MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Szombatra virradó éjszaka nyilvánvalóvá vált, hogy hétfőtől 112 magánóvodában, összesen 1007 dolgozó kezd sztrájkba Oslóban, Østfoldban, Trøndelagban és Vestlandetben. A sztrájk által érintett óvodák listája a cikk alján található Az óvodai alkalmazottak a Fagforbundet, az Eddanningsforbundet és a Delta tagjai. A munkáltatói oldalon a Magánóvodák Országos Szövetsége (PBL) áll. A szakszervezet tárgyalási vezetője, Anne Green Nilsen azt mondta az NTB-nek, hogy bár megpróbáltak egyezségre jutni, de a felek álláspontja annyira távol állt egymástól, hogy nem tudtak megegyezni A vita elsősorban a nyugdíjakról szól. A munkavállalók úgy vélik, hogy a PBL megígérte nekik a közös nyugdíjrendszerre (AFP) való átállást a jövő évtől, azonban a PBL szerint ez nem igaz. Az óvodai alkalmazottak nagyon csalódottak amiatt, hogy a munkáltató nem tartja be az ígéretét, azaz azt, hogy az önkormányzati és más magán bölcsődékhez hasonlóan bevezeti tagjainak az élethosszig tartó AFP-t a magánóvodákban. A PBL határozottan elutasítja az ígéret szegéssel kapcsolatos vádakat és azt mondják, bár valóban felmerült ennek a lehetősége, azonban a PBL soha nem tett ígéretet arra, hogy az óvodák belépnek a magán AFP közös programjába. Jørn-Tommy Schjelderup, a PBL ügyvezető igazgatója "meglepőnek és nagyon sajnálatosnak" tartja, hogy a szakszervezetek sztrájkba kezdenek, miután szerinte "teljesen irreális követelésekkel" álltak elő. Úgy érzik, hogy a munkavállalói oldalról teljesen felelőtlen és irreális igények érkeztek, amelyeknek a jelenlegi helyzetben nem tudnak megfelelni. (A magánóvodák idén több százmillió koronával kevesebb támogatást kapnak, mint azelőtt.) Jövő héttől további alkalmazottak léphetnek sztrájkba. Négy magánóvoda közül három – 2881 óvoda közül 2066 – PBL égisze alatt működik. Ezek az óvodák több, mint 36 000 dolgozót foglalkoztatnak. Amennyiben nincs további egyeztetés a felek között, a jövő héten további 492 fő léphet sztrájkba, így összesen 1499 tag nem fogja felvenni a munkát. A sztrájk az alábbi óvodákat érinti (az egyes városok sztrájkban érintett óvodáit a városok neve melletti nyílra kattintva láthatjátok): Forrás: Fri Fagbevegelse

Arild Olsen, a longyearbyeni helyi tanács tagja problémás medvének nevezte Frostot. - Kötelességem megszólalni, amikor Longyearbyen lakossága veszélyben érzi magát amiatt, hogy egy hatalmas ragadozó sétálgat a területen. A jegesmedve neve valójában “Isbjørn N23992”, azonban sokan csak Frostként emlegetik. Annak ellenére, hogy világszerte több természetfilmben is szerepelt, Svalbardon sokakhoz a szokásosnál közelebb merészkedett. Idén eddig 8-10 hétvégi házba ment be Svalbardon. Ezen kívül három medvebocsát, akik bementek egy sátorba, elaltatták, mivel 2020-ban egy holland turista életét vesztette egy jegesmedve-támadás következtében. Olsen szerint csak idő kérdése, hogy a jegesmedvével valami olyan történjen, aminek szomorú következményei lesznek vagy rá, vagy az emberekre nézve. Lehetőségként felveti, hogy altatót adnak a jegesmedvének, és elviszik egy olyan helyre, ahonnan nehezen tudna visszatérni Longyearbyenbe. Hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy szükséges lenne megölni a medvét. Asgeir Helgestad 2013-ban készített filmet a jegesmedvéről. 2018-ban jelent meg Dronning uten land című filmje, amely azt mutatja be, milyen következményei vannak annak, ha megolvad a jég az Arktiszon. Helgestad úgy gondolja, az emberek hibája, hogy ilyen közel megy hozzájuk a jegesmedve. Az egyik ok az lehet, hogy a rénszarvasvadászatból származó állati maradványokat otthagyják a területen. - Teljes mértékben helytelen lenne őt hibáztatni Végtére is, mi vagyunk azok, akik rossz dolgokat tanítunk neki – mondta Helgestad. Lars Fause, Svalbard polgármestere azt mondta, hogy utánanéznek a dolognak, és készen állnak akár rövid időn belül is intézkedni, ha a helyzet megköveteli, azonban eutanáziához csak abban az esetben folyamodnak, hogyha ez alaposan indokolt. Jon Aars, a Norvég Polár Intézet kutatója szerint Frost már annyira odaszokott az emberekhez, hogy sokkal nagyobb lett az esélye egy incidensnek. Nem tudja biztosan, hogy az anyamedve valóban veszélyes-e, azonban úgy gondolja, már túl késő megváltoztatni a viselkedését. - Ha Frostot megölnék, az nem befolyásolná jelentős mértékben a jegesmedve-állományt. Ha egy évben 2-4 jegesmedvét megölnek, az nem eredményez jelentős változást az állományban – mondta. Forrás: Teknomers

Szeptember közepén az EMA jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni továbbfejlesztett vakcináját, ami mostantól Norvégiában is használható. Az új vakcina mind az eredeti, vuhani vírusra, mind a legújabb, omikron verzió ellen is hatásos. A vakcina már múlt héten megérkezett Norvégiába és ezen a héten el is kezdték kiküldeni a településeknek. Fontos megjegyezni, hogy a frissített vakcinák csak emlékeztető oltásként engedélyezettek, ami azt jelenti, hogy a Pfizer új, frissített vakcináját csak azok kapják meg, akik harmadik vagy negyedik dózisként kérik. Csak 65 év felettieknek, valamint azon 18 és 64 év közöttieknek, akiknél fennáll a súlyos betegség kockázata, javasolt a negyedik adag bevétele. Mind az FHI, mind az Európai Fertőzés-ellenőrzési Ügynökség (ECDC) azt mondja, hogy a 65 év alatti egészséges embereknek nincs szüksége emlékeztető oltásra. Forrás: ABC Nyheter

A Norgesgruppen visszahívja az Eldorado MellomBar fehér- és étcsokoládés verzióját, mert a termék földimogyorót tartalmaz, ami veszélyes lehet az allergiában szenvedők számára. A termék földimogyorót tartalmaz, és az előírásoknak megfelelően, helyesen van felcímkézve, de félreérthető lehet, hogy a "földimogyoró" szó sem a termék nevében, sem a címkén nem szerepel, ezért a termék veszélyt jelenthet a földimogyoró-allergiában szenvedők egészségére, így elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy visszahívják a terméket. A Norgesgruppen azt mondta, hogy a terméket már eltávolították az üzletekből, és arra kéri a fogyasztókat, hogy dobják ki a terméket, vagy vigyék vissza az üzletbe, ahol visszakapják az árát. Forrás: ABC Nyheter

Az ENSZ október 4-én jelentette be, hogy a Nansen Menekültdíjat idén Angela Merkel, volt német kancellár kapja a menekültek megsegítésére tett erőfeszítéseiért. Merkel vezető politikai személyisége és kiemelkedő hangja volt a szíriai háború kitörése utáni menekültválságnak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter is gratulált a volt német kancellárnak. Jelenleg világszerte több mint 100 millió embert tartanak nyilván menekültként, ezért az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) munkája a mai napig nagyon fontos. A norvég külügyminiszter hozzátette, hogy a díj Nansen humanitárius örökségének része. Pontosan 100 éve annak, hogy a sarkkutató létrehozta a Nansen útlevelet azoknak a megsegítésére, akik más személyazonosító okmánnyal nem rendelkeznek, és menekülni kényszerülnek. Angela Merkel díjazott mellett még négy regionális nyertest is hirdettek 2022-ben: Dr. Nagham Nawzat Hasan (Irak): nőgyógyász és emberi jogvédő. A Sheikhan kórház vezetője, aki orvosi kezelést biztosít a szexuális zaklatásnak kitett jazidi nőknek és lányoknak. Ő maga is jazidi, akinek 2014-ben kellett elmenekülnie otthonából. Doña Vicenta González (Costa Rica): 73 éves szülésznő, aki 50 évet töltött a menekültek (főként Nicaraguából érkező nők) megsegítésével. Sokat tett a nők jogaiért és a társadalmi lehetőségeinek előmozdításáért. The Refugee Fire Brigade (Mauritánia): a szervezetet 2017-ben hozták létre a mauritániai Mbera menekülttáborban. Jelenleg 250 tagja van az önkéntes tűzoltóságnak, főként Maliból és Mauritániából. MeikSwe (Mianmar): a szervezetet 2004-ben hozták létre, hogy egészségügyi ellátást nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek, különösen a nőknek, gyermekeknek és a HIV/AIDS-fertőzötteknek. 2020 és 2021 között a szervezet több, mint 24 ezer menekültnek segített. A díjátadó ünnepség október 10-én lesz, melyen Erling Rimestad külügyi államtitkár is részt vesz. Szerk.: A Nansen Menekültdíj névadója Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, aki a Népszövetség (az ENSZ jogelődje) első menekültügyi főbiztosa volt. 1922-ben Nobel-békedíjat kapott a munkásságáért. A Nansen Menekültdíjat az ő tiszteletére alapította az ENSZ 1954-ben. Olyan magánszemélynek vagy szervezetnek ítélik oda minden évben, aki vagy amely kimagaslóan sokat tett a menekültek védelme érdekében. A Nansen-díj elnyerője a Nansent ábrázoló emlékérem mellett 100 000 dollárt is kap, amely Norvégia és Svájc kormányának adománya, s amelyet a díjazott felajánlhat az általa kiválasztott szervezet vagy ügy támogatására. (Forrás: UNHCR) Forrás: Regjeringen

2011 óta Norvégia 2700 leggazdagabb emberéből 64-en hagyták el Norvégiát, azonban az elmúlt években a migráció mértéke meredeken emelkedett. A 2010–2020-as években Norvégiában valamivel több mint 2700 ember nettó vagyona haladta meg a 100 millió koronát. Közülük 64-en hagyták el Norvégiát 2011 és 2022 között, és jelenleg is külföldön élnek A kivándorlók száma ebben az időszakban a gazdagok 2,4 százalékát jelentette A norvégiai gazdagok teljes nettó vagyonának mintegy 7 százalékát vitték magukkal Bettina Banoun, a Wiersholm ügyvédi iroda adójogásza azt mondta az E24-nek, hogy a 2010–2020 közötti időszakban nem tapasztaltak emelkedést az emigrációban, a költözést fontolgató gazdagok száma a tavaly őszi parlamenti választások után kezdett növekedni. Legutóbb Fredrik Halvorsen informatikai befektető hagyta el az országot, akinek szeptember 23. óta a svájci Luganóban van lakcíme. Forrás: E24

Bent Høie saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy ő és férje, Dag Terje Solvang elválnak. Høie Facebook bejegyzésében azt írta, hogy 26 év után arra a döntésre jutottak, hogy külön folytatják életüket. Nagyon nehéz év van mögöttük, de végig sikerült őszintének maradniuk egymással szemben és barátokként válnak el. 26 évet, vagyis több, mint az életük felét együtt töltötték. Egyikük sem bántotta a másikat – még mindig jó barátok és nagyon szeretik egymást, azonban most eljött az idő, hogy egyénileg valósítsák meg terveiket, így nehéz időszak áll előttük. Forrás: ABC Nyheter

A BBC Green Sports Award keretein belül az Union Berlin labdarúgócsapatát erősítő Morten Thorsbyt nevezték meg az év fiatal zöld sportolójának. Ezzel ő lett az első játékos, akit ezzel a díjjal jutalmaztak. Egyébként ezt az elismerést olyanok kaphatják meg, akik vagy profi sportolók, vagy úton vannak afelé, hogy profi sportolók legyenek, illetve proaktív módon kiálltak klímaváltozással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek mellett. Thorsby még 2020 megalapította a We Play Green nevű non-profit szervezetét, amelynek célja, hogy összehozza a focistákat és elősegítse a sportágban a zöld fordulatot. A norvég középpályás még 2021-ben, a Sampdoria játékosaként 2-esre cserélte addigi mezszámát azért, mert a 2019-es Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt tartsák. Thorsby saját bevallása szerint nem mindig egyszerű számára kombinálnia a foci és a környezetvédelem iránti szenvedélyét. Olyannyira, hogy 2015/16 környékén még az is megfordult a fejében, hogy felhagy a profi labdarúgással. A 26 éves középpályás azzal is tisztában van, hogy az egyének önmagukban nem fognak tudni változást elérni, szerinte rendszerszintű változásra van szükség. Thorsby még azt is hozzátette, hogy az apja egyszer azt mondta neki, hogy a legtöbbet azzal tehet a környezetvédelemért, hogy annyira jó lesz fociban amennyire csak lehet, továbbra is foglalkozik ezekkel az ügyekkel, és megteremt egy olyan platformot, ahol erről még többet beszélhet. A norvég focista szerint fontos, hogy sportolótársai is felszólaljanak ilyen ügyekben, hiszen úgy vélekedik, hogy a focisták a legnagyobb influenszerek a világon. Forrás: BBC

A Norvég Médiahatóság “Gyermekek és média 2022” című felmérése szerint tízből négy, 9-18 éves korú fiatal osztja meg jelszavait a barátaival, és ugyanennyien ismerik szüleik bankkártyájának kódját. A lányok nagyobb arányban (tízből hatan) osztják meg jelszavaikat másokkal. Ha megosztjuk a jelszavainkat, megnő a feltörésnek illetve annak a kockázata, hogy mások is hozzáférjenek a privát képeinkhez, tartalmainkhoz. Ezért nagyon fontos tudatosítani a gyerekekben és a fiatalokban, hogy ők maguk mit tehetnek annak érdekében, hogy biztonságban legyenek a világhálón. A Norvég Információbiztonsági Központ (Norsis) minden év októberében azért kampányol, hogy az emberek tudatosabbá váljanak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat osztanak meg magukról másokkal, illetve a közösségi médiában. A Norvég Médiahatóság mindenkit arra bíztat, hogy októberben szánjon egy napot az adatvédelmi beállítások ellenőrzésére, valamint a régi alkalmazások és fiókok tisztítására. Ráadásul ez jó alkalom lehet arra is, hogy a szülők elbeszélgessenek a gyermekeikkel a jelszavak megosztásának kockázatairól, és arról, hogy a gyerekek mit tehetnek a saját biztonságuk érdekében az online térben. Tanácsok a közösségi médiát használó gyermekes szülőknek: Tanítsa meg a gyermeket, hogy minden szolgáltatáshoz más és egyedi jelszavakat használjon! Tudatosítsa a gyermekben, hogy mit oszt meg magáról és másokról. Tanítsa meg nekik, hogy mindig engedélyt kell kérniük a megosztáshoz, mielőtt ezt megtennék. Tanítsa meg gyermekét a nem használt fiókok és alkalmazások törlésére! Tanítsa meg gyermekét, hogy ellenőrizze a használt alkalmazások és szolgáltatások adatvédelmi beállításait! Használja és tanítsa meg a gyermekét is a kétlépcsős azonosításra, ahol az lehetséges! Legyen jó példakép, és kövesse maga is ezeket a tanácsokat! Forrás: Medietilsynet

A dél-norvégiai esős időjárásnak már szemmel látható eredményei vannak. Az NVE szerdán (október 5-én) 13 órakor megjelent adatai azt mutatják, hogy Norvégiában a víztározók feltöltöttségi aránya növekszik, és jelenleg 69,4 %. Ez 1,5 százalékponttal több, mint egy héttel ezelőtt volt. Leginkább a 01-es árzónában emelkedik a vízszint, amely Oslo, Innlandet és Viken nagy részét jelenti. Ezen a területen a feltöltöttség 7,4 százalékponttal 76,1 %-ra emelkedett. Az energetikai szakértők szerint ez rövid távon hatással lehet az áramárakra. - Időjárásfüggő villamosenergia-rendszerünk van - mondta Terje Aasland olaj- és energiaügyi miniszter pénteken az NRK-nak, aki így minden alkalommal örül, amikor esik az eső. Most van oka örömre, mert országszerte emelkedik a tavak vízszintje, ugyanakkor a szél is fúj. A Nord Pool adatai szerint a három dél-norvégiai árkörzetben az áram ára csaknem 0 øre/kilowattórára esett csütörtök éjjel, ezek az idei legalacsonyabb áramárak Dél-Norvégiában. Az elemző szerint az áramárak szempontjából minden csepp eső számít, ennek ellenére attól tart, hogy az őszi esős időjárás túl rövid lesz ahhoz, hogy tartósan alacsonyabb áramárat eredményezzen. Ennek oka, hogy nem csak a víz szintje emelkedik, hanem a hőmérséklet csökkenésével együtt a fogyasztás is nő. Enyhe télben – a hegyekben ugyanakkor sok hóban - kell reménykednünk, hogy a víztározók tavasszal is tele legyenek. Ezek után már talán stabilabb villamosenergia-árakban bízhatunk. Forrás: NRK

Két hét múlva rendezik meg azt a digitális találkozót, ahol a norvég és orosz hatóságok a 2023-as halászati megállapodásról egyeztetnek. A norvég Kereskedelmi és Halászati Minisztérium megerősítette, hogy az orosz fél elfogadta a minisztérium tartalmi javaslatait. Norvégia és Oroszország halászati együttműködése egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Az együttműködés keretén belül megegyeznek a halászati kvótákról, és pontosan kijelölik, hogy az orosz felségjelzésű hajók norvég területeken hol halászhatnak. A Barents-tenger halgazdálkodását nem érintik az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók. Forrás: Nettavisen

- Drágább lesz ezt biztosan tudjuk. A norvég karácsonyhoz norvég termékek kellenek, amelyeket norvég emberek készítenek és szolgálnak fel. Körülbelül 6,5-7%-os áremelkedésre számítunk – mondta Kay Henning Johnsen, az Engebret Café igazgatója. Elmesélte, hogy sokan vannak, akik már foglaltak asztalt náluk a karácsonyi vacsorához, és több visszatérő vendégük is van, de szerinte az emberek fel vannak készülve arra, hogy a karácsonyi vacsora számlája egy kicsit másképpen fog festeni idén. - Úgy gondolom, a legtöbben számítanak az áremelkedésre. De nem lesz olyan őrületes, mint ahogy azt várjuk – mondta Johnsen, aki izgatottan várja, hogy zsinórban a 17. évben megrendezhessék a karácsonyi vacsorát. A Lorry étterem igazgatója, Jan Olof Andersson azt mondta, hogy az idei áraik még nem ismertek, de emelkedni fognak. Hangsúlyozta azt is, hogy az árakat gyakrabban korrigálják, mint azelőtt. - Megpróbálunk a lehető legóvatosabbak lenni. Korlátozott azoknak a száma, akik hajlandóak fizetni – mondta. Ennek ellenére nem áll fenn az a veszély, hogy a Lorrynak be kell zárnia, ellentétben más éttermekkel. A Schröder étteremben minden fogás ára 10 koronával emelkedett, így a karácsonyi tál 429, az ürüborda (pinnekjøtt) és a lutefisk ára 539 korona lett. A Stortorvet Gjæstgiveri esetében a karácsonyi tál ára 30 koronával lett több, és így 495 koronába kerül, a lutefisk és a borda pedig 20-20 koronával drágult. Annak ellenére, hogy az árak az eddiginél magasabbak, a legtöbben örülnek annak, hogy a karácsonyi vacsorát nem a Teamsen keresztül kell megtartani. Forrás: Dagbladet

- Drágább lesz ezt biztosan tudjuk. A norvég karácsonyhoz norvég termékek kellenek, amelyeket norvég emberek készítenek és szolgálnak fel. Körülbelül 6,5-7%-os áremelkedésre számítunk – mondta Kay Henning Johnsen, az Engebret Café igazgatója. Elmesélte, hogy sokan vannak, akik már foglaltak asztalt náluk a karácsonyi vacsorához, és több visszatérő vendégük is van, de szerinte az emberek fel vannak készülve arra, hogy a karácsonyi vacsora számlája egy kicsit másképpen fog festeni idén. - Úgy gondolom, a legtöbben számítanak az áremelkedésre. De nem lesz olyan őrületes, mint ahogy azt várjuk – mondta Johnsen, aki izgatottan várja, hogy zsinórban a 17. évben megrendezhessék a karácsonyi vacsorát. A Lorry étterem igazgatója, Jan Olof Andersson azt mondta, hogy az idei áraik még nem ismertek, de emelkedni fognak. Hangsúlyozta azt is, hogy az árakat gyakrabban korrigálják, mint azelőtt. - Megpróbálunk a lehető legóvatosabbak lenni. Korlátozott azoknak a száma, akik hajlandóak fizetni – mondta. Ennek ellenére nem áll fenn az a veszély, hogy a Lorrynak be kell zárnia, ellentétben más éttermekkel. A Schröder étteremben minden fogás ára 10 koronával emelkedett, így a karácsonyi tál 429, az ürüborda (pinnekjøtt) és a lutefisk ára 539 korona lett. A Stortorvet Gjæstgiveri esetében a karácsonyi tál ára 30 koronával lett több, és így 495 koronába kerül, a lutefisk és a borda pedig 20-20 koronával drágult. Annak ellenére, hogy az árak az eddiginél magasabbak, a legtöbben örülnek annak, hogy a karácsonyi vacsorát nem a Teamsen keresztül kell megtartani. Forrás: Dagbladet

A norvég Bodø/Glimt csapata sima, 3-0-s vereséget szenvedett az eddig remek szezont futó Arsenal ellen a labdarúgó Európa Liga csoportkörének harmadik fordulójában. A norvég bajnoki címvédő játékosai rendkívül kritikusan nyilatkoztak saját teljesítményükről. Elmondásuk szerint az Arsenal minden téren föléjük kerekedett, ők pedig nem voltak kellően merészek. A Bodø felkészült az „Ágyúsok” lendületes, intenzív játékára, ennek ellenére az első félidőben gyors egymásutánban kétszer is kapituláltak, előbb Eddie Nketiah talált be, majd négy perccel később Rob Holding is, a kegyelemdöfést a második félidő végén Fabio Vieria vitte be. Az Arsenal norvég csapatkapitánya, Martin Ødegaard viszont rendkívül pozitívan nyilatkozott, szerinte dicséretre méltó az, hogy idegenben is, egy náluk sokkal erősebb csapattal szemben is megpróbálják a saját játékukat játszani. A 23 éves középpályás szerint ha továbbra is így fognak hozzáállni a meccsekhez, akkor egyre jobbak és jobbak lesznek. Ødegaard azt is kiemelte, hogy szerinte a Bodø/Glimt kerete komoly minőséget képvisel. A két csapat október 13-án ismét összecsap, ezúttal viszont Norvégiában. Forrás: NRK

A Norvég Vízügyi és Energetikai Igazgatóság (NVE) bejelentette, hogy drónokat észleltek a norvég áramellátó berendezések felett. - Olyan dolgokat jelentettek ebben az időszakan, amelyek nem mondhatók normálisnak. Láthatjuk, hogy nagy az elővigyázatosság az iparban – mondta Eldri Holo, az NVE vészhelyzetek kezeléséért felelős részlegének igazgatója. az Europower honlapnak. Azt nem szerette volna elárulni, hogy pontosan hol, hány alkalommal és mikor vettek észre drónokat az áramellátóknál. - Ezen kívül megfigyeltek autókat és fényképezőgéppel felszerelt embereket. Olyan embereket, akiknek a viselkedését furcsának tartják – tette hozzá. A Norvég Biztonsági rendőrség (Politiets Sikkerhetstjeneste, PST) pontosított, hogy milyen megfigyeléseket lehet gyanúsnak tekinteni, és mely esetekben kell értesíteni a hatóságokat. Forrás: Norway Today

Továbbra sem csillapodik a sakkvilágot megrázó botrány, ami azzal indult, hogy a norvég nagymester, Magnus Carlsen még szeptember elején vereséget szenvedett a 19 éves amerikai Hans Niemanntól egy St. Louisban megrendezett tornán, akit aztán később csalással gyanúsított meg. A chess.com egy alapos, 72 oldalas elemzést készített, amiről a Wall Street Journal is beszámolt. A jelentés végső következtetése szerint Carlsen riválisa, Niemann feltételezhetőleg több mint 100 mérkőzésen vehetett igénybe külső segítséget. 2015. július 7. és 2020. augusztus 11. között 112 sakkpartin csalhatott a fiatal amerikai. Az NRK egyes számú sakkszakértője, Torstein Bae szerint ez egy új és nagyon nagy fordulatot jelent az ügyben. Tarjei Svensen, Bae kollégája biztos abban, hogy chess.com nem futott lyukra, és helyesek a konklúzióik. A szakértő szerint garanciát jelent, hogy rendkívül sokat foglalkoztak a csalás elleni rendszerük kifejlesztésével. A jelentés azonban nem szögezi le egyértelműen, hogy Niemann csalt-e az online világon kívül is, de rámutat arra a tényre, hogy az eredmények statisztikailag rendkívülinek mondhatók. A közismert sakk-kommentátor, és korábbi éljátékos, Polgár Zsuzsanna a Twitteren reagált a cikkre, ő azt emelte ki, hogy Niemann 2020-szal bezárólag több mint 100 meccsen vett igénybe illegális segítséget. A VG cikkéből az is kiderült, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség Fair Play-bizottsága szeptember 29-én Hans Niemann és Magnus Carlsen ellen is vizsgálatot indított. Forrás: VG

Szeptemberben hét viking kardot állítottak ki az oslói repülőtéren a reptér és a Történelmi Múzeum együttműködésének köszönhetően. Hanne Lovisa Annestad, a Történelmi Múzeum régésze elmondta, hogy ez egy különleges kiállítás, ahol hét darab kb. 1200 éves, vasból készült kardot tekinthetnek meg az érdeklődők. A kardokat viking sírokban találták Norvégia-szerte. A kiállítást becslések szerint kb. 4 millióan fogják látni. Forrás: Norway Today

A 2022-es Nobel-békedíjat a fehérorosz Ales Bialiatski emberi jogi szószóló, a “Memorial” orosz emberi jogi szervezet, és a “Center for Civil Liberties” ukrán emberi jogi szervezet kapja. A díjazottak hazájuk civil társadalmának kiemelkedő képviselői, és évek óta támogatják az alapvető emberi jogokat. Ezenkívül kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogokkal és a hatalommal való visszaélések dokumentálására. Ales Bialiatski volt az egyik kezdeményezője annak a mozgalomnak, ami az 1980-as évek közepén alakult Fehéroroszországban. Életét a demokrácia és a béke előmozdításának szentelte. 1996-ban megalapította a “Viasna” (Tavasz) nevű szervezetet, miután a fehérorosz alkotmánymódosítás diktatórikus jogköröket ruházott rá az elnökre. A szervezet támogatást nyújtott a bebörtönzött tüntetőknek és családtagjaiknak. Ezt követően a Viasna széleskörű emberi jogi szervezetté fejlődött, és rendszeresen dokumentálta a hatóságok által alkalmazott kínzásokat a politikai foglyok ellen. Bialiatskit többször próbálták elhallgattatni, 2011 és 2014 között börtönben volt, 2020-ban ismét letartóztatták. Még mindig tárgyalás nélkül tartják fogva. A Memorial emberi jogi szervezetet 1987-ben hozták létre a Szovjetunióban. Az alapítók között volt a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, és az emberi jogok szószólója, Szvetlana Gannuškina. A Memorial azon az elgondoláson alapul, hogy a múltbeli bűncselekményekkel való szembenézés elengedhetetlen az újabbak megelőzése érdekében. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial a legnagyobb emberi jogi szervezetté nőtte ki magát Oroszországban. Dokumentációs központot hoztak létre a sztálinista korszak áldozatairól, információkat gyűjtenek az oroszországi politikai elnyomásról és az emberi jogok megsértéséről. A kormány külföldi ügynöknek bélyegezte a szervezetet, és 2021-ben úgy döntöttek, hogy erőszakkal felszámolják. A szervezet kulcsemberei és elnöke azonban a mai napig nem hajlandó feladni a harcot a Memorialért. A Center for Civil Liberties (Állampolgári Jogok Központja) nevű szervezetet 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása céljából. Kiállnak a civil társadalom megerősítése mellett, illetve nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy Ukrajna csatlakozzon a Nemzetközi Bírósághoz. Az orosz-ukrán háború óta a szervezet az orosz háborús bűnök azonosításával és dokumentálásával foglalkozik. Az idei Nobel-díjazottak újraélesztették Alfred Nobel elképzelését a békéről és a nemzetek közötti együttműködésről. A humanista értékekre, az antimilitariznusra és a nemzetközi jogelvekre a mai világban nagyon nagy szükség van. Forrás: Nobel Peace Prize

A légitársaság kemény télre készül, ezért minimálisra csökkenti norvég útvonalait, fizetés nélküli szabadságra küldi az alkalmazottakat és 50 százalékkal csökkenti a költségeket. A légitársaság úgy látja, hogy kihívásokkal teli tél előtt állunk, ahol a legtöbb embernek kevesebb pénze marad az utazásra a rekordmagas kamatemelés, az árnövekedés és a nagyon magas villamosenergia-árak következtében. A jelenlegi helyzet nemcsak az ő cégüket, de a teljes iparágat érzékenyen érinti, hisz még kevesebben akarnak utazni. Ezeken felül még a tartósan magas üzemanyagárak is nehézséget okoznak ezért úgy döntöttek, hogy módosítják a téli menetrendjüket. Minimálisra csökkentik a belföldi útvonalakat, de a társaság továbbra is több európai útvonalat kínál majd, így körülbelül 50%-kal csökkentik költségeiket. Alkalmazottaik egy részét részben vagy egészben kényszerszabadságra küldik. A téli időszakban mindössze 5-6 repülőgéphez szükséges személyzetet kívánnak fenntartani. A legnagyobb költségmegtakarítást a nem jövedelmező útvonalak leállításával érik el. A légitársaság azt is elismerte, hogy a vártnál hosszabb időt vett igénybe az ügyféllojalitás kialakítása a norvég belföldi útvonalakon, ahol a jól bevált szereplők nagy piaci részesedéssel rendelkeznek, valamint - főleg hétköznapokon - az általános utazási kedv is lényegesen alacsonyabb, mint a járvány előtt. Forrás: E24

Október 4-én a Anniken Huitfeldt külügyminiszter behívatta a norvégiai orosz nagykövetet. A beszélgetés során a külügyminiszter egyértelműen az orosz diplomata tudomására adta, hogy a nemzetközi jog megsértése az, hogy Oroszország elcsatolt négy ukrán régiót, mivel Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja is ukrán terület, amit szeptember 30-án annektált Oroszország. Huitfeldt hozzátette, hogy Norvégia a szövetséges országokkal együttműködve folytatja Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását. Forrás: Regjeringen

Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter nem akar több ad forrást biztosítani annak a sok fiatal nőnek a kezelésére, akik hosszú ideje várnak endometriózis miatt szükséges operációra. A VG nemrégiben azt írta, hogy az ullevåli kórházban az endometriózis kezelésének várakozási ideje 6 hónapról 12 hónapra nőtt a pandémia miatt. A kórház nőgyógyászati ​​osztályán dolgozók felajánlották, hogy egyes szombatokon hajlandóak plusz munkát vállalni, hogy csökkentsék a várakozási időt, azonban a kórház vezetése nem hajlandó kifizetni a felmerülő túlóraköltségeket. Guro Angell Gimse, a Høyre (Konzervatív Párt) női bizottságának vezetője azt mondja, átlagosan hét évbe telik, amíg egy endometriózisban szenvedő nőt diagnosztizálnak, és az érintett nőknek meg kell küzdeniük az állandó fájdalommal, betegszabadságok sorával, munkaképtelenségük, valamint a gyermektelenségük akár évekig tarthat, így nehezen érthető, hogy az érintett nők miért nem kaphatnak prioritást a kórházakban. A VG több egészségügyi alkalmazottat megkérdezett, akik a megduplázódott várólistákat előre borítékolható katasztrófának nevezik, és furcsának tartják, hogy sem a központi egészségügyi hatóságok, sem az Ullevål Kórház nem készített terveket a megnövekedett várólisták csökkentésére. Az egészségügyi miniszter szerint a kórházak figyelemmel kísérik a várólistákat, és a legtöbb betegnek ésszerű időn belül segítséget tudnak nyújtani. A Høyre politikusa, Guro Angell Gimse a cukorbetegséghez hasonlítja az endometriózist. 300 000 norvég cukorbeteg van, akik többnyire gyors és megfelelő segítséget kapnak betegségük kezeléséhez. Ehhez képest mintegy 250 000 nő szenved endometriózisban, és átlagosan hét évbe telik, mire segítséget kapnak, így nem kéne ilyen nehéznek lennie, hogy az egészségügyi rendszer felismerje, hogy jelenleg mit kellene előnyben részesíteni. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt mondta, dolgoznak az endometriózisban szenvedő nők kezelésének javításán, és egyebek mellett rámutatott arra is, hogy az Egészségügyi Igazgatóság ez év júliusában intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy az endometriózisban szenvedő betegek gyorsabb és jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek. Forrás: VG

2022 október 6-án, szerdán bombaként robbant a hír, hogy a norvég sakkelnök, Joachim Birger Nilsen bevallotta, hogy a Pro Chess League küzdelmeit megelőző csoportmeccseken három alkalommal is csalt (a helyiségben elrejtőzött még egy ember, aki segítette Nilsent) a Norway Gnomes tagjaként. Nilsen ezért október 7-én, pénteken bejelentette, hogy lemond pozíciójáról. A 29 éves sakkozó úgy nyilatkozott, hogy számára nagy megtiszteltetés volt az elmúlt 2 évben, hogy sok kiváló emberrel dolgozhatott együtt a Norvég Sakkszövetség és az Ifjúsági Sakkszövetség (Ungdommens Sjakkforbund) vezetőjeként. Elmondása szerint ebben a helyzetben a legjobb, amit tehet, hogy lemond tisztségéről. Torstein Bae sakkszakértő szerint akkora nyomás nehezedett Nilsenre, hogy a lemondása elkerülhetetlen volt. Kollégája, Tarjei Svensen egyetért vele, szerinte nem tett volna jót a Norvég Sakkszövetségnek, ha a saját bevallása szerint csaló elnök a helyén marad. A VG megpróbálta Magnus Carlsen véleményét is kikérni, hogy szerinte mi történt. Carlsen, akinek egyébként enélkül is van elég baja (Nilsen és Carlsen csapattársak voltak a Norway Gnomesban), azt válaszolta, hogy erre Johannes L. Kvisla, az Offerspill Chess Club nevű sakk-klub tornamenedzsere tudna válaszolni. Forrás: NRK

Abe Shinzo volt miniszterelnököt egy választási kampány során ölték meg július 8-án. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint a volt japán miniszterelnök meggyilkolása brutális támadás volt a demokrácia ellen. Abe Shinzo állami temetését szeptember 27-én tartották Tokióban, ahol 190 ország 6400 képviselője vett részt. A japán látogatása során a norvég külügyminiszter találkozott Yoshimasa Hayashi japán külügyminiszterrel is. A találkozó fő témája a kelet-ázsiai biztonságpolitikai helyzet és az ukrajnai háború volt. Norvégia és Japán között szoros együttműködés alakult ki olyan területeken, mint a demokrácia, az emberi jogok, biztonságpolitika és fenntartható fejlődés. Japán Norvégia harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere Ázsiában. A tenger gyümölcsei adják Norvégia Japánba irányuló exportjának 48%-át. Forrás: Regjeringen

Ezt maga a csatorna jelentette be. - Úgy gondolom, sok tudással rendelkezem, miután hosszú időt töltöttem a sportban. Több, mint 15 év a válogatottban - mondta Johaug. - Szerintem ez egy nagyon jó lehetőség, hogy átadjam a tudásomat azoknak, akik otthonról követik az eseményeket - tette hozzá. Johaug az előző szezon után hagyott fel a sífutói pályájával. Az NRK azt írta, hogy Johaug 2026-ig fog náluk dolgozni sportszakértőként, és az ő hatáskörébe fog tartozni többek között a 2025-ös trondheimi világbajnokság is. Forrás: VG

Erling Haaland álomrajtot vett az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában szereplő Manchester City játékosaként. Ám apja, Alfie Haaland meglehetősen komoly zavart keltő kijelentést tett a Viaplay egyik dokumentumfilmjében. Egy hosszabb kihagyás után október elsején folytatódnak a Premier League küzdelmei. Október másodikán pedig egy igazi derbi vár az érdeklődőkre, a Manchester City és a Manchester United mérkőzése képében. Jan Åge Fjørtoft, a kiváló norvég fociszakértő készített egy dokumentumfilmet Erlingről, ami igencsak komoly figyelmet kapott Angliában. Alfie ugyanis kijelenti, hogy szerinte a fiának komoly kedve van Európa más magas szintű bajnokságaiban is kipróbálni magát. Haaland papa Angliát, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot nevezte meg konkrétan. Ezen kívül feltette a kérdést, hogy mennyi időt tölthet el egyes komolyabb bajnokságokban valaki. Szerinte max. 3-4 évet. Az angol lapok ezt úgy értelmezik, hogy Haaland számára a Manchester City nem egy hosszútávú projekt lesz, és olyan gyorsan távozik majd, hogy a futballrajongóknak azt sem lesz idejük kimondani, hogy gól. A Daily Mirror szerint ezzel valóra válhat majd a rémálom-forgatókönyv. Erling Haalandnak 2027. június 30-ig van érvényes szerződése a Manchester Cityvel. Az AS nevű spanyol lap szerint azonban van egy záradék a szerződésében, ami lehetővé teszi, hogy már 2024-ben távozzon 1,5 milliárd koronáért, amit csak olyan pénzcsapatok tudnak kifizetni, mint a Real Madrid vagy a Paris Saint-Germain. Forrás: Dagbladet

Miután a Nordstream 1 és 2 (orosz gázvezetékek) szabotázs áldozatai lettek a héten, a norvég hadsereg (Forsvaret) fontosnak tartotta az olajmezők biztonságán szigorítani. Most a parti őrség hajói és vadászgépek járőröznek az északi-tengeri olajmezők és a mongstad-i olajfinomító és a gázüzemek között. A skandináv honvédelmi miniszterek is értekezletet tartottak a héten, ahol kifejezték aggodalmukat a hétfői gázvezeték-szabotázs miatt. Az esetet az eddigi információkra támaszkodva szándékosnak minősítették, és az európai energiainfrastruktúra elleni felelőtlen támadásnak nevezték, egy destabilizálási kísérletnek a már eleve feszült biztonsági helyzetben. Korábban már felmerült, hogy idegen drónokat láttak az olajfúró tornyok felett cirkálni. Carl Gilbert Rego, aki a Parat Pilótaszakszervezet helyettes vezetője és helikopterpilóta a Bristow nevű cégnél, elmondta, hogy csak az ő cégük napi 60 utat tesz meg a szárazföld és az olajfúró tornyok között, és így nagy a kockázata egy drónnal való összeütközésnek. Rego szerint a hadseregnek megvannak az eszközei arra, hogy ezeket a drónokat felderítsék és azok útvonalát feltérképezzék. Úgy véli, a hatóságoknak azonnal intézkedniük kellene. Péntekre virradóra már a mongstadi olajfinomítónál is megfigyeltek ilyen drónokat, így itt is és a kollnessi gázüzemnél is megnövelték az őrséget. Forrás: E24

Szeptember 26-án az NRK riportere több tucat, a sorozás és a propaganda elől menekülő orosszal, köztük egész családokkal is beszélt Kirkenesben. Mindannyian diktatúraként hivatkoznak Oroszországra, sokan közülük Törökországban, Németországban vagy Argentínában szeretnének új otthonra találni. Azt is elmondták, hogy több orosz próbál átjutni a határon Norvégia felé, de nehéz megszervezni az utazást. Egyikük szerint közel 40, hozzá hasonló helyzetben lévő férfi volt vele a buszon, amellyel átlépték a határt. Mindannyian feszültek voltak, miközben áthajtottak a különböző katonai állomásokon Norvégia felé tartva. Néhány napja még 600 euro volt a Murmanszkból Norvégiába tartó út költsége, ma már több, mint 1000 euróba kerül. Az egyik fiatalember elmondta, hogy nem tudja, visszatér-e valaha Oroszországba, a jövője teljesen bizonytalan, és a besorozott barátai közül eddig ketten haltak meg Ukrajnában. Putyin katonai mozgósítási bejelentését követően sok orosz állampolgár döntött az ország elhagyása mellett. A finn határőrség adatai szerint a hétvégén 17 ezer orosz lépett át Finnországba. A Facebookon és a Telegram orosz üzenetküldő alkalmazáson keresztül több orosz érdeklődött a Storskogon át Norvégiába való eljutás lehetőségeiről. A finnmarki rendőrség arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban megnőtt a forgalom a határállomáson, de az utazók száma továbbra sem nagy, bár hasonló tendenciákat tapasztalnak, mint szerte Európában. Vasárnap összesen 243-an léptek be Storskogba. Közülük 167-en rendelkeztek schengeni vízummal. A legnagyobb növekedést a schengeni vízummal érkező orosz férfiak száma mutatja. A schengeni vízummal rendelkezők jelenleg Finnországon vagy Norvégián keresztül léphetnek be Európába. Norvégia felmondta az Oroszországgal kötött vízummegállapodást egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a részleges mozgósítást. Az orosz állampolgárokra egyszerűsített szabályok vonatkoztak a megállapodás szerint, de azok a hatályon kívül helyezéskor megszűntek. Az oroszok továbbra is kérhetnek vízumot és menedékjogot Norvégiában. Forrás: NRK

Az új kutatások azt mutatják, hogy az újszülöttek intenzív osztályán a zajszint magasan meghaladja az ajánlott szintet, ami a beteg csecsemők fokozott gyógyszeres kezeléséhez vezet. A vizsgálatokat a trondheimi St. Olavs kórház és az oslói Rikshospitalet újszülött intenzív osztályain végezték idén februárban és márciusban. A kutatás kimutatta, hogy mindkét kórházi osztályon túl magas volt a zajszint. Az újszülött intenzív osztályon a zaj határértéke 40–45 DbA, azonban a vizsgált csecsemőosztályokon a kutatás vezetői 54,4 decibelt mértek. Sarah Løvald, aki akusztikai tanácsadóként dolgozik Cowiban azt mondja, ez elég nagy eltérés a határértékhez képest. A mérések azt mutatták, hogy St. Olavsban alacsonyabb a zajszint, mint Rikshospitaletben. Ez részben az alaprajz és a helyiségek kialakítása miatt lehet, ugyanis a St. Olavsban többek között családi szobák kerültek kialakításra a közös, nyitott kórtermek helyett. Løvald először az osztály általános zajszintjét vizsgálta, de hamar rájött arra, hogy a legnagyobb problémát az inkubátorok jelentik. Az inkubátorok vákuumszivattyúkkal, oxigénellátással és klímaszabályozással rendelkeznek, és mindezen funkciók bekapcsolásakor a zajszint tíz decibellel meghaladja az ajánlott szintet. Az inkubátorok rendelkeznek némi zajcsökkentéssel a külvilág irányába, azonban az inkubátorban lévő baba ki van téve a hangos zajnak. Atle Moen, az Oslo Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályának vezető orvosa azt mondta Løvald kutatási eredményeiről, hogy bebizonyította azt, ami miatt sokan már évek óta aggódnak. A főorvos szerint a zaj élettanilag hat a gyerekekre, például vérnyomás-emelkedéshez, és az oxigénfelvétel csökkenéséhez vezethet. A zaj megnövekedett gyógyszerhasználatot vonz magával, beleértve a nyugtató gyógyszereket és egy sor egyéb gyógyszert, amelyeket a zajszint korrigálására kell használniuk, valamint a magas zajszint halláskárosodáshoz is vezethet. Forrás: NRK

A norvég sakknagymester, Magnus Carlsen váratlan helyről kapott támogatást, miután egyik komoly riválisa, Hikaru Nakamura, egy YouTube-ra felrakott videójában kijelentette, hogy Carlsennek van bizonyítéka arra, hogy ellenfele, Hans Niemann csalt, de nem tudni, hogy konkrétan mi. Az amerikai színekben versenyző Nakamura szerint, ha Niemann ártatlan, akkor meg kell kérnie Carlsent, hogy mutassa be a bizonyítékait, ha viszont továbbra is hallgat, az rendkívül gyanússá teszi őt. A norvég nagymester még szeptember 26-án, a Twitteren írta azt, hogy szerinte Niemann többször is csalt, és azt is kijelentette, hogy soha többet nem lesz hajlandó a 19 éves amerikai ellen játszani. Nakamura szerint ezek hihetetlenül erős kijelentések Carlsentől. Maurice Ashley, az ismert amerikai sakk-kommentátor szerint sok minden még mindig nem egyértelmű, és szerinte az is rejtélyes, hogy Niemanntól kell engedélyt kérnie, hogy még több mindent elmondhasson, miután verbális atombombát dobott rá. Mint ahogy az közismert, Carlsen Niemann elleni veresége után visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől, majd egy lépés után feladta a partit, miután a Champions Chess Tour keretein belül is találkoztak. Forrás: VG

A lakáspiaci előrejelzések 8 százalékos árcsökkenést mutatnak 2023-ig, Oslóban akár 10 százalékos csökkenés is lehetséges. Ez az árcsökkenés mindenkit máshogy érint. Akinek van ingatlana, annak csökken a vagyona, viszont akinek még nincs saját ingatlana, az most olcsóbban hozzájuthat egyhez. A lakásárak 2022 folyamán folyamatosan emelkedtek. Közgazdasági elemzők úgy vélik, hogy számos jel mutat arra, hogy a trend meg fog fordulni: Kevesebb új lakást adnak el Kevesebb nyaraló kerül eladásra A magas építési költségek csökkentik az új építésű ingatlanok jövedelmezőségét Rendkívül nehéz a helyzete azoknak, akik első ingatlanjukat szeretnék megvenni (főleg Oslóban) Az emberek csak most kezdik érzékelni a kamatemelések hatását Bár a jelentés szerint a lakásárak 2023-ban Oslóban és az egész országban csökkenni fognak, várhatóan 2025-ig újra emelkedésnek indulnak. 2022 és 2025 között a legnagyobb áremelkedésre Osloban, Rogalandban, Agderben és Nordlandban számítanak, a legkevésbé pedig Innlandet területén fognak nőni az árak. Forrás: NRK

A kormány bevezeti a lazacadót a termelőiparban, és további adóemelésre számíthatnak azok, akiknek bevételük származik az ország természeti erőforrásaiból. - Ez azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeknek bevételük származik a közös erőforrásainkból, és azt javasoljuk, hogy ezek az iparágak járuljanak jobban hozzá a közösséghez – mondta Jonas Gahr Støre. Ezeket az új adóügyi intézkedéseket vezette be a kormány: Bevezetik a haszonadót a területalapú szélenergiára Megemelik a haszonadót a szélenergiára Bevezetik a haszonadót a haltenyésztésre Kevesebb támogatást nyújtanak a vízerőművel rendelkező településeknek Magas árak után fizetendő adó bevezetése bizonyos energiaszolgáltatók számára Ezek az intézkedések 33 milliárd koronát hoznának az államnak egy évben. Ezt a pénzt a növekvő költségek fedezésére fordítanák, és gondoskodnának az igazságos elosztásról. Háború és ínség A lazacmilliárdosok azt mondták, hogy amennyiben ezek az intézkedések bevezetésre kerülnek, máshová viszik át a termelést Støre azzal érvelt, hogy az adók emelésére szükség van az igazságos elosztás érdekében. Többek között az egekbe szökő áramárakra utalt. - Meg kell erősítenünk a saját védelmüket, támogatnunk kell Ukrajnát, és az áramárral járó kihívásra a világon az egyik legigazságosabb módon reagáltunk. Ugyanakkor a társadalombiztosítási kiadások egyre csak nőnek, ezt más forrásból kell fedeznünk, nem az olajból származó pénzből – mondta Støre. Azt mondta, szó sem lehet arról, hogy megvonják a pénzt a jóléti szolgáltatásoktól, sem pedig arról, hogy megadóztatják az alacsonyabb vagy átlagos bevételű lakosságot. Az újonnan bevezetett adók 33 milliárd korona értékű bevételt fognak jelenteni. Rendkívül megfontolatlan Az alap kamatadóról szóló intézkedés a leginkább vitatott. Amund Hellesø (AP) Nærøysund polgármestere, amely Norvégia legnagyobb termelői körzete, kritikusan áll hozzá a kormány által bevezetett adókhoz. - Nehéz és beláthatatlan következményei lehetnek a lakosság és az ipar számára. Meg kellene várnunk, hogy az adóhatóság elkészüljön a munkájával – mondta. Forrás: Dagbladet

Egy brit kutatásban részt vevő háziorvosok összegyűjtötték, hogy a koronavírus-fertőzést követően milyen hosszútávú tünetekről számoltak be pácienseik. Az eredmények alátámasztották azokat a kijelentéseket, melyeket a tudósoktól és politikusoktól oly gyakran hallottunk a covid-járvány alatt. A COVID-19-ben szenvedők többsége néhány héten belül teljesen felépül, néhány embernél azonban – még azoknál is, akik a betegség enyhe változatán estek át – a kezdeti gyógyulás után is folytatódnak a tünetek. Ezeket az állapotokat poszt-COVID-19 szindrómának vagy “hosszútávú COVID-19-nek” nevezik. Általában a COVID-19 olyan hatásainak tekintik őket, amelyek több mint négy hétig fennállnak azután, hogy egy betegnél diagnosztizálták a COVID-19 vírust. Az idősebbeknél és a krónikus egészségügyi problémákkal küzdő embereknél a legvalószínűbb, hogy elhúzódó COVID-19-tüneteket tapasztalnak, de még a fiatal, egyébként egészséges emberek is érezhetik rosszul magukat a fertőzést követően hetekig-hónapokig. A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok, de a gyors pulzus, a szívdobogásérzés, izomfájdalom, fejfájás és köhögés sem ritka. A legmeglepőbb azonban, hogy sok beteg csökkent szexuális vágyról, merevedési problémákról, bélproblémákról és hajhullásról számol be. Arne Søraas, az Oslo Universitetsykehus orvosa szerint hamarosan nem lesz olyan tünet, amelyről ne hallottunk volna a hosszú távú covid kapcsán. Søraas a norvég koronatanulmány projektmenedzsere, amely 200 000 norvégot követ nyomon a világjárvány során. A tanulmány többek között azt is kimutatta, hogy a covid fertőzés után 1-2 hónappal a szívproblémák száma 40 százalékkal nőtt, a halálozás kockázata pedig 70%-kal. Forrás: Forskning

Norvégiában több mint hárommillió munkahely van, ennek ellenére a kelleténél több, 30 éven aluli ember küzd azért, hogy megvethesse lábát a munkaerőpiacon. A kialakult helyzetet aggasztónak tartja az LO (Norvég Szakszervezetek Országos Szövetsége). Az elmúlt egy évben soha nem látott módon nőtt meg a munkahelyek száma Norvégiában. A 195 ezer új munkahelyre érkező munkavállalók harmada 25 év alatti. Az elmúlt egy évben 195 ezer új munkahely közül a 25 év alattiak adták a növekedés egyharmadát. Azonban nem minden fiatal részese ennek az idillnek. 44 ezer 30 év alatti fiatal csökkent munkaképességű 15 000-en vannak munkanélküliként regisztrálva a NAV-nál 100 000 ember nem dolgozik és nem tanul 22 000 ember rokkant, ami 2013-hoz képest megduplázódott Az LO aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban és azt mondjak, azonnal lépéseket kell tenniük az ügy megoldása érdekében, ellenkező esetben sok ember többé-kevésbé végleg kikerül a munkaerőpiacról. Forrás: Fri Fagbevegelse

Október 5-én nagyot zuhan az áram ára. Dél-Norvégiában az átlagos áramár 52,8 øre/kWh lesz, ez május vége óta a legalacsonyabb ár. Közép- és Észak-Norvégiában ugyanez az ár 30,9 illetve 24,5 øre lesz. Forrás: NRK

Magnus Carlsen, a regnáló sakkvilágbajnok volt az egyik központi szereplője a sakkvilágot alapjaiban megrengető botránynak az elmúlt hetekben. A norvég nagymester ehhez képest kimondott szűkszavú volt, de most végre kerek perec megmondta a magáét. Szeptember 26-i Twitter-posztjában a 19 éves amerikai Hans Niemannak küldött egy meglehetősen erős és kemény üzenetet. Carlsen azzal vádolta Niemannt, hogy még annál is többször csalt, mint amennyit beismert nyilvánosan. Az egész balhé akkor kezdődött, amikor szeptember elején a Sinquefield Cup keretein belül meccseltek egymással. Carlsen kikapott, majd másnap visszalépett a további küzdelmektől, és magyarázat helyett csupán egy rejtélyes üzenettel állt elő. Szeptember 19-én megint megmérkőztek egymással, ezúttal a Champions Chess Touron. Ekkor Carlsen olyat tett, amire senki nem számított, és amiért a kritikák kereszttüzébe került. A norvég sakknagymester ugyanis egy lépés után szándékosan feladta a meccset. Carlsen részletesebb magyarázata szerint a Sinquefield Cup-os találkozójukon azt látta Niemannon, hogy egy kicsit sem feszült, sőt kritikus helyzetekben nem is igazán a mérkőzésre koncentrál, illetve sötét bábukkal olyan szinten iskolázta le őt, amire csak nagyon kevesen képesek a világon. Magnus apja és menedzsere nem kívánta kommentálni fia kijelentéseit a VG-nek. Niemann élből visszautasította minden csalásra vonatkozó vádat, kettő kivételével. Egyszer 12, egyszer pedig 16 évesen csalt az interneten, ezt ő is elismeri. Majd Carlsen visszalépése és gyanúsítgatása után egy interjú keretein belül kijelentette, hogy hihetetlenül nagyot csalódott gyerekkori példaképében, amiért ilyen módon próbálja az ő karrierjét tönkretenni. Torstein Bae, az NRK sakkszakértője szerint ő és még sokan mások azt remélték, hogy Carlsen jobban belemegy a részletekbe, és kicsit több konkrétummal áll elő. Forrás: VG

A kormány nem hajlandó eleget tenni Ukrajna azon követelésének, hogy ingyenes kezelést biztosítson Norvégiában a sebesült ukrán katonáknak. Ukrajna azt követelte, hogy az ukrán medevac-katonákat (orvosi okból evakuált katonák) ingyenesen kezeljék. Az elutasítás azt jelenti, hogy a katonáknak is ki kell fizetniük a vizitdíjat, ha további nyomon követésre van szükségük az önkormányzati egészségügyi és gondozási szolgálatban. A kórházi kezelés ingyenes. A kormány szerint a medevac-betegeket ugyanolyan egészségügyi jogok illetik meg, mint a többi ideiglenes kollektív védelemben részesülő ukrán személyt (menekülteket), valamint a norvég lakosság többi részét, ezért nem tartották szükségesnek egy ilyen különleges szabályozás bevezetését. Forrás: VG

Két nappal a számlák kiküldése előtt a Tibber áramszolgáltató arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy másfél havi áramfogyasztást kell fizetniük. Októberben ügyfeleiknek kiszámlázzák mind a szeptemberi fogyasztásukat, mind az októberi becsült fogyasztásuk felét is. A Tibber azt nyilatkozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez váratlanul éri az ügyfeleiket, de jelenleg nincs más lehetőségük arra, hogy a lehető legalacsonyabb áramárat biztosítsák fogyasztóik számára. Azt a lehetőséget azonban megadják ügyfeleiknek, hogy a fizetési határidőt későbbi időpontra módosítsák. Thomas Iversen, a Fogyasztóvédelmi Tanács vezető tanácsadója úgy véli, hogy Tibber lépése illegális lehet, mivel minden cégnek 14 nappal korábban értesítenie kell az ügyfeleket, ha módosítja a szerződési feltételeket, ami a Tibbernél nem valósult meg. Iversen azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy a lehető legkésőbbre állíttassák be a fizetési határidőt. Azt mondja, hogy az ügyfél nem lehet „bank” a villamosenergia-társaság számára. Ha a cégnek védelemre van szüksége, akkor ezt más módon kell megoldani. A jogszerű alternatíva az árak emelése lenne. Szükség lenne egy állami jótállási konstrukcióra is. Körülbelül 45 nappal azelőtt, hogy az ügyfelektől beérkezik a számla ellenértéke, a Tibber jelenleg kölcsönt vesz fel, megvásárolja és kifizeti az áramot, amit továbbszámláz ügyfeleknek. A norvég villamosenergia-társaságok állami garanciáinak hiánya azonban most azt jelenti, hogy változtatniuk kell a számlázási gyakorlaton. Aksnes azt mondja, mind a Parlament energiabizottságával, az Olaj- és Energiaügyi Minisztériummal, mind pedig a Pénzügyminisztériummal is egyeztettek már ez ügyben, azonban eddig még nem sikerült tisztázni a helyzetet. Forrás: TV2

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a héten tárgyalt Morten Bødskov dán külügyminiszterrel az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérüléseiről és a NATO országok infrastruktúrájának biztonságáról. Szeptember 26-án hajnali 2 óra 3 perckor robbanás történt a dániai Bornholm-szigetek közelében, és jelentős mennyiségű gáz kezdett el szivárogni a vezetékből. 19 óra 4 perckor körülbelül 100 kilométerrel arrébb ugyanez történt. Az Északi Áramlat gázvezetékeinek sérülése szabotázsakció következménye lehet, ezt azonban leghamarabb csak egy-két héttel később tudják a szakértők kivizsgálni. Az uppsalai egyetem szeizmológusai szerint ezek feltételezhetően robbanások következményei, és körülbelül 100 kilogrammnyi dinamitnak felelnek meg. Jonas Gahr Støre miniszterelnök azt mondta, hogy nincs konkrét veszély a norvég kontinentális talapzaton, ennek ellenére az Equinor megemelte a biztonsági készültségi szintjét. A Kreml visszautasította a vádakat, és elmondta, hogy nem érdekük az Északi Áramlat vezetékeinek üzemen kívül helyezése. Forrás: NRK

A kormány azt javasolja, hogy a külföldi diákoknak fizetniük kelljen, ha Norvégiában akarnak tanulni. A téma évek óta vitatott kérdés volt a különböző pártokon belül, de most úgy néz ki, az ügy mellett állók kérése meghallgatásra talált. A jövő évi állami költségvetésről szóló előterjesztésben a kormány most amellett van, hogy a külföldi hallgatók fizessenek a Norvégiában végzett tanulmányokért. Dániában és Svédországban ez már egy bevett gyakorlat. Dánia 2006-ban vezette be a tandíjat a nemzetközi hallgatók számára, de ez nem érinti az EU és az EGT területéről érkező hallgatókat. A tandíjfizetési kötelezettség nem vonatkozik továbbá a csereprogramokban résztvevő hallgatókra vagy a Dániában állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatókra sem. Svédországban is hasonlóan működik a rendszer. Tavaly ősszel a tanulmányok megkezdésekor a becslések szerint körülbelül 12 500 felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgató és körülbelül 8 500 külföldi cserediák tanult a norvég egyetemeken és főiskolákon. Forrás: NRK

Nem túlzás kijelenteni, hogy két remek formában lévő csapat meccse lesz október 2-án a Manchester United és a Manchester City összecsapása az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A „Vörös Ördögök” menedzsere, Erik ten Hag nem volt kifejezetten bőbeszédű, amikor Erling Haalandról kérdezték. A holland szakvezető leszögezte, hogy csapata a Manchester City és nem Haaland ellen fog játszani. A norvég csatárklasszis leginkább azért volt téma a rangadó előtti sajtótájékoztatón, mert bombaformában indította a Premier League küzdelmeit, miután első hét meccsén 11 gólt szerzett. Pep Guardiola, a manchesteri kékek menedzsere pedig a Lisandro Martinez (a Manchester United középhátvédje) és Erling Haaland közötti magasságbeli különbségről beszélt (Martinez középhátvéd létére 175 centi, míg Haaland csatárként 195 centi magas). Szerinte nem a magasság számít, hanem az, hogy bátor és intelligens legyen. Guardiolát a kb. 20 évvel ezelőtti Roy Keane és Alfie Haaland közötti összeütközésről is kérdezték (aki nem ismeri a történetet: még 1997 szeptemberében, amikor Alfie a Leeds United játékosa volt, súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd színészkedéssel vádolta. Haaland papa 2001 áprilisában már a City játékosa volt, és Keane szétrúgta a jobb térdét, saját állítása szerint szándékosan és bosszúból, amiért kapott még utólag 150.000 font pénzbírságot és további öt meccs eltiltást, a korábban begyűjtött 5000 font és 3 meccs mellé). A spanyol szakember szerint ez már a régmúlt. Mindenesetre csak remélni lehet, hogy Erling nem fog hasonlóan súlyos sérülést szenvedni, mint az apja, és a meccs nem fog eldurvulni túlzottan. Forrás: NRK

A Jordannak 100 kilónyi használt fogkefére van szüksége, hogy újrafelhasználási célból tesztelhessék őket, miközben több ezret dobtak ki az åsnesi erdőben. Idén ősz elején került nyilvánosságra, hogy a Jordan több ezer fogkefét és egyéb műanyag hulladékot dobott ki Åsnes-Finnskogban. A Jordan megállapodást kötött a földtulajdonossal, hogy az 1970-es és az 1980-as években az erdőt a hibás áruk ártalmatlanítására használhatja. Jelenleg arról folyik a vita, hogy ki fogja eltakarítani a szemetet az erdőből, mivel a Jordant felvásárolta az Orkla, és az erdőterület tulajdonosa is más lett. Amíg a vizsgálat folyik, a Jordan arra biztatja az embereket, hogy adják le náluk fogkeféiket, hogy tesztelhessék, lehet-e belőlük újat készíteni. A Jordan Norvégiában és Portugáliában megkezdte a fogkefék begyűjtését, hogy kiderítsék, a régi fogkefékből származó műanyag felhasználható-e újak készítéséhez. Az NRK megkérdezte a Jordant, hogy miért nem szedik fel az åsnesi erdőben lévőket és használják azokat. A Jordan kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy könnyen megtörténhet, hogy azok a fogkefék is bekerülnek ebbe a projektbe, azonban jelezte, hogy az åsnesi takarítás többszereplős: a földtulajdonos, az önkormányzat és az Orkla is részt vesz benne. Forrás: NRK

A jelenlegi szabályok szerint ha postai értesítőt kapunk arról, hogy csomagunk érkezett, 14 napunk van arra, hogy bemenjünk érte a postára. A Posten saját honlapján tájékoztat arról, hogy 2022. október 1-től nem kapunk ilyen hosszú határidőt, így az eddigi 14 napos határidőt mindössze 7 napra csökkentik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új határidő nem minden küldemény esetében lép életbe. Az alábbi küldemények esetében eddig is három hét volt az átvételi határidő, és ez továbbra is változatlan marad: azok a levelek, melyek nem férnek be a postaládába (belföldről és külföldről) ajánlott levél (belföldről és külföldről) értéklevél külföldről norgespakke norgespakke utánvéttel Az átvételi határidő meghosszabbítására azonban továbbra is van lehetőség, amit ingyenesen lehet megrendelni a Posten mobilos alkalmazásán keresztül vagy SMS-ben. Kenneth Pettersen, a Posten sajtófőnöke azt mondta a DinSide-nek, hogy az emberek 90 százaléka néhány napon belül átveszi a csomagját, de vannak, akik hosszú ideig nem keresik, így a küldemények felhalmozódnak a postákon. Az rövidített határidő a webáruházak kérése is volt, akik a lehető leggyorsabban szeretnék visszakapni az át nem vett árukat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon megnövekedett az online vásárlások száma és mivel hamarosan jön a Black Friday és a karácsonyi időszak, még több csomagra számítanak. Forrás: Dagbladet

A karragén adalékanyagról (E407) sok vita volt mostanában. (felmerült, hogy a karragén káros immunreakciókat válthat ki gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél). Már korábban világossá vált, hogy a Tine a továbbiakban kiveszi ezt az adalékanyagot termékeiből. Most Rita Nilsen McStay, az Orkla Foods Norvégia egészségügyi, táplálkozási és kutatási részlegének vezetője jelezte, hogy a Stabburet májpástétom receptúrája is megváltoztatásra kerül, kiveszik belőle a vitatott adalékanyagot. A karragén (E407) egy vitatott biztonságú sűrítő anyag, amelyet a vörös algákból nyernek természetes úton. Ez az adalékanyag az élelmiszerekben általánosan engedélyezett, bármekkora mennyiségben fel lehet használni, azonban nincs tudományos konszenzus arról, hogy biztonságos-e. (Forrás: webbeteg) A karragén nélküli májpástétom gyártása szeptember elején kezdődött, így az új receptúra alapján készült termékek már úton vannak a boltok polcaira. Forrás: Dagbladet

A bergeni, tanárnak készülő hallgatók attól tartanak, hogy évet kell ismételniük, mert az őszi félévben nem tudják letölteni kötelező szakmai gyakorlatukat, mivel gyakorlatvezetőik sztrájkolnak. A tanársztrájk jelenleg körülbelül 100 hallgatót érint negatívan Bergenben és Stord-ban. Az egyik megkérdezett mesterszakos hallgató, Yvonne Jeanette Selland-Dalseide azt mondta a VG-nek, hogy igazából nem tudják, hogy sírjanak vagy nevessenek, hisz teljesen abszurd, ami történik. Yvonne-nak hétfőn kellett volna megkezdenie szakmai gyakorlatát egy arnai középiskolában Bergenben, azonban ebből végül semmi nem lett, mert a gyakorlatvezetője, aki végigkísérte volna három hetes szakmai gyakorlatán, sztrájkba lépett. Yvonne utolsó éves tanárképzős hallgató, azonban a kialakult helyzet miatt jelenleg nem biztos abban, hogy jövő ősztől a tervek szerint elkezdhet-e pedagógusként dolgozni. A hallgatók azt az információt kapták, hogy amennyiben az őszi félévben nem teljesítik gyakorlati kötelezettségüket, tavasszal nem kapják meg diplomájukat, vagyis évet kell ismételniük. Ez teljesen nonszensz, főleg annak tudatában, hogy mekkora pedagógushiánnyal küzd az egész ország és milyen hatalmas szükség van új tanárokra. Az, hogy esetlegesen nem fogadják el a hallgatók őszi félévét a hiányzó gyakorlat miatt, több problémát is magával hoz. Amennyiben nem hagyják jóvá/nem engedik el a kötelező gyakorlati idejük teljesítését, a hallgatóknak halasztást kell kérniük a szakdolgozat leadási határidejét illetően, ez viszont azt jelentheti, hogy nem tudnak azokra a jövő őszi félévre meghirdetett állásokra jelentkezni. Nem beszélve arról, hogy ha a hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat az előírt időn belül, az azzal a kockázattal is jár, hogy a diákhitelük egy része nem megy át állami támogatásba, ami rengeteg pénzt jelent, diákonként körülbelül 60 000 koronát A VG több kérdést is feltett az üggyel kapcsolatban a Høyskolen på Vestlandetnek (Nyugat-Norvég Főiskola). Asle Holthe, a Pedagógusképző, Kulturális és Sporttudományi Kar dékánjától e-mailben azt a választ kapta, hogy az egyetemnek az a célja, hogy minden hallgató az előírt időn belül befejezhesse tanulmányait, még akkor is, ha a sztrájk miatt nem a tervek szerint zajlott le a szakmai gyakorlat. Sajnos egyelőre ők sem tudják, hogy meddig fog tartani a tanársztrájk, és a bizonytalanság miatt jelenleg számukra sem átlátható, hogy hogyan befolyásolja ez a diákok tanulmányait. Holthe levelében azt is leírta, hogy a tanárképzés az Oktatási Minisztérium szabályai szerint zajlik, amiben meg vannak szabva a szakmai gyakorlattal szemben támasztott követelmények is. Arra számítanak, hogy az Oktatási Minisztériumtól megkapják a lehetőséget arra, hogy esetlegesen eltérjenek az előírásoktól, hogy a hallgatókat ne érje kár. Forrás: VG

Jan Nepomnjasjtsjij saját állítása szerint figyelmeztette a Sinquefield Cup szervezőit Hans Niemannra, aki a korábban magyar, majd román színekben induló Rapport Richárd helyett ugrott be. A később a norvégok VB-címvédő nagymesterét, Magnus Carlsent legyőző fiatal amerikai behívásával azonban nem csak Nepomnjasjtsjij volt elégedetlen. Az orosz sakknagymester ezt egy friss podcastben állította. Továbbá azt is hozzátette, hogy kérte a szervezőket, hogy hozzanak extra biztonsági intézkedéseket, hogy torna tisztább és szabályosabb legyen, azonban erre csak Carlsen távozása után került sor. Nepomnjasjtsjij saját bevallása szerint keveset tud arról, hogyan kell sakkban csalni, azonban Niemann-nal szemben szkeptikus, a fiatal amerikai ugyanis bevallotta, hogy fiatalabb korában már csalt. Nepomnjasjtsjij mellett egy másik nagymester, Fabiano Caruana is szerepelt a C-squared-podcastban. Szerinte Carlsennek már azzal is baja volt, hogy Niemannt meghívták Sinquefield Cupra. Olyannyira, hogy már a meccs előtt ott akarta hagyni az egész tornát. Caruana állítása szerint Carlsen régóta gyanakszik Niemannra. Viszont ami talán jó hírként is értelmezhető, hogy a Julius Baer Generation Cup negyeddöntőjében Niemann kiesett, míg Carlsen továbbjutott. A norvég nagymesterre az elődöntőben Vincent Keymer vár. (UPDATE: A szeptember 23-i Carlsen-Keymer meccsen Carlsen győzött, így bejutott a döntőbe, ahol az indiai Arjun Erigaissal mérheti össze tudását). Forrás: VG

Magnus Carlsen, norvég sakknagymester először szólalt meg a konfliktusról, ami közte és Hans Niemann között áll fenn. Szeptember 21-én este a TV2-n elmondta, nagyon is megérti, hogy a jelenlegi helyzet sokak számára rendkívül kellemetlen. A helyzet pikantériáját az adja, hogy mindkét sakkozó ott van a Julius Baer Generation Cup negyeddöntőjében, és a döntőben újra találkozhatnak. Az esetleges újabb találkozóról, és arról, hogy ezúttal kiáll-e Niemann ellen, Carlsen mosolyogva annyit válaszolt, hogy előbb még el is kell jutnia odáig, de majd meglátja. Jon Ludvig Hammer sakkszakértő azon kérdésére, hogy Niemannt csalónak tartja-e, a norvég nagymester úgy felelt, hogy ezt a torna után, leghamarabb szeptember 26-án, hétfőn fogja kommentálni. Carlsen saját elmondása szerint egyébként szívesen mondana bizonyos dolgokról többet is, de inkább vár velük. A norvég klasszis 21-én a chess24.com-nak is nyilatkozott, itt Niemannt, és mesterét, Maxim Dlugyt dicsérte. Még azt is hozzátette, hogy nem mondhat többet, de az emberek levonhatják a maguk következtetéseit, amit már meg is tettek. Forrás: VG

A covid világjárvány megnehezítette számos más fertőző betegség elleni küzdelmet. Norvégia továbbra is elkötelezett abban, hogy hosszú távon támogassa a Globális Alap munkáját, melynek fő feladata az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelem. A nemzetközi munkához Norvégia 2 milliárd koronával járul hozzá a 2023-2025 közötti időszakban. A támogatást Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter jelentett be egy New York-i konferencián. Az alap 2002-es megalakulása óta Norvégia már 10 milliárd koronával segítette a szervezetet. Az elmúlt 20 évben a szervezet több mint 55 milliárd dollárt fektetett be a betegségek elleni küzdelembe, mellyel hozzávetőlegesen 50 millió ember életét mentették meg. 2021-ben a Globális Alap 23,3 millió ember HIV-kezelését támogatta, 5,3 millió ember részesült ingyenes tuberkulózis elleni kezelésben és 133 millió malária elleni szúnyoghálót osztottak szét. A nemzetközi cél az, hogy 18 milliárd dollárt gyűjtsenek össze, hogy a célok fenntarthatóak legyenek 2030-ig. A világjárvány idején a Globális Alap fokozott erőfeszítéseket tett az egészségügyi rendszerek megerősítésére, a covid tesztek és gyógyszerek elérhetővé tételére a szegény országokban. A szervezet 725 millió koronát kapott Norvégiától a covid elleni küzdelemre az Access to Covid-19 Tools Accelerator (ACT-A) révén. Ez az a globális partnerség, amely elősegíti a vakcinák, gyógyszerek és tesztelőeszközök fejlesztését, gyártását és egyenlő hozzáférését a világjárvány leküzdésére. Forrás: Regeringen

A Porsche tulajdonosa, a Volkswagen szerint a norvég olajalap 750 millió euró (kb. 7,66 milliárd korona) értékben jegyzett részvényt az autógyártó cég tőzsdei bevezetése kapcsán. Szeptember elején vált publikussá, hogy a német autókonszern tőzsdére lép, várhatóan szeptember 29-én. Forrás: Norway Today

Maja Hilma Dunfjeld, a művészetek doktora, a trøndelagi Harranban él. Nemrég ítéltek oda neki egy díjat számi kézimunkájáért, azonban nehéz utat járt be, míg elérte ezt a célt. Diplomamunkáját, amely a „Tjaalehtjimmie” címet viseli, a számi ornamentikáról írta, amellyel a használati tárgyakat díszítik. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen jelentőséggel bír a számik számára az ornamentika. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés, hogy ilyen kitüntetésben részesült, Dunfjeld így válaszolt: „Úgy gondolom, többen is vannak, akik sokkal jobbak nálam”. Maja Hilma Dunfjeld 1947. március 20-án született Røyrvikben. Elmesélte, hogy amikor elkezdte az iskolát Hattfjelldalban, a számi gyerekeknek nem volt lehetőségük a saját nyelvükről és kultúrájukról tanulni. Mivel Maja nem tanulhatott a saját kultúrájáról az iskolában, még fontosabb lett számára, hogy megőrizze a kultúrát. „Édesapám életműve volt, hogy dokumentálja, hogy az ornamentika nem csupán díszítés. Esztétikaként értelmezhető, és közvetítő szerepet tölt be. Hogy megértsem, mit tudott az édesapám, tanulnom kellett. Duodji szakot szerettem volna végezni, de ez még nem létezett.” Ez nem állította őt meg. Egy olyan kéréssel fordult az oslói Állami Főiskolához, hogy indítsanak duodji szakot. Néhány hónappal később bejelentette az intézmény igazgatója, hogy az Északi Számi Intézet és az Oslói Főiskola együttműködésével létrehozták a duodji szakot. Maja volt az első, aki itt végezhette tanulmányait. Visszaemlékezése szerint nehéz volt lejegyzett információt találni, ugyanis a számi hagyomány nagy része szájról-szájra terjed. Amikor elkezdte kutatását, körbeutazott, hogy idősebb számikat látogasson meg, és információt gyűjtsön. Namdalen és Jämtland volt az első állomása, de a megkérdezettek közül senki nem értette, mire volt Maja kíváncsi. A „tjaalegh”-ről kérdezte őket, ők azonban azt hitték, hogy a Bibliával kapcsolatban érdeklődik. Anna Jakobsen nyelvszakértő segítségével létrehozták a Tjaalehtjimmie fogalmat, amely a tjaeledh, azaz írni szóból származik, és a dél-számi ornamentikát jelenti. Úgy döntött, doktori képzésben is folytatja tanulmányait, és az ornamentikát választotta diplomamunkája témájául. Ő volt az első, aki ezen a területen doktori diplomát szerzett. Diplomamunkája 2006-ban jelent meg könyv formátumban. A kulturális díj zsűrije így támasztotta alá döntését: „Maja egy életen át tartó elköteleződéssel dolgozott annak érdekében, hogy megőrizze, dokumentálja, kutassa és továbbfejlessze a dél-számi kulturális hagyományokat a saját szakterületén belül. Munkája utat nyitott a számi kultúra megértéséhez a norvég oktatásban is, de mindenekelőtt lehetővé tette, hogy tanulmányokat folytassunk a számikkal kapcsolatban, különös tekintettel a dél-számikra.” - Megígértem az időseknek, hogy a kutatásom az utódaik javát fogja szolgálni – mondta Maja Hilma Dunfjeld. Forrás: NRK

A belga Lawrence Visser lesz a főbíró a Szlovénia és Norvégia közötti meccsen szombaton. Így több norvég játékos viszontláthatja azt a bírót, aki a Lettország elleni 0-0-s meccset vezette tavaly novemberben az Ullevaal stadionban. Visser ott többek között igénybe vette a videóbírót ahhoz, hogy érvénytelenítse Mohamed Elyounoussi egyik gólját. Visser Belgium legnagyobbra értékelt játékvezetője, aki nemrég debütált a mesterliga csoportjátékaiban, ahol a Barcelona és a Viktoria Plzen 5-1-es eredménnyel végződő meccsét vezette. Szombaton Rien Vanyzere és Thibaud Nijssen társaságában lesz játékvezető, míg Lothar D’hondt negyedbíró lesz. A ljubljanai bajnokság kezdőrúgása szombaton este 6-kor lesz látható. Forrás: VG