top of page
Keresési találatok

1962 találat üres kereséssel

  • Készültség válogatott meccs előtt

    Nagyjából 15.000 nézőt várnak a június 25-i Norvégia - Új-Zéland barátságos női válogatott labdarúgó mérkőzésre az Ullevaal stadionba. Nils Fisketjønn, a Norvég Labdarúgó Szövetség versenyigazgatója megerősítette, hogy a péntek este történtek ellenére a mérkőzést az előzetes terveknek megfelelően le fogják játszani. Fisketjønn az NRK-nak megerősítette, hogy gondolkodnak azon, hogy komolyabb biztonsági készültség mellett kerüljön megrendezésre a meccs. Mindezzel párhuzamos Tore Soldal rendőrfelügyelő leszögezte, hogy sem a norvég női válogatott meccsét, sem a Tons of Rock fesztivált nem fogják lefújni. Forrás: NRK

  • Emlékmű az áldozatoknak

    Szombaton felavatták a 2011-ben Anders Behring Breivik által elkövetett mészárlás áldozatai emlékére állított emlékművet. Az emlékmű 77 bronzoszlopból áll, amelyek mindegyike egy-egy, a támadásban életét vesztett személyt szimbolizál. A túlélők, az áldozatok szerettei, Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Haakon koronaherceg is részt vettek az ünnepségen, közel 11 évvel az országban békeidőben történt, legsúlyosabb támadás után. Mint nemzetnek szükségünk van egy emlékhelyre. Egy helyre, amely örökké emlékeztetni fog bennünket azokra, akiket elveszítettünk – jelentette ki a miniszterelnök. 2011. július 22-én a szélsőjobboldali norvég először felrobbantott egy bombát a kormány oslói székhelyétől nem messze, amely 8 halálos áldozatot követelt. Később megölt 69 személyt, többnyire serdülőket, amikor tüzet nyitott egy az Arbeidernes Ungdomsfylkning nyári táborára Utøya szigetén, kb. 40 km-re északnyugatra a fővárostól. Az emlékmű lépcsőzetes, és egy nagy ívet formáz, amely egészen a tengerig leér. A lépcsők alján 77 bronzoszlop áll, a két támadás 77 áldozata emlékére. Az oszlopsor első ívét arra tájolták, amerre a Nap akkor állt, amikor a bomba felrobbant Oslóban. A második ív a Nap helye felé mutat abban a pillanatban, amikor megtörtént a mészárlás. Számos Utøya közelében élő lakos panaszt tett a bíróságon az emlékmű kivitelezése ellen. Azt szerették volna, hogy máshol álljon az emlékmű. A felperesek, akik között vannak olyanok is, akik részt vettek a segítégnyújtásban a mészárlás napján, úgy gondolják, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az emberekben felelevenednek a fájdalmas emlékek. 2021 februárjában a norvég ítélőszék visszautasította a panaszt. A most 43 éves Breiviket 2012-ben 21 év börtönbüntetésre ítélték, lehetséges meghosszabbítással. 2022 januárjában kérvényezte szabadlábra helyezését, de februárban a bíróság visszautasította a kérését, tekintve, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Forrás: Le Figaro

  • Hét tonna orosz élelmiszer akadt el Storskog városában

    Svalbardra tartó orosz élelmiszerszállítmány akadt el Storskog városában. Az orosz nagykövetség arra kérte Norvégiát, hogy engedjék át a Murmanszkból érkezett árukat. Az áruszállítás megakadályozása vészhelyzeti készültséget okozhat a téli szezon előtt Svalbard orosz településein. Körülbelül 400 ember él és dolgozik Svalbard orosz településein. Április 29. óta a murmanszki orosz szállítmányozó cégek nem léphetik át a határt, hogy Storskog városán keresztül eljussanak Tromsø kikötőjébe, onnan pedig Barentsburgba. A finnmarki rendőrség elszállította a határállomásról a 7 tonna élelmiszert tartalmazó rakományt. Ezt követően az orosz nagykövetség felvette a kapcsolatot a norvég külügyminisztériummal, mert úgy vélik, hogy az ukrajnai háború miatti szankciók alól mentességet élveznek a gyógyszerek és az élelmiszeri termékeket szállító cégek. A külügyminisztérium megkapta a megkeresést, és hamarosan reagálni fognak. Szergej Guscsin, Oroszország barentsburgi főkonzulja szerint Svalbardon stabil a helyzet. Forrás: E24

  • Viking-túra Haugesundbe

    Június 25-én Haugesundben lép pályára a Viking Stavanger focicsapata, hogy megvívjon egy valódi rogalandi derbit. A végeredmény még nem biztos, az viszont tutira vehető, hogy rengeteg szurkoló fogja elkísérni a csapatot idegenbe. Veton Berisha, a Viking norvég válogatott gólvágója erről úgy vélekedett, hogy egyértelmű, ki fogja megnyerni a mérkőzést a lelátókon. A 28 éves támadó azt is hozzátette, hogy ők pedig mindent meg fognak tenni azért, hogy a zöld gyepen is vendégsiker szülessen a 11 meccs után kiesőhelyen álló Haugesund ellen. Rá is fér a Vikingre a „Kék Fal” támogatása, ugyanis az elmúlt 4 meccsen nyeretlenek maradtak, ennek ellenére a 3. helyen állnak, és egy győzelemmel megerősítenék helyüket a tabellán. A délután négykor kezdődő meccsre hozzávetőleg 1000 vendégszurkolót várnak. Bjarte Lunde Aarsheim, a Viking edzője szerint ez a támogatás sokat jelent a játékosoknak is. Forrás: Aftenbladet

  • Mi történt a konfirmálással Norvégiában?

    Charlotte, akit Lottie-nak szólítanak, 15 éves, és közeledik a konfirmálása. Édesanyja is konfirmált, és Lottie szeretné továbbvinni ezt a családi hagyományt, azonban egy kicsit másképpen csinálná, mint az édesanyja. A népviselet ugyanaz – kék trøndelagi népviselet – azonban Lottie a polgári konfirmálást választotta. Az egész családja Trondheimba utazik, mind Angliából, mind szerte Norvégiából. Lottie nagyon várja már ezt a nagy napot, azonban nem biztos abban, pontosan miért is szeretne konfirmálni. Nem tudtam, hogy van más választásom, de azt hiszem, egyébként is úgy döntöttem volna, hogy konfirmálok. Lottie édesapja Angliából nem érti, Lottie miért konfirmál. Angliában nincsen ilyen hagyomány, hacsak nem a keresztény hitét szeretné az ember megerősíteni a keresztelkedés után. Úgy gondolja, a konfirmálás összefügg a vallással, és nincs olyan, hogy polgári konfirmálás. Sokan úgy gondolják, nem nehéz megállapítani, mi is a fontos a konfirmálásban. Miért döntenek úgy, ahogy? A konfirmálás egy hagyomány vagy egy kívánság? Sok választ kaptunk, amikor megkérdeztük a konfirmálásra készülőket, mit választottak és miért. Halvor számára a konfirmálás egyet jelent a fiatalkor és a felnőttkor közötti átmenettel. Halvor mindkét szülője egyházi konfirmálásban részesült, de Halvor polgári konfirmálásra készül. A hagyomány változásokon megy keresztül. A norvég konfirmálás most már nem szükségszerűen vallási esemény. Miért van ez így? Egyre többen választják a polgári konfirmálást, illetve azoknak a száma is növekszik, akik egyáltalán nem konfirmálnak. 2007-ben a konfirmáló életkorban lévők 70%-a konfirmált, míg 2020-ban csak a felük tette. - Annak ellenére, hogy egyre kevesebben konfirmálnak, a polgári konfirmálók száma évről évre növekszik – mondja Andreas Larsen, a Humán-Etikai Egyesület (Human-Etisk Forbund) csoportos ceremónia-felelőse. - Úgy gondolom, ez összefüggésben áll azzal a szemléletváltással, amelyet Norvégia-szerte megfigyelhetünk. Azzal, hogy egyre kevesebben hisznek Istenben – mondja Larsen. - Nagyon sok lehetőség közül lehet választani. Az, ha valaki egyáltalán nem konfirmál, sokkal inkább elfogadott döntés, mint korábban – mondja a Norvég Egyház katekétája, Eirik Jørgensen. Lottie konfirmált. Mosolyogva mesél erről a napról. Nagyon hangulatos volt, és sok szép beszédet mondtak – meséli Lottie. Néhány vendég azt hitte, vallásos okokból konfirmált, és keresztet vettek ajándékba. Ezeket ki fogom cserélni – nevetett Lottie. Forrás: NRK

  • Túlképzett bevándorlók

    A Norvég Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bevándorlók kb 40%-a dolgozik a végzettségénél alacsonyabb követelményeket támasztó munkakörben. A készségek munkaerőpiaci felhasználásának hiánya társadalmi probléma, és sokkal nagyobb mértékben érinti a bevándorlókat, mint a lakosság többi részét. A túlképzett bevándorlók aránya 2015-ben 42% volt, és ez a szám alig változott az elmúlt hat évben. A teljes lakosság körében ez az arány 14% körül mozgott ugyanebben az időszakban. Leginkább az üzletekben, szállodákban, éttermekben és a közlekedésben vannak olyan munkakörök, amelyekhez nem kell felsőfokú végzettség. Itt találjuk a legmagasabb arányban a túlképzett bevándorlókat (70%, 2021-es adat). A statisztikai hivatal adatai szerint ezek azok a munkakörök, ahol a legalacsonyabbak a bérek. A tíz évnél rövidebb ideje Norvégiában élő bevándorlók közül a 2015–2021 közötti időszakban átlagosan 54% volt túlképzett. Ez az arány 30% volt azoknál, akik már több, mint tíz éve élnek az országban. A tíz évnél hosszabb tartózkodási idővel rendelkező, az uniós térségből érkező bevándorlóknak már csak 19%-a túlképzett a munkaköréhez képest (2015-ös adat). És míg a többi területen az arány stagnál vagy csökkent, addig egy 2021-es statisztika szerint az utóbbiak aránya 19%-ról 30%-ra nőtt. Mi ennek az oka? Miért nehezebb a bevándorlóknak a képzettségüknek megfelelő álláshoz jutni? A forskning.no 2021-ben írt tanulmánya szerint a probléma forrása nem a bevándorlóknál, hanem a munkaadóknál keresendő. Úgy találták, hogy a vállalatok nem bíznak a magasan képzett bevándorlók képességeiben. Megkérdőjelezik a ajánlóleveleiket és a nyelvtudásukat, és kevésbé hatékonynak tartják őket. Mindeközben több iparágban is hiányzik a képzett munkaerő nemcsak Norvégiában, de egész Európában, ezért a cégeknek nyitniuk kell a magasan képzett bevándorlók felé. Forrás: FORSKNING

  • Gyermekkönyvek ukrán nyelven

    A Cappelen Damm hat klasszikus gyermekkönyvét fordította ukrán nyelvre. A kiadó 2500 könyvcsomagot oszt szét azoknak a gyerekeknek és fiataloknak, akik az ukrajnai háború elől menekültek Norvégiába. A könyveket ingyenesen juttatják el az ország iskolai és nyilvános könyvtáraiba, valamint 42 befogadóállomásra. Forrás: NRK

  • Hamarosan megérkezik a covid-gyógyszer Norvégiába

    Norvégia – a közös európai beszerzési rendszer részeként - 50 000 kezeléshez elegendő covid-gyógyszert rendelt, amely mennyiség várhatóan őszre elkészül. Ez a Paxlovid koronatabletta, amelyet a WHO április végén az “erősen ajánlott” kategóriába sorolt. A gyógyszert a betegség korai szakaszában, a tünetek jelentkezését követő öt napon belül kell elkezdeni alkalmazni, amennyiben fennáll a súlyos betegség kialakulásának kockázata. Leginkább idős embereknél, akiknek több alapbetegségük is van, vagy azoknál, akiknek az immunrendszere csökkent mértékben működik. Így ezt a gyógyszert azoknak nem ajánlják fel, akik nem tartoznak a rizikócsoportba. Remélhetőleg a kezelés hatására csökkenni fog a súlyos állapotban kórházba kerülők száma. Forrás: Forskning

  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság képmutatása

    Június 24-én vált hivatalossá, hogy a 2026-os, Cortinában megrendezésre kerülő téli olimpia északi összetett számában nem indulhatnak női versenyzők. Gyda Westvold Hansen, aki ebben a számban 2021-ben az Oberstdorfban megrendezett VB-n aranyérmet nyert, meglehetősen csalódottan reagált. A 20 éves versenyző a VG-nek nyilatkozva beszólt egyet a NOB-nak. Westvold Hansen azt kérte számon rajtuk, hogy miért beszélnek nyilvános sajtótájékoztatón minden idők legegyenjogúbb olimpiájáról, amikor északi összetettben továbbra sem engednek női versenyzőket elindulni az olimpián. Ez a szám az egyetlen, amiben csak férfiak vehetnek részt. A 20 éves Westvold Hansen csalódottságában osztozott Lasse Ottesen, korábbi kiváló síugró, most a Nemzetközi Síszövetség versenyvezetője. Nyilvános sajtóközleményében értetlenségének adott hangot, hiszen a női északi összetett fejlődése lenyűgöző, és a következő logikus lépés az lett volna, hogy bekerül az olimpiai számok közé. Ivar Stuan, a norvég északi összetett válogatottak edzője elkeserítőnek nevezte a döntést, majd azt is hozzátette, hogy hiányzik a női versenyzők iránti tisztelet és az egyenjogúság. A döntés azonban nem csak norvég részről váltott ki felháborodást. Andrew Musgrave, a britek háromszoros olimpiai résztvevője egyszerűen röhejesnek nevezte a NOB döntését. Forrás: VG

  • Lövöldözés Oslóban

    Június 25-én, szombaton hajnalban két személy életét vesztette, huszonegyen pedig megsebesültek egy lövöldözés következtében Oslo belvárosában. A rendőrség jelenlegi információi szerint a támadás a Per på Hjørnet nevű bárban kezdődött, itt sebesült meg két fő halálosan. A férfi, a szemtanúk beszámolója szerint, ezután a homoszexuális közösség körében népszerű London pubhoz ment és itt kezdett lövöldözésbe. A 42 éves gyanúsított férfit végül egy utcával arrébb fogták el. A támadás következtében Oslo város vezetése a szombati Pride felvonulást és minden ehhez kapcsolódó eseményt törölt. Június 25-én szombaton a rendőrség reggeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a lövöldözés gyanúsítottja a rendőrség és a titkosszolgálat számára sem volt ismeretlen, korábban kábítószerbirtoklás és erőszakos magatartás miatt ítélték el, illetve gyilkossági kísérlet miatt is keveredett már gyanúba. Arról, hogy a titkosszolgálat látókörébe hogyan került, nem adtak bővebb információt. A rendőrség és a titkosszolgálat jelenleg közösen dolgozik azon, hogy felderítsék a 42 éves norvég állampolgárságú, iráni férfi hátterét, aki még gyermekként, menekült szüleivel érkezett Norvégiába. A férfi korábban, a rendőrség szóhasználatával élve, kisebb horderejű bűncselekmények vádjával került bíróságra, a legsúlyosabb kiszabott ítélet pedig százhúsz napnyi börtönbüntetés volt kábítószer-birtoklásért. A férfi egyik legkorábbi és legsúlyosabb ügye 1999-ben történt. Ekkor egy középiskolai bálon elkövetett késeléssel gyanúsították, a vádat azonban nem sikerült megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, ezért ezt az ügyet végül ejtették, és csupán verekedésért ítélték harminc nap elzárásra. A férfi mentális problémái már ekkor is felmerültek, azonban még mint enyhítő körülmény, fiatal kora mellett. 2019-ben néhány napra letartóztatták gyilkossági kísérlet, lőfegyver törvénytelen birtoklása és kés nyilvános helyen történő hordozása miatt. A férfit azonban, az ügyészség kérése ellenére, ekkor is szabadon engedték pár nap után, mivel állítólag nem találtak elég terhelő bizonyítékot a fogvatartás meghosszabbításához. A gyanúsított egyébként 2013 óta munkaképtelenségi járadékban részesül, a rendőrség pedig pszichiátriai zavarokat is sejt a bűncselekmény hátterében, erre utaló feljegyzéseket viszont a korábbi rendőrségi aktákban egyelőre nem találtak. A gyanúsított kórtörténetének vizsgálata még hátra van. Egy másik hipotézis szerint gyűlölet-bűncselekményröl van szó, de a rendőrség hangsúlyozza, hogy egyik teróriát sem sikerült még megerősíteni. A szombat éjjel elfogott férfit egyelőre gyilkossággal, gyilkossági kísérlettel és terrorcselekménnyel gyanúsítják. A lefoglalt fegyver egy idősebb darab, de részleteket egyelöre erről sem hoztak nyilvánosságra. A férfi ügyvéd jelenlétének hiányában nem kívánt magyarázatot adni tettére. Forrás: VG és VG

  • Több norvég küzd a Tour de France-részvételért

    Norvégiát 1-5 résztvevő képviselheti az idén nyári Touron. Alexander Kristoff biztosan kap helyet a versenyen, míg Edvald Boasson-Hagen helye bizonytalan. Július 1-jén, pénteken kezdődik a Tour de France Koppenhágában. A csapatok összeállítását általában nem szokták hamarabb nyilvánosságra hozni, mint a verseny előtti utolsó hét, de már most úgy tűnik, hogy a norvég nemzetet 3-4 versenyző képviselheti a verseny dániai kezdőfutamán. Kristoff, Stake Laengen és Leknessund A legbiztosabb norvég résztvevő Alexander Kristoff. A 34 éves sportoló az egész szezonban része volt az Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux biciklicsapat tervének a Tour de France-on. Kristoff tavaly nem vett részt a versenyen, de az idein minden valószínűség szerint ott lesz. Vegard Stake Laengen is esélyes a Tour de France-helyre az UAE-Team Emirates csapat tagjaként, ennek a csapatnak a soraiból került ki a kétszeres győztes, Tadej Pogacar is. Ahogyan a TV2 a múlt héten beszámolt róla, Andreas Leknessund is látható lesz a verseny rajtjánál, amennyiben nem történik semmi váratlan az éppen zajló svájci versenyen, ahol lenyűgöző teljesítményt nyújtott kedden. Edvald Boasson-Hagen évek óta a verseny résztvevője. Ha rajthoz áll a nyáron, ő lesz az a norvég, aki eddig a legtöbbször részt vett a Tour de France-on. A Tour a terveim között szerepel, majd meglátjuk, hogy kivisznek-e. A Tour de Suisse után hozzák meg a döntést, hogy melyik csapatot küldjük ki a Tour de France-ra – mondta. A Team TotalEnergies versenyzőjének tavaly nem sikerült valami jól a Tour, és haza kellett mennie, miután nem érte el a rendkívül megterhelő 15., andorrai szakasz időhatárát. Grøndahl Jansen bizonytalan, Hagen kételkedik Amund Grøndahl Jansen az elmúlt négy évben biciklizett a Tour de France-on, de tavaly nehéz helyzetbe került, és fel kellett adnia a versenyt a 16. szakasz előtt. A Team BikeExchange-Jayco versenyzője nemrég teljesítette a Critérium du Dauphinét, de 2022-ben eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt. A 28 éves sportolónak ugyanakkor fontos szerepe van a csapat sztárversenyzője, Dylan Groenewegen felemelkedésében, ami megerősítheti Grøndahl Jansen esélyeit a Tour de France-ra. Carl Fredrik Hagen reménykedett abban, hogy bekerül az Israel-Premier Tech csapatba, azonban a koronavírus-megbetegedés a Tour of Norway után alighanem elrontotta ezt a lehetőséget. Már múlik, azonban a Covid-19 most nagyon rosszkor jött. Az egész Tour of Norway-t úgy teljesítettem, hogy bennem volt a betegség. A mostani Tour-ral nem tudom, mi lesz, de valószínűleg nem leszek ott. Bár történhetnek dolgok – mondja Odd Christian Eiking (EF Education-EasyPost) elárulta a TV2-nek, hogy a Tour most nem szerepel a programjában, miután a tavaszt elrontotta egy esés a Liège-Bastogne-Liège-en. Sven Erik Bystrøm (Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux), Marcus Hoelgaard (Trek-Segafredo) Tobias Foss (Jumbo-Visma) és Jonas Iversby Hvideberg (Team DSM) szintén olyan csapatok tagjai, amelyek szerepelnek a Tour-on, de különböző okokból egyikük sem vesz részt a versenyen ebben a szezonban. Forrás: TV2

  • Hivatalos a klubváltás

    A világ legrosszabbul őrzött titka nem titok többé. 2022. június 13-án Erling Braut Haaland 2027-ig szóló szerződés kötött a Premier League-ben címvédő (de még mind nullaszoros BL-győztes) Manchester City csapatával. A klub hivatalos honlapjának adott interjújában elmondta, hogy azért jött, hogy gólokat lőjön, kupákat nyerjen és focistaként tovább fejlődjön. Majd azt is leszögezte, hogy ez egy nagy nap számára és a családjának is (2000 és 2003 között Haaland-papa, Alf Inge Haaland is a manchesteri világoskékeket erősítette). Ami a piszkos anyagiakat illeti, Erling heti kb. 4,5 millió koronát (kb. 450.000 euró) fog keresni, az átigazolásért fizetett teljes összeg pedig 610 millió korona, átszámítva kb. 61 millió euró. Megjegyzés: A cikk szerzője rendkívüli módon elfogult Liverpool-szurkoló, aki ebből nem is hajlandó titkot csinálni. Forrás: VG

  • Retusált reklámok új jelölése

    Július 1-jétől szigorodnak a fizetett reklámozás szabályai. Kjersti Toppe, család- és gyermekügyi miniszter örömmel nyilatkozott a változásról, ugyanis a reklámok rendkívül nagy hatást gyakorolnak a gyermekekre és fiatalokra. A júliusi határidőt követően minden fizetett reklámot a minisztérium által készített logóval kell ellátni, ahol a fénykép vagy videó készítését követően bármilyen retusálás történt a benne szereplő személyeken, legyen az testméret, alak vagy bőr retusálása. A szabály a szociális média influenszereire is vonatkozik, amennyiben fizetett hirdetést tesznek közzé. A logót a kép vagy videó bal felső sarkába kell elhelyezni, és a teljes kép 7%-át kell kitennie. A logó használatát a norvég fogyasztóvédelem fogja ellenőrizni. A használat elmulasztása először figyelmeztetést, majd bírságot von maga után. Forrás: Regjeringen

  • Nasjonalmuseet, a Nemzeti Múzeum

    Június 11-én nyílt meg a skandináv régió legnagyobb nemzeti múzeuma Oslóban. A hatalmas, modern épületben egy fedél alatt találjuk a klasszikus, modern, kortárs művészet, ipari formatervezés és építészet kiállításait. A több, mint 80 kiállítási terem kínálata gazdag: klasszikus műtárgyak az ókorból, középkori kárpitok, kínai császári porcelánok, Vigeland szobrász művei, a Sikoly egyik verziója, Matild és Szonja királyné ruhái, számi műtárgyak és rengeteg kortárs alkotás is található. Néhány érdekesség: A múzeum tulajdonában lévő 400 ezer műtárgyból kb. 6500-at állítottak ki. A kiállítás összterülete 10 ezer négyzetméter. A bejárat közelében Máret Anne Sara kortárs művész alkotását, egy kétszáz rénszarvaskoponyából készített függöny található. A művész ezzel emelte fel szavát az ellen, hogy a norvég kormány 2013-ban kényszerleölést rendelt el a rénszarvasállomány korlátozására. A múzeum igazgatója Karin Hindsbo, dán művészettörténész. Az építészeti munkát a nápolyi székhelyű Klaus Schuwerk és egy berlini iroda végeztet. A koncepció alapgondolata a “visszafogottan monumentális” volt. A múzeum építése rendkívül hosszú időt vett igénybe. Eredetileg 2020-ra tervezték a megnyitást, de a projekt kifutott a költségvetésből, és a norvég kormánynak plusz támogatást kellett nyújtania. Az épület teljes költsége végül 600 millió euró (kb. 237 milliárd forint) volt. A múzeum teljes területe 56 ezer négyzetméter. A múzeum tetején található egy különleges fénycsarnok, ahova az időszaki kiállításokat tervezik. A falakat 9 ezer energiatakarékos LED izzó világítja meg, így több km-ről is látszik az épület éjjelente. Fontos szempont volt az energiahatékonyság maximalizálása, ezért a fűtéshez és a hűtéshez a közeli Oslo-fjord vizét használják. A kortárs kiállítás között található egy ismerősöm, Sayed Sattar Hasan két műve is: a brunost című kép, és egy vikingsisak, ami Grandiosa pizzadobozból készült. A Nemzeti Múzeumnak van magyar vonatkozása is, a kávézó főbaristája Szabó Csilla. Forrás és képek: Nasjonalmuseet

  • 38 nap után kidobták a hadseregből - a NAV-tól kellett segítséget kérnie

    Kenneth Folåsen (21) a BI hallgatója egyike annak a több mint 30 fiatal, multikulturális hátterű norvégnak, akik úgy gondolják, hogy a hadsereg tönkretette felnőtt életük kezdetét. A VG korábban írt már Pardis Hafezinejad (19) és Daniel Øren (21) esetéről, akik mindketten azt mondják, hogy azért vesztették el helyüket a felsőoktatási intézményben, mert több mint egy évet kellett várniuk a biztonsági átvizsgálásra. Többen azt mondják, hogy hónapokig vártak, és csak nem sokkal a szolgálatba lépés előtt kapták meg az elutasításról szóló végzést. Azt mondják, úgy érzik, hogy a norvég honvédelem becsapta és félrevezette őket. A norvég-orosz Folåsen elmondása szerint 2020 januárjában kezdhette meg sorkatonai szolgálatát, de 38 nappal később kidobták, miután oroszországi családi háttere miatt még mindig nem tudtak neki biztonsági engedélyt adni. Folåsen azt mondja, mint mindenki más, a megadott helyen és időben megjelent, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát, és el is helyezték a Bardufossnál. Nagyon jól érezte magát és nagyon motivált volt. Rengeteg új barátot szerzett és élvezte a kihívásokat. Bevonulása után nem sokkal ki is nevezték csapatparancsnoknak, azonban egy hónappal a sorkatonai szolgálatának megkezdése után egy hadnagy félrehívta, fegyverét azonnali hatállyal lefoglalták, és egy olyan épületbe vitték, ahol azelőtt még soha nem járt. Olyan emberekkel találta magát egy szobában, akikkel azelőtt még soha nem találkozott és csupán annyit mondtak neki, hogy ki van rúgva, mert a biztonsági engedélyét nem hagyták jóvá. Folåsen édesanyja orosz, édesapja pedig norvég, így ő norvég-orosz kettős állampolgár. Gyermekkorában többször járt Oroszországban rokonlátogatás céljából, de azt mondja, nincs politikai kapcsolata az országgal. Ezt az információt soha nem titkolta, a katonai szolgálatra való jelentkezési lapján is feltüntette. A VG megkérdezte a hadsereg véleményét Kenneth Folåsen ügyével kapcsolatban, azonban azt válaszolták, hogy Kenneth ügyét nem kívánják kommentálni, azonban egy általános nyilatkozatot adtak ki: Vegard Norstad Finberg a hadsereg szóvivője azt nyilatkozta, hogy a fegyveres erők nagy hangsúlyt fektetnek a biztonsági átvizsgálás során felmerülő bizonytalanságok csökkentésére, azonban még nem sikerült minden felmerülő problémát kiküszöbölniük. Fontosnak tartják megemlíteni, hogy sajnálatos, hogy a szolgálatban lévő katonák félrevezetve és félretájékoztatva érzik magukat. Folyamatosan dolgoznak a helyzet javításán, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő. Forrás: VG

  • Százéves norvég technológia mentheti meg Indiát

    Indiában a mai napig fontos téma az áram, ugyanis kb. 800 millióan szénenergiából szerzik be, és hozzávetőlegesen 126 millióan kénytelenek áram nélkül élni. Egy indiai üzletember, Siddharth Mayur egy hidrogéngyárat vezet norvég partnereivel együtt. Indiai hajók számára állítanak elő elektromosságot hidrogéngázból. Mayur szerint Norvégiában a tudás és a pénz áll rendelkezésre, Indiában pedig a világ legnagyobb piaca nyújt jó feltételeket ahhoz, hogy elterjedhessen a technológia. Elegendő napenergiával rendelkezik az ázsiai ország ahhoz, hogy a hidrogént globális megoldássá tegye a jövőben, Európához képest féláron. 1927 és 1929 között a Hydro norvég vállalat hidrogéngyárakat épített Notoddenben és Rjukanban. A hidrogéngázt műtrágya és alumínium előállítására használták. Norvégia pontosan tudja, hogyan kell előállítani, tárolni, szállítani és villamosenergiává alakítani a hidrogént. Narendra Modi, India miniszterelnöke kijelentette, hogy az ország a hidrogéntermelés és hidrogénexport globális központjává fog átalakulni, valamint 2070-re nulla kibocsátású ország lesz. India célja, hogy 2030-ig 5 millió tonna hidrogént állítsanak elő, ami körülbelül a fele az EU-s céloknak. Az indiai h2e Power és a norvég Alma Clean Power vállalat együttműködése egyike a tavasszal megkötött nyolc indiai-norvég hidrogén-megállapodásnak. Négy megállapodást a norvég Greenstat Hydrogen írt alá indiai kutatókkal és hatóságokkal, hogy közösen együttműködve ösztönözzék a piaci szereplőket arra, hogy zöld energiára váltsanak. Ha ezt sikerül elérni, akkor Norvégiában a hidrogéntechnológia hatalmas exportágazattá válhat. Ma India a világ egyik legnagyobb megújuló energia piaca. Ennek ellenére a megújuló energiára vonatkozó globális befektetések mindössze 2 százalékát kapja. Mayur úgy véli, hogy a hidrogén 2050-re India energiaszükségletének 30-40%-át fedezni tudja majd. Forrás: NRK

  • A háziorvosválság az egészségügy kudarcához vezethet

    A háziorvosi rendszer válsága a veszélyeztetett csoportok egészségügyi ellátását fenyegeti. A Dagens Medisin azt írja, hogy egy ellenőrzés során komoly problémát fedeztek fel az egészségügyi ellátórendszerben, és a legnagyobb probléma a háziorvosi rendszerrel van. A rendszerből több, mint 150 000 háziorvos hiányzik. A jelentésben számos példát említenek: az idős, többféle betegségben szenvedő páciensek nem jutnak stabil háziorvosi felügyelethez, késik a daganatos megbetegedések diagnosztizálása és a kezelés után nem követik nyomon a súlyos betegeket. Marte Kvittum Tangen, a Norvég Általános Orvosi Szövetség vezetője (NTB) azt mondta, hogy azok a problémák, amelyeket a mostani jelentésben feltártak, egy újabb indokot jelentenek arra, hogy a lehető leghamarabb szükségesek olyan intézkedések, amelyek véget vetnek a “háziorvosválságnak”. Forrás: VG

  • Varázsgombáznak a rabok a börtön udvarán

    Legalább 15 éve jelentenek problémát minden ősszel az Åna-börtön (Nærbø, Rogaland megye) udvarán előbújó hallucinogén gombák, és ugyanennyi ideje büntetik a fogyasztásukért a rabokat. A Norvégiában a természetben is előforduló badargombák kábítószerként használhatók. A Jussbuss elnevezésű jogvédő szervezetet még az ősszel kereste meg az egyik büntetésre ítélt fogvatartott, aki már a fogvatartás megkezdése előtt is szenvedélybetegségekkel küzdött. Ebben a börtönben ezért a vétségért három napra eltiltják az érintett rabot a napi egy órás levegőzéstől, amit ők túlzásnak tartanak, ezért az ombudsmanhoz fordulnak. 2019 óta tíz fogvatartott kapta ezt a büntetést. Egy korábbi felmérés szerint a norvég börtönben tartozkodó elítélteknek csaknem a fele kábítószer-élvező volt. Az addiktológus szakemberek véleménye szerint egy drogfüggő személy számára lehetetlen feladat elkerülni a fogyasztást, ha a szer könnyen elérhető, mint a jelen esetben is. A fogyasztás megakadályozása a börtön feladata. A börtön igazgatója nyilatkozatában kijelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy az udvaron kevesebb gomba teremjen, azonban lehetetlen teljesen kiirtani. Ugyanakkor a megoldást abban látja, hogy a továbbiakban az érintett raboknak lehetőséget biztosít a börtön más területén a levegőzésre, és több beszélgetést is szerveznek majd a kábítószerező elítéltekkel. Forrás: NRK

  • Durek Verrett szerint az emberek nem akarnak egy színes bőrű férfit látni a királyi családban

    A friss jegyespár, Durek Verrett és Märtha Louise azt mondják, hogy eljegyzésük bejelentése óta rengeteg gyűlölködő üzenetet és halálos fenyegetést is kaptak. Az Instagramon élő adásban beszéltek eljegyzésükről, illetve - többek között - a rasszizmusról is. Durek Verret az élő bejelentkezésben elmondta, hogy több okból kifolyólag támadják őket. Az emberek nem akarnak fekete férfit a királyi családba, hisz soha nem voltak feketék az európai királyi családok történetében. Van, akinek azzal van problémája, hogy Märtha nő, vagyis nem választhat azt, akit akar. Ha férfi lenne és színes bőrű nőt választana, az teljesen más dolog, hisz a férfiak azt választanak, aki akarnak (nézzük csak meg az angol királyi családban Harry herceget, aki félvér nőt választott élete párjául), azonban olyan, hogy egy hercegnő színes bőrű férfit választ, még nem fordult elő, és az embereknek nehéz elfogadni ezt a tényt. Märtha Louise elismerte, hogy az elmúlt napok történései felnyitották a szemét és beismerte, hogy "fehér kiváltságai" naivvá tették. Keddi sajtóközleményében a pár jelezte, hogy az esküvő időpontját még nem tűzték ki, de mindenkit időben tájékoztatni fognak, addig is élvezik szerelmes napjaikat. Forrás: VG

  • Egyre több norvég él 100 évnél tovább

    Ma háromszor annyi százéves él Norvégiában, mint 20 évvel ezelőtt. Ennek az egyik oka az, hogy a norvégok egyre jobban odafigyelnek az egészségükre. Változtattunk azon, ahogyan a mindennapi tevékenységeinket végezzük – mondta Bjørn Guldvog, az Egészségügyi Igazgatóság egészségügyi vezetője. Az SSB adatai szerint jelenleg 1309 százéves vagy annál idősebb ember él Norvégiában. Ez 857-tel több, mint 2002-ben volt. Az idős emberek száma is növekszik: 2012-ben 736 százéves volt, 2017-ben ez a szám 945-re nőtt. Több tényező Arról van szó, hogy mit eszünk, hogy nem dohányzunk annyit, mint azelőtt, és hozgy fizikailag aktívak vagyunk – mondta Guldvog. Ha a nemeket figyeljük, a nők élnek a legtovább. A mai százévesek közül 1080 nő és 229 férfi. Nem igazán tudjuk, miért vannak ezek a különbségek. De valóban megfigyelhető egyfajta különbség a betegségek előfordulásában az egyes csoportoknál. Mind a rák, mind pedig a szív- és érrendszeri betegségek esetében elmondható, hogy a fiatalabb férfiakat nagyobb mértékben érintik, mint a nőket – tette hozzá. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy az életmóddal áll összefüggésben. A genetikának nagy szerepe van, de más tényezőknek is: hogy mit eszünk az életünk során, hogy nem dohányzunk, hogy fizikailag aktívak vagyunk, és hogy mértékkel fogyasztunk alkoholt. Ha ebben jók vagyunk, nagyobb az esélye, hogy hosszabb életet élünk – következtetett Guldvog. Forrás: Norway Today

  • Füves meglepetés Ruudnek

    A French Openen bemutatott parádés menetelése után Casper Ruddnek semmi nem jött össze a londoni Queen’s Clubban rendezett ATP500-as tornán. A norvég teniszcsillag ugyanis már az első körben búcsúzni kényszerült, miután két szettben 7-6 7-6-ra kikapott az amerikai Ryan Penistontól. A világranglistán 180-ik amerikai játékos nem sokkal a mérkőzés után úgy nyilatkozott a szervezőknek, hogy egészen egyszerűen nem hiszi el, micsoda álomszerű győzelmet aratott. Ami viszont csak még kínosabbá teszi a világranglistán ötödik Ruud kiesését, hogy ezen a tornán ő volt az első számú kiemelt. Ez egy jó felkészülés lett volna a június végén esedékes wimbledoni tornára, ahol a norvégok egyes számú teniszcsillaga eddig kétszer indult el (2019 és 2021), és mindkétszer az első körben esett ki. Forrás: VG

  • Betétdíj a fagyipapírra?

    A Hennig-Olsen Ice úgy döntött, betétdíjat vezet be a fagylaltok csomagolására, bár némileg másképp, mint a műanyag palackok esetében. Annak ellenére, hogy a jégkrémeket árusító helyeken mindenhol ki vannak helyezve szemetesek, mégsem mindenkinek sikerül beletalálnia az erre a célra rendszeresített ládákba, ezért a Hennig-Olsen Ice egy olyan ösztönző rendszert tesztel, ahol vásárlóik a mobiljukkal könnyedén “zálogba adhatják” a jégkrém papírt. Dobd oda a szemetet, ahová való, és kapd vissza a pénzedet! (Jégkrémenként 40 øre-t.) Ehhez mindössze a Bower nevű mobilos alkalmazást kell letölteni, majd beolvasni a vonalkódot a jégkrém csomagolásáról. Az applikációba azt is meg kell jelölni, hogy mikor tervezzük kidobni a jégkrém papírt, ugyanis a geokódolással ellátott alkalmazás látja, hogy épp egy szemetes közelében vagyunk-e. Forrás: VG

  • Norvégia-Svédország – A Visszavágó

    Miután június 5-én Norvégia komoly bravúrt végrehajtva fociban idegenben legyőzte Svédországot, június 12-én eljött a visszavágás ideje Svédország számára. Ám a dolgok úgy alakultak, hogy Norvégia az Ullevaal-stadionban 24 ezer néző előtt ismét megverte a svédeket, ezúttal 3-2-re. A norvégok már a 10. percben előnybe kerültek, rendkívül meglepő módon Erling Haalnd góljával, az újdonsült Manchester City-játékos az 54. percben tizenegyesből megduplázta a norvég előnyt. A 62. percben Emil Forsberg révén szépítettek a svédek, Alexander Sørloth a 77. percben visszaállította a kétgólos norvég előnyt, a svédek a 90+4-ik percben ismét szépítettek, ezúttal a magyar származású Viktor Gyökeres köszönt be. Ezzel alakult ki a 3-2-es végeredmény. A duplázó Haalandot saját elmondása szerint elégedettséggel töltötte el, hogy a szezon utolsó meccsén legyőzték a svédeket. Ståle Solbakken szövetségi kapitány is rendkívül büszke fiaira, akik 4 meccs után 10 ponttal vezetik Nemzetek Ligája-csoportjukat. A szakvezető szerint ez hatalmas teljesítmény, különösen a két idegenbeli meccs fényében (Norvégia eddig idegenben verte Szerbiát és Svédországot is). Forrás: Dagbladet

  • A pihenőhét még sosem volt ennyire fontos

    A nyári szünet előtti utolsó hét idén fontosabb, mint valaha, mondta az Oktatási Szakszervezet (Utdanningsforbundet). Kevés iskola és sok szórakozás, mondja a szülői munkaközösség (Foreldreutvalget). Az utolsó hét nagyon jópofa. Nem kapunk leckét, és édességet viszünk magunkkal – mondja Mathilde Alexandra Thuestad (13), a haugesundi Håvåsen iskola 8. osztályos tanulója. Annak ellenére, hogy nagyra értékeli az utolsó hetet, meglenne nélküle is. Ebben egyetért vele Sanna Sarromaa közíró, tanár is. Erősen támadja a tanév utolsó heteit, amelyeket ő úgy emleget, mint „két hét hülyeség”. Az Oktatási Szakszervezet teljesen más állásponton van ebben az ügyben. Sok a tanulás a pihenésben Azt kell, hogy mondjam, ez a hét fontosabb idén, mint valaha. Két évi pandémián vagyunk túl – mondja Gunn Reidun Tednes-Aaserød a rogalandi Oktatási Szakszervezet vezetője. De sok szülőnek az a benyomása, hogy sok a pihenés és kevés a tanulás. Ha a szülők bejönnének az osztályterembe és maguk néznék meg, látnák, hogy sok tanulás van abban, amit ők pihenésnek hívnak. Tednes-Aaserød szerint az nem fér bele, hogy hamarabb elkérjék az iskolából a gyerekeket annak érdekében, hogy olcsóbban utazhassanak külföldre, de különbséget kell tenni azok között, akiknek a világ más részein élnek a rokonaik, és azok között, akik délre akarnak utazni, mert pár ezerrel olcsóbb. Nincsen központi statisztika az iskolából való távolmaradásról azon túl, amit a 10. osztályból való távozásról tartanak számon. Települési szinten sincsenek adatok. A legnagyobb városokból néhány iskolaigazgató azt mondta az NRK-nak a tanév vége előtt egy hónappal, hogy pár kérelem érkezett. A szám átlagos volt az elmúlt öt évben. A stavangeri Læringsmiljøsenteret tanársegédje, Johannes Nilsson Finne úgy véli, az utolsó hét azt eredményezheti, hogy a diákok többet tanulnak. Ha időt fordítunk arra, hogy az összetartozáson és a kapcsolatainkon dolgozzunk, nagyon megtérül, mind a biztonságos és jó környezetet, mind a tárgyi eredményeket illetően - mondja. Egy szegényebb iskola A haugesundi Håvåsen iskolában iskolán kívüli tevékenységek folynak az utolsó héten, például fürdőzés és biciklitúra. A 8. osztályos Stine Eriksson (13) nem örülne, ha nem lennének ilyen hetek. Szeretnék ilyen napokat. Jó a barátságnak. Nem én fizetek a nyaralásért, szóval nekem nem számít – mondta. Stine és Mathilde Alexandra egyik tanára úgy gondolja, az utolsó hét fontos a diákoknak. E nélkül a hét nélkül szegényebb lenne az iskola – mondja. Forrás: NRK

  • Malala Norvégiába jön

    A Nobel-békedíjas Malala Yousafzai hamarosan Norvégiába érkezik, hogy több politikussal, többek között Henrik Thune külügyminisztériumi államtitkárral találkozzon. Aamir Sheikh politikus meghívására jön Malala Oslóba, ahol a találkozók egyik fő témája az oktatás lesz. Aamir Sheikh politikus nevéhez kötődik a Dialógus a Békéért Alapítvány létrehozása, amit számos kritika ért, többek között az, hogy a szaúd-arábiai Muszlim Világliga (MWL) több millió koronával támogatta az alapítvány létrehozását. A pakisztáni születésű Malala az emberi jogok védelméről, a lányok oktatáshoz való jogáért folytatott harcáról és a pakisztáni nők jogainak javítása iránti elkötelezettségéről ismert. A tálibok legutóbbi oslói látogatásuk során többek között Thune államtitkárral találkoztak, ahol több ígéret is elhangzott. Az egyiket már nyíltan meg is szegték, miszerint a tálibok biztosítják a lányok oktatáshoz való jogát. Jelenleg az afgán lányoknak 12 éves korukig van joguk iskolába járni. Malala akkor vált világszerte ismertté, amikor 15 évesen fejbe lőtték a tálibok, amikor az iskolából hazafelé tartott az észak-pakisztáni Swat-völgyben. Csodával határos módon túlélte a támadást, és Birmingham városába utazott, ahol orvosi kezelésben részesült. Később a családja is követte. Azóta filozófiát, politikát és közgazdaságtant tanult az Oxfordi Egyetemen. Forrás: Norway Today

  • Új tengeri szélerőműparkot terveznek Bergenen kívül

    Az Equinor társaság partnereivel (Petoro, TotalEnergies, Shell és ConocoPhillips) új tengeri szélerőműparkot terveznek Bergenen kívül, ami 2027-re készülhetne el. Ez a létesítmény árammal tudná ellátni a Troll és Oseberg mezőket, és az innen származó gázokat felhasználó bergeni Kollsnes gázüzemet. Az Equinor jelentése szerint a park körülbelül 1 gigawatt kapacitással és 4,3 terawattóra éves termeléssel rendelkezhet. A terv az, hogy a partnerek olyan áron vásárolják meg az áramot, amely lehetővé teszi a Trollvind nevű szélerőmű megépítését, így a felek olyan kereskedelmi modelleket vizsgálnak, amelyekben a Trollvind minden egyéb pénzügyi támogatás nélkül ad el energiát a Troll és az Oseberg létesítményeknek, valamint a kollsnesi üzemnek – írja az Equinor. A szélerőmű kilowattóránként kevesebb mint 1 koronáért tud majd áramot szolgáltatni a becslések szerint. A projekttel így segítenék az olaj- és gázberendezések villamosítását. A beruházásról 2023 folyamán hoznak majd határozatot. Mind az NHO vezetője, mind a Zero környezetvédelmi szervezet üdvözli a tervezetet és remélik, hogy a hatóságok gondoskodnak majd a keretfeltételek stabil és gyors megteremtéséről. A Zero szerint is fontos az olajmezők villamosítása a klímacélok eléréséhez, és ehhez nagyon jó megoldás a szélerőmű park létesítése. Mindehhez az Industri Energi vezetője azt is hozzáteszi, hogy a villamosítással meghosszabítanák az olajplatformok várható élettartamát is, továbbá áramot biztosítanának egy mára már igencsak áramra szorult Európának. Forrás: E24

  • A Menedékházban elfogy az élelmiszer: a sorban állók nagy része ukrán

    Február óta duplájára nőtt az ételosztásra váró sor hossza a Menedékházban (Fattighuset), és a sorban állók többsége ukrán. A civil szervezet a honlapján azt állítja, rendszeresen előfordul, hogy elfogy az élelmiszer, mielőtt mindenki sorra kerülne. Az ukrán menekült, Elena Kursa (53) a Klassekampennek nyilatkozva elmondta, hogy három hónap telt el attól az időponttól kezdve, amikor Norvégiába érkezett, addig, amíg megkapta a Norvég Bevándorlási Igazgatóságtól (UDI) a tartózkodási okmányokat és a N AV-tól a szociális segélyeket. Hogy eltartsa magát és tinédzser fiát, flakonokat gyűjtött, és beállt az ételosztásra várók sorába a Menedékházban. - Minden alkalommal vannak új arcok, és az újak mind ukránok – mondja Anne May Agerup diakónus a Klassekampennek. A Klassekampen hat, a sorban várakozó ukránt kérdezett meg. Valamennyien azt mondták, hogy csak mostanában jött meg a NAV-támogatás. A támogatás egyszeri kifizetés volt, amely 3000 NOK és 11000 NOK között változott. Közülük mindössze ketten nyilatkoznak úgy, hogy az önálló lakhatásukhoz is kaptak segítséget a NAV-tól. Jansen Solvang, a Menedékház igazgatóságának elnöke sürgeti a norvég hatóságokat, hogy nézzenek szembe a menekülthelyzet okozta kihívásokkal. Forrás: UTROP

  • Reptéri sztrájk

    A reptéri dolgozók június 18-a hajnalától sztrájkba kezdenek. Az NHO (Norvég Vállalatok Szervezete) szerint a sztrájkolók irreális bérkövetelései teljesíthetetlenek. A sztrájkban jelenleg 31 alkalmazott vesz részt, ami természetesen érinti a SAS, a Wideröe és a Norwegian cégeket is, ez azonban szerencsére egyelőre nincs hatással ezen légitársaságok járatainak menetrendjére. Ennek ellenére előfordulhat némi káosz a reptereken, ezért megkérnek minden utast, hogy egy jó adag türelemmel felvértezve készüljenek az utazásra. A légitársaságok szóvivői arra kérik az utasokat, hogy kísérjék figyelemmel a honlapokon megosztott információkat, itt ugyanis minden esetleges változásról értesülhetnek majd. Hétfő reggeltől további 75 dolgozót készülnek bevonni a sztrájkba, azt viszont egyelőre nem lehet megjósolni, hogy ez mennyiben befolyásolja majd a légiközlekedés alakulását. Forrás: NRK

  • Norvég egyetemek a nemzetközi ranglistán

    Az Oslói Egyetem már majdnem bekerült az első száz közé az egyetemek nemzetközi rangsorában, az UiT sorozatban ötödik éve egyre hátrébb kerül a sorban. A QS World University Ranking tizenkilencedik kiadása szerint négy norvég egyetem van a világ 1418 legjobbja között – írja a felsőoktatással és kutatással foglalkozó Khrono online újság. Közülük az Oslói Egyetem áll az élen. A főváros legrégebbi egyeteme mára a 101. helyet foglalja el, egy hellyel előrébb van, mint tavaly. Zsinórban az ötödik éve javít a helyezésén, de még mindig egy kicsit el van maradva a 2014-es csúcstól, amikor a 89. helyen állt. Az volt az egyetlen év eddig, amikor bekerültek az első százba. A Bergeni Egyetem zsinórban harmadik éve esik vissza, a tavalyi 199. helyről a 207. helyre. Az NTNU viszonylag stabilan szerepelt a listán az elmúlt években, miután 2018-ról 2019-re több mint száz helyet esett vissza. 2015-ben az egyetem a 246. helyen állt, a legutóbbi rangsorban a 369. helyről a 352. helyre kúsztak fel. Az UiT Norway Arctic University 2012-ben a 304. helyen állt, most pedig a 440., miután sorozatban ötödik éve esik vissza. Ez az eddigi legalacsonyabb rangsorolásuk. Svédország nyolc egyeteme szerepel a listán. Közülük kettő van a legjobb száz között – a stockholmi Királyi Műszaki Intézet a 89. helyen és a Lundi Egyetem a 95. helyen. Öt dán egyetem szerepel a listán – a Koppenhágai Egyetem az egyetlen az első száz között. Az egyetem a skandináv országok közül a legmagasabban, a 82. helyen áll. Kilenc finn egyetem található a listán. Ezek élén a Helsinki Egyetem áll a 106. helyen. A lista elejét a brit és az amerikai egyetemek uralják. Az egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technology zsinórban tizenegy éve áll a csúcson. Az idei listán őket a brit Cambridge-i Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem követi. Forrás: Forskning

  • 47 kg hasist találtak tinédzsereknél

    Két tinédzser is van a négy vádlott között egy Tromsban végrehajtott, nagyszabású kábítószer-akció után. A rendőrség aggódik amiatt, hogy a fiatalok szervezett bűnözői csoportokhoz – egy svéd, malmöi hálózathoz - kapcsolódhatnak. Aggasztó, hogy a fiatalok ilyen súlyos kábítószerügybe keveredtek, mind életkorukat, mind a lefoglalt kábítószer mennyiségét tekintve. Az eladások nagy része a közösségi médián, különösen a Snapchaten keresztül történik. Forrás: NRK

  • Irány az elődöntő

    Készülhet a strandröplabda-VB elődöntőjére az Anders Mol-Christian Sørum páros, miután meggyőző játékkal 2-0-ra megverték a brazil Alison-Guto párost. A norvégok egyszeres olimpiai bajnokaira egy újabb brazil kihívó vár, mégpedig az Andre-George kettős. Sørum a sikerrel megvívott negyeddöntő után a Viaplaynek elmondta, hogy mindent meg fognak tenni a döntőbe kerülésért. A meccset a brazilok kezdték jobban, és az első szettben már 10-7-re is vezettek, ekkor időt kértek a norvégok. 16-15-re és 17-16-ra is az Alison-Guto páros vezetett, a norvégok 19-19-re egyenlítettek, majd a Mol-Sørum páros 22-21-nél átvette a vezetést, majd végül 23-21-re az első szettet is behúzták. A második szettre alaposan visszaesett a brazilok teljesítménye, és a norvég pár egy 4-0-s rohammal indított, majd már 10-3-ra is elléptek. Innen még 11-6-ra visszajött az Alison-Guto páros, de a végkimenetel ezen a ponton nem volt kétséges. A Viaplay szakértője, Jørre Kjemperud ekkor jelentette ki egyértelműen, hogy ez a meccs meglesz. Végül igaza lett, a második szettet (21-13) és ezzel a meccset is (2-0) meglepően simán nyerte Mol és Sørum. Forrás: VG

  • Érkezik a norvég eper

    A keleti országrész egy része már élvezheti az első kosár epreket. Azonban a kevés és exkluzív gyümölcs eleinte magas árral fog járni. A norvég eper már eljutott a boltok polcaira Stavanger környékén, és a keleti országrészben az első gyümölcsöket a hét közepén kezdik el árulni a Mega-boltjainkban – mondta Atle Olsen a Coop Norgétől egy sajtótájékoztatóban. Az élelmiszer üzletlánc szerint várhatóan június vége felé lesz elérhető az ország minden lakója számára az eper, amennyiben az időjárás és a szél is úgy akarja. Eddig megvoltak a növekedés optimális feltételei a gyümölcsök számára, és a szezon kezdete jónak ígérkezik, édes és ízletes gyümölcsökkel – mondta Olsen. Az eper főszezonja Norvégiában általában nem kezdődik el július második heténél korábban. Akkor majd az árak is vissza fognak esni. Most az elején az ár magas lesz az alacsony mennyiség miatt, a Coop szerint. De ez hamar megváltozhat. Ha meleg időjárásunk lesz, az nagyobb mennyiséget és alacsonyabb árakat fog eredményezni – mondja Olsen. Forrás: TV2

  • Norvég bravúr Svédországban

    A szerbek idegenbeli legyőzése után újabb csodaszámba menő sikert ért el Norvégia, miután a Nemzetek Ligája második fordulójában Svédországhoz látogatott, és három ponttal távozott Stockholmból. Ráadásul 17 év után először sikerült legyőzni a svédeket. Ståle Solbakken legényei már a 20. percben vezetést szereztek a nagy rivális ellen, nagyon meglepő módon Erling Haaland tizenegyes góljával. A norvég klasszis második félidőben is beköszönt, ezzel 2-0-ra növelve Norvégia előnyét. A svédeknek csak a szépítő találat jött össze, a hosszabbítás első percében, a Manchester Unitedot erősítő Anthony Elanga révén. Haaland mai két találatával rekordot döntött, ugyanis ő lett az első a norvég labdarúgás történelmében, aki zsinórban hét meccsen is betalált. Azonban nem lenne igazi egy meccs két rivális között, ha nem történt volna valami vitatható a meccsen. A svédek közül többen is azzal vádolták meg Morten Thorsbyt, a Sampdoria játékosát, hogy színészkedéssel harcolt ki tizenegyest Norvégiának. Az sem segített a helyzeten, hogy miután sikeresen kiharcolta a büntetőt, Thorsby látványosan megünnepelte a saját alakítását. A gólszerző Haaland is egyetért abban, hogy úgy nézett ki, mintha válogatott csapattársa színészkedett volna. Patrick Ekwall, az Expressen kommentátora a Twitteren adott hangot nemtetszésének, hányingerkeltőnek nevezve Thorsby reakcióját, míg a korábbi kiváló szélső, Fredrik Ljungberg szerint ez az egész egy nagyon rossz vicc. A TV2 stúdiójában Solveig Gulbrandsen védelmébe vette Thorsbyt, szerinte volt elég kontakt ahhoz, hogy be lehessen fújni a büntetőt, és ebben Ståle Solbakken szövetségi kapitány is egyetért. Forrás: NRK

  • Taxilopás Oslóban

    Június 5-én hajnalban három utas megtámadott egy taxisofőrt az oslói Hauketo városrészen. A sofőrt megverték és ellopták a taxiját. Nem sokkal később a rendőrök megtalálták a taxit, ami valószínűleg egy lámpaoszlopnak ütközött, és letartóztattak egy fiatal férfit. A sofőr nem sérült meg súlyosan, azonban az autóban anyagi károk keletkeztek. Forrás: Norway Today

  • A munkaügyi miniszter arra kéri a munkaadókat, hogy ukránokat alkalmazzanak

    Sok cég munkaerőhiánnyal küzd, így Marte Mjøs Persen munkaügyi miniszter most arra kéri a munkaadókat, hogy alkalmazzanak ukrán menekülteket. Több ezer menekült van országszerte, aki tudná és szeretné kamatoztatni a képességeit a norvég munkerőpiacon. Ha erre lehetőséget kapnak, akkor az egy mindenki számára előnyös helyzet lesz - mondja a miniszter. A NAV legfrissebb adatai szerint májusban 1,6%-os volt a munkanélküliség, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint. Egy év eleji felmérés szerint a cégeknél 70 ezer ember hiányzik. A NAV és az IMDi (Integrációs Igazgatóság) a munkaerőpiac szereplőivel közösen összeállított két útmutatót, amelyek segítséget nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik ukrán menekülteket szeretnének toborozni. Forrás: UTROP

  • A svéd rajongók tiltakoztak a „hater Norge”-skandálás ellen

    A svéd szurkolók némelyike úgy döntött, elhagyja a stadiont a Norvégia ellen 2-1-re elvesztett meccs végéhez közeledve, mesélte a Gula väggen vezetője. -Ezt nem támogatjuk Természetesen hangos füttyszó hallatszott a hazai szurkolóktól, amikor Erling Braut Haaland megszerezte a 2-0-ás vezetést Norvégiának a Friends arénában vasárnap este. Az Expressen és az Aftonbladet szerint a gólt „Hater Norge”-skandálás követte. A skandálást rosszul fogadta a „Gula väggen” szervezet, amely utazásokat és találkozókat szervez Svédország nemzetközi mérkőzései kapcsán. - Körülbelül negyedóra volt még hátra a meccsből, amikor harmadszorra hallottuk a „Vi hater Norge” kiabálást. Ezt nem támogatjuk. Ekkor elhagytuk a csoportot – mondja a Gula väggen ügyvezetője, Andreas Richt az Expressennek. Úgy véli, az ilyen kiabálás nem tartozik hozzá Svédország szurkolói kultúrájához. Vita a tizenegyesről Haaland azzal ünnepelte a 2-0-ás gólt, hogy lepisszegte a svéd közönséget, azonban leginkább az 1-0-ás gól volt az, ami vitát váltott ki a bajnokság után. A svédek ugyanis úgy gondolták, minden elveszett, amikor Morten Thorsby büntetést kapott. - Megítélhető volt, mivel hozzáért a labdához. Valószínű azonban, hogy csak így esett el. De hozzáért a labdához, majd elvesztette az egyensúlyát, így nem lehet kijelenteni, hogy nem volt tizenegyes – mondta Ståle Solbakken szövetségi kapitány az NRK-nak. Thorsby maga is rámutatott a meccs után, hogy hozzáért a labdához. - Szerintem a másik játékos elvett tőlem egy nagy gólszerzési lehetőséget, én pedig elveszítettem az egyensúlyomat és elestem. A büntetőhelyzet nem száz százalékosan egyértelmű. Úgy gondolom, helyes döntés volt kiszabni a büntetést - mondta Thorsby az NRK-nak. Forrás: NRK

  • Mitől halnak meg a norvég fiatalok?

    Az Amerikai Egyesült Államokban a 19 évnél fiatalabbak leggyakrabban fegyveres támadás következtében hunynak el. Vajon Norvégiában mi a leggyakoribb halálozási ok? A válasz: nem sok minden. Guttorm Raknes, a Norvég Népegészségügyi Intézet (FHI) kutatója szerint a norvég fiatalok halálozási statisztikája nemzetközi és történelmi perspektívából szemlélve is nagyon alacsony. Tavaly 258, 0 és 19 év közötti fiatal vesztette életét. Raknes hangsúlyozza ugyan, hogy minden egyes haláleset egy tragédia az érintettek számára, de tisztán statisztikai szempontból nem igazán lehet Norvégiánál biztonságosabb helyen felnőni. Az az elvárás, hogy egyetlen 19 év alatti fiatal se hunyjon el, sajnos teljesen irrealisztikus. 2020-ban 39 fiatal halt meg baleset következtében, 2021-ben 37. Balesetek alatt általában forgalmi baleseteket, zuhanás, fulladás, tűz, és mérgezés okozta haláleseteket ért a statisztika. A külső tényezők hatására bekövetkező haláleseteket is több alcsoportra bontják. Egy ezek közül az öngyilkosság és a szándékos önbántalmazás. A legfiatalabbak felülreprezentáltak a statisztikában, ennek oka valószínűleg a születés során bekövetkező komplikációk, veleszületett elváltozások, és súlyos, gyógyíthatatlan betegségek. Tavaly a 258, 19 év alatti halálesetből 107 egy év alatti gyermeket érintett, de még ezzel együtt is elmondható, hogy a nulla évesek körében a halálozási tendencia 1966 óta 87%-kal csökkent. A 15 és 19 évesek korosztályában a leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság volt, tavaly ez 39 fiatalt érintett. Ugyan ez valamivel magasabb szám, mint a 2020-as, de az utóbbi öt évhez képest átlagosnak mondható. 1951-ben még 2412, 19 évnél fiatalabb norvég állampolgár vesztette életét, ehhez képest a tavalyi szám óriási fejlődést mutat. Raknes rámutat arra is, hogy az amerikai statisztikák mögött nem csak az húzódik meg, hogy a fegyveres támadások következtében elhunytak száma növekszik. Ezzel egyidejűleg ugyanis a forgalmi balesetek következtében elhunytak száma jelentősen csökkent, pedig régen ez volt a vezető halálok az Államok területén. Azt is kiemeli továbbá, egy amerikai podcastre hivatkozva, hogy a lövöldözések sajnos többször nagyobb kárt tesznek a gyermekek testében, mint a felnőttekben, így az életmentés sokkal nehezebb ezekben az esetekben, ami a halálozási ráta növekedéséhez vezet. Norvégiában is előfordulnak ugyan fegyverek okozta halálos sérülések, de ezek száma szerencsére elenyészö. Az utøyai esetet leszámítva 2009 óta az erről szóló statisztikák jelentős csökkenést mutatnak. Ennek oka valószínűleg a 2009-ben hozott törvény, miszerint fegyvereket csak zárható szekrényben lehet tárolni. Azóta azoknak a fiataloknak a száma is csökkent, akik fegyverrel vetettek véget a saját életüknek. Forrás: VG

  • Hauger megúszta a büntetést

    Dennis Hauger kiváló versenyzést bemutatva a harmadik helyen zárta a Forma 2 időmérőjét Bakuban. A június 10-i időmérésen az észt Jüri Vips végzett az élen (mindösszesen 0,2 másodperccel volt gyorsabb Haugernél), a második helyet pedig Liam Lawson szerezte meg. De egy darabig úgy nézett ki, hogy Hauger önhibáján kívül elveszítheti ezt az előkelő pozíciót, miután a DAMS izraeli versenyzője, Roy Nissany arra panaszkodott, hogy a boxutcában veszélyesen engedte ki csapata Haugert. Még június 10-én hivatalosan megerősítették, hogy Hauger megtarthatja pozícióját, ám csapatát, a Prema Racinget megbírságolták 10.000 koronára (nagyjából 1000 euróra). A sportág szabályai szerint ez a harmadik rajthely csak a vasárnapi főfutamra vonatkozik, a sprintfutamon ezzel a teljesítménnyel a nyolcadik helyről indulhat (az első 10 fordított sorrendben rajtol a sprintfutamon). Forrás: TV2

  • Oroszok ne dolgozzanak együtt ukrán menekültekkel a befogadóállomásokon

    A norvégiai ukrán egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az orosz katonák által elkövetett szörnyűségeket átélt, és súlyosan traumatizálódott háborús menekültek oroszokkal találkoznak a befogadóállomásokon. Az oroszokat valószínűleg az orosz és ukrán nyelv közötti hasonlóság miatt alkalmazzák, mert hiány van ukránul beszélő emberekből. De Yuliya Haugland pszichológus szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az oroszokkal való itteni találkozás újabb traumát okozhat a menekülteknek. - Ez teljesen abszurd, és azt mutatja, hogy a befogadóállomások fenntartói nem értik az ukrajnai háborút. Az oroszok civileket zaklatnak és gyilkolnak, nőket és gyerekeket erőszakolnak meg, és bombázzák az országot – mondja. A norvégiai ukrán egyesület szerint hatalmas pszichés terhet jelent az ukrán menekülteknek, ha ebben a kiszolgáltatott helyzetben a befogadóállomásokon oroszokkal találkoznak. Haugland a Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) etikai iránymutatásaira hivatkozik, amelyek felsorolják a befogadóközpontok alkalmazottaival szembeni követelményeket, alkalmassági feltételeket. - Ha a kockázatértékelésről és a konfliktusok megelőzését célzó intézkedésekről van szó, az a befogadóállomások felelőssége, nem a munkavállaló saját értékelése alapján történik. Most sem az alkalmazottak, sem a befogadóközpontok nem tartják magukat ezekhez a szabályokhoz. Olyan esetekről is érkeztek jelentések, amikor a befogadóállomások orosz munkatársai inzultálták, becsmérelték az ukrán menekülteket. A háború kezdete óta (február 24.) több, mint 18 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába. Közülük csaknem hatezren telepedtek le norvég településeken, de nagy részük még mindig a befogadóállomásokon várja, hogy lehetősége legyen letelepedni. Az UDI szigorú követelményeket támaszt a befogadóállomásokon dolgozókkal szemben, így nem értik, miért jelentene problémát az ott dolgozók nemzetisége. - Itt az egyéni alkalmasságról van szó, és nem a származásról, hiszen nem azt az országot képviselik, ahonnan származnak – mondja Gro Anna Persheim, az UDI osztályvezetője. Kiemeli, hogy a világ összes konfliktusos területéről érkező menekültek laknak a norvég befogadóállomásokon, és gyakran előfordul, hogy ott olyan emberekkel találkoznak, akik ahhoz az országhoz, népcsoporthoz kötődnek, amelyik megszállta, vagy bántalmazta a népüket. A szerencsétlen helyzetekkel a befogadóállomásokat működtetőknek kell megbirkózniuk, és gondoskodni arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg, és az UDI arra buzdítja őket, hogy ezeket jelentsék is. A menedékkérők érdekvédelmi szervezetének (NOAS) főtitkára, Pål Nesse szerint az ukránoknak együtt kell élniük azzal, hogy oroszok dolgoznak a norvég befogadóállomásokon. Bár ez nehéz lehet nekik, de senkit sem szabad kizárni ebből a munkából a származása vagy nemzetisége miatt. Fontos, hogy a menekültek megfelelő tájékoztatást kapjanak az érkezésükkor, egy általuk ismert nyelven. Mivel sokan közülük nem beszélnek angolul, így – ukránul beszélők híján – az orosz nyelv válik közvetítő nyelvvé, hiszen azt szinte minden ukrán elég jól megérti. Nesse szerint nem ritka jelenség, hogy a menekültek a befogadó országban a “másik oldalról” származó emberrel találkoznak. Ez egy jól ismert jelenség a Szíriából és a volt Jugoszláviából érkező menekültek számára is. Ettől függetlenül a NOAS megérti az ukránok aggodalmát. Úgy véli, hogy minden orosznak, aki részt vesz a menekültekkel kapcsolatos munkában Norvégiában, professzionalizmust, óvatosságot, empátiát és megértést kell mutatnia az ukránok traumájával és reakcióival kapcsolatban. Forrás: NRK

  • Stoltenberg övsömörben szenved

    A Reuters hírügynökség jelentése alapján a korábbi norvég miniszterelnök, jelenlegi NATO főtitkár Jens Stoltenberg jelenleg övsömörben szenved, így le kellett mondania mind a bukaresti, mind a berlini útját. Stoltenberg májusban átesett a koronavíruson, és ennek a következménye lehet a most kialakult övsömör, ami viszketéssel, égető érzéssel és csúnya kiütéssel járhat. A NATO sajtófelelőse ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár otthonról dolgozik, és így távolról fog részt venni a Németországgal és Romániával való megbeszéléseken. Forrás: Nettavisen

  • Mit mondott egy svéd játékos Haalandnak?

    A vitatható módon befújt tizenegyes mellett újabb balhés esetre derült fény a június 5-i Svédország-Norvégia Nemzetek Ligája-mérkőzésen. A meccsen duplázó Erling Haaland lefújás után a TV2-nek elmondta, hogy a meccs hevében a svéd válogatott és az AIK Fotboll középhátvédje, Alexander Milošević nemes egyszerűséggel „ribancnak” nevezte a norvég csatárt, majd megfenyegette, hogy eltöri a lábát. Haaland saját elmondása szerint teljesen biztos abban, hogy ő nem egy ribanc, viszont azt csak remélni tudja, hogy Milošević nem váltja valóra a fenyegetését, és töri el Haaland lábát. A svéd hátvéd az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a pályán „szardobálás” szokott zajlani, és ami ott elhangzik, az ott is marad. Milošević azt is hozzátette, hogy a maga részéről nincs harag, és csak gratulálni tud Norvégiának. Forrás: NRK

  • Margit dán királynő megkapja a norvég királyokról szóló könyv különleges kiadását

    Margit királynő kapott egy példányt a híres Flatøyboka új fordításából a múlt heti ünnepségen az Amalienborg palotában Koppenhágában. A könyvsorozat utolsóként megjelent darabját adták át Margit királynőnek, ebben a régi kézirat le van fordítva modern norvég nyelvre. Az új verzió egyszerűen olvasható izlandi, dán, norvég és svéd nyelven beszélők számára is. A sorozat hatodik kötetét Bård Titlestad, a nemzetközi fordítócsoport vezetője nyújtotta át a királynőnek. A Flatøyboka norvégul 2012-ben, több, mint 600 évvel a könyv megírása után bejelentették, hogy megkezdődik a sorozat első két könyvének fordítása, jelentette be a The Viking Herald. A Flatøyboka északi történetek gyűjteménye a 14. századból. Az izlandi kéziratok legnagyobb és legszebb példájaként emlegetik, de Norvégiában kevésbé ismert. 2012-ben a Saga Bok – egy cég, amelynek célja a sagák korszakából származó norvég kulturális örökség megőrzése és terjesztése – változtatni akart ezen oly módon, hogy belevágtak a mű izlandiról norvégra fordításába. Fontos forrás a norvég viking királyokról A Flatøyboka fontos információkat tartalmaz a norvég viking királyokról, és elengedhetetlen forrásnak tartják a korabeli királyi családokat illetően. Az eredeti könyvet jelenleg az izlandi Nemzeti Levéltárban őrzik, és része az UNESCO világörökségének. A Royal Central hangsúlyozza, hogy a modern uralkodók támogatják a könyv új kiadását. A sorozat első kötetének előszavát, amelyet 2015-ben adtak ki, Margit dán királynő írta, és Harald norvég király szintén hozzájárult az egyik könyv kiadásához. Forrás: Norway Today

  • Könnyebb lesz sürgősségi útlevélhez jutni

    Annak sem kell feladnia a reményt, akinek közeledik a nyaralása, de még nincs érvényes útlevele, mert a jövő héten változások várhatóak a szabályozásban. Május 30-án szigorították azok körét, akik sürgősségi útlevélre jogosultak, de a Rendészeti Igazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium jelentése szerint jövő héttől enyhülhetnek a követelmények annak érdekében, hogy többen juthassanak hozzá ezekhez. Még nem ismert, hogy mik lesznek az új követelmények, és nem reális elvárás, hogy mindenki megkapja, aki igényli, de valószínűleg sokaknak megoldódik majd a gondja, hiszen 30 ezer sürgősségi útlevél van raktáron. A sürgősségi és elsőbbségi útlevelek május végi szigorítása után 90%-al csökkent a kérelmek száma. A rendőrség arra kéri az embereket, hogy ne hívogassák a hivatalokat addig, amíg az új feltételek kidolgozása folyik. Amint elkészülnek, megjelennek az információk a politiet.no oldalon illetve a médiában. Az új feltételek gyakorlati alkalmazása a 24. héttől várható. Forrás: VG

  • Két pont a kukában

    Gyatra első félidei játékot követően a második félidőre látványosan felpörgött a norvég labdarúgó-válogatott a Szlovénia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, miután Solbakken szövetségi kapitány behozta Joshua King és Fredrik Aursnes helyett Alexander Sørlothot és Kristian Thorstvedtet. Ám hiába helyeztek hatalmas nyomást a szlovén kapura, és játszottak a 63. perctől kezdve emberelőnyben, Haalandék nem tudtak túljárni a szlovén kapus, az Atlético Madridot erősítő Jan Oblak eszén, így maradt a 0-0-s végeredmény. Martin Ødegaard csapatkapitány, akit a VG szavazatai alapján a meccs legjobbjának választottak, csalódottan értékelt a TV2-nek. Szerinte az első félidő borzalmas volt, hiányzott a csapatból az átütő erő, a második félidő már jobb volt, onnan már csak a gól hiányzott. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont egyáltalán nem volt kétségbeesve az eredmény miatt, szerinte egy ilyen játék a futball, vannak napok, amikor a labda egyszerűen nem hajlandó bemenni a kapuba. Egil «Drillo» Olsen viszont egyáltalán nem finomkodott. A legendás szövetségi kapitány szerint az első félidőben nyújtott játék az egyik leggyengébb teljesítmény volt, amit ő valaha látott. A norvég válogatott következő Nemzetek Ligája-meccsére június 12-én kerül sor, ekkor hazai pályán játszanak Svédország legjobbjai ellen. Forrás: VG

  • Ismét megnyitott a Trollépcső

    Motorbiciklik és lakókocsik hosszú sora várta, amikor idén június 9-én, csütörtökön végre megnyitották a Møre es Romsdal-ban elhelyezkedő híres-nevezetes Trollstigent - azt az útszakaszt, ami hamarosan 100 éves lesz, és a 18 legszebb norvég út között szerepel a Nasjonale Turistvegane listáján. Ezen az úton a tengerszintről cikcakkban haladva 1000 méter felé emelkedhetünk, és drukkolhatunk, hogy a fékek jól működjenek a lefelé vezető szakaszon. Idén különösen későn került sor a télen mindig zárva tartott út megnyitására, ugyanis májusban egy lavina nagy kárt tett mind az útban, mind egy itt elhelyezkedő kávézó épületében. Valamint amikor a romok eltakarítása megkezdődött, jött egy nagyobb kőcsuszamlás. Azonban mindez már a múlté, a Trollstigent most újra birtokba vették a turisták. Forrás: NRK

  • BankID csalás

    Egy oslói férfit azzal vádolnak, hogy mások BankID-jának használatával 30 autóhitelt vett fel jogtalanul. A 40 év körüli férfi állítólag több mint 11 millió korona értékű gépjárműhitelhez jutott mások bankazonosítójának felhasználásával. A vádirat szerint a férfi 13 személy bankazonosítóját használta fel a hiteligénylés során, a legnagyobb összegű hitel 750 ezer korona volt. A vádlottnak kokain birtoklásáért is felelnie kell. A csalássorozat még 2016 decemberében kezdődött, és június 7-én kezdték meg az ügy tárgyalását. Forrás: Norway Today

  • Nem lesz üzemanyagár-csökkenés a nyáron

    Az autós nyaralás literenként hamarosan 30 koronás benzinárral járhat, és a kormány egyelőre még nem avatkozik be. A pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Vedum még márciusban - amikor 26 korona felé ment a benzinár - azt nyilatkozta, hogy a kormány intézkedéseket fog tenni, ha különösen magasra emelkedik a benzinár. Most már 30 korona közelében jár, de úgy tűnik, még nem aktuális ez az intézkedés. Ugyanakkor a pénzügyminiszter közölte, hogy ősszel a kormány sort fog keríteni az adók és illetékek rendszerének áttekintésére,és nekilátnak a következő évi költségvetésnek. Szerinte a legfontosabb azoknak segíteni, akiknek a fizetése 400.000-600.000 korona körül van. Továbbá hozzáteszi, hogy az áremelkedést leginkább a nemzetközi energiaár emelkedése okozza és nem az üzemanyagadóé. Az NHH professzora, Frode Steen úgy gondolja, hogy az áremelkedés leginkább a vidéken élőket érinti, hiszen az elektromos autót használók többségükben a városokban élnek és kevesebb kilométert tesznek meg. Ráadásul az elektromos autók vásárlóit nemcsak az adókedvezmények segítik, hanem a kormány a korábban bevezetett az áramár-kedvezményekkel még közvetetten az elektromos járművek “üzemanyag-költségeit” is támogatja - nyilatkozta Steen. Ugyanakkor Veum ezt cáfolja, hiszen az áramár-adó támogatásának leginkább a fűtés és a világítás támogatása volt a célja, mert ezek a funkciók teszik a fogyasztás legnagyobb részét. Továbbá nem támogatja egy hasonló támogatás bevezetését mint Svédországban, ahol literenként 1,3 koronával csökkentették az üzemanyagadót. Steen szerint különösen furcsa, hogy más országok - ahol nincs is olajkitermelés - csökkentették az üzemanyagárat- míg a norvég kormány nem tesz semmit, miközben nagy összegeket keres az olajkitermelésből. Forrás: NRK

  • Csillagos ünnepség

    Ingrid Alexandra hercegnő idén január 21-én töltötte be 18. évét, azonban a koronavírus-járvány következtében nem úgy alakult az ünneplés, ahogy tervezték. Az ünnepséget elhalasztották, de június 16-án megkapja a születésnapi ajándékát a hercegnő a kormánytól, amely nem más, mint egy ünnepi vacsora. Ezt a kormány is közzétette a honlapján. - Végre megünnepelhetjük a hercegnő nagykorúvá válását. Ezzel együtt egy hatalmas mérföldkövet is ünnepelünk a norvég történelemben, ugyanis Ingrid Alexandra az első női trónörökösünk – mondta Jonas Gahr Støre egy sajtótájékoztatóban a regjeringen.no-nak. Egy enyhén szólva csillagokkal ékesített ünnepség lesz, amikor a hercegnő megkapja az ajándékát a kormánytól június közepén. Fontosnak tartották meghívni a sport, kultúra, politika és a közösségi élet fiatal képviselőit is. - Ezek olyan emberek, akik hozzá fognak járulni annak az országnak az alakításához, amely vezetésének a hercegnő részese lesz a jövőben. Ina Svenningdal színésznő, a Norvég Leánykórus, Delara és Ewa Weel Skram művészek, Lars Saabye Christensen író, az akershusi vándorszínház és Hkeem azok között vannak, akik részt vesznek az ünnepi vacsorán. Emellett a Torshov zenekar is zenélni fog az Anne-Cath. Vestly téren a Deichman előtt. Összesen 202 résztvevő szerepel a vendéglistán. Forrás: Dagbladet

  • Több az állás, mint az álláskereső

    A NAV nemrég közölte a legújabb, munkanélküliségre vonatkozó adatait, mely sokakat meglepetésként ért. A teljes munkanélküliség aránya tovább csökkent, május végén 47 100 fő volt nyilvántartva álláskeresőként, ami a teljes lakosság 1,6%-a. Összehasonlításképp májusban a NAV álláskereső oldalán 64 ezer pozíció volt meghirdetve. A szakértők három nagy kihívást neveztek meg a jelenség kapcsán: Nem lehet olyan mértékben számítani a munkaerő-bevándorlásra, mint korábban. Nehéz mozgósítani a jelenlegi munkaerőt. A munkák többségéhez nemcsak munkaerő, hanem készségek is szükségesek. A munkaerő-bevándorlás trendje megváltozott, kisebb mértéket öltött. A korábbi tömeges bevándorlásnak voltak árnyoldalai is, pl. bérverseny, szociális dömping, de alapvetően könnyű volt pótolni a hiányzó munkaerőt a norvég gazdaságból. 2019-ben minden negyedik külföldi munkás elhagyta Norvégiát. Ennek két fő oka volt: egyrészt a koronavírus következtében ideiglenesen munkanélkülivé vált dolgozók kevésbé voltak motiváltak, illetve a saját gazdaságuk (főként Lengyelország és Litvánia) viszonylag jól teljesített, így otthon is tudtak munkát vállalni jó feltételek mellett. Jelenleg 600 ezer 18 és 66 év közötti norvég nem dolgozik és nem is tanul. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy olyan munkaerőt találjanak a cégek, akik megfelelő kompetenciával és készségekkel rendelkeznek. Forrás: E24

  • Visszavonul a norvég veterán

    Mats Trygg jégkorongozó mögött olyan pályafutás áll, amilyenről a legtöbb gyerek csak álmodozhat. A 46 éves hátvéd, aki a 2021/22-es szezonban a Manglerud játékosa volt, úgy döntött, hogy 1994-es debütálása után (akkor a Spektrum Flyers színeiben mutatkozott be a norvég élvonalban) idén nyáron szögre akasztja a kesztyűt és befejezi profi pályafutását. Saját elmondása szerint rendkívül nehezen jutott erre a döntésre, hiszen folyamatosan kereste azt a pontot pályafutása során, amikor azt mondhatja, hogy ez a megfelelő pillanat a visszavonulásra, de egészen mostanáig váratott magára az alkalom. A 21/22-es szezonban kisebb sérülések nehezítették a dolgát, ráadásul emellé még egy agyrázkódást is elszenvedett. Trygg karrierje folyamán több, mint 1400 meccsen lépett jégre, ebből 136 válogatott meccs (ebbe 18 VB és 2 olimpia fért bele), 550 meccsen a norvég élvonalban, 425 meccsen a svéd ligában, és 318 meccsen a német bajnokságban. Legnagyobb sikere klubszinten egy 2001/02-es bajnoki cím a Färjestad BK játékosaként, míg a 2012-es jégkorong VB-n ő lett a torna leggólerősebb védője öt góllal. És vajon Trygg mihez fog kezdeni játékosi pályafutása vége után? Továbbra sem fog elszakadni a jégkorongtól, a következő szezontól ő lesz a Vålerenga segédedzője, a svéd Fredrik Andersson mellett. Forrás: TV2

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page