top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • Haaland figyelmeztetést kapott

    Zlatan Ibrahimovič a francia Canal+-nak adott friss interjújában figyelmeztette Erling Haalandot. A 41 éves svéd klasszis, aki jelenleg az olasz AC Milan labdarúgócsapatát erősíti, arról beszélt, hogy Guardiola keze alatt Haaland még jobb lehet, mint eddig volt, kivéve, ha Guardiola egója ennek az útjába áll. A svéd csatár a 2009/10-es szezonban a Barcelona játékosaként a spanyol mester vezetése alatt dolgozott. Ám Guardiola nem hagyta, hogy egy-egy játékosa túlnője őt. Ibrának ez annyira nem jött be, hogy egy szezon után lépett is a katalánoktól, és az AC Milanhoz igazolt. Ibrahimovič emellett meglepő módon nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, és Haalandot olyan klasszisokhoz hasonlította, mint Filippo Inzaghi, David Trezeguet és Christian Vieri. A svéd csatár szerint Haaland egy nagyon okos játékos, aki soha nem csinál olyasmit, amire nem képes. Továbbá azt is hozzátette, hogy a norvég gólgyáros soha nem megy hátra labdát szerezni, hanem elöl marad, és amikor megkapja a labdát, akkor könyörtelenül kihasználja a helyzeteit. Haaland az idei szezonban eddig 17 gólt szerzett a Premier Leagueben és hétgólos előnnyel vezet a második helyen álló Harry Kane előtt. A Bajnokok Ligájában öt találattal áll, kettővel lemaradva Kylian Mbappé és Mohamed Salah mögött. Az előző meccsekről sérülés miatt hiányzott, Guardiola szerint Haaland még nem 100 százalékos, és nem fogják kockáztatni, hogy ilyen állapotban játsszon. Forrás Dagbladet

  • A Color Line hajókat von ki a forgalomból

    A Color Line hajótársaság a megemelkedett üzemanyagárak, a makrogazdasági bizonytalanság és a gyengébb keretfeltételek miatt beszünteti a Color Viking Strømstad-Sandefjord járatát, illetve a teherszállító Color Carrier Oslo-Kiel járatát. A leépítés a két hajó összesen 165 alkalmazottját, illetve a szárazföldi alkalmazottakat érinti. Erina Bryn Kjær fő szakszervezeti megbízott szerint sokan megdöbbentek a döntés miatt, azonban jó a dialógus az alkalmazottak és a cég között, a Color Line dolgozik azon, hogy minimalizálja az érintettek számát, illetve megfelelő végkielégítést kapjanak azok, akiknek felmondanak. A Color Viking november 20-áig folytatja az útját, míg a Color Carrier november 14-én vet horgonyt végleg. - Már nem gazdaságos a vonalak üzemeltetése, ezért lép ilyen gyorsan életbe a döntés - mondja a konszeringazgató, Erik Brynhildsbakken. Egy további tényező a taxfree kvóták megnyirbálása, valamint a jövő évre vonatkozó állami költségvetésben a dohánykvóta megfelezésére tett javaslat, ugyanis pont a svédországi bevásárlóutak adták a strømstad-i vonal utasainak jelentős részét. A Color Viking 20 évig közlekedett a Strømstad-Sandefjord vonalon, ezért nemcsak az alkalmazottakat, hanem az utasokat is érzelmileg érintheti annak megszűnése, de vigaszt jelenthet nekik, hogy a Color Hybrid továbbra is üzemel ezen a szakaszon. Oslo és Kiel között továbbra is ingáznak a Color Magic és Fantasy utasszállító hajók, amelyek a jelenlegi áruforgalmat is elbírják. Forrás: NRK

  • Római út konfirmálás előtt

    Csökkenő tendenciát mutat azon 15 évesek száma, akik az egyházban szeretnének konfirmálni. Nils Jøran Riedl lelkész azt szeretné, ha minden évben szerveznének egy utazást Rómába a konfirmálásra készülők számára. - A legfontosabb indoka a római utazásnak az, hogy évek óta megfigyelhető, hogy a konfirmálók nehezen motiválhatóak – mondta a lelkész. Riedl állítása szerint a Rómába szervezett utazás célja nem az, hogy minél többen válasszák az egyházi konfirmálást. - Fontosabbnak tartom, hogy relevánsabb módon tapasztalhassák meg azt, amiról tanulunk. Az iskola többé már nem annak a színtere, hogy a kereszténységről tanuljanak, és ennek mi viseljük a következményeit. Minden évben egyre kevesebben döntenek az egyházi konfirmálás mellett. De Gildeskålban átmenetileg stabilak a számok. Ezzel szemben délen egyre többen választják a polgári konfirmálást. - Oslóban válság van. És úgy gondolom, hogy az a tendencia, amely a nagyvárosokban jelenleg megfigyelhető, előbb-utóbb vidéken is megjelenik, úgyhogy fontos, hogy olyan módon tudjuk reklámozni magunkat, amely azt mutatja, hogy az emberek relevánsnak ítélik az egyház szerepét. Az utazás a konfirmálás árán kívül nem járt más költséggel a konfirmálók számára. Rómában egy nap 10-20 kilométert tettek meg, és bejárták a hagyományos zarándokutat Róma hét templomán át. - Az utazás nagy hatással volt a konfirmálókra. Olyan bevezetést kaptak a kereszténység történetébe és kezdetébe, amelyet mi nem tudtunk volna megadni nekik a szokásos előadásokon keresztül. – mondta Anette Holand-Nilsen diakónus. Megemlítette a pápa beszédét is mint élményt. A Norvég Egyház egyházügyi igazgatója, Jan Christian Kielland úgy véli, óvatosnak kellene lenni az olyan tevékenységek szervezésével, amelyek sok pénzbe kerülnek. - A konfirmálásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és nem szabad, hogy az egyházi tevékenységek komoly kiadásokkal járjanak – mondta. Hangsúlyozta, hogy az a legfontosabb, hogy a konfirmálás idejét a lehető legjobbá tegyük, és hogy mindenki, aki konfirmáló korban van, értesüljön az egyház ajánlatáról. Forrás: NRK

  • Jól indult a november az áramárak szempontjából

    Az augusztusi és szeptemberi rekordok után októberben jócskán csökkentek az áramárak, és ez a mélyrepülés novemberben is folytatódik. Szombaton a három déli régióban 60 øre körül mozog a kilowattóránkénti átlagár. Az ár este 8 órától éjfélig a legalacsonyabb, 45 øre/kilowattóra alatti árakkal. Az áram használatért délután 17 és 18 óra között kell a legtöbbet fizetnünk, 75 ørét kilowattóránként. Fontos kiemelni, hogy a feltüntetett árak tartalmazzák az ÁFA-t, de nem tartalmazzák az adót, a rendszerhasználati díjat és az esetleges felárakat. Forrás: Dagbladet

  • Introvertált személyiséggel nehezebb elhelyezkedni?

    Martine Marthinussen Engen nem érzi igazságosnak, hogy a munka világa leginkább az extrovertált típusú embereknek van kitalálva és egy introvertált típus, mint ő, rendkívül nehezen tud elhelyezkedni. Martine nagyon vágyott arra, hogy kipróbálhassa magát a munkaerőpiacon rengeteg állásjelentkezést elküldött, de folyamatosan csak elutasítást kapott. Az állásinterjúkon minden egyes alkalommal elmondták neki, hogy sajnos nem megfelelő az adott pozíció betöltésére, mert nem "elég energikus", hanem "túl nyugodt". Martine azt mondja, hogy ő egyáltalán nem szégyenlős, csupán introvertált, mint a lakosság egyharmada. Amikor végre sikerült elhelyezkednie egy boltban, némileg erősödött az önbizalma. Öt hónapot dolgozott ott, de folyamatosan jelezték számára, hogy nem lehet az a csendes lány, aki. Úgy látja, hogy pozíciótól és az elvégzendő feladatoktól függetlenül sok munkáltató megköveteli, hogy leendő kollégájuk extrovertált legyen. Martine szerint fontos lenne, hogy a munkáltatók törekedjenek a sokszínűségre és különböző készségekkel, jellemzőkkel és személyiséggel rendelkező kollégákat alkalmazzanak. Martine egyenesen diszkriminatívnak tartja azt a gyakorlatot, hogy valakit nem vesznek fel introvertáltsága miatt. Azt tapasztalta, hogy viszonylag kevés vásárló szereti, ha az üzletek alkalmazottai túlbuzgóak. Amikor a bolti munkát választotta, nem szeretett volna tolakodó lenni a vásárlókkal viszont bármikor szívesen segített nekik, ha szükségük volt rá. Ez volt a stratégiája, amit azonban az üzletvezető nem fogadott jól. Martine szerint az introvertáltság sok szakmában nagy előny, és egyáltalán nem hátrány. Reméli, hogy a jövőben ez még jobban előtérbe fog kerülni, és nekik, introvertáltaknak is ugyanolyan lehetőségeik lesznek, hogy bekerüljenek a munka világába, mint extrovertált társaiknak. Forrás: Bergens Tidende

  • Viszlát Bergenstest

    A Bergenstest évek óta fontos szerepet töltött be a B2-C1 szintű nyelvtudás dokumentálásában, azonban egy korszak most lezárult. Az már viszonylag régóta ismert volt, hogy a bergenstestet megszüntetik, de eredetileg az volt az elképzelés, hogy lesz egy átmeneti időszak, amikor kivezetik a vizsgát, azonban ezt az átmenetet most törölték. Az utolsó rendes írásbeli vizsgát idén szeptember 23-án, az utolsó szóbelit pedig október 28-án és 29-én tartották. Természetesen senkinek nem kell megijedni, hisz a Bergenstestnek eddig is volt és ezután is lesz alternatívája, így aki a jövőben nyelvvizsgázni szeretne annak az úgynevezett Norskprøve vizsgát kell letennie. A Norskprøve-t az egyes kommune-k szervezik, fontos azonban figyelembe venni, hogy a Bergenstesttel ellentétben a Norskprøve-t csak Norvégiában lehet letenni. Norskprøve-re legközelebb január 23-27. között lehet jelentkezni, maga a vizsga március 13-17-e között lesz, az eredményeket pedig április 12-től kapják meg a vizsgázók. A Norskprøve-ről ide kattintva találtok bővebb információkat. Forrás: Bergenstest.com

  • Helikopter-baleset Verdalnál

    A kedden délelőtt történt helikopter-balesetben két overhallai lakos, a 68 éves Roar Henning Stein és a 68 Eline Gaundal Stein vesztette életét. A pilóta is megsérült, őt a St. Olav's kórházba szállították. A verdali helikopter-balesetről a rendőrség 10 óra 42 perckor kapta az első bejelentést, mely szerint a helikopter egy mezőre zuhant, a rendőrség délben erősítette meg a hírt, hogy a helikopter két utasa életét vesztette. A helikopter fedélzetén egy kutya is volt, aki szintén egészségügyi ellátásban részesült. Tor Krogstad, a Midtnorsk Helikopterservice társaság repülési vezetője megerősítette a VG-nek, hogy a lezuhant helikopter, egy Airbus Helicopters As 350 B3, az ő egyik gépük volt. Ez a géptípus mind Norvégiában, mind nyugaton a leginkább elterjed és leggyakrabban használt géptípusok egyike. Az nem ismert, hogy a baleset időpontjában milyenek voltak az időjárási körülmények, de annyi biztos, hogy a baleset utáni órákban, amikor a katasztrófavédelem a helyszínen dolgozott, sűrű köd volt. A baleset időpontjában a helikopter ellenőrizetlen légtérben repült, ezért nem volt kapcsolatban az Avinor légiforgalmi irányítóival. A rendőrség igazságügyi szakértői vizsgálatot indított, és szorosan együttműködik a baleseti helyszínelőkkel, hogy kiderítsék, mi történt. Folyamatosan gyűjtik a balesettel kapcsolatos információkat, ami magában foglalja az időjárással, a helikopter típusával, a tulajdonosi és forgalmi adatokkal kapcsolatos információkat is, de még így is időbe fog telni, mire sikerül kideríteni, hogy mi okozhatta a balesetet. Forrás: VG

  • Nagy hiányzó a Manchester Citynél

    Az október 29-i, Leicester City elleni Premier League-mérkőzését egyik legnagyobb sztárja nélkül fogja megvívni a Manchester City labdarúgócsapata. A manchesteri világoskékek a saját hivatalos honlapjukon erősítették meg a hírt, miszerint Erling Braut Haaland kimarad a címvédő utazó keretéből. Pep Guardiola, a City menedzsere a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy a norvég fenomén lázas betegségből gyógyul, plusz az október 25-i Borussia Dortmund elleni BL-meccsen kisebb sérülést szenvedett az ex-liverpooli középpályás Emre Can becsúszása után. Forrás: NRK

  • Minnesotai siker norvég közreműködéssel

    A Mats Zuccarellót soraiban tudó Minnesota Wild jégkorongcsapata ismét győzni tudott az NHL-ben. A Wild idegenben 4-2-re verte az Ottawa Senators csapatát, ezzel legutóbbi négy meccsükből hármat megnyertek (és a ligaelső Boston Bruins ellen is csak hosszabbításban kaptak ki, ami egy pontot ér). A meccset a hazaiak kezdték jobban, akik Alex DeBrincat góljával előnybe kerültek négy perc játék után. Zuccarello a nyolcadik percben egyenlített emberelőnyből, majd a vezetést is megszerezte a minnesotai csapat, Kirill Kaprizov révén. A második harmadban Ryan Hartman góljával már 3-1-es vendégelőnyt mutatott az eredményjelző. Az utolsó harmad elején Thomas Chabot találatával szépített a Senators, ám egyenlíteni már nem tudtak, és Frederick Gaudreau emberhátrányban lőtt üreskapus góljával kialakult a végeredmény. Ezzel megszakadt az ottawai csapat négy meccses győzelmi sorozata, és elvesztették idei hazai veretlenségüket is. A norvég támadó a mérkőzés után csapata kapusát, a 37 éves veterán Marc-André Fleuryt dicsérte, aki számtalan fontos védést mutatott be. Zucca elmondása szerint Fleury már lassan két évtizede csinálja ezt, szóval ebben semmi meglepő nincs. A norvég balszélső azt is hozzátette, hogy az elmúlt években sokszor játszott ellene (Fleury és Zuccarello 2022 eleje óta csapattársak Minnesotában, előtte Zuccarello a New York Rangers és a Dallas Stars játékosa volt, míg Fleury 2003 és 2017 között a Pittsburgh Penguinst erősítette, ezután volt a Vegas Golden Knights és a Chicago Blackhawks kapusa is). A 35 éves norvég támadó a Senators ellen 19,5 percet játszott, és volt hét kapuralövési kísérlete, amiből egy gólt szerzett. Zuccarello hét meccsen szerzett tizenegy pontjával (5 gól és 6 gólpassz) vezeti a Wild házi pontlistáját, a ligában pedig négyes holtversenyben a hetedik helyen áll, olyan játékosok társaságában, mint Ryan Nugent-Hopkins, Sidney Crosby és Nikita Kucherov. A Minnesota Wild következő meccsére norvég idő szerint október 30-án, hajnali egykor fog sor kerülni, ekkor a Detroit Red Wingshez látogatnak. Forrás: VG

  • Lefse-t találtak a medve gyomrában

    Szeptember 2-án történt, hogy a 150-200 kilós medve felbukkant Snåsaban, és mivel engedélyt kaptak rá (több megölt juh miatt), a vadászok kilőtték. Ezután a megszokott rutin alapján felboncolták az állatot, és ía gyomrában 4,5 kiló lefse-t találtak (ez egy süteményféle vajjal és/vagy fahéjjal - a szerk.) Az állami természetfelügyelet (Statens Naturoppsyn) azt gyanítja, hogy az édességgel akarták olyan területre csábítani a medvét, ahol engedélyezik az állatok csapdába ejtését kár esetén. -Ez nagyon szerencsétlen helyzet, mert nem elég, hogy olyan helyre csábítják a medvét, ahova magától nem biztos, hogy menne, hanem több medvét is maga után vonzhat - mondta Veronica Sahlén a Statens Naturoppsyntől. Sahlén szerint ezért egyértelműen csaliról van szó, mert 4,5 kilónál nem arról beszélünk, hogy valaki eldobott például egy fahéjas csigát az erdőben. Ezért feljelentést tett a rendőrségnél, erre egy 2020-ban hozott törvény alapján volt módja. A Vadásztársaság vezetője, Kåre Johannes Selliås azonban tagadja, hogy csalit használnak az állatok elejtéséhez, de a feljelentés után már nem tudott az NRK kapcsolatba lépni velük. Forrás: NRK

  • Hatalmas nyereség az Equinornál

    Rekordméretű nyereséggel zárta a harmadik negyedévét az Equinor. Az elmúlt időszak magas olaj- és gázárai nagyban hozzájárultak a 249 milliárd korona összegű adózás előtti eredményhez, ami 24,3 milliárd dollárnak felel meg. A tavalyi év azonos időszakában csak 9,77 milliárd dollár eredménnyel zárt a cég. A rendkívüli eredmények miatt a befizetett adó összege is rekordméretű: 174 milliárd korona. A részvényesek is örülhetnek a kedvező gazdasági környezetnek, ugyanis 6,5 milliárd extra osztalékot fog kiosztani a cég a tulajdonosai között. Forrás: E24

  • Szabadlábra helyeztek néhány oroszt

    Az elmúlt két hétben már 6 orosz állampolgárt engedtek ki a börtönből, akiket azért vettek őrizetbe, mert illegálisan készítettek fényképeket. Utoljára egy házaspár került szabadlábra, akik egy NATO kikötő közelében készítettek fotókat. A lofoteni bíróság döntése szerint a fényképek olyan nagy távolságból készültek, hogy nem szolgálnak több információval, mint egy Google térkép. Az elmúlt időszakban összesen 11 állampolgárt tartóztattak le illegális fotózás miatt, akik közül 10 orosz állampolgár. A múlt héten három férfi és egy nő került előzetes letartóztatásba Mosjøenben, róluk is bebizonyosodott, hogy csak turisták voltak. A norvégiai orosz nagykövetség szerint a letartóztatások arra engednek következtetni, hogy a norvég rendőrség “üldözi” az orosz állampolgárokat. A Barents Observer független hírügynökség szerkesztője, Thomas Nilsen szerint nem szokatlan, hogy az oroszok Észak-Norvégiában nyaralnak. Ugyanakkor nem elhanyagolható a tény, hogy vannak olyanok, akik kritikus infrastruktúra feltérképezésével foglalkoznak, és azt teszik, amiben Oroszország a legjobb: bizonytalanságot, nyugtalanságot és félelmet keltenek a lakosság és a norvég hatóságok körében. Arne O. Holm norvég újságíró és a High North News szerkesztője szerint a letartóztatások nem feltétlenül jelzik a bűnözés növekedését, hanem annak a jele, hogy Norvégia megemelte a biztonsági szintet és jobban vigyáz a létesítményeire. Forrás: NRK

  • Norvégia növeli az UNESCO-nak nyújtott anyagi támogatást

    Norvégia új megállapodást kötött az UNESCO-val, amely szerint 200 millió koronával fogják támogatni a véleménynyilvánítás szabadságát és a kulturális jogokat. - Az újságírók és a kulturális területeken dolgozók védelme a munkájukban rendkívül fontos egy olyan időszakban, amikor a szólásszabadság és a kulturális jogok sok országban nem érvényesülnek – mondta Anniken Huitfeldt külügyminiszter. Az új megállapodás magában foglalja a norvég önkéntes tevékenységet több UNESCO programban, és anyagi támogatást a kultúra, kommunikáció és információ területén a 2022 és 2025 közötti időszakban. - Az Egyesült Nemzetek napján az UNESCO és Norvégia egy új, négy évre szóló megállapodást kötött. Köszönettel tartozom Norvégiának a támogatásért, amelyre most nagyobb szükség van, mint valaha annak érdekében, hogy biztosítsuk a békét és az emberi jogokat a világban a kulturális örökségünkön, a művészi szabadságon, a szólásszabadságon és az újságírók biztonságán keresztül - mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. Az UNESCO kulcsfontosságú szerepet játszik az újságírók ellen irányuló támadások dokumentálásában és megelőzésében. A Norvégiából származó anyagi támogatást az utóbbi években többek között arra fordították, hogy jogi képzést nyújtsanak 150 országban, az újságírók jogi védelmének megerősítése érdekében. Norvégia aktívan támogatta az UNESCO erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elősegítsék a sajtószabadságot és a művészi szabadságot. Az újságírók és a művészek gyakran ugyanolyan fenyegetéseknek és támadásoknak vannak kitéve. A digitális technológia fejlődése ahhoz vezetett, hogy megnövekedett a digitális támadások száma és a cenzúra. A Világörökségi Bizottság célja a világ legfontosabb kulturális és természeti örökségeinek védelme. Norvégia éveken át támogatta a Világörökségi Alapot, hogy segítsék az afrikai értékek fenntartását. A természeti örökség különösen kiszolgáltatott, így kiemelt figyelmet kap. Norvégia folytatni fogja rőfeszítéseit a négy éves program idején is. Forrás: Regjeringen

  • Norvégia lejjebb került az átlagmagassági listán

    Az eddigi legnagyobb, 200 országra kiterjedő felmérés térképezte fel a magasság és a BMI alakulását. Különböző országokból származó kutatók népes csoportja elemezte az elmúlt három-négy évtizedben, a világ 200 országában, 65 millió fiatal körében felvett testmagasság- és testtömegindex (BMI) adatokat. Az adatgyűjtés célja az, hogy összehasonlítsák az 5 és 19 év közötti gyerekek fejlettségét a különböző országokban. A gyermek- és serdülőkorban mért testmagasság és BMI sokat elárulhat a táplálkozásról és a növekedési környezetről, valamint a későbbiekben várható egészségi állapotról is. Az alacsony testmagasság és a magassághoz viszonyított nagyon alacsony súly a rossz iskolai eredmények, valamint a betegségek és a korai halálozás nagyobb kockázatával jár. Másrészt a magas BMI - azaz a túlsúly és az elhízás – is összefüggésbe hozható különféle betegségekkel és a korai elhalálozással. A felmérés eredményei szerint a fiatalok 1985 és 2019 között az országok túlnyomó többségében magasabbak lettek. Ez minden korosztályra vonatkozik 5 és 19 év között, viszont óriásiak a különbségek az egyes országok között. Kínában a 19 éves fiúk elképesztően sokkal, 8 cm-el, a lányok pedig több, mint 6 cm-el voltak magasabbak 2019-ben, mint 1985-ben. A dél-koreai és szaúd-arábiai fiatalok hasonló fejlődésen mentek keresztül, az új-zélandi fiúk viszont néhány millimétert zsugorodtak ugyanebben az időszakban. Norvégiában a lányok 0,5 cm-el, a fiúk majdnem 1 cm-el nőttek. Európa sok más országához képest ez meglehetősen kevés, és nem elég ahhoz, hogy az átlagmagassági listák legtetején maradjon az ország. A norvég fiúk a 8. helyről a 17. helyre estek vissza 1985 óta. A norvég lányok is visszaestek a listán, a 11. helyről a 24. helyre. Pozitívum, hogy a felmérésben szereplő 200 nemzet közül szinte mindegyikben csökkent a kórosan sovány emberek száma, viszont a túlsúlyosak és elhízottak száma sajnos nőtt. A norvég fiatalok BMI-je meglehetősen kis mértékben emelkedett sok más országhoz képest. A norvég lányok a 68., a fiúk a 126. helyen állnak a legmagasabb BMI listáján. Forrás: Forskning

  • Haaland új szerepben

    Még október 22-én, szombaton a Manchester City simán 3-1-re verte hazai pályán a Brighton csapatát az angol labdarúgó-bajnokságban. Erling Haaland két góllal járult hozzá a City sikeréhez, ezzel 15 meccsen 22 találatnál jár, ami egészen lenyűgözőnek számít. Egyik gólját ráadásul tizenegyesből szerezte, ezzel együtt kettőből kettő értékesített büntetőnél tart idén a norvég gólgyáros. A Manchester Evening News leszögezte, hogy Haaland kivívta magának házon belül az egyes számú tizenegyeslövő szerepét. Mindezt azután, hogy nemrégiben a csapat eddigi legfőbb ítéletvégrehajtója, Riyad Mahrez az F.C. København elleni október 11-i Bajnokok Ligája-meccsen a tizenegyespontról nem tudott a koppenhágai kapuba betalálni (maga a meccs 0-0 lett). A Manchester Evening News szerint az algériai középpályás gyengécske próbálkozása után megkérdőjelezhetetlen, hogy Haaland is ki fogja venni a részét a büntetők értékesítéséből. A Transfermarkt statisztikája szerint Haaland eddigi pályafutása során 28 tizenegyest lőtt be, és csak kettőt hagyott ki, mindkettőt a Dortmund játékosaként a 2020/21-es szezonban.UPDATE: Mahrez október 25-én a Borussia Dortmund ellen is büntetőt hibázott, ez a meccs is 0-0-ra végződött (Haaland ekkor már nem volt a pályán, félidőben lecserélték). Forrá: Dagbladet

  • Eljegyezték Stein Erik Hagent, Norvégia egyik leggazdagabb üzletemberét

    Erik Hagen 66 éves norvég üzletember, aki leginkább arról ismert, hogy éveken keresztül a Rimi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa volt, 2006 óta pedig az Orkla elnöke és többségi tulajdonosa. A Kapital szerint Hagen Norvégia kilencedik leggazdagabb embere, vagyonát 2021-ben 33 milliárd koronára becsülték. Hagen párja, a 27 éves Bendik Skinningsrud a krakkói orvosi egyetemen tanult, innen kapta a "doktor" becenevet. Facebook-profilja szerint a Sykehuset Østfold szakorvosa. Hagen azt mondta a VG-nek, hogy a családtól túlnyomórészt pozitív visszajelzést kaptak. A gyerekei nagyon meglepődtek, de a fia, Carl Erik csupán annyit mondott: "Csak igent kell mondanod". Hagen volt felesége, Mamma Nina - aki egyben Hagen legjobb barátja is - szintén áldását adta, valamint lányának is az apja boldogsága a legfontosabb, nem beszélve arról, hogy Hagen unokái is imádják a “doktort”. Az esküvő egyelőre nincs tervben, de Hagen szerint az ember sokáig járhat jegyben. A pár ugyan már két éve együtt él, a VG újságírójában mégis felvetődött a kérdés, hogy nem okoz-e gondot a szerelmesek között lévő 39 évnyi korkülönbség? Az újságírói kérdésre Hagen csak annyit mondott, hogy ez senkit nem érdekel. Nagyon élvezik egymás társaságát, számukra ez a legfontosabb. A kor csak egy szám. Forrás: MSN

  • Újabb lendületet kaptak a kolumbiai békefolyamatok

    Anniken Huitfeldt Kolumbiába látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot a békéért folytatott munkában. Az első lépés a békefolyamatokban az, hogy beiktatták Kolumbia új elnökét, Gustavo Petrot. A legnagyobb kihívást a kormány és a gerillacsoportok közötti béketárgyalások jelentik. Norvégia már 2016-ban segített az országnak elindítatni a párbeszédet a felek között. Huitfeldt a tervek szerint találkozik Francia Márquez alelnökkel, Alvaro Leyva külügyminiszterrel, Susana Muhamad környezetvédelmi miniszterrel és az egykori gerillacsoport képviselőivel is Bogotában. A norvég külügyminiszter látogatása során a kolumbiai kormány megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervének kidolgozását, amely azt biztosítja, hogy a nők részt vehessenek a békefolyamatokkal kapcsolatos munkában. Forrás: Regjeringen

  • Hulladékgazdálkodás Oslóban

    Oslo Hulladékgazdálkodási Főosztálya kb. 700 alkalmazottat foglalkoztat és feladata a hulladék begyűjtése és kezelése a fővárosban. A cég rendelkezik egypár nagyobb hulladékudvarral (Haraldrud, Smestad, Grønmo, Grefsen, Ryen és Bygdøy) és számos mini, illetve mobil hulladékátvevő hellyel is. Hozzájuk tartozik a Haraldrud és a Klemetsrud égető is, az ott található optikai válogatórendszerekkel együtt. Fogalmak tisztázása A szemét (søppel) az már nem használható újra, és ezért főleg az égetőben vagy a szeméttelepen végzi, de a hulladék (avfall) még tartalmaz újrahasználható, vagy újrahasznosítható anyagokat. A szelektív gyűjtés feltétele, hogy otthon különválasztjuk a hasznosítható hulladékokat. Hulladékpiramis A hulladékpiramis alapján a helyes sorrend: Hulladék megelőzése, csökkentése Újrafelhasználás Anyagában történő újrahasznosítás Égetés Lerakás Újrafelhasználás Újrafelhasználás (ombruk vagy gjenbruk) az, amikor a terméket ugyanolyan formában használjuk újra. A hulladékudvarokban a lakos le tudja adni a feleslegessé vált tárgyait, például gyerekjátékokat, síléceket, könyveket, poharakat, edényeket, vasalót, kisebb bútorokat vagy használható ruházati textilt is. A Haraldrud hulladékudvarban szépséghibás, de még használható bútorokat, építési anyagokat is átveszünk. Ezeket a termékeket egy másik lakos aztán hazaviszi és szívesen használja újra. Ilyen termékek pár koronáért megvehetőek a központi Haraldrud hulladékudvarnál található újrafelhasználási sátorban (ombrukstelt), amely kedden és csütörtökön 14-18.30 között és szombaton pedig 12-16 között van nyitva. Cím: Haraldrudveien 20, 0581 Oslo. Részletesebb információt a sátorról itt találhattok >>> Anyagában történő újrahasznosítás Az anyagában történő újrahasznosítás (materialgjenvinning) azt jelenti, hogy a terméket fizikai, kémiai vagy biológiai átalakítás során használjuk újra. Ide tartozik például amikor a műanyagot beolvasztják és újra műanyag lesz, vagy az összegyűjtött papírból mosás, préselés után újra papír lesz. Azért is szükséges szelektíven gyűjteni a hulladékot, hogy könnyebben lehessen újrahasználni. A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítható, tehát nem kell a nyersanyagokat kitermelni azért, hogy újat állítsunk elő. Anyagilag is előnyt jelent a szelektív gyűjtés, mert olcsóbb a régi terméket újrahasznosítani, mint újat előállítani. Az újrahasznosítás tehát egyaránt kedvező a környezetnek, miközben mi pedig pénzt spórolunk vele. Kerti hulladékok – komposztálás A komposztálás is az anyagában történő újrahasznosításhoz tartozik. A lakos ingyen leadhatja a kerti hulladékát, fanyesedékét a nagyobb hulladékudvarokban, ráadásul Bygdøy hulladékudvar kizárólag csak kerti hulladékokkal foglalkozik. Ezt mi felaprítjuk, feldolgozzuk és különböző komposztot vagy virágföldet készítünk belőle, amik a nagyobb hulladékudvarokban megvásárolhatóak. 2021. március 1-től áruljuk a TigerMark nevű komposztot, amit komposztgiliszták segítségével állítunk elő. Az eddigi termékünkben volt tőzeg, de azt már nem alkalmazzuk. Ennek az oka, hogy a tőzeget környezetvédelmi okok miatt már nem szabad kivenni a mocsárból, mert akkor CO2 és metán szabadul fel. Ezt ezért elkerüljük és a giliszták segítségével állítunk elő új talajt. A komposztról részletesebb információ itt található >>> A szelektív gyűjtés A szelektív gyűjtés (kildesortering) szükséges ahhoz, hogy a hulladékot anyagában tudjuk újrahasznosítani. A hulladék már azonnal különválogatásra kerül a hulladék keletkezésének a helyén, tehát a lakásban vagy a konyhában. A hulladék külön gyűjtésére a lila és a zöld zacskókat használjuk, amelyek a boltokból ingyen elvihetőek. Norvégiában két fajta módon tudjuk begyűjteni a hulladékot: házhoz menő gyűjtés során (henteordning): amikor a kukás kocsi elmegy a házhoz és begyűjti a kukákat beszállításon keresztül (bringeordning): amikor a lakos beviszi a gyűjtőpontokra vagy a hulladékudvarba a hulladékot. ​ Henteordning Osloban a szelektív gyűjtés során a lila (régebben kék) zacskóba gyűjtjük a műanyagot, a zöld zacskóba gyűjtjük az ételhulladékot, és az egyéb (pl. fehér áruházi) zacskóba pedig a vegyes hulladékot (ez a szemét). Ezen kívül a papírt is külön konténerben gyűjtjük. a kukás ezt külön járat során gyűjti be, és elszállítja további feldolgozásra. A vegyes hulladékos kuka tehát tartalmaz lila (régebben kék) zacskót és zöld zacskót, valamint egyéb (főleg fehér áruházi) zacskót. A lila és zöld zacskót ezután az égetőben optikai válogatóval szín szerint különválasztják, és a tartalma újrafeldolgozásra kerül. A műanyagból újra műanyagot készítenek, az ételhulladékból pedig biodízelt és bio műtrágyát állítanak elő. Ebben a kukában van még a fehér zacskó is (restavfall), ami az optikai válogatásnál nem kerül kiválasztásra, hanem az égetőbe kerül. Bringeordning A beszállítás során a lakos a feleslegessé vált termékét elviszi a hulladékudvarba vagy a gyűjtőpontokra. A hulladékudvarokban átveszünk többek között papír-, fém-, fa- (impregnált fa is), elektromos és elektronikai hulladékot, mosógépet, vasalóz, kerti hulladékot, talajt, követ, betont, gipszet, nagyobb műanyag termékeket, porcelánt, nagyon sokfajta veszélyes hulladékot, autógumit, textilt, konyhai edényeket, képkereteket, üveget, gyerekjátékokat, régi lemezeket, matracot és egyéb hulladékot. Érdemes leadás előtt a weboldalon megnézni vagy odatelefonálni, hogy melyik hulladékudvar pontosan mit vesz át, mert a kisebbek (Grefsen, Ryen) nem vesznek át mindent. Ide sorolható még az utcán található gyűjtőpont is, ahol az üveg és fém, illetve mellette a textil hulladék számára van külön gyűjtő konténer. Betétdíj Nagyon fontos megemlíteni, hogy Norvégiában már régóta működik a betétdíjrendszer, amelyet az Infinitum cég menedzsel. Az italtermékek üres műanyag- és fémdoboz csomagolása visszaváltható az élelmiszerboltokban elhelyezett Tomra automatákban. Amikor a lakos a palackokat bedobja az automatába, akkor pénzt kaphat érte: ha 0,5 liter alatti a palack (doboz), akkor 2 koronát, ha pedig 0,5 liter feletti, akkor 3 koronát. Azt is lehet választani, hogy a lakos a Vöröskeresztnek adja a visszajáró összeget. A visszakapott pénzt nem is kell levásárolni, hanem a lakos hazaviheti. A betétdíjrendszer működik egyébként többek között a nyomtatópatronokra és a kisebb hajókra is. Haraldrud hulladékudvar optikai válogató, ahol nyílt napokra (Avfallssafari) is lehet jelentkezni, ahol a lakosok számára bemutatják a különböző létesítményeket. ​ Hulladékgazdálkodási Főosztályról bővebb információt itt találhattok >>> Szerző: Dienes Tamás, fagarbeider

  • Egyre többen betegednek meg, de ennek nem a vakcina az oka

    Egyre több ember kerül a sürgősségi osztályokra, és Norvégiában nő a halálozási arány. - Nincs ok arra, hogy ezért a koronavakcinát okoljuk – mondja Espen Rostrup Nakstad egészségügyi igazgatóhelyettes. A norvégiai kórházak sürgősségi osztályait próbára teszi a megnövekedett betegszám miatt kialakult nyugtalanító és megmagyarázhatatlan helyzet, amelyről az NRK is beszámolt. A hír sokakat elgondolkodtatott, és többekben felvetődött, hogy vajon a korona elleni oltás lehet-e az oka annak, hogy ilyen sokan betegednek meg idén. Mind a közösségi médiában, mind az NRK-nak küldött üzenetek szerint sokan kételkednek abban, hogy a vakcina valóban biztonságos-e. – Idén 4 %-kal nőtt a sürgősségi ellátásba kerülők száma 2019-hez képest. Ez eltérően oszlik meg. Észak-Norvégiában és Közép-Norvégiában szinte nincs növekedés. Ha az oltás lenne a magyarázat, akkor országszerte növekedést tapasztalnánk – mondja Nakstad, aki a megnövekedett betegszámot a populáció változásával is magyarázza. - Talán leginkább azzal függ össze, hogy többen lettünk. A népességnövekedés Délkelet-Norvégiában volt a legnagyobb, és ott látjuk a legtöbb betegfelvételt is. Ráadásul egyre többen öregszünk. – mondja Nakstad. - Teljesen felmenthető-e az oltás és az általa okozott mellékhatások ebben az összefüggésben? - A vakcinák esetleges mellékhatásait országonként is figyelemmel kísérik. Eddig nem jegyeztek fel többlethalálozást, de láttunk néhány enyhe mellékhatást, amelyek várhatóak voltak. Ezt még több évig nyomonkövetik majd - mondja Nakstad. Az Népegészségügyi Intézet (FHI) sem talál összefüggést a megnövekedett kórházi betegszám és az oltás között. - Az egészségügyi dolgozók kötelesek jelenteni az FHI-nek a súlyos, feltehetően oltáshoz köthető eseteket. Ezeknek a jelentéseknek a száma csökkent, és 2022 márciusa óta folyamatosan alacsony szinten maradt. Havonta tíznél kevesebb esetet jelentettek mellékhatásokról a kórházba kerültek körében – mondja Are Stuwitz Berg, az FHI osztályvezetője, aki szerint az emlékeztető dózisok, illetve az új vakcinaváltozatok után sem nőtt a mellékhatások száma. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai a halálozások számának drámai növekedését mutatják Norvégiában 2022-ben. Idén eddig 3250-rel több halálesetet regisztráltak, mint 2019 azonos időszakában, ami 10 % feletti emelkedést jelent. Nakstad szerint ennek természetes magyarázata is van. - Norvégiában összesen több, mint 4000 koronavírus-halálozást regisztráltak. Ezek közül sok már ebben az évben történt, és ez hatással van a számokra. 2020-ban és 2021-ben a világjárvány egyes szakaszaiban a megszokottnál is kisebb volt a halálozások száma. – Azok, akiket két éve még nem érintett a járvány, megöregedtek, így kiszolgáltatottabbak lettek – mondja. Az FHI adatai szerint eddig 4208 ember vesztette életét a koronavírus következtében. A legtöbb közülük 80 év felettiek, és 60 %-uk idősek otthonában élt. Forrás: NRK

  • Megállapodás Norvégia és Oroszország között

    Digitális tárgyalások során Norvégia és Oroszország megállapodott a 2023-ra szóló halászati kvótákról. Ez Norvégia legfontosabb és legnagyobb kétoldalú halászati megállapodása. Bjørnar Skjæran halászati és óceánügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodás hosszú távú és fenntartható tengergazdálkodást biztosít az északi területeken, és gondoskodik a világ legnagyobb tőkehalállományáról. Az északkeleti sarkvidéki tőkehalra vonatkozó teljes kvótát 2023-ra 566 784 tonnában határozták meg, ami 20%-kal kevesebb az idei kvótához képest. A teljes tőkehalkvótát a korábbi évekhez hasonlóan osztják el Norvégia, Oroszország és harmadik országok között. Norvégia kvótája 2023-ra 260 782 tonna lesz. Norvégia és Oroszország között régóta fennálló és kiterjedt kutatási együttműködés folyik a Barents-tenger élő tengeri erőforrásairól és ökoszisztémájáról, és a felek megállapodtak egy 2023-ra szóló közös norvég-orosz kutatási programban. Norvégia kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és ellenőrzi a szankciós előírások betartását, ugyanakkor szorgalmazza a fenntartható halászati gazdálkodást. Az orosz fél bejelentette, hogy a 2023-as halászati megállapodást felfüggeszthetik, ha további szigorításokat vezetnek be az orosz halászhajókra. Forrás: Regjeringen

  • Világító karácsonyi dekoráció kicsit másképp

    Harstad világító karácsonyi lova beszédtéma lett a város lakosainak körében. Viszont nem azért, mert egy ló. A Harstad sentrum AS ügyvezető igazgatója, Linn Karoliussen Hvattum azon elmélkedett, hogy vajon a világ különböző részein az emberek máshogy tekintenek-e a lovakra. Az egész történet kiindulópontja, hogy Harstadban úgy döntöttek, hogy idén nem Mikulást és rénszarvast rendeltek a város utcáinak megvilágítására, hanem egy lovat. Hvattum legnagyobb meglepetésére azonban a ló helyett - amit megrendeltek és kifizettek, sőt még a csomagoláson is az szerepelt, hogy egy ló van benne – egy kengurut tartalmazott a csomag. Igen, egy kengurut. A karácsonyi kenguru több, mint 2 méter magas, és jól látható, illetve rendeltetésének (a város utcáinak megvilágítása) is tökéletesen eleget tesz. Az NRK oldalán közzétett szavazás szerint majdnem 28 ezer ember 71 százaléka mókásnak találta a kenguruszobrot, 5 százaléka elutasító volt a szokatlan karácsonyi díszítéssel szemben, a maradék 24%-ot meg egyáltalán nem izgatja. A 21 ezres városban szinte azonnal beszédtéma, és komoly látványosság lett a kenguruszobor, amit szívesen fényképeznek az emberek. Sőt még nevet is kapott, a világító díszt Ken-Guru néven ismerheti meg a nagyvilág és Norvégia. Forrás: NRK

  • A Nortura is jelentős változtatásokra kényszerül

    A Nortura konszern - amelyet “a gazdák társaságának” is hívnak és legfőbb terméke a hús és a tojás - 72 milliós veszteséggel zárta a május-augusztusi negyedévet, így nagyobb változtatásokra kényszerül. Ez az összeg 433 millióval kevesebb a tavalyi ugyanezen negyedévnél, amikor is bőven nyereséges volt a vállalat. Ennek a veszteségnek nagy részét teszi az áramár növekedése, ami extra 96 millióba került, illetve a bolti eladások is csökkentek 9%-kal, és hiába növekedett pl. az éttermi értékesítés, nem tudta teljes mértékben kompenzálni a csökkenést. A Nortura a hiteltörlesztéseit sem tudja teljesíteni, és már az alkalmazottak állásának felfüggesztéséről is beszélt korábban. Ezért is készült most egy intézkedési csomag, ami szerint elképzelhető néhány üzem bezárása, illetve a cég tevékenységi körének más területre költöztetése. Tisztában vannak azzal, hogy egy esetleges költözés befolyásolná a munkavállalók helyzetét is. A konszern vezető szakszervezeti megbízottja, Kenneth Johansen bízik az állami segítségben, de mostanáig az üzleti élet szereplőinél az áramár támogatási plafon 3,5 millió korona volt, és a Nortura esetében tízmiliókról van szó. Forrás: E24

  • Egyre több ukrán talál munkát Norvégiában

    A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint több mint 6 ezer ukrán dolgozik Norvégiában. Február óta összesen 30 ezer ukrán menekült érkezett az országba, akik közül már legalább 2 ezren rendelkeznek fizetett munkával. Forrás: ABC Nyheter

  • Szurkolói vita Norvégiában

    Tore Hansen, a Liverpool labdarúgócsapatának norvég szurkolói klubjának ügyvezető igazgatója azon az állásponton van, hogy a Scandinavian True Blue-nak (a Manchester City norvég rajongói klubjának újsága) bocsánatot kellene kérnie egyik írásukért. A cikkben többek között olyan állítások szerepelnek, mint: „Ennek egy pozitívuma van, mégpedig az, hogy nem futottunk össze a Liverpool szurkolóival Párizsban. Busz- és számlálógép-támadók, elpusztítanak mindent, ami az ő szurkolóiké, ráadásul azt is, ami az ellenfelük szurkolóié. Senki nem mesélt nekik Heyselről, csak Hillsborough számít? Nem lenne lehetséges a másikat is tiszteletben tartani? Néha valaki a médiában megpróbálja elbagatellizálni a szurkolók felelősségét, legalábbis az a része a médiának, amelyik a Liverpool pártján áll.” (Kontextus: még a 21/22-es BL-szezonban a Manchester City az elődöntőben a Real Madrid ellenében kiesett, így Párizsban Real Madrid-Liverpool mérkőzést rendeztek, ami 37 perc késéssel kezdődött, miután a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie a jegy nélkül érkező szurkolók ellen. Az angol és a nemzetközi sportsajtó jó szokásához híven a Liverpool szurkolóit akarta a balhé kizárólagos felelősévé megtenni, ám szerencsére nem jártak sikerrel.) A Scandinavian True Blue hasábjain megjelenő írást az a Tor Sønsteby jegyzi, aki évek óta a Manchester City norvég rajongói klubjának vezetője. Tore Hansen a Twitteren meglehetősen felháborodottan reagált a cikkre, amit az egyik ismerőse küldött el neki. Per Arne Rennestraum, a Scandinavian True Blue szerkesztője szerint ez az írás közvetlenül a BL-döntő után jelent, amikor még úgy nézett ki, hogy egyedül a Liverpool szurkolói felelősek a kialakult helyzetért. Tudomása szerint ezt az értesülést azóta sem cáfolta meg senki. Rennestraum azt is hozzátette, hogy a lap ironikus, vicces hangvételű sokszor, ám a csapatokat sújtó tragédiákat komolyan veszik, és nem űznek gúnyt belőlük. (Megjegyzések: Heysel-tragédia: Az 1985-ös BEK-döntőt a rendkívül rossz állapotban lévő Heysel-stadionban rendezték meg, ahol a szervezők elkövették azt az amatőr hibát, hogy a Liverpool szurkolóit egy, részben a Juventus szurkolói által benépesített szektor mellett helyezték el. A Liverpool huligánjai megkergették a nézőtéren a Juventus szurkolóit, akiket egy téglafalhoz szorítottak, ami rájuk omlott. A tragédiában 39, többségében olasz szurkoló vesztette életét. Mindenki a Liverpool-szurkolókat tette meg kizárólagos felelősnek, a szervezőket soha nem vonták felelősségre a kialakult helyzetért.Hillsborough-tragédia: 1989 április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezték meg az FA-kupa elődöntőjét, ahol a Liverpool és a Nottingham Forest csapott össze. A szervezők itt azt a hibát követték el, hogy ráeresztettek több ezer Liverpool-szurkolót a már így is túlzsúfolt szektorokra, ahol szintén a Vörösök szurkolói tartózkodtak. Ennek következtében számtalan rajongó megfulladt, míg másokat agyontapostak. A tragédiában összesen 97-en vesztették életüket. Két napra rá a legnagyobb példányszámmal rendelkező bulvárújság, a The Sun a Liverpool szurkolóit durván legjárató és gyalázó vezércikket közölt le, amiben kizárólag a nézőket tette felelőssé a szervezők helyett. Emellett olyan állításokat írtak le, miszerint a Liverpool szurkolói halott szurkolótársaikat fosztogatták, illetve a helyszínen lévő mentősöket és rendőröket zaklattak. Ebből semmi sem volt igaz, de a mai napig csomóan vannak, különösen Manchesterben, akik a Liverpool szurkolóit gyilkosoknak nevező dalokat énekelnek. A szervezők és a rendezvényt biztosító rendőrök ellen ugyan indult eljárás, ám furcsa módon senki nem találtak bűnösnek 97 szurkoló halálában. Az volt a célom, hogy megmagyarázzam, miért veszi személyes sértésnek a Liverpool-szurkolók jelentős része azt, hogy valaki Hillsborough-n gúnyolódik.) Forrás: Aftenposten

  • Díj a számi nyelv kutatásáért

    A király Aage Agnar Solbakk történésznek adta át a számi nyelv kutatásáért járó díjat. - Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a díjat – mondta a nyertes. A díjat az idei nemzetközi számi nyelv hete megnyitóján adták át, amelyet Snåsaban, Trøndelagban rendeztek. Ez volt az első alkalom, hogy V. Harald király hivatalos látogatást tett Snåsaban. - Aage évek óta foglalkozik a számi nyelvvel a hagyományos tudás átadásán és szakkönyvek kiadásán keresztüll. A tudást számi nyelven akarja átadni a számi közösségnek – írta a Sameting (számi parlament) tanácsa. Solbakk részt vett több, mint 200 könyv és tudományos cikk publikálásában, többnyire északi számi nyelven. Foglalkozása szerint történész, és írt az írásbeli számi nyelv történetéről is. A király többek között jelen volt egy új, dél-számi gyerekkönyv kiadásánál is, amely a „Gånka – Kongen” címet viseli, és amelyet Tora Marie Norbeg írt. A könyvet Ole Henrik Lifjell művész politikus fordította le dél-számi nyelvre. A számi nyelveket Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban beszélik. Norvégiában a számi nyelvek közül hármat használnak: az észak-számit, a lulei számit és a dél-számit. A lulei számi és a dél-számi különösen veszélyeztetett nyelvnek számít. Az utóbbi években keményen dolgoztak azért, hogy megerősítsék ezeket a nyelveket. A számi nyelv hetét azért vezették be, hogy az egész társadalom jobban megismerhesse a számi nyelveket. Először 2019-ben rendezték meg, a Sameting kezdeményezésére. Forrás: NRK

  • Minden tizedik norvég szegénynek számít

    A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint a norvégok 11 százaléka tartósan alacsony jövedelmű háztartásban él, ami azt jelenti, hogy minden tizedik norvég szegénynek számít. 2020-ban a mediánjövedelem adózás után 402 ezer korona volt, és ennek 60 százalékát, 241 ezer koronát határoztak meg a szegénységi küszöb számítására. Forrás: ABC Nyheter

  • Újabb lendületet kaptak a kolumbiai békefolyamatok

    Anniken Huitfeldt Kolumbiába látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az országot a békéért folytatott munkában. Az első lépés a békefolyamatokban az, hogy beiktatták Kolumbia új elnökét, Gustavo Petrot. A legnagyobb kihívást a kormány és a gerillacsoportok közötti béketárgyalások jelentik. Norvégia már 2016-ban segített az országnak elindítatni a párbeszédet a felek között. Huitfeldt a tervek szerint találkozik Francia Márquez alelnökkel, Alvaro Leyva külügyminiszterrel, Susana Muhamad környezetvédelmi miniszterrel és az egykori gerillacsoport képviselőivel is Bogotában. A norvég külügyminiszter látogatása során a kolumbiai kormány megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervének kidolgozását, amely azt biztosítja, hogy a nők részt vehessenek a békefolyamatokkal kapcsolatos munkában. Forrás: Regjeringen

  • A diákok tüntetnek a tandíj bevezetése ellen

    Több egyetemi városban tüntetést szerveztek a diákok szerdán a 2023. évi állami költségvetés ellen. Azt szeretnék, hogy a tandíj fizetésére tett javaslatot elutasítsák, és növeljék a diákoknak járó anyagi támogatást. A 34 éves Onwudiwe Anthony Chisom tanárként dolgozott Nigériában, és az ott keresett pénzét félretette, hogy Norvégiában tanulhasson. De ez nem volt elég, és el kellett adnia az édesapjától örökölt ingatlant is. Úgy gondolja, hogy a kormány azon javaslata, hogy bevezessék a tandíjat a külföldi hallgatók számára, helytelen lenne. A 2023-as állami költségvetésben azt a javaslatot tette a kormány, hogy a nem EU/EGT országokból vagy Svájcból érkező diákoknak fizetniük kelljen azért, hogy Norvégiában tanulhassanak. A kormány azt szeretné, hogy a tandíjak összege fedezze a képzési intézmények kiadásait. Egy építőmérnök hallgatónak az NTNU-n például egy évben 175 000 koronát kéne fizetnie. Egy csoport diák összegyűlt az OsloMet előtt is. Egyikuk a nigériai Innocent Nwazuloke. - Az emberek azért jönnek ide Afrikából és Ázsiából, hogy megváltoztassák az életüket Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tandíjat fizessenek. Ez nagy problémát jelenthet a külföldi diákoknak, és úgy gondolom, a kormánynak újra kéne értékelnie a javaslatot - mondta. A Norvég Diákszervezet (Norsk Studentorganisasjon, NSO) is támogatja a demonstrációt. - Fontos számunkra, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségei legyenek a felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez már régóta fontos elv a norvég oktatásban. A kormány javaslata megingatta ezt az elvet – mondta a szervezet vezetője, Maika Marie Godal Dam. Az NSO úgy véli, a diákoknak járó támogatás túl alacsony, és még alacsonyabbnak tűnik a jelenlegi magas árakat tekintve. Az SV sem támogatja a javaslatot. - A felsőoktatásnak ingyenesnek kell lennie Norvégiában, a külföldi hallgatók számára is – írták. Az Arbeiderpartiet és a Sentralpartiet javaslatát csak akkor fogadják el, ha az SV is beleegyezik. A 2023. évi állami költségvetés még nem végleges, és feszülten várjuk, hogy a kormány mely javaslatai nem kapják meg a többségi támogatást. Forrás: VG

  • Újabb drónriadó

    Október 27-én este Andøya repülőterének légi forgalmát drónriadó miatt leállították. A nyomozás időtartama alatt egy Widerøe járat nem szállhatott fel a menetrend szerint. A keresés során nem találták meg a drónt. Forrás: ABC Nyheter

  • Ingrid Alexandra elődöntős

    Ingrid Alexandra a legjobb négy közé jutott az országos junior szörfbajnokságban, Jærenben. Mette-Marit koronahercegnő a tengerparton izgulta végig lánya hullámokkal vívott csatáját. Ingrid Alexandra 8,56 pontot ért el a harmadik, egyben utolsó selejtezőben, így a hercegnő pénteken az elődöntőben szörfözik, hogy továbbjusson a szombati döntőbe. A hercegnőnek nem ez az első szörfös megmérettetése, 2020-ban junior norvég bajnok lett, és bízik benne, hogy ezt a bravúrt az idén is meg tudja ismételni. Forrás: NRK

  • Egy norvég állampolgár is életét vesztette a szöuli tragédiában

    Egy szöuli rendezvényen kitört pánik következtében 153-an életüket vesztették. A norvég külügyminisztérium megerősítette, hogy az áldozatok között egy norvég állampolgár is van. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök a Twitteren fejezte ki részvétét, illetve hivatalos részvétlevelet is írt a dél-koreai elnöknek. Forrás: NRK

  • Óraátállítás - egy órával többet alszunk

    Hajnali háromkor 2 órára állítjuk vissza az órákat, innentől kezdve egy órával korábban lesz sötét, de ennyivel hamarabb kel a nap. A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő. Valamivel később, 1908-ban az angol William Willett terjesztette be a parlamentnek az óra előre állításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan, ám elképzelését lesöpörték az asztalról. „Willet állhatatos fickó volt, javaslatát 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtotta, ám a parlament minden egyes alkalommal elutasította azt. Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot a nyári időszámítás szükségességéről, a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Nagy Britannia egy hónappal később követte Berlin példáját. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszerét Magyarországon és Norvégiában is 1916-ban vezették be.

  • A Husfliden panaszokat kapott a modellek bőrszínével kapcsolatban

    A norvég Husflidslag elnöke megdöbbent, miután e-maileket kapott a bunad-modellek etnikai hovatartozásáról. Bunad-ügyben időről időre kialakulnak különböző viták, például azzal kapcsolatban, hogy milyen a megfelelő kiegészítő, vagy hogy illő-e festdraktot hordani. Általában még abban sincs egyetértés, hogy hogyan kell kimosni a bunadhoz tartozó inget. A rasszizmus és az uszítás ennél viszont jóval komolyabb probléma. A közelmúltban a norvég Husflidslaghoz két megkeresés is érkezett neves személyektől, akik azt írták, hogy szerintük helytelen, hogy a bunadot viselő modellek egy része etnikailag nem norvég származású. Barbro Tronhuus Storlien, az egyesület elnöke elborzadt, amikor elolvasta az e-maileket. Megdöbbentőnek találja, hogy néhányan ilyen attitűddel élnek, és ezt a nevüket is vállalva még le is írják. Storlien szerint magánszemélyek és politikai pártok (például a Folkeparti) részéről is érkeztek kritikák. A Folkeparti nézőpontja meglepőnek semmiképp sem mondható, hiszem saját weboldalukon is azt hirdetik, hogy ők egy “nemzetileg konzervatív" párt, azért dolgozik, hogy Norvégia "etnikailag, vallásilag és kulturálisan is valóban norvég maradjon" Az NRK megkérdezte a Folkeparti (Norvég Néppárt) elnökével, Oddbjørn Olav Jonstaddal, aki azt mondta pártja kitart a levélben általuk megfogalmazottak mellett. Storlien szerint ez teljesen hallatlan és azt mondja, ez az egész hozzáállás egy kicsit az 1940-es náci Németországra emlékeztet. A Norsk Flid Husfliden AS vezérigazgatója, Per Willy Næsseth is látta a Folkeparti levelét, de ezt leszámítva kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. Elmondta azt is, hogy a különböző etnikumú modellek szerepeltetése mögött az volt a háttérgondolat, hogy tükrözzék a mai Norvégia sokszínűségét. Storlien még azt is megjegyezte, a norvégok között sem mindenki 100 százalékban norvég. Még a királyi család is Dániából, Svédországból és Angliából származik. A Parlament elnöke gyermekként érkezett Norvégiába, és még Storliennek is van egy svéd dédnagyapja. Forrás: NRK

  • Az orosz nagykövetség ellenzi az oroszok norvégiai bebörtönzését

    A norvégiai orosz nagykövetség erősen bírálja a norvég hatóságok eljárását, melynek következtében állampolgárokat tartóztattak le illegális drónhasználat miatt. Az orosz követség megalapozatlannak és diszkriminatívnak nevezi azt az eljárást, amiben hétköznapi turistákat tartóztatnak le amiatt, hogy Norvégia csodáit filmezik. Az orosz diplomaták arra ösztönzik az állampolgárokat, hogy tartsák be a szabályokat, de a drónhasználatról szóló rendelettben nem szerepel közvetlenül ez a tilalom az orosz állampolgárokra vonatkozóan. A nagykövettség szerint az oroszoknak rendkívül nehéz megtalálni a vonatkozó előírásokat. A nagykövetség megpróbálja tájékoztatni a Norvégiában élő oroszokat, azonban úgy gondolják, hogy a kialakult helyzet egy paranoia eredménye. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter arra kéri az embereket, hogy legyenek éberek, és jelentsék az esetleges titkosszolgálati tevékenységeket. A közelmúltban összesen 6 orosz állampolgárt vettek őrizetbe illegális drónhasználat és tilalom alá eső tárgy fényképezése miatt. Forrás: ABC Nyheter

  • Haakon koronaherceg szerint nem egyszerű véleményt formálni a Martha-Durek ügyben

    Ősszel tovább erősödött a feszültség Märtha Louise hercegnő és vőlegénye, Durek Verrett körül, és felvetődött az is, hogy Martha továbbra is viselje-e a hercegnői címet. Egy szeptemberi felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka úgy gondolta, hogy Märtha Louise hercegnőnek a továbbiakban nem lenne szabad képviselnie a királyi házat. Mindeközben Durek Verrett pedig kizárólagos jogot kért a "Hercegnő és a sámán" védjegy használatára. Hétfőn Haakon trónörökös egy trondheimi üzleti konferencián találkozott a sajtó képviselőivel, ahol a 20 és 40 év közötti korosztály vezetői gyűltek össze. A sajtóval folytatott plenáris ülésen az NRK kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy a királyi háznak sikerült-e döntenie a Märtha Louise királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban. Haakon koronaherceg azt mondta, hogy ez egy rendkívül nehéz téma. Egyrészt a nővére és Durek eljegyezték egymást és miután ő is megismerte Verrettet, szeretné, ha jól érezné magát a családban. Ugyanakkor nagy felelősséget érez a monarchia intézményéért is. Azt mondta igyekeznek megalapozott döntést hozni, alaposan megvizsgálva a különböző szempontokat, de biztosan bele fog telni egy kis időbe, míg a királyi házban sikerül döntést hoznia a hercegnővel és a királyi házban betöltött szerepével kapcsolatban. Forrás: TV2

  • Enyhítések a zéró kibocsátású teherautók számára

    A teherszállító járművek számára Oslóban 104 koronába, míg Trondheimben 88 koronába kerül(t) csúcsidőben egy fizetőkapun való átkelés, ez igen nagy megterhelés például a posta autói számára is. Most azok a járművek, amelyeknek zéró kibocsátásuk van (a biogáz-, elektromos-, illetve hidrogénmeghajtású járművek) ingyenesen keresztezhetik ezeket a kapukat. Ez a szabály Oslóban már szeptember 1-től érvényes, és hamarosan Trondheimben is életbe lép. Ezek után valószínűleg több nagyváros is követni fogja példájukat. A kormány elrendelte, hogy a biogázzal üzemelő teherautók is ugyanabba a kategóriába essenek, mint az elektromos és hidrogénüzemű járművek, a Statens Vegvesennek ezért saját díjkategóriát kellett kidolgoznia ezekre a járművekre. Jelenleg Norvégiában 2000 ilyen jármű van, míg Svédországban 55000. Az Enova most támogatást is ad az ilyen járművek megvásárlására. Biogázt egyébként ételhulladékból, szennyvíziszapból, haltenyésztésből, illetve ipari szerves hulladékból lehet előállítani. - Fontos a zéró kibocsátású járművek támogatása ahhoz, hogy a környezetszennyezést visszaszorítsuk a nagyvárosokba, és ennek egyik legjobb eszköze az ingyenes útdíj - mondja Kristin Dahlberg Hauge, Trondheim ipari, közlekedési és környezetvédelmi vezetője. Míg a személyautók károsanyag-kibocsátása 1990 és 2020 között 19%-kal csökkent, addig a teherjárműveké 78%-kal nőtt ugyanebben a periódusban Norvégiában. A Posten Norge és a Lastebileierforbundet sokáig várt a foszilis járművek lecserelésével, jelenleg a postának csak 5 zéró kibocsátású járműve van Trøndelagban és Møre og Romsdalban. Vártak a politikai döntésre és a töltőhelyek kiépítésére (Trondheimben még csak egy biogáz töltőhely van), de az elmúlt években egyértelmű fejlődés figyelhető meg. Forrás: NRK

  • A férfiakat is érinti a szexuális zaklatás

    Az elmúlt években sok, halászatban dolgozó nő tett bejelentést az őt érő szexuális zaklatásról. De nem csak a nők, hanem a férfiak is ki vannak ennek téve. - Egy férfi nem mondhatja, hogy egy hölgy túl messzire ment, mert akkor kinevetik – írja névtelenül az egyike annak a hat férfinak, akik az NRK által végzett felmérésben azt válaszolták, hogy munkahelyükön szexuális zaklatás áldozatai lettek. Körülbelül egy évvel ezelőtt a #metoo mozgalom elérte a norvég halászati ágazatot is. Számos nő jelentkezett és beszélt az őt érő zaklatásról. Most már férfiak is beszélnek a halászhajókon átélt hasonló tapasztalataikról. A témában készült felmérés nem reprezentatív, de ad egy képet a helyzetről. 319 fő válaszolt a kérdésekre, 40 nő és 277 férfi. A nők 37,5 %-a, a férfiak 2,2 %-a válaszolt úgy, hogy nem kívánt szexuális jellegű figyelmet kapott. Az egyik férfi elmondta, hogy van egy kolléganője, aki nem érzi, hol kezdődik az intim szféra, és hajlamos őt és a férfi kollégáit méregetni, ami kényelmetlen érzés, de még egy szürke zóna. Úgy oldották meg a helyzetet, hogy távol tartják magukat a kolléganőjüktől és jelezték neki, hogy nem akarnak vele testi kontaktust, de – hasonlóan a zaklatásnak kitett férfi halászok 80%-ához – nem jelentették az esetet, bár a zaklatás megjegyzésekből, fizikai érintkezésből és nem verbális megnyilvánulásokból állt. Az inzultusnak kitett férfiak harmada válaszolta, hogy több, mint tíz alkalommal tapasztalt szexuális zaklatást. Ez egy tabutéma a férfiak között, így az érintett férfi halászok (és egyéb iparágakban dolgozók) nem kapnak megfelelő figyelmet, bár ez a probléma ugyanolyan súlyos az ő esetükben, mint a nők körében. Valószínűleg nagyon sok olyan eset is van, amely nem kerül napvilágra. Bjørnar Skjæran (Ap) halászati ​​miniszter szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa, ha zaklatás éri, és a legfontosabb, hogy kiálljunk egymásért, nemtől függetlenül. A szakmában elkövetett szexuális zaklatások rontják az ágazat hírnevét, ezeknek véget kell vetni. Forrás: NRK

  • Már 30 ezer ukrán menekült van Norvégiában

    Norvégia még sosem fogadott be ennyi menekültet ilyen rövid idő alatt. A norvég miniszterelnök szerint az önkormányzatok megfelelően kezelték a menekülthullámot, és igyekeznek elősegíteni a menekültek integrációját. A Vöröskereszt ugyanakkor bírálta Norvégiát, amiért másként bánik az ukrán menekültekkel, például számukra ingyenes a tömegközlekedés, míg más menekülteknek fizetni kell érte. Jövőre a kormány további 10 ezer ukrán menekült érkezésével számol, míg a külügyminisztérium 30 ezer fővel. Forrás: NRK

  • Elvis autója Norvégiába érkezik

    Elvis Presleynek számtalan autója volt, többek között egy 1950-es BMW 507-es modell, amit összesen 252 példányban gyártottak. Az autóról kép is készült annak idején, amin Elvis Presley katonai egyenruhában pózol a fehér színű autó mellett. A németországi szolgálati ideje után az énekes az Egyesült Államokba exportálta az autót. Ezt követően eltűnt a nyilvánosság elől, csak 2014-ben találták meg a járművet piros színben. A városi legenda szerint Elvisnek azért kellett az autót pirosra festenie, mert a rajongói állandóan rúzzsal firkálták össze. Elvistől egy magánszemély vásárolta meg a járművet még 1968-ban, aki évtizedekig egy garázsban tartotta. Végül 2014-ben vásárolták meg az autót, hogy kiállítsák a müncheni BMW Múzeumban. Ezután két évig restaurálási munkát végeztek rajta, majd számos más kiállításon is részt vett, mint “Elvis BMW 507-es autója”. Most pedig készen áll, hogy exkluzív vendége legyen az oslói autókiállításnak. Forrás: ABC Nyheter

  • Zuccarello három pontja, plusz Wild győzelem

    Mats Zuccarello csapata első és harmadik gólját szerezte, a Minnesota Wild ennek is köszönhetően megszerezte az észak-amerikai jégkorongliga, az NHL 2022/23-as szezonjában első győzelmét. Ezt megelőzően három vereség állt a minnesotai csapat neve mellett. A Vancouver Canucks elleni mérkőzésen a norvég balszélső négy és fél perc után betalált, ám vancouveri részről Bo Horvat nem sokkal később egyenlített, majd Nils Åman góljával a vezetést is megszerezték a vendégek. Az Xcel Energy Centre közönségének nagy örömére Sam Steel egy perccel az első harmad vége előtt kiegyenlített. A második harmadban Dakota Joshua révén ismét a Canucks került előnybe, ám Zuccarello a harmadik harmad közepén ismét döntetlenre alakította a mérkőzés állását. Zucca a hosszabbításban két gólja mellé kiosztott egy gólpasszt is Kirill Kaprizovnak, ezzel pedig a Wild megnyerte meccset. A 35 éves norvég támadó a meccs után úgy nyilatkozott, hogy ebben a szezonban eddig most néztek ki a leginkább úgy, mint egy valódi csapat, ám védekezésben még eléggé sokat kell javulniuk. Zuccarello eddig négy meccsen négy gólt és négy gólpasszt jegyzett, ezzel holtversenyben vezeti a Minnesota Wild házi góllövőlistáját Kirill Kaprizovval. A Wild következő meccsét norvég idő szerint október 22-én este hétkor játssza, amikor is idegenben a Keleti Konferenciát vezető Boston Bruins ellen lépnek jégre. Forrás: VG

  • Norvégia céljai a kaukázusi régióban

    Egész Európa számára fontos, hogy a dél-kaukázusi térség konfliktusmentes és stabil legyen. Norvégia számára kiemelten fontos, hogy támogassa a demokratikus folyamatokat, és megelőzzék a konfliktusokat. Anniken Huitfeldt külügyminiszter a héten Grúziába és Örményországba látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa a területet, biztosítva az országok szuverén jogait és azt, hogy saját külpolitikai irányt választhassanak. Az orosz-ukrán háború kezdetén nagy volt a félelem Grúziában is, ugyanis az ország 2008-ban háborút vívott Oroszország ellen, és egy része megszállás alá került. A grúziai látogatás során a külügyminiszter találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel és Ilia Dartsjiashvili külügyminiszterrel. A megbeszélések központi témája a NATO- és EU-tagság volt. Örményország is a háborútól tart leginkább. A norvég külügyminiszter elmondta, hogy Norvégia támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti igazságos békemegállapodást. A két ország közötti helyzet instabil, de reménykeltő, hogy a felek október 6-án Prágában megállapodás kötöttek, amiben mindkét fél elismerte egymás területi integritását és szuverenitását. Forrás: Regjeringen

  • Volodimir Zelenszkijről szóló könyvet adnak ki januárban

    A Cappelen Damm januárban adja ki a „Stemmen fra Ukraina” című könyvet, amely Volodimir Zelenszkij 16 legmegindítóbb beszédét tartalmazza. Maga Zelenszkij választotta ki a 16 beszédet, írta a Cappelen Damm egy sajtóközleményben. Az elnök által kiválasztott beszédek Ukrajna útját mutatják be 2019-től kezdve. A könyvben szerepel továbbá egy bevezetés, amelyet maga Zelenszkij írt. Ez a bevezetés decemberben fog megjelenni angolul. - Az, hogy közvetítsük Volodimir Zelenszkij szavait és gondolatait – és ezáltal hangot adjunk az ukrán nép harcának a békéért, szabadságért és demokráciáért – az egyik legfontosabb dolog, amit egy könyvkiadó tehet manapság – mondta a kiadó vezetője, Knut Ola Ulvestad. Forrás: ABC Nyheter

  • Nevet kellett változtatnom, hogy lakást kapjak

    Egy névváltoztatás volt az ára, hogy Sofia Ciel lakást szerezzen a Finn hirdetési portálon keresztül, és nem ő az egyetlen, aki a Norvégiában élő lengyeleket érő diszkriminációról beszél. Nemrég a lengyel nevét – amely égboltot jelent - annak francia megfelelőjére, Ciel-re változtatta. 2020-ban érkezett Norvégiába, és eleinte az eredeti lengyel nevét használta, egészen addig, amíg a Finnen problémákba nem ütközött. Lakást keresett, és egy hónap telt el anélkül, hogy megkereséseire választ kapott volna. Megkérte egy barátját, hogy ellenőrizze le, hogy helyesen írta-e meg norvégul az üzeneteit, de az úgy gondolta, hogy inkább a lengyel név állhat a válaszok elmaradása mögött. - Mindenki tudja, de senki sem mondja ki hangosan, hogy meg kell változtatnod a neved – mondta Sofianak, akihez - amint skandináv hangzásúra változtatta a Finnen a felhasználó nevét - már érkezett is a válasz. A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint ma körülbelül 115 000 lengyel él Norvégiában, ők alkotják a legnagyobb bevándorlócsoportot. A lengyeleket gyakran olcsó munkaerőként, piti bűnözőkként vagy hamis oltási bizonyítványok kapcsán emlegetik. - Csak róluk hallunk, de tőlük nem – mondja Ewa Sapiezynska szociológus, aki most jelentette meg a “Jeg er ikke polakken din” (“Nem vagyok a lengyeled”) című, saját és kb harminc másik Norvégiában élő lengyel tapasztalatai alapján írt könyvét. A lakáspiaci diszkriminációt a szerző maga is tapasztalta, amikor a szomszédok levelet küldtek a főbérlőjének, és megkérték, hogy vegye le Ewa vezetéknevét a postaládáról, mert az a többi lakás piaci értékét csökkenti. Ezt Sapiezynska rejtett rasszizmusnak nevezi. Szerinte nem a lengyelek a leginkább diszkriminált népcsoport Norvégiában, csak róluk korábban még nem esett szó ebben a vonatkozásban. – A lengyelek Norvégia új feketéi – mondja Akhenaton de Leon, az Offentleg organisasjon mot diskriminering (OMOD) vezetője, aki a szervezeten keresztül találkozott olyan lengyelekkel, akiknek nem hisznek, amikor az őket érő rasszizmusról beszélnek, hiszen ők fehérek. Pedig a bőrszín a megkülönböztetés számos oka közül csak az egyik. A lengyelek azóta vannak kitéve diszkriminációnak, mióta elkezdődött a kelet-európai bevándorlás. Ez látható például a rossz munkakörülményeken is. A FAFO idei jelentésében a bevándorlók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben tapasztalt diszkriminációt, leginkább a munkahelyén és esetenként a lakáspiacon. A legtöbb diszkriminációról a szomáliai bevándorlók számoltak be, a legkevesebbről a lengyelek. Leon szerint a lengyeleknek - nagy csoportként – van lehetőségük hallatni a hangjukat a témában zajló vitákban. - Ez egy folyamat, amelyhez idő kell, de jó irányba halad – mondja de Leon. Az elmúlt három hónapban Ciel újra lakást keresett, és ezúttal nem csak a Finn felhasználói nevét változtatta meg, hanem a hivatalosat is. - El akarom kerülni azokat a problémákat, amelyeket a kelet-európai név okoz – mondja. Doktori fokozatát Lengyelországban szerezte, de állandóan megkérdőjelezik, hogy ez van-e olyan szintű, mint egy norvég PhD. Kimerítő, ha így kezelik az embert – mondja. Forrás: NRK

  • Így változott az évek során a gyerekek játékos tevékenysége

    Az NTNU végzett egy tanulmányt a különböző generációkkal kapcsolatban. Összesen 90 embert kérdeztek meg, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy változtak-e a gyerekek játszási szokásai az évek során. Húszas, ötvenes és hetvenes éveikben járó férfiak és nők vettek részt a felmérésben. Arról kérdezték őket, hogy emlékezetük szerint hogyan játszottak. Mindannyian arról számoltak be, hogy vannak emlékeik durva és veszélyes játékokról. A tanulmány szerint a két idősebb generáció olyan játékokról számolt be, amelyek súlyos sérülésekhez vagy akár halálhoz is vezettek. Többen meséltek kőcsatákról, amelyek során a játszótársak súlyosan megsérültek, vagy meg is haltak. A felmérés fiatalabb résztvevőinek nincsenek veszélyes játékról szóló történeteik. Azonban visszatérő elem a beszámolóikban, hogy tilos volt „rossz” játékokat játszani az iskolaudvaron, például hógolyózni. - Ennek az lehet az oka, hogy az emberek meg akarták védeni a gyerekeket, mivel attól tartottak, hogy túl erőszakos lesz a játék, vagy megsérülnek a gyerekek – mondta Ragnhild Røe Norderhus, az NTNU oktatója. Norderhus nem hiszi, hogy meg kellene tiltani az ilyen játékokat, de kiáll amellett, hogy a felnőtteknek be kell avatkozniuk, ha a játék eldurvul. A tanulmány eredményei alapján az látszik, hogy a gyerekeknek előnyük is származhat abból, ha egy kicsit durvábban játszanak. Azonban a gyerekkor túlzott intézményesítése ahhoz vezet, hogy a gyerekek játékát a felnőttek szabályozzák. Ez csökkenő önállósághoz vezethet. - Az idősebb résztvevők azt mondták, hogy viszonylag szabadon tudtak játszani anélkül, hogy a felnőttek beavatkoztak volna, így megtanultak vigyázni magukra és egymásra. Norderhus azt reméli, hogy kutatása eredményei hozzájárulnak majd a változáshoz. A kutatóknak van egy javaslatuk a szülők, az iskolák és az óvodák felé: - Reméljuk, hogy ez segít megérteni, hogy a durva játékot lehet finomítani, annak érdekében, hogy hogy megvédjük a gyerekeket a veszélyektől, de ne is tiltsunk meg olyan játékokat, amelyek csintalanságnak tekinthetők. Forrás: NRK

  • Újabb fájdalmas adó

    A kormány ideiglenes munkáltatói adót vezet be a magas jövedelmek után. A javaslat mindenkit meglepett, sokan meg is döbbentek, hisz előzetesen sem az LO-val, sem az NHO-val nem konzultáltak, ahogyan az ilyen esetekben ezt kellene. A javaslat a jelenlegi adókulcson felül további öt százalékos munkáltatói adót tartalmaz a 750 000 NOK feletti bérjövedelem után. A kormány az adót "helyzeti intézkedésnek" nevezte, amely a 2023-as állami költségvetésben megjelenő rendkívüli kiadások finanszírozásához szükséges. Az adó 7,7 milliárd koronát hoz az államkincstárnak. Az NHO főnöke, Ole Erik Almlid szerint az új munkáltatói adó nagy kiadást jelent majd az ország számos cégének. Az LO vezető közgazdásza, Roger Bjørnstad szintén óvatos kritikát fogalmazott meg, melyben kiemelte, hogy az új adó csökkenti a cégek bérkeretét, ezért pontosítást kér a Parlamentől azzal kapcsolatban, hogy az új adó valóban csak 2023-ra vonatkozik-e. Forrás: Dagbladet

  • Niemann perel

    A lassan két hónapja tartó Carlsen-Niemann dráma újabb fejezetéhez érkezett, miután több médium is megírta még október 20-án este, hogy Hans Niemann bepereli Magnus Carlsent, miután a norvég sakknagymester korábban csalónak nevezte amerikai kihívóját. Nem sokkal később a csalással vádolt amerikai sakkozó a Twitteren hivatalosan is megerősítette a hírt. A kiposztolt dokumentumok szerint a 19 éves Niemann 100 millió dollárt követel Carlsentől (ez kb. 1,06 milliárd norvég korona). A kereset azonban nem csak a norvég sakknagymester neve szerepel, név szerint említi a chess.com-ot (itt jelent meg egy hosszabb tanulmány, mely szerint Niemann több mint 100 meccsen csalhatott), két másik sakkozót (Hikaru Nakamura és Danny Rensch), és Carlsen cégét, a Play Magnus Groupot. A VG megkereste Magnus apját és menedzserét, Henriket, ám ezidáig nem érkezett válasz. A VB-címvédő Carlsent konkrétan gyávának és korruptnak nevezik a keresetben. Maxim Dlugy, Niemann korábbi mentora szerint ebben semmi meglepő nincs, hiszen egykori tanítványát megtámadták, és ő csak megvédi magát. Tarjei Svensen, norvég sakkszakértő szerint sem meglepő, hogy Niemann perre ment, de vélekedése szerint semmi komoly nem fog ebből kisülni. Forrás: VG

  • Ismét támadnak a drónok

    Október 19-én hajnalban ezúttal káoszhoz vezetett az ismeretlen drónok jelenléte a bergeni repülőtéren. A 3 óráig tartó légtérzárlat mintegy 5000 embert érintett: járattörlésekhez illetve halasztásokhoz vezetett. A rendőrségnek képi bizonyítéka is van egy észlelt drónról, azonban gyanúsítottja még nincs. Aznap ugyanakkor nem csak Bergenben, hanem a førdei repülőtéren is észleltek drónt. A repülőterek 5 kilométeres körzetében csak különleges engedéllyel lehet drónt használni. Forrás: NRK

  • Norvégia csatlakozik az Irán elleni uniós szankciókhoz

    A norvég kormány is egyetért az EU szakcióival Irán ellen. Október 17-én az Európai Unió 15 iráni személy és szervezet ellen vezetett be szankciókat a demokratikus jogok súlyos megsértése miatt. A közelmúltban körülbelül 215 tüntető vesztette életét a tiltakozások során, melyek azután törtek ki, hogy egy 22 éves lány, Mahsa Amini meghalt az iráni erkölcsrendőrség által alkalmazott erőszak miatt. Az uniós intézkedések az iráni információs minisztert, az erkölcsrendőrséget, a Forradalmi Gárda informatikai osztályát és a Basij miliciát érintik. Jonas Gahr Støre azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy a norvég hatóságok egyértelműen a szankciók támogatása mellett döntöttek. Forrás: NRK

  • A Liverpool legyőzte a Cityt (és Haalandot)

    Mint ahogy a 2017/18-as szezonban, idén is a Liverpool vette el a Manchester City veretlenségét az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában. A „Vörösök” hazai pályán 1-0-ra verték a többek között Erling Haalandot felvonultató Cityt Mohamed Salah góljával. Miután Haaland több kisebb-nagyobb helyzetet hagyott ki a liverpooli kapu előtt. Emellett még egy gólpasszt is kiosztott csapattársának, Phil Fodennek, ám a gólt érvénytelenítette a játékvezető, miután a norvég támadó előbb a mezénél fogva lerántotta Fabinhót, majd nem sokkal később kirúgta a Liverpool kapusa, Alisson kezéből a labdát. Az előző 9 bajnokin 15 gólt szerző és 3 gólpasszt kiosztó Haalandot ezzel sikeresen semlegesítette a Liverpool védelme. A meccs azonban nem csak erről marad emlékezetes. Mindkét edző, Jürgen Klopp és Pep Guardiola is síkideg volt egész meccsen. Kloppot ráadásul a sokadik bírói tévedés, csak annyira bírta felbosszantani, hogy rendkívül kedvesen és udvariasan megkérdezte Anthony Taylor játékvezetőtől, hogy bíró sporttárs, mire véljem ezt a döntést. A derék játékvezető nem habozott, és piros lappal a lelátóra száműzte a liverpooliak trénerét. A korábban emlegetett Haaland a meccs vége felé megcsillogtatta őrangyali képességeit, miután nem engedte, hogy kisnövésű portugál csapattársa, Bernardo Silva összeakaszkodjon a nála 20 centivel magasabb és kb. 30 kilóval nehezebb Virgil van Dijkkal. Vereségével a Manchester City négypontos hátrányba került az Arsenallal szemben. Forrás: VG

  • Drágulnak az élelmiszerláncok saját termékei is

    Míg minden áru az ételtől a bútorig drágult, az utolsó években az emberek egyre gyakrabban választották a bolthálózatok saját márkás, olcsóbb termékeit, de most a kemény konkurenciára hivatkozva az üzletek kivétel nélkül felemelik ezeknek az áruknak az árát is. Az NRK tudósított korábban például arról, hogy az üzleteket kifosztották a saját gyártású WC-papírból, most azonban a legolcsóbb 8 gurigás csomagnak is 42%-kal nőtt az ára, míg a legolcsóbb törlőpapír ára 66%-kal emelkedett, emellett az általános élelmiszer-áremelkedés “csupán” 12% volt. De nem csak a WC-papír, hanem a puffasztott rizs, a lilakáposzta, a darált hús és a tejberizs ára is jelentősen nőtt. Az élelmiszer hálózatok az áremelkedést azzal magyarázzák, hogy ezeket a termékeket többnyire veszteségesen állítják elő, hiszen az alapanyagok, a szállítás és az áram ára is drágult. Azonban míg a saját termékek ára emelkedett, addig kisebb lett az árkülönbség a saját és a más gyártású áruk között (mint például a müzlié és a tojásé), mert ezek nem drágultak hasonló ütemben. Forrás: NRK

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page