top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • Covid utótünetek: szexuális vágy hiánya és hajhullás

    Egy brit kutatásban részt vevő háziorvosok összegyűjtötték, hogy a koronavírus-fertőzést követően milyen hosszútávú tünetekről számoltak be pácienseik. Az eredmények alátámasztották azokat a kijelentéseket, melyeket a tudósoktól és politikusoktól oly gyakran hallottunk a covid-járvány alatt. A COVID-19-ben szenvedők többsége néhány héten belül teljesen felépül, néhány embernél azonban – még azoknál is, akik a betegség enyhe változatán estek át – a kezdeti gyógyulás után is folytatódnak a tünetek. Ezeket az állapotokat poszt-COVID-19 szindrómának vagy “hosszútávú COVID-19-nek” nevezik. Általában a COVID-19 olyan hatásainak tekintik őket, amelyek több mint négy hétig fennállnak azután, hogy egy betegnél diagnosztizálták a COVID-19 vírust. Az idősebbeknél és a krónikus egészségügyi problémákkal küzdő embereknél a legvalószínűbb, hogy elhúzódó COVID-19-tüneteket tapasztalnak, de még a fiatal, egyébként egészséges emberek is érezhetik rosszul magukat a fertőzést követően hetekig-hónapokig. A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok, de a gyors pulzus, a szívdobogásérzés, izomfájdalom, fejfájás és köhögés sem ritka. A legmeglepőbb azonban, hogy sok beteg csökkent szexuális vágyról, merevedési problémákról, bélproblémákról és hajhullásról számol be. Arne Søraas, az Oslo Universitetsykehus orvosa szerint hamarosan nem lesz olyan tünet, amelyről ne hallottunk volna a hosszú távú covid kapcsán. Søraas a norvég koronatanulmány projektmenedzsere, amely 200 000 norvégot követ nyomon a világjárvány során. A tanulmány többek között azt is kimutatta, hogy a covid fertőzés után 1-2 hónappal a szívproblémák száma 40 százalékkal nőtt, a halálozás kockázata pedig 70%-kal. Forrás: Forskning

  • Mintegy százezer 30 év alattinak norvég lakosnak nincs sem munkája, sem végzettsége

    Norvégiában több mint hárommillió munkahely van, ennek ellenére a kelleténél több, 30 éven aluli ember küzd azért, hogy megvethesse lábát a munkaerőpiacon. A kialakult helyzetet aggasztónak tartja az LO (Norvég Szakszervezetek Országos Szövetsége). Az elmúlt egy évben soha nem látott módon nőtt meg a munkahelyek száma Norvégiában. A 195 ezer új munkahelyre érkező munkavállalók harmada 25 év alatti. Az elmúlt egy évben 195 ezer új munkahely közül a 25 év alattiak adták a növekedés egyharmadát. Azonban nem minden fiatal részese ennek az idillnek. 44 ezer 30 év alatti fiatal csökkent munkaképességű 15 000-en vannak munkanélküliként regisztrálva a NAV-nál 100 000 ember nem dolgozik és nem tanul 22 000 ember rokkant, ami 2013-hoz képest megduplázódott Az LO aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban és azt mondjak, azonnal lépéseket kell tenniük az ügy megoldása érdekében, ellenkező esetben sok ember többé-kevésbé végleg kikerül a munkaerőpiacról. Forrás: Fri Fagbevegelse

  • Ma rendkívül olcsó lesz az áram

    Október 5-én nagyot zuhan az áram ára. Dél-Norvégiában az átlagos áramár 52,8 øre/kWh lesz, ez május vége óta a legalacsonyabb ár. Közép- és Észak-Norvégiában ugyanez az ár 30,9 illetve 24,5 øre lesz. Forrás: NRK

  • Senki nem fogja elhinni, hogy mit mondott Magnus Carlsen

    Magnus Carlsen, a regnáló sakkvilágbajnok volt az egyik központi szereplője a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránynak az elmúlt hetekben. A norvég nagymester ehhez képest kimondott szűkszavú volt, de most végre kerek perec megmondta a magáét. Szeptember 26-i Twitter-posztjában a 19 éves amerikai Hans Niemannak küldött egy meglehetősen erős és kemény üzenetet. Carlsen azzal vádolta Niemannt, hogy még annál is többször csalt, mint amennyit beismert nyilvánosan. Az egész balhé akkor kezdődött, amikor szeptember elején a Sinquefield Cup keretein belül meccseltek egymással. Carlsen kikapott, majd másnap visszalépett a további küzdelmektől, és magyarázat helyett csupán egy rejtélyes üzenettel állt elő. Szeptember 19-én megint megmérkőztek egymással, ezúttal a Champions Chess Touron. Ekkor Carlsen olyat tett, amire senki nem számított, és amiért a kritikák kereszttüzébe került. A norvég sakknagymester ugyanis egy lépés után szándékosan feladta a meccset. Carlsen részletesebb magyarázata szerint a Sinquefield Cup-os találkozójukon azt látta Niemannon, hogy egy kicsit sem feszült, sőt kritikus helyzetekben nem is igazán a mérkőzésre koncentrál, illetve sötét bábukkal olyan szinten iskolázta le őt, amire csak nagyon kevesen képesek a világon. Magnus apja és menedzsere nem kívánta kommentálni fia kijelentéseit a VG-nek. Niemann élből visszautasította minden csalásra vonatkozó vádat, kettő kivételével. Egyszer 12, egyszer pedig 16 évesen csalt az interneten, ezt ő is elismeri. Majd Carlsen visszalépése és gyanúsítgatása után egy interjú keretein belül kijelentette, hogy hihetetlenül nagyot csalódott gyerekkori példaképében, amiért ilyen módon próbálja az ő karrierjét tönkretenni. Torstein Bae, az NRK sakkszakértője szerint ő és még sokan mások azt remélték, hogy Carlsen jobban belemegy a részletekbe, és kicsit több konkrétummal áll elő. Forrás: VG

  • Norvégia nemet mond Ukrajnának: nem kezelik ingyenesen a sebesült katonáikat

    A kormány nem hajlandó eleget tenni Ukrajna azon követelésének, hogy ingyenes kezelést biztosítson Norvégiában a sebesült ukrán katonáknak. Ukrajna azt követelte, hogy az ukrán medevac-katonákat (orvosi okból evakuált katonák) ingyenesen kezeljék. Az elutasítás azt jelenti, hogy a katonáknak is ki kell fizetniük a vizitdíjat, ha további nyomon követésre van szükségük az önkormányzati egészségügyi és gondozási szolgálatban. A kórházi kezelés ingyenes. A kormány szerint a medevac-betegeket ugyanolyan egészségügyi jogok illetik meg, mint a többi ideiglenes kollektív védelemben részesülő ukrán személyt (menekülteket), valamint a norvég lakosság többi részét, ezért nem tartották szükségesnek egy ilyen különleges szabályozás bevezetését. Forrás: VG

  • A Tibber áramszolgáltató duplán számláz októberben - gyakorlatuk törvénybe ütközhet

    Két nappal a számlák kiküldése előtt a Tibber áramszolgáltató arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy másfél havi áramfogyasztást kell fizetniük. Októberben ügyfeleiknek kiszámlázzák mind a szeptemberi fogyasztásukat, mind az októberi becsült fogyasztásuk felét is. A Tibber azt nyilatkozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez váratlanul éri az ügyfeleiket, de jelenleg nincs más lehetőségük arra, hogy a lehető legalacsonyabb áramárat biztosítsák fogyasztóik számára. Azt a lehetőséget azonban megadják ügyfeleiknek, hogy a fizetési határidőt későbbi időpontra módosítsák. Thomas Iversen, a Fogyasztóvédelmi Tanács vezető tanácsadója úgy véli, hogy Tibber lépése illegális lehet, mivel minden cégnek 14 nappal korábban értesítenie kell az ügyfeleket, ha módosítja a szerződési feltételeket, ami a Tibbernél nem valósult meg. Iversen azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy a lehető legkésőbbre állíttassák be a fizetési határidőt. Azt mondja, hogy az ügyfél nem lehet „bank” a villamosenergia-társaság számára. Ha a cégnek védelemre van szüksége, akkor ezt más módon kell megoldani. A jogszerű alternatíva az árak emelése lenne. Szükség lenne egy állami jótállási konstrukcióra is. Körülbelül 45 nappal azelőtt, hogy az ügyfelektől beérkezik a számla ellenértéke, a Tibber jelenleg kölcsönt vesz fel, megvásárolja és kifizeti az áramot, amit továbbszámláz ügyfeleknek. A norvég villamosenergia-társaságok állami garanciáinak hiánya azonban most azt jelenti, hogy változtatniuk kell a számlázási gyakorlaton. Aksnes azt mondja, mind a Parlament energiabizottságával, az Olaj- és Energiaügyi Minisztériummal, mind pedig a Pénzügyminisztériummal is egyeztettek már ez ügyben, azonban eddig még nem sikerült tisztázni a helyzetet. Forrás: TV2

  • A NATO főtitkára szerint szabotázs történhetett az Északi Áramlat gázvezetékein

    A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a héten tárgyalt Morten Bødskov dán külügyminiszterrel az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérüléseiről és a NATO országok infrastruktúrájának biztonságáról. Szeptember 26-án hajnali 2 óra 3 perckor robbanás történt a dániai Bornholm-szigetek közelében, és jelentős mennyiségű gáz kezdett el szivárogni a vezetékből. 19 óra 4 perckor körülbelül 100 kilométerrel arrébb ugyanez történt. Az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérülése szabotázsakció következménye lehet, ezt azonban leghamarabb csak egy-két héttel később tudják a szakértők kivizsgálni. Az uppsalai egyetem szeizmológusai szerint ezek feltételezhetően robbanások következményei, és körülbelül 100 kilogrammnyi dinamitnak felelnek meg. Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt mondta, hogy nincs konkrét veszély a norvég kontinentális talapzaton, ennek ellenére az Equinor megemelte a biztonsági készültségi szintjét. A Kreml visszautasította a vádakat, és elmondta, hogy nem érdekük az Északi Áramlat vezetékeinek üzemen kívül helyezése. Forrás: NRK

  • A külföldi hallgatók fizessenek a norvégiai tanulmányokért

    A kormány azt javasolja, hogy a külföldi diákoknak fizetniük kelljen, ha Norvégiában akarnak tanulni. A téma évek óta vitatott kérdés volt a különböző pártokon belül, de most úgy néz ki, az ügy mellett állók kérése meghallgatásra talált. A jövő évi állami költségvetésről szóló előterjesztésben a kormány most amellett van, hogy a külföldi hallgatók fizessenek a Norvégiában végzett tanulmányokért. Dániában és Svédországban ez már egy bevett gyakorlat. Dánia 2006-ban vezette be a tandíjat a nemzetközi hallgatók számára, de ez nem érinti az EU és az EGT területéről érkező hallgatókat. A tandíjfizetési kötelezettség nem vonatkozik továbbá a csereprogramokban résztvevő hallgatókra vagy a Dániában állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatókra sem. Svédországban is hasonlóan működik a rendszer. Tavaly ősszel a tanulmányok megkezdésekor a becslések szerint körülbelül 12 500 felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgató és körülbelül 8 500 külföldi cserediák tanult a norvég egyetemeken és főiskolákon. Forrás: NRK

  • Kicsi Erling első manchesteri derbije

    Nem túlzás kijelenteni, hogy két remek formában lévő csapat meccse lesz október 2-án a Manchester United és a Manchester City összecsapása az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A „Vörös Ördögök” menedzsere, Erik ten Hag nem volt kifejezetten bőbeszédű, amikor Erling Haalandról kérdezték. A holland szakvezető leszögezte, hogy csapata a Manchester City és nem Haaland ellen fog játszani. A norvég csatárklasszis leginkább azért volt téma a rangadó előtti sajtótájékoztatón, mert bombaformában indította a Premier League küzdelmeit, miután első hét meccsén 11 gólt szerzett. Pep Guardiola, a manchesteri kékek menedzsere pedig a Lisandro Martinez (a Manchester United középhátvédje) és Erling Haaland közötti magasságbeli különbségről beszélt (Martinez középhátvéd létére 175 centi, míg Haaland csatárként 195 centi magas). Szerinte nem a magasság számít, hanem az, hogy bátor és intelligens legyen. Guardiolát a kb. 20 évvel ezelőtti Roy Keane és Alfie Haaland közötti összeütközésről is kérdezték (aki nem ismeri a történetet: még 1997 szeptemberében, amikor Alfie a Leeds United játékosa volt, súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd színészkedéssel vádolta. Haaland papa 2001 áprilisában már a City játékosa volt, és Keane szétrúgta a jobb térdét, saját állítása szerint szándékosan és bosszúból, amiért kapott még utólag 150.000 font pénzbírságot és további öt meccs eltiltást, a korábban begyűjtött 5000 font és 3 meccs mellé). A spanyol szakember szerint ez már a régmúlt. Mindenesetre csak remélni lehet, hogy Erling nem fog hasonlóan súlyos sérülést szenvedni, mint az apja, és a meccs nem fog eldurvulni túlzottan. Forrás: NRK

  • Használt fogkeféket keres, de több ezer darabot dob ki az erdőbe

    A Jordannak 100 kilónyi használt fogkefére van szüksége, hogy újrafelhasználási célból tesztelhessék őket, miközben több ezret dobtak ki az åsnesi erdőben. Idén ősz elején került nyilvánosságra, hogy a Jordan több ezer fogkefét és egyéb műanyag hulladékot dobott ki Åsnes-Finnskogban. A Jordan megállapodást kötött a földtulajdonossal, hogy az 1970-es és az 1980-as években az erdőt a hibás áruk ártalmatlanítására használhatja. Jelenleg arról folyik a vita, hogy ki fogja eltakarítani a szemetet az erdőből, mivel a Jordant felvásárolta az Orkla, és az erdőterület tulajdonosa is más lett. Amíg a vizsgálat folyik, a Jordan arra biztatja az embereket, hogy adják le náluk fogkeféiket, hogy tesztelhessék, lehet-e belőlük újat készíteni. A Jordan Norvégiában és Portugáliában megkezdte a fogkefék begyűjtését, hogy kiderítsék, a régi fogkefékből származó műanyag felhasználható-e újak készítéséhez. Az NRK megkérdezte a Jordant, hogy miért nem szedik fel az åsnesi erdőben lévőket és használják azokat. A Jordan kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy könnyen megtörténhet, hogy azok a fogkefék is bekerülnek ebbe a projektbe, azonban jelezte, hogy az åsnesi takarítás többszereplős: a földtulajdonos, az önkormányzat és az Orkla is részt vesz benne. Forrás: NRK

  • Rövidül a postai csomagok átvételi határideje

    A jelenlegi szabályok szerint ha postai értesítőt kapunk arról, hogy csomagunk érkezett, 14 napunk van arra, hogy bemenjünk érte a postára. A Posten saját honlapján tájékoztat arról, hogy 2022. október 1-től nem kapunk ilyen hosszú határidőt, így az eddigi 14 napos határidőt mindössze 7 napra csökkentik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új határidő nem minden küldemény esetében lép életbe. Az alábbi küldemények esetében eddig is három hét volt az átvételi határidő, és ez továbbra is változatlan marad: azok a levelek, melyek nem férnek be a postaládába (belföldről és külföldről) ajánlott levél (belföldről és külföldről) értéklevél külföldről norgespakke norgespakke utánvéttel Az átvételi határidő meghosszabbítására azonban továbbra is van lehetőség, amit ingyenesen lehet megrendelni a Posten mobilos alkalmazásán keresztül vagy SMS-ben. Kenneth Pettersen, a Posten sajtófőnöke azt mondta a DinSide-nek, hogy az emberek 90 százaléka néhány napon belül átveszi a csomagját, de vannak, akik hosszú ideig nem keresik, így a küldemények felhalmozódnak a postákon. Az rövidített határidő a webáruházak kérése is volt, akik a lehető leggyorsabban szeretnék visszakapni az át nem vett árukat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon megnövekedett az online vásárlások száma és mivel hamarosan jön a Black Friday és a karácsonyi időszak, még több csomagra számítanak. Forrás: Dagbladet

  • A Stabburet is eltávolítja a vitatott adalékanyagot az általa gyártott májkrémből

    A karragén adalékanyagról (E407) sok vita volt mostanában. (felmerült, hogy a karragén káros immunreakciókat válthat ki gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél). Már korábban világossá vált, hogy a Tine a továbbiakban kiveszi ezt az adalékanyagot termékeiből. Most Rita Nilsen McStay, az Orkla Foods Norvégia egészségügyi, táplálkozási és kutatási részlegének vezetője jelezte, hogy a Stabburet májpástétom receptúrája is megváltoztatásra kerül, kiveszik belőle a vitatott adalékanyagot. A karragén (E407) egy vitatott biztonságú sűrítő anyag, amelyet a vörös algákból nyernek természetes úton. Ez az adalékanyag az élelmiszerekben általánosan engedélyezett, bármekkora mennyiségben fel lehet használni, azonban nincs tudományos konszenzus arról, hogy biztonságos-e. (Forrás: webbeteg) A karragén nélküli májpástétom gyártása szeptember elején kezdődött, így az új receptúra alapján készült termékek már úton vannak a boltok polcaira. Forrás: Dagbladet

  • A tanárjelöltek gyakorlat nélkül

    A bergeni, tanárnak készülő hallgatók attól tartanak, hogy évet kell ismételniük, mert az őszi félévben nem tudják letölteni kötelező szakmai gyakorlatukat, mivel gyakorlatvezetőik sztrájkolnak. A tanársztrájk jelenleg körülbelül 100 hallgatót érint negatívan Bergenben és Stord-ban. Az egyik megkérdezett mesterszakos hallgató, Yvonne Jeanette Selland-Dalseide azt mondta a VG-nek, hogy igazából nem tudják, hogy sírjanak vagy nevessenek, hisz teljesen abszurd, ami történik. Yvonne-nak hétfőn kellett volna megkezdenie szakmai gyakorlatát egy arnai középiskolában Bergenben, azonban ebből végül semmi nem lett, mert a gyakorlatvezetője, aki végigkísérte volna három hetes szakmai gyakorlatán, sztrájkba lépett. Yvonne utolsó éves tanárképzős hallgató, azonban a kialakult helyzet miatt jelenleg nem biztos abban, hogy jövő ősztől a tervek szerint elkezdhet-e pedagógusként dolgozni. A hallgatók azt az információt kapták, hogy amennyiben az őszi félévben nem teljesítik gyakorlati kötelezettségüket, tavasszal nem kapják meg diplomájukat, vagyis évet kell ismételniük. Ez teljesen nonszensz, főleg annak tudatában, hogy mekkora pedagógushiánnyal küzd az egész ország és milyen hatalmas szükség van új tanárokra. Az, hogy esetlegesen nem fogadják el a hallgatók őszi félévét a hiányzó gyakorlat miatt, több problémát is magával hoz. Amennyiben nem hagyják jóvá/nem engedik el a kötelező gyakorlati idejük teljesítését, a hallgatóknak halasztást kell kérniük a szakdolgozat leadási határidejét illetően, ez viszont azt jelentheti, hogy nem tudnak azokra a jövő őszi félévre meghirdetett állásokra jelentkezni. Nem beszélve arról, hogy ha a hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat az előírt időn belül, az azzal a kockázattal is jár, hogy a diákhitelük egy része nem megy át állami támogatásba, ami rengeteg pénzt jelent, diákonként körülbelül 60 000 koronát A VG több kérdést is feltett az üggyel kapcsolatban a Høyskolen på Vestlandetnek (Nyugat-Norvég Főiskola). Asle Holthe, a Pedagógusképző, Kulturális és Sporttudományi Kar dékánjától e-mailben azt a választ kapta, hogy az egyetemnek az a célja, hogy minden hallgató az előírt időn belül befejezhesse tanulmányait, még akkor is, ha a sztrájk miatt nem a tervek szerint zajlott le a szakmai gyakorlat. Sajnos egyelőre ők sem tudják, hogy meddig fog tartani a tanársztrájk, és a bizonytalanság miatt jelenleg számukra sem átlátható, hogy hogyan befolyásolja ez a diákok tanulmányait. Holthe levelében azt is leírta, hogy a tanárképzés az Oktatási Minisztérium szabályai szerint zajlik, amiben meg vannak szabva a szakmai gyakorlattal szemben támasztott követelmények is. Arra számítanak, hogy az Oktatási Minisztériumtól megkapják a lehetőséget arra, hogy esetlegesen eltérjenek az előírásoktól, hogy a hallgatókat ne érje kár. Forrás: VG

  • Továbbgyűrűzik a botrány

    Jan Nepomnjasjtsjij saját állítása szerint figyelmeztette a Sinquefield Cup szervezőit Hans Niemannra, aki a korábban magyar, majd román színekben induló Rapport Richárd helyett ugrott be. A később a norvégok VB-címvédő nagymesterét, Magnus Carlsent legyőző fiatal amerikai behívásával azonban nem csak Nepomnjasjtsjij volt elégedetlen. Az orosz sakknagymester ezt egy friss podcastben állította. Továbbá azt is hozzátette, hogy kérte a szervezőket, hogy hozzanak extra biztonsági intézkedéseket, hogy torna tisztább és szabályosabb legyen, azonban erre csak Carlsen távozása után került sor. Nepomnjasjtsjij saját bevallása szerint keveset tud arról, hogyan kell sakkban csalni, azonban Niemann-nal szemben szkeptikus, a fiatal amerikai ugyanis bevallotta, hogy fiatalabb korában már csalt. Nepomnjasjtsjij mellett egy másik nagymester, Fabiano Caruana is szerepelt a C-squared-podcastban. Szerinte Carlsennek már azzal is baja volt, hogy Niemannt meghívták Sinquefield Cupra. Olyannyira, hogy már a meccs előtt ott akarta hagyni az egész tornát. Caruana állítása szerint Carlsen régóta gyanakszik Niemannra. Viszont ami talán jó hírként is értelmezhető, hogy a Julius Baer Generation Cup negyeddöntőjében Niemann kiesett, míg Carlsen továbbjutott. A norvég nagymesterre az elődöntőben Vincent Keymer vár. (UPDATE: A szeptember 23-i Carlsen-Keymer meccsen Carlsen győzött, így bejutott a döntőbe, ahol az indiai Arjun Erigaissal mérheti össze tudását). Forrás: VG

  • Carlsen megtörte a csendet

    Magnus Carlsen, norvég sakknagymester először szólalt meg a konfliktusról, ami közte és Hans Niemann között áll fenn. Szeptember 21-én este a TV2-n elmondta, nagyon is megérti, hogy a jelenlegi helyzet sokak számára rendkívül kellemetlen. A helyzet pikantériáját az adja, hogy mindkét sakkozó ott van a Julius Baer Generation Cup negyeddöntőjében, és a döntőben újra találkozhatnak. Az esetleges újabb találkozóról, és arról, hogy ezúttal kiáll-e Niemann ellen, Carlsen mosolyogva annyit válaszolt, hogy előbb még el is kell jutnia odáig, de majd meglátja. Jon Ludvig Hammer sakkszakértő azon kérdésére, hogy Niemannt csalónak tartja-e, a norvég nagymester úgy felelt, hogy ezt a torna után, leghamarabb szeptember 26-án, hétfőn fogja kommentálni. Carlsen saját elmondása szerint egyébként szívesen mondana bizonyos dolgokról többet is, de inkább vár velük. A norvég klasszis 21-én a chess24.com-nak is nyilatkozott, itt Niemannt, és mesterét, Maxim Dlugyt dicsérte. Még azt is hozzátette, hogy nem mondhat többet, de az emberek levonhatják a maguk következtetéseit, amit már meg is tettek. Forrás: VG

  • Norvégia folytatja a harcot a fertőző betegségek ellen

    A covid világjárvány megnehezítette számos más fertőző betegség elleni küzdelmet. Norvégia továbbra is elkötelezett abban, hogy hosszú távon támogassa a Globális Alap munkáját, melynek fő feladata az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelem. A nemzetközi munkához Norvégia 2 milliárd koronával járul hozzá a 2023-2025 közötti időszakban. A támogatást Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter jelentett be egy New York-i konferencián. Az alap 2002-es megalakulása óta Norvégia már 10 milliárd koronával segítette a szervezetet. Az elmúlt 20 évben a szervezet több mint 55 milliárd dollárt fektetett be a betegségek elleni küzdelembe, mellyel hozzávetőlegesen 50 millió ember életét mentették meg. 2021-ben a Globális Alap 23,3 millió ember HIV-kezelését támogatta, 5,3 millió ember részesült ingyenes tuberkulózis elleni kezelésben és 133 millió malária elleni szúnyoghálót osztottak szét. A nemzetközi cél az, hogy 18 milliárd dollárt gyűjtsenek össze, hogy a célok fenntarthatóak legyenek 2030-ig. A világjárvány idején a Globális Alap fokozott erőfeszítéseket tett az egészségügyi rendszerek megerősítésére, a covid tesztek és gyógyszerek elérhetővé tételére a szegény országokban. A szervezet 725 millió koronát kapott Norvégiától a covid elleni küzdelemre az Access to Covid-19 Tools Accelerator (ACT-A) révén. Ez az a globális partnerség, amely elősegíti a vakcinák, gyógyszerek és tesztelőeszközök fejlesztését, gyártását és egyenlő hozzáférését a világjárvány leküzdésére. Forrás: Regeringen

  • A norvég olajalap Porsche részvényekbe fektet

    A Porsche tulajdonosa, a Volkswagen szerint a norvég olajalap 750 millió euró (kb. 7,66 milliárd korona) értékben jegyzett részvényt az autógyártó cég tőzsdei bevezetése kapcsán. Szeptember elején vált publikussá, hogy a német autókonszern tőzsdére lép, várhatóan szeptember 29-én. Forrás: Norway Today

  • A dél-számi hős

    Maja Hilma Dunfjeld, a művészetek doktora, a trøndelagi Harranban él. Nemrég ítéltek oda neki egy díjat számi kézimunkájáért, azonban nehéz utat járt be, míg elérte ezt a célt. Diplomamunkáját, amely a „Tjaalehtjimmie” címet viseli, a számi ornamentikáról írta, amellyel a használati tárgyakat díszítik. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen jelentőséggel bír a számik számára az ornamentika. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés, hogy ilyen kitüntetésben részesült, Dunfjeld így válaszolt: „Úgy gondolom, többen is vannak, akik sokkal jobbak nálam”. Maja Hilma Dunfjeld 1947. március 20-án született Røyrvikben. Elmesélte, hogy amikor elkezdte az iskolát Hattfjelldalban, a számi gyerekeknek nem volt lehetőségük a saját nyelvükről és kultúrájukról tanulni. Mivel Maja nem tanulhatott a saját kultúrájáról az iskolában, még fontosabb lett számára, hogy megőrizze a kultúrát. „Édesapám életműve volt, hogy dokumentálja, hogy az ornamentika nem csupán díszítés. Esztétikaként értelmezhető, és közvetítő szerepet tölt be. Hogy megértsem, mit tudott az édesapám, tanulnom kellett. Duodji szakot szerettem volna végezni, de ez még nem létezett.” Ez nem állította őt meg. Egy olyan kéréssel fordult az oslói Állami Főiskolához, hogy indítsanak duodji szakot. Néhány hónappal később bejelentette az intézmény igazgatója, hogy az Északi Számi Intézet és az Oslói Főiskola együttműködésével létrehozták a duodji szakot. Maja volt az első, aki itt végezhette tanulmányait. Visszaemlékezése szerint nehéz volt lejegyzett információt találni, ugyanis a számi hagyomány nagy része szájról-szájra terjed. Amikor elkezdte kutatását, körbeutazott, hogy idősebb számikat látogasson meg, és információt gyűjtsön. Namdalen és Jämtland volt az első állomása, de a megkérdezettek közül senki nem értette, mire volt Maja kíváncsi. A „tjaalegh”-ről kérdezte őket, ők azonban azt hitték, hogy a Bibliával kapcsolatban érdeklődik. Anna Jakobsen nyelvszakértő segítségével létrehozták a Tjaalehtjimmie fogalmat, amely a tjaeledh, azaz írni szóból származik, és a dél-számi ornamentikát jelenti. Úgy döntött, doktori képzésben is folytatja tanulmányait, és az ornamentikát választotta diplomamunkája témájául. Ő volt az első, aki ezen a területen doktori diplomát szerzett. Diplomamunkája 2006-ban jelent meg könyv formátumban. A kulturális díj zsűrije így támasztotta alá döntését: „Maja egy életen át tartó elköteleződéssel dolgozott annak érdekében, hogy megőrizze, dokumentálja, kutassa és továbbfejlessze a dél-számi kulturális hagyományokat a saját szakterületén belül. Munkája utat nyitott a számi kultúra megértéséhez a norvég oktatásban is, de mindenekelőtt lehetővé tette, hogy tanulmányokat folytassunk a számikkal kapcsolatban, különös tekintettel a dél-számikra.” - Megígértem az időseknek, hogy a kutatásom az utódaik javát fogja szolgálni – mondta Maja Hilma Dunfjeld. Forrás: NRK

  • Belga bíró a Szlovénia-Norvégia meccsen

    A belga Lawrence Visser lesz a főbíró a Szlovénia és Norvégia közötti meccsen szombaton. Így több norvég játékos viszontláthatja azt a bírót, aki a Lettország elleni 0-0-s meccset vezette tavaly novemberben az Ullevaal stadionban. Visser ott többek között igénybe vette a videóbírót ahhoz, hogy érvénytelenítse Mohamed Elyounoussi egyik gólját. Visser Belgium legnagyobbra értékelt játékvezetője, aki nemrég debütált a mesterliga csoportjátékaiban, ahol a Barcelona és a Viktoria Plzen 5-1-es eredménnyel végződő meccsét vezette. Szombaton Rien Vanyzere és Thibaud Nijssen társaságában lesz játékvezető, míg Lothar D’hondt negyedbíró lesz. A ljubljanai bajnokság kezdőrúgása szombaton este 6-kor lesz látható. Forrás: VG

  • Hidegebb lesz az oslói templomokban

    Szeptember 22-től a főváros minden templomában 15 fok lesz a hőmérséklet. Előfordulhat az is, hogy bezárják a templomokat, mondta Kjetil Haga templomi gondnok. Az Oslói Egyházi Tanács (Kirkelig fellesråd i Oslo) felelős a templomok üzemeltetéséért. Oslo püspökével együttműködve álltak elő ezzel a szükségszerű intézkedéssel annak érdekében, hogy megbirkózzanak a megemelkedett áramárakkal. - Az egyház, ahogyan a társadalom többi része is, súlyos helyzetbe került, amely megköveteli a szigorú intézkedéseket. Annak függvényében, hogy mennyi támogatást kapunk az önkormányzattól, előfordulhat az is, hogy bezárják a templomokat – mondta Haga. Tájékoztatott, hogy kezdetét vette egy olyan együttműködés a gondnok és a püspök között, amelyben felmérik, hogy mely templomokat lenne lehetséges bezárni anélkül, hogy az radikális intézkedés lenne. - Reméljük, hogy a csökkentett hőmérséklettel, és néhány templom bezárásával elkerülhetjük a további intézkedéseket – mondta Haga. Forrás: VG

  • A művelődési miniszter meghallgatta a sztrájkoló feleket

    Szeptember 23.-án péntek délután Tonje Brenna (Ap) művelődési miniszter bekérette az immár jóideje elhúzódó tanársztrájk feleit. Többen reménykedtek abban, hogy így segítené elő a megegyezést a kormány, de sajnos nekik csalódottan kellett távozniuk erről az értekezletről, ugyanis csupán a felek meghallgatása volt a miniszter célja. Brenna az ülés után azt is nyilatkozta, hogy most már jobban megérti mindkét felet, és szerinte a konfliktus megoldásának kulcsa továbbra is a tárgyaló feleknél van. A tárcavezető adott esetben csak egy önkéntes bérmegegyezéssel tudta volna elősegíteni a sztrájk végét - kényszerített bérmegegyezést csak a munkaügyi miniszter kezdeményezhet - de Marte Mjøs Petersen még csak részt sem vett az adott ülésen. Bérmegegyezést csak akkor kényszeríthet ki a kormány, ha élet- vagy egészségügyi veszély áll fenn. Korábban az országban már több helyen is - mint például Vestlandetben - aggodalomról és nyugtalanságról számoltak be. Sokan nem csak a tanítás hiánya miatt aggódnak, hanem a fiatalok mentális egészségéért is. A pedagógusok sztrájkjában tehát egyelőre nem közelednek a felek, és most sem történt semmilyen előrelépés. Péntektől ezért immár már 8000 tanár fog sztrájkolni Norvégiában. A kérdés, hogy a kormánynak a fiatalok egészségre hivatkozva ki kell-e majd kényszerítenie a megegyezést. Forrás: VG

  • Norvégia harcba száll

    Az IIHF, a Nemzetközi Jégkorongszövetség saját honlapján arról írt, hogy a 2027-es világbajnokságra három ország nyújtott be pályázatot: Németország, Norvégia és Kazahsztán. Norvégia eddig kétszer rendezett VB-t (1958-ban Oslóban, ezt Kanada nyerte, 1999-ben Oslo, Hamar és Lillehammer, ekkor Csehország győzött Finnország ellen). Németország 1930 óta összesen nyolcszor rendezett VB-t, legutóbb 2017-ben Franciaországgal közösen, önállóan pedig 2010-ben. Kazahsztán pedig még soha nem rendezett A-csoportos világbajnokságot. Norvég részről az alábbi helyszíneken rendeznék meg a VB-t: Bærumben a Telenor Arenát 14.000 fős jégcsarnokká lehet alakítani, Trondheimben pedig a 8600 férőhelyes Spektrum adna otthont a tornának. A döntés 2023 májusában, az IIHF éves kongresszusán, a finnországi Tamperében fog megszületni. Forrás: IIHF

  • Haaland védelmében

    Nem sokkal azután, hogy szeptember 21-én az Ullevaal stadionban a norvég labdarúgás egyes számú sztárja, Erling Haaland a kamerák elé állt, kapott is egy kellemetlen kérdést a klubválasztásáról. Ugyanezen a napon a VG közölt egy cikket Matthew Hedgesről, egy angol doktoranduszról, akit saját állítása szerint egyik útján az Egyesült Arab Emirátusokban több hónapon át fogvatartottak és megkínoztak. Hedges Haalandot és Martin Ødegaardot egy totalitárius rezsim nagyköveteinek nevezte (Haaland klubjának, a Manchester Citynek az Emirátusok egyik vezető politikusa és az uralkodói ház tagja, Manszúr sejk a többségi tulajdonosa, míg az Arsenalnak, ahol Ødegaard játszik, a Fly Emirates, az Emirátusok légitársasága a mezszponzora). Ståle Solbakken, a válogatott szövetségi kapitánya erre úgy reagált, hogy védelmébe vette játékosait, a cikket pedig gyenge közepes újságírásnak nevezte. A szakvezető azt is hozzátette, hogy szerinte nem Haalandban kellene csalódniuk az embereknek. Morten Thorsby, Haaland válogatott csapattársa szintén azon az állásponton van, hogy szerinte sem a Manchester City támadóját kellene a klubválasztása miatt a falhoz állítani, mert van nem kevés olyan, akiknek úgymond érdemes lenne „a tükörbe nézniük” Erling előtt. Szóval egyszerűbben megfogalmazva, nem Haalandon vagy Ødegaardon kell számonkérni az Emirátusok rezsimje által elkövetett túlkapásokat és emberi jogsértéseket. Forrás: Aftenposten

  • A fiatalok 11 évet töltenek az életükből a képernyő előtt

    A mai 9-11 év közötti fiatalok már kevesebbet használják a közösségi oldalakat, mint korábban. Ugyanakkor arra figyelmeztet egy szakértő, hogy a gyerekek 11 évet fognak az életükből a képernyő előtt tölteni. A Medietilsynet tanulmánya szerint a 9-11 év közötti fiatalok több, mint fele regisztrált valamilyen közösségi oldalra. Annak ellenére, hogy a közösségi oldalak használata továbbra is magas, az elmúlt két évben 6%-kal csökkent. A Medietilsynet igazgatója, Mari Velsand szerint a visszaesés oka az, hogy a szülők szigorúbban kezelik a gyerekek képernyő-használatát. - Az állhat a dolog mögött, hogy a szülők tudatosabbak a személyiségi jogokkal kapcsolatos kihívásokat illetően. A 13 éves kor alatti gyerekeknek tilos a személyes információk megosztása és megszerzése a szülő beleegyezése nélkül – mondta. Az agykutató és a Det digitale dopet (A digitális kábítószer) című könyv szerzője, Ole Petter Hjelle szerint elgondolkodtató, hogy a 10 éves kor körüli gyerekek ilyen sok időt töltenek a közösségi oldalakon. - Kevésbé érezzük magunkat elégedettnek, ha a közösségi oldalakat nézzük – mondta Hjelle. Állítása szerint egy nap átlagosan 150-szer vesszük a kezünkbe a mobiltelefonunkat. - Ha a gyerekek ugyanannyit használják a képernyőt, mint mi, és úgy számolunk, hogy 80 évig élünk, a gyerekek, mire felnőnek, 11 évet fognak tölteni a képernyő előtt az életükből. Hjelle szerint sok jel utal arra, hogy a közösségi oldalak negatív hatással vannak a gyerekekre. - Az agy azon része, amely az önkép és az identitás kialakításáért felel, későn fejlődik ki, és csak 25 éves korra lesz teljes. Forrás: NRK

  • Folytatódik a munka a független palesztin államért

    Szeptember 22-én Anniken Huitfeldt külügyminiszter vezette azt a nemzetközi bizottságot (AHLC) az ENSZ New York-i központjában, mely Palesztina támogatóit tömöríti. A külügyminiszter elmondta, hogy a világ figyelmének nagy része jelenleg az ukrajnai háborúra irányul, azonban nem szabad megfeledkezni más konfliktussal sújtott zónákról sem. A helyzet Palesztinában, Ciszjordániában és Gázában egyaránt nagyon nehéz, sok erőszakos tevékenység zajlott az elmúlt hónapokban, ami sok emberéletet követelt. Ez azt mutatja, hogy nincs valódi békefolyamat, ezért a bizottság tagjai sürgették az izraelieket és palesztinokat, hogy tegyenek valódi lépéseket a béke helyreállítása érdekében. Huitfeldt hozzátette, hogy a nemzetközi közösség elkötelezett támogatója a kétállami megoldásnak, de végül a feleken múlik, hogy újraindulnak-e a békefolyamatok. Az AHLC-t 1993-ban hozták létre az első Oslo Megállapodást követően azzal a céllal, hogy intézményi és gazdasági alapokat teremtsenek egy palesztin állam számára. Forrás: Regjeringen

  • Több nagyváros is bekeményít az elektromos autókkal szemben

    Az útdíjkapun áthaladó autók közül Trondheimben már 10-ből 3 elektromos, és ez az arány évről évre növekszik. Ugyanakkor az AP-nek (Arbeiderpartiet) az a célja, hogy kevesebben üljenek autóba, és inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe az emberek. Így a terv hasonló, ahhoz amit már megtettek Oslóban: kiszorítani a buszsávból az elektromos autóḱat (a fővárosban csúcsidőben csak utassal lehet a buszsávot használni) és úgy tűnik, ezt 2024-től be is vezetik. Döntésüket az Elbilforening (Elektromos Autók Egyesülete) is támogatta. A város vezetésének fontos, hogy a buszok megőrizzék az vonzó képességüket és tartani tudják a menetrendet. Bergenben a terv az elektromos autóḱ számára az útdíj megduplázása: 11-ről 22 koronára emelnék a csúcsforgalmi időszakban. Az ebből befolyt összeget pedig a villamos hálózatba fektetnék be. Forrás: NRK

  • Ennyivel költ többet most egy háztartás

    A SIFO felhasználás-kutatói vizsgálata szerint egy átlagos norvég család (2 felnőtt, 2 gyerek, ebből 1 óvodás) kiadásai február óta havi 1100 koronával nőttek. Ebbe beletartozik az étel és ital, más mindennapi használati cikkek és az autó karbantartás is - ez utóbbi drágult a legjobban. Az óvodai hely ára ugyanakkor csökkent. Ebbe az összegbe a lakhatási költségek és az áram nem számolták bele. A SIFO évente egyszer - februárban - szokott ilyen felmérést készíteni, de mivel idén nagyon nagy volt a drágulás, kivételesen most is elkészítették ezt a felmérést. Forrás: Nettavisen

  • Figyelem - wc papír sokk várható

    Az Essity toalettpapír-gyártó cég arra figyelmeztet, hogy árat emel, és az áremelés valamennyi termékét érinti, beleértve a WC-papírt és számos más higiéniai terméket is. A cég arról tájékoztatott, hogy jelentősen megnőttek a termelési költségek amit sajnos kénytelenek érvényesíteni nagykereskedelmi áraikban. A cég többek között a Tork, a Libero, a Lotus, a Libresse és a Tena termékek gyártója. Forrás: Dagbladet

  • A norvég külügyminiszter egyeztetni fog Iránnal

    Anniken Huitfeldt külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja annak az iráni lánynak a halálát, aki belehalt a sérüléseibe, amíg az erkölcsrendőrség őrizetében volt. A 22 éves Masha Amini az iráni rendőrség szerint szívprobléma miatt vesztette életét, de sok szemtanú szerint az erkölcsrendőrök verték meg, súlyos sérüléseket okozva a fején. A lányt azért tartóztatták le, mert nem megfelelően volt eltakarva a haja. Huitfeldt úgy nyilatkozott, hogy foglalkozni kell az esettel, és a gyilkosság elkövetőit felelősségre kell vonni. Azt is hozzátette, hogy az iráni hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az állampolgárok alapvető jogait tiszteletben tartsák, és a szabadságuktól megfosztottakkal ne bánjanak rosszul. Forrás: Norway Today

  • Ki lett augusztus legjobbja a PL-ben?

    Az angol labdarúgó-bajnokságban megválasztották augusztus legjobb játékosát, és a Premier League 30 éves létezése során először nyerte el a címet norvég játékos, holott korábban már az északi ország számos kiváló játékosa bizonyíthatta tudását a világ legerősebb bajnokságában (elég csak Tore André Flora, vagy Ole Gunnar Solskjærra gondolnunk). A megtisztelő díj ezúttal Erling Braut Haalandhoz vándorolt, aki első hat bajnoki meccsén 10 találatot jegyzett, és toronymagasan vezeti a góllövőlistát. A Manchester City klasszisáról, edzője, Pep Guardiola is szuperlatívuszokban nyilatkozott. A spanyol szakvezető rendkívülinek, tökéletes embernek és remek fickónak nevezte a norvég csatárklasszist. Ebből a tíz góljából kilencet augusztusban szerzett, köztük két mesterhármast (egyet a világverőnek nem nevezhető Crystal Palace ellen, egyet pedig az újonc Nottingham Forest ellen). A hónap játékosa díjért az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is harcban volt egyébként. Ami Haalandot illeti, nem csak a bajnokságban vett repülőrajtot, a manchesteri kékek első két idei BL-meccsén 3 gólt szerzett (ebből egyet egykori csapata, a Borussia Dortmund ellen), és gól/meccs átlagban olyan klasszisokat előz meg, mint Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Mohamed Salah, Karim Benzema, vagy Robert Lewandowski. Forrás: VG

  • Harald király és Sonja királyné is részt vesz II. Erzsébet temetésén

    Harald király és Sonja királyné Londonba utazik, hogy hétfőn részt vegyenek II.Erzsébet királynő temetésén. Nem a norvég királyi pár az egyetlen, aki a királyi méltóságok közül Londonba utazik, már a dán királyi palota is jelezte, hogy Margrethe dán királynő és a dán koronahercegi pár is jelen lesz a temetésen. Bár a Buckingham-palota egyelőre nem tette közzé a temetésen résztvevők listáját, a világ minden tájáról várnak uralkodókat és politikai vezetőket, köztük Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is. A temetés a Westminster Abbey-ben lesz, ami egy rendkívül nagy történelmi hagyományokkal rendelkező helyszín. A templomban királyokat és királynőket koronáztak meg, többek között 1953-ban magát II. Erzsébetet is. Egyébként a néhai királyné és Fülöp herceg házasságkötése is ebben a templomban történt 1947-ben. Forrás: VG

  • Pénteken mutatják be az árammal kapcsolatos támogatások tervét

    A VG információi szerint pénteken fogja nyilvánosságra hozni a kormány a vállalkozásokra vonatkozó áramtámogatás tervét. Az NRK-t is erről tájékoztatták. A kormány nyitott lehet egy olyan kompromisszumra, amely szerint a vállalkozásoknak felajánlanak egy korlátozott mértékű áramtámogatást. Régóta tart a huzavona a kormány, az LO és az NHO között az áramtámogatási csomagot illetően. A vita legfőbb tárgya az, hogy az NHO szerint közvetlen támogatást kellene nyújtani a vállalkozások részére, míg a kormány egy kölcsönalapú támogatást szeretne, ahol a kockázat legnagyobb részét az állam vállalná. Forrás: VG

  • Öngól és bodøi futballünnep

    Minden erejét bevetette, de sokáig nem tudott áttörést elérni a Bodø/Glimt csapata a labdarúgó Európa Liga csoportkörének második meccsén az FC Zürich csapata ellen, de végül a norvég csapat behúzta fennállása első hazai Európa Liga mérkőzését. A sárgamezes hazaiak az első félidőben csak szenvedtek, ami nem tette boldoggá sem őket, sem az Aspmyra Stadionba kilátogató szurkolókat, de második félidőre mintha teljesen kicserélték volna a csapatot. A bodøiek második gólját szerző Hugo Vetlesen a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a szünetben alaposan átbeszélték, hogy min kell javítaniuk, aztán a második játékrészben már jöttek a helyzetek és a gólok is. Igaz a vezetést jelentő gólt a zürichiek norvég középpályása, Ole Selnæs a saját kapujába fejelte. Mindez az 54. percben történt, majd Hugo Vetlesen az 58. percben 2-0-ra növelte a Bodø előnyét. 10 perccel a vége előtt azonban szépített a svájci alakulat, ugyanis Selnæs passza után Donis Avdijaj köszönt be. Kjetil Knutsen, a bodøiek vezetőedzője úgy nyilatkozott, hogy csapata utolsó negyedórában mutatott játékát nyugodtan lehet orosz rulettnek nevezni. A Zürich részéről Ole Selnæs csalódottan nyilatkozott, hiszen egy pár perces rövidzárlat alatt kaptak két gólt, de aztán összeszedték magukat, és több, mint elegendő lehetőséget dolgoztak ki ahhoz, hogy ponttal vagy pontokkal távozzanak Norvégiából, ám végül nem jött össze a pontszerzés. A csoport jelenlegi állása szerint a Bodø/Glimt vezet négy ponttal (csak azért, mert a hárompontos Arsenal és az egypontos PSV Eindhoven meccse elmaradt II. Erzsébet királynő halála miatt). A következő két meccse a norvég alakulatnak az Arsenal ellen lesz (október 6-án Londonban találkoznak a csapatok, majd rá egy hétre az Aspmyrában is megütköznek egymással). Forrás: Aftenposten

  • Új szabályokkal segítik a nem digitális banki ügyfeleket

    Az idős emberek egy része nem online fizeti be a számláit. Egy új, november 1-től bevezetésre kerülő szabályozással most számukra is megkönnyítik ezt a fajta ügyintézést. Továbbra is lehetőség kell, hogy legyen a bankokban számlainformációhoz jutni, utalni és számlákat befizetni. A bankban segítséget kell kapniuk azoknak is, akik nem tudják használni az online banki ügyintézést. Jelenleg 100 NOK a kezelési költsége annak, ha egy számlát a bankban fizetünk be. A pénzintézeteknek kell, hogy legyen opciója azok számára is, akik nem online bankolnak. Forrás: UTROP

  • A Matsentralen egyre több ingyen élelmiszert oszt szét Norvégiában

    A Matsentralen az élelmiszerbankok hálózata, amely az élelmiszeriparban keletkezett többletet osztja szét nonprofit szervezetek között, 32%-kal több ételt osztott ki az idei évben, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Matsentralen ingyenes ételt oszt az ország nagyobb részeiben. Azt tapasztalják, hogy Rogalandban is egyre nagyobb lesz a kereslet. - A tavalyi évben a megnövekedett áramárak, az ukrajnai háború, a dráguló üzemanyag és a növekvő élelmiszerárak következtében nagyobb igényt tapasztaltunk. A szervezetek eljönnek hozzánk, és elviszik az élelmiszereket. Kihívást jelent számunkra proteindús ételeket biztosítani mindenkinek, akinek szüksége van rá – mondta Ann Merete Pedersen, a rogalandi Matsentraltól. Forrás: Norway Today

  • Sakk és csalás

    Frederic Friedel, a Chessbase alapítója is megszólalt a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránnyal kapcsolatban, ami a Magnus Carlsen és Hans Niemann közti mérkőzés után robbant ki. Véleménye szerint a sakkozók 99 százaléka becsületes, de a csalás jelen van a sportágban. Maga Friedel is sokat tett a csalások kiszűréséért, de most a Niemann-gate következtében drasztikus javaslattal állt elő, ami nem aratott osztatlan sikert. A német elemző a Spiegelnek elmondta, hogy szerinte a sakkozókat egy Faraday-kalitkába kellene zárni (Faraday-kalitka: egy fémlapokkal határolt tér, ami véd a kívülről érkező jelek ellen), elektromosság és nézők nélkül. Kristoffer Gressli norvég sakkbírót nem kimondottan nyűgözte le Friedel javaslata, és ezt a Dagbladettel is megosztotta. Elmondása szerint rettenetes dolog egy ilyen ketrecben tartózkodni, mivel nincs a ketrecen belül visszhang és a bent lévők egy idő után kissé kótyagosak lesznek. Szerinte a megoldást a jobb fémdetektorok, bluetooth-szkennerek és ilyesmik jelentik. Gressli meglátása szerint, ha szigorúbban tesztelik a résztvevőket, akkor az el fogja riasztani a potenciális csalókat is. A német szakértő, Friedel azon az állásponton van, hogy a sakkban elektromos jelek segítségével a legkönnyebb csalni, vagy úgy, hogy egy mérkőzés helyszínén jelenlévőtől kapnak fizikai jeleket. De már olyat is látott, hogy valaki egy borsószemnyi méretű füldugót használt, vagy egyéb kiegészítőt, ami vibrál vagy megváltoztatja a hőmérsékletét. És ezek lehetnek a szájban, a lábujjak között, vagy bármi más helyen. A Niemann-gate névre keresztelt botrány is ebből robbant ki, miután az ismert streamert, Eric „Chessbrah” Hansent arról kérdezték, hogy lehet-e egy vibráló fenékdugasz segítségével csalni. A streamer erre igennel válaszolt. Ebből a szikrából akkor lett valódi erdőtűz, amikor Elon Musk is beszállt a vitába, és egy azóta törölt tweetjében azt írta, hogy “A tehetség olyan helyekre visz el, ahová senki más nem tud, a zsenialitás olyan helyekre, amiket senki más nem láthat (mivel a fenekedben rejtegeted)”. Erről Gressli úgy vélekedett, hogy egészen valószínűtlen ezen a módon segítséget kapni, habár elmondása szerint lehetséges úgy csalni, hogy valaki egy karórán vagy análgyöngyön keresztül kap morzekódnak megfelelő rezgéseket. Carlsen és Niemann a szeptember 19-i héten egy digitális torna keretein belül egyébként ismét megmérkőzik egymással. Forrás: Dagbladet

  • Illegális drónok okoznak problémát a reptereken

    A drónok illegális használata egyre nagyobb problémát jelent a norvég repülőtereken. Csak az oslói repülőtéren havonta körülbelül 50 alkalommal fordul elő ilyen eset. A főszabály szerint tilos drónt használni a repülőterek 5 kilométeres körzetében. Mats Gjertsen, az Avinor forgalomirányítási vezetője szerint az illegális drónhasználat több esetben súlyosan akadályozza a légiforgalmat. A legrosszabb eset az, ha egy repülőgép és egy drón összeütközik egymással, így az Avinornál minden olyan esetet jelentenek a rendőrség felé, ami veszélyes helyzetet idézhet elő. A bírságok 8 ezer koronától kezdődnek és akár több millió koronáig is emelkedhetnek például abban az esetben, ha le kell zárni a repülőteret. A rendőrség szerint nagyon fontos, hogy aki drónt vásárol, az pontosan tisztában legyen a hatályos jogszabályokkal. Forrás: Norway Today

  • A mørei egyházmegye engedélyezi, hogy melegek is lehessenek lelkészek

    Ingeborg Midttømme püspök úgy nyilatkozott az NRK-nak, hogy nyitott arra, hogy meleg emberek jelentkezhessenek a lelkészi állásokra. Midttømmét 2015-ben erős kritika érte amiatt, mert nem akart szolgálatba helyezni egy lelkészt, mivel az leszbikus volt, amiért erősen kritizálták. Most hangsúlyozta, hogy jelenleg már más állásponton van. Møre püspöke arról számolt be, hogy az álláshirdetés megfogalmazása sokak számára szorongást okozott, és ő ezt a továbbiakban nem támogatja. Forrás: Norway Today

  • Egy kommune-nek kártérítést kell fizetnie az emberi jogok megsértéséért - Eddig ilyen még nem történ

    Első alkalommal ítéltek (több százezer koronás) kártérítés fizetésére egy norvég kommune-t az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt. Az ügy egy, több örökbefogadott gyermeket nevelő családdal kapcsolatos. A gyerekek állítólag fejlődési traumát szenvedtek el annak következtében, hogy még Norvégiába érkezésük előtt egy árvaházban nevelkedtek. A szülők 2020-ban perelték be az önkormányzatot. Többek között úgy vélték, hogy a kommune megsértette a titoktartási kötelezettséget, amikor az iskola kifogásolható bejelentéseket küldött a gyermekvédelemnek, valamint úgy gondolták, hogy a gyermekek nem kaptak megfelelő lehetőséget az oktatásban való részvételre. A szülők nem csupán a fentiek miatt fordultak bírósághoz, hanem egy 2019 nyarán történt incidens kapcsán is, amikor egy pszichológus szakértő kifogásolható jelentést küldött a gyermekvédelmi szolgálatnak, melynek következtében egy héttel később sürgősségi döntés született a gyerekek saját otthonukon kívül történő azonnali elhelyezéséről. A gyermekvédelmi szolgálat sürgősségi döntést hozott, ami azt jelentette, hogy egy reggel a rendőrök előzetes figyelmeztetés nélkül jelentek meg a család otthonában, felébresztették a gyerekeket, elvették őket szüleiktől, majd egy ismeretlen helyszínen található intézménybe költöztették őket. A szülők azonnal fellebbeztek a döntés ellen, melyet helyben is hagytak, így 12 nappal később visszakapták a gyerekeket. A bíróság ítéletében megállapította, hogy ez a sürgősségi határozat megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat, így mind a szülők, mind a gyermekek kártérítésre jogosultak a kommune-től. A bíróság rámutatott arra is, hogy a gyermekek gondozása nehéz feladat és kihívást jelent a szülők számára, azonban a bíróság azon kívül, hogy a szülők tökéletesen ellátják feladatukat, boldogok gyermekeikkel és jól gondoskodnak róluk semmi mást nem látott bizonyítottnak A bíróság ítéletében az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt kártérítés fizetésére kötelezte a kommune-t , melyet gyermek részére 100 000, a szülők számára pedig 50 000 norvég koronában állapítottak meg. Forrás: NRK

  • Carlsen visszalép

    Az egész sportéletet sokkolta Magnus Carlsen bejelentése. Miután idén júliusban tudatta az egész világgal, hogy nem száll harcba VB-címe megvédéséért, szeptember 5-én azt jelentette be, hogy a továbbiakban nem vesz részt a St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup további küzdelmeiben, miután kikapott a 19 éves amerikai Hans Niemanntól a torna harmadik körében. Erre Niemann azt mondta, hogy ciki lehet világbajnokként kikapni tőle. Carlsen visszalépést Twitteren jelentette be, ahol üzenete mellé még kirakott egy videót, amiben a kiváló futballmenedzser José Mourinho azt mondja, hogy: „Ha megszólalok, akkor nagy bajban vagyok”. Erre egyből elkezdtek számolatlanul terjengeni a pletykák. Többen is azt sejtik, hogy Niemann tisztességtelen eszközök bevetésével győzte le Carlsent, de a norvég nagymester nem meri nyíltan csalással vádolni ellenfelét. Tarjei J. Svensen norvég sakkújságíró azt írja a Twitteren, hogy itt mindenképpen egy óriási botrányról van szó. Torstein Bae az NRK szakértője szintén Twittert ragadott, és ott osztotta meg véleményét. Szerinte Carlsen úgy gondolja, hogy Niemann csalt mérkőzés közben, de ezt nem mondja ki, míg egy másik tweetjében azt írja, hogy Carlsennek azt tanácsolták, hogy addig, ameddig nincs konkrét bizonyítéka a csalásra, ne írjon semmi egyértelműt. A Sinquefield Cup küzdelmeit Carlsen 2013-ban és 2018-ban is megnyerte, idén három mérkőzés után 1 győzelem, 1 remi és 1 vereség állt a norvég nagymester neve mellett. Forrás: Nettavisen

  • Hamis fenyegetések

    Valótlannak bizonyultak azok a fenyegetések, amelyek szerint ålesundi iskolák vannak veszélyben. A rendőrséget egy ålesundi középiskola igazgatója riasztotta. A fenyegetést a közösségi honlapokon osztották meg, azonban a rendőrség nem találta indokoltnak az iskolák evakuálását. A rendőrség elárulta, hogy egy fiatalt gyanúsítanak azzal, hogy az ålesundi iskolákkal szembeni fenyegetésről terjesztett valótlan híreket. A napokban derült ki, hogy főleg a fiatalok körében keringtek olyan álhírek, melyek szerint több embert lelőttek. A vádlottat kihallgatták, aki mindent beismert, jelentette be a rendőrség. Lefoglalták azokat a tárgyakat, amelyeket az álhírek gyártásához és terjesztéséhez használt. Forrás: Aftenposten

  • Több ezer műanyag fogkefe Finnskog erdejében

    A Jordan fogkefegyártó cég évtizedek használhatta Finnskog erdejét illegális szemétlerakóként. A fogkefék gyártását közel 20 éve helyezték át Angliába, de a 70-es és 80-as években gyártott hibás termékeket következetesen a norvég erdőben helyezték el. Ez több ezer köbméter műanyagot jelent. A fogkefék a mai napig úgy néznek ki, mintha újak lennének. Ennek az az oka, hogy különleges műanyagból készültek, ami még lassabban bomlik le, mint a hagyományos. A környéken élők attól tartanak, hogy a patakokon keresztül egészen a tengerig eljuthat a műanyagszennyezés. Jelenleg azon folyik a vita, hogy kinek kell megoldania a problémát: az önkormányzatnak vagy az Orkla cégnek (ami átvette a Jordan céget). Az önkormányzat mintát vett a közeli patak vizéből, amiben enyhe szennyeződést mutattak ki. Ősszel újabb tesztet fognak végezni. Az egyik megoldás a műanyag vegyi lebontása lenne, ehhez azonban le kellene zárni a patakot. Az önkormányzat úgy gondolja, hogy a takarítás költségeit az Orkla cégnek kellene állnia, a vállalat azonban az önkormányzatra és a földtulajdonosra mutogat. A cég belső vizsgálata során megállapították, hogy a volt földtulajdonos és a Jordan cég között megállapodás volt érvényben, hogy az előbbi az 1960 és 1980 közötti hibás termékeket elszállítsa a gyárból, és azokat a saját földterületén (az erdőben) helyezze el. Az Orkla kommunikációs igazgatója szerint jogi felelősség nem terheli a céget, de részt kívánnak venni a probléma megoldásában, mert nem kellemes látvány a természetben heverő műanyag hulladék. Forrás: NRK

  • Háborús télre készül az energiapiac

    Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Terje Aasland kőolaj- és energiaügyi miniszter csütörtökön, szeptember 15-én az Equinor, Aker, Aker BP és a Vår Energi társaságokkal tárgyalt az európai energiakrízisről, amiből Norvégia idáig jó hasznot húzott (augusztusban rekord magas bevétele volt földgáz-exportból). Az EU olcsóbb földgázt követel, azonban Støre egyelőre nem ígért semmit a norvég kormányzat részéről, de nem is csapja rá Európára az ajtót: szerinte nem a kormány adja el a földgázt, hanem a társaságok és nem szeretne beleszólni a kereskedelmi megállapodásokba. Ugyanakkor szoros együttműködést ígért az energiahiányban szenvedő Európa stabilizálásában. A miniszterelnök hozzátette, hogy energiában is háborús helyzet van és ez azt is jelenti, hogy nagyobb európai vállalatoknak is be kell zárniuk: többek között például a Hydro-nak Szlovákiában vagy több Yara-üzemnek is, ilyen brutális a helyzet. Aasland elmondta, hogy a jelenlegi árszint túl nagy rizikót jelent a közvetlen vásárlóknak. A norvég energiaóriások azért is szeretnének hosszútávú megállapodást kötni az európai cégekkel, mert aggódnak azok fizetőképessége miatt: sok nagyobb vállalat küszködik, mint például a német Uniper. Ugyanakkor a vásárlók többségének a hosszú távú megállapodás megterhelő, pont azért, mert bizonytalan helyzetben vannak már így is, és ezért nehéz nekik hosszú távú kötelezettséget vállalni. Ezt a kockázatot tudnák állami beavatkozással csökkenteni. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanis szeptember 15-ei beszédében kijelentette, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek sokat keresnek az energiakrízisen, segíteniük kellene a felhasználókat és nem eltenni a háború miatti extra bevételeket. Ezért is vágta ki a biztosítékot Norvégia augusztusi rekordmagas földgáz bevétele. Forrás: E24

  • Turistamágnes hajóalagút

    Grieg zenéjével, falfestményekkel, valamint látványos fotó- és fényshow-val szenzációs élmény lesz a világ első hajóalagútján áthaladni. A hajóalagút, a Selja Kolostor és a Stadtplatået Nyugat-Norvégia Nordkappjává válhat – mondja a tervek mögött álló 81 éves Per Sævik, aki korábban a KrF színeiben a Parlament tagja, illetve szülővárosa, Herøy polgármestere volt, ma többek között a Fjord1 és a Havila Kystruten tulajdonosa. – Ha egyszerűen átfúrnánk a hegyet, az nem lenne elég, de ha látványos a projekt és megfelelő módon van promotálva, akkor már sikeres lesz – mondja Kristian Jørgensen a Fjordtours-tól. Jørgensen a hajóalagutat katalizátorként kívánja használni annak érdekében, hogy Stad környéke Norvégia új, fontos utazási célpontjává váljon. Szerinte az élményközpontok, a nagy szállodák és a korszerű, gyors kompkapcsolat a siker feltételei. – Ez természetesen sokba kerül, de megoldható, ha olyan befektetők jelentkeznek, akik hisznek a projektben - mondja. A hajóalagút melletti legfontosabb érv az, hogy így elkerülhető lesz a Stad melletti, időjárásnak kitett és veszélyes szakasz. A szél, az áramlat és a hullámok kombinációja különösen megerőltetővé teszi ezen a területen a behajózást, csak a II. világháború óta 34 ember halt meg Stadhavetben. Másrészt a hajóalagút összeköti majd Ålesundöt és Florøt, a menetidő körülbelül két óra lesz. A hajóalagút - amelynek projektjét a Parlament tavaly jóváhagyta - a becslések szerint jóval több mint 3 milliárd NOK-ba kerül, 1,7 kilométer hosszú lesz, 21,5 méter széles, 33 méter magas és nyolc méter mély hajók számára készül majd. A tervek szerint 2024-ben kezdik meg a helyszínen a munkálatokat. Einar Vik Arset, a parti őrség vezetője úgy véli, hogy egyrészt a gyakori szélsőséges időjárási körülmények azok, amelyek szükségessé teszik ezt az alagutat, másrészt jelentősen csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, amely a nyílt tengeren jóval nagyobb, harmadrészt fontos és vonzó turistalátványosság is lesz. Annak ellenére, hogy az alagút tervét tavaly hagyta jóvá a parlament, nem biztos, hogy a tervek szerint fog megvalósulni. A geopolitikai helyzet okozta áremelkedés és többletköltségek miatt mind a Stad hajóalagút, mind más közlekedési projektek határozatlan időre elhalaszthatók. Az ellenérvek között van, hogy a tengeri közlekedés biztonsága folyamatosan javul, és Stad közelében már csak nagyon ritkán történik súlyos baleset. A 2033-ig szóló Nemzeti Közlekedési Tervben mintegy 1000 milliárd NOK-ot terveznek utakra és vasutakra költeni. Ez a körülbelül 3 milliárd NOK értékű hajóalagút a tengeri szállítás legnagyobb projektje. Ha elhalasztják, az politikai botrány lesz – mondja Per Sævik. Forrás: NRK

  • 1450 millió korona a norvég gazdáknak

    Az egész világon, így Norvégiában is jelentősen megemelkedtek a mezőgazdaság termelési költségei, ezért az állam 2022-ben összesen 1450 millió koronával kompenzálja a norvég gazdákat a bevételkiesésért. Az összeget két részletben, még ebben a hónapban folyósították a kedvezményezetteknek. Sandra Borch (Sp) mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter szerint az élelmiszertermelés biztosítása kiemelt feladata a kormánynak, különösen akkor, amikor országos és globális szinten soha nem látott költségnövekedés tapasztalható. Forrás: Regjeringen

  • Fokozatosan újranyitják a lezárt hidakat

    Szeptember 12-én újra megnyitották a fredrikstadi Moumbekken hidat elsőkéntl a 14 fahíd közül, amiket a tretteni hídösszeomlás után lezártak, Itt korábban - a híd fontossága miatt - szó volt átmeneti pontonhíd építéséről, de a helyi quick clay (gyors agyag) miatt nem volt ideális a terep ehhez. Bár még nem találták meg a tretteni eset okát, mind a 14 hidat kivizsgálták és ez alapján döntik el fontossági sorrendben újranyitásukat. Hibát csak az åsnei Flisa és a kongsvingeri Norsenga hidaknál találtak, de ezek is csak apróbbak voltak: kisebb repedések vagy laza szögek. A hidak lezárása sok helyen forgalmi problémához vezetett: egyes helyen kisebb balesetek történtek a túlzottan keskeny elkerülő utakon, míg máshol a megnövekedett forgalom tette tönkre az aszfaltot. Mindezek ellenére csak akkor fogják újranyitni a hidakat, ha teljesen biztosak benne, hogy biztonságosak, mondta Gunnar Eiterjord a Statens Vegvesentől. A kongsvingeri Norsenga hidat szeptember 15-én nyitják újra. A szakértők szerint a híd teljesen biztonságos, de óvatosságból egyelőre csak az egyirányú forgalomnak és manuális forgalomirányítás mellett nyitják azt meg. A tervek szerint jövő héten a Flisa hidat is megnyithatják, majd a vangi Tveit híd következhet. Forrás: NRK, Vegvesen

  • Bodøi kiruccanás Hollandiába

    Megkezdte szereplését a labdarúgó Európa Ligában a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt csapata. Kjetil Knutsen legényei Hollandiába, a PSV Eindhovenhez látogattak, és egy jónak mondható 1-1-es döntetlennel távoztak. Ráadásul úgy, hogy a szeptember 8-i mérkőzés 44. percében a nemrégiben leigazolt Albert Grønbæk góljával a vendégek kerültek előnybe, ám a 62. percben Cody Gakpo révén egyenlített a PSV, az eredmény a lefújásig pedig már nem változott, maradt az 1-1. Marius Lode, a bodøiek középhátvédje szerint mindent egybevetve ez egy jó eredmény, legalábbis a TV3+-nak így nyilatkozott. A norvég klub vezetőedzője, Kjetil Knutsen is hasonlóan értékelt, habár ő egy kicsit bőbeszédűbb volt. Elmondása alapján ez egy olyan focimeccs, ahol időről-időre eléggé komolyan védekezniük kellett, de azért igencsak komoly lehetőségek is adódtak a Bodø előtt. Meglátása szerint így összességében jól teljesítettek és jó dolog Eindhovenből ponttal távozni. Forrás: NRK

  • Jens Stoltenberg szerint nehéz idők jönnek

    A NATO főtitkára arra kér minden európait, hogy tartson ki, fogjon össze, és ne engedjen Putyin nyomásának. Azt mondta, nagy árat fizetünk, de tartanunk kell az irányt, és fel kell készülnünk a téli háborúra és ki kell állnunk a zsarnokság ellen Ukrajna érdekében és a mi érdekünkben. Erkölcsi felelősségünk, hogy támogassuk ezt a független demokráciát Európa szívében. Az az ár, amelyet Ukrajna támogatásáért fizetünk, a saját biztonságunkat is szolgálja. Stoltenberg ezzel Putyin legutóbbi fenyegetéseire utal, amelyek célja az európai vállalkozások és háztartások energiaellátásának ellehetetlenítése. Az energiaárak már most is nagyon magasak, és az árak a tél folyamán várhatóan továbbra is meredeken emelkedni fognak. Kiemeli, hogy az európaiak dollárban, euróban és fontban fizetik meg a háború árát, míg az ukránok a saját életükkel fizetnek. Rámutat, hogy ez a helyzet nem csak az ukrán népnek és a szabadságáért küzdő fegyveres erőknek nehéz, hanem a szövetségeseiknek is. Forrás: ABC Nyheter

  • Országosan 21 kommunében nincs munkanélküli

    Augusztus végén 76 900-an voltak teljes, vagy részleges munkanélküliként/álláskeresőként nyilvántartva a NAV-nál, ami a teljes munkaképes lakosság 2,6 százaléka. A NAV szerint 2008 óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. A kiélezett verseny jó hír az álláskeresőknek, azonban veszteség az önkormányzatoknak illetve a vállalatoknak, hisz a nagy munkaerő-kereslet feltornászhatja a bérszintet. Többen váltanak munkahelyet azért, hogy magasabb fizetést kapjanak, vagy ezt használják fel saját munkáltatójukkal szemben a bértárgyalások alapjául. A cégeknek/önkormányzatoknak versenyezni kell a jó munkaerőért, hisz mikor egy egy jelentkezőnek több lehetősége is van, gyakran felmerül a kérdés: Hol magasabb a fizetés? Forrás: NRK

  • Szia Uram! Egyszobás lakás 3,5 millió koronáért érdekel?

    Az oslói lakáspiac erősen hiányt szenved kisméretű egyszobás lakásokban, legalábbis Konstantin Karlsson, a Nordvik Nydalen ingatlanközvetítője szerint. Véleménye szerint az árak tovább fognak emelkedni, hacsak nem épül több, kis alapterületű lakás. Oslo Bjølsen városrészében szeptember 5-én egy 19 négyzetméteres, egyszobás lakás közel 3,5 millió koronáért, vagyis majdnem 190.000 koronás négyzetméteráron kelt el. Ez az oslói átlag duplája, pedig a főváros alapból is az egész országban a legdrágább település. A lakást 2018 áprilisában 2,28 millió koronáért adták el, és azóta csak annyi történt vele, hogy újrafestették. Karlsson elmondása alapján az egyszobás oslói lakások ára az elmúlt 2-3 hónapban kilőtt az egekbe, aminek az az elsődleges oka, hogy alig épülnek ilyen kisméretű lakások. Még augusztusban Oslo Sagene városrészében egy 15 négyzetméteres lakás jóval 2,8 millió korona fölött kelt el. Karlsson azon az állásponton van, hogy látszólag sokan vannak, akiknek 35 nm alatt minden kicsi, de tapasztalatai szerint sokan el tudják képzelni azt, hogy egy kisebb lakásban éljenek, ameddig az központi helyen van, magas színvonalú, és jó a belső elrendezése/kialakítása. A DNB Eiendom számai azt mutatják, hogy 2014 óta a 30 nm-nél kisebb oslói lakások átlagára több mint a duplájára emelkedett. Baard Schumann, a Selvaag korábbi főnöke szerint a 14-20 nm-es fővárosi lakások négyzetméterára a következő 4-5 év folyamán 300.000 korona fölé fog emelkedni. Schumann szerint ennek az az oka, hogy Oslóban lassan épülnek a lakások, illetve négy központi városrészben gyakorlatilag tilos 35 nm-nél kisebb alapterületűeket építeni. Konstantin Karlsson szerint a kisméretű lakások iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett, viszont alig épültek ilyenek Oslóban, ami miatt jelentősen megugrott az áruk. Az E24 felületén a Konzervatív Párt oslói szervezete (Oslo Høyre) és a Norvégiai Ingatlanügynökök Egyesülete (Norges Eiendomsmeglingsforbund) a szigorú szabályozás eltörlését követelte. Forrás: E24

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page