MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Digitális tárgyalások során Norvégia és Oroszország megállapodott a 2023-ra szóló halászati kvótákról. Ez Norvégia legfontosabb és legnagyobb kétoldalú halászati megállapodása. Bjørnar Skjæran halászati és óceánügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodás hosszú távú és fenntartható tengergazdálkodást biztosít az északi területeken, és gondoskodik a világ legnagyobb tőkehalállományáról. Az északkeleti sarkvidéki tőkehalra vonatkozó teljes kvótát 2023-ra 566 784 tonnában határozták meg, ami 20%-kal kevesebb az idei kvótához képest. A teljes tőkehalkvótát a korábbi évekhez hasonlóan osztják el Norvégia, Oroszország és harmadik országok között. Norvégia kvótája 2023-ra 260 782 tonna lesz. Norvégia és Oroszország között régóta fennálló és kiterjedt kutatási együttműködés folyik a Barents-tenger élő tengeri erőforrásairól és ökoszisztémájáról, és a felek megállapodtak egy 2023-ra szóló közös norvég-orosz kutatási programban. Norvégia kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és ellenőrzi a szankciós előírások betartását, ugyanakkor szorgalmazza a fenntartható halászati gazdálkodást. Az orosz fél bejelentette, hogy a 2023-as halászati megállapodást felfüggeszthetik, ha további szigorításokat vezetnek be az orosz halászhajókra. Forrás: Regjeringen

Harstad világító karácsonyi lova beszédtéma lett a város lakosainak körében. Viszont nem azért, mert egy ló. A Harstad sentrum AS ügyvezető igazgatója, Linn Karoliussen Hvattum azon elmélkedett, hogy vajon a világ különböző részein az emberek máshogy tekintenek-e a lovakra. Az egész történet kiindulópontja, hogy Harstadban úgy döntöttek, hogy idén nem Mikulást és rénszarvast rendeltek a város utcáinak megvilágítására, hanem egy lovat. Hvattum legnagyobb meglepetésére azonban a ló helyett - amit megrendeltek és kifizettek, sőt még a csomagoláson is az szerepelt, hogy egy ló van benne – egy kengurut tartalmazott a csomag. Igen, egy kengurut. A karácsonyi kenguru több, mint 2 méter magas, és jól látható, illetve rendeltetésének (a város utcáinak megvilágítása) is tökéletesen eleget tesz. Az NRK oldalán közzétett szavazás szerint majdnem 28 ezer ember 71 százaléka mókásnak találta a kenguruszobrot, 5 százaléka elutasító volt a szokatlan karácsonyi díszítéssel szemben, a maradék 24%-ot meg egyáltalán nem izgatja. A 21 ezres városban szinte azonnal beszédtéma, és komoly látványosság lett a kenguruszobor, amit szívesen fényképeznek az emberek. Sőt még nevet is kapott, a világító díszt Ken-Guru néven ismerheti meg a nagyvilág és Norvégia. Forrás: NRK

A Nortura konszern - amelyet “a gazdák társaságának” is hívnak és legfőbb terméke a hús és a tojás - 72 milliós veszteséggel zárta a május-augusztusi negyedévet, így nagyobb változtatásokra kényszerül. Ez az összeg 433 millióval kevesebb a tavalyi ugyanezen negyedévnél, amikor is bőven nyereséges volt a vállalat. Ennek a veszteségnek nagy részét teszi az áramár növekedése, ami extra 96 millióba került, illetve a bolti eladások is csökkentek 9%-kal, és hiába növekedett pl. az éttermi értékesítés, nem tudta teljes mértékben kompenzálni a csökkenést. A Nortura a hiteltörlesztéseit sem tudja teljesíteni, és már az alkalmazottak állásának felfüggesztéséről is beszélt korábban. Ezért is készült most egy intézkedési csomag, ami szerint elképzelhető néhány üzem bezárása, illetve a cég tevékenységi körének más területre költöztetése. Tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges költözés befolyásolná a munkavállalók helyzetét is. A konszern vezető szakszervezeti megbízottja, Kenneth Johansen bízik az állami segítségben, de mostanáig az üzleti élet szereplőinél az áramár támogatási plafon 3,5 millió korona volt, és a Nortura esetében tízmiliókról van szó. Forrás: E24

A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint több mint 6 ezer ukrán dolgozik Norvégiában. Február óta összesen 30 ezer ukrán menekült érkezett az országba, akik közül már legalább 2 ezren rendelkeznek fizetett munkával. Forrás: ABC Nyheter

Tore Hansen, a Liverpool labdarúgócsapatának norvég szurkolói klubjának ügyvezető igazgatója azon az állásponton van, hogy a Scandinavian True Blue-nak (a Manchester City norvég rajongói klubjának újsága) bocsánatot kellene kérnie egyik írásukért. A cikkben többek között olyan állítások szerepelnek, mint: „Ennek egy pozitívuma van, mégpedig az, hogy nem futottunk össze a Liverpool szurkolóival Párizsban. Busz- és számlálógép-támadók, elpusztítanak mindent, ami az ő szurkolóiké, ráadásul azt is, ami az ellenfelük szurkolóié. Senki nem mesélt nekik Heyselről, csak Hillsborough számít? Nem lenne lehetséges a másikat is tiszteletben tartani? Néha valaki a médiában megpróbálja elbagatellizálni a szurkolók felelősségét, legalábbis az a része a médiának, amelyik a Liverpool pártján áll.” (Kontextus: még a 21/22-es BL-szezonban a Manchester City az elődöntőben a Real Madrid ellenében kiesett, így Párizsban Real Madrid-Liverpool mérkőzést rendeztek, ami 37 perc késéssel kezdődött, miután a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie a jegy nélkül érkező szurkolók ellen. Az angol és a nemzetközi sportsajtó jó szokásához híven a Liverpool szurkolóit akarta a balhé kizárólagos felelősévé megtenni, ám szerencsére nem jártak sikerrel.) A Scandinavian True Blue hasábjain megjelenő írást az a Tor Sønsteby jegyzi, aki évek óta a Manchester City norvég rajongói klubjának vezetője. Tore Hansen a Twitteren meglehetősen felháborodottan reagált a cikkre, amit az egyik ismerőse küldött el neki. Per Arne Rennestraum, a Scandinavian True Blue szerkesztője szerint ez az írás közvetlenül a BL-döntő után jelent, amikor még úgy nézett ki, hogy egyedül a Liverpool szurkolói felelősek a kialakult helyzetért. Tudomása szerint ezt az értesülést azóta sem cáfolta meg senki. Rennestraum azt is hozzátette, hogy a lap ironikus, vicces hangvételű sokszor, ám a csapatokat sújtó tragédiákat komolyan veszik, és nem űznek gúnyt belőlük. (Megjegyzések: Heysel-tragédia: Az 1985-ös BEK-döntőt a rendkívül rossz állapotban lévő Heysel-stadionban rendezték meg, ahol a szervezők elkövették azt az amatőr hibát, hogy a Liverpool szurkolóit egy, részben a Juventus szurkolói által benépesített szektor mellett helyezték el. A Liverpool huligánjai megkergették a nézőtéren a Juventus szurkolóit, akiket egy téglafalhoz szorítottak, ami rájuk omlott. A tragédiában 39, többségében olasz szurkoló vesztette életét. Mindenki a Liverpool-szurkolókat tette meg kizárólagos felelősnek, a szervezőket soha nem vonták felelősségre a kialakult helyzetért.Hillsborough-tragédia: 1989 április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezték meg az FA-kupa elődöntőjét, ahol a Liverpool és a Nottingham Forest csapott össze. A szervezők itt azt a hibát követték el, hogy ráeresztettek több ezer Liverpool-szurkolót a már így is túlzsúfolt szektorokra, ahol szintén a Vörösök szurkolói tartózkodtak. Ennek következtében számtalan rajongó megfulladt, míg másokat agyontapostak. A tragédiában összesen 97-en vesztették életüket. Két napra rá a legnagyobb példányszámmal rendelkező bulvárújság, a The Sun a Liverpool szurkolóit durván legjárató és gyalázó vezércikket közölt le, amiben kizárólag a nézőket tette felelőssé a szervezők helyett. Emellett olyan állításokat írtak le, miszerint a Liverpool szurkolói halott szurkolótársaikat fosztogatták, illetve a helyszínen lévő mentősöket és rendőröket zaklattak. Ebből semmi sem volt igaz, de a mai napig csomóan vannak, különösen Manchesterben, akik a Liverpool szurkolóit gyilkosoknak nevező dalokat énekelnek. A szervezők és a rendezvényt biztosító rendőrök ellen ugyan indult eljárás, ám furcsa módon senki nem találtak bűnösnek 97 szurkoló halálában. Az volt a célom, hogy megmagyarázzam, miért veszi személyes sértésnek a Liverpool-szurkolók jelentős része azt, hogy valaki Hillsborough-n gúnyolódik.) Forrás: Aftenposten

A király Aage Agnar Solbakk történésznek adta át a számi nyelv kutatásáért járó díjat. - Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a díjat – mondta a nyertes. A díjat az idei nemzetközi számi nyelv hete megnyitóján adták át, amelyet Snåsaban, Trøndelagban rendeztek. Ez volt az első alkalom, hogy V. Harald király hivatalos látogatást tett Snåsaban. - Aage évek óta foglalkozik a számi nyelvvel a hagyományos tudás átadásán és szakkönyvek kiadásán keresztüll. A tudást számi nyelven akarja átadni a számi közösségnek – írta a Sameting (számi parlament) tanácsa. Solbakk részt vett több, mint 200 könyv és tudományos cikk publikálásában, többnyire északi számi nyelven. Foglalkozása szerint történész, és írt az írásbeli számi nyelv történetéről is. A király többek között jelen volt egy új, dél-számi gyerekkönyv kiadásánál is, amely a „Gånka – Kongen” címet viseli, és amelyet Tora Marie Norbeg írt. A könyvet Ole Henrik Lifjell művész politikus fordította le dél-számi nyelvre. A számi nyelveket Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban beszélik. Norvégiában a számi nyelvek közül hármat használnak: az észak-számit, a lulei számit és a dél-számit. A lulei számi és a dél-számi különösen veszélyeztetett nyelvnek számít. Az utóbbi években keményen dolgoztak azért, hogy megerősítsék ezeket a nyelveket. A számi nyelv hetét azért vezették be, hogy az egész társadalom jobban megismerhesse a számi nyelveket. Először 2019-ben rendezték meg, a Sameting kezdeményezésére. Forrás: NRK

A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint a norvégok 11 százaléka tartósan alacsony jövedelmű háztartásban él, ami azt jelenti, hogy minden tizedik norvég szegénynek számít. 2020-ban a mediánjövedelem adózás után 402 ezer korona volt, és ennek 60 százalékát, 241 ezer koronát határoztak meg a szegénységi küszöb számítására. Forrás: ABC Nyheter

Anniken Huitfeldt Kolumbiába látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot a békéért folytatott munkában. Az első lépés a békefolyamatokban az, hogy beiktatták Kolumbia új elnökét, Gustavo Petrot. A legnagyobb kihívást a kormány és a gerillacsoportok közötti béketárgyalások jelentik. Norvégia már 2016-ban segített az országnak elindítatni a párbeszédet a felek között. Huitfeldt a tervek szerint találkozik Francia Márquez alelnökkel, Alvaro Leyva külügyminiszterrel, Susana Muhamad környezetvédelmi miniszterrel és az egykori gerillacsoport képviselőivel is Bogotában. A norvég külügyminiszter látogatása során a kolumbiai kormány megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervének kidolgozását, amely azt biztosítja, hogy a nők részt vehessenek a békefolyamatokkal kapcsolatos munkában. Forrás: Regjeringen

Több egyetemi városban tüntetést szerveztek a diákok szerdán a 2023. évi állami költségvetés ellen. Azt szeretnék, hogy a tandíj fizetésére tett javaslatot elutasítsák, és növeljék a diákoknak járó anyagi támogatást. A 34 éves Onwudiwe Anthony Chisom tanárként dolgozott Nigériában, és az ott keresett pénzét félretette, hogy Norvégiában tanulhasson. De ez nem volt elég, és el kellett adnia az édesapjától örökölt ingatlant is. Úgy gondolja, hogy a kormány azon javaslata, hogy bevezessék a tandíjat a külföldi hallgatók számára, helytelen lenne. A 2023-as állami költségvetésben azt a javaslatot tette a kormány, hogy a nem EU/EGT országokból vagy Svájcból érkező diákoknak fizetniük kelljen azért, hogy Norvégiában tanulhassanak. A kormány azt szeretné, hogy a tandíjak összege fedezze a képzési intézmények kiadásait. Egy építőmérnök hallgatónak az NTNU-n például egy évben 175 000 koronát kéne fizetnie. Egy csoport diák összegyűlt az OsloMet előtt is. Egyikuk a nigériai Innocent Nwazuloke. - Az emberek azért jönnek ide Afrikából és Ázsiából, hogy megváltoztassák az életüket Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tandíjat fizessenek. Ez nagy problémát jelenthet a külföldi diákoknak, és úgy gondolom, a kormánynak újra kéne értékelnie a javaslatot - mondta. A Norvég Diákszervezet (Norsk Studentorganisasjon, NSO) is támogatja a demonstrációt. - Fontos számunkra, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségei legyenek a felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez már régóta fontos elv a norvég oktatásban. A kormány javaslata megingatta ezt az elvet – mondta a szervezet vezetője, Maika Marie Godal Dam. Az NSO úgy véli, a diákoknak járó támogatás túl alacsony, és még alacsonyabbnak tűnik a jelenlegi magas árakat tekintve. Az SV sem támogatja a javaslatot. - A felsőoktatásnak ingyenesnek kell lennie Norvégiában, a külföldi hallgatók számára is – írták. Az Arbeiderpartiet és a Sentralpartiet javaslatát csak akkor fogadják el, ha az SV is beleegyezik. A 2023. évi állami költségvetés még nem végleges, és feszülten várjuk, hogy a kormány mely javaslatai nem kapják meg a többségi támogatást. Forrás: VG

Október 27-én este Andøya repülőterének légi forgalmát drónriadó miatt leállították. A nyomozás időtartama alatt egy Widerøe járat nem szállhatott fel a menetrend szerint. A keresés során nem találták meg a drónt. Forrás: ABC Nyheter

Ingrid Alexandra a legjobb négy közé jutott az országos junior szörfbajnokságban, Jærenben. Mette-Marit koronahercegnő a tengerparton izgulta végig lánya hullámokkal vívott csatáját. Ingrid Alexandra 8,56 pontot ért el a harmadik, egyben utolsó selejtezőben, így a hercegnő pénteken az elődöntőben szörfözik, hogy továbbjusson a szombati döntőbe. A hercegnőnek nem ez az első szörfös megmérettetése, 2020-ban junior norvég bajnok lett, és bízik benne, hogy ezt a bravúrt az idén is meg tudja ismételni. Forrás: NRK

Egy szöuli rendezvényen kitört pánik következtében 153-an életüket vesztették. A norvég külügyminisztérium megerősítette, hogy az áldozatok között egy norvég állampolgár is van. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök a Twitteren fejezte ki részvétét, illetve hivatalos részvétlevelet is írt a dél-koreai elnöknek. Forrás: NRK

Hajnali háromkor 2 órára állítjuk vissza az órákat, innentől kezdve egy órával korábban lesz sötét, de ennyivel hamarabb kel a nap. A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő. Valamivel később, 1908-ban az angol William Willett terjesztette be a parlamentnek az óra előre állításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan, ám elképzelését lesöpörték az asztalról. „Willet állhatatos fickó volt, javaslatát 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtotta, ám a parlament minden egyes alkalommal elutasította azt. Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot a nyári időszámítás szükségességéről, a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Nagy Britannia egy hónappal később követte Berlin példáját. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszerét Magyarországon és Norvégiában is 1916-ban vezették be.

A norvég Husflidslag elnöke megdöbbent, miután e-maileket kapott a bunad-modellek etnikai hovatartozásáról. Bunad-ügyben időről időre kialakulnak különböző viták, például azzal kapcsolatban, hogy milyen a megfelelő kiegészítő, vagy hogy illő-e festdraktot hordani. Általában még abban sincs egyetértés, hogy hogyan kell kimosni a bunadhoz tartozó inget. A rasszizmus és az uszítás ennél viszont jóval komolyabb probléma. A közelmúltban a norvég Husflidslaghoz két megkeresés is érkezett neves személyektől, akik azt írták, hogy szerintük helytelen, hogy a bunadot viselő modellek egy része etnikailag nem norvég származású. Barbro Tronhuus Storlien, az egyesület elnöke elborzadt, amikor elolvasta az e-maileket. Megdöbbentőnek találja, hogy néhányan ilyen attitűddel élnek, és ezt a nevüket is vállalva még le is írják. Storlien szerint magánszemélyek és politikai pártok (például a Folkeparti) részéről is érkeztek kritikák. A Folkeparti nézőpontja meglepőnek semmiképp sem mondható, hiszem saját weboldalukon is azt hirdetik, hogy ők egy “nemzetileg konzervatív" párt, azért dolgozik, hogy Norvégia "etnikailag, vallásilag és kulturálisan is valóban norvég maradjon" Az NRK megkérdezte a Folkeparti (Norvég Néppárt) elnökével, Oddbjørn Olav Jonstaddal, aki azt mondta pártja kitart a levélben általuk megfogalmazottak mellett. Storlien szerint ez teljesen hallatlan és azt mondja, ez az egész hozzáállás egy kicsit az 1940-es náci Németországra emlékeztet. A Norsk Flid Husfliden AS vezérigazgatója, Per Willy Næsseth is látta a Folkeparti levelét, de ezt leszámítva kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. Elmondta azt is, hogy a különböző etnikumú modellek szerepeltetése mögött az volt a háttérgondolat, hogy tükrözzék a mai Norvégia sokszínűségét. Storlien még azt is megjegyezte, a norvégok között sem mindenki 100 százalékban norvég. Még a királyi család is Dániából, Svédországból és Angliából származik. A Parlament elnöke gyermekként érkezett Norvégiába, és még Storliennek is van egy svéd dédnagyapja. Forrás: NRK

A norvégiai orosz nagykövetség erősen bírálja a norvég hatóságok eljárását, melynek következtében állampolgárokat tartóztattak le illegális drónhasználat miatt. Az orosz követség megalapozatlannak és diszkriminatívnak nevezi azt az eljárást, amiben hétköznapi turistákat tartóztatnak le amiatt, hogy Norvégia csodáit filmezik. Az orosz diplomaták arra ösztönzik az állampolgárokat, hogy tartsák be a szabályokat, de a drónhasználatról szóló rendelettben nem szerepel közvetlenül ez a tilalom az orosz állampolgárokra vonatkozóan. A nagykövettség szerint az oroszoknak rendkívül nehéz megtalálni a vonatkozó előírásokat. A nagykövetség megpróbálja tájékoztatni a Norvégiában élő oroszokat, azonban úgy gondolják, hogy a kialakult helyzet egy paranoia eredménye. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter arra kéri az embereket, hogy legyenek éberek, és jelentsék az esetleges titkosszolgálati tevékenységeket. A közelmúltban összesen 6 orosz állampolgárt vettek őrizetbe illegális drónhasználat és tilalom alá eső tárgy fényképezése miatt. Forrás: ABC Nyheter

Ősszel tovább erősödött a feszültség Märtha Louise hercegnő és vőlegénye, Durek Verrett körül, és felvetődött az is, hogy Martha továbbra is viselje-e a hercegnői címet. Egy szeptemberi felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka úgy gondolta, hogy Märtha Louise hercegnőnek a továbbiakban nem lenne szabad képviselnie a királyi házat. Mindeközben Durek Verrett pedig kizárólagos jogot kért a "Hercegnő és a sámán" védjegy használatára. Hétfőn Haakon trónörökös egy trondheimi üzleti konferencián találkozott a sajtó képviselőivel, ahol a 20 és 40 év közötti korosztály vezetői gyűltek össze. A sajtóval folytatott plenáris ülésen az NRK kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy a királyi háznak sikerült-e döntenie a Märtha Louise királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban. Haakon koronaherceg azt mondta, hogy ez egy rendkívül nehéz téma. Egyrészt a nővére és Durek eljegyezték egymást és miután ő is megismerte Verrettet, szeretné, ha jól érezné magát a családban. Ugyanakkor nagy felelősséget érez a monarchia intézményéért is. Azt mondta igyekeznek megalapozott döntést hozni, alaposan megvizsgálva a különböző szempontokat, de biztosan bele fog telni egy kis időbe, míg a királyi házban sikerül döntést hoznia a hercegnővel és a királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban. Forrás: TV2

A teherszállító járművek számára Oslóban 104 koronába, míg Trondheimben 88 koronába kerül(t) csúcsidőben egy fizetőkapun való átkelés, ez igen nagy megterhelés például a posta autói számára is. Most azok a járművek, amelyeknek zéró kibocsátásuk van (a biogáz-, elektromos-, illetve hidrogénmeghajtású járművek) ingyenesen keresztezhetik ezeket a kapukat. Ez a szabály Oslóban már szeptember 1-től érvényes, és hamarosan Trondheimben is életbe lép. Ezek után valószínűleg több nagyváros is követni fogja példájukat. A kormány elrendelte, hogy a biogázzal üzemelő teherautók is ugyanabba a kategóriába essenek, mint az elektromos és hidrogénüzemű járművek, a Statens Vegvesennek ezért saját díjkategóriát kellett kidolgoznia ezekre a járművekre. Jelenleg Norvégiában 2000 ilyen jármű van, míg Svédországban 55000. Az Enova most támogatást is ad az ilyen járművek megvásárlására. Biogázt egyébként ételhulladékból, szennyvíziszapból, haltenyésztésből, illetve ipari szerves hulladékból lehet előállítani. - Fontos a zéró kibocsátású járművek támogatása ahhoz, hogy a környezetszennyezést visszaszorítsuk a nagyvárosokba, és ennek egyik legjobb eszköze az ingyenes útdíj - mondja Kristin Dahlberg Hauge, Trondheim ipari, közlekedési és környezetvédelmi vezetője. Míg a személyautók károsanyag-kibocsátása 1990 és 2020 között 19%-kal csökkent, addig a teherjárműveké 78%-kal nőtt ugyanebben a periódusban Norvégiában. A Posten Norge és a Lastebileierforbundet sokáig várt a foszilis járművek lecserelésével, jelenleg a postának csak 5 zéró kibocsátású járműve van Trøndelagban és Møre og Romsdalban. Vártak a politikai döntésre és a töltőhelyek kiépítésére (Trondheimben még csak egy biogáz töltőhely van), de az elmúlt években egyértelmű fejlődés figyelhető meg. Forrás: NRK

Az elmúlt években sok, halászatban dolgozó nő tett bejelentést az őt érő szexuális zaklatásról. De nem csak a nők, hanem a férfiak is ki vannak ennek téve. - Egy férfi nem mondhatja, hogy egy hölgy túl messzire ment, mert akkor kinevetik – írja névtelenül az egyike annak a hat férfinak, akik az NRK által végzett felmérésben azt válaszolták, hogy munkahelyükön szexuális zaklatás áldozatai lettek. Körülbelül egy évvel ezelőtt a #metoo mozgalom elérte a norvég halászati ágazatot is. Számos nő jelentkezett és beszélt az őt érő zaklatásról. Most már férfiak is beszélnek a halászhajókon átélt hasonló tapasztalataikról. A témában készült felmérés nem reprezentatív, de ad egy képet a helyzetről. 319 fő válaszolt a kérdésekre, 40 nő és 277 férfi. A nők 37,5 %-a, a férfiak 2,2 %-a válaszolt úgy, hogy nem kívánt szexuális jellegű figyelmet kapott. Az egyik férfi elmondta, hogy van egy kolléganője, aki nem érzi, hol kezdődik az intim szféra, és hajlamos őt és a férfi kollégáit méregetni, ami kényelmetlen érzés, de még egy szürke zóna. Úgy oldották meg a helyzetet, hogy távol tartják magukat a kolléganőjüktől és jelezték neki, hogy nem akarnak vele testi kontaktust, de – hasonlóan a zaklatásnak kitett férfi halászok 80%-ához – nem jelentették az esetet, bár a zaklatás megjegyzésekből, fizikai érintkezésből és nem verbális megnyilvánulásokból állt. Az inzultusnak kitett férfiak harmada válaszolta, hogy több, mint tíz alkalommal tapasztalt szexuális zaklatást. Ez egy tabutéma a férfiak között, így az érintett férfi halászok (és egyéb iparágakban dolgozók) nem kapnak megfelelő figyelmet, bár ez a probléma ugyanolyan súlyos az ő esetükben, mint a nők körében. Valószínűleg nagyon sok olyan eset is van, amely nem kerül napvilágra. Bjørnar Skjæran (Ap) halászati ​​miniszter szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa, ha zaklatás éri, és a legfontosabb, hogy kiálljunk egymásért, nemtől függetlenül. A szakmában elkövetett szexuális zaklatások rontják az ágazat hírnevét, ezeknek véget kell vetni. Forrás: NRK

Norvégia még sosem fogadott be ennyi menekültet ilyen rövid idő alatt. A norvég miniszterelnök szerint az önkormányzatok megfelelően kezelték a menekülthullámot, és igyekeznek elősegíteni a menekültek integrációját. A Vöröskereszt ugyanakkor bírálta Norvégiát, amiért másként bánik az ukrán menekültekkel, például számukra ingyenes a tömegközlekedés, míg más menekülteknek fizetni kell érte. Jövőre a kormány további 10 ezer ukrán menekült érkezésével számol, míg a külügyminisztérium 30 ezer fővel. Forrás: NRK

Elvis Presleynek számtalan autója volt, többek között egy 1950-es BMW 507-es modell, amit összesen 252 példányban gyártottak. Az autóról kép is készült annak idején, amin Elvis Presley katonai egyenruhában pózol a fehér színű autó mellett. A németországi szolgálati ideje után az énekes az Egyesült Államokba exportálta az autót. Ezt követően eltűnt a nyilvánosság elől, csak 2014-ben találták meg a járművet piros színben. A városi legenda szerint Elvisnek azért kellett az autót pirosra festenie, mert a rajongói állandóan rúzzsal firkálták össze. Elvistől egy magánszemély vásárolta meg a járművet még 1968-ban, aki évtizedekig egy garázsban tartotta. Végül 2014-ben vásárolták meg az autót, hogy kiállítsák a müncheni BMW Múzeumban. Ezután két évig restaurálási munkát végeztek rajta, majd számos más kiállításon is részt vett, mint “Elvis BMW 507-es autója”. Most pedig készen áll, hogy exkluzív vendége legyen az oslói autókiállításnak. Forrás: ABC Nyheter

Mats Zuccarello csapata első és harmadik gólját szerezte, a Minnesota Wild ennek is köszönhetően megszerezte az észak-amerikai jégkorongliga, az NHL 2022/23-as szezonjában első győzelmét. Ezt megelőzően három vereség állt a minnesotai csapat neve mellett. A Vancouver Canucks elleni mérkőzésen a norvég balszélső négy és fél perc után betalált, ám vancouveri részről Bo Horvat nem sokkal később egyenlített, majd Nils Åman góljával a vezetést is megszerezték a vendégek. Az Xcel Energy Centre közönségének nagy örömére Sam Steel egy perccel az első harmad vége előtt kiegyenlített. A második harmadban Dakota Joshua révén ismét a Canucks került előnybe, ám Zuccarello a harmadik harmad közepén ismét döntetlenre alakította a mérkőzés állását. Zucca a hosszabbításban két gólja mellé kiosztott egy gólpasszt is Kirill Kaprizovnak, ezzel pedig a Wild megnyerte meccset. A 35 éves norvég támadó a meccs után úgy nyilatkozott, hogy ebben a szezonban eddig most néztek ki a leginkább úgy, mint egy valódi csapat, ám védekezésben még eléggé sokat kell javulniuk. Zuccarello eddig négy meccsen négy gólt és négy gólpasszt jegyzett, ezzel holtversenyben vezeti a Minnesota Wild házi góllövőlistáját Kirill Kaprizovval. A Wild következő meccsét norvég idő szerint október 22-én este hétkor játssza, amikor is idegenben a Keleti Konferenciát vezető Boston Bruins ellen lépnek jégre. Forrás: VG

Egész Európa számára fontos, hogy a dél-kaukázusi térség konfliktusmentes és stabil legyen. Norvégia számára kiemelten fontos, hogy támogassa a demokratikus folyamatokat, és megelőzzék a konfliktusokat. Anniken Huitfeldt külügyminiszter a héten Grúziába és Örményországba látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa a területet, biztosítva az országok szuverén jogait és azt, hogy saját külpolitikai irányt választhassanak. Az orosz-ukrán háború kezdetén nagy volt a félelem Grúziában is, ugyanis az ország 2008-ban háborút vívott Oroszország ellen, és egy része megszállás alá került. A grúziai látogatás során a külügyminiszter találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel és Ilia Dartsjiashvili külügyminiszterrel. A megbeszélések központi témája a NATO- és EU-tagság volt. Örményország is a háborútól tart leginkább. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy Norvégia támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti igazságos békemegállapodást. A két ország közötti helyzet instabil, de reménykeltő, hogy a felek október 6-án Prágában megállapodás kötöttek, amiben mindkét fél elismerte egymás területi integritását és szuverenitását. Forrás: Regjeringen

A Cappelen Damm januárban adja ki a „Stemmen fra Ukraina” című könyvet, amely Volodimir Zelenszkij 16 legmegindítóbb beszédét tartalmazza. Maga Zelenszkij választotta ki a 16 beszédet, írta a Cappelen Damm egy sajtóközleményben. Az elnök által kiválasztott beszédek Ukrajna útját mutatják be 2019-től kezdve. A könyvben szerepel továbbá egy bevezetés, amelyet maga Zelenszkij írt. Ez a bevezetés decemberben fog megjelenni angolul. - Az, hogy közvetítsük Volodimir Zelenszkij szavait és gondolatait – és ezáltal hangot adjunk az ukrán nép harcának a békéért, szabadságért és demokráciáért – az egyik legfontosabb dolog, amit egy könyvkiadó tehet manapság – mondta a kiadó vezetője, Knut Ola Ulvestad. Forrás: ABC Nyheter

Egy névváltoztatás volt az ára, hogy Sofia Ciel lakást szerezzen a Finn hirdetési portálon keresztül, és nem ő az egyetlen, aki a Norvégiában élő lengyeleket érő diszkriminációról beszél. Nemrég a lengyel nevét – amely égboltot jelent - annak francia megfelelőjére, Ciel-re változtatta. 2020-ban érkezett Norvégiába, és eleinte az eredeti lengyel nevét használta, egészen addig, amíg a Finnen problémákba nem ütközött. Lakást keresett, és egy hónap telt el anélkül, hogy megkereséseire választ kapott volna. Megkérte egy barátját, hogy ellenőrizze le, hogy helyesen írta-e meg norvégul az üzeneteit, de az úgy gondolta, hogy inkább a lengyel név állhat a válaszok elmaradása mögött. - Mindenki tudja, de senki sem mondja ki hangosan, hogy meg kell változtatnod a neved – mondta Sofianak, akihez - amint skandináv hangzásúra változtatta a Finnen a felhasználó nevét - már érkezett is a válasz. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint ma körülbelül 115 000 lengyel él Norvégiában, ők alkotják a legnagyobb bevándorlócsoportot. A lengyeleket gyakran olcsó munkaerőként, piti bűnözőkként vagy hamis oltási bizonyítványok kapcsán emlegetik. - Csak róluk hallunk, de tőlük nem – mondja Ewa Sapiezynska szociológus, aki most jelentette meg a “Jeg er ikke polakken din” (“Nem vagyok a lengyeled”) című, saját és kb harminc másik Norvégiában élő lengyel tapasztalatai alapján írt könyvét. A lakáspiaci diszkriminációt a szerző maga is tapasztalta, amikor a szomszédok levelet küldtek a főbérlőjének, és megkérték, hogy vegye le Ewa vezetéknevét a postaládáról, mert az a többi lakás piaci értékét csökkenti. Ezt Sapiezynska rejtett rasszizmusnak nevezi. Szerinte nem a lengyelek a leginkább diszkriminált népcsoport Norvégiában, csak róluk korábban még nem esett szó ebben a vonatkozásban. – A lengyelek Norvégia új feketéi – mondja Akhenaton de Leon, az Offentleg organisasjon mot diskriminering (OMOD) vezetője, aki a szervezeten keresztül találkozott olyan lengyelekkel, akiknek nem hisznek, amikor az őket érő rasszizmusról beszélnek, hiszen ők fehérek. Pedig a bőrszín a megkülönböztetés számos oka közül csak az egyik. A lengyelek azóta vannak kitéve diszkriminációnak, mióta elkezdődött a kelet-európai bevándorlás. Ez látható például a rossz munkakörülményeken is. A FAFO idei jelentésében a bevándorlók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben tapasztalt diszkriminációt, leginkább a munkahelyén és esetenként a lakáspiacon. A legtöbb diszkriminációról a szomáliai bevándorlók számoltak be, a legkevesebbről a lengyelek. Leon szerint a lengyeleknek - nagy csoportként – van lehetőségük hallatni a hangjukat a témában zajló vitákban. - Ez egy folyamat, amelyhez idő kell, de jó irányba halad – mondja de Leon. Az elmúlt három hónapban Ciel újra lakást keresett, és ezúttal nem csak a Finn felhasználói nevét változtatta meg, hanem a hivatalosat is. - El akarom kerülni azokat a problémákat, amelyeket a kelet-európai név okoz – mondja. Doktori fokozatát Lengyelországban szerezte, de állandóan megkérdőjelezik, hogy ez van-e olyan szintű, mint egy norvég PhD. Kimerítő, ha így kezelik az embert – mondja. Forrás: NRK

Az NTNU végzett egy tanulmányt a különböző generációkkal kapcsolatban. Összesen 90 embert kérdeztek meg, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy változtak-e a gyerekek játszási szokásai az évek során. Húszas, ötvenes és hetvenes éveikben járó férfiak és nők vettek részt a felmérésben. Arról kérdezték őket, hogy emlékezetük szerint hogyan játszottak. Mindannyian arról számoltak be, hogy vannak emlékeik durva és veszélyes játékokról. A tanulmány szerint a két idősebb generáció olyan játékokról számolt be, amelyek súlyos sérülésekhez vagy akár halálhoz is vezettek. Többen meséltek kőcsatákról, amelyek során a játszótársak súlyosan megsérültek, vagy meg is haltak. A felmérés fiatalabb résztvevőinek nincsenek veszélyes játékról szóló történeteik. Azonban visszatérő elem a beszámolóikban, hogy tilos volt „rossz” játékokat játszani az iskolaudvaron, például hógolyózni. - Ennek az lehet az oka, hogy az emberek meg akarták védeni a gyerekeket, mivel attól tartottak, hogy túl erőszakos lesz a játék, vagy megsérülnek a gyerekek – mondta Ragnhild Røe Norderhus, az NTNU oktatója. Norderhus nem hiszi, hogy meg kellene tiltani az ilyen játékokat, de kiáll amellett, hogy a felnőtteknek be kell avatkozniuk, ha a játék eldurvul. A tanulmány eredményei alapján az látszik, hogy a gyerekeknek előnyük is származhat abból, ha egy kicsit durvábban játszanak. Azonban a gyerekkor túlzott intézményesítése ahhoz vezet, hogy a gyerekek játékát a felnőttek szabályozzák. Ez csökkenő önállósághoz vezethet. - Az idősebb résztvevők azt mondták, hogy viszonylag szabadon tudtak játszani anélkül, hogy a felnőttek beavatkoztak volna, így megtanultak vigyázni magukra és egymásra. Norderhus azt reméli, hogy kutatása eredményei hozzájárulnak majd a változáshoz. A kutatóknak van egy javaslatuk a szülők, az iskolák és az óvodák felé: - Reméljuk, hogy ez segít megérteni, hogy a durva játékot lehet finomítani, annak érdekében, hogy hogy megvédjük a gyerekeket a veszélyektől, de ne is tiltsunk meg olyan játékokat, amelyek csintalanságnak tekinthetők. Forrás: NRK

A kormány ideiglenes munkáltatói adót vezet be a magas jövedelmek után. A javaslat mindenkit meglepett, sokan meg is döbbentek, hisz előzetesen sem az LO-val, sem az NHO-val nem konzultáltak, ahogyan az ilyen esetekben ezt kellene. A javaslat a jelenlegi adókulcson felül további öt százalékos munkáltatói adót tartalmaz a 750 000 NOK feletti bérjövedelem után. A kormány az adót "helyzeti intézkedésnek" nevezte, amely a 2023-as állami költségvetésben megjelenő rendkívüli kiadások finanszírozásához szükséges. Az adó 7,7 milliárd koronát hoz az államkincstárnak. Az NHO főnöke, Ole Erik Almlid szerint az új munkáltatói adó nagy kiadást jelent majd az ország számos cégének. Az LO vezető közgazdásza, Roger Bjørnstad szintén óvatos kritikát fogalmazott meg, melyben kiemelte, hogy az új adó csökkenti a cégek bérkeretét, ezért pontosítást kér a Parlamentől azzal kapcsolatban, hogy az új adó valóban csak 2023-ra vonatkozik-e. Forrás: Dagbladet

A lassan két hónapja tartó Carlsen-Niemann dráma újabb fejezetéhez érkezett, miután több médium is megírta még október 20-án este, hogy Hans Niemann bepereli Magnus Carlsent, miután a norvég sakknagymester korábban csalónak nevezte amerikai kihívóját. Nem sokkal később a csalással vádolt amerikai sakkozó a Twitteren hivatalosan is megerősítette a hírt. A kiposztolt dokumentumok szerint a 19 éves Niemann 100 millió dollárt követel Carlsentől (ez kb. 1,06 milliárd norvég korona). A kereset azonban nem csak a norvég sakknagymester neve szerepel, név szerint említi a chess.com-ot (itt jelent meg egy hosszabb tanulmány, mely szerint Niemann több mint 100 meccsen csalhatott), két másik sakkozót (Hikaru Nakamura és Danny Rensch), és Carlsen cégét, a Play Magnus Groupot. A VG megkereste Magnus apját és menedzserét, Henriket, ám ezidáig nem érkezett válasz. A VB-címvédő Carlsent konkrétan gyávának és korruptnak nevezik a keresetben. Maxim Dlugy, Niemann korábbi mentora szerint ebben semmi meglepő nincs, hiszen egykori tanítványát megtámadták, és ő csak megvédi magát. Tarjei Svensen, norvég sakkszakértő szerint sem meglepő, hogy Niemann perre ment, de vélekedése szerint semmi komoly nem fog ebből kisülni. Forrás: VG

Október 19-én hajnalban ezúttal káoszhoz vezetett az ismeretlen drónok jelenléte a bergeni repülőtéren. A 3 óráig tartó légtérzárlat mintegy 5000 embert érintett: járattörlésekhez illetve halasztásokhoz vezetett. A rendőrségnek képi bizonyítéka is van egy észlelt drónról, azonban gyanúsítottja még nincs. Aznap ugyanakkor nem csak Bergenben, hanem a førdei repülőtéren is észleltek drónt. A repülőterek 5 kilométeres körzetében csak különleges engedéllyel lehet drónt használni. Forrás: NRK

A norvég kormány is egyetért az EU szakcióival Irán ellen. Október 17-én az Európai Unió 15 iráni személy és szervezet ellen vezetett be szankciókat a demokratikus jogok súlyos megsértése miatt. A közelmúltban körülbelül 215 tüntető vesztette életét a tiltakozások során, melyek azután törtek ki, hogy egy 22 éves lány, Mahsa Amini meghalt az iráni erkölcsrendőrség által alkalmazott erőszak miatt. Az uniós intézkedések az iráni információs minisztert, az erkölcsrendőrséget, a Forradalmi Gárda informatikai osztályát és a Basij miliciát érintik. Jonas Gahr Støre azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy a norvég hatóságok egyértelműen a szankciók támogatása mellett döntöttek. Forrás: NRK

Mint ahogy a 2017/18-as szezonban, idén is a Liverpool vette el a Manchester City veretlenségét az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában. A „Vörösök” hazai pályán 1-0-ra verték a többek között Erling Haalandot felvonultató Cityt Mohamed Salah góljával. Miután Haaland több kisebb-nagyobb helyzetet hagyott ki a liverpooli kapu előtt. Emellett még egy gólpasszt is kiosztott csapattársának, Phil Fodennek, ám a gólt érvénytelenítette a játékvezető, miután a norvég támadó előbb a mezénél fogva lerántotta Fabinhót, majd nem sokkal később kirúgta a Liverpool kapusa, Alisson kezéből a labdát. Az előző 9 bajnokin 15 gólt szerző és 3 gólpasszt kiosztó Haalandot ezzel sikeresen semlegesítette a Liverpool védelme. A meccs azonban nem csak erről marad emlékezetes. Mindkét edző, Jürgen Klopp és Pep Guardiola is síkideg volt egész meccsen. Kloppot ráadásul a sokadik bírói tévedés, csak annyira bírta felbosszantani, hogy rendkívül kedvesen és udvariasan megkérdezte Anthony Taylor játékvezetőtől, hogy bíró sporttárs, mire véljem ezt a döntést. A derék játékvezető nem habozott, és piros lappal a lelátóra száműzte a liverpooliak trénerét. A korábban emlegetett Haaland a meccs vége felé megcsillogtatta őrangyali képességeit, miután nem engedte, hogy kisnövésű portugál csapattársa, Bernardo Silva összeakaszkodjon a nála 20 centivel magasabb és kb. 30 kilóval nehezebb Virgil van Dijkkal. Vereségével a Manchester City négypontos hátrányba került az Arsenallal szemben. Forrás: VG

Míg minden áru az ételtől a bútorig drágult, az utolsó években az emberek egyre gyakrabban választották a bolthálózatok saját márkás, olcsóbb termékeit, de most a kemény konkurenciára hivatkozva az üzletek kivétel nélkül felemelik ezeknek az áruknak az árát is. Az NRK tudósított korábban például arról, hogy az üzleteket kifosztották a saját gyártású WC-papírból, most azonban a legolcsóbb 8 gurigás csomagnak is 42%-kal nőtt az ára, míg a legolcsóbb törlőpapír ára 66%-kal emelkedett, emellett az általános élelmiszer-áremelkedés “csupán” 12% volt. De nem csak a WC-papír, hanem a puffasztott rizs, a lilakáposzta, a darált hús és a tejberizs ára is jelentősen nőtt. Az élelmiszer hálózatok az áremelkedést azzal magyarázzák, hogy ezeket a termékeket többnyire veszteségesen állítják elő, hiszen az alapanyagok, a szállítás és az áram ára is drágult. Azonban míg a saját termékek ára emelkedett, addig kisebb lett az árkülönbség a saját és a más gyártású áruk között (mint például a müzlié és a tojásé), mert ezek nem drágultak hasonló ütemben. Forrás: NRK

Magnus Carlsen egy nehéz játszmát játszott, de végül veszített a lengyel Jan-Krzysztof Duda ellen az év utolsó előtti sakkbajnokságán rapid sakkban. Carlsen lengyel ellenfele mind a sötét, mind a világos bábukkal kiválóan játszott, és végül 3-1-re győzött. Carlsen korábban betegséggel küzdött a bajnokság során, és most sem nézett ki egészségesnek. Kedden már megszerezte az összesített győzelmet az idei Champions Chess Touron, amelyet már zsinórban második éve nyer meg. Ez már a novemberben megrendezésre kerülő utolsó forduló előtt is egyértelműen látszik. Duda ellenfele az azerbajdzsáni Shakhriyar Mamedyarov és a román Richard Rapport közötti meccs győztese lesz. A döntő a csütörtöki és pénteki nap során fog lezajlani, de Carlsen nélkül. Forrás: VG

Mivel továbbra sincs megegyezés a felek között, csütörtöktől újabb 300 óvodai alkalmazott lép sztrájkba. A sztrájk csütörtöktől fokozódik. Az Utdanningsforbundet (Oktatási Szövetség) 230 új tagot von be a sztrájkba többek között Tønsbergben, Skienben, Bømlóban és Bodøben. A Fagforbundet (szakszervezet) 68 új tagot von ki, míg a harmadik sztrájkoló szakszervezet, a Delta, valamivel kisebb létszámot. A felek semmivel nem kerültek közelebb a megegyezéshez. A PBL (Magánóvodák Országos Szövetsége) azt mondja, hogy a nyugdíjrendszer, amelyért a munkavállalók sztrájkolnak, évi 1,4 milliárd koronába kerülne a magánóvodáknak. Forrás: MSN

A legújabb felmérés szerint csökkent a monarchia támogatottsága. Trond Norén Isaksen történész, a királyi ház szakértője azt mondta, hogy ez valószínűleg a Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett körüli vitáknak köszönhető. Az 1001 válaszadó 67,7 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy meg akarja-e tartani a monarchiát Norvégiában. A legnagyobb a támogatottságot a 30-44 éves korosztályban mérték, ahol 73,5 százalék válaszolt igennel. A 65 év felettiek 73 százaléka, a 45-64 év közöttiek 69,9 százaléka, a 18-29 év közötti korosztály 49 százaléka tartja fontosnak a monarchia fennmaradását. Norén Isaksen szerint legutóbb az NRK végzett hasonló közvélemény kutatást, akkor 81 százalékos volt a monarchia támogatottsága. Forrás: Dagbladet

2022. október 16-án csúcsrangadót rendeznek az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A szezont a vártnál kissé gyengébben kezdő Liverpool hazai pályán fogadja a kiváló rajtot produkáló Manchester Cityt. Az október 14-i sajtótájékoztatón Jürgen Kloppot, a Liverpool vezetőedzőjét többek között Erling Haalandról is kérdezték. Még 2019 szeptemberében, amikor a Haalandot is felvonultató Salzburggal került egy BL-csoportba a Liverpool, a német szakvezetőt arról kérdezték, hogy van-e terve Haaland megállítására. Klopp ekkor nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, a mostani sajtótájékoztatón viszont elhalmozta Haalandot dícséretekkel. Elmondása szerint a norvég gólvágó fizikuma új sztenderdet jelent a futball világában, illetve elismerésre méltó az ébersége, továbbá az, ahogy tájékozódni tud a pályán. Az 55 éves német szakember szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy a pillanatnyilag legjobb formában lévő csatár ne kapjon sok labdát. Klopp szerint azonban amennyiben ez sikerül, még akkor sem lehetnek nyugodtak, mert a Manchester Citynek még Haalandon kívül is számtalan kiváló játékosa van. Klopp még azt is elmondta a norvég klasszisról, hogy remekül veszi észre, hogy hol van a leshatár, illetve hogy ő az ideális kombinációja a fizikális és a technikás játékosnak. A Liverpool korábbi kiváló szélsője, John Barnes hasonló állásponton van. Az 58 éves egykori játékos a Manchester Evening Newsnak kifejtette, hogy Haaland egy rendkívül veszélyes játékos, Virgil Van Dijk pedig egy fantasztikus védő (Van Dijk 2018 januárja óta a Liverpoolt erősíti, a maga idejében 75 millió fontos vételi árával a világ legdrágább hátvédje volt a holland középhátvéd), de ha fogadnia kellene, akkor azt mondaná, hogy a Liverpool védelme nem fogja tudni Haalandot nulla gólon tartani. Barnes szerint sokkal jobb védekezés kell Klopp csapatától, mint amit idén eddig láthattunk. Forrás: VG

Október 9-én kisorsolták az 2024 labdarúgó EB-selejtező csoportjait. Norvégia a harmadik kalapból várhatta a sorsolást, és Haalandék végül az A-csoportba kerültek, ahol rajtuk kívül még Skócia, Grúzia, Ciprus, illetve Spanyolország fog küzdeni. Az NRK szakértője, Carl-Erik Torp szerint ez egy rendkívül jó sorsolás Norvégia számára, hiszen alakulhatott volna sokkal rosszabbul is. Úgy értékeli, hogy nem legyőzhetetlen a norvég nemzeti válogatott egyik ellenfele sem. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont már nem volt ennyire hurráoptimista. Az 54 éves szakvezető az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ő a maga részéről csupán közepesen elégedett a sorsolással. Solbakken örül, hogy nem a B vagy a C csoportba került (B: Hollandia, Franciaország, Írország, Görögország, Gibraltár, C: Olaszország, Anglia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Málta), viszont szerinte Skócia, Grúzia és Norvégia vehet majd el pontokat egymástól. A szövetségi kapitány arra is felhívta a figyelmet, hogy Ciprus ellen idegenben észnél kell majd lenniük. Némiképp optimistább hangot megütve Solbakken kijelentette, hogy abszolúte lehetséges Spanyolország ellen a norvég pontszerzés. A 2024-es németországi kontinenstornára minden csoport első két helyezettje jut ki, a házigazdák automatikusan EB-résztvevők. A fennmaradó három helyet a Nemzetek Ligája rájátszásában osztják ki. Forrás: NRK

Október 11-én kedden a storskogi határőrök határellenőrzés során drónokat találtak egy orosz-izraeli állampolgárságú férfinál, akit ezért őrizetbe vettek. A férfi beismerte, hogy Norvégiában használta a drónokat, ami egy új – az ukrajnai háború következtében hozott – törvénybe ütközik, ezért tartóztatták le. A törvény szerint orosz tulajdonú vállalatok és orosz állampolgárságú személyek semmilyen repülő tárgyat – beleértve a drónt is – nem üzemeltethetnek Norvégiában. A férfinál két drónt és ezeken 4 terabyte képet és filmfelvételt találtak, amelyeknek egy része titkosított. Ezek tartalmát még vizsgálja a finnmarki rendőrség. Ha a fájlokon norvégiai üzemekről, olajipari létesítményről találnak képeket, akkor az ügyet kémkedés gyanújával továbbítják a Rendőrségi Biztonsági Szolgálathoz (PST). Nils Håheim-Saers évek óta foglalkozik drónokkal a tromsøi NORCE kutatóintézetnél, és szerinte nem újdonság, hogy a letartóztatott – mint sokan mások – információgyűjtő tevékenységet folytat, hiszen az állami szervek is évek óta drónokkal térképezik fel a különböző objektumokat Norvégiában. A kérdés az, hogy meg kell-e változtatni a honvédség készenléti és biztonsági gyakorlatát például a földgáz- és olajipari létesítmények körüli biztonság megerősítésével. Ezen felül fontos megvizsgálni, hogy milyen drónok használhatók Norvégiában, mert bizonyos típusoknál lehetséges bekapcsolni egyfajta földrajzi védelmet. A drónok legnagyobb gyártója, a kínai DJI cég például a kikapcsolta (letiltotta) a termékeik használatát Ukrajnában, annak érdekében, hogy ne lehessen őket olyan célokra használni, ami rossz fényt vethet a kínai cégre. A Nord Stream szabotázsa további kérdéseket vet fel. Norvégiában ma például bárki vehet drónokat 25 kilóig, de egy ilyen méretű drón akár egy kisebb robbanótöltetet is tud szállítani, ami megfelelő irányítással elég ahhoz, hogy nagy károkat okozzon egy ipari létesítményben. - Az is aggodalomra ad okot - mondja Håheim-Saers - hogy ha az 50-es éveiben járó férfi a nála talált drónokat kémkedésre használta, akkor azok adattartalmát még elfogása előtt, már a képek és videók elkészítésekor továbbíthatta a drónokról. A gyanúsított ugyanakkor állítja, hogy turistaként járt Norvégiában. Forrás: Nettavisen

Irán biztonsági helyzetének jelentős romlása miatt a norvég külügyminisztérium azt javasolja, hogy ne utazzunk Iránba. Amennyiben külföldi állampolgárokat önkényesen bebörtönöznek, úgy a norvég állam sem tud a hatóságoktól információkat kapni vagy közbenjárni, ugyanis Irán nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Forrás: NRK

2008-ban 34 féle gyógyszerből volt hiány Norvégiában, idén eddig 1258 olyan gyógyszert regisztráltak, amelyek nem beszerezhetőek, és még 2,5 hónap hátra van az évből. Ezért most krízishelyzetben alkalmazható intézkedéseket szeretnének bevezetni a hatóságok. - Az előrejelzések azt mutatják, hogy Norvégiában a gyógyszerhiány új csúcsa felé tartunk, és ez aggasztó – mondja Ingrid Aas, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa. Az előző rekord a járvány idején született, 2021-ben 1391 fajta hiányzó gyógyszer regisztráltak. Ingrid Aas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a betegek túlnyomó többsége hozzájut a szükséges kezelésekhez. Az Apotekforeningen (Gyógyszertárak Egyesülete) májusi felmérése is megerősíti, hogy a betegek 97%-a megkapja azt a gyógyszert, amelyet az orvos felír neki. A gyógyszerhiány nemcsak Norvégiában, hanem Európában és világszerte is problémát okoz. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium javaslatot nyújtott be egy, ezzel a kérdéssel foglalkozó testület létrehozására annak érdekében, hogy megfelelő legyen a gyógyszerellátás az országban, hiszen a járványhelyzet bebizonyította, hogy válsághelyzetekben szakmai ajánlásokra van szükség. Ez lesz a testület egyik feladata. Norvégiában több sürgősségi gyógyszerraktár van, ahol a legfontosabb gyógyszereket tárolják, de ezeket általában külföldről szerzik be. A bizonytalan piaci viszonyok miatt tárgyalások folynak arról, hogy a legfontosabb termékekből kell-e saját gyártást tervezni. - A helyzet azt mutatja, hogy folyamatosan hiány van egyes gyógyszerekből, és úgy tűnik, hogy a piaci kilátások egyre nehezebbé válnak – mondja Espen Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes. A gyógyszerhiány növekedésének az oka összetett. Egyrész az előállítással és szállítással kapcsolatos nehézségek és nyersanyaghiány, másrészt a megnövekedett kereslet. Az idén eddig hiánycikknek számító gyógyszerek között az antidepresszánsok, a fogamzásgátló tabletták, a köhögés elleni szirupok, a fájdalomcsillapítók és a jódtabletta vannak. Forrás: NRK

A Svalbardon található Globális Magraktár újabb szállítmányokat fogad 13 génbankból. Összesen több, mint 45 ezer magminta kerül be a raktárba, melyet követően a teljes állomány átlépi az 1,2 millió mintát. Érdekesség, hogy Irak és Uruguay először helyez el vetőmagokat a raktárban: Irak 418 fajta vetőmagmintát, Uruguay pedig 1892 búza- és árpamagot szállít Svalbardra. Forrás: Regjeringen

Grönlandon helyenként több mint 8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. 1000 km-re az Északi-sarktól, a norvégiai Svalbard szigetvilágban található egy tudományos megfigyelőközpont, amely a globális felmelegedést vizsgálja. A táj lélegzetelállító. Hatalmas a hó, ameddig a szem ellát, de vajon még mennyi ideig? Ny-Ålesundben található a nemzetközi klímakutatás előőrse. A fjordon egy hajó visz el bennünket a sarki megfigyelőállomástól egy gleccserig. Út közben láthatunk egy jéghegyet, amely már teljesen levált. - Ez egy annyira gyors változás, hogy még az ökoszisztémák is nehezen alkalmazkodnak hozzá – mondta Grégory Tran, a sarkvidéki AWIPEV kutatóállomás vezetője. A francia sarkvidéki kutatóközpont összefogott a német megfelelőjével. A világ legészakibb falujában körülbelül tíz nemzet dolgozik egyesült erővel. Az éghajlat érdekei felülírják a nemzetek közötti különbségeket. - Ez mindenkit foglalkoztat, ugyanis a sarkvidék szabályozó szerepet tölt be a Föld éghajlatában, illetve fontos szerepe van a világ óceáni áramlatainak működésében is – magyarázta el Steeve Comeau, a Villefranche-i oceanográfiai kutatóközpont kutatója. A kutatóeszközök lehetővé teszik egy olyan táblázatos kimutatás felállítását, amely az éghajlat rendellenességeit mutatja az idő elteltének függvényében. Ez a térség kétszer-háromszor olyan gyorsan melegszik fel, mint a bolygó többi része. Ha ez a tendencia nem változik, Svalbard teljesen jégmentessé válhat az évszázad vége előtt. Forrás: France TV info

A hulladékválogatással kapcsolatos figyelmetlenség sokba kerülhet az oslóiak számára, akár 12000 NOK büntetést is kaphat az, aki rossz zsákba teszi a szemetét. Élelmiszerhulladék a zöld zsákba, műanyag a lilába, a maradék hulladék normál műanyag zacskóba. Ennyire egyszerű lenne, de mégsem az. A legutóbbi, tavaly végzett hulladékelemzés szerint az eredmény kiábrándító, a legtöbb szemetet rossz zsákba dobják ki. A kukában landoló élelmiszereknek csak a fele került zöld zsákokba, a műanyaghulladéknak pedig csak 30%-át dobták a megfelelő zsákokba. Ez azt jelenti, hogy sok, potenciálisan újrahasznosítható élelmiszerhulladék és műanyag csomagolás került a vegyeshulladékba. A jövő héten a városi képviselő-testület elé terjesztik az új hulladékkezelési szabályzatra vonatkozó javaslatokat. Ennek részeként egy 12 230 NOK-ig terjedő, úgynevezett szabálysértési díjat javasolnak bevezetni a hulladékválogatással kapcsolatos szabályok megsértésekor. A városi képviselő-testület szerint „olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szabályzat előírásait nem tartják be, és írásbeli vádemelést követően sem sikerül orvosolni a helyzetet”. A Norvég Hulladékgazdálkodási Ügynökség nem tervezi ezeknek a bírságoknak a kiszabását a közeljövőben, de beveszik a szabályzatba, mint lehetőséget. Ezen felül több intézkedést javasoltak a hulladék hatékony szortírozására. Az egyik ilyen, hogy a különböző színű zacskók helyett külön tartályt vezetnek be az élelmiszerhulladék számára. A másik pedig egy korszerű létesítmény, amely a maradék szemétből is ki tudja válogatni a műanyaghulladékot. Ezek, és a bírság kiszabásának lehetősége is, hosszútávú intézkedések. Inkább motiválni szeretnének, mint büntetni. A hulladékra vonatkozó szabályozást 2012 óta – amikor bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Osloban - nem vizsgálták felül. A hivatal már akkor lehetőséget akart kapni a „szemétbűnözők” megbüntetésére, de nem kaptak hozzá a politikusoktól támogatást, mert úgy vélték, hogy ez kollektív büntetéshez vezetne, hiszen lehetetlen követni, hogy ki hibázik egy lakóközösségen belül, vagy más helyeken, ahol közös hulladéktárolókat használnak. A lakásszövetkezetek testületeinek, amelyeknek általában nincs saját gondnoka, főállású alkalmazottja, nincs is reális lehetőségük a hulladékválogatás kikényszerítésére azon túl, hogy a lakókat a szabályok betartására ösztönzik. Az Obos ma is ezt az álláspotot képviseli. Súlyosabb esetekben – ha valaki a környezetet veszélyeztetve helyezi el a szemetét - már eddig is volt lehetőség bírság kiszabására. Forrás: NRK

Miután az október 5-i Celtic elleni labdarúgó Bajnokok Ligája meccsen az RB Leipzig csapata súlyos sérülés miatt elvesztette egyes számú kapusát, a magyar válogatott Gulácsi Pétert, égetően fontossá vált, hogy a lipcseiek igazoljanak még egy kapust. A Bundesligában jelenleg csak 11. helyen álló csapat ingyen szerződtette a klub nélküli Ørjan Håskjold Nylandot, aki legutóbb az angol másodosztályú Reading csapatánál védett. A 40-szeres norvég válogatott hálóőr 2023 júniusáig szóló szerződést írt alá. Nyland a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy örül neki, hogy része lehet a csapatnak, és reméli, hogy egy minél jobb szezonnak lesz majd részese a lipcseieknél. Forrás: NRK

Bjørn Arild Gram norvég védelmi minisztter is részt vesz a NATO Nukleáris Tervezési Csoportjának október 20-i ülésén, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezet. A Tervezési Csoport a NATO legmagasabb szerve, ami megvitatja a nukleáris erőkkel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdéseket, felülvizsgálja és hozzáigazítja a szervezet nukleáris politikáját az aktuális világpolitikai viszonyokhoz. Franciaország kivételével minden NATO tagállamnak van képviselője a csoportban. A NATO nukleáris hadgyakorlatot is tart jövő héten (Steadfast Noon), ahol többek között nukleáris robbanófejek leadására is alkalmas vadászgépeket tesztelnek. A 30 NATO tagállam közül csupán 14 ország vesz részt a gyakorlaton, melyet több mint ezer kilométerre tartanak meg Oroszországtól. A Nettavisen megerősítést kapott arról, hogy Norvégia nem vesz részt a nukleáris gyakorlaton. Kritikusok szerint veszélyes dolog ilyen típusú hadgyakorlatot szervezni egy olyan biztonságpolitikai légkörben, ahol a nukleáris fenyegetés magasabb, mint az 1962-es kubai rakétaválság idején. A hadgyakorlat része az éves rutin gyakorlatoknak, melynek célja a hatékony nukleáris elrettentés biztosítása. A NATO tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e rajta. Norvégia korábban sem vett részt ilyen típusú hadgyakorlaton. Stoltenberg szerint rossz jelzés lenne, ha az ukrajnai háború miatt hirtelen lemondanák az előre beütemezett éves gyakorlatot. Forrás: Nettavisen

Áprilisban Tonje Skinnarland (54), a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője depresszió miatt egy hónapra kórházba került. Túl sokat és túl keményen dolgozott hétvégenként és esténként is, éjszakánként pedig éberen feküdt az ágyában. Betegszabadságra ment, de először nem kapott megfelelő segítséget, így még mélyebbre került. Néhány hét múlva már a családja is jelezte, hogy sürgős segítségre van szüksége, így idén áprilisban egy hónapot kórházban töltött. Ekkor már megfelelő, szakszerű kezelést kapott. Néhány hónap múlva megpróbált visszatérni a munkájához, de rövid idő múlva ismét beteg lett, mert a visszatérés túl gyors és túl intenzív volt. A munkahelyén óriási felelősség van a vállán. A tavalyi évben Skinnarland a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője lett. 2016-tól 2021-ig ő volt a Norvég Királyi Légierő vezérkari főnöke. Ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a tisztséget. Bár korábban nem tette, a kiégése kapcsán megtanulta, hogy világos határokat kell húznia a munka és a szabadidő között. Fontos, hogy a kettő egyensúlyban legyen, és az is, hogy ne támasszon magával szemben túl magas követelményeket. Meg kell elégednie az «elég jó»-val. Az a tapasztalata, hogy megéri nyitottnak lenni. A pozitív visszajelzések támogatóak, a nyitottság pedig segít abban, hogy az emberek időben kérjenek segítséget. - Többen küzdenek, mint gondolnánk. Nem szégyen a pszichés probléma, de sajnos még mindig így kezelik – mondja. Utólag már azt is tudja, hogy a problémák az idő előrehaladtával csak felhalmozódnak. Ő is addig maradt talpon, amíg már nem bírta tovább. - Korábban kellett volna észrevennem a jeleket - mondja arról az időszakról, ami után a kórház sürgősségi részlegére került. Ingrid Blø Olsen pszichológus, a munkapszichológia szakértője szerint a kiégés jelei lehetnek az ingerlékenység, rossz hangulat, pánikrohamok és fájdalmak. - Gyakran a munkahelyi és a magánéleti stressztényezők összessége okozza a tüneteket, amelyek az idő haladtával fokozódnak. A szervezet stressztünetei normális reakciók, és annak jelei lehetnek, hogy bizonyos változtatásokra van szükség – mondja Olsen. Egyéb jelek lehetnek a fokozott aggódás, valamint a társas kapcsolatok kerülése. A kiégés kockázati tényezője lehet a perfekcionizmus és az erős önkritika, az időkényszer, a túlzott munkaterhelés és a visszajelzés hiánya a vezetőtől. A gyermekkori traumák és zaklatások megélése szintén kiszolgáltatottá tehet a kiégéssel szemben. - Amikor az emberek kiégnek, gyakran úgy érzik, hogy csak elakadtak, de ez hamarosan elmúlik – mondja Olsen. Skinnarland felépülése lassan, de biztosan halad előre. Május óta terápiás foglalkozásokon vesz részt katonai pszichológussal. A cél a munkába való fokozatos visszatérés. Jelenleg 100%-ban betegszabadságon van depresszió és kiégés miatt. - Nehéz megmondani, mikor állok készen arra, hogy teljes munkaidőben kezdjek újra dolgozni– mondja, és mindenkit arra biztat, hogy kérjen segítséget, ha úgy érzi, hogy szüksége van rá. Forrás: NRK

A 80-as évek végén a legtöbb politikus egyetértett abban, hogy a gyerekeknek több időt kellene az iskolában tölteniük. Azóta több kormány is növelte az órák számát. Összesen 1359 órával többet töltenek a gyerekek az iskolában, ami két extra iskolaévnek felel meg, derül ki Elise Farstad Djupedal, az NTNU pedagógia doktorandusza kutatásából. Azt mondta, a plusz órák fele akkor került be az órarendbe, amikor az általános iskolát 9 évesről 10 évesre változtatták, a másik fele az évek során lassanként adódott hozzá. A trondheimi Solbakken iskolában a 12 évesek fél kilenctől délután kettőig vannak bent. - Úgy gondolom, ez egy kicsit hosszú idő az iskolában. Unalmas ennyi ideig nyugodtan ülni egyhelyben – mondta Lukas Alexander Fossen Lavold. Nemcsak az órák száma növekedett az évek során, hanem az is megváltozott, hogy milyen tantárgyakat tanulnak a gyerekek. Lényegében az történt, hogy több norvég és matematika órájuk lett, cserébe bizonyos tantárgyak - például a technika és a társadalomismeret - háttérbe szorultak. Ennek eredményeképpen az órarend kevésbé változatos lett, és ez hatással van a gyerekek motivációjára. A kutató rámutat azokra az adatokra, amelyekből kiderül, hogy a norvég diákok nagy része unatkozik az iskolában, illetve hogy a gyerekek több mint fele ideges az iskolai feladatok miatt. Farstad Djupedal szerint furcsa, hogy még senki nem értékelte ezt az óraszámbeli növekedést. Ő ezt a norvég iskolapolitika egyik legdrágább bevezetett rendszerének nevezte. Azt mondja, semmi nem mutat rá arra, hogy a kibővített órarend ahhoz vezetne, hogy a diákok többet tanulnak. Úgy gondolja, problémát jelent, hogy a politikusok nem foglalkoznak az intézkedések beláthatatlan következményeivel. Marit Knutsdatter Strand (SP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja szerint van összefüggés a hosszú és egyhelyben ülős iskolanapok és a stresszes és kevésbé motivált gyerekek számának növekedése között. Azt mondta, van egy bizottság, amely az iskolai értékeléseket vizsgálja és felmérik az órák számát is. Elise Waagen (AP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja azt mondta, az Arbeiderpartiet nem tervezi csökkenteni az általános iskolai órák számát. Szerinte nem lehet kizárólag az órák számát vizsgálni, és nem lehet azt állítani, hogy az órák száma önmagában vezetett ahhoz, hogy a diákok stresszesebbek. A kormány most elkezdett dolgozni egy olyan reformon, amelynek célja, hogy több gyakorlati tudást kapjanak a gyerekek az iskolában. Forrás: NRK

A magas áramszámlák miatt a Palota új intézkedéseket vezet be, hogy csökkentsék az áramfogyasztást, írja a Dagbladet. Az intézkedések között szerepel a nem szükséges lámpák lekapcsolása, a fűtés lekapcsolása az üres szobákban, a villanykörték LED-esre cserélése és az ablakok szigetelésének megerősítése. A palotát 1849-ben vették használatba, és üzemeltetése jelentős mennyiségű energiát igényel. Guri Varpe kommunikációs vezető szerint nagy kihívást jelent az árammal kapcsolatos intézkedések bevezetése. A palotában sok energiát fordítanak a szobák befűtésére az épület kialakítása és az olyan változtatások korlátozott mértékű lehetősége miatt, amelyek csökkenthették volna a fogyasztást, mondta Varpe a Dagbladetnek. 2020-ról 2021-re duplájára nőttek az áramra fordított kiadások, és arra számítanak, hogy ebben az évben megdől ez a rekord. idén eddig 7 millió koronába került a Palotának az áramfogyasztása. A tanácsadók fel fogják mérni a további intézkedések bevezetésének lehetőségét, mondta Varpe. Forrás: VG

Maxim Dlugy, a csalással vádolt Hans Niemann korábbi tanítómestere, jelenlegi barátja azt követeli Magnus Carlsentől, hogy azonnal kérjen bocsánatot, miután a norvég sakknagymester nyíltan csalónak titulálta Niemannt. Az orosz születésű amerikai Dlugy elmondta, hogy Carlsen súlyosan megsértette az ő jó hírét, és szerinte a norvég sakkozó kapkod az utolsó szalmaszálak után, és kétségbeesetten próbál bizonyítékokat találni. Carlsen még egy szeptemberi interjúban említette Dlugyt név szerint, miután egy Niemann elleni vereséget követően visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől. A világbajnoki címvédő norvég nagymester akkor azt mondta Dlugyról, hogy remek munkát végzett Niemann mentoraként és tanáraként. A VG még október 14-én délután SMS-ben küldte el Henrik és Magnus Carlsennek is a korábbi orosz-amerikai nagymester kijelentéseit, ám ezidáig nem érkezett válasz a megkeresésre. Dlugy jelenleg azon az állásponton van, hogy Magnus Carlsen burkoltan arra célozgat, hogy jó munkát végzett azzal, hogy megtanította csalni Niemannt. A Der Spiegelnek adott nagyobb interjújában Niemann tanítómestere arról beszélt, hogy pert fontolgat Carlsen ellen. Indoklásában azt mondta, hogy azért, mert a norvég sakknagymester mindent megtett, hogy aljas módon tönkretegye az ő jó hírnevét. Forrás: Aftenposten

Október 13-án reggel bombariadó volt az aukrai Nyhamna gázüzemben, az épületet azonnal evakuálták, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. - Ez a Møre og Romsdal-i üzem a Shell tulajdonában áll, a második legnagyobb üzem Norvégiában, az Ormen Lange és az Asta Hansteen-mezőkről szállított földgázt dolgozza fel. Egy óra múlva jelentették, hogy a bombafenyegetés hamis volt, és a délután őrizetbe vett gyanúsított a rendőrség számára nem ismeretlen: az illető egy héttel ezelőtt az MS Nordnorge-t, egy Hurtigruten hajót is megfenyegetett és korábban büntetve is volt hasonló fenyegetések miatt. A bombariadó egy időre megállította az üzem működését, de a csővezeték működésében nem okozott fennakadást. Az aukrai polgármester, Odd Jørgen Nilssen szerint a fenyegetés szükségtelen félelmet kelt, és bár ezt a helyzetet senki nem kívánta, de egyfajta készültségi teszt is volt. Forrás: NRK

Több svéd síelő is bejelentette, hogy bojkottálni fogják a jövő februárban a szlovéniai Planicában megrendezésre kerülő VB-t, amennyiben az orosz versenyzőknek engedik a részvételt. A TT értesülései szerint svéd részről két sífutó, Linn Svahn és Maja Dahlqvist hajlanak afelé, hogy ne vegyenek részt a világbajnokságon, amennyiben a Nemzetközi Sí-és Snowboardszövetség nem áll az orosz részvétel útjába. A norvég versenyzők közül Ragnhild Haga és Tiril Udnes Weng is támogatásáról biztosította svéd versenytársait. Haga a VG-nek elmondta, hogy támogatja a svéd bojkottot. Udnes Weng azon az állásponton van, hogy az oroszoknak egyáltalán nem kellene engedni a részvételt, majd értetlenségét fejezte ki, hogy miért tart ennyi ideig eldönteni (az oroszok részvételének ügyében 2022. 10. 22-én várható végleges döntés). Forrás: ABC Nyheter