MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

2019 óta most zajlott először bajnoki döntő a stavangeri DNB Arena jegén, a lelátókon ennek megfelelően nagy számban képviseltették magukat a Stavanger Oilers szurkolói. Az olajosok pedig ki is szolgálták a közönséget. Minden harmad két gólt ütve, 6-0-ra verték a tartalékosan felálló Storhamar gárdáját, ezzel a döntőben 1-0-s előnyre tettek szert összesítésben. Tommy Kristiansen, a hazaiak játékosa a TV2-nek nyilatkozott és elmondta, hogy ez a bajnoki döntő, szóval nem számít, hogy 1-0-ra, vagy 6-0-ra nyernek. Az Oilers góljait Jarrett Burton, Ludvig Hoff, Greg Mauldin, Rob Bordson, Tommy Kristiansen és Steven Whitney szerezték. UPDATE: A párharc második (04.20.) és harmadik (04.22.) meccsét is a stavangeri csapat nyerte, ezzel egy győzelemre kerültek a bajnoki címtől. Forrás: Aftenposten

A norvég postának a sarkvidéki kihívások ellenére sikerült teljesen elektromossá tenni a járműparkját Svalbardon. A legutolsó beszerzésük egy Scania teherautó volt, ami képes az extrém hideg (-20 foknál alacsonyabb) hőmérsékleten is üzemszerűen működni. A 19 tonnás járművet egy hónapig tesztelték mielőtt teljes szolgálatba állt. Szerencsére beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így sikerült a teljes járműparkot elektromosra cserélni. Norvégia teljes területén még csupán a járműpark 37%-a elektromos, de a svalbardi példa azt mutatja, hogy klímától függetlenül bárhol lehetséges az átállás. Forrás: Norway Today

Április 20-án Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt nyilatkozta az SST finn hírügynökségnek, hogy amennyiben Finnország és Svédország a NATO csatlakozás mellett dönt, úgy Norvégia szívesen látja őket a szervezetben. Az interjúban azt is hangsúlyozta,, hogy a három ország védelmi együttműködése a csatlakozástól függetlenül továbbra is folytatódni fog. Az ukrán-orosz háború kitörésével mindkét szomszédos országban politikai napirendre került a NATO tagság kérdése. Støre szerint Svédországnak és Finnországnak demokratikus módon kell meghoznia a döntést, úgy, hogy az legjobban szolgálja a nemzeti érdekeket. Oroszország már többször is jelezte, hogy beláthatatlan következményei lesznek, ha a két ország csatlakozik a NATO védelmi együttműködéséhez. Forrás: Norway Today

Az Yr időjárás előrejelző weboldal szerint még sosem mértek ilyen kevés csapadékot február 25. és április 21. között a főváros környékén: 13,2 mm csapadékot összesen. Ráadásul kevés hó is volt most a Nordmarkaban, így az Oslo ivóvizét biztosító Maridalsvann vízszintje jelenleg csak 67%-on van a szokásos 88% helyett. Ugyanakkor még nem tartanak az 1995-96-os igen kritikus szinten. Oslonak egyébként 4 intézkedési szintje van vízhiány esetére - most az első szinten tartanak, azaz csökkentették a Maridalsvannet-ből eredő Akerselva vízhozamát és még van lehetőség a további csökkentésére. Ezen kívül a víz 10%-át jelenleg a szomszédos önkormányzatoktól kölcsönzik: Bærum-ból illetve a Nedre Romerike Vannverk-től. Frode Hult a Víz- és Csatornázási Hatóságtól (Vann- og avløpsetaten) egyenlőre nem aggódik, ugyanakkor több csapadékban reménykedik. Bár január végén megkérték Oslo lakosságát, hogy spóroljanak az ivóvízzel - ez nem történt meg -, sokan még csak nem is hallottak erről a kérésről. Az önkormányzat ajánja a zuhanyozás lerövidítését, a csap elzárását fogmosás közben, illetve a “kis gomb” használatát a WC lehúzásakor. A főváros vízkészlete meglehetősen sebezhető: 90 %-a az említett Maridalsvannet-ből és az ehhez kapcsolódó folyókból és tavakból származik. Bár az önkormányzat már gondoskodott egy új vízellátás kiépítéséről a Holsfjord-ból, azonban ez csak 2028-ra fog elkészülni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Oslo csatornahálózata igencsak elavult: a csövek legnagyobb része 1945 és 1970 közötti időből származik, amikor még Norvégia szegény ország volt, így nem áldoztak a minőségi anyagokra, amikor a külvárosi negyedeket építették. Így a rossz és régi csövek miatt Osló vízének 40%-a eltűnik. Hult elmondja, hogy nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ez a szám legalább 20%-ra csökkenjen. Ha továbbra sem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor lehetséges, hogy a fővárosnak olyan tavakból kell kölcsönöznie vizet, amik nem olyan tiszták, így a lakosságának majd fel kell forralnia a vizet. Másik megoldás a Nøklevann-ból vizet nyerni, de ez azzal jár majd, hogy ott nem lehet majd fürödni, kajakozni, grillezni a tó környékén. Hult azért bízik benne, hogy idáig nem jutnak majd el. Forrás: VG

Ha lehet hinni (inkább nem) a Daily Mail értesüléseinek, akkor megköttetett a megállapodás Erling Haaland jövőjét illetően. Az angol lap arról írt, hogy a Manchester City csapata idén nyáron ki fogja vásárolni dortmundi szerződéséből Erling Haalandot 70 millió euróért (mintegy 720 millió norvég koronáért). Emellett a norvég támadót tennék az egész angol bajnokság legjobban fizetett játékosává, heti 500.000 fonttal (átszámítva kb. 5,7 millió norvég korona). A Daily Mail írása szerint Haaland öt éves szerződést írhat alá az elkövetkezendő napokban. A Manchester Evening News viszont arról írt, hogy a City csapata nem kívánja kommentálni az értesüléseket. A manchesteri kékek mellett élénken érdeklődik Haaland iránt még a Real Madrid és a Paris Saint-Germain is. Azonban a 21 éves norvég gólvágó inkább Anglia felé venné az irányt, mivel a Manchester City volt gyerekkorában a kedvenc csapata (ha a Real Madridhoz igazol, akkor meg az fog kiderülni, hogy a Real Madrid volt a kedvenc csapata gyerekkorában), ráadásul apja, Alf-Inge „Alfie” Haaland három szezont is lehúzott Manchester kékebbik felén. Forrás: NRK

Április 20-án a Kormány bocsánatot kért azért, ahogyan a melegekkel bántak. – A norvég Kormány és a norvég közösség nevében szeretnék bocsánatot kérni amiatt, hogy a melegeket a norvég Kormány kriminalizálta és eljárás alá vonta. – mondta Jonas Gahr Støre miniszterelnök. Csütörtökön (április 21-én) volt 50 éve, hogy feloldották a homoszexualitás büntetését, és Norvégiában sem volt tilos többé melegnek lenni. Støre miniszterelnök és Anette Trettebergstuen kulturális és esélyegyenlőségi miniszter ebből az alkalomból találkozóra hívta a melegmozgalom veteránjait, a FRI-t és a queer közösség számos más képviselőjét. Vigdis Bunkholdt aktivista azok közé tartozik, akik testközelből tapasztalták a megbélyegzést és a szégyent. Bár a homoszexualitást 1972-ben dekriminalizálták, a pszichológusok csak 1977-ben törölték el, mint pszichiátriai diagnózist. Beszédében Bunkholdt köszönetet mondott a két fiatal pszichiáternek, Morten Selle-nek és Reidar Kjærnek, akik segítettek abban, hogy a diagnózis lekerüljön a diagnózislistáról. Støre egyebek mellett rámutatott, hogy 119 embert kriminalizáltak és büntettek meg szerelmi élete miatt. Nekik tárgyalásokon, ítéleteken és börtönbüntetéseken kellett keresztülmenniük. - Ezek súlyosan megsértik legfontosabb értékeinket: az egyenlőséget, az igazságosságot és a szabadságot. Egyszerűen helytelen, és azért bocsánatot kell kérni. – mondta. Az 50. évforduló ünneplésének részeként 2022-ben egész évben „LMBTQ kulturális év” lesz. A Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Múzeum és az LMBTQ Archívum kezdeményezésére a cél a queer művészet, kultúra és történelem terjesztése és megvitatása országszerte. Erna Bøyum, a Blikk queer magazin szerkesztője az év elején azt írta, hogy az ünneplés tökéletes alkalom arra, hogy a Kormány bocsánatot kérjen. A rendőrség is elismerte, hogy a homoszexuálisokkal szemben a történelem során igazságtalanságokat követtek el. 2019-ben bocsánatot kértek az igazságtalanságért és a zaklatásért, valamint azért, mert megfélemlítették őket. Tonje Frøystad Garvik – aki maga is sok nehézségen ment át - nagyon fontosnak tartja, hogy a Kormány most bocsánatot kért. - Nem a mai politikusok a hibásak a történtekért, de az a tény, hogy az Egyházhoz hasonlóan felelősséget vállalnak azért, hogy segítsenek a melegekeknek, rendkívül fontos jelzés. Meglepően meg vagyok hatva. Forrás: NRK

A Norvég Elektromos Autók Szövetségének adatai szerint az elektromos autók száma mára meghaladta az 500 ezret. Az autók között a legnépszerűbb a Nissan Leaf, a második helyen a Volkswagen e-Golf, a harmadik helyen pedig a Tesla Model 3 áll. A szövetség úgy véli, hogy Norvégiában sikert aratott az elektromos autókat népszerűsítő politika. Az új autók eladásának piacát teljesen uralják az elektromos gépjárművek, de a használt autók piaca is növekszik. Christina Bu, a szövetség elnöke hozzátette, hogy Norvégia közelebb került a kitűzött 2025-ös célhoz, mely szerint egyetlen új, eladott autó sem lesz benzin vagy dízel meghajtású. 2021-ben az eladott új gépjárművek közül 64,5% volt elektromos, idén már közel 80%-os ez az arány. Forrás: E24

Oroszország megszünteti az egyszerűsített vizumkérelmet a norvég és más európai országok köztisztviselői, választott képviselői, hivatalos delegációi és újságírói számára. A megváltozott szabályokat követően még a diplomaták számára is kötelező lesz a vízum. A változásokat az orosz kormány javaslatára április 20-án hagyták jóvá. Az új vízumszabályok Norvégia mellett az EU, Izland, Liechtenstein és Svájc állampolgáraira is vonatkoznak. Forrás: Norway Today

Az Országos Közegészségügyi Intézet (FHI) jelentése szerint megnyílhat a lehetőség a 80 év felettiek előtt arra, hogy megkapják a 4. adag covid vakcinát. Az FHI nem tarja indokoltnak, hogy egy általános ajánlást adjanak ki a negyedik adagra, mindenki egyénileg értékelheti a lehetőséget, és dönthet. Forrás: NRK

Ismét hat gólt lőve győzött az NHL-ben szereplő Minnesota Wild, ezúttal a Seattle Krakent verték 6-3-ra hazai pályán, amerikai idő szerint április 22-én este. A Wildnak ráadásul 2-0-s hátrányból kellett fordítania. A hazaiaknál jégre lépett Mats Zuccarello is, aki ezen meccsen megszerezte idei 24. gólját, ám gólpasszt ezúttal nem osztott ki. A 11. percben már 2-0 volt a Kraken javára, Yanni Gourde és Daniel Sprong góljaival, a 17. percben Joel Eriksson szépített. A második 20 percben 12 perc leforgása alatt 5-öt lőtt a Wild. Előbb Eriksson szerezte meg saját maga második gólját is, majd Kaprizov, Hartman, Zuccarello és Deslauriers is beköszönt. Az utolsó harmadban pedig Matty Beniers meglőtte a seattlei csapat harmadik gólját. Ami az alapszakaszt illeti, Zuccarello nemrég átlépte az 500 pontos álomhatárt, ezzel a góllal 507 ponton áll. A norvég szélső 24 gólnál és 55 gólpassznál tart jelen pillanatban (a péntek esti meccsig ő tartotta a klubrekordot az egy szezonban kiosztott legtöbb gólpassz rekordját, ám Kaprizov megelőzte, miután gólja mellé még három gólpasszt is kiosztott. A szezon kezdete előtt Pierre-Marc Bouchard tartotta a klubrekordot 50-el, még a 2007/08-as szezonból), azaz összességében 79 pontnál jár, ami magasan pályafutása legjobb teljesítménye. A Minnesota Wild már korábban bebiztosította helyét az NHL rájátszásában. Forrás: VG

Ha valaki kedd (április 19.) délelőtt rákeresett a Skullerud iskolára, az „I hate nigg*ers” nevet láthatta. Mind a Google, mind a rendőrség vizsgálja az esetet. Figyelmeztettek bennünket, hogy ez történt ma délelőtt. – mondta Eirik Haugberg, a Skullerud iskola igazgatója az Avisa Oslónak. Az igazgató elmondta, hogy értesítették a rendőrséget és az Oktatási Hivatalt is. Ez nem az iskola állásfoglalása. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy rendezzük a helyzetet. Haugberg szerint semmi jel nem utal arra, hogy az iskola diákjai állnának az ügy hátterében. A diákjaink is észrevették, és természetesen velünk együtt ők is úgy gondolják, hogy sajnálatos, ami történt, és szeretnénk, ha mihamarabb eltűnne ez az elfogadhatatlan mondat. Sondre Ronander, a Google Norge kommunikációs vezetője úgy nyilatkozott, hogy intézkednek, hogy a lehető leggyorsabban el legyen ez a mondat távolítva. Ha kedd délután kerestünk rá a Skullerud iskolára, egy másik nevet láthattunk. Akkor már „O block” néven szerepelt az iskola, amely egy szleng kifejezés az alacsony jövedelmű Parkway Garden Homes terület megnevezésére, amelyet Chicago egyik legveszélyesebb környékeként emlegetnek. A Skullerud iskola egy középiskola kb. 330 tanulóval, amely az Østensjø városrészben található. Egy kedden 19:45-kor végzett Google-keresésben már újra „Skullerud iskola” szerepelt a találatokban az iskola neveként. Forrás: Østendsjø

Pénteken (április 15-én) a Stop the Islamization of Norway (Sian) szervezet koránégetést tervezett a Stovner rendőrállomás előtt. A demonstrációnak a közeli Stovner mecsetben zajló pénteki imával egy időben kellett volna megtörténnie. A rendőrség az eseményt a kérvényben leírt helyszínen és időpontban nem engedélyezte, a köznyugalom és közrend súlyos megzavarására hivatkozva. Unni Grøndal, az osloi rendőrség munkatársa hangsúlyozza, hogy a rendőrség nem mondott nemet a koránégetésre. A Sian-nak van lehetősége megszervezni a demonstrációt máshol, másik időpontban. A rendőrség kért ezzel kapcsolatban visszajelzést a szervezettől, de ez még nem érkezett meg. - Ezt a döntést nem fogom tudomásul venni. Jogom van Koránt égetni, így meg is teszem. – mondja Lars Thorsen, a szervezet vezetője az NRK-nak, aki szerint a Sian-t korábbi tüntetéseken erőszak érte, így ezúttal előre bejelentették a demonstrációt a rendőrségnek. A Fremskrittspartiet szerint a Sian számára engedélyezni kell a demonstrációt, a beadott tervek szerint. – Norvégiában szólásszabadság van, olyan témákkal kapcsolatban is, amelyeket nem szeretünk. A rendőrségnek kötelessége biztosítani, hogy az emberek hangot adhassanak a kívánságaiknak. – mondja Erlend Wiborg, a párt bevándorláspolitikai szóvívője. - A rendőrség mindent megtesz a jog védelmében. A véleménynyilvánítás szabadsága Norvégiában olyan jog, amelyet védenünk kell. Ezúttal úgy gondoltuk - és ez egészen kivételes eset -, hogy nem engedélyezzük a demonstrációt. - mondja Harald Nilsen, az oslói rendőrség vezérkari főnöke az NRK-nak. Hangsúlyozza, hogy a rendőrség lehetővé teszi, hogy a Sian máshol és máskor demonstrálhasson. Az elmúlt héten az ellentmondásos dán politikus, Rasmus Paludan körbeutazott Svédországban és Koránokat égetett. Ez zavargásokhoz vezetett, amelyekben több tucat rendőr és civil megsérült. Rendőrautókat és épületeket is felgyújtottak. Paludant korábban börtönbüntetésre ítélték muszlimok elleni becsületsértés és rasszista kijelentések miatt. Két évvel ezelőtt megtagadták tőle a belépést Svédországba. Szerdán (április 20-án) bejelentették, hogy ősszel indul a svédországi választáson. Forrás: NRK

A két évig tartó koronavírus-korlátozások az immunrendszer gyengüléséhez vezettek. Az érettségizőknek így arra is fel kell készülniük, hogy akár az is megtörténhet, hogy otthon fognak feküdni influenzával az érettségi időszakban. Az ålesundi érettségizők egy jól megérdemelt szünetet tartanak a napsütésben, az érettségi időszak előző napi megkezdése után. Az iskolában eltöltött tizenhárom évet meg kell ünnepelni, de a Nemzeti Népegészségügyi Intézet (FHI) szerint még nincs vége a betegségeknek. A korlátozások miatt az immunrendszer még nem erősödött meg eléggé ahhoz, hogy meg tudjon küzdeni azokkal a fertőzésekkel, amelyeket általában elkapunk, például az influenzával. Az FHI szerint ezért valószínű, hogy többen fognak megbetegedni. A kevés alvás, a nagy aktivitás és a sok alkohol átmenetileg legyengítheti az immunrendszert és a közérzetet. – mondja Sara Viksmoen Watle, az FHI főorvosa. Elmagyarázta, hogy a kiabálás és a sikítás miatt érzékenyek lehetnek a nyálkahártyák, és még fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre. Maradjunk otthon, ha betegek vagyunk Annak ellenére, hogy a fiúk úgy gondolják, hogy a betegség nem fog véget vetni az érettségi időszaknak, tudatosan betartják a viselkedési szabályokat. Az ember így egészséges maradhat. Maradjunk otthon, ha rossz formában vagyunk, ne igyunk egymás üvegéből, és hasonlók. Megvannak ezek a jó szokásaink a fertőzések elleni védekezésre, és érdemes ezeket továbbra is megtartani. – mondja Kim Ytterland, az ålesundi gimnázium végzős tanulója. Módjával ünnepelni Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, és vegyük föl a kapcsolatot az egészségügyi dolgozókkal, ha úgy gondoljuk, a barátaink közül valaki beteg. Az érettségi elnök ugyanakkor biztos abban, hogy a betegség nem fog megakadályozni egy jó hangulatú érettségi ünnepséget. Amint összegyűlnek a fiúk és elkezdődik a buli, jó lesz a hangulat. Függetlenül attól, hogy félholtan fekszel, vagy egészséges vagy. – mondja Thomas Brudevoll, érettségi elnök. Forrás: NRK

Audun Rikardsenn tengerbiológusnak és fotósnak különleges élményben volt része még évekkel ezelőtt. A történetet csak most tudta megosztani az NRK-val, mert meg kellett várnia, amíg egy hivatalos kutatási cikket publikálnak a kollégáival. 2018-ban a norvég Tengerkutató Intézet és az UiT egyetem kutatói egy kétórás körútról tartottak hazafelé, miután néhány hosszúszárnyú bálnát tanulmányoztak. A legnagyobb álmuk az volt, hogy lássanak egy fehér hosszúszárnyú bálnát. A hajókabinból kitekintve hirtelen megláttak egy különleges emlőst, a hőn áhított fehér bálnát, amit “szellembálnának” neveztek el. Három órán keresztül követték a bálnát, mire sikerült mintát venni tőle, és pontosan beazonosítani. Ebből kiderült, hogy körülbelül 25 éves hím bálnáról van szó. Nem albínó (ez teljes pigmenthiányt jelent) bálna, hanem leucizmusban szenved, azaz sokkal gyengébben pigmentált. Egyedül a szeme és az uszonyai környékén vannak pigmentjei. A gyönyörű fehér bálnát először 2004-ben látták Finnmark környékén, nyolc évvel később pedig Svalbard közelében. Ezt követően csak a Karib-tenger környékén bukkant fel az elmúlt években, ahova szaporodási céllal vándorol. Nagyon ritka a fehér hosszúszárnyú bálna, feltételezések szerint csupán két példány él belőlük a világon. Az elmúlt években Tromsø és Skjervøy területén rendkívül sok hosszúszárnyú bálnát figyeltek meg a kutatók, de a “szellembálna” sajnos nem volt közöttük. Forrás: NRK

Április 22-én délelőtt Brumundalban egy kamion farral landolt egy házban, ahol szerencsére senki nem volt otthon. A helyszínre kiérkező tűzoltók és rendőrök csoportvezetője elmondta, hogy a kamion sofőrje a domb tetején akart megfordulni, de a fék cserbenhagyta, és hiába próbált kormányozni, végül elkerülhetetlen volt a baleset, ami nagyon megviselte a sofőrt. A baleset okát továbbra is vizsgálják, de valószínű, hogy fékhiba okozhatta a történteket. A házban óriási károkat okozott a baleset, a kamion 5 méterre hajtott be a ház nappalijába és konyhájába, és amikor eltávolították, tartórudakat kellett használni, hogy a gerendák ne omoljanak össze. Forrás: VG

Miután április 14-én alaposan kikapott a Bodø/Glimt idegenben az AS Romától, hazai pályán remek teljesítményt nyújtva ütötték ki 5-1-re a Vålerenga csapatát. A hazaiak csapatkapitánya, Ulrik Saltnes a meccs után úgy nyilatkozott, hogy a római meccsen rendkívül passzívak és bénultak voltak, viszont a Vålerenga ellen sokkal energikusabban játszottak. Saltnes elmondása szerint a győzelemben az is szerepet játszott, hogy jól ki tudták használni a két meccs közötti napokat. Ráadásul a csapat vezetőedzője, Kjetil Knutsen ismét a partvonal mellől dirigálhatta csapatát, miután a Stadio Olimpicóban csak lelátóról nézhette csapatát (ennek oka az odavágón történt, tettlegeségig fajuló tömegjelenet volt, amibe Knutsen is alaposan belekeveredett). Ő a VG-nek arról beszélt, hogy szerinte imponáló, ahogy csapata képes felállni egy súlyos vereség után, és ilyen teljesítménnyel előrukkolni. Dag-Eilev Fagermo, a Vålerenga vezetőedzője a VG-nek nyilatkozva elmondta, hogy a meccsen osztálykülönbség volt a két csapat között, és ez őt is meglepte. Majd azzal folytatta, hogy a Bodø/Glimt által képviselt szinttől eléggé távol állnak. Győzelmével a Bodø 3 forduló után 7 ponton áll, és vezeti a tabellát (igaz holtversenyben a Lillestrøm csapatával, akik szintén hét ponttal és +5-ös gólkülönbséggel állnak). Forrás: VG

Március hónapban Norvégia minden eddiginél nagyobb értékben importált árut Oroszországból. A tavalyi év azonos időszakához képest az import értéke csaknem 90 %-al, 3,1 milliárd koronára nőtt. Ennek egyik fő oka a világpiaci árak drágulása és a korona gyengülése. Az importált áruk között a legfontosabbak a fémek és ásványolajok (fűtőolaj, gázolaj). Az Oroszországból fémet importáló nagy norvég cégek közé tartozik a Norsk Hydro. A cég azt nyilatkozta, hogy az importált alumíniumot még a háború kitörése előtt rendelték meg és fizettek ki. Forrás: E24

A több napos húsvéti utak nagy forgalmat jelentenek mind hétvégén, mind a szerdai napon az ünnep hetében. A készenléti rendőrség természetesen nem tart húsvéti szünetet, számos útvonalat figyelnek ebben az időszakban is. Összesen 152 sofőrt jelentettek fel gyorshajtásért. Ugyanebben az időszakban tavaly 257 volt ez a szám, amely 41%-os csökkenést jelent. 2624 sofőr kapott digitális úton bírságot gyorshajtásért. Ez is csökkenést jelent a 2021-es adatokhoz képest. 282 sofőrt jelentettek fel ittas vezetésért, szemben a tavalyi 266-al. Ugyancsak több embert kaptak el szabálytalan mobilhasználatért idén, mint tavaly. Egy ideje már a törvénytelen mobilhasználat az egyik központi téma a készenléti rendőrségnél. Ez az egyik legveszélyesebb dolog, ami történhet a forgalomban. Elég utalni arra, hogy egy jármű 22 métert tesz meg egy másodperc alatt, ha a sebessége 80 km/h. Így egy kis figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy baleset történjen. Ezenkívül tudjuk, hogy a komoly sérülések nagy részét a volán mögötti figyelmetlenség okozza. – mondja a készenléti rendőrség vezetője, Knut Smedsrud. Március 1-től a szabálytalan mobilhasználat egyébként is sokkal drágább lett. A bírság mértéke 5000 koronáról 7450 koronára emelkedett. Forrás: TV2

A rendőrség négy hét előzetes letartóztatásba helyezett egy ukrán állampolgárságú nőt, aki menedékkérelmet nyújtott be Norvégiában. A negyvenes éveiben járó nő azt mondta, hogy a háború elől menekült, azonban kiderült, hogy már 2009 óta illegálisan az országban tartózkodik. A rendőrök Oslóban átkutatták a lakhelyét, ahol megtalálták a nő személyi igazolványát, és több drága értéktárgyat. Feltételezhetően azzal keresett pénzt, hogy feketén takarított. Általában ilyen esetben a személyeket kitoloncolják és visszaküldik hazájukba. Ez azonban a háború miatt nem fog megtörténni a nő esetében. Forrás: Norway Today

2017 után ismét a norvég bajnokság döntőjében szerepelhet a Stavanger Oilers, miután hazai pályán 2-0-ra legyőzték a Sarpsborg Sparta együttesét. Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharcot 4-3-ra az olajváros csapata nyerte. Mindkét gól az utolsó harmadban esett, az elsőt az amerikai Rob Bordson szerezte, majd honfitársa, Steven Whitney állította be a végeredményt egy üreskapus góllal. Tommy Kristiansen, az Oilers játékosa a TV2-nek úgy nyilatkozott, hogy ez az egész őrületesen jó volt, két remek csapat játszott, és végső soron megérdemelték a továbbjutást. A Storhamar elleni döntő első meccsére április 18-án fog sor kerülni a stavangeri DNB-Arenában. A Fjordkraftligaen alapszakaszának küzdelmeit 45 meccsen szerzett 105 pontjával az Oilers nyerte, a Storhamar pedig csak a hatodik helyen végzett. Forrás: VG

Finn E. Krogh lazachalásznak különleges látványban volt része, miközben a nyaralójába igyekezett. Útközben megállt a ryfylkei Jøsenfjordnál, ahol 4-5 orkát pillantott meg a vízben. Az orkapopuláció az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett, így nem ritka, hogy olyan helyeken tűnnek fel bálnák, ahol korábban nem. Audun Rikardsen kutató szerint ennek az egyik fő oka a megnövekedett heringállomány, amit előszeretettel fogyasztanak az orkák. De a kardszárnyú delfinek (más néven gyilkos bálnák) az emlősöket is kedvelik, például a fókákat és a delfineket, és Rikardsen szerint az orkák bizonyos csoportjai időnként kis csapatokba verődve levadászhatják ezeket az állatokat a fjordokban. Hasonló orkacsapatokat figyeltek meg Hardangerben és Sognefjordban is. Forrás: NRK

Norvégiában élő magánszemélyek mostantól ingyenesen küldhetnek gyorssegélyt tartalmazó csomagokat Ukrajnába a PostNordon keresztül. A küldeményeket először Lengyelországba szállítják, ahonnan az ukrán posta továbbítja a csomagokat Ukrajna azon részeire, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre. Robin Olsen, a PostNord norvégiai vezérigazgatója elmondta, hogy sok norvég szeretné támogatni az ukránokat, így a vállalat úgy döntött, ezzel az ingyenes csomagküldési lehetőséggel segíti a civil adományozókat. A PostNord 22 telephelyéről lehet ingyenesen csomagot küldeni. A csomag súlya maximum 20 kg lehet, és csak egyféle árut lehet beletenni (pl. csak tartós élelmiszer vagy higiéniai termékek), hogy könnyebb legyen szortírozni Ukrajnában. Az ukrán posta közlése szerint ruhacsomagokra jelenleg nincs szükség. A segélyküldéshez ki kell tölteni a PostNord honlapján egy regisztrációs űrlapot, és a kapott kóddal együtt kell feladni a csomagot. További információk a PostNord honlapján olvashatóak. Forrás: Norway Today

Serjei Ustyugov odafurakodott Johannes Høsflot Klaebohoz, és kétszer arcon ütötte a seefeldi sífutó világbajnokságon 2019-ben. - A gesztus nem jellemző rám. Amikor később megláttam a képeket, megértettem, hogy teli voltam érzelemmel. Arra készültem, hogy nyerni fogok, de vesztettem. Szükségesnek tartottam levezetni az energiát, de ennek egyáltalán nem kellett volna kamerák előtt történnie. Ha ma történne, másképpen viselkednék, mert gyerekek is látják – mondta Ustyugov egy orosz honlapnak. A világbajnokságon a sprint középdöntőjében történt három éve, hogy Klæbo és Ustyugov összeütköztek menet közben. Klæbo másodikként ért célba, ezzel bejutott a döntőbe, ahol aranyérmet nyert. Ustyugov csak ötödik lett, kiesett a középdöntőből, és nyilvánvalóan mérges volt Klæbora. A cél környékén furakodott oda Ustyugov Klæbohoz, majd vállon lökte és kétszer arcon ütötte a norvégot. - Megbántam azt a pillanatot. Ha a mai fejemmel visszamehetnék az időben, másképpen viselkednék – mondta Ustyugov. Az orosz veterán tagadja, hogy bármi lenne benne Klæbo ellen. Ustyugov edzője a német Markus Cramer volt, de az Oroszország ukrajnai háborúja miatt bevezetett gazdasági szankciók következtében nem folytathatták a közös munkát. Ustyugov továbbra is Cramer edzésprogramját fogja folytatni Jegor Sorin edzőcsoportjában. Ustyugov az utóbbi szezonokban sérülésekkel és betegséggel küzdött, de dobogós helyet szerzett a világkupában karácsony előtt, és benne volt abban az orosz váltócsapatban, amely olimpiai aranyérmet szerzett Pekingben. A háború következtében Oroszország és Fehéroroszország ki van zárva a legtöbb sporteseményből, így a nemzetközi sífutásból is. Az edzéseket folytatni fogják, de amennyiben a kizárás télen is fennáll, elképzelhető, hogy rendezni fognak egy bajnokságot Oroszországban az „oroszbarát” országok részvételével. Forrás: VG

Április 12-én tette közzé Oroszország azt a videót, ahol Putyin az elnöki helikopterén utazott Lukashenko fehérorosz elnökkel. Az út során norvég Voss vizet szolgáltak fel. Rune Ingve Fløgstad, a norvég Voss igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy sajnálatos, hogy a márka ilyen körülmények között tűnik fel, de gyakorlatilag a cég nem tehet ez ellen semmit. Fløgstad szerint a norvég Voss a nyugati szankcióknak megfelelően leállította az oroszországi értékesítést, ezért nem tudja, honnan szerezhették be a frissítőt az útra. Forrás: E24

A híres rozmár, Frøya jelenleg az Oslo-fjordnál tengeti napjait. Per Erik Schulze tengerbiológus mindenkit óva int attól, hogy megsimogassa az állatot, bármennyire is szelídnek tűnik. Sok járókelő készít róla olyan videót, amin Frøya barátságos, játékos és láthatóan nem fél az emberektől. Schulze szerint azonban ez egyik pillanatról a másikra megváltozhat, és ekkor komoly sérüléseket tud okozni a hatalmas és éles fogaival. Nem szabad elfelejteni, hogy a rozmár minden körülmények között veszélyes állat, így ajánlott a 10-30 méteres távolságtartás. Nem ajánlott a rozmár mellett úszni, búvárkodni vagy evezni sem. A rozmárok a Spitzbergákon és Ferenc József-földön egyaránt megtalálhatók. Egy rozmár 500 méter mélyre is képes lemerülni, és akár 45 percig is vissza tudja tartani a lélegzetét. A Tengerkutató Intézet úgy gondolja, hogy Frøya keletről, Oroszország környékéről származik. Forrás: NRK

Erling Braut Haaland jelen pillanatban talán a világ legkeresettebb labdarúgója, de ha hihetünk Fabrizio Romanónak, akkor pillanatnyilag két nagycsapat közül fog kikerülni a norvég csatár következő klubja. Twitteren közzétett bejegyzése szerint a Real Madrid mellett a Manchester City is szeretné Haalandot a soraiban tudni. Az átigazolási guru azzal folytatja bejegyzését, hogy az angol élvonal listavezetőjének menedzsere, Pep Guardiola „bármi áron” szeretné megszerezni a Borussia Dortmund kilencesét. Romano még azt is hozzáteszi, hogy ennek ellenére még nyitott a verseny. Haaland egyébként idén 30 gólban volt benne, minden sorozatot figyelembe véve, a Bundesligában viszont januárban talált be utoljára (szerk. ez azóta változott). Ebben döntő szerepet játszanak a sérülések, amelyek idén nem kerülték el a 21 éves norvég klasszist. Forrás: Dagbladet

Teimuraz Ramishvili, Oroszország norvégiai nagykövete a norvég hatóságokat méltatta a Russia 24 orosz tv-csatornának és az NRK-nak adott interjújában, amiért a norvég kormány kiáll az oroszfóbia ellen. Jonas Gahr Støre miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a norvégiai oroszok nem felelősek az ukrajnai háborúért, így a Norvégiában élő oroszokkal is tisztességesen kell bánni. Forrás: Norway Today

A 9 éves kisfiú azzal tölti a húsvéti szünetet, hogy pénzt gyújt a háború miatt kárt szenvedett gyerekeknek. Kedden 16 órán keresztül síelt. Még sötét volt, amikor Magnus Bækkevar Semb magára csatolta a síléceket, és túrára indult a sjusøeni nyaralóházból. 16 órával később azt mutatta az órája, hogy 120,1 km-t hagyott maga mögött. A cél az volt, hogy pénzt gyűjtsön az SOS gyermekvárosoknak. Olyan mennyiségben ömlött a pénz, hogy a Vipps zárolta Magnus számát, így még most sem tudja pontosan, mennyit sikerült összegyűjteni. - Legalább 63 000 korona lett – mesélte kedden a boldog kilencéves. Magnus sok támogatást kapott édesapjától, Frode Sembtől. Frode egész nap követte fiát, és megtette ugyanazt a távolságot ugyanannyi idő alatt. - Kiposztoltunk egy Facebook-bejegyzést privátban és egy nagy csoportban is itt Sjusjøenben. Kitettünk egy linket is, ahol mindenki követni tudta, milyen messzire ment Magnus. Az édesapa elmesélte, hogy Magnus ki szerette volna próbálni a síelést hosszabb távon, és kitalálta, hogy ezzel egyidejűleg gyűjthetne pénzt is, hiszen foglalkoztatja őt az, ami Ukrajnában történik. Az SOS gyermekvárosok főtitkára, Sissel Aarak nagyon meghatódott a kilencéves kisfiú gondoskodásán. Úgy gondolja, hogy azokat, akik látták Magnust a sípályán az ukrán színekkel a mellkasán, még inkább foglalkoztatni fogja a háború által sújtott gyerekek helyzete. - Úgy gondolom, fontos, hogy a gyerekek megéljék, hogy valóban tehetnek valamit azért, hogy másoknak jobb legyen. Hogy a közreműködésüknek van jelentősége – mondja Sissel Aarak. Magnus sok figyelmet kapott, többek között más sportolóktól is. Maren Lundby síugró volt az egyik, aki támogató kommentet tett közzé a Facebookon. Forrás: NRK

Egy lépéssel közelebb van a VB a norvég női labdarúgó-válogatott számára, miután hazai pályán 2-1-re megverték Lengyelország legjobbjait. Ezzel továbbra is 3 pontos előnnyel vezetik a csoportjukat Belgium előtt. Az első félidőben elsöprő fölényben játszott Norvégia, 2-0-ra elléptek, majd az 58. percben szépített Lengyelország. Ezután a lengyelek vették át a meccs irányítását, ki is egyenlítettek három perccel a vége előtt, de a játékvezető érvénytelenítette a találatot. Martin Sjögren, a norvégok szövetségi kapitánya a Dagbladetnek nyilatkozva elmondta, hogy ez volt az elmúlt időszak egyik legjobb teljesítménye norvég részről. Majd azzal folytatja, hogy ugyan jól kezdtek, de a lengyel gól után kisebb összevisszaság alakult ki náluk. Amennyiben Norvégia szeptember 2-án idegenben legyőzi Belgiumot, biztosan kijutnak a jövő évi ausztrál-új-zélandi közös rendezésű VB-re. Ami magát a meccset illeti, a 8. percben Gabriela Grzywinska a saját kapujába talált be egy balszerencsés mozdulatot követően, a 16. percben a norvég csapatkapitány, Caroline Graham Hansen megduplázta a norvégok előnyét. A lengyelek az 58. percben találtak be a norvég kapuba, ekkor Nikola Karczewska 2-1-re módosította a mérkőzés állását. Több érvényes gól már nem esett, így maradt a 2-1-s norvég győzelem. Forrás: Dagbladet

84 napos átok tört meg Dortmundban. Ugyanis ennyi idő telt el Erling Haaland utolsó Bundesliga-gólja óta. A Borussia Dortmund hazai pályán 6-1-re ütötte ki a Wolfsburg csapatát, ráadásul a norvég csatár 6 dortmundi gólból kettőt magára vállalt, plusz kiosztott még egy gólpasszt is. A mérkőzés kimondottan lassú tempóban kezdődött, majd a 24. perctől kezdve beindult a sárga-fekete gőzhenger, a 24. perctől kezdve 4 perc 37 másodperc alatt háromszor sikerült mattolni a Wolfsburg védelmét. Ekkor Tom Rothe, Alex Witsel és Manuel Akanji találtak be. A 35. percben Emre Can 4-0-ra növelte a hazaiak előnyét, majd a 38. percben Erling Haaland is megtörte január 22. óta húzódó gólcsendjét. Majd az 54. percben a norvég támadó ismét betalált. A vendégek becsületgólját a 81. percben Ridle Baku szerezte. Forrás: Aftenposten

Tudtad, hogy a húsvéti nyuszinak egy bizonyos településen fokozottabban kell vigyáznia magára? Vagy hogy a lányok a 19. században főtt tojással a mellük között sétáltak a templomban? Íme hét húsvéti tény, amelyet talán nem tudtál. 1. Sokan utaznak a hegyekbe Napsütés, hó, síléc a lábon. Ha ezek megvannak, minden adott a norvégok kedvenc húsvéti kikapcsolódásához. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év második negyedévében 1 millió 160 ezer utazást regisztráltak a hegyekbe. A 2022-es adatok szerint Ringsaker is Trysil tartozik a legnépszerűbb úticélok közé. 2. Több, mint négymillió tyúk A MatPrat szerint húsvéti ünnepek alatt Norvégiában megduplázódik a tojásfogyasztás. Körülbelül 26 millió tojást eszünk a húsvét öt napja alatt, nagycsütörtöktől húsvét második napjáig. Ez azt jelenti, hogy minden norvég legalább egy tojás megeszik a húsvéti ünnepek mindegyik napján. Az, hogy elég tojás kerüljön az ünnepi asztalra húsvétkor, a norvég tojók biztosítják. Norvégiában tavaly több, mint 4 és fél millió tojó élt, belőlük csak Rogalandban jóval több, mint egymillió található. 3. Világelsőség A norvégok világelsők a narancs fogyasztásban. A zöldség-gyümölcs statisztikák szerint 2021-ben Norvégia 33 015 tonna narancsot importált. Ez személyenként 6,1 kg-ot jelent évente, ami körülbelül 30 darab narancsnak felel meg. A legtöbbet januártól márciusig fogyasztják, húsvétkor pedig egy-egy kilót. A legtöbb narancsot Spanyolországból importálják. 4. A termékenység szimbóluma Nyilván sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a húsvéti nyuszi miért cukorkát tojik? Ez a nyúl nagyszerű szaporodási képességéhez köthető. Amikor tavasszal megszületett a sok apró nyuszi, az a tavaszi hibernáció után felébredő élet szimbólumává tette őket. A nyúl történelmileg az egyházi művészet népszerű motívuma is volt. A játék- és édességipar csak 1850-es években kezdett nyulat és tojást gyártani a húsvét szimbólumaként. 5. Egy település, ahol a húsvéti nyuszinak résen kell lennie Trysilben a húsvéti nyuszinak saját magáról kell gondoskodnia, ha a biztonságról van szó. Ezen a településen ugyanis leginkább nyulakra vadásznak. Tavaly csak Trysilben mintegy 590 nyulat öltek meg. Országos szinten 2020 és 2021 között 14 730 nyuszi költözött az örök vadászmezőkre vadászok miatt. 6. A húsvét a második legnagyobb ünnep édesség árusítás szempontjából A húsvéti tojásokat minden évben zsúfolásig megtöltik különféle édességekkel. A család és a barátok özönlenek a szupermarketekbe, hogy vásároljanak a húsvéti finomságokból. A statisztikák szerint Halloween után a húsvét a második legnagyobb ünnep az édességeladás tekintetében. 7. Főtt tojás a mellek között A tojásokat húsvétkor gyakran festik, díszítik. A tojások hasonlóan a nyúlhoz, a termékenységet, az újjászületést és az új életet szimbolizálják. A tojásdíszítés régi hagyomány, Afrikában 60 ezer éves strucctojásokat is találtak. Ezzel szemben az 1800-as években Norvégia egyes részein az volt a szokás, hogy a lányok húsvétkor egy főtt tojással a mellük között mentek el a templomba, majd a tojást annak a fiúnak adták, aki a legjobban tetszett nekik. Bár ez az szokás már kikopott a köztudatból, azonban a tojások húsvéti színekkel való díszítése azóta is népszerű.

Ha bármelyik norvégot megkérdezzük, mi az, amit húsvétkor biztosan enni fog, nagy valószínűséggel elsők között említi a Kvikk Lunsj csokoládét, mint alapvető húsvéti édességet. De miért és hogyan alakult ki ez a Kvikk Lunsj evési szokás? A Kvikk lunsj generációk óta, több, mint 80 éve a norvég kirándulók rendszeres útitársa. A Freia tejcsokoládéval bevont ropogós keksze több, mint csokoládé, gyakorlatilag maga a norvég életérzés. Arról nincsenek feljegyzések, hogy 1937 előtt mit vittek magukkal az emberek amikor kirándulni mentek, de ma már húsvétkor elképzelhetetlen a jól ismert "ut på tur, aldri sur", ha otthon felejtetted a Kvikk Lunsj csokidat. Amikor a Kvikk Lunsj csokit 1937-ben piacra dobták, "az ideális túra ételként" pozícionálták, formáját pedig az 1930-as évek legmodernebb sportruházatához, az anorákhoz igazították. A "túrázós csokoládé" ötlete a Freia alapítója, Johan Throne Holst fejéből pattant ki, miután egy kirándulás során eltévedt és útitársa panaszkodni kezdett, hogy Throne Holst még csokoládét sem hozott magával, pedig ezt az egyet soha, de soha nem szokta elfelejteni, mikor kiándulni mennek. Néhány évtizeddel később már a boltok polcain volt a Kvikk Lunsj. Piacra dobásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a csokoládé könnyen szállítható és egyszerűen elfogyasztható legyen. Reklámozásánál fontosnak tartották a korabeli táplálkozási szokásokhoz való igazodást is, így felhívták a figyelmet arra, hogy egy Kvikk Lunsj csokoládénak ugyanolyan tápértéke van, mintha megennénk két tojást, két szelet vajas kenyérrel. Nyilván nem árulunk el nagy titkot, hogy ez a marketing szöveg napjainkban már nem kifejezetten lenne működőképes. Ma már egy kicsit másképpen definiáljuk az egészséges életmódot, mint 80 évvel ezelőtt, azonban még mindig sokakat elégedettséggel tölt el ha elfogyaszt egy ilyen csokoládét utazás közben, hegyen, völgyön át, akár gyalogosan, akár sílécen állva. A Kvikk Lunsj gyártójának mindig is fontos volt, hogy arra ösztönözze a norvég embereket, hogy mozduljanak ki, menjenek kirándulni, ezért is működik együtt a Norvég Turisztikai Szövetséggel (DNT) már az 1960-as évek óta. Kezdetben a hegyi balesetek megelőzése érdekében a Norvég Turisztikai Szövetség és a Norvég Vöröskereszt által 1952-ben közösen megfogalmazott túrázási útmutatót nyomtatták a csomagolás hátoldalára, amit a későbbiekben további hasznos és érdekes túrázási információkkal egészítettek ki. Manapság a csomagolás hátoldalát arra használják, hogy a Norvég Turisztikai Szövetség és a Síszövetség önkéntesei előtt tisztelegjenek. A híres "kirándulós csokoládéból", amit kizárólag Norvégiában értékesítenek, évente körülbelül 40 millió darab kerül ki az oslói Freia gyárból. Az évi 40 millió csokiból mintegy 15 milliót húsvét környékén adnak el. Ez azt jelenti, hogy egy norvég lakos évente átlagosan kilenc Kvikk Lunsj csokit eszik meg, és ebből négyet a húsvéti időszakban. Tine Sundfør klinikai táplálkozási szakértő nem javasolja, hogy hetente négy Kvikk Lunsj csokit együnk, ám néha néha nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthatunk egyet útközben. Időnként mindenkinek jár egy kis kényeztetés, és a jó közérzet legalább olyan fontos az egészség szempontjából, mint a mozgás és a kiegyensúlyozott étrend. Forrás: Kiwi

Április 14-én Stavanger mellett, az Åmøyfjordon a Saipem 7000 úszódaru az oldalára fordult 275 emberrel a fedélzetén, szerencsére mindenkit megtaláltak és sértetlenül kimentettek. Úgy tűnik, hogy a daru emelőszerkezete mondta fel a szolgálatot használat közben (egy acélhuzal kophatott el) és ez fordította a járművet az oldalára - jelentette a hajó személyzete. A darunak több darabja is a vízbe került, nagy az anyagi kár és a daruhoz csatlakozó uszály is süllyed. A Saipem 7000 egyébként a világ egyik legnagyobb vízidaruja a marinesight.com oldal szerint, részben a vízbe lehet süllyeszteni, mindkét karja akár 7000 tonna súlyt tud felemelni (összesen 14.000 tonnát), és 2000 méter mélyen tud kábelt fektetni a tengerfenéken, a darut leggyakrabban az olajplatformokhoz használják. Forrás: VG, Nettavisen

Április 12-én Bjørn Arild Gram korábbi önkormányzati és regionális fejlesztési minisztert nevezték ki védelmi miniszternek Odd Roger Enoksen helyett, aki a napokban mondott le a miniszteri posztjáról. Az új önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter pedig Sigbjørn Gjelsvik lett Bjørn Arild Gram helyett. A kormány tagjai a változásokat követően: Jonas Gahr Støre: miniszterelnök Trygve Slagsvold Vedum: pénzügyminiszter Anniken Huitfeldt: külügyminiszter Ola Borten Moe: kutatási és felsőoktatási miniszter Bjørnar Selnes Skjæran: halászati ​​és óceánpolitikai miniszter Anne Beathe Tvinnereim: nemzetközi fejlesztési miniszter Espen Barth Eide: klíma- és környezetvédelmi miniszter Kjersti Toppe: gyermek- és családügyi miniszter Bjørn Arild Gram: védelmi miniszter Jon-Ivar Nygård: közlekedési miniszter Marte Mjøs Persen: munkaügyi és társadalmi felzárkózási miniszter Ingvild Kjerkol: egészségügyi és gondozási miniszter Anette Trettebergstuen: kulturális és esélyegyenlőségi miniszter Jan Christian Vestre: kereskedelmi és ipari miniszter Tonje Brenna: oktatási miniszter Sandra Borch: mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter Emilie Enger Mehl: igazságügyi és közbiztonsági miniszter Terje Aasland: kőolaj- és energiaügyi miniszter Sigbjørn Gjelsvik: önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter Forrás: Regjeringen

Nagyszerdán általában elutaznak az emberek. Ugyanakkor havat és ónos esőt jósoltak, ezért érdemes otthon hagyni a nyári gumit. A meteorológusok Dél-Norvégiában több helyen is csapadékról számoltak be. A csapadék elérte Agdert és Telemarkot, és észak felé halad. - Többféle csapadékra lehet számítani, attól függően, hogy milyen magasságban él az ember. Úgy néz ki, hogy nagyrészt hó és ónos eső várható 300, 400 és 500 méter magasságtól, és eső vagy ónos eső az ennél alacsonyabb szinteken – mondja Per Egil Haga meteorológus. A nagyszerda egy olyan nap, amikor rendkívül sokan ülnek autóba, hogy elinduljanak az úticéljuk felé. A forgalmi központ szerint remélhetőleg kisebb lesz a forgalom ezen a szerdán, mint általában szokott lenni. A Norvég Állami Közútkezelő figyelmeztette azokat, akik autóval terveznek elutazni, hogy a tipikus utazási napoktól eltérő napon utazzanak. Úgy tűnik, sokan így döntöttek. Christofa Key-Nilsen forgalomirányító arra figyelmezteti azokat, akik vezetnek, hogy igazodjanak az előttük haladó autó sebességéhez, ügyeljenek arra, hogy ne legyen semmilyen rögzítetlen tárgy az autóban. - Figyeljünk arra, hogy ne legyenek rögzítetlen tárgyak az autóban. Pakoljuk a legnehezebb dolgokat legalulra, nyugodjunk meg és kövessük a forgalmat. Ha sorban kell állni, tartsuk a sort és tartsunk szünetet, ha szükséges. Forrás: NRK

Egy volt szeméttelep helyére költöztette a menekülteket a lillestrømi önkormányzat. A brånåsdaleni házak 2019 óta lakatlanul álltak, miután az önkormányzat sok éves huzavona után kivásárolta a lakosokat. Húsvét előtt, április 14-én döntötte el a helyi önkormányzat, hogy 260 ukrán menekültet fognak elszállásolni pont ezen a területen, csupán egy hónappal azután, hogy újabb jelentést kaptak a metángázmérésről - eszerint a terület bizonyos részein magas metángáz koncentrációt mutattak ki. Ugyanakkor a lillestrømi önkormányzat utakért és környezetvédelemért felelős osztályának vezetője, Tormod Dragland szerint mindezt a mérést tavaly június-júliusban végezték, és azóta több változás is történt: többek között üzembe helyezték tavaly ősszel azt a brånåsdaleni gázüzemet, amely gondoskodik a gázok hordóba gyűjtéséről és elégetéséről, és emiatt a gázmérgezés már nem okozhat gondot - mondja Dragland. A szakértők és az NRK szerint ennek ellenére jelenhet meg még gáz, de ezt Dragland cáfolja, szerinte az NRK mérése alatt problémák voltak az üzem működésével. Továbbá az utolsó két évben az önkormányzat folyamatosan mérte a házakban a gáz koncentrációját, és ez egyértelműen azt mutatja, hogy a metán jelenléte jelentősen csökkent. A Sintef Norlab társaság osztályvezetője, Karina Ødegård többször is végzett mérést az önkormányzat számára, és véleménye szerint nem veszélyes embereket telepíteni az említett lakóparkba, ha a méréseket folytatja az önkormányzat. Eltarthat egy darabig, amíg a szemétlerakó végleg “elhal”, addig ennek az ügynek nincs vége. Ugyanakkor megérti, hogy reakciókat válthat ki, hogy pont menekülteket költöztet ide a helyi vezetés, mivel ez értelmezhető úgy, hogy nem is olyan veszélyes ott lakni. Dragland elutasítja, hogy azért költöztetnek ide menekülteket, mert itt senki sem akar lakni, szerinte valószínűleg a házakat előbb-utóbb eladásra kínálták volna, ha nem tört volna ki a háború. A menekülteket továbbá tájékoztatták arról, hogy hova fognak költözni. Azonban ez nem mindenkit győz meg: a lakópark volt közös képviselője Marianne Mikkelsen szerint Lillestrøm csak nem akarja bevallani, hogy a házak a mai napig lakhatatlanok. Forrás: NRK

A rendőrök egy fiatal férfit tartóztattak le Mossban, miután egy bejelentés szerint engedély nélkül filmezte a vendégeket egy szoláriumban. Nagypéntek este érkezett a bejelentés, melyet követően egy 20 év körüli férfit még a helyszínen elfogtak. A rendőrség tájékoztatása történtek hasonló esetek korábban ugyanebben a szoláriumban. Azt is vizsgálják, hogy ezekért az esetekért is a mostani elkövető volt-e a felelős. Forrás: Norway Today

Ingyenes óvodai helyeket ajánlott fel Bergen önkormányzata az ukrán menekült gyermekeknek a Sædalen óvodában. Az intézmény 70-75 gyermek befogadására képes 1 évestől 5 éves korig. Forrás: NRK

A Hallgatók Nemzeti Egyesülete szerint a hallgatói támogatás túl alacsony mértékben növekedett az árak emelkedéséhez képest. Sürgős támogatást kérnek a kormánytól. - Minden költségvetési évben függünk a támogatás korrekciójától. Idén ez 2%-ot tesz ki. Ennek a következménye egy jelentős visszaesés a norvég diákok vásárlóerejében – mondta Tuva Todnem Lund az NRK-nak. Februárban az élelmiszerárak 4,5%-kal nőttek, és a Műszaki Számítási Bizottság (Den Tekniske Beretningsutvalget) becslése szerint a teljes áremelkedés idén 3,3% lesz Norvégiában. Lund úgy gondolja, hogy sürgősen támogatni kell a diákokat az állami költségvetésen kívül, például a nemzeti költségvetés átdolgozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium kijelentette, hogy terveik között nem szerepel a támogatás mértékének módosítása ebben az évben. Forrás: Norway Today

Ezt jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a Jonas Gahr Størével közösen tartott sajtótájékoztatón Stockholmban. A két miniszterelnök beszélt Oroszország ukrajnai háborújáról, a koronavírus-járványról és a két ország közötti együttműködésről. Svédország nem tagja a NATO-nak, de az északi országok szorosan együttműködnek a katonai kérdésekben. Mind Svédország, mind Finnország részt vett a „Cold Response” nevű NATO-hadgyakorlaton Norvégiában az idén. - Egyetértünk az északi védelmi együttműködés elmélyítésében – mondja Støre. Ez magában foglal - többek között - több közös hadgyakorlatot és gyakoribb párbeszédet a hadsereg vezetői között a két országban. Forrás: VG

A jégkorong nemzeti bajnokság elődöntőjének rájátszásában az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc ötödik meccsén idegenben 3-2-re győzni tudott a Storhamar a Stjernen ellen, ezzel 2019 után ismét a döntőben szerepelhet a hamari csapat. Akkor 4-2-es összesítéssel a Frisk Asker győzött. Az első harmad végén félbe kellett szakítani az április 8-i meccset, ugyanis a jégcsarnokban megszólalt tűzjelző. Ekkor már 2-0-ra vezetett a Storhamar a fredrikstadi alakulat ellen Eirik Salsten és Josh Nicholls góljaival. 4,5 perccel a második harmad vége előtt Patrick Thoresen 3-0-ra módosította a meccs állását, de a hazaiak részéről Austin Cangelosi másodpercekkel később szépíteni tudott. Alig 2 perccel a meccs vége előtt Riley Brace megszerezte a második hazai gólt, de egyenlíteni már nem tudtak. A Storhamar játékosa, Patrick Thoresen a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a csapat idén sokat kínlódott, de a rájátszásra sikerült nagyon összeállni, és ez remek dolog. Forrás: VG

A járvány kezdete óta a mostani péntek a legforgalmasabb. Gardermoen reptér csak ezen a napon több, mint 87 ezer utasra számít. A reptéren a reggeli órákban kígyózó sorok álltak. Harald Nygaard Kvam, a reptér kommunikációs igazgatója azt mondta az NRK-nak, hogy a jelenlegi forgalmuk is jelzi, hogy a pandémia csitulni látszik, ennek köszönhetően kezd visszatérni az utazási kedv. - Azok, akik a járvány idején utaztak, megszokhatták, hogy néhány percen belül végeztek a becsekkolással és a biztonsági ellenőrzéssel, azonban most hirtelen nagyon sokan lettek a reptéren, így a várakozási idő is megnőtt. A pandémia alatt nem csak az utasoknak hiányzott az utazás, de rengeteg alkalmazottat permittáltak, így most a reptéren dolgozók is örülnek, hogy visszatért a pezsgés. Régóta várt pillanat ez az alkalmazottak és a légitársaságok számára is. A közútkezelő is jelezte, hogy a reggeli órákban még nem volt fennakadás a reptérre vezető úton, azonban a délutánra sűrű forgalomra számítanak. Forrás: NRK

- Amikor az oroszokkal megáll a kereskedelem, északon munkahelyek tűnnek el, és ez Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja az Orinor fejllesztőcég, véleményét a Hadsereg kutatóintézetének (FFI) vezető kutatója, Kristian Åtland is támogatja. Várható, hogy a munkahelyek elvesztése miatt többen el fogják hagyni lakhelyüket. A költözés leginkább Kirkenest érinti, itt 670 munkahely kötődik Oroszországhoz, és ezeket most mind elveszíthetik az orosz szankciók miatt: vannak olyan szállítók, akik már nem hajlandóak kirkenesi cégekkel együttműködni. Az önkormányzat már 2021-ben is minden másnap elveszített egy lakost, és ezért tartanak az elnéptelenedéstől. - Azonban a költözés nem csak demográfiai probléma, hosszútávon Norvégia biztonságát is fenyegetheti - mondja Kristian Åtland. Kirkenes támogatja a norvég szankciókat, de a határvidék döntő fontosságú a stabilitásban és a békés szomszédi kapcsolatokban, nem népesíthetjük be Finnmarkot ágyúkkal - mondja Frode Stålsett, az Orinor kutatója - olcsóbb és okosabb megoldás embereket tartani itt, mint fregattokat. A Kimek - a legnagyobb helyi hajógyár - vezetője szerint a kormánynak a norvég értékteremtést is figyelembe kellene vennie. Közép-Európában is sokan függnek az orosz földgáztól, a Kimek bevételének pedig az elmúlt években 70-80%-át tette ki az orosz hajók karbantartása, továbbá a 80 alkalmazottból 15 orosz. Åtland szerint azonban annak kicsi az esélye, hogy ezeket cégeket teljesen meg lehetne védeni az ukrajnai háború negatív hatásától. - Valószínűleg egyes üzemeknek vissza kell fogni a tevékenységét, míg másoknak át kell állniuk másfajta üzemre. Nem lehet Kirkenes lakosságát megtartani életképes üzleti működés nélkül - véli a vezető kutató - és az állami támogatás is segítene. Svalbardon is hasonló a probléma, itt már évek óta csak állami támogatással lehet fenntartani az üzleti tevékenységeket és megtartani a lakosságot. Stålsett tagadja, hogy a pénz lenne a legfontosabb és vannak kiaknázatlan lehetőségek is: többek között a zöld energiában és a tengergazdálkodásban is. A Kimek társaság vezetője ennek ellenére bízik abban, hogy nem kell működésükben változtatni, hiszen lesz élet a háború után is. Forrás: VG

A diákok arra kérik a politikusokat, hogy oldják meg, hogy az iskolákban elérhetőek legyenek a semlegesnemű illemhelyek, és bíznak abban, hogy törekvéseik országszerte követendővé válnak. A tromsøi ifjúsági tanács szerint ez többeknek rendkívül sokat jelenthet. Mille Lovise Hult azzal a példával magyarázta törekvéseit, hogy ha valaki egy olyan személy, aki nem vallja magát sem fiúnak, sem lánynak, akkor el kell döntenie, hogy a lány vagy a fiú WC-be akar bemenni. Ez a döntés sokak számára kellemetlen kötelezettséget jelenthet. Úgy gondolja, egy ilyen intézkedés bevezetése nem nagy dolog, viszont egyesek számára rendkívül sokat jelent. Alina elmondása szerint több olyan diák is van az iskolában, aki nem vallja magát sem fiúnak, sem lánynak, és azért szeretnének egy ilyen WC-t, hogy ezeknek a diákoknak ne kelljen kötelezően a két kategória valamelyikébe sorolnia magát, amikor mosdóba mennek. - Amíg az emberek nagy része számára az illemhely-látogatás csak annyit jelent, hogy bemennek és kijönnek, addig másoknak rendkívül nehéz lehet eldönteni, melyik illemhelyet válasszák. Forrás: NRK

Március hónapban kiemelkedően sok csődeljárást regisztráltak Norvégiában. Az elemzők úgy vélik, hogy ennek fő oka a koronavírus miatti támogatások megszűnése. Összesen 294 vállalkozás ment csődbe márciusban, ami 8%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában bejelentett csődeljárások száma. Az elmúlt hónapokban sok építőipari vállalkozás vált fizetésképtelenné, egyrészt a magasabb építőanyagárak miatt, illetve az emberek kicsit óvatosabbak a nagyberuházásokkal, és későbbre halasztják az ilyen jellegű kiadásaikat. Forrás: Norway Today

A Norvég Statisztikai Hivatal új adatai szerint az 1980-as évek óta nem volt ilyen alacsony a válások száma. Összesen 18000 pár vált külön tavaly. 9100 alkalommal történt meg az életközösség megszüntetése, ezerrel kevesebb esetben, mint egy évvel korábban. A válások száma – 8900 - is alacsony volt az előző évben. A járvány miatt várt válási boom nem valósult meg. Peder Kjøs pszichológust nem lepik meg a számok. - Nem hiszem, hogy olyan meglepő, hogy kevesebben váltak el. A szoros kapcsolatok felértékelődnek a nehéz időkben. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint a különélés és a válás számai már régóta csökkenő tendenciát mutatnak. Az elmúlt tíz évben ritkábban fordult elő a válás, különösen a 35 év felettiek körében. 2021-ben a visszaesés fő oka az volt, hogy a 40-49 éves korosztályban kevesebben váltak el, mint 2020-ban – mondja Karstein Sørlie, az SSB munkatársa. Kjøs szerint két fő oka van annak, hogy a várt válási boom nem valósult meg: a pénzügyek és a megváltozott hétköznapok. A járvány alatti mindennapok megváltozott ritmusa lehetővé tette, hogy a párok több időt tölthessenek együtt. Közelebb kerülhettek egymáshoz, és megtapasztalhatták, mit jelentenek egymás számára. Az anyagi bizonytalanság is a válások ellen dolgozott, hiszen a pénzügyileg instabil helyzet, a munkahely elvesztése sem kedvez a válásoknak. A pszichológus szerint azonban azok, akik már a járvány kitörése előtt is nehézségekkel küzdöttek a párkapcsolatukban, rendkívül kemény helyzetbe kerültek. Azok a párok, akiknek a kapcsolata nem jól működik, csak még jobban küszködni fognak, ha több időt töltenek együtt. Ezzel szemben, ha a kapcsolat jó alapokra épült, akkor segít az együtt töltött idő. A pszichológus szerint a válások alacsony száma sokat jelent a gyerekeknek, akik így az együtt maradó szülők mellett egy biztonságosabb, stabilabb környezetben tudnak felnőtté válni. Forrás: NRK

Az Európai Unió újabb szankciós csomagot tervez Oroszországgal szemben. Egyebek mellett kikötési tilalmat vezet be az orosz vagy orosz üzemeltetésű hajókra az uniós kikötőkben. Ezt a javaslatot az unió mind a 27 tagállamának el kell fogadnia. Bjørnar Skjæran halászati ​​és tengerészeti miniszter megerősítette, hogy a norvég kormány támogatja az EU-t a szankciók bevezetésében. Az azonban még nem eldöntött, hogy a norvég kikötőkben is bevezetik-e a kikötési tilalmat az orosz hajókra. A miniszter elmondta, hogy felül fogják vizsgálni az Európai Bizottság javaslatát, és felmérik, hogy szükség van-e bármilyen kiigazításra. Norvégia kicsit tartózkodó az intézkedés bevezetésében, mert nem szeretnék tönkretenni a történelmileg kialakult kapcsolatot Oroszországgal. Norvégiának sosem volt katonai konfliktusa korábban az oroszokkal. A Szovjetunió a második világháború alatt sokat segített Finnmark felszabadításában, illetve a halászat terén különböző együttműködések vannak jelenleg érvényben Oroszországgal. Forrás: E24

Norvégia (és a világ) egyes számú sakknagymestere meglepő helyen bukkant fel. Dublinban Póker Világbajnokságot rendeztek, ezen vett részt a norvég nagymester. Rajta kívül még 1049-en indultak el a viadalon. Carlsen szeretett volna bekerülni a döntőbe, de április 9-én délután kikapott, és végül a 25. helyen végzett. Forrás: NRK

Április 8-án mutatták be az újságíróknak Gardemoen repülőterén azt a különleges mentőrepülőgépet, amivel súlyos betegeket fognak Ukrajnából Norvégiába szállítani. Az átalakított Cessna típusú repülőgép két fekvő- és maximum három ülő beteg szállítására képes. Akár rákos beteg, súlyos traumás eset vagy fertőző betegségben szenvedő személy is biztonságosan utazhat a repülőn. A betegeket állapotuktól függően különböző norvég kórházakba fogják szállítani. A repülőút közben a NOR-EMT egészségügyi csapat fogja ellátni az ukrán betegeket. A csapat már korábban dolgozott Kongóban és Szamoán is hasonló nemzetközi projektben. A mentőrepülőgép az európai RescEU rendszer része. A felszerelésnek és a szükséges engedélyek költségeinek körülbelül háromnegyedét az EU fedezte. A RescEU rendszer fontos európai kezdeményezés, amely a rendkívül magas gyártási és üzemeltetési költségeket elosztja az uniós országok között. Forrás: Norway Today

Régóta rejtély már, miért hagyták el hirtelen az óskandináv telepesek Grönlandot az 1400-as években. Sokan úgy gondolják, a hideg döntő tényező volt, azonban az új bizonyítékok valami teljesen másra utalnak. A 900-as évek végén hajóztak a vikingek Skandináviából Grönlandra. Talán egy egyszerűbb életről álmodtak külföldön? Több, mint 450 évig éltek a világ legnagyobb szigetének déli partjánál. Általában több ezer lakos lehetett ott. De hirtelen eltűntek az emberek. Szinte nyom nélkül. Mindenféle magyarázat nélkül. Meglepve Újabb kutatások ugyanis valami teljesen mást mutatnak. Nem a hideg volt a legnagyobb kihívás, hanem a hosszan tartó száraz időszakok okozhattak problémát a vikingeknek és leszármazottjaiknak. - Alapvetően meglepődtünk a száraz időszakon az óészaki időkben, és azon, hogy nem találtunk bizonyítékot a tartós hidegre – mondja Raymond Bradley az NRK-nak. Bradley a Massachusettsi Egyetem professzora és a tanulmány egyik kutatója. Ahhoz, hogy mérvadó bizonyítékot találjanak, a kutatócsoportnak le kellett merülnie az 578-as tó fenekén lévő iszapba. Ez a tó Grönland déli részén található, közel ahhoz a területhez, ahol az óészakiak tartózkodtak. Iszap és baktériumok Az amerikai kutatócsoport több évig dolgozott, hogy megtalálják a választ a rejtélyre. Tavaly ki tudták mutatni, hogyan reagál az iszapban lévő baktériumok biokémiája a hőmérséklet-változásokra. Azáltal, hogy nyomon követték a baktériumok kémiai változását az idő múlásával, rekonstruálni tudták a korábbi hőmérsékleteket. Annak ellenére, hogy a hőmérséklet ingadozott az óészaki megszállás idejében, a kutatók semmi jelét nem látták a hosszantartó vagy extrém hidegnek. Száraz időszakok Amikor a tudósok megállapították, hogy nem a hideg volt a probléma, közelebbről is megvizsgálták a tó iszapját. Ennek ugyanis saját története volt. Az iszapban élő növényekből származó hidrogénizotópok megvizsgálásával megtalálták a választ. Amikor a növények vizet veszítenek a szárazság miatt, a levelek megtelnek a deutérium nevű hidrogénizotóppal. - Ilyen éghajlaton az ember nem volt olyan helyzetben, hogy füvet termesszen. Ezáltal a háziállatok éhen haltak a hosszú és hideg teleken – mondta Boyang Zhao kutató egy sajtóközleményben. A most Grönlandon élő gazdák alátámasztják ezt az elméletet. A problémák bizonyítása Raymond Bradley szerint sok lakos megerősíti, hogy a száraz időszakok napjainkban is problémát jelentenek. Egyikük Elna Jensen. - 2015-ben nagyon nagy szárazság volt. Júniusban volt esőnk, és utána augusztusig semmi. Ő Narsaq közelében művel földet Grönlandon. Nem annak a tónak a környékén, ahol az amerikai tudósok kutattak. Azonban annak ellenére, hogy az új kutatás eredményei értékes válaszokat adtak, sokan azt gondolják, nem a szárazság volt az egyetlen oka annak, hogy a vikingek eltűntek. Sikertelenség Thomas McGovern a Hunter College régésze. Azt mondja, fontos megérteni, hogy az óészaki embereknek meg kellett próbálniuk alkalmazkodni a változó környezethez Grönlandon. A régészeti bizonyíték azt mutatja, hogy lassanként elkezdtek átállni arra, hogy a tengerből éljenek, amikor a háziállat-tartás nehézzé vált. A régész úgy gondolja, hogy lehetett szociális oka is annak, hogy a települések eltűntek. - Lehetünk utólag okosak, és állíthatunk valamit arról, hogy hogyan élhettek túl a vikingek a szigeten. De a tény az, hogy nem tették. Ez egy olyan társadalom volt, amely több szempontból is megbukott – mondja McGovern a Science nevű oldalnak. Raymond Bradley egyetért vele. - Úgy gondolom több tényező vezetett ahhoz, hogy az óészakiak eltűntek, és nem mindegyik kapcsolódik az éghajlathoz. A mi tanulmányunk csak egy olyan kihívást mutat be, amellyel a vikingeknek meg kellett küzdeniük – mondja. Forrás: NRK