MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Magnus Carlsen egy nehéz játszmát játszott, de végül veszített a lengyel Jan-Krzysztof Duda ellen az év utolsó előtti sakkbajnokságán rapid sakkban. Carlsen lengyel ellenfele mind a sötét, mind a világos bábukkal kiválóan játszott, és végül 3-1-re győzött. Carlsen korábban betegséggel küzdött a bajnokság során, és most sem nézett ki egészségesnek. Kedden már megszerezte az összesített győzelmet az idei Champions Chess Touron, amelyet már zsinórban második éve nyer meg. Ez már a novemberben megrendezésre kerülő utolsó forduló előtt is egyértelműen látszik. Duda ellenfele az azerbajdzsáni Shakhriyar Mamedyarov és a román Richard Rapport közötti meccs győztese lesz. A döntő a csütörtöki és pénteki nap során fog lezajlani, de Carlsen nélkül. Forrás: VG

Mivel továbbra sincs megegyezés a felek között, csütörtöktől újabb 300 óvodai alkalmazott lép sztrájkba. A sztrájk csütörtöktől fokozódik. Az Utdanningsforbundet (Oktatási Szövetség) 230 új tagot von be a sztrájkba többek között Tønsbergben, Skienben, Bømlóban és Bodøben. A Fagforbundet (szakszervezet) 68 új tagot von ki, míg a harmadik sztrájkoló szakszervezet, a Delta, valamivel kisebb létszámot. A felek semmivel nem kerültek közelebb a megegyezéshez. A PBL (Magánóvodák Országos Szövetsége) azt mondja, hogy a nyugdíjrendszer, amelyért a munkavállalók sztrájkolnak, évi 1,4 milliárd koronába kerülne a magánóvodáknak. Forrás: MSN

A legújabb felmérés szerint csökkent a monarchia támogatottsága. Trond Norén Isaksen történész, a királyi ház szakértője azt mondta, hogy ez valószínűleg a Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett körüli vitáknak köszönhető. Az 1001 válaszadó 67,7 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy meg akarja-e tartani a monarchiát Norvégiában. A legnagyobb a támogatottságot a 30-44 éves korosztályban mérték, ahol 73,5 százalék válaszolt igennel. A 65 év felettiek 73 százaléka, a 45-64 év közöttiek 69,9 százaléka, a 18-29 év közötti korosztály 49 százaléka tartja fontosnak a monarchia fennmaradását. Norén Isaksen szerint legutóbb az NRK végzett hasonló közvélemény kutatást, akkor 81 százalékos volt a monarchia támogatottsága. Forrás: Dagbladet

2022. október 16-án csúcsrangadót rendeznek az angol labdarúgó bajnokság élvonalában. A szezont a vártnál kissé gyengébben kezdő Liverpool hazai pályán fogadja a kiváló rajtot produkáló Manchester Cityt. Az október 14-i sajtótájékoztatón Jürgen Kloppot, a Liverpool vezetőedzőjét többek között Erling Haalandról is kérdezték. Még 2019 szeptemberében, amikor a Haalandot is felvonultató Salzburggal került egy BL-csoportba a Liverpool, a német szakvezetőt arról kérdezték, hogy van-e terve Haaland megállítására. Klopp ekkor nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, a mostani sajtótájékoztatón viszont elhalmozta Haalandot dícséretekkel. Elmondása szerint a norvég gólvágó fizikuma új sztenderdet jelent a futball világában, illetve elismerésre méltó az ébersége, továbbá az, ahogy tájékozódni tud a pályán. Az 55 éves német szakember szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy a pillanatnyilag legjobb formában lévő csatár ne kapjon sok labdát. Klopp szerint azonban amennyiben ez sikerül, még akkor sem lehetnek nyugodtak, mert a Manchester Citynek még Haalandon kívül is számtalan kiváló játékosa van. Klopp még azt is elmondta a norvég klasszisról, hogy remekül veszi észre, hogy hol van a leshatár, illetve hogy ő az ideális kombinációja a fizikális és a technikás játékosnak. A Liverpool korábbi kiváló szélsője, John Barnes hasonló állásponton van. Az 58 éves egykori játékos a Manchester Evening Newsnak kifejtette, hogy Haaland egy rendkívül veszélyes játékos, Virgil Van Dijk pedig egy fantasztikus védő (Van Dijk 2018 januárja óta a Liverpoolt erősíti, a maga idejében 75 millió fontos vételi árával a világ legdrágább hátvédje volt a holland középhátvéd), de ha fogadnia kellene, akkor azt mondaná, hogy a Liverpool védelme nem fogja tudni Haalandot nulla gólon tartani. Barnes szerint sokkal jobb védekezés kell Klopp csapatától, mint amit idén eddig láthattunk. Forrás: VG

Október 9-én kisorsolták az 2024 labdarúgó EB-selejtező csoportjait. Norvégia a harmadik kalapból várhatta a sorsolást, és Haalandék végül az A-csoportba kerültek, ahol rajtuk kívül még Skócia, Grúzia, Ciprus, illetve Spanyolország fog küzdeni. Az NRK szakértője, Carl-Erik Torp szerint ez egy rendkívül jó sorsolás Norvégia számára, hiszen alakulhatott volna sokkal rosszabbul is. Úgy értékeli, hogy nem legyőzhetetlen a norvég nemzeti válogatott egyik ellenfele sem. Ståle Solbakken szövetségi kapitány viszont már nem volt ennyire hurráoptimista. Az 54 éves szakvezető az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ő a maga részéről csupán közepesen elégedett a sorsolással. Solbakken örül, hogy nem a B vagy a C csoportba került (B: Hollandia, Franciaország, Írország, Görögország, Gibraltár, C: Olaszország, Anglia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Málta), viszont szerinte Skócia, Grúzia és Norvégia vehet majd el pontokat egymástól. A szövetségi kapitány arra is felhívta a figyelmet, hogy Ciprus ellen idegenben észnél kell majd lenniük. Némiképp optimistább hangot megütve Solbakken kijelentette, hogy abszolúte lehetséges Spanyolország ellen a norvég pontszerzés. A 2024-es németországi kontinenstornára minden csoport első két helyezettje jut ki, a házigazdák automatikusan EB-résztvevők. A fennmaradó három helyet a Nemzetek Ligája rájátszásában osztják ki. Forrás: NRK

Október 11-én kedden a storskogi határőrök határellenőrzés során drónokat találtak egy orosz-izraeli állampolgárságú férfinál, akit ezért őrizetbe vettek. A férfi beismerte, hogy Norvégiában használta a drónokat, ami egy új – az ukrajnai háború következtében hozott – törvénybe ütközik, ezért tartóztatták le. A törvény szerint orosz tulajdonú vállalatok és orosz állampolgárságú személyek semmilyen repülő tárgyat – beleértve a drónt is – nem üzemeltethetnek Norvégiában. A férfinál két drónt és ezeken 4 terabyte képet és filmfelvételt találtak, amelyeknek egy része titkosított. Ezek tartalmát még vizsgálja a finnmarki rendőrség. Ha a fájlokon norvégiai üzemekről, olajipari létesítményről találnak képeket, akkor az ügyet kémkedés gyanújával továbbítják a Rendőrségi Biztonsági Szolgálathoz (PST). Nils Håheim-Saers évek óta foglalkozik drónokkal a tromsøi NORCE kutatóintézetnél, és szerinte nem újdonság, hogy a letartóztatott – mint sokan mások – információgyűjtő tevékenységet folytat, hiszen az állami szervek is évek óta drónokkal térképezik fel a különböző objektumokat Norvégiában. A kérdés az, hogy meg kell-e változtatni a honvédség készenléti és biztonsági gyakorlatát például a földgáz- és olajipari létesítmények körüli biztonság megerősítésével. Ezen felül fontos megvizsgálni, hogy milyen drónok használhatók Norvégiában, mert bizonyos típusoknál lehetséges bekapcsolni egyfajta földrajzi védelmet. A drónok legnagyobb gyártója, a kínai DJI cég például a kikapcsolta (letiltotta) a termékeik használatát Ukrajnában, annak érdekében, hogy ne lehessen őket olyan célokra használni, ami rossz fényt vethet a kínai cégre. A Nord Stream szabotázsa további kérdéseket vet fel. Norvégiában ma például bárki vehet drónokat 25 kilóig, de egy ilyen méretű drón akár egy kisebb robbanótöltetet is tud szállítani, ami megfelelő irányítással elég ahhoz, hogy nagy károkat okozzon egy ipari létesítményben. - Az is aggodalomra ad okot - mondja Håheim-Saers - hogy ha az 50-es éveiben járó férfi a nála talált drónokat kémkedésre használta, akkor azok adattartalmát még elfogása előtt, már a képek és videók elkészítésekor továbbíthatta a drónokról. A gyanúsított ugyanakkor állítja, hogy turistaként járt Norvégiában. Forrás: Nettavisen

Irán biztonsági helyzetének jelentős romlása miatt a norvég külügyminisztérium azt javasolja, hogy ne utazzunk Iránba. Amennyiben külföldi állampolgárokat önkényesen bebörtönöznek, úgy a norvég állam sem tud a hatóságoktól információkat kapni vagy közbenjárni, ugyanis Irán nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Forrás: NRK

2008-ban 34 féle gyógyszerből volt hiány Norvégiában, idén eddig 1258 olyan gyógyszert regisztráltak, amelyek nem beszerezhetőek, és még 2,5 hónap hátra van az évből. Ezért most krízishelyzetben alkalmazható intézkedéseket szeretnének bevezetni a hatóságok. - Az előrejelzések azt mutatják, hogy Norvégiában a gyógyszerhiány új csúcsa felé tartunk, és ez aggasztó – mondja Ingrid Aas, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa. Az előző rekord a járvány idején született, 2021-ben 1391 fajta hiányzó gyógyszer regisztráltak. Ingrid Aas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a betegek túlnyomó többsége hozzájut a szükséges kezelésekhez. Az Apotekforeningen (Gyógyszertárak Egyesülete) májusi felmérése is megerősíti, hogy a betegek 97%-a megkapja azt a gyógyszert, amelyet az orvos felír neki. A gyógyszerhiány nemcsak Norvégiában, hanem Európában és világszerte is problémát okoz. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium javaslatot nyújtott be egy, ezzel a kérdéssel foglalkozó testület létrehozására annak érdekében, hogy megfelelő legyen a gyógyszerellátás az országban, hiszen a járványhelyzet bebizonyította, hogy válsághelyzetekben szakmai ajánlásokra van szükség. Ez lesz a testület egyik feladata. Norvégiában több sürgősségi gyógyszerraktár van, ahol a legfontosabb gyógyszereket tárolják, de ezeket általában külföldről szerzik be. A bizonytalan piaci viszonyok miatt tárgyalások folynak arról, hogy a legfontosabb termékekből kell-e saját gyártást tervezni. - A helyzet azt mutatja, hogy folyamatosan hiány van egyes gyógyszerekből, és úgy tűnik, hogy a piaci kilátások egyre nehezebbé válnak – mondja Espen Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes. A gyógyszerhiány növekedésének az oka összetett. Egyrész az előállítással és szállítással kapcsolatos nehézségek és nyersanyaghiány, másrészt a megnövekedett kereslet. Az idén eddig hiánycikknek számító gyógyszerek között az antidepresszánsok, a fogamzásgátló tabletták, a köhögés elleni szirupok, a fájdalomcsillapítók és a jódtabletta vannak. Forrás: NRK

A Svalbardon található Globális Magraktár újabb szállítmányokat fogad 13 génbankból. Összesen több, mint 45 ezer magminta kerül be a raktárba, melyet követően a teljes állomány átlépi az 1,2 millió mintát. Érdekesség, hogy Irak és Uruguay először helyez el vetőmagokat a raktárban: Irak 418 fajta vetőmagmintát, Uruguay pedig 1892 búza- és árpamagot szállít Svalbardra. Forrás: Regjeringen

Grönlandon helyenként több mint 8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. 1000 km-re az Északi-sarktól, a norvégiai Svalbard szigetvilágban található egy tudományos megfigyelőközpont, amely a globális felmelegedést vizsgálja. A táj lélegzetelállító. Hatalmas a hó, ameddig a szem ellát, de vajon még mennyi ideig? Ny-Ålesundben található a nemzetközi klímakutatás előőrse. A fjordon egy hajó visz el bennünket a sarki megfigyelőállomástól egy gleccserig. Út közben láthatunk egy jéghegyet, amely már teljesen levált. - Ez egy annyira gyors változás, hogy még az ökoszisztémák is nehezen alkalmazkodnak hozzá – mondta Grégory Tran, a sarkvidéki AWIPEV kutatóállomás vezetője. A francia sarkvidéki kutatóközpont összefogott a német megfelelőjével. A világ legészakibb falujában körülbelül tíz nemzet dolgozik egyesült erővel. Az éghajlat érdekei felülírják a nemzetek közötti különbségeket. - Ez mindenkit foglalkoztat, ugyanis a sarkvidék szabályozó szerepet tölt be a Föld éghajlatában, illetve fontos szerepe van a világ óceáni áramlatainak működésében is – magyarázta el Steeve Comeau, a Villefranche-i oceanográfiai kutatóközpont kutatója. A kutatóeszközök lehetővé teszik egy olyan táblázatos kimutatás felállítását, amely az éghajlat rendellenességeit mutatja az idő elteltének függvényében. Ez a térség kétszer-háromszor olyan gyorsan melegszik fel, mint a bolygó többi része. Ha ez a tendencia nem változik, Svalbard teljesen jégmentessé válhat az évszázad vége előtt. Forrás: France TV info

A hulladékválogatással kapcsolatos figyelmetlenség sokba kerülhet az oslóiak számára, akár 12000 NOK büntetést is kaphat az, aki rossz zsákba teszi a szemetét. Élelmiszerhulladék a zöld zsákba, műanyag a lilába, a maradék hulladék normál műanyag zacskóba. Ennyire egyszerű lenne, de mégsem az. A legutóbbi, tavaly végzett hulladékelemzés szerint az eredmény kiábrándító, a legtöbb szemetet rossz zsákba dobják ki. A kukában landoló élelmiszereknek csak a fele került zöld zsákokba, a műanyaghulladéknak pedig csak 30%-át dobták a megfelelő zsákokba. Ez azt jelenti, hogy sok, potenciálisan újrahasznosítható élelmiszerhulladék és műanyag csomagolás került a vegyeshulladékba. A jövő héten a városi képviselő-testület elé terjesztik az új hulladékkezelési szabályzatra vonatkozó javaslatokat. Ennek részeként egy 12 230 NOK-ig terjedő, úgynevezett szabálysértési díjat javasolnak bevezetni a hulladékválogatással kapcsolatos szabályok megsértésekor. A városi képviselő-testület szerint „olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szabályzat előírásait nem tartják be, és írásbeli vádemelést követően sem sikerül orvosolni a helyzetet”. A Norvég Hulladékgazdálkodási Ügynökség nem tervezi ezeknek a bírságoknak a kiszabását a közeljövőben, de beveszik a szabályzatba, mint lehetőséget. Ezen felül több intézkedést javasoltak a hulladék hatékony szortírozására. Az egyik ilyen, hogy a különböző színű zacskók helyett külön tartályt vezetnek be az élelmiszerhulladék számára. A másik pedig egy korszerű létesítmény, amely a maradék szemétből is ki tudja válogatni a műanyaghulladékot. Ezek, és a bírság kiszabásának lehetősége is, hosszútávú intézkedések. Inkább motiválni szeretnének, mint büntetni. A hulladékra vonatkozó szabályozást 2012 óta – amikor bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Osloban - nem vizsgálták felül. A hivatal már akkor lehetőséget akart kapni a „szemétbűnözők” megbüntetésére, de nem kaptak hozzá a politikusoktól támogatást, mert úgy vélték, hogy ez kollektív büntetéshez vezetne, hiszen lehetetlen követni, hogy ki hibázik egy lakóközösségen belül, vagy más helyeken, ahol közös hulladéktárolókat használnak. A lakásszövetkezetek testületeinek, amelyeknek általában nincs saját gondnoka, főállású alkalmazottja, nincs is reális lehetőségük a hulladékválogatás kikényszerítésére azon túl, hogy a lakókat a szabályok betartására ösztönzik. Az Obos ma is ezt az álláspotot képviseli. Súlyosabb esetekben – ha valaki a környezetet veszélyeztetve helyezi el a szemetét - már eddig is volt lehetőség bírság kiszabására. Forrás: NRK

Miután az október 5-i Celtic elleni labdarúgó Bajnokok Ligája meccsen az RB Leipzig csapata súlyos sérülés miatt elvesztette egyes számú kapusát, a magyar válogatott Gulácsi Pétert, égetően fontossá vált, hogy a lipcseiek igazoljanak még egy kapust. A Bundesligában jelenleg csak 11. helyen álló csapat ingyen szerződtette a klub nélküli Ørjan Håskjold Nylandot, aki legutóbb az angol másodosztályú Reading csapatánál védett. A 40-szeres norvég válogatott hálóőr 2023 júniusáig szóló szerződést írt alá. Nyland a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy örül neki, hogy része lehet a csapatnak, és reméli, hogy egy minél jobb szezonnak lesz majd részese a lipcseieknél. Forrás: NRK

Bjørn Arild Gram norvég védelmi minisztter is részt vesz a NATO Nukleáris Tervezési Csoportjának október 20-i ülésén, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezet. A Tervezési Csoport a NATO legmagasabb szerve, ami megvitatja a nukleáris erőkkel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdéseket, felülvizsgálja és hozzáigazítja a szervezet nukleáris politikáját az aktuális világpolitikai viszonyokhoz. Franciaország kivételével minden NATO tagállamnak van képviselője a csoportban. A NATO nukleáris hadgyakorlatot is tart jövő héten (Steadfast Noon), ahol többek között nukleáris robbanófejek leadására is alkalmas vadászgépeket tesztelnek. A 30 NATO tagállam közül csupán 14 ország vesz részt a gyakorlaton, melyet több mint ezer kilométerre tartanak meg Oroszországtól. A Nettavisen megerősítést kapott arról, hogy Norvégia nem vesz részt a nukleáris gyakorlaton. Kritikusok szerint veszélyes dolog ilyen típusú hadgyakorlatot szervezni egy olyan biztonságpolitikai légkörben, ahol a nukleáris fenyegetés magasabb, mint az 1962-es kubai rakétaválság idején. A hadgyakorlat része az éves rutin gyakorlatoknak, melynek célja a hatékony nukleáris elrettentés biztosítása. A NATO tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e rajta. Norvégia korábban sem vett részt ilyen típusú hadgyakorlaton. Stoltenberg szerint rossz jelzés lenne, ha az ukrajnai háború miatt hirtelen lemondanák az előre beütemezett éves gyakorlatot. Forrás: Nettavisen

Áprilisban Tonje Skinnarland (54), a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője depresszió miatt egy hónapra kórházba került. Túl sokat és túl keményen dolgozott hétvégenként és esténként is, éjszakánként pedig éberen feküdt az ágyában. Betegszabadságra ment, de először nem kapott megfelelő segítséget, így még mélyebbre került. Néhány hét múlva már a családja is jelezte, hogy sürgős segítségre van szüksége, így idén áprilisban egy hónapot kórházban töltött. Ekkor már megfelelő, szakszerű kezelést kapott. Néhány hónap múlva megpróbált visszatérni a munkájához, de rövid idő múlva ismét beteg lett, mert a visszatérés túl gyors és túl intenzív volt. A munkahelyén óriási felelősség van a vállán. A tavalyi évben Skinnarland a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője lett. 2016-tól 2021-ig ő volt a Norvég Királyi Légierő vezérkari főnöke. Ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a tisztséget. Bár korábban nem tette, a kiégése kapcsán megtanulta, hogy világos határokat kell húznia a munka és a szabadidő között. Fontos, hogy a kettő egyensúlyban legyen, és az is, hogy ne támasszon magával szemben túl magas követelményeket. Meg kell elégednie az «elég jó»-val. Az a tapasztalata, hogy megéri nyitottnak lenni. A pozitív visszajelzések támogatóak, a nyitottság pedig segít abban, hogy az emberek időben kérjenek segítséget. - Többen küzdenek, mint gondolnánk. Nem szégyen a pszichés probléma, de sajnos még mindig így kezelik – mondja. Utólag már azt is tudja, hogy a problémák az idő előrehaladtával csak felhalmozódnak. Ő is addig maradt talpon, amíg már nem bírta tovább. - Korábban kellett volna észrevennem a jeleket - mondja arról az időszakról, ami után a kórház sürgősségi részlegére került. Ingrid Blø Olsen pszichológus, a munkapszichológia szakértője szerint a kiégés jelei lehetnek az ingerlékenység, rossz hangulat, pánikrohamok és fájdalmak. - Gyakran a munkahelyi és a magánéleti stressztényezők összessége okozza a tüneteket, amelyek az idő haladtával fokozódnak. A szervezet stressztünetei normális reakciók, és annak jelei lehetnek, hogy bizonyos változtatásokra van szükség – mondja Olsen. Egyéb jelek lehetnek a fokozott aggódás, valamint a társas kapcsolatok kerülése. A kiégés kockázati tényezője lehet a perfekcionizmus és az erős önkritika, az időkényszer, a túlzott munkaterhelés és a visszajelzés hiánya a vezetőtől. A gyermekkori traumák és zaklatások megélése szintén kiszolgáltatottá tehet a kiégéssel szemben. - Amikor az emberek kiégnek, gyakran úgy érzik, hogy csak elakadtak, de ez hamarosan elmúlik – mondja Olsen. Skinnarland felépülése lassan, de biztosan halad előre. Május óta terápiás foglalkozásokon vesz részt katonai pszichológussal. A cél a munkába való fokozatos visszatérés. Jelenleg 100%-ban betegszabadságon van depresszió és kiégés miatt. - Nehéz megmondani, mikor állok készen arra, hogy teljes munkaidőben kezdjek újra dolgozni– mondja, és mindenkit arra biztat, hogy kérjen segítséget, ha úgy érzi, hogy szüksége van rá. Forrás: NRK

A 80-as évek végén a legtöbb politikus egyetértett abban, hogy a gyerekeknek több időt kellene az iskolában tölteniük. Azóta több kormány is növelte az órák számát. Összesen 1359 órával többet töltenek a gyerekek az iskolában, ami két extra iskolaévnek felel meg, derül ki Elise Farstad Djupedal, az NTNU pedagógia doktorandusza kutatásából. Azt mondta, a plusz órák fele akkor került be az órarendbe, amikor az általános iskolát 9 évesről 10 évesre változtatták, a másik fele az évek során lassanként adódott hozzá. A trondheimi Solbakken iskolában a 12 évesek fél kilenctől délután kettőig vannak bent. - Úgy gondolom, ez egy kicsit hosszú idő az iskolában. Unalmas ennyi ideig nyugodtan ülni egyhelyben – mondta Lukas Alexander Fossen Lavold. Nemcsak az órák száma növekedett az évek során, hanem az is megváltozott, hogy milyen tantárgyakat tanulnak a gyerekek. Lényegében az történt, hogy több norvég és matematika órájuk lett, cserébe bizonyos tantárgyak - például a technika és a társadalomismeret - háttérbe szorultak. Ennek eredményeképpen az órarend kevésbé változatos lett, és ez hatással van a gyerekek motivációjára. A kutató rámutat azokra az adatokra, amelyekből kiderül, hogy a norvég diákok nagy része unatkozik az iskolában, illetve hogy a gyerekek több mint fele ideges az iskolai feladatok miatt. Farstad Djupedal szerint furcsa, hogy még senki nem értékelte ezt az óraszámbeli növekedést. Ő ezt a norvég iskolapolitika egyik legdrágább bevezetett rendszerének nevezte. Azt mondja, semmi nem mutat rá arra, hogy a kibővített órarend ahhoz vezetne, hogy a diákok többet tanulnak. Úgy gondolja, problémát jelent, hogy a politikusok nem foglalkoznak az intézkedések beláthatatlan következményeivel. Marit Knutsdatter Strand (SP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja szerint van összefüggés a hosszú és egyhelyben ülős iskolanapok és a stresszes és kevésbé motivált gyerekek számának növekedése között. Azt mondta, van egy bizottság, amely az iskolai értékeléseket vizsgálja és felmérik az órák számát is. Elise Waagen (AP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja azt mondta, az Arbeiderpartiet nem tervezi csökkenteni az általános iskolai órák számát. Szerinte nem lehet kizárólag az órák számát vizsgálni, és nem lehet azt állítani, hogy az órák száma önmagában vezetett ahhoz, hogy a diákok stresszesebbek. A kormány most elkezdett dolgozni egy olyan reformon, amelynek célja, hogy több gyakorlati tudást kapjanak a gyerekek az iskolában. Forrás: NRK

A magas áramszámlák miatt a Palota új intézkedéseket vezet be, hogy csökkentsék az áramfogyasztást, írja a Dagbladet. Az intézkedések között szerepel a nem szükséges lámpák lekapcsolása, a fűtés lekapcsolása az üres szobákban, a villanykörték LED-esre cserélése és az ablakok szigetelésének megerősítése. A palotát 1849-ben vették használatba, és üzemeltetése jelentős mennyiségű energiát igényel. Guri Varpe kommunikációs vezető szerint nagy kihívást jelent az árammal kapcsolatos intézkedések bevezetése. A palotában sok energiát fordítanak a szobák befűtésére az épület kialakítása és az olyan változtatások korlátozott mértékű lehetősége miatt, amelyek csökkenthették volna a fogyasztást, mondta Varpe a Dagbladetnek. 2020-ról 2021-re duplájára nőttek az áramra fordított kiadások, és arra számítanak, hogy ebben az évben megdől ez a rekord. idén eddig 7 millió koronába került a Palotának az áramfogyasztása. A tanácsadók fel fogják mérni a további intézkedések bevezetésének lehetőségét, mondta Varpe. Forrás: VG

Maxim Dlugy, a csalással vádolt Hans Niemann korábbi tanítómestere, jelenlegi barátja azt követeli Magnus Carlsentől, hogy azonnal kérjen bocsánatot, miután a norvég sakknagymester nyíltan csalónak titulálta Niemannt. Az orosz születésű amerikai Dlugy elmondta, hogy Carlsen súlyosan megsértette az ő jó hírét, és szerinte a norvég sakkozó kapkod az utolsó szalmaszálak után, és kétségbeesetten próbál bizonyítékokat találni. Carlsen még egy szeptemberi interjúban említette Dlugyt név szerint, miután egy Niemann elleni vereséget követően visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől. A világbajnoki címvédő norvég nagymester akkor azt mondta Dlugyról, hogy remek munkát végzett Niemann mentoraként és tanáraként. A VG még október 14-én délután SMS-ben küldte el Henrik és Magnus Carlsennek is a korábbi orosz-amerikai nagymester kijelentéseit, ám ezidáig nem érkezett válasz a megkeresésre. Dlugy jelenleg azon az állásponton van, hogy Magnus Carlsen burkoltan arra célozgat, hogy jó munkát végzett azzal, hogy megtanította csalni Niemannt. A Der Spiegelnek adott nagyobb interjújában Niemann tanítómestere arról beszélt, hogy pert fontolgat Carlsen ellen. Indoklásában azt mondta, hogy azért, mert a norvég sakknagymester mindent megtett, hogy aljas módon tönkretegye az ő jó hírnevét. Forrás: Aftenposten

Október 13-án reggel bombariadó volt az aukrai Nyhamna gázüzemben, az épületet azonnal evakuálták, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. - Ez a Møre og Romsdal-i üzem a Shell tulajdonában áll, a második legnagyobb üzem Norvégiában, az Ormen Lange és az Asta Hansteen-mezőkről szállított földgázt dolgozza fel. Egy óra múlva jelentették, hogy a bombafenyegetés hamis volt, és a délután őrizetbe vett gyanúsított a rendőrség számára nem ismeretlen: az illető egy héttel ezelőtt az MS Nordnorge-t, egy Hurtigruten hajót is megfenyegetett és korábban büntetve is volt hasonló fenyegetések miatt. A bombariadó egy időre megállította az üzem működését, de a csővezeték működésében nem okozott fennakadást. Az aukrai polgármester, Odd Jørgen Nilssen szerint a fenyegetés szükségtelen félelmet kelt, és bár ezt a helyzetet senki nem kívánta, de egyfajta készültségi teszt is volt. Forrás: NRK

Több svéd síelő is bejelentette, hogy bojkottálni fogják a jövő februárban a szlovéniai Planicában megrendezésre kerülő VB-t, amennyiben az orosz versenyzőknek engedik a részvételt. A TT értesülései szerint svéd részről két sífutó, Linn Svahn és Maja Dahlqvist hajlanak afelé, hogy ne vegyenek részt a világbajnokságon, amennyiben a Nemzetközi Sí-és Snowboardszövetség nem áll az orosz részvétel útjába. A norvég versenyzők közül Ragnhild Haga és Tiril Udnes Weng is támogatásáról biztosította svéd versenytársait. Haga a VG-nek elmondta, hogy támogatja a svéd bojkottot. Udnes Weng azon az állásponton van, hogy az oroszoknak egyáltalán nem kellene engedni a részvételt, majd értetlenségét fejezte ki, hogy miért tart ennyi ideig eldönteni (az oroszok részvételének ügyében 2022. 10. 22-én várható végleges döntés). Forrás: ABC Nyheter

Szombatra virradó éjszaka nyilvánvalóvá vált, hogy hétfőtől 112 magánóvodában, összesen 1007 dolgozó kezd sztrájkba Oslóban, Østfoldban, Trøndelagban és Vestlandetben. A sztrájk által érintett óvodák listája a cikk alján található Az óvodai alkalmazottak a Fagforbundet, az Eddanningsforbundet és a Delta tagjai. A munkáltatói oldalon a Magánóvodák Országos Szövetsége (PBL) áll. A szakszervezet tárgyalási vezetője, Anne Green Nilsen azt mondta az NTB-nek, hogy bár megpróbáltak egyezségre jutni, de a felek álláspontja annyira távol állt egymástól, hogy nem tudtak megegyezni A vita elsősorban a nyugdíjakról szól. A munkavállalók úgy vélik, hogy a PBL megígérte nekik a közös nyugdíjrendszerre (AFP) való átállást a jövő évtől, azonban a PBL szerint ez nem igaz. Az óvodai alkalmazottak nagyon csalódottak amiatt, hogy a munkáltató nem tartja be az ígéretét, azaz azt, hogy az önkormányzati és más magán bölcsődékhez hasonlóan bevezeti tagjainak az élethosszig tartó AFP-t a magánóvodákban. A PBL határozottan elutasítja az ígéret szegéssel kapcsolatos vádakat és azt mondják, bár valóban felmerült ennek a lehetősége, azonban a PBL soha nem tett ígéretet arra, hogy az óvodák belépnek a magán AFP közös programjába. Jørn-Tommy Schjelderup, a PBL ügyvezető igazgatója "meglepőnek és nagyon sajnálatosnak" tartja, hogy a szakszervezetek sztrájkba kezdenek, miután szerinte "teljesen irreális követelésekkel" álltak elő. Úgy érzik, hogy a munkavállalói oldalról teljesen felelőtlen és irreális igények érkeztek, amelyeknek a jelenlegi helyzetben nem tudnak megfelelni. (A magánóvodák idén több százmillió koronával kevesebb támogatást kapnak, mint azelőtt.) Jövő héttől további alkalmazottak léphetnek sztrájkba. Négy magánóvoda közül három – 2881 óvoda közül 2066 – PBL égisze alatt működik. Ezek az óvodák több, mint 36 000 dolgozót foglalkoztatnak. Amennyiben nincs további egyeztetés a felek között, a jövő héten további 492 fő léphet sztrájkba, így összesen 1499 tag nem fogja felvenni a munkát. A sztrájk az alábbi óvodákat érinti (az egyes városok sztrájkban érintett óvodáit a városok neve melletti nyílra kattintva láthatjátok): Forrás: Fri Fagbevegelse

Arild Olsen, a longyearbyeni helyi tanács tagja problémás medvének nevezte Frostot. - Kötelességem megszólalni, amikor Longyearbyen lakossága veszélyben érzi magát amiatt, hogy egy hatalmas ragadozó sétálgat a területen. A jegesmedve neve valójában “Isbjørn N23992”, azonban sokan csak Frostként emlegetik. Annak ellenére, hogy világszerte több természetfilmben is szerepelt, Svalbardon sokakhoz a szokásosnál közelebb merészkedett. Idén eddig 8-10 hétvégi házba ment be Svalbardon. Ezen kívül három medvebocsát, akik bementek egy sátorba, elaltatták, mivel 2020-ban egy holland turista életét vesztette egy jegesmedve-támadás következtében. Olsen szerint csak idő kérdése, hogy a jegesmedvével valami olyan történjen, aminek szomorú következményei lesznek vagy rá, vagy az emberekre nézve. Lehetőségként felveti, hogy altatót adnak a jegesmedvének, és elviszik egy olyan helyre, ahonnan nehezen tudna visszatérni Longyearbyenbe. Hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy szükséges lenne megölni a medvét. Asgeir Helgestad 2013-ban készített filmet a jegesmedvéről. 2018-ban jelent meg Dronning uten land című filmje, amely azt mutatja be, milyen következményei vannak annak, ha megolvad a jég az Arktiszon. Helgestad úgy gondolja, az emberek hibája, hogy ilyen közel megy hozzájuk a jegesmedve. Az egyik ok az lehet, hogy a rénszarvasvadászatból származó állati maradványokat otthagyják a területen. - Teljes mértékben helytelen lenne őt hibáztatni Végtére is, mi vagyunk azok, akik rossz dolgokat tanítunk neki – mondta Helgestad. Lars Fause, Svalbard polgármestere azt mondta, hogy utánanéznek a dolognak, és készen állnak akár rövid időn belül is intézkedni, ha a helyzet megköveteli, azonban eutanáziához csak abban az esetben folyamodnak, hogyha ez alaposan indokolt. Jon Aars, a Norvég Polár Intézet kutatója szerint Frost már annyira odaszokott az emberekhez, hogy sokkal nagyobb lett az esélye egy incidensnek. Nem tudja biztosan, hogy az anyamedve valóban veszélyes-e, azonban úgy gondolja, már túl késő megváltoztatni a viselkedését. - Ha Frostot megölnék, az nem befolyásolná jelentős mértékben a jegesmedve-állományt. Ha egy évben 2-4 jegesmedvét megölnek, az nem eredményez jelentős változást az állományban – mondta. Forrás: Teknomers

Szeptember közepén az EMA jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni továbbfejlesztett vakcináját, ami mostantól Norvégiában is használható. Az új vakcina mind az eredeti, vuhani vírusra, mind a legújabb, omikron verzió ellen is hatásos. A vakcina már múlt héten megérkezett Norvégiába és ezen a héten el is kezdték kiküldeni a településeknek. Fontos megjegyezni, hogy a frissített vakcinák csak emlékeztető oltásként engedélyezettek, ami azt jelenti, hogy a Pfizer új, frissített vakcináját csak azok kapják meg, akik harmadik vagy negyedik dózisként kérik. Csak 65 év felettieknek, valamint azon 18 és 64 év közöttieknek, akiknél fennáll a súlyos betegség kockázata, javasolt a negyedik adag bevétele. Mind az FHI, mind az Európai Fertőzés-ellenőrzési Ügynökség (ECDC) azt mondja, hogy a 65 év alatti egészséges embereknek nincs szüksége emlékeztető oltásra. Forrás: ABC Nyheter

A Norgesgruppen visszahívja az Eldorado MellomBar fehér- és étcsokoládés verzióját, mert a termék földimogyorót tartalmaz, ami veszélyes lehet az allergiában szenvedők számára. A termék földimogyorót tartalmaz, és az előírásoknak megfelelően, helyesen van felcímkézve, de félreérthető lehet, hogy a "földimogyoró" szó sem a termék nevében, sem a címkén nem szerepel, ezért a termék veszélyt jelenthet a földimogyoró-allergiában szenvedők egészségére, így elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy visszahívják a terméket. A Norgesgruppen azt mondta, hogy a terméket már eltávolították az üzletekből, és arra kéri a fogyasztókat, hogy dobják ki a terméket, vagy vigyék vissza az üzletbe, ahol visszakapják az árát. Forrás: ABC Nyheter

Az ENSZ október 4-én jelentette be, hogy a Nansen Menekültdíjat idén Angela Merkel, volt német kancellár kapja a menekültek megsegítésére tett erőfeszítéseiért. Merkel vezető politikai személyisége és kiemelkedő hangja volt a szíriai háború kitörése utáni menekültválságnak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter is gratulált a volt német kancellárnak. Jelenleg világszerte több mint 100 millió embert tartanak nyilván menekültként, ezért az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) munkája a mai napig nagyon fontos. A norvég külügyminiszter hozzátette, hogy a díj Nansen humanitárius örökségének része. Pontosan 100 éve annak, hogy a sarkkutató létrehozta a Nansen útlevelet azoknak a megsegítésére, akik más személyazonosító okmánnyal nem rendelkeznek, és menekülni kényszerülnek. Angela Merkel díjazott mellett még négy regionális nyertest is hirdettek 2022-ben: Dr. Nagham Nawzat Hasan (Irak): nőgyógyász és emberi jogvédő. A Sheikhan kórház vezetője, aki orvosi kezelést biztosít a szexuális zaklatásnak kitett jazidi nőknek és lányoknak. Ő maga is jazidi, akinek 2014-ben kellett elmenekülnie otthonából. Doña Vicenta González (Costa Rica): 73 éves szülésznő, aki 50 évet töltött a menekültek (főként Nicaraguából érkező nők) megsegítésével. Sokat tett a nők jogaiért és a társadalmi lehetőségeinek előmozdításáért. The Refugee Fire Brigade (Mauritánia): a szervezetet 2017-ben hozták létre a mauritániai Mbera menekülttáborban. Jelenleg 250 tagja van az önkéntes tűzoltóságnak, főként Maliból és Mauritániából. MeikSwe (Mianmar): a szervezetet 2004-ben hozták létre, hogy egészségügyi ellátást nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek, különösen a nőknek, gyermekeknek és a HIV/AIDS-fertőzötteknek. 2020 és 2021 között a szervezet több, mint 24 ezer menekültnek segített. A díjátadó ünnepség október 10-én lesz, melyen Erling Rimestad külügyi államtitkár is részt vesz. Szerk.: A Nansen Menekültdíj névadója Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, aki a Népszövetség (az ENSZ jogelődje) első menekültügyi főbiztosa volt. 1922-ben Nobel-békedíjat kapott a munkásságáért. A Nansen Menekültdíjat az ő tiszteletére alapította az ENSZ 1954-ben. Olyan magánszemélynek vagy szervezetnek ítélik oda minden évben, aki vagy amely kimagaslóan sokat tett a menekültek védelme érdekében. A Nansen-díj elnyerője a Nansent ábrázoló emlékérem mellett 100 000 dollárt is kap, amely Norvégia és Svájc kormányának adománya, s amelyet a díjazott felajánlhat az általa kiválasztott szervezet vagy ügy támogatására. (Forrás: UNHCR) Forrás: Regjeringen

2011 óta Norvégia 2700 leggazdagabb emberéből 64-en hagyták el Norvégiát, azonban az elmúlt években a migráció mértéke meredeken emelkedett. A 2010–2020-as években Norvégiában valamivel több mint 2700 ember nettó vagyona haladta meg a 100 millió koronát. Közülük 64-en hagyták el Norvégiát 2011 és 2022 között, és jelenleg is külföldön élnek A kivándorlók száma ebben az időszakban a gazdagok 2,4 százalékát jelentette A norvégiai gazdagok teljes nettó vagyonának mintegy 7 százalékát vitték magukkal Bettina Banoun, a Wiersholm ügyvédi iroda adójogásza azt mondta az E24-nek, hogy a 2010–2020 közötti időszakban nem tapasztaltak emelkedést az emigrációban, a költözést fontolgató gazdagok száma a tavaly őszi parlamenti választások után kezdett növekedni. Legutóbb Fredrik Halvorsen informatikai befektető hagyta el az országot, akinek szeptember 23. óta a svájci Luganóban van lakcíme. Forrás: E24

Bent Høie saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy ő és férje, Dag Terje Solvang elválnak. Høie Facebook bejegyzésében azt írta, hogy 26 év után arra a döntésre jutottak, hogy külön folytatják életüket. Nagyon nehéz év van mögöttük, de végig sikerült őszintének maradniuk egymással szemben és barátokként válnak el. 26 évet, vagyis több, mint az életük felét együtt töltötték. Egyikük sem bántotta a másikat – még mindig jó barátok és nagyon szeretik egymást, azonban most eljött az idő, hogy egyénileg valósítsák meg terveiket, így nehéz időszak áll előttük. Forrás: ABC Nyheter

A BBC Green Sports Award keretein belül az Union Berlin labdarúgócsapatát erősítő Morten Thorsbyt nevezték meg az év fiatal zöld sportolójának. Ezzel ő lett az első játékos, akit ezzel a díjjal jutalmaztak. Egyébként ezt az elismerést olyanok kaphatják meg, akik vagy profi sportolók, vagy úton vannak afelé, hogy profi sportolók legyenek, illetve proaktív módon kiálltak klímaváltozással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek mellett. Thorsby még 2020 megalapította a We Play Green nevű non-profit szervezetét, amelynek célja, hogy összehozza a focistákat és elősegítse a sportágban a zöld fordulatot. A norvég középpályás még 2021-ben, a Sampdoria játékosaként 2-esre cserélte addigi mezszámát azért, mert a 2019-es Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt tartsák. Thorsby saját bevallása szerint nem mindig egyszerű számára kombinálnia a foci és a környezetvédelem iránti szenvedélyét. Olyannyira, hogy 2015/16 környékén még az is megfordult a fejében, hogy felhagy a profi labdarúgással. A 26 éves középpályás azzal is tisztában van, hogy az egyének önmagukban nem fognak tudni változást elérni, szerinte rendszerszintű változásra van szükség. Thorsby még azt is hozzátette, hogy az apja egyszer azt mondta neki, hogy a legtöbbet azzal tehet a környezetvédelemért, hogy annyira jó lesz fociban amennyire csak lehet, továbbra is foglalkozik ezekkel az ügyekkel, és megteremt egy olyan platformot, ahol erről még többet beszélhet. A norvég focista szerint fontos, hogy sportolótársai is felszólaljanak ilyen ügyekben, hiszen úgy vélekedik, hogy a focisták a legnagyobb influenszerek a világon. Forrás: BBC

A Norvég Médiahatóság “Gyermekek és média 2022” című felmérése szerint tízből négy, 9-18 éves korú fiatal osztja meg jelszavait a barátaival, és ugyanennyien ismerik szüleik bankkártyájának kódját. A lányok nagyobb arányban (tízből hatan) osztják meg jelszavaikat másokkal. Ha megosztjuk a jelszavainkat, megnő a feltörésnek illetve annak a kockázata, hogy mások is hozzáférjenek a privát képeinkhez, tartalmainkhoz. Ezért nagyon fontos tudatosítani a gyerekekben és a fiatalokban, hogy ők maguk mit tehetnek annak érdekében, hogy biztonságban legyenek a világhálón. A Norvég Információbiztonsági Központ (Norsis) minden év októberében azért kampányol, hogy az emberek tudatosabbá váljanak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat osztanak meg magukról másokkal, illetve a közösségi médiában. A Norvég Médiahatóság mindenkit arra bíztat, hogy októberben szánjon egy napot az adatvédelmi beállítások ellenőrzésére, valamint a régi alkalmazások és fiókok tisztítására. Ráadásul ez jó alkalom lehet arra is, hogy a szülők elbeszélgessenek a gyermekeikkel a jelszavak megosztásának kockázatairól, és arról, hogy a gyerekek mit tehetnek a saját biztonságuk érdekében az online térben. Tanácsok a közösségi médiát használó gyermekes szülőknek: Tanítsa meg a gyermeket, hogy minden szolgáltatáshoz más és egyedi jelszavakat használjon! Tudatosítsa a gyermekben, hogy mit oszt meg magáról és másokról. Tanítsa meg nekik, hogy mindig engedélyt kell kérniük a megosztáshoz, mielőtt ezt megtennék. Tanítsa meg gyermekét a nem használt fiókok és alkalmazások törlésére! Tanítsa meg gyermekét, hogy ellenőrizze a használt alkalmazások és szolgáltatások adatvédelmi beállításait! Használja és tanítsa meg a gyermekét is a kétlépcsős azonosításra, ahol az lehetséges! Legyen jó példakép, és kövesse maga is ezeket a tanácsokat! Forrás: Medietilsynet

A dél-norvégiai esős időjárásnak már szemmel látható eredményei vannak. Az NVE szerdán (október 5-én) 13 órakor megjelent adatai azt mutatják, hogy Norvégiában a víztározók feltöltöttségi aránya növekszik, és jelenleg 69,4 %. Ez 1,5 százalékponttal több, mint egy héttel ezelőtt volt. Leginkább a 01-es árzónában emelkedik a vízszint, amely Oslo, Innlandet és Viken nagy részét jelenti. Ezen a területen a feltöltöttség 7,4 százalékponttal 76,1 %-ra emelkedett. Az energetikai szakértők szerint ez rövid távon hatással lehet az áramárakra. - Időjárásfüggő villamosenergia-rendszerünk van - mondta Terje Aasland olaj- és energiaügyi miniszter pénteken az NRK-nak, aki így minden alkalommal örül, amikor esik az eső. Most van oka örömre, mert országszerte emelkedik a tavak vízszintje, ugyanakkor a szél is fúj. A Nord Pool adatai szerint a három dél-norvégiai árkörzetben az áram ára csaknem 0 øre/kilowattórára esett csütörtök éjjel, ezek az idei legalacsonyabb áramárak Dél-Norvégiában. Az elemző szerint az áramárak szempontjából minden csepp eső számít, ennek ellenére attól tart, hogy az őszi esős időjárás túl rövid lesz ahhoz, hogy tartósan alacsonyabb áramárat eredményezzen. Ennek oka, hogy nem csak a víz szintje emelkedik, hanem a hőmérséklet csökkenésével együtt a fogyasztás is nő. Enyhe télben – a hegyekben ugyanakkor sok hóban - kell reménykednünk, hogy a víztározók tavasszal is tele legyenek. Ezek után már talán stabilabb villamosenergia-árakban bízhatunk. Forrás: NRK

Két hét múlva rendezik meg azt a digitális találkozót, ahol a norvég és orosz hatóságok a 2023-as halászati megállapodásról egyeztetnek. A norvég Kereskedelmi és Halászati Minisztérium megerősítette, hogy az orosz fél elfogadta a minisztérium tartalmi javaslatait. Norvégia és Oroszország halászati együttműködése egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Az együttműködés keretén belül megegyeznek a halászati kvótákról, és pontosan kijelölik, hogy az orosz felségjelzésű hajók norvég területeken hol halászhatnak. A Barents-tenger halgazdálkodását nem érintik az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók. Forrás: Nettavisen

- Drágább lesz ezt biztosan tudjuk. A norvég karácsonyhoz norvég termékek kellenek, amelyeket norvég emberek készítenek és szolgálnak fel. Körülbelül 6,5-7%-os áremelkedésre számítunk – mondta Kay Henning Johnsen, az Engebret Café igazgatója. Elmesélte, hogy sokan vannak, akik már foglaltak asztalt náluk a karácsonyi vacsorához, és több visszatérő vendégük is van, de szerinte az emberek fel vannak készülve arra, hogy a karácsonyi vacsora számlája egy kicsit másképpen fog festeni idén. - Úgy gondolom, a legtöbben számítanak az áremelkedésre. De nem lesz olyan őrületes, mint ahogy azt várjuk – mondta Johnsen, aki izgatottan várja, hogy zsinórban a 17. évben megrendezhessék a karácsonyi vacsorát. A Lorry étterem igazgatója, Jan Olof Andersson azt mondta, hogy az idei áraik még nem ismertek, de emelkedni fognak. Hangsúlyozta azt is, hogy az árakat gyakrabban korrigálják, mint azelőtt. - Megpróbálunk a lehető legóvatosabbak lenni. Korlátozott azoknak a száma, akik hajlandóak fizetni – mondta. Ennek ellenére nem áll fenn az a veszély, hogy a Lorrynak be kell zárnia, ellentétben más éttermekkel. A Schröder étteremben minden fogás ára 10 koronával emelkedett, így a karácsonyi tál 429, az ürüborda (pinnekjøtt) és a lutefisk ára 539 korona lett. A Stortorvet Gjæstgiveri esetében a karácsonyi tál ára 30 koronával lett több, és így 495 koronába kerül, a lutefisk és a borda pedig 20-20 koronával drágult. Annak ellenére, hogy az árak az eddiginél magasabbak, a legtöbben örülnek annak, hogy a karácsonyi vacsorát nem a Teamsen keresztül kell megtartani. Forrás: Dagbladet

- Drágább lesz ezt biztosan tudjuk. A norvég karácsonyhoz norvég termékek kellenek, amelyeket norvég emberek készítenek és szolgálnak fel. Körülbelül 6,5-7%-os áremelkedésre számítunk – mondta Kay Henning Johnsen, az Engebret Café igazgatója. Elmesélte, hogy sokan vannak, akik már foglaltak asztalt náluk a karácsonyi vacsorához, és több visszatérő vendégük is van, de szerinte az emberek fel vannak készülve arra, hogy a karácsonyi vacsora számlája egy kicsit másképpen fog festeni idén. - Úgy gondolom, a legtöbben számítanak az áremelkedésre. De nem lesz olyan őrületes, mint ahogy azt várjuk – mondta Johnsen, aki izgatottan várja, hogy zsinórban a 17. évben megrendezhessék a karácsonyi vacsorát. A Lorry étterem igazgatója, Jan Olof Andersson azt mondta, hogy az idei áraik még nem ismertek, de emelkedni fognak. Hangsúlyozta azt is, hogy az árakat gyakrabban korrigálják, mint azelőtt. - Megpróbálunk a lehető legóvatosabbak lenni. Korlátozott azoknak a száma, akik hajlandóak fizetni – mondta. Ennek ellenére nem áll fenn az a veszély, hogy a Lorrynak be kell zárnia, ellentétben más éttermekkel. A Schröder étteremben minden fogás ára 10 koronával emelkedett, így a karácsonyi tál 429, az ürüborda (pinnekjøtt) és a lutefisk ára 539 korona lett. A Stortorvet Gjæstgiveri esetében a karácsonyi tál ára 30 koronával lett több, és így 495 koronába kerül, a lutefisk és a borda pedig 20-20 koronával drágult. Annak ellenére, hogy az árak az eddiginél magasabbak, a legtöbben örülnek annak, hogy a karácsonyi vacsorát nem a Teamsen keresztül kell megtartani. Forrás: Dagbladet

A norvég Bodø/Glimt csapata sima, 3-0-s vereséget szenvedett az eddig remek szezont futó Arsenal ellen a labdarúgó Európa Liga csoportkörének harmadik fordulójában. A norvég bajnoki címvédő játékosai rendkívül kritikusan nyilatkoztak saját teljesítményükről. Elmondásuk szerint az Arsenal minden téren föléjük kerekedett, ők pedig nem voltak kellően merészek. A Bodø felkészült az „Ágyúsok” lendületes, intenzív játékára, ennek ellenére az első félidőben gyors egymásutánban kétszer is kapituláltak, előbb Eddie Nketiah talált be, majd négy perccel később Rob Holding is, a kegyelemdöfést a második félidő végén Fabio Vieria vitte be. Az Arsenal norvég csapatkapitánya, Martin Ødegaard viszont rendkívül pozitívan nyilatkozott, szerinte dicséretre méltó az, hogy idegenben is, egy náluk sokkal erősebb csapattal szemben is megpróbálják a saját játékukat játszani. A 23 éves középpályás szerint ha továbbra is így fognak hozzáállni a meccsekhez, akkor egyre jobbak és jobbak lesznek. Ødegaard azt is kiemelte, hogy szerinte a Bodø/Glimt kerete komoly minőséget képvisel. A két csapat október 13-án ismét összecsap, ezúttal viszont Norvégiában. Forrás: NRK

A Norvég Vízügyi és Energetikai Igazgatóság (NVE) bejelentette, hogy drónokat észleltek a norvég áramellátó berendezések felett. - Olyan dolgokat jelentettek ebben az időszakan, amelyek nem mondhatók normálisnak. Láthatjuk, hogy nagy az elővigyázatosság az iparban – mondta Eldri Holo, az NVE vészhelyzetek kezeléséért felelős részlegének igazgatója. az Europower honlapnak. Azt nem szerette volna elárulni, hogy pontosan hol, hány alkalommal és mikor vettek észre drónokat az áramellátóknál. - Ezen kívül megfigyeltek autókat és fényképezőgéppel felszerelt embereket. Olyan embereket, akiknek a viselkedését furcsának tartják – tette hozzá. A Norvég Biztonsági rendőrség (Politiets Sikkerhetstjeneste, PST) pontosított, hogy milyen megfigyeléseket lehet gyanúsnak tekinteni, és mely esetekben kell értesíteni a hatóságokat. Forrás: Norway Today

Továbbra sem csillapodik a sakkvilágot megrázó botrány, ami azzal indult, hogy a norvég nagymester, Magnus Carlsen még szeptember elején vereséget szenvedett a 19 éves amerikai Hans Niemanntól egy St. Louisban megrendezett tornán, akit aztán később csalással gyanúsított meg. A chess.com egy alapos, 72 oldalas elemzést készített, amiről a Wall Street Journal is beszámolt. A jelentés végső következtetése szerint Carlsen riválisa, Niemann feltételezhetőleg több mint 100 mérkőzésen vehetett igénybe külső segítséget. 2015. július 7. és 2020. augusztus 11. között 112 sakkpartin csalhatott a fiatal amerikai. Az NRK egyes számú sakkszakértője, Torstein Bae szerint ez egy új és nagyon nagy fordulatot jelent az ügyben. Tarjei Svensen, Bae kollégája biztos abban, hogy chess.com nem futott lyukra, és helyesek a konklúzióik. A szakértő szerint garanciát jelent, hogy rendkívül sokat foglalkoztak a csalás elleni rendszerük kifejlesztésével. A jelentés azonban nem szögezi le egyértelműen, hogy Niemann csalt-e az online világon kívül is, de rámutat arra a tényre, hogy az eredmények statisztikailag rendkívülinek mondhatók. A közismert sakk-kommentátor, és korábbi éljátékos, Polgár Zsuzsanna a Twitteren reagált a cikkre, ő azt emelte ki, hogy Niemann 2020-szal bezárólag több mint 100 meccsen vett igénybe illegális segítséget. A VG cikkéből az is kiderült, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség Fair Play-bizottsága szeptember 29-én Hans Niemann és Magnus Carlsen ellen is vizsgálatot indított. Forrás: VG

Szeptemberben hét viking kardot állítottak ki az oslói repülőtéren a reptér és a Történelmi Múzeum együttműködésének köszönhetően. Hanne Lovisa Annestad, a Történelmi Múzeum régésze elmondta, hogy ez egy különleges kiállítás, ahol hét darab kb. 1200 éves, vasból készült kardot tekinthetnek meg az érdeklődők. A kardokat viking sírokban találták Norvégia-szerte. A kiállítást becslések szerint kb. 4 millióan fogják látni. Forrás: Norway Today

A 2022-es Nobel-békedíjat a fehérorosz Ales Bialiatski emberi jogi szószóló, a “Memorial” orosz emberi jogi szervezet, és a “Center for Civil Liberties” ukrán emberi jogi szervezet kapja. A díjazottak hazájuk civil társadalmának kiemelkedő képviselői, és évek óta támogatják az alapvető emberi jogokat. Ezenkívül kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogokkal és a hatalommal való visszaélések dokumentálására. Ales Bialiatski volt az egyik kezdeményezője annak a mozgalomnak, ami az 1980-as évek közepén alakult Fehéroroszországban. Életét a demokrácia és a béke előmozdításának szentelte. 1996-ban megalapította a “Viasna” (Tavasz) nevű szervezetet, miután a fehérorosz alkotmánymódosítás diktatórikus jogköröket ruházott rá az elnökre. A szervezet támogatást nyújtott a bebörtönzött tüntetőknek és családtagjaiknak. Ezt követően a Viasna széleskörű emberi jogi szervezetté fejlődött, és rendszeresen dokumentálta a hatóságok által alkalmazott kínzásokat a politikai foglyok ellen. Bialiatskit többször próbálták elhallgattatni, 2011 és 2014 között börtönben volt, 2020-ban ismét letartóztatták. Még mindig tárgyalás nélkül tartják fogva. A Memorial emberi jogi szervezetet 1987-ben hozták létre a Szovjetunióban. Az alapítók között volt a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, és az emberi jogok szószólója, Szvetlana Gannuškina. A Memorial azon az elgondoláson alapul, hogy a múltbeli bűncselekményekkel való szembenézés elengedhetetlen az újabbak megelőzése érdekében. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial a legnagyobb emberi jogi szervezetté nőtte ki magát Oroszországban. Dokumentációs központot hoztak létre a sztálinista korszak áldozatairól, információkat gyűjtenek az oroszországi politikai elnyomásról és az emberi jogok megsértéséről. A kormány külföldi ügynöknek bélyegezte a szervezetet, és 2021-ben úgy döntöttek, hogy erőszakkal felszámolják. A szervezet kulcsemberei és elnöke azonban a mai napig nem hajlandó feladni a harcot a Memorialért. A Center for Civil Liberties (Állampolgári Jogok Központja) nevű szervezetet 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása céljából. Kiállnak a civil társadalom megerősítése mellett, illetve nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy Ukrajna csatlakozzon a Nemzetközi Bírósághoz. Az orosz-ukrán háború óta a szervezet az orosz háborús bűnök azonosításával és dokumentálásával foglalkozik. Az idei Nobel-díjazottak újraélesztették Alfred Nobel elképzelését a békéről és a nemzetek közötti együttműködésről. A humanista értékekre, az antimilitariznusra és a nemzetközi jogelvekre a mai világban nagyon nagy szükség van. Forrás: Nobel Peace Prize

A légitársaság kemény télre készül, ezért minimálisra csökkenti norvég útvonalait, fizetés nélküli szabadságra küldi az alkalmazottakat és 50 százalékkal csökkenti a költségeket. A légitársaság úgy látja, hogy kihívásokkal teli tél előtt állunk, ahol a legtöbb embernek kevesebb pénze marad az utazásra a rekordmagas kamatemelés, az árnövekedés és a nagyon magas villamosenergia-árak következtében. A jelenlegi helyzet nemcsak az ő cégüket, de a teljes iparágat érzékenyen érinti, hisz még kevesebben akarnak utazni. Ezeken felül még a tartósan magas üzemanyagárak is nehézséget okoznak ezért úgy döntöttek, hogy módosítják a téli menetrendjüket. Minimálisra csökkentik a belföldi útvonalakat, de a társaság továbbra is több európai útvonalat kínál majd, így körülbelül 50%-kal csökkentik költségeiket. Alkalmazottaik egy részét részben vagy egészben kényszerszabadságra küldik. A téli időszakban mindössze 5-6 repülőgéphez szükséges személyzetet kívánnak fenntartani. A legnagyobb költségmegtakarítást a nem jövedelmező útvonalak leállításával érik el. A légitársaság azt is elismerte, hogy a vártnál hosszabb időt vett igénybe az ügyféllojalitás kialakítása a norvég belföldi útvonalakon, ahol a jól bevált szereplők nagy piaci részesedéssel rendelkeznek, valamint - főleg hétköznapokon - az általános utazási kedv is lényegesen alacsonyabb, mint a járvány előtt. Forrás: E24

Október 4-én a Anniken Huitfeldt külügyminiszter behívatta a norvégiai orosz nagykövetet. A beszélgetés során a külügyminiszter egyértelműen az orosz diplomata tudomására adta, hogy a nemzetközi jog megsértése az, hogy Oroszország elcsatolt négy ukrán régiót, mivel Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja is ukrán terület, amit szeptember 30-án annektált Oroszország. Huitfeldt hozzátette, hogy Norvégia a szövetséges országokkal együttműködve folytatja Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását. Forrás: Regjeringen

Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter nem akar több ad forrást biztosítani annak a sok fiatal nőnek a kezelésére, akik hosszú ideje várnak endometriózis miatt szükséges operációra. A VG nemrégiben azt írta, hogy az ullevåli kórházban az endometriózis kezelésének várakozási ideje 6 hónapról 12 hónapra nőtt a pandémia miatt. A kórház nőgyógyászati ​​osztályán dolgozók felajánlották, hogy egyes szombatokon hajlandóak plusz munkát vállalni, hogy csökkentsék a várakozási időt, azonban a kórház vezetése nem hajlandó kifizetni a felmerülő túlóraköltségeket. Guro Angell Gimse, a Høyre (Konzervatív Párt) női bizottságának vezetője azt mondja, átlagosan hét évbe telik, amíg egy endometriózisban szenvedő nőt diagnosztizálnak, és az érintett nőknek meg kell küzdeniük az állandó fájdalommal, betegszabadságok sorával, munkaképtelenségük, valamint a gyermektelenségük akár évekig tarthat, így nehezen érthető, hogy az érintett nők miért nem kaphatnak prioritást a kórházakban. A VG több egészségügyi alkalmazottat megkérdezett, akik a megduplázódott várólistákat előre borítékolható katasztrófának nevezik, és furcsának tartják, hogy sem a központi egészségügyi hatóságok, sem az Ullevål Kórház nem készített terveket a megnövekedett várólisták csökkentésére. Az egészségügyi miniszter szerint a kórházak figyelemmel kísérik a várólistákat, és a legtöbb betegnek ésszerű időn belül segítséget tudnak nyújtani. A Høyre politikusa, Guro Angell Gimse a cukorbetegséghez hasonlítja az endometriózist. 300 000 norvég cukorbeteg van, akik többnyire gyors és megfelelő segítséget kapnak betegségük kezeléséhez. Ehhez képest mintegy 250 000 nő szenved endometriózisban, és átlagosan hét évbe telik, mire segítséget kapnak, így nem kéne ilyen nehéznek lennie, hogy az egészségügyi rendszer felismerje, hogy jelenleg mit kellene előnyben részesíteni. Ingvild Kjerkol egészségügyi miniszter azt mondta, dolgoznak az endometriózisban szenvedő nők kezelésének javításán, és egyebek mellett rámutatott arra is, hogy az Egészségügyi Igazgatóság ez év júliusában intézkedéseket javasolt annak érdekében, hogy az endometriózisban szenvedő betegek gyorsabb és jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek. Forrás: VG

2022 október 6-án, szerdán bombaként robbant a hír, hogy a norvég sakkelnök, Joachim Birger Nilsen bevallotta, hogy a Pro Chess League küzdelmeit megelőző csoportmeccseken három alkalommal is csalt (a helyiségben elrejtőzött még egy ember, aki segítette Nilsent) a Norway Gnomes tagjaként. Nilsen ezért október 7-én, pénteken bejelentette, hogy lemond pozíciójáról. A 29 éves sakkozó úgy nyilatkozott, hogy számára nagy megtiszteltetés volt az elmúlt 2 évben, hogy sok kiváló emberrel dolgozhatott együtt a Norvég Sakkszövetség és az Ifjúsági Sakkszövetség (Ungdommens Sjakkforbund) vezetőjeként. Elmondása szerint ebben a helyzetben a legjobb, amit tehet, hogy lemond tisztségéről. Torstein Bae sakkszakértő szerint akkora nyomás nehezedett Nilsenre, hogy a lemondása elkerülhetetlen volt. Kollégája, Tarjei Svensen egyetért vele, szerinte nem tett volna jót a Norvég Sakkszövetségnek, ha a saját bevallása szerint csaló elnök a helyén marad. A VG megpróbálta Magnus Carlsen véleményét is kikérni, hogy szerinte mi történt. Carlsen, akinek egyébként enélkül is van elég baja (Nilsen és Carlsen csapattársak voltak a Norway Gnomesban), azt válaszolta, hogy erre Johannes L. Kvisla, az Offerspill Chess Club nevű sakk-klub tornamenedzsere tudna válaszolni. Forrás: NRK

Abe Shinzo volt miniszterelnököt egy választási kampány során ölték meg július 8-án. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint a volt japán miniszterelnök meggyilkolása brutális támadás volt a demokrácia ellen. Abe Shinzo állami temetését szeptember 27-én tartották Tokióban, ahol 190 ország 6400 képviselője vett részt. A japán látogatása során a norvég külügyminiszter találkozott Yoshimasa Hayashi japán külügyminiszterrel is. A találkozó fő témája a kelet-ázsiai biztonságpolitikai helyzet és az ukrajnai háború volt. Norvégia és Japán között szoros együttműködés alakult ki olyan területeken, mint a demokrácia, az emberi jogok, biztonságpolitika és fenntartható fejlődés. Japán Norvégia harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere Ázsiában. A tenger gyümölcsei adják Norvégia Japánba irányuló exportjának 48%-át. Forrás: Regjeringen

Ezt maga a csatorna jelentette be. - Úgy gondolom, sok tudással rendelkezem, miután hosszú időt töltöttem a sportban. Több, mint 15 év a válogatottban - mondta Johaug. - Szerintem ez egy nagyon jó lehetőség, hogy átadjam a tudásomat azoknak, akik otthonról követik az eseményeket - tette hozzá. Johaug az előző szezon után hagyott fel a sífutói pályájával. Az NRK azt írta, hogy Johaug 2026-ig fog náluk dolgozni sportszakértőként, és az ő hatáskörébe fog tartozni többek között a 2025-ös trondheimi világbajnokság is. Forrás: VG

Erling Haaland álomrajtot vett az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában szereplő Manchester City játékosaként. Ám apja, Alfie Haaland meglehetősen komoly zavart keltő kijelentést tett a Viaplay egyik dokumentumfilmjében. Egy hosszabb kihagyás után október elsején folytatódnak a Premier League küzdelmei. Október másodikán pedig egy igazi derbi vár az érdeklődőkre, a Manchester City és a Manchester United mérkőzése képében. Jan Åge Fjørtoft, a kiváló norvég fociszakértő készített egy dokumentumfilmet Erlingről, ami igencsak komoly figyelmet kapott Angliában. Alfie ugyanis kijelenti, hogy szerinte a fiának komoly kedve van Európa más magas szintű bajnokságaiban is kipróbálni magát. Haaland papa Angliát, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot nevezte meg konkrétan. Ezen kívül feltette a kérdést, hogy mennyi időt tölthet el egyes komolyabb bajnokságokban valaki. Szerinte max. 3-4 évet. Az angol lapok ezt úgy értelmezik, hogy Haaland számára a Manchester City nem egy hosszútávú projekt lesz, és olyan gyorsan távozik majd, hogy a futballrajongóknak azt sem lesz idejük kimondani, hogy gól. A Daily Mirror szerint ezzel valóra válhat majd a rémálom-forgatókönyv. Erling Haalandnak 2027. június 30-ig van érvényes szerződése a Manchester Cityvel. Az AS nevű spanyol lap szerint azonban van egy záradék a szerződésében, ami lehetővé teszi, hogy már 2024-ben távozzon 1,5 milliárd koronáért, amit csak olyan pénzcsapatok tudnak kifizetni, mint a Real Madrid vagy a Paris Saint-Germain. Forrás: Dagbladet

Miután a Nordstream 1 és 2 (orosz gázvezetékek) szabotázs áldozatai lettek a héten, a norvég hadsereg (Forsvaret) fontosnak tartotta az olajmezők biztonságán szigorítani. Most a parti őrség hajói és vadászgépek járőröznek az északi-tengeri olajmezők és a mongstad-i olajfinomító és a gázüzemek között. A skandináv honvédelmi miniszterek is értekezletet tartottak a héten, ahol kifejezték aggodalmukat a hétfői gázvezeték-szabotázs miatt. Az esetet az eddigi információkra támaszkodva szándékosnak minősítették, és az európai energiainfrastruktúra elleni felelőtlen támadásnak nevezték, egy destabilizálási kísérletnek a már eleve feszült biztonsági helyzetben. Korábban már felmerült, hogy idegen drónokat láttak az olajfúró tornyok felett cirkálni. Carl Gilbert Rego, aki a Parat Pilótaszakszervezet helyettes vezetője és helikopterpilóta a Bristow nevű cégnél, elmondta, hogy csak az ő cégük napi 60 utat tesz meg a szárazföld és az olajfúró tornyok között, és így nagy a kockázata egy drónnal való összeütközésnek. Rego szerint a hadseregnek megvannak az eszközei arra, hogy ezeket a drónokat felderítsék és azok útvonalát feltérképezzék. Úgy véli, a hatóságoknak azonnal intézkedniük kellene. Péntekre virradóra már a mongstadi olajfinomítónál is megfigyeltek ilyen drónokat, így itt is és a kollnessi gázüzemnél is megnövelték az őrséget. Forrás: E24

Szeptember 26-án az NRK riportere több tucat, a sorozás és a propaganda elől menekülő orosszal, köztük egész családokkal is beszélt Kirkenesben. Mindannyian diktatúraként hivatkoznak Oroszországra, sokan közülük Törökországban, Németországban vagy Argentínában szeretnének új otthonra találni. Azt is elmondták, hogy több orosz próbál átjutni a határon Norvégia felé, de nehéz megszervezni az utazást. Egyikük szerint közel 40, hozzá hasonló helyzetben lévő férfi volt vele a buszon, amellyel átlépték a határt. Mindannyian feszültek voltak, miközben áthajtottak a különböző katonai állomásokon Norvégia felé tartva. Néhány napja még 600 euro volt a Murmanszkból Norvégiába tartó út költsége, ma már több, mint 1000 euróba kerül. Az egyik fiatalember elmondta, hogy nem tudja, visszatér-e valaha Oroszországba, a jövője teljesen bizonytalan, és a besorozott barátai közül eddig ketten haltak meg Ukrajnában. Putyin katonai mozgósítási bejelentését követően sok orosz állampolgár döntött az ország elhagyása mellett. A finn határőrség adatai szerint a hétvégén 17 ezer orosz lépett át Finnországba. A Facebookon és a Telegram orosz üzenetküldő alkalmazáson keresztül több orosz érdeklődött a Storskogon át Norvégiába való eljutás lehetőségeiről. A finnmarki rendőrség arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban megnőtt a forgalom a határállomáson, de az utazók száma továbbra sem nagy, bár hasonló tendenciákat tapasztalnak, mint szerte Európában. Vasárnap összesen 243-an léptek be Storskogba. Közülük 167-en rendelkeztek schengeni vízummal. A legnagyobb növekedést a schengeni vízummal érkező orosz férfiak száma mutatja. A schengeni vízummal rendelkezők jelenleg Finnországon vagy Norvégián keresztül léphetnek be Európába. Norvégia felmondta az Oroszországgal kötött vízummegállapodást egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a részleges mozgósítást. Az orosz állampolgárokra egyszerűsített szabályok vonatkoztak a megállapodás szerint, de azok a hatályon kívül helyezéskor megszűntek. Az oroszok továbbra is kérhetnek vízumot és menedékjogot Norvégiában. Forrás: NRK

Az új kutatások azt mutatják, hogy az újszülöttek intenzív osztályán a zajszint magasan meghaladja az ajánlott szintet, ami a beteg csecsemők fokozott gyógyszeres kezeléséhez vezet. A vizsgálatokat a trondheimi St. Olavs kórház és az oslói Rikshospitalet újszülött intenzív osztályain végezték idén februárban és márciusban. A kutatás kimutatta, hogy mindkét kórházi osztályon túl magas volt a zajszint. Az újszülött intenzív osztályon a zaj határértéke 40–45 DbA, azonban a vizsgált csecsemőosztályokon a kutatás vezetői 54,4 decibelt mértek. Sarah Løvald, aki akusztikai tanácsadóként dolgozik Cowiban azt mondja, ez elég nagy eltérés a határértékhez képest. A mérések azt mutatták, hogy St. Olavsban alacsonyabb a zajszint, mint Rikshospitaletben. Ez részben az alaprajz és a helyiségek kialakítása miatt lehet, ugyanis a St. Olavsban többek között családi szobák kerültek kialakításra a közös, nyitott kórtermek helyett. Løvald először az osztály általános zajszintjét vizsgálta, de hamar rájött arra, hogy a legnagyobb problémát az inkubátorok jelentik. Az inkubátorok vákuumszivattyúkkal, oxigénellátással és klímaszabályozással rendelkeznek, és mindezen funkciók bekapcsolásakor a zajszint tíz decibellel meghaladja az ajánlott szintet. Az inkubátorok rendelkeznek némi zajcsökkentéssel a külvilág irányába, azonban az inkubátorban lévő baba ki van téve a hangos zajnak. Atle Moen, az Oslo Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályának vezető orvosa azt mondta Løvald kutatási eredményeiről, hogy bebizonyította azt, ami miatt sokan már évek óta aggódnak. A főorvos szerint a zaj élettanilag hat a gyerekekre, például vérnyomás-emelkedéshez, és az oxigénfelvétel csökkenéséhez vezethet. A zaj megnövekedett gyógyszerhasználatot vonz magával, beleértve a nyugtató gyógyszereket és egy sor egyéb gyógyszert, amelyeket a zajszint korrigálására kell használniuk, valamint a magas zajszint halláskárosodáshoz is vezethet. Forrás: NRK

A norvég sakknagymester, Magnus Carlsen váratlan helyről kapott támogatást, miután egyik komoly riválisa, Hikaru Nakamura, egy YouTube-ra felrakott videójában kijelentette, hogy Carlsennek van bizonyítéka arra, hogy ellenfele, Hans Niemann csalt, de nem tudni, hogy konkrétan mi. Az amerikai színekben versenyző Nakamura szerint, ha Niemann ártatlan, akkor meg kell kérnie Carlsent, hogy mutassa be a bizonyítékait, ha viszont továbbra is hallgat, az rendkívül gyanússá teszi őt. A norvég nagymester még szeptember 26-án, a Twitteren írta azt, hogy szerinte Niemann többször is csalt, és azt is kijelentette, hogy soha többet nem lesz hajlandó a 19 éves amerikai ellen játszani. Nakamura szerint ezek hihetetlenül erős kijelentések Carlsentől. Maurice Ashley, az ismert amerikai sakk-kommentátor szerint sok minden még mindig nem egyértelmű, és szerinte az is rejtélyes, hogy Niemanntól kell engedélyt kérnie, hogy még több mindent elmondhasson, miután verbális atombombát dobott rá. Mint ahogy az közismert, Carlsen Niemann elleni veresége után visszalépett a Sinquefield Cup küzdelmeitől, majd egy lépés után feladta a partit, miután a Champions Chess Tour keretein belül is találkoztak. Forrás: VG

A lakáspiaci előrejelzések 8 százalékos árcsökkenést mutatnak 2023-ig, Oslóban akár 10 százalékos csökkenés is lehetséges. Ez az árcsökkenés mindenkit máshogy érint. Akinek van ingatlana, annak csökken a vagyona, viszont akinek még nincs saját ingatlana, az most olcsóbban hozzájuthat egyhez. A lakásárak 2022 folyamán folyamatosan emelkedtek. Közgazdasági elemzők úgy vélik, hogy számos jel mutat arra, hogy a trend meg fog fordulni: Kevesebb új lakást adnak el Kevesebb nyaraló kerül eladásra A magas építési költségek csökkentik az új építésű ingatlanok jövedelmezőségét Rendkívül nehéz a helyzete azoknak, akik első ingatlanjukat szeretnék megvenni (főleg Oslóban) Az emberek csak most kezdik érzékelni a kamatemelések hatását Bár a jelentés szerint a lakásárak 2023-ban Oslóban és az egész országban csökkenni fognak, várhatóan 2025-ig újra emelkedésnek indulnak. 2022 és 2025 között a legnagyobb áremelkedésre Osloban, Rogalandban, Agderben és Nordlandban számítanak, a legkevésbé pedig Innlandet területén fognak nőni az árak. Forrás: NRK

A kormány bevezeti a lazacadót a termelőiparban, és további adóemelésre számíthatnak azok, akiknek bevételük származik az ország természeti erőforrásaiból. - Ez azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeknek bevételük származik a közös erőforrásainkból, és azt javasoljuk, hogy ezek az iparágak járuljanak jobban hozzá a közösséghez – mondta Jonas Gahr Støre. Ezeket az új adóügyi intézkedéseket vezette be a kormány: Bevezetik a haszonadót a területalapú szélenergiára Megemelik a haszonadót a szélenergiára Bevezetik a haszonadót a haltenyésztésre Kevesebb támogatást nyújtanak a vízerőművel rendelkező településeknek Magas árak után fizetendő adó bevezetése bizonyos energiaszolgáltatók számára Ezek az intézkedések 33 milliárd koronát hoznának az államnak egy évben. Ezt a pénzt a növekvő költségek fedezésére fordítanák, és gondoskodnának az igazságos elosztásról. Háború és ínség A lazacmilliárdosok azt mondták, hogy amennyiben ezek az intézkedések bevezetésre kerülnek, máshová viszik át a termelést Støre azzal érvelt, hogy az adók emelésére szükség van az igazságos elosztás érdekében. Többek között az egekbe szökő áramárakra utalt. - Meg kell erősítenünk a saját védelmüket, támogatnunk kell Ukrajnát, és az áramárral járó kihívásra a világon az egyik legigazságosabb módon reagáltunk. Ugyanakkor a társadalombiztosítási kiadások egyre csak nőnek, ezt más forrásból kell fedeznünk, nem az olajból származó pénzből – mondta Støre. Azt mondta, szó sem lehet arról, hogy megvonják a pénzt a jóléti szolgáltatásoktól, sem pedig arról, hogy megadóztatják az alacsonyabb vagy átlagos bevételű lakosságot. Az újonnan bevezetett adók 33 milliárd korona értékű bevételt fognak jelenteni. Rendkívül megfontolatlan Az alap kamatadóról szóló intézkedés a leginkább vitatott. Amund Hellesø (AP) Nærøysund polgármestere, amely Norvégia legnagyobb termelői körzete, kritikusan áll hozzá a kormány által bevezetett adókhoz. - Nehéz és beláthatatlan következményei lehetnek a lakosság és az ipar számára. Meg kellene várnunk, hogy az adóhatóság elkészüljön a munkájával – mondta. Forrás: Dagbladet