top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • Érkezik a norvég eper

    A keleti országrész egy része már élvezheti az első kosár epreket. Azonban a kevés és exkluzív gyümölcs eleinte magas árral fog járni. A norvég eper már eljutott a boltok polcaira Stavanger környékén, és a keleti országrészben az első gyümölcsöket a hét közepén kezdik el árulni a Mega-boltjainkban – mondta Atle Olsen a Coop Norgétől egy sajtótájékoztatóban. Az élelmiszer üzletlánc szerint várhatóan június vége felé lesz elérhető az ország minden lakója számára az eper, amennyiben az időjárás és a szél is úgy akarja. Eddig megvoltak a növekedés optimális feltételei a gyümölcsök számára, és a szezon kezdete jónak ígérkezik, édes és ízletes gyümölcsökkel – mondta Olsen. Az eper főszezonja Norvégiában általában nem kezdődik el július második heténél korábban. Akkor majd az árak is vissza fognak esni. Most az elején az ár magas lesz az alacsony mennyiség miatt, a Coop szerint. De ez hamar megváltozhat. Ha meleg időjárásunk lesz, az nagyobb mennyiséget és alacsonyabb árakat fog eredményezni – mondja Olsen. Forrás: TV2

  • Norvég bravúr Svédországban

    A szerbek idegenbeli legyőzése után újabb csodaszámba menő sikert ért el Norvégia, miután a Nemzetek Ligája második fordulójában Svédországhoz látogatott, és három ponttal távozott Stockholmból. Ráadásul 17 év után először sikerült legyőzni a svédeket. Ståle Solbakken legényei már a 20. percben vezetést szereztek a nagy rivális ellen, nagyon meglepő módon Erling Haaland tizenegyes góljával. A norvég klasszis második félidőben is beköszönt, ezzel 2-0-ra növelve Norvégia előnyét. A svédeknek csak a szépítő találat jött össze, a hosszabbítás első percében, a Manchester Unitedot erősítő Anthony Elanga révén. Haaland mai két találatával rekordot döntött, ugyanis ő lett az első a norvég labdarúgás történelmében, aki zsinórban hét meccsen is betalált. Azonban nem lenne igazi egy meccs két rivális között, ha nem történt volna valami vitatható a meccsen. A svédek közül többen is azzal vádolták meg Morten Thorsbyt, a Sampdoria játékosát, hogy színészkedéssel harcolt ki tizenegyest Norvégiának. Az sem segített a helyzeten, hogy miután sikeresen kiharcolta a büntetőt, Thorsby látványosan megünnepelte a saját alakítását. A gólszerző Haaland is egyetért abban, hogy úgy nézett ki, mintha válogatott csapattársa színészkedett volna. Patrick Ekwall, az Expressen kommentátora a Twitteren adott hangot nemtetszésének, hányingerkeltőnek nevezve Thorsby reakcióját, míg a korábbi kiváló szélső, Fredrik Ljungberg szerint ez az egész egy nagyon rossz vicc. A TV2 stúdiójában Solveig Gulbrandsen védelmébe vette Thorsbyt, szerinte volt elég kontakt ahhoz, hogy be lehessen fújni a büntetőt, és ebben Ståle Solbakken szövetségi kapitány is egyetért. Forrás: NRK

  • Taxilopás Oslóban

    Június 5-én hajnalban három utas megtámadott egy taxisofőrt az oslói Hauketo városrészen. A sofőrt megverték és ellopták a taxiját. Nem sokkal később a rendőrök megtalálták a taxit, ami valószínűleg egy lámpaoszlopnak ütközött, és letartóztattak egy fiatal férfit. A sofőr nem sérült meg súlyosan, azonban az autóban anyagi károk keletkeztek. Forrás: Norway Today

  • A munkaügyi miniszter arra kéri a munkaadókat, hogy ukránokat alkalmazzanak

    Sok cég munkaerőhiánnyal küzd, így Marte Mjøs Persen munkaügyi miniszter most arra kéri a munkaadókat, hogy alkalmazzanak ukrán menekülteket. Több ezer menekült van országszerte, aki tudná és szeretné kamatoztatni a képességeit a norvég munkerőpiacon. Ha erre lehetőséget kapnak, akkor az egy mindenki számára előnyös helyzet lesz - mondja a miniszter. A NAV legfrissebb adatai szerint májusban 1,6%-os volt a munkanélküliség, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint. Egy év eleji felmérés szerint a cégeknél 70 ezer ember hiányzik. A NAV és az IMDi (Integrációs Igazgatóság) a munkaerőpiac szereplőivel közösen összeállított két útmutatót, amelyek segítséget nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik ukrán menekülteket szeretnének toborozni. Forrás: UTROP

  • A svéd rajongók tiltakoztak a „hater Norge”-skandálás ellen

    A svéd szurkolók némelyike úgy döntött, elhagyja a stadiont a Norvégia ellen 2-1-re elvesztett meccs végéhez közeledve, mesélte a Gula väggen vezetője. -Ezt nem támogatjuk Természetesen hangos füttyszó hallatszott a hazai szurkolóktól, amikor Erling Braut Haaland megszerezte a 2-0-ás vezetést Norvégiának a Friends arénában vasárnap este. Az Expressen és az Aftonbladet szerint a gólt „Hater Norge”-skandálás követte. A skandálást rosszul fogadta a „Gula väggen” szervezet, amely utazásokat és találkozókat szervez Svédország nemzetközi mérkőzései kapcsán. - Körülbelül negyedóra volt még hátra a meccsből, amikor harmadszorra hallottuk a „Vi hater Norge” kiabálást. Ezt nem támogatjuk. Ekkor elhagytuk a csoportot – mondja a Gula väggen ügyvezetője, Andreas Richt az Expressennek. Úgy véli, az ilyen kiabálás nem tartozik hozzá Svédország szurkolói kultúrájához. Vita a tizenegyesről Haaland azzal ünnepelte a 2-0-ás gólt, hogy lepisszegte a svéd közönséget, azonban leginkább az 1-0-ás gól volt az, ami vitát váltott ki a bajnokság után. A svédek ugyanis úgy gondolták, minden elveszett, amikor Morten Thorsby büntetést kapott. - Megítélhető volt, mivel hozzáért a labdához. Valószínű azonban, hogy csak így esett el. De hozzáért a labdához, majd elvesztette az egyensúlyát, így nem lehet kijelenteni, hogy nem volt tizenegyes – mondta Ståle Solbakken szövetségi kapitány az NRK-nak. Thorsby maga is rámutatott a meccs után, hogy hozzáért a labdához. - Szerintem a másik játékos elvett tőlem egy nagy gólszerzési lehetőséget, én pedig elveszítettem az egyensúlyomat és elestem. A büntetőhelyzet nem száz százalékosan egyértelmű. Úgy gondolom, helyes döntés volt kiszabni a büntetést - mondta Thorsby az NRK-nak. Forrás: NRK

  • Mitől halnak meg a norvég fiatalok?

    Az Amerikai Egyesült Államokban a 19 évnél fiatalabbak leggyakrabban fegyveres támadás következtében hunynak el. Vajon Norvégiában mi a leggyakoribb halálozási ok? A válasz: nem sok minden. Guttorm Raknes, a Norvég Népegészségügyi Intézet (FHI) kutatója szerint a norvég fiatalok halálozási statisztikája nemzetközi és történelmi perspektívából szemlélve is nagyon alacsony. Tavaly 258, 0 és 19 év közötti fiatal vesztette életét. Raknes hangsúlyozza ugyan, hogy minden egyes haláleset egy tragédia az érintettek számára, de tisztán statisztikai szempontból nem igazán lehet Norvégiánál biztonságosabb helyen felnőni. Az az elvárás, hogy egyetlen 19 év alatti fiatal se hunyjon el, sajnos teljesen irrealisztikus. 2020-ban 39 fiatal halt meg baleset következtében, 2021-ben 37. Balesetek alatt általában forgalmi baleseteket, zuhanás, fulladás, tűz, és mérgezés okozta haláleseteket ért a statisztika. A külső tényezők hatására bekövetkező haláleseteket is több alcsoportra bontják. Egy ezek közül az öngyilkosság és a szándékos önbántalmazás. A legfiatalabbak felülreprezentáltak a statisztikában, ennek oka valószínűleg a születés során bekövetkező komplikációk, veleszületett elváltozások, és súlyos, gyógyíthatatlan betegségek. Tavaly a 258, 19 év alatti halálesetből 107 egy év alatti gyermeket érintett, de még ezzel együtt is elmondható, hogy a nulla évesek körében a halálozási tendencia 1966 óta 87%-kal csökkent. A 15 és 19 évesek korosztályában a leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság volt, tavaly ez 39 fiatalt érintett. Ugyan ez valamivel magasabb szám, mint a 2020-as, de az utóbbi öt évhez képest átlagosnak mondható. 1951-ben még 2412, 19 évnél fiatalabb norvég állampolgár vesztette életét, ehhez képest a tavalyi szám óriási fejlődést mutat. Raknes rámutat arra is, hogy az amerikai statisztikák mögött nem csak az húzódik meg, hogy a fegyveres támadások következtében elhunytak száma növekszik. Ezzel egyidejűleg ugyanis a forgalmi balesetek következtében elhunytak száma jelentősen csökkent, pedig régen ez volt a vezető halálok az Államok területén. Azt is kiemeli továbbá, egy amerikai podcastre hivatkozva, hogy a lövöldözések sajnos többször nagyobb kárt tesznek a gyermekek testében, mint a felnőttekben, így az életmentés sokkal nehezebb ezekben az esetekben, ami a halálozási ráta növekedéséhez vezet. Norvégiában is előfordulnak ugyan fegyverek okozta halálos sérülések, de ezek száma szerencsére elenyészö. Az utøyai esetet leszámítva 2009 óta az erről szóló statisztikák jelentős csökkenést mutatnak. Ennek oka valószínűleg a 2009-ben hozott törvény, miszerint fegyvereket csak zárható szekrényben lehet tárolni. Azóta azoknak a fiataloknak a száma is csökkent, akik fegyverrel vetettek véget a saját életüknek. Forrás: VG

  • Hauger megúszta a büntetést

    Dennis Hauger kiváló versenyzést bemutatva a harmadik helyen zárta a Forma 2 időmérőjét Bakuban. A június 10-i időmérésen az észt Jüri Vips végzett az élen (mindösszesen 0,2 másodperccel volt gyorsabb Haugernél), a második helyet pedig Liam Lawson szerezte meg. De egy darabig úgy nézett ki, hogy Hauger önhibáján kívül elveszítheti ezt az előkelő pozíciót, miután a DAMS izraeli versenyzője, Roy Nissany arra panaszkodott, hogy a boxutcában veszélyesen engedte ki csapata Haugert. Még június 10-én hivatalosan megerősítették, hogy Hauger megtarthatja pozícióját, ám csapatát, a Prema Racinget megbírságolták 10.000 koronára (nagyjából 1000 euróra). A sportág szabályai szerint ez a harmadik rajthely csak a vasárnapi főfutamra vonatkozik, a sprintfutamon ezzel a teljesítménnyel a nyolcadik helyről indulhat (az első 10 fordított sorrendben rajtol a sprintfutamon). Forrás: TV2

  • Oroszok ne dolgozzanak együtt ukrán menekültekkel a befogadóállomásokon

    A norvégiai ukrán egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az orosz katonák által elkövetett szörnyűségeket átélt, és súlyosan traumatizálódott háborús menekültek oroszokkal találkoznak a befogadóállomásokon. Az oroszokat valószínűleg az orosz és ukrán nyelv közötti hasonlóság miatt alkalmazzák, mert hiány van ukránul beszélő emberekből. De Yuliya Haugland pszichológus szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az oroszokkal való itteni találkozás újabb traumát okozhat a menekülteknek. - Ez teljesen abszurd, és azt mutatja, hogy a befogadóállomások fenntartói nem értik az ukrajnai háborút. Az oroszok civileket zaklatnak és gyilkolnak, nőket és gyerekeket erőszakolnak meg, és bombázzák az országot – mondja. A norvégiai ukrán egyesület szerint hatalmas pszichés terhet jelent az ukrán menekülteknek, ha ebben a kiszolgáltatott helyzetben a befogadóállomásokon oroszokkal találkoznak. Haugland a Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) etikai iránymutatásaira hivatkozik, amelyek felsorolják a befogadóközpontok alkalmazottaival szembeni követelményeket, alkalmassági feltételeket. - Ha a kockázatértékelésről és a konfliktusok megelőzését célzó intézkedésekről van szó, az a befogadóállomások felelőssége, nem a munkavállaló saját értékelése alapján történik. Most sem az alkalmazottak, sem a befogadóközpontok nem tartják magukat ezekhez a szabályokhoz. Olyan esetekről is érkeztek jelentések, amikor a befogadóállomások orosz munkatársai inzultálták, becsmérelték az ukrán menekülteket. A háború kezdete óta (február 24.) több, mint 18 ezer ukrán menekült érkezett Norvégiába. Közülük csaknem hatezren telepedtek le norvég településeken, de nagy részük még mindig a befogadóállomásokon várja, hogy lehetősége legyen letelepedni. Az UDI szigorú követelményeket támaszt a befogadóállomásokon dolgozókkal szemben, így nem értik, miért jelentene problémát az ott dolgozók nemzetisége. - Itt az egyéni alkalmasságról van szó, és nem a származásról, hiszen nem azt az országot képviselik, ahonnan származnak – mondja Gro Anna Persheim, az UDI osztályvezetője. Kiemeli, hogy a világ összes konfliktusos területéről érkező menekültek laknak a norvég befogadóállomásokon, és gyakran előfordul, hogy ott olyan emberekkel találkoznak, akik ahhoz az országhoz, népcsoporthoz kötődnek, amelyik megszállta, vagy bántalmazta a népüket. A szerencsétlen helyzetekkel a befogadóállomásokat működtetőknek kell megbirkózniuk, és gondoskodni arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg, és az UDI arra buzdítja őket, hogy ezeket jelentsék is. A menedékkérők érdekvédelmi szervezetének (NOAS) főtitkára, Pål Nesse szerint az ukránoknak együtt kell élniük azzal, hogy oroszok dolgoznak a norvég befogadóállomásokon. Bár ez nehéz lehet nekik, de senkit sem szabad kizárni ebből a munkából a származása vagy nemzetisége miatt. Fontos, hogy a menekültek megfelelő tájékoztatást kapjanak az érkezésükkor, egy általuk ismert nyelven. Mivel sokan közülük nem beszélnek angolul, így – ukránul beszélők híján – az orosz nyelv válik közvetítő nyelvvé, hiszen azt szinte minden ukrán elég jól megérti. Nesse szerint nem ritka jelenség, hogy a menekültek a befogadó országban a “másik oldalról” származó emberrel találkoznak. Ez egy jól ismert jelenség a Szíriából és a volt Jugoszláviából érkező menekültek számára is. Ettől függetlenül a NOAS megérti az ukránok aggodalmát. Úgy véli, hogy minden orosznak, aki részt vesz a menekültekkel kapcsolatos munkában Norvégiában, professzionalizmust, óvatosságot, empátiát és megértést kell mutatnia az ukránok traumájával és reakcióival kapcsolatban. Forrás: NRK

  • Stoltenberg övsömörben szenved

    A Reuters hírügynökség jelentése alapján a korábbi norvég miniszterelnök, jelenlegi NATO főtitkár Jens Stoltenberg jelenleg övsömörben szenved, így le kellett mondania mind a bukaresti, mind a berlini útját. Stoltenberg májusban átesett a koronavíruson, és ennek a következménye lehet a most kialakult övsömör, ami viszketéssel, égető érzéssel és csúnya kiütéssel járhat. A NATO sajtófelelőse ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár otthonról dolgozik, és így távolról fog részt venni a Németországgal és Romániával való megbeszéléseken. Forrás: Nettavisen

  • Mit mondott egy svéd játékos Haalandnak?

    A vitatható módon befújt tizenegyes mellett újabb balhés esetre derült fény a június 5-i Svédország-Norvégia Nemzetek Ligája-mérkőzésen. A meccsen duplázó Erling Haaland lefújás után a TV2-nek elmondta, hogy a meccs hevében a svéd válogatott és az AIK Fotboll középhátvédje, Alexander Milošević nemes egyszerűséggel „ribancnak” nevezte a norvég csatárt, majd megfenyegette, hogy eltöri a lábát. Haaland saját elmondása szerint teljesen biztos abban, hogy ő nem egy ribanc, viszont azt csak remélni tudja, hogy Milošević nem váltja valóra a fenyegetését, és töri el Haaland lábát. A svéd hátvéd az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a pályán „szardobálás” szokott zajlani, és ami ott elhangzik, az ott is marad. Milošević azt is hozzátette, hogy a maga részéről nincs harag, és csak gratulálni tud Norvégiának. Forrás: NRK

  • Margit dán királynő megkapja a norvég királyokról szóló könyv különleges kiadását

    Margit királynő kapott egy példányt a híres Flatøyboka új fordításából a múlt heti ünnepségen az Amalienborg palotában Koppenhágában. A könyvsorozat utolsóként megjelent darabját adták át Margit királynőnek, ebben a régi kézirat le van fordítva modern norvég nyelvre. Az új verzió egyszerűen olvasható izlandi, dán, norvég és svéd nyelven beszélők számára is. A sorozat hatodik kötetét Bård Titlestad, a nemzetközi fordítócsoport vezetője nyújtotta át a királynőnek. A Flatøyboka norvégul 2012-ben, több, mint 600 évvel a könyv megírása után bejelentették, hogy megkezdődik a sorozat első két könyvének fordítása, jelentette be a The Viking Herald. A Flatøyboka északi történetek gyűjteménye a 14. századból. Az izlandi kéziratok legnagyobb és legszebb példájaként emlegetik, de Norvégiában kevésbé ismert. 2012-ben a Saga Bok – egy cég, amelynek célja a sagák korszakából származó norvég kulturális örökség megőrzése és terjesztése – változtatni akart ezen oly módon, hogy belevágtak a mű izlandiról norvégra fordításába. Fontos forrás a norvég viking királyokról A Flatøyboka fontos információkat tartalmaz a norvég viking királyokról, és elengedhetetlen forrásnak tartják a korabeli királyi családokat illetően. Az eredeti könyvet jelenleg az izlandi Nemzeti Levéltárban őrzik, és része az UNESCO világörökségének. A Royal Central hangsúlyozza, hogy a modern uralkodók támogatják a könyv új kiadását. A sorozat első kötetének előszavát, amelyet 2015-ben adtak ki, Margit dán királynő írta, és Harald norvég király szintén hozzájárult az egyik könyv kiadásához. Forrás: Norway Today

  • Könnyebb lesz sürgősségi útlevélhez jutni

    Annak sem kell feladnia a reményt, akinek közeledik a nyaralása, de még nincs érvényes útlevele, mert a jövő héten változások várhatóak a szabályozásban. Május 30-án szigorították azok körét, akik sürgősségi útlevélre jogosultak, de a Rendészeti Igazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium jelentése szerint jövő héttől enyhülhetnek a követelmények annak érdekében, hogy többen juthassanak hozzá ezekhez. Még nem ismert, hogy mik lesznek az új követelmények, és nem reális elvárás, hogy mindenki megkapja, aki igényli, de valószínűleg sokaknak megoldódik majd a gondja, hiszen 30 ezer sürgősségi útlevél van raktáron. A sürgősségi és elsőbbségi útlevelek május végi szigorítása után 90%-al csökkent a kérelmek száma. A rendőrség arra kéri az embereket, hogy ne hívogassák a hivatalokat addig, amíg az új feltételek kidolgozása folyik. Amint elkészülnek, megjelennek az információk a politiet.no oldalon illetve a médiában. Az új feltételek gyakorlati alkalmazása a 24. héttől várható. Forrás: VG

  • Két pont a kukában

    Gyatra első félidei játékot követően a második félidőre látványosan felpörgött a norvég labdarúgó-válogatott a Szlovénia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, miután Solbakken szövetségi kapitány behozta Joshua King és Fredrik Aursnes helyett Alexander Sørlothot és Kristian Thorstvedtet. Ám hiába helyeztek hatalmas nyomást a szlovén kapura, és játszottak a 63. perctől kezdve emberelőnyben, Haalandék nem tudtak túljárni a szlovén kapus, az Atlético Madridot erősítő Jan Oblak eszén, így maradt a 0-0-s végeredmény. Martin Ødegaard csapatkapitány, akit a VG szavazatai alapján a meccs legjobbjának választottak, csalódottan értékelt a TV2-nek. Szerinte az első félidő borzalmas volt, hiányzott a csapatból az átütő erő, a második félidő már jobb volt, onnan már csak a gól hiányzott. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont egyáltalán nem volt kétségbeesve az eredmény miatt, szerinte egy ilyen játék a futball, vannak napok, amikor a labda egyszerűen nem hajlandó bemenni a kapuba. Egil «Drillo» Olsen viszont egyáltalán nem finomkodott. A legendás szövetségi kapitány szerint az első félidőben nyújtott játék az egyik leggyengébb teljesítmény volt, amit ő valaha látott. A norvég válogatott következő Nemzetek Ligája-meccsére június 12-én kerül sor, ekkor hazai pályán játszanak Svédország legjobbjai ellen. Forrás: VG

  • Ismét megnyitott a Trollépcső

    Motorbiciklik és lakókocsik hosszú sora várta, amikor idén június 9-én, csütörtökön végre megnyitották a Møre es Romsdal-ban elhelyezkedő híres-nevezetes Trollstigent - azt az útszakaszt, ami hamarosan 100 éves lesz, és a 18 legszebb norvég út között szerepel a Nasjonale Turistvegane listáján. Ezen az úton a tengerszintről cikcakkban haladva 1000 méter felé emelkedhetünk, és drukkolhatunk, hogy a fékek jól működjenek a lefelé vezető szakaszon. Idén különösen későn került sor a télen mindig zárva tartott út megnyitására, ugyanis májusban egy lavina nagy kárt tett mind az útban, mind egy itt elhelyezkedő kávézó épületében. Valamint amikor a romok eltakarítása megkezdődött, jött egy nagyobb kőcsuszamlás. Azonban mindez már a múlté, a Trollstigent most újra birtokba vették a turisták. Forrás: NRK

  • BankID csalás

    Egy oslói férfit azzal vádolnak, hogy mások BankID-jának használatával 30 autóhitelt vett fel jogtalanul. A 40 év körüli férfi állítólag több mint 11 millió korona értékű gépjárműhitelhez jutott mások bankazonosítójának felhasználásával. A vádirat szerint a férfi 13 személy bankazonosítóját használta fel a hiteligénylés során, a legnagyobb összegű hitel 750 ezer korona volt. A vádlottnak kokain birtoklásáért is felelnie kell. A csalássorozat még 2016 decemberében kezdődött, és június 7-én kezdték meg az ügy tárgyalását. Forrás: Norway Today

  • Nem lesz üzemanyagár-csökkenés a nyáron

    Az autós nyaralás literenként hamarosan 30 koronás benzinárral járhat, és a kormány egyelőre még nem avatkozik be. A pénzügyminiszter, Trygve Slagsvold Vedum még márciusban - amikor 26 korona felé ment a benzinár - azt nyilatkozta, hogy a kormány intézkedéseket fog tenni, ha különösen magasra emelkedik a benzinár. Most már 30 korona közelében jár, de úgy tűnik, még nem aktuális ez az intézkedés. Ugyanakkor a pénzügyminiszter közölte, hogy ősszel a kormány sort fog keríteni az adók és illetékek rendszerének áttekintésére,és nekilátnak a következő évi költségvetésnek. Szerinte a legfontosabb azoknak segíteni, akiknek a fizetése 400.000-600.000 korona körül van. Továbbá hozzáteszi, hogy az áremelkedést leginkább a nemzetközi energiaár emelkedése okozza és nem az üzemanyagadóé. Az NHH professzora, Frode Steen úgy gondolja, hogy az áremelkedés leginkább a vidéken élőket érinti, hiszen az elektromos autót használók többségükben a városokban élnek és kevesebb kilométert tesznek meg. Ráadásul az elektromos autók vásárlóit nemcsak az adókedvezmények segítik, hanem a kormány a korábban bevezetett az áramár-kedvezményekkel még közvetetten az elektromos járművek “üzemanyag-költségeit” is támogatja - nyilatkozta Steen. Ugyanakkor Veum ezt cáfolja, hiszen az áramár-adó támogatásának leginkább a fűtés és a világítás támogatása volt a célja, mert ezek a funkciók teszik a fogyasztás legnagyobb részét. Továbbá nem támogatja egy hasonló támogatás bevezetését mint Svédországban, ahol literenként 1,3 koronával csökkentették az üzemanyagadót. Steen szerint különösen furcsa, hogy más országok - ahol nincs is olajkitermelés - csökkentették az üzemanyagárat- míg a norvég kormány nem tesz semmit, miközben nagy összegeket keres az olajkitermelésből. Forrás: NRK

  • Csillagos ünnepség

    Ingrid Alexandra hercegnő idén január 21-én töltötte be 18. évét, azonban a koronavírus-járvány következtében nem úgy alakult az ünneplés, ahogy tervezték. Az ünnepséget elhalasztották, de június 16-án megkapja a születésnapi ajándékát a hercegnő a kormánytól, amely nem más, mint egy ünnepi vacsora. Ezt a kormány is közzétette a honlapján. - Végre megünnepelhetjük a hercegnő nagykorúvá válását. Ezzel együtt egy hatalmas mérföldkövet is ünnepelünk a norvég történelemben, ugyanis Ingrid Alexandra az első női trónörökösünk – mondta Jonas Gahr Støre egy sajtótájékoztatóban a regjeringen.no-nak. Egy enyhén szólva csillagokkal ékesített ünnepség lesz, amikor a hercegnő megkapja az ajándékát a kormánytól június közepén. Fontosnak tartották meghívni a sport, kultúra, politika és a közösségi élet fiatal képviselőit is. - Ezek olyan emberek, akik hozzá fognak járulni annak az országnak az alakításához, amely vezetésének a hercegnő részese lesz a jövőben. Ina Svenningdal színésznő, a Norvég Leánykórus, Delara és Ewa Weel Skram művészek, Lars Saabye Christensen író, az akershusi vándorszínház és Hkeem azok között vannak, akik részt vesznek az ünnepi vacsorán. Emellett a Torshov zenekar is zenélni fog az Anne-Cath. Vestly téren a Deichman előtt. Összesen 202 résztvevő szerepel a vendéglistán. Forrás: Dagbladet

  • Több az állás, mint az álláskereső

    A NAV nemrég közölte a legújabb, munkanélküliségre vonatkozó adatait, mely sokakat meglepetésként ért. A teljes munkanélküliség aránya tovább csökkent, május végén 47 100 fő volt nyilvántartva álláskeresőként, ami a teljes lakosság 1,6%-a. Összehasonlításképp májusban a NAV álláskereső oldalán 64 ezer pozíció volt meghirdetve. A szakértők három nagy kihívást neveztek meg a jelenség kapcsán: Nem lehet olyan mértékben számítani a munkaerő-bevándorlásra, mint korábban. Nehéz mozgósítani a jelenlegi munkaerőt. A munkák többségéhez nemcsak munkaerő, hanem készségek is szükségesek. A munkaerő-bevándorlás trendje megváltozott, kisebb mértéket öltött. A korábbi tömeges bevándorlásnak voltak árnyoldalai is, pl. bérverseny, szociális dömping, de alapvetően könnyű volt pótolni a hiányzó munkaerőt a norvég gazdaságból. 2019-ben minden negyedik külföldi munkás elhagyta Norvégiát. Ennek két fő oka volt: egyrészt a koronavírus következtében ideiglenesen munkanélkülivé vált dolgozók kevésbé voltak motiváltak, illetve a saját gazdaságuk (főként Lengyelország és Litvánia) viszonylag jól teljesített, így otthon is tudtak munkát vállalni jó feltételek mellett. Jelenleg 600 ezer 18 és 66 év közötti norvég nem dolgozik és nem is tanul. A legnagyobb kihívás azonban az, hogy olyan munkaerőt találjanak a cégek, akik megfelelő kompetenciával és készségekkel rendelkeznek. Forrás: E24

  • Visszavonul a norvég veterán

    Mats Trygg jégkorongozó mögött olyan pályafutás áll, amilyenről a legtöbb gyerek csak álmodozhat. A 46 éves hátvéd, aki a 2021/22-es szezonban a Manglerud játékosa volt, úgy döntött, hogy 1994-es debütálása után (akkor a Spektrum Flyers színeiben mutatkozott be a norvég élvonalban) idén nyáron szögre akasztja a kesztyűt és befejezi profi pályafutását. Saját elmondása szerint rendkívül nehezen jutott erre a döntésre, hiszen folyamatosan kereste azt a pontot pályafutása során, amikor azt mondhatja, hogy ez a megfelelő pillanat a visszavonulásra, de egészen mostanáig váratott magára az alkalom. A 21/22-es szezonban kisebb sérülések nehezítették a dolgát, ráadásul emellé még egy agyrázkódást is elszenvedett. Trygg karrierje folyamán több, mint 1400 meccsen lépett jégre, ebből 136 válogatott meccs (ebbe 18 VB és 2 olimpia fért bele), 550 meccsen a norvég élvonalban, 425 meccsen a svéd ligában, és 318 meccsen a német bajnokságban. Legnagyobb sikere klubszinten egy 2001/02-es bajnoki cím a Färjestad BK játékosaként, míg a 2012-es jégkorong VB-n ő lett a torna leggólerősebb védője öt góllal. És vajon Trygg mihez fog kezdeni játékosi pályafutása vége után? Továbbra sem fog elszakadni a jégkorongtól, a következő szezontól ő lesz a Vålerenga segédedzője, a svéd Fredrik Andersson mellett. Forrás: TV2

  • A világ legidősebb fája a svéd-norvég határ közelében

    Tíz évvel ezelőtt az Umeåi Egyetem kutatói felfedeztek egy fát a Fulufjället mellett, a norvégiai Trysiltől keletre. A fa 9500 évesnek tűnt. Az Uppsalai Egyetem kutatói által végzett DNS-vizsgálat azt mutatja, hogy az első lucfenyőfák már 14 700 évvel ezelőtt megjelenhettek Dél-Svédországban. A fát egy, a kutatáskor jelen lévő kutyáról, Tjikkoról Old Tjikkónak nevezték el. - A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a fenyő követte a jégtakaró és a víz szélének vonalát észak felé – mondta Laura Parducci a svéd Forskning og Framsteg újságnak. - Amikor az Old Tjikko elkezdett növekedni, jelentősen alacsonyabb szinten állt, mint ma. De ha egy lucfenyő gyökeret ereszt, elég robosztus lesz, és megél a fahatárnál magasabb szinteken is - mesélte az uppsalai kutató. Több idős fát is találtak At Umeåi Egyetem kutatói tíz évvel ezelőtt négy kormeghatározást végeztek a 14-es szénizotóppal, azokkal a famaradványokkal, amelyeket az Old Tjikko körül találtak. Ezek 375, 5 660, 9 000 és 9 550 évesek voltak. Mind a négy próba ugyanarról a faegyedről származott. Az Old Tjikko ma látható törzse csak 5 méter magas. Annak ellenére, hogy a fenyőnek lehetett több hasonló törzse, a gyökere megmaradt az évek során. A kutatók később körülbelül 20 fát találtak Észak- és Közép-Svédország hegyvidékein, amelyek mind 8000 évnél idősebbek. Kormeghatározás a 14-es szénizotóppal Parducci és kollégái megállapították az új tanulmányban, hogy a fenyőfa feltehetően keletről érkezett Skandináviába, több, mint 14 000 évvel ezelőtt. Az Old Tjikko és az Old Rasmus annak az első hullámnak volt a része, amely elkezdett nyugat és észak felé terjedni. Elmagyarázta a Forskning és Framstegnek, hogy a korábbi félreértés a lucfenyők rövid ideje tartó jelenlétével kapcsolatos félreértés abból származott, hogy a fenyők megjelenését északon a mocsárban található pollen alapján próbálták meghatározni. Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a DNS-kutatással megállapíthatják, hogy a fenyő 14 700 évvel ezelőtt jelent meg északon. Honnan származnak a fenyők? Az UiT professzora, Inger Greve Alsos és kollégái egy néhány évvel ezelőtti DNS-kutatásban meglepő megállapításra jutottak: lehet, hogy a fenyőfák túlélték a jégkorszakot egy kis, jégmentes üregben Andøya északi részén Nordlandban. 15 000-20 000 éves DNS-t találtak erdei fenyőből és lucfenyőből egy andøyai tó fenekén. Parducci és munkatársai nem utasítják el azt a feltevést, hogy az Old Tjikko ősei Andøyáról származnak. De inkább arra hajlanak, hogy a jégkorszak vége felé északra érkező lucfenyők jégmentes területekről származnak, amelyek az északi országok felett húzódó nagy jégtakarótól keletre vagy délre helyezkedtek el. Forrás: Forskning

  • Norvég álomkezdés egy meglepetésember góljával

    Nagyszerűen kezdett Norvégia a Nemzetek Ligája B4-es csoportjában, miután idegenben 1-0-ra megverték az előzetesen esélyesebbnek tartott Szerbiát. A meccs egyetlen gólját a 26. percben rendkívül meglepő módon Erling Haaland lőtte, aki ezzel 16. gólját szerezte 18 válogatott meccsen. Ståle Solbakken szövetségi kapitány a meccs utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy hosszú periódusokban játszottak jól, de amikor védekezni kellett és lövéseket blokkolni, azt is megoldották. Az 54 éves szakvezető külön kiemelte Stefan Strandberget és Leo Skiri Østigårdot. Nagyrészt nekik köszönhető ugyanis, hogy a szerbek gólgyárosa, Aleksandar Mitrovič szerzett gól nélkül maradt. Strandberg a meccs után mérföldkőnek nevezte, hogy idegenben meg tudtak verni egy ilyen félelmetesen jó válogatottat. Martin Ødegaard, a válogatott csapatkapitánya is hasonlóképpen vélekedett, szerinte ez az eredmény egy pár évvel ezelőtt nem lett volna lehetséges. A norvég válogatott legközelebb június 5-én Svédország ellen fog pályára lépni idegenben, majd hazai pályán fogadja június 9-én Szlovéniát és június 12-én ismét a svédeket. Forrás: NRK

  • Visszaállnak a hiányzási szabályok az iskolákban

    A következő tanévtől a koronavírus-járvány előtti hiányzási szabályok lépnek újra érvénybe az iskolákban (ungdomskole, vgs). Idén a megszokottnál több volt a hiányzás, ami az osztályozást is megnehezítette. A jövő tanévtől már nem használhatják a tanulók a saját vagy szüleik igazolását arra, ha egészségügyi okból hiányoznak az iskolából. Ha valamely tantárgyból 10 %-ot meghaladó igazolatlan hiányzása van a tanulónak, akkor abból a tárgyból nem kap osztályzatot. A kormány a világjárvány idejére átmenetileg felfüggesztette ezt a szabályt, mert el akarták kerülni, hogy a magas hiányzási aránytól tartva légúti tünetekkel is iskolába menjenek a tanulók. Ezzel az intézkedéssel segítettek elkerülni a fertőzés terjedését. A 10%-os szabály jó kiindulópont, de kicsit merev, hiszen vannak olyan tárgyak, amikből csak heti egy óra van, így ha csak néhány alkalommal hiányzik róla valaki, akkor már az osztályzatát kockáztatja. Jan Tore Sanner, a Høyre oktatásügyi szóvivője azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy ők már február óta kérik a kormánytól a szokásos hiányzási korlátozás bevezetését, mert ennek hiánya, illetve a vizsgák elmaradása miatt sok szék áll üresen a norvég tantermekben. Az SV úgy véli, hiba visszatérni a covid előtti hiányzási korláthoz, hiszen a járványidőszak egyik tapasztalata az, hogy rugalmatlan ez a rendszer. Inkább a valósághoz jobban illeszkedő szabályozást kellene alkotni, hogy ne kelljen a diákoknak orvoshoz menniük igazolásért, ha megfáznak. Forrás: NRK

  • Støre elutasítja Ukrajna segítségkérését az újjáépítéshez

    Ukrajna arra kérte Norvégiát, hogy vegye át az ország egy régiója újjáépítésének vezetését, miután véget ért a háború. De Jonas Gahr Støre miniszterelnök ezt nem szeretné. Ő másképpen kívánja támogatni az újjáépítést. Ukrajnának óriási szüksége lesz segítségre az újjáépítéshez az ország norvégiai nagykövete, Viacheslav Yatsiuk szerint. Zelenszkij elnök több országot, köztük Norvégiát is felkérte, hogy vállalják el az ország egyes részeinek újjáépítését a háború befejeztével. Ez lehet egy régió, egy régió része vagy egy szektor, például az orosz támadók által lerombolt kórházak újjáépítése – mondta a nagykövet a VG-nek. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia a főváros, Kijev újjáépítéséért felelős, Dánia pedig Mikolajiv újjáépítését vállalta el. Støre szkeptikus Støre azt mondta a VG-nek, hogy a kormány tárgyalásokat folytat Ukrajna további támogatásáról más országokkal, és az újjáépítésre fordított támogatás fontos téma. Azonban nem készül arra, hogy kövesse Dánia és Nagy-Britannia példáját és felkaroljon egy régiót . Az országra egy egészként kell tekinteni. Fontos, hogy az ország hatóságai is részt vegyenek a prioritások megállapításában. A Marshall-segély a második világháború után lehetőséget adott az országoknak az egyéni fejlődésre. Összehangoltság nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a különböző régiók eltérő módon fejlődnek. Ezért ezt nem támogatjuk – tette hozzá. Bizonytalan kimenetel Støre kedden vendégelőadást tartott az Oslói Egyetem diákjainak Oroszország ukrajnai hadviseléséről. Arra kérte a hallgatókat, hogy egy hosszan tartó háborúra számítsanak. Két héttel ezelőtt a NATO vezetője, Jens Stoltenberg azt mondta, Ukrajna megnyerheti ezt a háborút. Støre sokkal pesszimistább Ukrajnát illetően. Nem ismerjük a háború kimenetelét – mondta a miniszterelnök a hallgatóknak. Arról beszélek, amit látunk, a médiariportok alapján, amelyeket olvasunk. Ez nem egy átfogó kép, és amint tudjuk, az igazság a háború első áldozata. És óvakodnék bármiféle következtetés levonásától, hogy ez melyik irányba tart – mondta Støre a VG-nek. Forrás: VG

  • Különleges mentőakció Haldenben

    Kutatók szerint mindössze 100 szemes boglárka (boglárkalepkék családjába tartozó faj) él Norvégiában. A populáció fele Magnus Jakobsen üvegházában található. Az országban annyira veszélyeztetett ez a lepkefaj, hogy több helyen építkezési projekteket állítottak le miatta. A szakértők és tanácsadók jelenleg a haldeni populáció megmentéséért küzdenek. Jakobsen most arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg, lehetséges-e a mesterséges szaporítás. A terv az, hogy 200 lepkét és lárvát telepítenek Haldenbe. Az üvegház üzemeltetése megterhelő feladat, naponta kell ellenőrizni a hőmérsékletet és páratartalmat, illetve speciális növényeket kell telepíteni, amik megfelelnek a lepkék természetes környezetének. Jakobsen néhány százezer koronát kapott az üvegház felépítésére és üzemeltetésére az államtól. A költségeket fedezni tudja a támogatásból, de emellett van főállása is, a lepkefajmentés csak hobbit jelent számára. Forrás: NRK

  • A jövő víkendháza

    Négy fekvőhely 9 nm-en. Ilyenek lehetnek a jövő hytte-i. Évente több ezer ember keresi fel a Norvég Turisztikai Szövetség (DNT) hytte-it. A 9 nm-es hétvégi házat Anneli Kolås, Julie Nyland Nilsen, Sanja Morzycki és Anastacia Tsivileva fejlesztette ki az NTNU mesterképzési projektjének keretén belül. Ez lehet a jövőbeni DNT-víkendház prototípusa, bár sokkal kisebb, mint a szokásos méret, hiszen ahhoz, hogy elérjük a klímacélokat, fenntarthatóbb koncepcióra van szükség. A diákok fél éve dolgoznak a projekten, már csak az utolsó simítások vannak hátra. Egyre több a magántulajdonban lévő hétvégi ház. Korábban ezek sokszor szomszédok nélkül álltak, ma már ezekből egyre kevesebb van. Norvégiában összesen 473 000 szabadidős célra használt épület van, ezek 50 %-a sűrűn lakott területen található. 2014 óta ez az arány 3%-kal nőtt. Az emberek kényelemre vágynak, legyen út, víz, villany. Ez az infrastruktúra viszont drága, ha csak egyetlen nyaraló áll a környéken. Ezen felül egy nagy hétvégi házhoz sok építőanyag kell, sok energiát használ fel, még akkor is, amikor éppen nincs használatban. Nem igazán fenntartható. De ez a kis 9 nm-es, négyágyas hytte más irányt képvisel: nincs benne folyóvíz és áram, az építéshez felhasznált faanyag mennyiségét is minimálisra csökkentik. Júliustól az természetben is találkozhatunk vele a turisztikai szövetség nyaralójaként a Tjoarvihytte-nél (Sulitjelmafjellan). Ezzel elindul egy 2-3 éves projektidőszak, ami alatt le lehet vonni a tanulságokat és tökéletesíteni a koncepciót. Ellentmondásnak tűnhet, hogy miközben az a cél, hogy többet legyünk kint a természetben, egyre kisebb hytte-ket építünk. Mégis fontos, hogy olyan új megoldásokat találjunk, amelyek – megfelelve a klímaváltozásból adódó kihívásoknak - lehetővé teszik, hogy kevesebb erőforrást igényeljenek a természetben végzett szabadidős tevékenységek. Forrás: NRK

  • Carlsen az élre állt

    Magnus Carlsen a Norway Chess június 3-i játéknapján a holland Anish Girivel csapott össze. Korábban ezen a tornán a két nagymester összesen négyszer találkozott, mind a négy találkozó végén kiegyeztek egy remiben. Ezúttal viszont Carlsen kerekedett felül, és az összetettben holtversenyben az élre állt. A 31 éves norvég sakkvilágbajnok a TV2-nek elmondta, hogy egészen egyszerűen szerencséje volt, mivel a rendkívül jó elméleti szakembernek számító Giri már az elején elkövetett egy rendkívül súlyos hibát. Carlsen már a játszma elején be tudott vinni egy döntő fontosságú csapást holland ellenfelének, akinek nem sikerült mentenie a menthetőt, és végül 34 lejátszott lépés után feladta a partit. Carlsen ezzel az élre állt, igaz az első helyen osztoznia kell Viswanathan Ananddal. A korábbi világbajnok 52 évesen a torna legidősebb résztvevője, és Carlsenhez hasonlóan 12 pontból 8,5-et szerzett. Anand ezen a tornán nyújtott teljesítményével visszatért a világranglista első 10 helyezettje közé. Forrás: TV2

  • Nordea-NAV botrány

    Öt személy ellen emeltek vádat egy nagyszabású korrupciós ügyben. A rendőrség gyanúja szerint 150 millió korona értékben folyósítottak hitelt a Nordea banknál, ami nem volt jogszerű. A vádlottak közül ketten a NAV-hoz is kötődnek, az egyik letartóztatott a NAV alkalmazásában áll, a másik pedig korábban dolgozott a hivatalnál. Mindkét személyt korrupciós bűnrészességgel vádolják. A két NAV-os téves információt szolgáltattak a hiteligénylőkről, hogy jobb anyagi helyzet benyomását tegyék. A VG május 31-én publikált egy cikket, amiben a hitelek szürkepiacáról és hitelügynökökről volt szó. Ebben a cikkben egy hitelügynök rejtett kamerák előtt arról beszélt, hogy bármilyen hitelt képes megszerezni több százezres kenőpénz ellenében. Ugyanazon a reggelen a rendőrség több helyszínen is razziát tartott, melynek eredményeként két Nordea alkalmazottat és egy vezetőt őrizetbe vettek és vádat emeltek ellenük. Jelenleg 150 millió korona összértékben vizsgálnak hiteleket a Nordea banknál, de ez az összeg még nőhet. Kiegészítés: június 1-én újabb személyt tartóztattak le a botránnyal kapcsolatban. Az illető nem Nordea vagy NAV alkalmazott, de ugyancsak bűnrészességgel vádolják. Forrás: E24

  • Csökkentik a norvég diplomaták juttatásait

    A Külügyminisztérium az elmúlt 13 év alatt 240 millió koronát költött a diplomaták magánlakásaira vonatkozó adóköltségek fedezésére. Ezt a fizetéskiegészítést tavaly 318 diplomata kapta, amivel gyakorlatilag ingyen lakhattak külföldön. A koncepciót újragondolták, és ennek eredményeképp ez az extra juttatás idén májusban megszűnt. Forrás: Norway Today

  • FHI: Az e-cigaretta káros lehet az egészségre

    A nikotintartalmú e-cigarettának káros hatásai lehetnek a használók egészségére nézve, derül ki a Nemzeti Egészségügyi Intézet (Folkhelseinstitutet) jelentéséből. Az intézet megállapítása szerint a jelenlegi tudásunk alapján a nikotintartalmú e-cigarettának káros hatásai lehetnek többek között a légutakra, illetve a szív- és érrendszerre. Veszélyeztetheti továbbá az édesanyákat és a kisbabákat a terhesség alatt, és hatással lehet az agy fejlődésére, ahogyan az egyéb nikotintartalmú készítmények is. Hozzáteszik, hogy a legtöbb tanulmány csak az e-cigaretta rövidtávú hatásait vizsgálta, és hogy nincsenek tanulmányok a hosszútávú hatásokról. Mindazonáltal az ismereteink elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk, az e-cigarettának káros hatásai lehetnek az egészségre. – mondja az intézet vezető kutatója, Rune Becher. Az e-cigaretta egy összetett termékcsoport, sokféle variációval. Így nagy lehet az eltérés abban is, hogy az egyes felhasználók milyen változatnak vannak kitéve. Norvégiában szabad nikotinmentes folyadékkal árulni az e-cigarettát. Átmenetileg törvénytelen nikotintartalmú e-cigaretta folyadékot árulni, viszont a magánszemélyek bizonyos feltételek mellett, korlátozott mennyiségben importálhatnak saját használatra. A dohányáruk forgalmazására vonatkozó EU-s irányelvek alapján olyan új szabályozást fogadtak el Norvégiában, amely lehetővé fogja tenni a nikotint tartalmazó e-cigaretta folyadék árusítását. Forrás: ABC Nyheter

  • Küzdelem a modernkori kalózok ellen

    Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amit Norvégia és Ghána kezdeményezett a nyugat-afrikai kalózkodás elleni küzdelemről. - Nyugat-Afrika vizei a legveszélyesebbek a világon. A kalózok több mint 10 éve fenyegetést jelentenek a Guineai-öbölben közlekedő hajók biztonságára. A Biztonsági Tanács határozata fontos lépés e fenyegetés leküzdésében – mondta Anniken Huitfeldt, Norvégia külügyminisztere. Hozzátette, hogy a tengeri biztonság javítása a régióban hozzájárul a part menti államok gazdaságának növekedéséhez és a tengerészek biztonságához is. A Guineai-öböl északon Szenegáltól Angoláig terjed, és nagyjából 6000 kilométernyi partszakaszt jelent. Naponta mintegy 1500 halászhajó, tartályhajó és konténerhajó közlekedik ezeken a területen. A Guineai-öböl fontos hajózási övezet a kőolaj, gáz és áruk Közép- és Dél-Afrikából történő szállításához. Az elmúlt 10 évben a Guineai-öbölben rendkívül elterjedtek a kalóztámadások, különösen Nigéria partjainál. A Biztonsági Tanács határozatának célja, hogy segítse az érintett országokat a szükséges jogszabályok hatályba léptetésében, és biztosítsa az egyszerűsített vádemelést kalózkodás gyanúja esetén. A modernkori kalózkodás rendkívül káros hatással van az Afrika nyugati partján fekvő országok exportjára, kereskedelmére és befektetéseire. Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint a kalózkodás évente körülbelül 2 milliárd dollárba kerül az érintett országok számára. A visszaesett beruházások és a kieső gazdasági növekedés költségei ezen felül még több tízmilliárd dollárt tesznek ki. Forrás: Regjeringen

  • Johnny Depp Norvégiába jön

    Az elmúlt hetekben szinte a csapból is Johnny Depp és Amber Heard bírósági küzdelme folyt, és több hetes harc után végül a Karib-tenger kalózának adtak igazat. Szerdán Depp megnyerte a volt felesége, Amber Heard elleni perét. Az esküdtszék úgy döntött, hogy Heard korábbi nyilatkozata nem fedte a valóságot, állítását végül rágalmazásnak minősítették, így 15 millió dollárt ítéltek meg a volt férjnek. Ebből tíz millió dollárt kártérítésként, ötöt pedig úgynevezett büntető kártérítésként. Virginiában azonban az utóbbi limit "csupán" 350 000 dollár, így ABC News szerint a volt feleségnek 10,35 millió dollárt kell átutalnia Depp számlájára. Depp a tárgyalóterem után azonban hamarosan Norvégia felé veszi az irányt. A művész - az ítélethirdetés után nyilván sokkal jobb hangulatban - június 24-én Oslóban, június 25-én pedig Kristiansundban lép színpadra. A jegyek már mindkét koncertre elkeltek. Depp a gitárlegenda, Jeff Becks "különleges vendége" lesz az oslói Sentrum Scene-ben június 24-én tartandó koncerten, majd másnap a Tahiti Fesztiválon játszanak Kristiansundban. Johnny már több alkalommal fellépett a 77 éves Breck koncertjein, ahol számos feldolgozást énekelt és játszott, mint például John Lennon "Isolation", Jimi Hendrix "Little Wing" és Marvin Gaye "What's Going On" című számát. Forrás: MSN

  • Káosz az európai repülőtereken

    Ha idén nyáron repülővel utazunk, hosszú idővel kell számolni. A pünkösd előtti pénteken mindenki belekóstolhatott abba, mi vár ránk az elkövetkező hónapokban. Miután meglátogatta osztálytársait Amszterdamban, Jostein Lilandnak vissza kellett utaznia Sandefjordba. De nem biztos abban, hogy egyáltalán feljut a gépre.Több, mint egy kilométer hosszú sor volt a tűző napon. Az emberek naptejjel kenték magukat, és a táskáikon ültek. Osztogattak nekünk vizet és egy kis ételt – mesélte Liland. Hasonló volt a helyzet Európa több nagy repülőterén. Az ok az emberhiány A repülőtereket a légitársaságokhoz hasonló módon sújtotta a pandémia. Sok helyen el kellett bocsátani az alkalmazottakat, és nem minden országnak van olyan jó kényszerszabadságolási rendszere, mint Norvégiának – mondta Hans Jørgen Elnæs repüléselemző. Többek között a SAS 4000 járatot törölt, hogy orvosolják a kapacitásproblémát. Rekordnap Oslóban Az oslói repülőtéren a pünkösd előtti pénteken megdőlhet a rekord az utasok számában a járvány után. Ugyanakkor ez a nap egy jó előrejelzést adhat arról, milyen lesz a nyár a repülőtéren. 96 000 utast és 750 repülőt vártak csak ezen a pénteken. Biztonsági jóváhagyás szükséges Elnæs azt mondja, a repülőtereken minden munkakörből hiányoznak emberek, a becsekkolástól a biztonsági ellenőrzésig és a csomagok kezeléséig. A repüléselemző szerint ezek a munkakörök tipikusan a rosszabbul fizetett munkák közé tartoznak, és ha új embereket akarnak felvenni, be kell őket tanítani, és meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak. Intézkedéseket vezettek be Amsterdam Scipholban nem engedik be az embereket a repülőtérre, ha több, mint négy óra van a repülő indulásáig. Nagy-Britanniában a Tui és a Ryanair légitársaságok arra kérték az utasokat, hogy ne érkezzenek több, mint három órával indulás előtt. Hasonló intézkedésekkel kell számolnunk, annak ellenére, hogy nem lehet tudni, mi lesz a helyzet az egyes repülőtereken – mondja Elnæs. Hosszabb lehet az átszállási idő Egy másik intézkedés lehet, hogy a repülőterek megnövelik az időt két repülőjárat között átszállás esetén. Ha különböző légitársaságoknál vásároljuk a jegyeket, a saját felelősségünk elérni a járatot. Ha azonos légitársasággal utazunk, a társaság nagyobb mértékben tudja befolyásolni a járatok indulását. Ramstad Westby, az oslói repülőtér igazgatója azt tanácsolja az utasoknak, hogy kövessék azt, amit a légitársaságok mondanak, válasszák az automatikus megoldásokat, ha tehetik, csekkoljanak be online vagy az automatáknál, maguk adják fel a csomagjaikat, és csak kézitáskával utazzanak, ha lehetséges. Forrás: NRK

  • Haakon koronaherceg elérte a grönlandi jégtakarót

    Az elmúlt hetekben Haakon koronaherceg egy grönlandi expedíción vett részt. Az expedíció tagjainak pénteken sikerült elérniük az első kitűzött célt, ami a grönlandi jégtakarón történő átkelés volt nyugatról keleti irányban. Az expedíció célja a sarkvidéki természet kutatása, a sarkividéki történelemmel kapcsolatos ismeretszerzés, ezen ismeretek továbbadása volt, valamint az expedíció során rendszeresen vesznek hómintákat is, melyeket eljuttatnak a klímakutatóknak. Forrás: ABC Nyheter

  • Meglesz a győzedelmes búcsú?

    Miután 2018-ban Marit Malm Frafjord leszögezte, hogy kézilabdázói pályafutása véget ért, 2022. június 5-én viszont ténylegesen az utolsó meccsét fogja lejátszani profi pályafutása során a norvégok világklasszis beállója. Csapata, az Esbjerg ugyanis még érdekelt a női kézilabda BL Final Fourjában, aminek Budapest ad otthont. És ugyan mi lehetne szebb búcsú a 36 éves beállónak, mint 20.000 néző, vagyis teltház előtt BL-t nyerni? Ehhez azonban a norvég klasszisok egész sorát (Frafjordon kívül még Henny Ella Reistad, Kristine Breistøl, Vilde Mortensen Ingstad, Marit Røsberg Jacobsen és Sanna Solberg-Isaksen tartozik az Esbjerg norvég kontingenséhez) felvonultató dán csapatnak a jóval esélyesebb Győri Audi ETO KC-t kell megvernie. Frafjord az NTB-nek úgy nyilatkozott, hogy örül annak, hogy visszarángatták, mert klub- és válogatott szinten is remek évek voltak ezek. Majd hozzátette azt is, hogy a 16-szoros magyar bajnok és 5-szörös BL-győztes Győr ellen óriási teljesítményre lesz szükség, de nem lehetetlen a győzelem. A győrieknél várhatóan ott lesz a pályán Stine Bredal Oftedal, Veronica Kristiansen és Silje Solberg is, Kari Brattset Dale viszont várandóssága miatt nem lép pályára. Frafjordot egyébként jelölték a 21/22-es BL-szezon legjobb védőjátékosának, mindemellett 25 gólnál jár az idei kiírásban, és 92,6%-os lövési hatékonysággal rendelkezik (amivel a legalább két gólt szerző játékosok között az első helyet foglalja el). A 36 éves beálló 2018-ban, szintén Budapesten jelentette be először, hogy visszavonul. Ez azt jelenti, hogy a pályafutását meghosszabbította 1484 nappal. Ebben az időszakban még nyert egy olimpiai bronzérmet 2021-ben és egy EB-t 2020-ban. Ám ezúttal a búcsú szinte 100%, hogy végleges. A Győr elleni elődöntőt pénteken 15:15-től Norvégiában a Viasat 4, Magyarországon a Sport 1 közvetítette élőben, a másik ágon este hattól a Vipers Kristiansand és a Metz játszott a döntőbe jutásért. A bronzmeccsre június 5-én 15:15-től kerül sor, míg a döntőt 18:00-tól játsszák szintén aznap. Forrás: Aftenposten

  • Újraírt tenisztörténelem

    Egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy Casper Ruud június 3-án történelmet írt, miután a sportág történelmében első norvégként bejutott a French Open döntőjébe, miután négy szettben 3-6 6-4 6-2 6-2-re verte a horvát Marin Čilićet. A döntőben pedig egy világsztárral mérheti össze a tudását, mégpedig a „salakkirályként” is emlegetett Rafael Nadallal, aki nem kevesebb, mint 13 alkalommal nyerte meg a French Open küzdelmeit. Ruud az Eurosportnak nyilatkozva elmondta, hogy ezzel egy gyerekkori álma valósult meg, és szeretné kiélvezni ezt a pillanatot. Ami csak még érdekesebbé teszi a párharcot, hogy a 23 éves norvég teniszcsillagnak egész pályafutása során pont Nadal volt a legnagyobb példaképe. Ruud Čilić elleni mérkőzése távolról sem volt sima. Kiegyenlített kezdés után a veterán horvát el tudta venni Ruud adogatójátékát és 6-3-ra megnyerte az első szettet. A második szettben visszavágott a fiatal norvég és már az elején átvette az irányítást, amit aztán a 6-4-re végződő szett végéig ki sem engedett a kezéből. A harmadik szettben folytatódott a Ruud-mágia, a norvég csillag 6-2-re nyert, de ez a szett sem volt eseménytelen. Történt ugyanis, hogy egy klímaaktivista berohant a pályára és odakötötte magát a hálóhoz. Az utolsó szett is 6-2-re végződött, de itt már senki nem rohant be a pályára. A döntőre június 5-én, délután 3-kor kerül sor, a Discovery Max és Plus is élőben közvetíti. Forrás: Dagbladet

  • Különleges díszkard a 800-as évekből

    Egy aranyozott, arannyal és ezüsttel díszített viking kardot találtak Stavanger mellett. Álomlelet a szakértők szerint. A ritka díszkardot egy mezőn találta fémdetektorral két lelkes amatőr. - Nagyon klassz, hogy egy ilyen ritka lelet kerül hozzánk pont erről a területről. Mindannyiunknak elállt a szava. Ez egy mesebeli lelet – mondja Zanette Glørstad archeológus, a Régészeti Múzeum (Stavangeri egyetem) munkatársa. Az aranyozott markolatot megtisztították, hogy előtűnjenek a gazdag részletek, az állatfejes dekoráció és az ezüst szegélyek. Magát a vasból készült kardpengét minden valószínűség szerint megette a rozsda. Glørstad elmondta még, hogy sok kardot találnak, de ez kivételes, a bonyolult díszítések arra utalnak, hogy vagy az akkori Frank birodalomból, vagy a Brit szigetekről importálták. Ezek az úgynevezett D-kardok, amikből kb. 15-20 darabot találtak eddig Norvégiában, a vikingkor legszebbjei közé tartoznak. Minden valószínűség szerint inkább férfiékszerként, semmint fegyverként használták, és ez a darab esélyesen egy nagyon jómódú férfié lehetett. A megtalálás helyszíne egyébként is ismert mint számos vikingkori lelet forrása, többek között itt találták meg a Gausel-i királynő sírját (Gauseldronningen), ami az Oseberg-i leletek után az egyik leggazdagabb volt. A környék központi hely volt az Északi-tengeri kereskedelemben. A kard arra utal, hogy egy hatalmasságé lehetett nagy kapcsolati hálóval, a Gausel-i királynőhöz hasonlóan. Idén ünnepeljük egyébként az 1150 éves jubileumát annak, hogy Széphajú Harald győzelmet aratott és Norvégia első királya lett. A két amatőr kutató, Erik Alve és Jone Holgersen rendkívül elégedettek azzal, amit találtak, és továbbra is folytatni fogják a kutatást, céljuk, hogy fontos kulturális emlékek megmentésében segítsenek. Forrás: NRK

  • Flottafrissítés a Norwegian Airline társaságnál

    A Norwegian Airline 50 darab Boeing 737 Max megvásárlását tervezi, melyet egy szándéknyilatkozattal erősített meg. A repülőket 2025 és 2028 között fogják átadni. Ebben az időszakban több repülőgépre vonatkozó lízingszerződés is le fog járni, így alapvetően a flotta megújítása a cél, de kis mértékben nőni fog a repülőgéppark. A végleges megállapodást júniusban fogják aláírni. Forrás: Norway Today

  • Az árak ugrásszerűen nőnek: Katasztrófát jósolnak

    Olav Chen közgazdász szerint szinte mindennek emelkedik az ára, és ez a helyzet csak rosszabb lesz. Hétfőn a Nortura húsipari óriáscég bejelentette, hogy július 1-től meredeken emelik a hús és a tojás árát. Ez a télen egyszer már végrehajtott rendkívüli áremelésen felül várható. A nagy kereslet miatt minden drágul. Az élelmiszerárak várhatóan meredeken fognak emelkedni a következő hat hónapban, csakúgy, mint a repülőjegy- és szállodaárak. És ezt még továbbiak fogják követni a szolgáltató szektorban a norvég és a külföldi gazdaságok teljes újranyitása után. Azonban nem csak a szolgáltatások árai fognak növekedni. Az áramárak rekord magas szinten állnak, a magas üzemanyagárak miatt még soha nem volt ilyen drága autót vezetni. Az elmúlt évben 26 százalékkal drágultak az építőanyagok is, ami tovább drágítja a lakásfelújítást. És ha ez nem lenne elég, még a kamatlábak is növekednek hisz a norvég gazdaság virágzik. Hatalmas pénzek folynak be az olaj- és gázértékesítéséből, rekord alacsony a munkanélküliség. A Norges Bank bejelentette, hogy idén és jövőre is többször emelnek majd a kamatot. A gazdaság egyszerűen túlfűtött. Olav Chen úgy véli, már régóta világos volt, hogy az áruhiány és az alacsony kamatszint miatt az árak meg fognak ugrani, ami miatt csökken a vásárlóerő, ezért a központi bankoknak – különösen külföldön, de Norvégiában is – fel kell lépniük. Sokan az ukrán háborút okolják a megemelkedett energiaárak miatt, azonban ez tévedés, hisz akik folyamatosan követték a helyzetet, látható volt, hogy az infláció már jóval február 24-e előtt, már tavaly május óta folyamatosan emelkedett. Természetesen Oroszország és Ukrajna hozzájárult a valamivel magasabb energia- és élelmiszerárakhoz, de az infláció már jóval korábban emelkedni kezdett. Még a Grandiosa is drágább lesz. Forrás: VG

  • Az Ødegaard-magyarázat

    Kent Bergersen, a norvég labdarúgó-válogatott másodedzője a Nettavisen Sesongkortet című podcastjének május 25-i adásában mesélt számtalan érdekes dologról (podcast az alábbi linken végighallgatható), például, arról, hogyan reagált arra, amikor Kjetil Rekdalt kinevezték a Rosenborg vezetőedzőjének. Bergersen Rekdal csapattársa volt a Rosenborgnál, majd segédedzője az Aalesundnél, innen ismerik egymást. Továbbá mesélt arról, hogyan lett Martin Ødegaard a válogatott csapatkapitánya (erre a szerepkörre jó eséllyel pályázik jelenlegi klubjánál, az Arsenalnál is). Bergersen elmondása szerint a csapaton belül nem kellett külön lekommunikálni a döntést, viszont a nyilvánosság kíváncsiságát felkeltette. Nekik ezt a kinevezést Ødegaard csapaton belül betöltött szerepével indokolták meg, az indoklás ellenére még most is sokan megkérdőjelezik ezt a döntést. Forrás: Nettavisen

  • Oslói óriásszobor

    A Munch Múzeum előtt bemutatásra kerülő "Mora" (Az anya) szobor felállítását ellentmondásos érzelmek kísérik. - New Yorknak szabadságszobra, Dániának kis hableánya, nekünk pedig egy nagy anyaszobrunk van – mondja Stein Slyngstad, az oslói önkormányzat kulturális osztályának igazgatója a június 4-én a Munch Múzeum mellett felavatandó – 9 m magas és 18,2 tonnás - szoborról. Ott fog térdelni az Oslo-fjord felé fordulva, egy virágos réten. A projekt a járvány miatt pár év csúszásban van, de most végre célba ér. Az NRK felkérte Lars Elton műkritikust a Dagsavisentől, hogy a leleplezés előtt vessen egy pillantást a szoborra. - Szerintem nem szép, darabos és elnagyolt. Az Elefántemberre emlékeztet, akiről David Lynch filmet is készített. Annak ellenére, hogy negatív kritikát fogalmazott meg a szoborról, Elton szerint a „Mora” turistamágnessé válhat Oslóban, hiszen Munch vonzza a látogatókat, Tracey Emin szobra pedig a múzeum mellett egy extra attrakció lesz. Az Oslo városa által kiírt pályázatot, amelyen hét másik művésszel együtt indult, Tracey Emin, ismert kortárs művész nyerte meg. A „Mora” koncepciója szerint visszaadják Edvard Munchnak a tuberkulózisban meghalt anyját, akit ötéves korában veszített el. A szobor összesen 18,6 millió NOK-ba került, ebből Oslo önkormányzata 14 milliót fizetett, a többit a művész saját zsebből állta. Tracey Emin jövő héten Norvégiába érkezik, hogy jelen legyen, amikor a műalkotást végleges helyére helyezik és felavatják. Forrás: NRK

  • A kormány változtatna a véradás szabályain

    Az Egészségügyi Minisztérium arra kéri a Helsedirektoratetet (Norvég Egészségügyi Igazgatóság), hogy fontolja meg a homoszexuális férfiak véradására vonatkozó karanténszabály módosítását. A jelenlegi szabályozás szerint a homoszexuális férfiak is adhatnak vért, de csak akkor, ha az utolsó szexuális kapcsolat óta eltelt tizenkét hónap, mivel a homoszexuálisok ki vannak téve a HIV-fertőzés veszélyének. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt mondta, a véradók felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak más embereknek. Fontos elősegíteni, hogy aki tud és akar vért adni, az biztonságosan megtehesse. Ez azt jelenti, hogy olyan szabályozással kell rendelkeznünk, amely követi a véradás kockázatával kapcsolatos, folyamatosan változó szakmai ismereteket. A véradó rendszerbe vetett bizalom megőrzése érdekében szakmai ajánlásokon és józan észen alapuló szabályozásra van szükség. Egyes csoportok számára nem lehet szükségtelenül nehéz a véradás. Forrás: NRK

  • Újabb kőolajmezőt találtak a Barents-tengeren

    Az Equinor újabb olajmezőt talált a próbafúrása során a Barents-tengeren, a Johan Castberg mező mellett. Becslések szerint a kitermelhető olaj mennyisége 37-50 millió hordó. Összehasonlításképpen a Johan Castberg mező összesen 450 és 650 millió hordó közötti olajmennyiséggel rendelkezik. Forrás: E24

  • Haalandot ismét felkenték a falra

    Miután Pøbel brynei műalkotása kiváltotta Erling Haaland elismerését, a festőművész nem tudott leállni, és egy újabb falfestményt alkotott meg. Ez az alkotás egy jæreni disznóól falára került fel, és egy malacot sétáltató Haalandot ábrázol. Pøbelt saját elmondása szerint Haaland azon üzenete inspirálta, hogy soha ne feledjük el, honnan is jöttünk. Végül egy kis keresgélés után meg is találta az ideális tanyát, ahová elhelyezheti a festményt. Gabriel Høyland, aki Erling Haaland nagyanyjának, Inger Åse Høyland Brautnak a testvére, elégedetten nyilatkozott a műalkotásról, és örömét fejezte ki, hogy disznóól lakói nem indítottak támadást a falfestmény ellen, hanem békében megvannak vele. Solveig G. Sandelson, a Stavanger Aftenblad újságíróját az eredeti, óriási falfestmény Szaddám Huszeinre, akit gyakran ábrázoltak felemelt kézzel, vagy „Isten kezére”, Diego Maradonára emlékeztette a Haalandot ábrázoló óriási falfestmény. Forrás: NRK

  • Rendezhet-e VB-t Narvik?

    Az elmúlt hat évben Narvik mindent megtett azért, hogy majd náluk rendezzék az alpesisí-világbajnokságot. Május 25-én azonban megszületett a döntés, az észak-norvég város 2027-ben nem rendezheti meg a VB-t. A svájci Crans Montanában tartott rendezvényen eldőlt, hogy a 2027-es világeseményt az olaszországi Milánó fogja megrendezni. Norvégia pedig hiába számít nagyhatalomnak téli sportokban, még soha nem rendezhetett alpesisí-VB-t. Narvik polgármestere, Rune Edvardsen az NRK-nak elmondta, hogy ő nem csalódott, és a maga részéről meglepte ez a döntés, annak ellenére, hogy tudta, nem ők számítanak esélyesnek. Majd azt is hozzátette, hogy szerinte nem a benyújtott pályázatok és a videós prezentációk döntötték el a versengést, hanem más egyéb tényezők. Erik Røste, a Norvég Síszövetség elnöke bizakodó hangot ütött meg, szerinte tutira vehető, hogy valamikor a jövőben Narvik VB-t rendezhet majd. Forrás: NRK

  • Az ország első házi feladat mentes kommunéje

    Moss az ország első kommunéje, ahol minden általános iskolában megszűnik a házi feladat. A döntés szerint 2022 őszétől a települések 17 általános és alsó középiskolájában egyetlen tanulónak sem lesz házi feladata. A Moss-i politikai baloldal 2017 óta törekszik arra, hogy az iskolát házi feladat mentessé tegye, a múlt héten végre megszületett a döntés. Egyes tanárok szerint a politikusok túl nagy lépést tesznek ezzel. Bár ők sem szeretnének mindig, minden tantárgyból házi feladatot adni, de fontosnak tartják néhány területen, például az olvasás tanításánál. Így a szülők is részesei lehetnének a gyerek fejlődésének. Ezen felül a változtatás kihívások elé állítja őket. A házi feladatok anyagát be kell építeniük a tanórákba, és új módot kell találni arra, hogy lehetőséget adjanak a szülőknek a tananyagra való rálátásra. A szakszervezet tagjai azt várják a politikusoktól, hogy az eddiginél nagyobb mértékben vonják be a pedagógusokat a kihívások megoldásának kidolgozásába és biztosítsák a forrásokat. Ez azt is jelenti, hogy több tanárra lesz szükség az osztálytermekben. Hanne Tollerud (Munkáspárt) polgármester örül, hogy az önkormányzat meg meri lépni ezt a változtatást. Szerinte a házi feladat megszüntetése növeli a diákok esélyegyenlőségét, és segítik, hogy az osztálytermekben történtekre összpontosítsanak. Ígérete szerint a pedagógusoknak nem kell majd a nyári szünetet a változás előkészítésével tölteniük. Forrás: NRK

  • A Datatilsynet (norvég adatvédelmi hatóság) 5 millió koronás büntetést szabott ki a NAV-ra az önélet

    Az adatvédelmi hatóság szerint a NAV-nak nem volt joga olyan módon közzétenni az önéletrajzokat, hogy azokat akár minden munkáltató láthassa. Tavaly februárban a NAV által üzemeltetett arbeidplassen.no oldalon úgy jelenítették meg az önéletrajzokat a felhasználók személyes adataival együtt, hogy ahhoz minden egyes munkáltató hozzáférhetett, anélkül, hogy ezt az önéletrajzok tulajdonosai engedélyezték volna. Ez nem egy véletlen hiba volt, az álláskeresők önéletrajzának közzététele már 2001 óta tart. A NAV azt követelte, hogy az álláskeresők tegyék elérhetővé önéletrajzukat egy adatbázisban, ahol minden személyes információ elérhető, minden egyes munkáltató számára. A NAV, bár fellebbezhet a döntés ellen, de nem áll szándékukban megtenni. Az arbeidsplassen.no tavaly télig egy fontos eszköz volt a NAV számára az álláskeresők és a munkaadók összekapcsolására. A NAV vezetője újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy ha őszinte akar lenni, elmondhatja, hogy az álláskeresők és munkáltatók összekapcsolásának mostani módszere valamivel több időt vesz igénybe, és valamivel kevésbé hatékony, mint az a megoldás, amelyet nyilvánvalóan nem tudnak folytatni. Forrás: NRK

  • Így segíthet a Melkeøya-üzem Európának

    Norvégia most újranyitja a 2020-ban bezárt hammerfesti Melkeøya-üzemet, ahonnan lehűtött folyékony földgázt (LNG) lehet hajóval szállítani a kontinensre. Ez egy újabb alternatíva arra, hogy Európa csökkentse az oroszoktól való földgáz-függőséget és tél előtt feltöltse a tárolóit. A korábban tűzeset miatt bezárt Equinor-üzem a Snøhvit-mezőről fogad gázt és azt hűti le. Évente 6 milliárd köbméter földgázt tud továbbítani, mindez egy része lehet annak a 155 milliárd köbméter földgáznak, amit Oroszországból importált tavaly Európa. Ez csak egy csepp a tengerben, ha nem is egész Európa, de például Finnország teljes import szükségletét fedezheti. Továbbá több ország is hasonló LNG-terminál létrehozását tervezi. Azonban ahhoz, hogy a hajóval érkező LNG gázt befogadják, a befogadó országban egy hasonló terminálra van szükség, ami visszaalakítja a folyékony LNG-t gázformájúvá, és a helyi csővezetékeken tovább tudja szállítani az adott országban. A speciális szállító hajók építése kb. 2,5 évbe kerül, míg a terminálok építése akár 5 évbe. A NUPI (norvég független külpolitikai kutatóintézet) kutatója, Jakub Godzimirski szerint Európa gázszükségletének 7-8%-át adja az orosz import, ezt nem lehetetlen helyettesíteni, a Bruegels többek között ilyen megoldásokra jutott ennek érdekében: növekvő földgáztermelés Európában és Norvégiában csökkenteni a földgázfelhasználást az épületek és ipar energiahasználatának hatákonyabbá tételével elhalasztani a német atomerőművek bezárását Ugyanis Oroszország legnagyobb bevétele az energiaiparból jön, és ezzel akár azt is mondhatjuk, hogy többek között Európa is lehetőséget adott arra, hogy Oroszország finanszírozza az ukrajnai háborút. A hammerfesti üzem beindításával mindenesetre a norvég gázexport növekedésére lehet számítani, továbbá Európa arra számít, hogy Észak- és Nyugat-Európában az orosz export 97%-át tudja helyettesíteni, ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok (köztük Ukrajna) a földgáz szükségletének kevesebb, mint 50 %-át tudja csak fedezni, ha nem kapnak segítséget Nyugatról, így Európa földgázszükségletének összesen körülbelül 10-15%-át lesz kénytelen máshonnan beszerezni, miután lezárta az orosz importot. Ugyanakkor szükséges lenne az európai csővezeték-rendszer fejlesztése is: például régi terv Spanyolország (ahol nagy LNG-befogadó kapacitás van) és Franciaország között csővezeték kiépítése, de ez vitákat váltott ki, mivel kétséges volt a jövedelmezőség. Ez a gondolkodásmód megváltozhat az orosz invázió következtében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a közel-keleti LNG-szállítók (pl. Qatar) az ázsiai vevőket részesítik előnyben, ezért Európa jelenleg nagyon függ az amerikai importtól. Forrás: E24

  • Tovább szigorodnak az e-rollerezés szabályai

    Jon-Ivar Nygård, közlekedési miniszter újabb szigorításokat jelentett be az elektromos rollerek használatához kapcsolódóan. Az egyik legfontosabb változás az, hogy az e-rollerek is a gépjármű-felelősségi törvény hatálya alá kerülnek, azaz kötelező felelősségbiztosítást kell rájuk kötni. A miniszter úgy gondolja, hogy ezáltal csökkenni fog a balesetek száma, jobb közúti magatartásra ösztönzi a használókat és könnyebb kártérítési ügyeket biztosít a balesetek esetén. A bérelhető rollerek esetében a szabály szeptember 1-jétől lép életbe, a magántulajdonosoknak kicsit több időt hagynak a felkészülésre, nekik 2023. január 1-jéig kell biztosítást kötniük az elektromos rollereikre. Június 15-i hatállyal az alábbi szigorítások lépnek életbe: maximum 0,2 ‰ megengedett véralkoholszint 12 éves kor alatti nem használhatóak a járművek 15 év alatti gyermekek esetében kötelező bukósisak-használat az elektromos rollerek besorolása kerékpárról gépjárműre változik Nygård azt is hozzátette, hogy túl sok súlyos sérülést szenvedtek az emberek az e-rollerek használata miatt, amelyek közül sok a kábítószeres befolyásoltság alatti vezetéshez kapcsolódik. Ezen pedig muszáj változtatni. A miniszter bizakodva várja a nyarat, és azzal számol, hogy kevesebb sérülés és baleset fog történni. Forrás: Regjeringen

  • Dániában jársz a nyáron? Csak óvatosan

    Mivel a koronavírus miatt az elmúlt években leginkább a belföldi nyaralás jöhetett szóba, idén nagyon sokan külföldi nyaralást terveznek. Azonban tőlünk kicsit délebbre nem árt, ha fokozottan figyelünk, milyen erősen nyomjuk a gázpedált. Sokba kerülhet, ha Dániában a kelleténél nehezebb a lábunk, ugyanis az újonnan bevezetett szabályok alapján, ha Dániában gyorshajtáson kapnak valakit, akkor nem csak a jogsi ugrik, de a kocsi is. Vagyis amellett, hogy elveszik a jogosítványunkat, az autót is elkobozzák és árverésen eladják - az eladásából származó összeg pedig a dán államkincstárba kerül. A törvény tavaly március 31-én lépett életbe. A dán hatóságok azt mondták, odáig jutottak, hogy kénytelenek voltak kitalálni valamit a gyorshajtások visszaszorítása érdekében, hisz rengeteg olyan eset fordul elő, ahol ártatlan emberek halnak meg azért, mert egyesek úgy vezetnek, mint egy idióta. A dánok részéről ebben az esetben szó sincs üres fenyegetésről, nem a levegőbe beszélnek. Két hónappal az új szabályok hatályba lépése után több, mint 100 jármű került lefoglalásra, és azóta ez a szám csak tovább nőtt. Legutóbb a múlt héten koboztak el egy motort, aminek a sofőrje 250 km/órás sebességgel száguldott Koppenhága külterületén. Egy másik, 50 év körüli férfi május 3-án veszítette el bérelt Ford Mondeóját, miután 107 km/órás sebességgel fülelték le egy városi övezetben, ahol 50 km/h a megengedett maximális sebesség. Arról, hogy eddig összesen hány járművet foglaltak le, a TV2 nem tudott információt szerezni, de összesen több száz lefoglalt járműről beszélünk. Nyilván nem minden gyorshajtásnál veszítjük el az autónkat, az autónk azonnali lefoglalásához az alábbi kritériumoknak kell teljesülnie: Ha a megengedett sebesség legalább kétszeresével haladunk, és a sebesség meghaladja a 100 km/h-t. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az, aki például 80 km/h-val halad egy 40-es zónában, az nem veszíti el az autóját, azonban ha 120 km/h-val vezet egy 60-as zónában, akkor ott már ugrik az autó. Ha valaki 200 km/h-val vagy nagyobb sebességgel halad, függetlenül attól, hogy milyen magas a sebességkorlátozás a helyszínen. A maximális sebesség Dániában 130 km/h Ha az ellenőrzés során mért véralkoholszint több, mint 2,0 ezrelék. (A dánoknál amúgy a megengedett határérték 0,5 ezrelék.) A dán rendszer nem volt kihívásoktól mentes. Etikai és jogi szempontból egyaránt. Egyes esetekben, amikor lefoglalták a járműveket, nem az autó tulajdonosa vezetett, hanem a vétkes sofőr kölcsönautóval szabálytalankodott. Bár ez hangos vitákat váltott ki, ettől függetlenül semmilyen változás nem történt a szabályozásban. Egyelőre úgy néz ki, Norvégiában nem terveznek hasonló rendszert bevezetni, vagyis nem fogják lefoglalni és értékesíteni a szabálytalankodó sofőrök gépjárműveit. Forrás: TV2

  • Norvég nyertese van a Vikinglottónak

    Május 25-én tette közzé a Norsk Tipping, hogy a Vikinglottó főnyereményét, 56,6 millió koronát, egy norvég állampolgár nyerte meg. Forrás: VG

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page