jó indoknak kell fennállnia ahhoz, hogy bevezessék. A cikk tartalmaz egy listát azokról a szakokról, amelyek esetében már alkalmazzák a nemi pontot nők esetében. Klikk a linkre a megtekintésért! Forrás: VG

Kép: Freepik A Dél-Norvégiában, különösen az Oslofjord mentén élő pecás olvasóink jól tudhatják, hogy tőkehalat fogni nem, hogy szinte lehetetlen küldetés, de a fjord jelentős szegmensén illegális is. Ennek oka az, hogy iszonyat kevés tőkehal van ezen a területen, és a hatóságok szeretnék, ha ez nem így lenne. (Személy szerint sosem értettem, hogyan lehet egy ilyen szabályt érvénybe léptetni, hisz hiába írom rá a csalira, hogy “ha tőkehal vagy, légyszi ne kapd be”, a tőkehal valószínúleg nem rendelkezik elégséges ismeretekkel az emberi nyelv területén, hogy végigolvassa és értelmezze az esetleges figyelmeztetést, és inkább ráharap a harapnivalóra.) Na de ha nem haraphat rá a csalira a tőkehal, akkor mire harapjon? Henning Røed szerint az év eme szakaszában a sprotnira kellene rámennie a tőkehalaknak. A sprotni egy pici hal, amit aztán szardella, vagy norvégul “ansjos” néven tudunk leemelni a legtöbb bolt halaspolcáról. Ezzel el is érkeztünk a konfliktushoz, mert a helyzet az, hogy irgalmatlan mennyiségű sprotnit fognak mostanában az Oslofjord halászai. Az NRK cikkében az MS Spjæringen nevű hajó jelenik meg a fjordban történő halászat állatorvosi lovaként, mivel ez a hajó pusztán pár nap leforgása alatt januárban olyan 250 tonna sprotnit halászott ki a fjordból. Olaf Iversen, a hajó kapitánya szerint ennél sokkal többet is foghattak volna, csak hát a mindenféle kvóták meggátolták ebben. Szerinte egyáltalán nincs gond, mivel a sprotnin kívül jól pörög még a makréla és a hering is. Iversen kapitány meg van győződve róla, hogy nem a sprotni túlhalászása fogja kiéheztetni a tőkehalakat, mert még bőven marad elég hal a tengerben. A hatóságok is inkább a halászok oldalán állnak. A Fiskeridirektoratet (Halászati Igazgatóság) emelte az Oslofjordban a sprotnikvótát, valamint már januárban engedélyezte a halászatot, ami ebben az időszakban még nem megszokott. A Nettverk for en levende Oslofjord (Hálózat egy élő Oslofjordért) nevű szervezet szerint a halászok kicsit túl könnyen érik el amit szeretnének. - Gyakorlatilag besétálnak a halászati hatóságokhoz, kérnek valamit és meg is kapják - panaszolja Henning Røed tengerbiológus, a Nettverk for en levende Oslofjord nevében. A Halászati Igazgatóság szerint nincs baj a hering- és sprotniállománnyal az Oslofjordban. Csináltak több szúrópróbát is, melyek során több 3-4 éves sprotnit találtak, amiből az következik, hogy a faj nincs túlhalászva. Reagáltak az NRK kérdéseire az Oslofjordban élő tőkehalállománnyal kapcsolatban is. Több intézkedést felsoroltak, amelyektől az állomány stabilizálását várják: tőkehalhorgászat betiltása, mélytengeri háló használatának tiltása, kialakított védett zónák a tőkehalak számára és tengeri természetvédelmi zónák kialakítása. Forrás: NRK

Kép: Hedda Martine Hall Westby / NRK Február 7-én az Oktatási Igazgatóság és a kormány az egész országra vonatkozó ajánlást tett a mobiltelefonok iskolai használatára vonatkozólag. Az ajánlás szerint sem az általános iskolákban, sem a kisközépiskolákban, sem a középiskolákban nincs helye a telefonoknak az osztálytermekben. Az általános iskolákban és kisközépiskolákban (undgomskole) a tanulók a szünetekben sem használhatják a készülékeiket. A diákok reménytelennek tartják ezt a próbálkozást, hiszen gyakran előkerül a mobiltelefon a tanítás, tanulás részeként is az órákon, bár azok gyakran el is vonják a figyelmüket a tananyagról. Másrészt egy középiskolás diáknak már kell tudnia önállóan és felelősen döntenie arról, hogy mikor és mennyit használja a telefonját. Van olyan tanári vélemény is, miszerint hasznos eszköz lehet a tanórákon a mobiltelefon, ha megfelelő módon használják, a pedagógusoknak pedig meg kell tanulniuk kezelni a helyzetet. Az országos diákszervezet bírálja a kormány ajánlásait, ők úgy vélik, hogy az iskolák felelőssége lenne megtanítani a diákoknak a biztonságos és megfelelő mobiltelefon-használatot. A mobiltelefonokkal kapcsolatos társadalmi probléma szerintük inkább az, hogy a diákok hajnali háromig görgetik a TikTok-ot, ezt pedig a mobiltilalom nem oldja meg. A mobilhasználat a mindennapi élet része, és ha a készüléket nem vehetik elő a tanulók az iskolában, akkor nem is tudják őket ott megtanítani annak biztonságos használatára. A Venstre is kritikus a javaslattal kapcsolatban, amely szerintük egy leegyszerűsített megoldás egy meglehetősen összetett problémára. Ez az ajánlás nem fogja megoldani az olyan gondokat, mint a gyenge olvasási készség vagy az iskolai zaklatás. Ráadásul ötből négy iskolában már most is korlátozott mobilhasználat van, vagyis az ajánlás nyitott ajtón kopogtat. A KrF üdvözli a Kormány ajánlását, bár szerintük ennél is szigorúbb szabályozásra, országos tiltásra lenne szükség. Kari Nessa Nordtun (Ap) frissen kinevezett oktatási miniszterként tette ez az ajánlást az iskoláknak. Bár ez csak ajánlás, nem tiltás, a miniszter szerint a gyakorlatban mégis akként fog működni. Egy olyan jogszabály kidolgozása, amely a mobiltelefonok iskolai tilalmáról szól, hosszú időt vett volna igénybe, ezért döntöttek az ajánlás mellett. Figyelemmel fogják kísérni, hogy az iskolák mennyire tartják magukat az ajánláshoz, és ha szükséges, akkor jogszabállyal fogják szabályozni a kérdést. Forrás: NRK

Kép: NRK Február 3-án vette kezdetét Észak-Norvégia legnagyobb kulturális projektje a 2024-ben Európa kulturális fővárosának választott Bodøben. A nyitóünnepségen körülbelül 15 ezren vettek részt. Számi énekesek, táncosok és művészek léptek fel, köztük Ella Marie Hætta Isaksen művész és aktivista, aki előadása végén kitárta kabátját, amin “Ez számi föld” felirat szerepelt. A politikai tartalmú üzenet erős reakciókat váltott ki a lakosság körében, akik a közösségi médiában jelezték nemtetszésüket. Az eset után Odd Emil Ingebrigtsen, Bodø polgármestere arra kérte a lakosokat,, hogy tartózkodjanak a számikat bíráló negatív kijelentésektől. A nyitóműsor programvezetője, Henrik Sand Dagfinrud úgy véli, hogy további egyeztetésekre van szükség, de alapvetően rendben volt a számi és nem-számi tartalom aránya az ünnepségen. A programvezető úgy véli, hogy a Bodø2024 projekt számára jó, hogy a megnyitó vitát szült és sok sajtómegjelenést generált. Forrás: NRK

Kép: Helge Mikalsen / VG Tromsøben virágzik a számi kultúra. Számi nevű labdarúgó-stadion, számi hangosbemondó a stadionban, számi nyelvű reklám a tromsøi filmfesztiválon, szóval minden jól néz ki, számi szempontból. Vagy hát annyira mégsem, mert a számi nyelvű reklám arról szólt, hogy milyen nagy szükség van több villamosenergiára, úgyhogy jöhetnek az újabb szélerőművek. Ez pedig szöges ellentétben áll a számi rénszarvastenyésztők érdekeivel. Tavaly Greta Thunberg is eme téma apropóján látogatott Oslóba, és itt tüntetett a számikkal közösen a Fosen térségben építendő szélerőművek ellen. A jelenlegi történet nemezise a Troms Kraft energiaipari vállalat, ők voltak ugyanis azok akik megszámisították a stadion nevét, meg a sajátjukat is “Arva”-ra, meg mindenféle számi kulturális törekvéseket pénzelnek, de hát ezek mellett terjeszkednének is. Ezt nehezményezi Elle Nystad számi aktivista, aki majdnem elhányta magát a számi szélerőmű-reklám láttán. Nystad egyébként korábban a tromsøi sportklubbnál is dolgozott egy projekten, ami a számi kultúra népszerűsítését célozta meg. A projektet többet közt a Troms Kraft pénzelte. Nystadhoz hasonló véleményen van Amund Sjøli Sveen művész is, aki a “Samevasking” kifejezést használja az ügy leírására. Ez ugye a grønnvasking, vagyis magyarul a zöldre mosás egy új variánsa, csak itt ugye a nagyvállalat nem zöld álca mögött szipolyozza ki a természetet, hanem számi álca mögött a számikat. Sveen szerint szép és jó, hogy a számi kisebbség státusza javult a társadalomban, de sajnos erre már rátelepedett egy divat is, épp ezért nyitott Sveen egy protest-szuvenírboltot, ahol nem a szokványos klisé számi babákat árulják, hanem inkább Fosen-tüntetőbabákat. (Jelen sorok írójában ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy ez nem “protestvasking”-e?) A VG Geir Håvard Hansennel, a Troms Kraft üzletfejlesztőjével beszélt az ügyben. Hansen azt állította, hogy a terület, amely egyébként Kvænangenben helyezkedik el, már egy kompromisszum eredménye a számikkal való egyeztetések után, tehát olyan területet választottak szélerőmű-építésre, ami a lehető legkevesebb kárt okozza a rénszarvastenyésztőknek. A VG kérdésére, hogy akkor is megépítenék-e a szélerőműveket, ha a számik ehhez nem járulnának hozzá, Hansen azt válaszolta, hogy abban az esetben nem, ha az esettanulmányokból az jön ki, hogy a rénszarvastenyésztésre nézve súlyos következményekkel járna a projekt. Viszont a további kérdezősködésre válaszolva kijelenti, hogy ha az ellenállásnak nincs racionális alapja, akkor nem állnak el a tervektől, mert mindig lesznek olyanok, akik pusztán elvi alapon nemet mondanak egy ilyen jellegű projektre. Forrás: VG

Kép: Wikipedia A korábbi Manchester United-játékos, majd később edző, Ole Gunnar Solskjær Indiába látogatott, hogy részt vegyen a helyi Manchester United rajongói klub rendezvényén, ahol számos érdekes témában osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Az 50 éves egykori kiváló csatár leginkább az életéről és a Manchester Unitednél eltöltött idejéről beszélt. (Ha tippelhetek, nem tért ki arra a napra, amikor a Liverpool 5-0-ra kifilézte a Vörös Ördögöket az Old Traffordon.) A Times of India értesülései szerint még legalább egy csapat edzése benne van a pályafutásában, legalábbis Solskjær saját elmondása szerint. Azonban amióta 2021 novemberében megkapta Manchesterben az elbocsátó szép üzenetet, nem irányított egyetlen csapatot sem. A norvég szakember 2018 decembere és 2021 novembere között irányította a 20-szoros angol bajnokot, ez idő alatt 168 meccsen 91 győzelmet aratott, 37-szer X-elt, 40-szer pedig vesztesen hagyta el a pályát csapata. Legközelebb pedig akkor került csapatával egy kupához, amikor a 2020/21-es szezonban bejutottak az Európa Liga döntőjébe, ám büntetőpárbajban kikaptak a spanyol Villarreal csapatától. Solskjær emellett jó alaposan beolvasott egykori játékosának, Marcus Rashfordnak. Szerinte az angol támadó mellett még jó páran vannak jelenleg Manchester vörösebbik felén, akik meg sem közelítik a tavalyi teljesítményüket, és csak visszafelé húzzák csapatukat (mondjuk ezt egy olyan csapatról mondja, amelyik az előző szezonban 7-0-ra kapott ki Liverpoolban). De mivel Solskjærtól távol áll, hogy genyó legyen, ezért abbéli reményét fejezte ki, hogy Rashford és társai észbe kapnak, és elkezdenek több találatot bevinni az ellenfeleknek (az elmúlt időszakban bizonyos United-játékosok a többi csapat helyett inkább élettársaik megverésében jeleskedtek). A korábban már emlegetett Rashford azzal került címlapra, hogy még január végén Belfastban bulizott, majd másnap(osan) beteget jelentett, így csapata nélküle kényszerült megverni az FA-kupában a Newport County együttesét. Erik ten Hag, a United jelenlegi vezetőedzője elintézte annyival a dolgot, hogy játékosa vállalta a felelősséget viselkedéséért, az ügyet pedig házon belül elintézték. Egy kicsit erélyesebb edző, például Sir Alex Ferguson egészen biztosan minimum a tartalékcsapatba száműzte volna azt a játékosát, aki ilyen pofátlanságot művel. Amióta nem Solskjær a Manchester United vezetőedzője, azóta komoly változások történtek egykori csapatánál. Ebből a legfontosabb az, hogy az INEOS tulajdonosa, Jim Ratcliffe közel került ahhoz, hogy 25%-ban övé legyen a Manchester United. A leendő társtulajdonos tervei között szerepel például az Old Trafford kibővítése, sőt egy teljesen új stadion építését sem zárta ki. Solskjær a maga részéről lájkolja ezt az ötletet. A Manchester United legközelebb február 11-én lép pályára, ekkor Birminghamben az Aston Villa csapatával mérkőznek meg. Forrás: VG

Kép: Vecstock on Freepik Espen Barth Eide norvég külügyminiszter február 5-6-án Kínába látogatott, ahol találkozott Wang Yi külügyminiszterrel, Liu Jianchaoval, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának miniszterével és Ding Xuexiang miniszterelnök-helyettessel is. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy az eltérő nézetek nem akadályozhatják a vélemény- és tapasztalatcserét a két ország között. Eide hozzátette, hogy az emberi jogok fontos részét képezik a Norvégia és Kína közötti párbeszédnek. A miniszter arra bátorította a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, többek között Hszincsiangban, Tibetben és Hongkongban. Sanghajban Eide meglátogatta a norvég Snøhetta építőipari cég projektjét, az épülő operaházat. Idén van a 70. évfordulója a Norvégia és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létrehozásának. A két fél megállapodott abban, hogy ünnepi rendezvénysorozatot tartanak, és tovább fokozzák a két ország közötti együttműködést. A két ország megállapodott a multilateralizmus és a szabadkereskedelem fenntartásában, és megerősítik az együttműködést olyan területeken, mint az éghajlatváltozás kezelése és a biológiai sokféleség védelme. Forrás: Regjeringen

Kép: Skjalg Bøhmer Vold - Mindennek eljön az ideje. A lemondásom közvetlen következménye a Schibstednél történő változásoknak. Így, hogy kettéosztjuk a céget, teljesen természetes lépés a távozásom - nyilatkozta az E24-nek Kristin Skogen Lund, a Schibsted vezérigazgatója. Tavaly decemberben a Schibstedet két részre osztották: az újság- és médiarész, News Media néven megy a cég legnagyobb részvényeséhez, a Stiftelsen Tiniushoz. Lund a pozíciójában marad, míg nem találják meg az utódját. Kristin Skogen Lund 2018-tól volt a Schibsted vezérigazgatója, előtte pedig az NHO-nál (Norvég Vállalkozások Szövetsége) töltött be hasonló pozíciót. Karl-Christian Agerup igazgatósági elnök szerint Lund kulcsszerepet játszott a Schibsted jelenlegi formájának elérésében. Jól megy a szekér Percekkel Lund távozásának bejelentése előtt hozta nyilvánosságra a médiacsoport a 2023-as negyedik negyedéves jelentését, ami 684 milliós bruttó vállalati eredményről (ebitda) számolt be. (Az ebitda egy pénzügyi mutatószám, magyarul annyit tesz, mint “kamatok, adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény”.) Ez az elemzők várakozásait felülmúlta, mivel ők (csak) 664 millió koronára számítottak. És hogy mi ez az egész Schibsted? Szinte minden, amit Skandináviában olvasnak. A Schibstedhez tartozik az Aftenposten, VG, E24, Stavanger Aftenblad, Aftonbladet és a svéd Dagbladet. Ezek mellett pedig olyan nagyágyúk is a Schibstedhez tartoznak mint a finn.no és a svéd blocket.se. A Schibsted negyedéves forgalma 4,082 milliárd koronára nőtt a megelőző évi 3,988 milliárdról. Az előzetes várakozás ebben az esetben 4,07 milliárd volt. A negyedéves jelentésből még kiderül az is, hogy a Schibsted megszabadul a Viaplay-es befektetéseitől. Ősszel nagy meglepetésre 10,1%-át vette meg a cég a krízishelyzetben lévő Viaplay-nek körülbelül 400 millió svéd koronáért. A részvények árfolyama drámaian bezuhant miután a Viaplay válságra utaló pénzügyi adatait nyilvánosságra hozta tavaly decemberben. Forrás: E24

Kép: Freepik Zsinórban második győzelmét aratta Mats Zuccarello csapata, a Minnesota Wild az észak-amerikai jégkorongbajnokságban, az NHL-ben. A 36 éves norvég veterán ezúttal egyetlen pontot sem jegyzett, de csapata így is 3-2-re verte a Pittsburgh Penguins-t. Matt Boldy révén a házigazdák kerültek előnybe, ezt pedig sokáig makacsul őrizték, de erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak, ugyanis a középső harmad elején Reilly Smith révén egyenlítettek a vendégek. Nem sokáig örülhetett a pittsburghi csapat, ugyanis a második harmad 7. percében Jonas Brodin ismét a Wildot juttatta előnyhöz. Alig egy perc telt el az utolsó harmadból, amikor a Penguins megint átment udvariatlan vendégbe, és ismét betaláltak, ezúttal Sidney Crosby használt ki egy emberelőnyös lehetőséget. Azonban a minnesotai csapatnak erre is volt válasza, ugyanis Kirill Kaprizov alig 10 perccel a vége előtt megszerezte azt a gólt, ami a győztesnek bizonyult. Zuccarello a maga részéről 19 percet és 9 másodpercet töltött a jégen, ez idő alatt kettő, kaput találó lövésig jutott. Forrás: Aftenposten

Kép: Vecstock on Freepik A kormány elfogadta az új természetvédelmiszabály-módosításokat Svalbardon, amelyek célja minél több vadonterület megőrzése, valamint a természet és az állatvilág terhelésének csökkentése. Többek között tilos lesz drónokat használni a természetvédelmi területeken. Azt a döntést, miszerint a hajókon maximum 200 utas tartózkodhat, kiterjesztik a Svalbard nyugati részén található természetvédelmi területre is, illetve engedélyt kell kérni ahhoz, hogy valaki táborozhasson vagy sátrat állíthasson fel. - Norvégiának felelőssége van abban, hogy vigyázzon a vadon természeti kincseire Svalbardon, de a klímaváltozás és a megnövekedett emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol a természetre. Most szigorítottunk a szabályokon, hogy megőrizzük a kiszolgáltatott természetet és a sérülékeny állatvilágot – mondta a klíma-és természetvédelmi miniszter, Andreas Bjelland Eriksen. A Svalbardra vonatkozó szabálymódosítások javaslatát a parlament elé fogják terjeszteni, és terv szerint 2025. január 1-jétől fognak az új szabályok érvénybe lépni, írta a Természetvédelmi Minisztérium egy sajtójelentésben. Forrás: Nettavisen

Kép: Nadir Alam / NRK Az Európai Unióból érkezők szinte azonnal el tudnak helyezkedni buszsofőrként, ha megfelelnek a feltételeknek, de az ukránok – mivel nem uniós állampolgárok, így nem kaphatnak norvég társadalombiztosítási számot - falakba ütköznek. A Spekter munkaadói szövetség szerint évente körülbelül ezer új buszsofőrre van szükség Norvégiában, ezért azt remélik, hogy egy törvénymódosítás után több hozzáértő munkaerőhöz jutnak majd. Egy ilyen változtatás jó hatással lenne mind a menetrendszerinti járatok, mind az iskolabuszok közlekedésére. Az ukránoknak a jelenlegi szabályozás szerint legalább négy évig Norvégiában kell élniük, és alapszinten kell tudniuk norvégul ahhoz, hogy megkaphassák a buszvezetéshez szükséges, erkölcsi és egészségügyi alkalmasságot igazoló papírt. Tonje Brenna munkaügyi és integrációért felelős miniszter reméli, hogy az ukránok egy átmeneti törvénymódosítással betölthetik az üresen álló buszsofőr állásokat. Fontos törekvés, hogy az Ukrajnából érkezők minél hamarabb munkába álljanak, a buszsofőrökre pedig nagy szüksége van az országnak. Eddig már több, mint 70 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába, az adatok szerint közülük több százan vannak, akik a hazájukban buszsofőrként szereztek tapasztalatot. A lakóhelyre és nyelvtudásra vonatkozó követelmények átmeneti módosítása csak az ukránokat érinti, más országokból érkező – például szír vagy eritreai - menekülteket nem. A potenciális - már tapasztalattal rendelkező - sofőröknek egy rövid, rájuk szabott tanfolyamon kell résztvenniük. Az erről szóló, ideiglenes törvénymódosítási javaslatot áprilisban terjesztik a parlament elé. Ha elfogadják, akkor terv szerint 2025. július 1-ig lesz érvényben. Forrás: NRK

Kép: Frederick Kihle on Wikipedia - Mit akar a kormány kezdeni azzal a helyzettel, hogy a gazdag norvégok Svájcba költöznek, hogy az ottani adókedvezményeket kiélvezzék? - merült fel a kérdés hétfőn a Høgskolet I Innlandet-ben (Innlandi Főiskola), ahol a pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Vedum tartott beszédet. Vedum válasza, hogy ha a vagyonadót eltávolítanák, akkor lenne olyan 25 000 ember, akik nem adóznának, többek közt Norvégia leggazdagabbjai sem. Ez Vedum szerint nem helyénvaló. Ezek után magyar ésszel kicsit nehezen értelmezhető módon a bizalomról és a társadalmi egyenlő(tlen)ségekről mondott valamit, amit talán legegyszerűbben úgy lehetne a magyar nyelvre átültetni, hogy mellébeszélés. A zavar az erőben persze érthető, hisz a vagyonadó kérdése elég sűrűn merül fel mostanság. Vedum szerint fontos, hogy a leggazdagabbak is adjanak a közösbe, és bár belátja, hogy a vagyonadó nem járt kellemetlen mellékhatások nélkül, de hát minden adó kicsit másképp hat, a kérdés mindig az adó mértéke, ennek meghatározása pedig politikai kérdés. Ezek után hozzáteszi, hogy a vagyonadót némileg csökkentették a tavalyihoz képest. - A vagyonadó teljes eltörlése azonban teljesen kizárt, tekintve, hogy így sokan lennének azok, akik nem adóznának, ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek melegágya. A nagy társadalmi egyenlőtlenségektől mentes társadalom értéke pedig hatalmas. Azt akarjuk, hogy a norvég nép gazdagabb legyen, ne csak egy kis réteg, hanem a nagy tömegek. Gurulnak a koronák A vagyonosok tömeges menekülése ellenére Norvégiában harminchárommal több milliárdos és 756 százmilliomos lett pusztán egy év alatt. Vedum jó politikushoz híven mutogat is kicsit az előző kormányra, mondván, hogy a Høyre és az Frp sem szüntette meg a vagyonadót amíg kormányon voltak, pedig az ellenzékből már ezért kampányolnak. Vedum szerint az előző kormányban is belátták, hogy ha valaki nem adózik, az nincs rendben. Ezután a bizalom fontosságát próbálta meg illusztrálni egy pandémiás példával: - A járvány alatt is születtek rossz döntések, de bíztunk abban, hogy a hatóságok a legjobbat akarják nekünk, nem pedig a hatalmukkal akarnak visszaélni. A hatóságokba vetett bizalom egy óriási érték. Forrás: E24

Kép: Wikipedia Azért, hogy a norvég válogatott kijusson a 2026-os kanadai-amerikai-mexikói közös rendezésű labdarúgó VB-re, ahol a stadionokat az USA fogja építeni, Ståle Solbakken szövetségi kapitány két új szót fog bevezetni az öltözőben. Az 55 éves szakvezető annak kapcsán szólalt meg, hogy február 8-án kisorsolták a labdarúgó Nemzetek Ligája csoportjait, Norvégia a B-ligában szerepelhet egy csoportban Ausztria, Szlovénia és Kazahsztán csapatával. Haalandék szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis ennél ezerszer jobban megszívhatták volna a sorsolást, hiszen akár a FIFA-világranglistán a rendkívül előkelő 3. helyet elfoglaló Angliával is összesorsolhatták volna a norvégokat. Az angol nemzeti tizenegy azért került ebbe a nem kimondottan kellemes helyzetbe, mert a magyarok még 2022-ben oda-vissza megagyalták őket (Angliában például egy 4-0-s pofonosztás lett a meccs vége), majd csoportjuk utolsó helyén végeztek és kiestek az A-ligából. Solbakken szövetségi kapitány őszintén megkönnyebbült saját elmondása szerint, majd csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy ez egy rendkívül kiegyenlített csoport, ahol bárki bárkitől lophat pontokat (habár, ha a csapatodban van egy Erling Haaland, akkor jelentősen javulnak a pontszerzési esélyeid). Ezen a ponton lehullik a lepel arról a bizonyos két szóról, amit minden valamirevaló norvég focistának alaposan meg kell tanulnia. Az első a riasztás, ez Solbakken értelmezésében azt jelenti, hogy olyan vészhelyzet van, ahol minden riasztó szól, és a játékosoknak pedig a lehető leggyorsabban és bármi áron meg kell védeniük a kapujukat. A másik pedig a kínlódás. A válogatott szakvezetője ezen a ponton saját válogatottját dél-amerikai csapatokhoz hasonlítja. Szerinte ezek a csapatok nem annyira jól szervezettek, mint a norvég, de hajlandóak áldozatot hozni, és képesek azt is kiállni, hogy meccseken belül időszakosan a kapujuk elé szegezik őket. A norvég válogatott örökké ilyen lesz, és Solbakken meglátása szerint ezekben az időszakokban a játékosok akár élvezhetik is a kínlódást. Az 55 éves szakvezető azért is használta a kínlódás szót, mert rengeteg gólt kapnak a meccsek végén. A számok és statisztikák szerelmeseinek kedvéért elárulom, hogy Solbakken 24 meccsen irányította a norvég válogatottat, ebben a periódusban 27 gólt kaptak, amiből 11 a 80. perc után esett (ebben nem szerepelnek a barátságos mérkőzések). Ennek kijavítása érdekében a norvégok március végén két barátságos meccset játszanak Csehország és Szlovákia ellen. Carl Erik Torp, az NRK futballszakértője is megszakértette Solbakken mester szavait, szerinte ezen szavak megtanítása azt jelenti, hogy komolyan meg fog változni a válogatott mentalitása (még véletlenül sem azt, hogy némelyik játékosnak hiányos az alapszókincse). Szerinte hiánycikknek számít az a képesség, hogy a játékosok élvezzék, ha nyomás alatt vannak és rosszul érzik magukat. Torp szerint ez a hozzáállás egészen egyszerűen nem része a norvég kultúrának. A Nemzetek Ligája azért releváns a VB szempontjából egyébként, mert a B-liga csoportgyőztesei automatikusan lehetőséget kapnak, hogy pótselejtezőn vívják ki a VB-szereplést, ha a VB-selejtezőkön nem szerepelnek elég jól a kijutáshoz. Norvégiára pedig már alaposan ráférne egy nemzetközi torna, a legutóbbi nagyobb torna, ahová kijutottak, az a 2000-es EB volt, VB-n pedig akkor jártak utoljára, amikor Erling Haaland még meg sem született (1998-ban, és arról marad emlékezetes, hogy a döntőben alapos pofonba beleszaladó brazilokat a csoportkörben 2-1-re verték Egil Olsen, becenevén Drillo tanítványai, és továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ahol 1-0-ra kikaptak az olaszoktól). Forrás: NRK

És akkor le is leplezem a rejtélyt, mert a Gåte zenekarról van szó, melynek neve magyarra fordítva az, hogy “rejtély”. (Kac-kac.) A publikum számára nem volt akkora rejtély, hogy vajon ők nyerik-e meg az Eurovízió norvég selejtezőjét, a Melodi Grand Prix-t, mivel abszolút favoritnak tűnt a zenekar. A győzelemhez vezető út azonban mégsem volt sétagalopp. A zenekarnak ugyanis át kellett írni a dalt, amivel neveztek, mert az “Ulveham” című szám szövege egy ezer éves tehenészballadán alapult, az Eurovízión pedig saját szerzeményeket kell előadni. A Gåte kijutásának további különlegessége, hogy 2006-óta ők az elsők, akik norvég nyelven fognak énekelni a versenyen, bár Malmöben ez talán nem fog olyan rejtélyesen hatni, mint ha mondjuk Madridban adnák elő, bár a példa életszerűtlen, hisz a spanyolok sem hasítanak ezen a versenyen általában. Mindegy is… A Melodi Grand Prix műsora egyébként egy igazi sztárparádé volt, rengeteg norvég sztárral és celebritással, mint ahogy egy ilyen tv-műsorban annak lennie kell. Ami talán izgalmasabb, az a trondheimi stúdión kívüli kb. száz fős ellentüntetés volt. A tüntetők azt akarták elérni, hogy Izraelt kizárják az Eurovízióból, és a demostráción temetői gyertyákat gyújtottak a gázai áldozatokra való megemlékezés céljából. Az Izrael/Gáza helyzet egyébként nem csak itt került be a dalversenybe, hanem korábbi adások alkalmával több előadó is bojkottra szólított fel Izraellel kapcsolatban. Forrás: ABC Nyheter

Tovább hullik a díjeső a keresztségben az Ibelin címet kapó norvég filmre. Ezúttal Skandinávia legnagyobb filmfesztiválján nyerte el a norvég alkotás a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. A göteborgi filmfesztiválról győztesen távozó film Mats Steen történetét meséli el, aki gamer volt és mindössze 25 évesen hunyt el. Szülei ekkor tudták meg, hogy fiuknak a digitális térben rendkívül gazdag élete volt, és a világ minden tájáról voltak barátai. Amióta bemutatkozott a Sundance filmfesztiválon (ez egy amerikai fesztivál, ahol a legjobban sikerült dokumentumfilmek versenyeznek), azóta eléggé sok mindent nyert, a Netflix pedig gondolt egy nagyot, és megvásárolta a film vetítési jogait (remélhetőleg jó sokat fizettek érte, és nem semmizték ki a film készítőit). Kjersti Mo, a Norvég Filmintézet igazgatója elmondta, hogy Benjamin Ree rendező az Ibelinnel egy olyan filmet alkotott meg, amivel a nézőközönség mellett a fémszívű kritikusokra is sikerült érzelmileg nagy hatást gyakorolnia. A rendező a Göteborgban aratott győzelemről úgy nyilatkozott, hogy egyrészt hatalmas megtiszteltetés érte ezzel a győzelemmel, másrészt pedig nem igazán találja a szavakat. Mats Steen egyébként a korábbi oslói városi tanácsos Robert Steen fia volt, az ő apja pedig Reiulf Steen volt, aki 1975 és 1981 között a Munkáspárt elnöki tisztségét töltötte be, előtte 1965 és 75 között pedig a párt alelnökeként tevékenykedett. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Wikipedia A rendőrség iránti bizalmi szintet vizsgálta egy 2023-as felmérés, amiben 24 ezer ember vett részt. A megkérdezettek 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy továbbra is nagyon bízik a rendőrök munkájában. Az oslói kerületi rendőrség érte el a legmagasabb támogatottsági szintet a megkérdezett állampolgárok között. A felmérésből az is kiderült, hogy a lakosságot leginkább a személyiségazonosság-lopások (pl. BankID csalások) és a közterületeken elkövetett lopások aggasztják a leginkább. Forrás: NRK

Kép: Pressfoto on Freepik Február 6-án, a számi nemzeti napon Jonas Gahr Støre miniszterelnöknek az oslói Cizaš számi óvodában lett volna hivatalos programja, de a gyermekek szülei hevesen tiltakoztak ellene. A számi szülők a jelenleg is nagy érzelmi vihart kavaró Fosen-ügy miatt jelezték az óvoda felé, hogy ha a miniszterelnök eljön, úgy nem viszik aznap óvodába a gyerekeket. Støre az Aftenpostennek elmonta, hogy tiszteletben tartja a szülők kérését, így lemondta a programot. Forrás: NRK

Kép: NRK Erling Haaland december 6. óta egyetlen focimeccsen sem lépett pályára, ugyanis sérült volt, de január 31-én megtört a jég, és a norvég csatárklasszis ismét pályára léphetett. Haaland akkor végigjátszotta az Aston Villa elleni 1-0-s vereséggel végződő meccset (a mérkőzés után Guardiola állítólag küldött egy SMS-t a Cityt több mint 15 éve birtokló Manszur sejknek, és kért tőle 2 milliárd fontot egy komplett új csapatra). Ami a Manchester City-drukkerek örömét még tovább fokozta, az az volt, hogy szeretett csapatuk hazai pályán 3-1-re verte a Burnley-t, és továbbra is tapad a listavezető Liverpool együttesére. Pep Guardiola a mérkőzés 71. percében, amikor már kb. teljesen eldőlt a meccs, küldte pályára Haalandot. A kb. teljesen eldőlt alatt azt értem, hogy a City ekkor már 3-0-ra vezetett Julián Álvarez duplájával, és Rodri góljával. Ebből kiderül, hogy Haaland jó szokásával ellentétben nem tudott már betalálni, sőt az utolsó 20-25 percben a City játékosai grillpartit rendeztek a partvonal mellett, ez pedig lehetőséget biztosított a vendégeknek, hogy faragjanak egy kicsit a hátrányukból. Ezt meg is tették, ugyanis a 90+3-ik percben Ameen Al-Dakhil szépíteni tudott, beállítva a végeredményt. Eivind Bisgaard Sundet, a Viaplay kommentátora úgy fogalmazott az 56 nap után visszatérő Haaland teljesítményéről, hogy a norvég támadó még egy kicsit rozsdás (de ha egyszer lekopik róla a rozsda, akkor jaj annak a védelemnek, amelyik megpróbálja megállítani a norvég terminátort). A párharc további érdekessége, hogy a Burnley az előző 13 meccsen mindig kikapott, amivel még nem is lenne olyan nagy gond. Ami az igazi probléma, hogy ezen a 13 meccsen összesen 2 lőtt gólt sikerült összehozni 46 bekapott góllal szemben. A Burnley utoljára 2018. február 3-án szerzett pontot a City ellen, akkor 1-1 lett a vége, az utolsó győzelemért pedig egészen 2015. március 14-ig kell visszamenni, ekkor 1-0-ra győztek. Manchesterből pedig utoljára 2014. december 28-án távozott ponttal a Burnley, miután sikerült kiharcolniuk egy 2-2-es döntetlent. Az utolsó győzelemért pedig be kell ugrani egy időgépbe és visszamenni egy kettővel korábbi földtörténeti korba, pontosabban csak 1963-ba, ekkor a manchesteri csapat hazai pályán 5-2-es vereséget szenvedett. A végkövetkeztetés pedig az, hogy minden City-szurkoló örül Haaland visszatérésének, illetve a Burnley-nek egészen biztosan nem a Manchester City a kedvenc ellenfele. Ami a játéknap többi mérkőzését illeti, a Tottenham hazai pályán fordulatos meccsen 3-2-re verte a Brentfordot, a Liverpool pedig szintén hazai pályán verte 4-1-re a szebb napokat is látott Chelsea együttesét (a meccs érdekessége, hogy a Vörösök részéről Darwin Núnez négyszer is eltalálta a kapufát, szóval a Chelsea-drukkerek hálát adhatnak az égnek és a kapufának, hogy nem lett még nagyobb a különbség). Forrás: NRK

Kép: Freepik Norvégia új NASAMS légvédelmi rendszereket vásárolt a Kongsberg-csoporttól 1,4 milliárd korona értékben. Az új eszközök azokat fogják pótolni, amiket az ország Ukrajnának adományozott. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter szerint a befektetés fontos az ország biztonságának garantálásához. A közbeszerzés rendkívül gyorsan zajlott, a rendszerek átadása 2026-2027-ben fog megtörténni. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Adressa A Pure Norwegian Seafoodnál végzett belső vizsgálat kimutatta, hogy évek óta emberi fogyasztásra alkalmatlan lazacot árulnak. A Pure Norwegian Seafood (PNS) sajtóközleménye szerint az igazgatótanács átfogó vizsgálatot folytatott a fagyasztott lazac értékesítésével kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok ügyében. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat több éven keresztül olyan fagyasztott lazacot értékesített, amely a norvég előírások szerint nem alkalmas "emberi fogyasztásra". A PNS véleménye szerint a vizsgálat legsúlyosabb aspektusa az, hogy olyan lazacok szisztematikus és rejtett értékesítését tárja fel, amelyeket nem lett volna szabad emberi fogyasztásra eladni. Egyes vásárlók kérésre olyan fagyasztott lazacot vásárolhattak, amely elhullott, sérült, ivarérett vagyis úgynevezett padlóhal (rossz minőségű hal) volt. Összesen mintegy 500 tonna lazacról van szó. Steinar Westerberg, a Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság központi régiójának regionális igazgatója azt mondta, rendkívül komolyan veszik az ügyet, mivel a Måsøval és a Pure Norwegian Seafood számára végzett külső vizsgálat kimutatta, hogy nem emberi fogyasztásra szánt halat, valamint hibás halat exportáltak. Mindkettő egyértelműen megsérti a szabályokat, és ennek nem lenne szabad megtörténnie. A szabálytalanságokat a Måsøval fedezte fel. A vállalat 2021-ben szerezte meg a Pure Norwegian Seafood 65 százalékát. Kvalvik elnök egyben a Måsøval vezérigazgatója is, amely szintén lazac beszállítója volt a PNS vágóhídjának. A Måsøvalnél merült fel először a gyanú, hogy valami nincs rendben a lazacokkal. A gyanú felmerülése óta két embert függesztettek fel. A vizsgálat szerint mintegy 20 lehetséges ügyfelet érinthet az ügy különböző európai országokban, köztük Norvégiában is, azonban azt nem sikerült visszanyomozni, hogy a végtermékek hová kerültek. A norvég élelmiszerbiztonsági hatóságot novemberben értesítették az esetről, és most kapta meg a vizsgálati jelentést. Kvalvik szerint nincs jele annak, hogy bárki egészségére is hatással lett volna a fagyasztott lazac. Forrás: Adressa

Kép: ABC Nyheter A Finansavisen még január 31-én számolt be arról, hogy Haaland korábbi cége, a Sola M600 egy Pilatus PC-12-es típusú magánrepülőt vásárolt, melynek értékét 50-70 millió norvég korona környékére becsülik a repüléshez nálam jobban értők. A légijárművet egyesek a repülés svájci bicskájának nevezik, hogy miért, azt nem tudom. Carl-Christian Gunnestad, repülők kiközvetítésével foglalkozó szakember leírása alapján a repülőgép luxuskabinját a BMW tervezte, a pilótafülke pedig minden képzeletet felülmúl (valószínűleg azzal, hogy az itt elhelyezett chemtrailszóró gomb színaranyból van). Ami pedig Haalandot illeti, korábban egy Piper M600-as magánrepülőgépet vezetett, amit előző év végén a környezetvédelem jegyében eladott. Az újonnan beszerzett gépet 2014-ben gyártották egyébként. Február elsején pedig meg is jelent korrekció, ugyanis a cikk eredetileg azt állította, hogy maga Haaland vette meg a repülőt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a norvég futballklasszis korábbi repülős társa vette a gépet. Ráadásul Haaland a korábban emlegetett cégből is kiszállt. Forrás: ABC Nyheter

Kép: Freepik Az ezredforduló óta megháromszorozódott a 100 év felettiek száma Norvégiában, ugyanis akkor még csak 350 embert regisztráltak, míg 2024-ben már ezer fölött van ez a szám. Ez a tendencia várhatóan tovább is folytatódik, és 2050-re akár 4000 ilyen idős ember is lehet az országban. Jelenleg a 100 év felettiek számának 80%-a nő, de a szakértők szerint a nemek aránya idővel ki fog egyenlítődni. Hasonló a tendencia világban is, az ENSZ jelenleg 700.000 100 év fölötti embert tart számon, akiknek nagy része Japánban és Thaiföldön él, és 2054-ben már 4 millióra nőhet a számuk. Egy svéd kutatás szerint a hosszú élet titka egyébként többek között a nemdohányzás, a magas koleszterinszint és vérnyomás elkerülése, illetve a jó fizikum és a nem túl sok testzsír. Forrás: Forskning.no

Kép: https://aschehoug.no/ A számi mesehagyományt egyenrangúvá kell tenni a régi norvég népmesékkel, vélik a számi mesemondó, Efraim Pedersen leszármazottjai. Pedersen a korai számi irodalom három nagy alakjának egyike, akinek most először jelennek meg művei egy önálló könyvben. A „De døde kommer til bryllup, Samiske fortellinger” című könyv pénteken jelent meg, a számi nemzeti ünnep alkalmából. A szerző leszármazottjai, Emil Kárlsen ükunoka, Camilla Therese Karlsen dédunoka és a már elhunyt unoka, Elna Lovise Karlsen ezt írták az előszóban: - A norvég iskolákban régóta a kötelező tananyag része Asbjørnsen és Moe, akik bejárták az országot és összegyűjtötték a norvég népmeséket. A számi népmesék gyűjtője sajnos nem részesült hasonló ismertségben, és a tananyagba sem került be. Talán Just Qvigstad „Lappiske sagn og eventyr” című művének is ott lenne a helye, ezzel egyenrangúvá téve a norvég és a számi néphagyomány jelentőségét ebben a nagy országban. Emil Kárlsen, a többszörösen díjazott művész szívesebben hallgatta a számi meséket, mint a Disney vagy a Bokklubben meséit, amikor nagymamája olvasott neki. - Rabul ejtett a közeli és a mágikus világ közötti határ, és mindazon szürreális és epikus események, amelyek ráadásul olyan helyszíneken játszódtak, amelyeknek ma is ismerjük a nevét. Nyilvánvalóan izgalmas, ha azt hallod, hogy egy eahpáraš, egy halott újszülött szelleme, aki békességre vágyik, a tőled néhány kilométerre található vízesésben él – mondta. Kárlsen úgy gondolja, hogy ükapja meséi is alkalmasak lennének arra, hogy megfilmesítsék őket. - Egy lépéssel már közelebb járunk hozzá. Az, hogy a történetek megjelennek könyv formájában, új nyelvezettel és új közönség számára, egy jó kezdet. Többek között az álom egy fontos eleme több történetnek, amelyeket eredetileg számi nyelven jegyeztek le 1882 és 1927 között. Az álmokban lépnek kapcsolatba a halottak az élőkkel, gyakran azért, hogy egy üzenetet adjanak át. - Azt a szabadon szárnyaló fantáziát, amely Efraim Pedersen műveiben megmutatkozik, megfigyelhetjük a mai popkultúrában is, például a fantasy műfajában – mondta Pollan, aki felvette a kapcsolatot az Aschehoug kiadóval, miután találkozott Emil Kárlsennel egy koncerten. Úgy véli, az sok mindent elárul a norvégok érdeklődésének hiányáról a számi kultúra iránt, hogy két ismertebb, ugyancsak az 1800-as évek közepén született számi szerző, Johan Turi és Anders Larsen művei elterjedéséhez is több mint 100 évre volt szükség. - A történetek megnyitják az utat a számi kultúra felé, amelyről a norvégok keveset tudnak. Egy olyan ősnéppel élünk együtt, amelynek saját kultúrája van. Most elérhetővé váltak a források a norvég anyanyelvűek számára is – mondta Pollan, aki jól elmeséltként és szórakoztató olvasmányként jellemezte Pedersen történeteit. - Ugyanakkor a történetek forrásként szolgálnak a számi tapasztalatok és a valóságértelmezés felé is, ami eltér a norvégtól. Forrás: Nettavisen

Fotó: Alexander Ottesen / Wikipedia Két éve az orosz-ukrán háború kitörése után az oslói városháza épülete és a Holmenkollen-sánc az ukrán zászló színekben pompázott. Az oslói városi tanács most egy olyan szabályt hozott, amelynek értelmében az önkormányzat épületeit nem szabad kivilágítani más nemzetek zászlóival, szimbólumaival vagy vallási jelképeivel. Eirik Lae Solberg, a városi tanács vezetője elmondta, hogy az épületeket csak nagyon különleges alkalmakkor és nagyon rövid ideig lehet kivilágítani. A gázai háború miatt a Vörös párt azt javasolta, hogy világítsák ki a városházát a palesztin zászló színeivel, végül azonban az ENSZ emléknapján, november 29-én, a palesztin zászló felhúzása mellett döntött a városvezetés. Norvégiában és külföldön egyaránt elterjedt a középületek megvilágítása különleges alkalmak esetén. A holmenkolleni síugrósánc például zöld volt a környezetvédelem világnapján, rózsaszín a rák elleni küzdelem napján, és szivárványszínekben pompázott a Pride idején. Solberg hozzátette, hogy erre továbbra is lesz lehetőség, nem túl gyakran és legfeljebb egy hétig. Forrás: NRK

Kép: Freepik A brit-holland Feedback nevű környezetvédelmi szervezet friss jelentéséből kiderül, hogy brutális mennyiségű, emberi fogyasztásra alkalmas halat darálnak be a tenyészlazacok etetésére, és ezeket a halakat a szegény országoktól szipolyozzák el. A jelentés szerint az egész halászat ötödrészét, vagyis kb 16 millió tonna halat használnak haltáp és halolaj előállítására, valamint az egész halászat 2,5%-a a norvég lazacok szájában landol. Az is kiderül a jelentésből, hogy 2020-ban olyan 2 millió tonna vadhalból lett halolaj a lazactenyésztők számára, a kérés ezek után pedig az, hogy kicsit fékezzék le a hatóságok a lazacipar növekedését. A probléma főleg Nyugat-Afrika partjain penetráns, hisz itt 2020-ban több százezer millió tonna halat fogtak a norvég lazacoknak. Ezt a térséget egyébként “Major Fishing Area 34”-ként vagyis, jelentős halászati terület 34-ként emlegetik, és a kedves olvasó fejében egy ilyen név hallatán joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi a jelentős halászati terület 51, és hogy rejtegetnek-e ott lezuhant földönkívüli halakat. Komolyra fordítva a szót, ez a halmennyiség 2,5-4 millió ember éves táplálására lenne elegendő a Feedback számításai szerint. Ezekből következik a konklúzió, hogy élelmiszer-kolonizáció zajlik, vagyis a gazdag nyugati országok elveszik a szegényektől, ami nekik kell, és cserébe ott hagynak nekik egy nagy éhezést, munkanélküliséget, szóval kicsit kevesebbet a semminél is. Henrik Wiedswang Horjen, a Sjømat Norge, vagyis Norvégiai Tengeri Koszt kommunikációs igazgatója szerint a halat elsősorban az embereknek kéne fogyasztania, de a fogyasztói preferenciák nem tekintenek minden halra egyenlően ehetőként, valamint már nem is használnak olyan sok halalapú haltápot meg halolajat a lazactenyésztők, az alapanyagok társadalmilag fenntartható módon állíttatnak elő, meg különben is a norvég haltenyészet igazából csak nagyon kis mértékben használ Nyugat-Afrikából származó halat. Forrás: NRK

Kép: Wikipedia Miután az előző években a Kolstad kézilabdacsapata alapos nagybevásárlást rendezett, eljött az ideje annak is, hogy elkezdjék ezeket a szerződéseket meghosszabbítani. 2024 február 2-a jeles nap lesz a Kolstad Håndball életében, ugyanis ezen a napon jelent meg egy sajtóközlemény, amelyben tudatták, hogy Sander Sagosen 2027-ig meghosszabbította a szerződését. A közleményben egy isteni sütirecept (komolyan nagyon finom, egyszer mindenkinek ki kell próbálni, forrás: Trust me, bro) mellett még az is szerepel, ha minden a tervek szerint alakul, még 2027 után is a trondheimi klubot fogja erősíteni a norvég válogatott irányítója. Sagosen a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy nem kellett sokat győzködni őt a hosszabbításról (feltehetőleg a szerződése mellé odapakolt ingyen kondibérlet, illetve korlátlan fogyasztásra feljogosító Pizzabakeren-kupon is közrejátszott a döntés meghozatalában). Szerinte hatalmas élmény volt két korábbi csapatát, a Kielt és a Paris Saint-Germaint is alaposan elintézni a BL-ben hazai pályán. Pláne úgy, hogy 2021 körül a Kolstad még valahol a középmezőny közepén tévelygett, aztán egy éjszaka megjelent egy szellem a klub vezetőinél, és azt mondta nekik, hogy kezdjenek el építeni egy európai szinten is versenyképes sztárcsapatot. A most 28 éves Sagosen azon reményének is hangot adott, hogy a karrierjét a Kolstadnál fogja tudni majd befejezni, amikor eljön annak ideje. Forrás: VG

Kép: Freepik Február 1-én értesítették az oslói rendőrséget, hogy egy Tesla hajtott utasaival együtt az Oslofjordba az Akershusstrandánál. Mit ad Isten, Nicholay Nordahl egy nem éppen hétköznapi járművet, egy szaunahajót kormányozott a közelben. A hajós, amint meglátta az elmerülő autót, azonnal padlógázt adott, és vendégeivel időben ki tudták menteni az autó két utasát a jeges vízből. Amíg partot nem értek és átadták őket a mentőknek, addig a pórul járt utasok melegedni tudtak szaunájában. Így sikerült megmenteni az életüket, hiszen a fél fokos vízben pillanatok alatt megfagyhattak volna. Egyébként az autó sofőrjének elmondása alapján úgy sikerült a jeges vízben csobbanniuk, hogy a gázpedálra lépett parkolás közben, bár az autónak egyébként parkolómódban kellett volna lennie. Forrás: VG

Kép: NRK Az Apple az UiT Divvun és a Számi Tanács közreműködésével nyolc számi nyelv billentyűzetét dobta piacra. A nyelvek mobiltelefonokhoz és táblagépekhez egyaránt elérhetők. Aslak Holmberg, a Számi Tanács elnöke reméli, hogy a projekt jó példaként szolgál más globális technológiai vállalatok számára. - A veszélyeztetett ősi nyelvek fennmaradása érdekében a technológiai vállalatoknak úgy kell átalakítaniuk szolgáltatásaikat és termékeiket, hogy támogassák a kisebbségek által használt ősi nyelvek, például a számi használatát - mondja Holmberg. Forrás: NRK

Kép: Vecstock on Freepik Lene Westgaard-Halle konzervatív politikus attól tart, hogy az EU legújabb terve visszarepíti Norvégiát az időben, ezért felszólítja a kormányt, hogy vegye komolyan a "mosóüvegek" elleni küzdelmet. Westgaard-Halle szerint Norvégia fejlesztette ki a világ talán legjobb betéti rendszerét, így az új szabályozás katasztrófa lenne Norvégia számára. Az EU új csomagolási szabályokon dolgozik. Egy olyan rendszeren, amely Norvégiában pontosan azért lett megszüntetve, amiért az EU be akarja vezetni: a fenntarthatóság miatt. Norvégiában az üvegek visszavétele, kimosása és újrafelhasználása helyett a palackokat és dobozokat újrahasznosítják. A konzervatív politikus szerint Norvégiának sokkal újabb és jobb rendszere van - amelyben sokkal magasabb a visszaváltási arány - mint más uniós országoknak. Az EU féle megoldás magasabb élelmiszerárakhoz vezethet Ha visszamegyünk 10-15 évvel ezelőttre, a szupermarketek üdítőital- és sör részlege egészen másképp nézett ki. A norvégia sörök üvegpalackokban álltak, míg az üdítőitalokat a mainál sokkal keményebb és vastagabb műanyag palackokba töltötték. Ezeket a palackokat ki lehetett mosni és újra lehetett használni. 2013-ban az Aass Bryggeri modern berendezésekbe fektetett be, hogy felszámolja a palackmosást. Christian Aass, az Aass Bryggeri vezérigazgatója az E24-nek azt mondta, hogy ha most vissza kellene térni egy olyan rendszerhez, amely hatalmas mennyiségű helyet, szállítást, energiát és vizet használ, az egyszerűen nem tesz jót a környezetnek. A norvég sörfőzők szövetsége szerint a környezetvédelem szempontjából sokkal jobb, ha újrahasznosítjuk az italok csomagolását és újrafelhasználjuk az anyagokat, mint ha magukat a palackokat használnánk újra. A Norgesgruppen kiskereskedelmi óriáscég szerint a betétdíj rendszer megváltoztatásának költsége olyan mértékű lenne, hogy az az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. Forrás: E24

Kép: Freepik Az ukrán menekültekre vonatkozó kollektív védelem szabályai legutóbb tavaly decemberben szigorodtak. (A kollektív védelmi jog nem vonatkozik azokra a személyekre, akik egy másik, biztonságos ország állampolgárai is, illetve az UD visszavonhatja a tartózkodási engedélyeiket, amennyiben hazautaznak Ukrajnába.) A szigorítások ellenére még mindig sokan érkeznek Norvégiába, ezért a kormány újabb változtatásokat javasol, hogy csökkenjen az önkormányzatokra nehezedő nyomás, illetve átláthatóbb legyen a rendszer. A legfontosabb javaslatok: Amennyiben egy ukrán menekült úgy dönt, hogy nem menekültközpontban szeretne élni, hanem saját ingatlanban, úgy nem jogosult lakhatási támogatásra. Az állam nem fogja finanszírozni a háziállatok befogadását. A menekültközpontokban nem lesz lehetőség arra, hogy a menekültek a házi kedvenceikkel lakjanak. A kollektív védelemben részesülő 19-24 éves korosztály ingyenes fogászati szolgáltatásainak feltétele lesz a minimum 5 éves norvégiai tartózkodás. A 92.648 korona értékű egyszeri támogatás feltétele minimum 1 éves norvégiai tartózkodás lesz. Egyéb támogatások esetén is tartózkodási idő bevezetését tervezik. A házastársak és gyermektelen élettársak havi integrációs támogatása 6000 koronával csökken. Tonje Brenna (Ap) munkaügyi és társadalmi befogadási miniszter szerint sok településnek már nincs kapacitása több menekült befogadására Ukrajnából. Az újabb szigorítások célja, hogy a menekültek száma egyenletesebben osztódjon el az északi országok között. Forrás: NRK

Kép: Stockgiu on Freepik A női kategóriában is nyomasztó fölényben vannak a norvég versenyzők, legalábbis ami az északi összetettet illeti, ugyanis a világkupán az eddigi lehetséges 27 dobogós helyezésből 23-at norvég versenyzők húztak be, szinte statisztaszerepre kárhoztatva a többi nemzet képviselőit. Február 2-án az ausztriai Seefeldben az első futamban kettős norvég siker született, miután Ida Marie Hagen idei negyedik világkupa-győzelmét aratta, mögötte honfitársa, Mari Leinan Lund ért célba a 2. helyen. Hagen Seefelden kívül eddig Ramsauban, Oberstdorfban és Schonachban végzett az élen. A február 2-i verseny abból a szempontból volt kivételes, hogy nem a norvégok hozták el az összes érmes helyezést, ugyanis 3. helyével a német Nathalie Armbruster még pont felfért a dobogóra. A negyedik helyet pedig egy másik norvég, Gyda Westvold Hansen csípte el, vagyis a top 4-ben ¾-es többséghez jutottak a norvégok. A világkupa eddigi állomásainak összesített eredménye alapján Ida Marie Hagen vezet Gyda Westvold Hansen és Mari Leinan Lund előtt. Ivar Stuan, a norvég északi összetett síelők szövetségi kapitánya azon töprengett, hogy vajon a riválisaik mit gondolhatnak, mégis mitől ennyire jók a norvégok. És nem csak a nők, hanem férfiak is (ugyanebben a versenyszámban a férfiaknál is kettős norvég siker született). Ha engem kérdeztek, szerintem a norvégok titka az, hogy síléccel a talpukon születnek, és mindenhová IS síelve közlekednek. Forrás: VG

Kép: Mattis Sandblad Csütörtökön érkezett meg a Vinmonopolet kínálatába az éves burgundi francia bor szállítmány, Henrik Malme narviki lakos pedig be is vásárolt… 240 000 korona értékben. Malme és pajtikái január elseje óta sátraztak az Aker Bryggén található Vinmonopolet bejárata előtt, hogy bebiztosítsák az atomborvásárlást. Malme, kinek híres mesterségének címere Fjellsikrer, aka hegybiztosító, tehát ő az aki azokat a csodás hálókat a kövekre rakja, hogy azok ne guruljanak bele a szélvédőn keresztül az arcunkba, miközben 84,2 kilométerperórával száguldozunk a norvég autópályán, kivette az egész januárt szabinak, csak azért hogy ezt a hihetetlen vásárlást megejthesse. Most boldog. Nem először lépi ezt meg Malme. Már tavaly is előadta ezt a mutatványt, bár akkor még csak szerény 140 000 koronás bevásárlás történt, de idén felkészült a kispálya elhagyására és tudatosan megnyomta a beszerzést. A burgundi bor egyébként az egyik legexkluzívabb a világon és kvótásan árulják, tehát van egy határa annak, hogy egy adott vevő hány palackkal vehet belőle. Az E24 oknyomozó munkatársa az ügy mélyére ásott és megkérdezte Malme urat, hogy milyen érzés? Malme pedig körmönfont módon azt nyilatkozta, hogy jó. De jó nyilatkozóként még kiegészítette a kielégítő válaszát azzal, hogy most bizony vissza kell térnie a munka világába, hogy megkeresse a napi betevőt. Testemen a jel! A kimerítő nyilatkozat után Malme hagyta, hogy teste meséljen szája helyett: megmutatta a tetkóját. Domaine de la Romanée-Conti! Ez a varázsbor termelőjének a neve. De kevésbé romantikus alkatok csak DRC-nek hívják. Tavaly Malméra még nem mosolygott rá Fortuna istennő csodálatos szája, és enélkül a bor nélkül hagyta el az üzletet, de ennek ellenére az alkarjára vésette az áhított palackot. Ez jó ómenként meg is hozta a sikert idén, így már nem kellett DRC-üres bevásárlókocsival távoznia: 80 000 koronáért sikerült bevásárolnia ebből a borból. A történet azonban tiszavirág életű, hisz már csütörtök estére megtervezte Malme, hogy bekeveri a bort sangriának, és ha marad még valamennyi, akkor abból csinál valami vörösboros szószt. Azt még nem tudni mi lesz a borkollekcióval. Vajon eladja-e, vagy nem, kikever-e magának egy jó vbk-t belőle a narviki Circle-K mellett található fapadon, vagy esetleg kitölt belőle egy pohárba, majd az égbe hajítja, és leméri milyen messze képes egy ilyen értékes drága bort röpíteni a nyugati szél, még nem tudni, de a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Azt azonban tudni, hogy a legtöbb megvásárolt bor tárolásra kerül a gyűjteményben. De ne legyenek illúzióink! A hegybiztosító is csak ember. Malme ezt nem rejti véka alá, és bevallja, hogy a nagy bevásárlás után bizony nincs minden hétvégén italozás. A jó bevásárló spórol, kivár, majd amikor a pillanat elérkezik, lecsap! Malme még azt is megjegyzi, hogy ez a módszer példának okáért igen alkalmas az alkoholfogyasztás kordában tartására. De most, hogy a hőstett végrehajtatott, jöhet a megérdemelt pihenés a puha ágy kényelmében, bár a kalandor megjegyzi, hogy hiányzik azért a sátrazás a betondzsungelben, hóhelyzet és fagy ide vagy oda. „Egy nagyon kellemes hónap volt. Sok kedves emberrel találkoztam és sok új barátra tettem szert. De ezzel együtt nagyon tanulságos is volt a tartózkodásom és sokat megtanultam a borokról.” Zárja sorait Malme. Forrás: E24

Kép: Wikipedia A Keresztény Néppárt (Kristelig Folkeparti) parlamenti képviselője, Dag Inge Ulstein Ferenc pápát jelölte a Nobel-békedíjra 2024-ben. Ulstein szerint Ferenc pápa a beiktatása óta eltelt 10 évben sok alkalommal használta pozícióját arra, hogy támogasson több békefolyamatot. Többek között a palesztin, izraeli és iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásai során mozdította elő a békét. - Ferenc pápa az életén és értékközvetítésén keresztül az átfogó béke és megbékélés szükségességének üzenetét közvetítette. Ez nemcsak nemzetek között érvényes, hanem az egyes emberek és a különböző hátterű népcsoportok között is – mondta Ulstein. A parlamenti képviselő úgy véli, hogy ha a Nobel-békedíjat egy olyan vallási vezetőnek adják, mint Ferenc pápa, a Nobel-bizottság megerősíti a vallási vezetők szerepét a béke előmozdításában. Forrás: Nettavisen

Kép: Espen Storhaug - Nord-Trøndelag fylkeskommune Sandra Borch kutatási- és felsőoktatási miniszter január 19-én mondott le, miután kiderült, hogy a diplomamunkájában több, referencia nélküli átvett anyag szerepelt. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter 2021-es diplomamunkájában 77 kritikus részt tárt fel az NRK, ahol nem megfelelő a hivatkozás vagy nincs forrásmegjelölés. Kjerkol egyelőre tagadja a plágium vádját. Január utolsó hetében a miniszter a parlamentben találkozott a kormány egészségügyi bizottságának tagjaival, azonban a megbeszélésen elhangzottakról és az ügyről azóta sem nyilatkozik a sajtónak. Forrás: ABC Nyheter, NRK

Kép: Onlyzouqj on Freepik Mentegetőzésre kényszerült a DNB vezérigazgatója, Kristin Braathen, mivel nemrégiben hatalmas felháborodást keltett az Sbanken ügyfelei körében, hogy több népszerű szolgáltatást is elengednek most. Az egyik ilyen pl a Sbanken apple pay lehetősége, valamint maga a netbank is hamarosan a múlté. Ennek hatására az ügyfelek pánikszerűen menekülni kezdtek a konkurenciához. Az egész történet háttere, hogy tavaly májusban a DNB felfalta az Sbankent, amit azóta úgy kell teljes nevén szólítani, hogy Sbanken, et konsept fra DNB, vagyis Sbanken, egy DNB koncepció, pedig jó koncepció volt az DNB nélkül is az ügyfelek szerint. Braathen az E24 kérdésére, hogy lehetett-e volna itt valamit jobban csinálni, azt válaszolja, hogy nem, mert szerinte az Sbanken ugyanerre haladt volna, ha önálló bank marad, de talán jobban kellett volna lekommunikálni a részleteket, majd a médiára kezdi hárítani a felelősséget, amiért nem foglalkoztak elég részletesen az új megtakarítási lehetőségekkel, melyek szerinte továbbra is nagyon versenyképesek és jók. Szerencsére a tűzoltás már megtörtént Braathen szerint, mert párszor már lekommunikálták az ügyfelekkel a változások pontos részleteit, és a kedélyek állítólag megnyugodtak. A vezérigazgató továbbá eldicsekszik azzal, hogy az Sbanken a felvásárlás óta is képes volt növekedni, és pl. a bank hitelezése 11%-ot nőtt 2021 óta, de ezzel persze szerinte nem foglalkozott annyit a média. Az E24 azt is megkérdezte, hogy esetleg alábecsülték-e az Sbanken ügyfeleinek igényeit és elvárásait, amit Braathen elutasít, mondván hogy Øyvind Thomassen, az Sbanken korábbi és jelenlegi vezetője jól ismeri a bank ügyfeleit, valamint azt is állítja Braathen, hogy a szolgáltatásaik „még jobbak” lesznek az idő múlásával. További dicsekvés tárgyát képezi a DNB 2023-as rekordteljesítménye, ami közel 40 milliárd korona tiszta nyereséget jelent itt, amelyből a vezetés 25 milliárdot oszt szét a bank részvényeseinek. Míg a bank felsővezetése sorban áll a trambulinnál, hogy fejest ugorhasson Dagobert bácsi módra az özönlő pénztengerbe, a bank ügyfelei keményen nyögik a brutálisan megemelkedett törlesztőket, amiket a DNB minden alapkamat-emelés után villámgyorsan át is vett. Szerencsére Braathen megértő az ingerült ügyfelekkel szemben. Tudja milyen nehéz a növekvő árak és hitelek mellett az élet. Plusz még alagút is van a csodás fény végén, hisz ennél már talán nem lesz magasabb az alapkamat, sőt év végére már talán csökkenés is várható. Az E24 még a végére megérdeklődi, hogy nem lehet-e, hogy a bank kicsit többet foglalkozik a részvényesei boldogságával, mint az ügyfeleivel, ami Braathen szerint természetesen nincs így. Forrás: E24

Kép: Sondre Dalaker / NRK A norvég állam egy új „látogatói hozzájárulást” tervez bevezetni a turisták számára/ellen, amely szerintük minden érintettnek nagyon jó lenne. A helyi lakók kapnának pénzt, a turistáknak meg lehet hogy nem kéne két órát sorban állni minden norvég sziklánál, hogy megcsinálhassák életük fjordbaköpős, napfelemelős, vicsorgós szelfijét. Abban a vendéglátóipari szereplők, a közösségek vezetői és a politikusok egyetértenek, hogy a jelenlegi állapotok túl nagy nyomást helyeznek a népszerű turisztikai úticélokra, és hogy ezzel kezdeni kell valamit. Felmerült a gondolat az Utazási Bizottság (Reisemålutvalget) részéről, hogy vessenek ki egy turistaadót az olyan autókra és személygépkocsikra, amelyek nem fizetnek norvég útdíjat. Ezzel csak az a baj, hogy a határátlépésért való fizetés gondolata nincs összhangban az Európai Gazdasági Közösség elveivel, szóval más megoldást kellett a kormánynak találnia. Az új javaslat az, hogy növeljék a szálláshelyek, valamint a parkolás és a hajóutak árát. Ez valamelyest hasonlatos a magyar idegenforgalmi adóra, de emellett felmerült még a napidíjas látogatás is a velencei modell mintájára. Van persze ellenvélemény is a témával kapcsolatban. Az egyik egy infrastrukturális probléma: nem minden település és régió rendelkezik azonos kapacitással és lehetőségekkel, tehát néhol problémás lehet leadminisztrálni ezeket az adókat. Ezen felül ott a triviális állítás is, hogy bizony Norvégia így is elég drága, szóval ha tovább drágítunk, akkor már a kutya se jön ide. Az ellenállást viszont sikerült csökkenteni a szemetelésről, az amortizációról és a kirándulóutakra sz*ró turistákról készült jelentés segítségével. Korábban a Høyre párt volt az, ami nem támogatta a turistaadó gondolatát, de tavaly ők is elfogadták a javaslatot, hogy azon közösségek, melyek szeretnék ezt az adót kivetni, megtehessék. Forrás: NRK

Kép: Freepik Az Egyesült Nemzetek Palesztin Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) a Gázai övezet legfontosabb humanitárius szervezete. Az Izrael elleni október 7-i terrortámadás következtében több jelentős adományozó ország leállította a szervezet támogatását. Izrael szerint a terrortámadásban 12 UNRWA alkalmazott is részt vett. Az izraeli vádak miatt eddig 15 ország állította le a szervezet támogatását, többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán, Új-Zéland és Svédország. Espen Barth Eide külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a négy hónapja tartó háború súlyos humanitárius válságot okozott a régióban. Norvégia továbbra is támogatja az UNRWA-t, és arra buzdítja a donorországokat, hogy gondolják át, milyen következményekkel fog járni az, ha csökken a szervezet támogatása. A gázai lakosok 80%-ának el kellett hagynia a lakhelyét. Rengeteg civil, köztük sok gyermek, és 150 UNRWA alkalmazott is életét vesztette az intenzív háborúban. Norvégia határozottan elítélte az október 7-i támadást, és továbbra is követeli a Gázában fogvatartott összes túsz azonnali szabadon bocsátását. Norvégia azon az állásponton van, hogy nem lehet kollektív büntetést alkalmazni több millió emberen. Forrás: NRK