MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

A norvég kormány javaslata alapján 5 év alatt Ukrajna 75 milliárd korona értékű támogatáshoz juthat, melynek 50%-a katonai jellegű támogatás, a fennmaradó 50% pedig humanitárius segély lenne. Jonas Gahr Støre miniszterelnök elmondta, hogy a támogatás az olajalapból származó bevételek fokozott felhasználását vonja maga után az idei költségvetésben. A parlament a héten tárgyalt az ötéves támogatási csomagról. A miniszterelnök reméli, hogy február 24-ig sikerül megállapodásra jutni. Február 24-én lesz egy éve, hogy Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen. Støre hozzátette, hogy 100 éves évfordulója van annak, hogy Fridtjof Nansen Nobel-békedíjat kapott, ezért a támogatást “Nansen-program Ukrajnáért” névre keresztelték. Ezenkívül további 5 milliárd koronát különítenek el a háború következményei által érintett országok számára: 2,5 milliárd koronát élelmiszersegélyre, és 2,5 milliárd koronát humanitárius segítségnyújtásra. Forrás: NRK

Emilie Enger Mehl (SP) igazságügyi miniszter sajnálja, hogy bizonytalanságot okozott azzal, hogy nem ismerte be korábban, hogy letöltötte a Tiktok alkalmazást a szolgálati telefonjára. A beismerést jól fogadta az országgyűlés, nem valószínű, hogy bármilyen következménye lesz az esetnek. Azután, hogy a miniszternek először tették fel a kérdést, 120 nap telt el addig, amíg Mehl megerősítette, hogy letöltötte az alkalmazást. - Szükséges volt, hogy kifejezze, sajnálja, hogy nem másképp járt el – mondta az Frp vezetője, Sylvi Listhaug. Mehlnek részt kellett vennie az azonnali kérdések és válaszok óráján a parlamentben, ahol kérdéseket tettek fel neki a Tiktokkal kapcsolatban. - Megpróbáltam olyan nyíltan válaszolni, ahogy csak tudtam. Sajnálom, hogy nem voltam őszinte korábban, és hogy bizonytalanságot okoztam – mondta Mehl. A miniszter február elsején erősítette meg a TV2-nek, hogy egy hónappal korábban letöltötte az alkalmazást a nem hivatalos szolgálati telefonjára. Később felmerült annak a gyanúja is, hogy a titkosított szolgálati mobiljára is letöltötte az alkalmazást – ezt tisztázta, hogy nem tette. Az ellentmondásos Tiktok alkalmazás a kínai ByteDance vállalat tulajdonában áll, amely adatokat gyűjt a felhasználóktól, így félő volt, hogy az információk kínai kezekbe jutnak. Mehl megerősítette, hogy saját belátása alapján döntött úgy, hogy használja az alkalmazást. - Nem kértem tanácsot ebben az ügyben. Ugyanakkor a munkám része, hogy tudatosan járjak el a biztonsági rutinokat illetően. Elmondhatom, hogy elővigyázatos voltam – mondta. A Høyre szerint megtört a Mehlbe vetett bizalom. Parlamenti képviselőjük, Mari Holm Lønseth azonban készen áll arra, hogy pontot tegyen az ügy végére. - Örülök, hogy Mehl szerényen viselkedik. Azt mondja, sajnálja és hogy az elejétől másképp kellett volna kezelnie a helyzetet. Örömteli, mert olyan indokkal nem válaszolta meg először az országgyűlés kérdését, amely később tévesnek bizonyult – mondta Lønseth. - Szükségszerű, hogy bízzunk az igazságügyi miniszterben, és abban, hogy a válaszai valóban igazak. Örülök, hogy most mindent megtesz annak érdekében, hogy helyreállítsa a bizalmat – tette hozzá. Forrás: ABC Nyheter

Egy 31 termékből álló árteszt megmutatja, hogy sokat lehet spóroli kávén, édességen, ketchupon, samponon, fogkefén, mosószeren és még sok minden máson. Február 2-án a Rema 1000 és a Coop Extra is visszavonulót fújt és csökkentette árait, miután előző nap közel tíz százalékkal emelte azokat. Ennek ellenére a Nettavisen legutóbbi ártesztje azt mutatja, hogy nagy összegeket lehet megtakarítani, ha bizonyos élelmiszereket máshol vásárolunk, például az Europrisban vagy a Normalban: a 31 termék közül 27 a Rema 1000-ben a legdrágább 11 termék a Rema 1000-ben több, mint 40 százalékkal drágább, mint a legolcsóbb boltban. A legnagyobb árkülönbség a fogkefék, a szájvíz, az instant kávé, a sampon és az édességek árában volt, de a ketchup is sokkal drágább a Remában. A Normalban és az Europrisban mindössze 10 koronáért vásárolhatunk egy üveg 342 grammos Heinz ketchupot. A Rema 1000-nek van egy nagyobb palackja, de sokkal drágább. Ha figyelembe vesszük a méretkülönbséget, akkor bő 29 százalékot spórolunk, ha a Rema 1000 helyett a Normalban vásároljuk meg. A Normal és az Europris nem árul húst, halat, sajtot vagy tejterméket. Ennek ellenére az üzletek az élelmiszer üzletek áru kategóriáinak széles választékát kínálják: Testápolók Borotválkozáshoz használt termékek Sampon Szappan Snack és csokoládé Kávé és tea Fűszerek, szószok, ketchup stb. Keksz Tészták Üdítők Energiaitalok Állateledel és kiegészítők Takarításhoz és mosogatáshoz használt termékek Mosószerek WC papír és papírtörlők Vitaminok A teszt azt mutatja, hogy sokat spórolhatunk a kávén és a teán. Fél kiló Friele filteres őrölt kávét 74,90-ért vehetünk Europrisben, míg a Rema 1000-ben 20 koronával drágább volt. A Rema 1000 helyett a Normalban vásárolva 20 koronás megtakarítást érhetünk el a Nescafe Gold instant kávéján. A felmérésben a legnagyobb árkülönbséget a fogkeféknél fedezték fel. Összehasonlították a három üzlet legolcsóbb Colgate fogkeféjét. Mind a Normalban, mind az Europrisben lehet kapni négyes kiszerelésű fogkefét, a Rema 1000-ben azonban csak egy darabos kiszerelést árulnak 20,70 NOK-ért. A fogkefénkénti ár az Europrisnél volt a legolcsóbb, mindössze 6,25 korona. Ez azt jelenti, hogy a darabonkénti ár 231 százalékkal magasabb a Rema 1000-nél. Az Europrisnél több méretben is lehet kapni Zalo nevű mosogatószert, a legnagyobb egy bő öt literes kanna, ennek a legkedvezőbb a literenkénti ára, 15 százalékkal olcsóbb, mint a Rema 1000-ben kapható. A 4,5 kilós Omo Color doboza is lényegesen nagyobb, mint a Rema 1000-ben kapható. Ennek a terméknek az árát a Rema 1000 8,60 koronával csökkentette a múlt héten, de még mindig 16 százalékkal drágább, mint az Europris. Forrás: Nettavisen

Anette Trettebergstuen, Norvégia kultúráért és egyenjogúságért felelős minisztere 29 kollégájával együtt egy online találkozón vett részt még február 10-én, pénteken, ahol a lehető leghatározottabban szembehelyezkedtek a NOB-bal az orosz sportolókat illetően. A találkozót Volodimir Zelenszkijnek, Ukrajna elnökének miniszterekhez intézett beszéde vezette fel. A tanácskozáson résztvevő miniszterek éles kritikát fogalmaztak meg a NOB-bal szemben, miután a szervezet arra utaló lépéseket tett, hogy hajlandó lenne megszüntetni az orosz sportolók kizárását. Trettebergstuen a Norvég Távirati Irodának (NTB) elmondta, hogy egyáltalán nincs semmi olyasmi, ami miatt a NOB-nak fontolóra kellene vennie, hogy engedélyt adjon a korábban kitiltott orosz és fehérorosz versenyzőknek a nemzetközi versenyeken való indulásra. Ezt továbbra is a lehető leghatározottabban elutasítják. A miniszterasszony a pénteki találkozóról egyébként bizakodóan nyilatkozott. Elmondása szerint sikerült egyöntetűen pozitívan reagálni Zelenszkij azon kérésére, hogy a sportvilág is álljon ki Ukrajna mellett, mivel Oroszországban a sport és a politika között semmi különbség nincs, a kettő szorosan összefonódik. Forrás: Dagbladet

2022 decemberében 7741 család részesült gyermeknevelési támogatásban (kontantstøtte), ami 1750 fővel kevesebb a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezt a típusú támogatást azok a szülők kapják, akik nem rendelkeznek teljes idejű óvodai hellyel. A támogatást a gyermek 13 hónapos korától 23 hónapos koráig folyósítják. A támogatásban részesülők száma Innlandet megyében csökkent, 24%-kal, a legkevésbé, 12%-kal pedig Troms és Finnmark megyében. Forrás: NRK

A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) közzétette a tavalyi évre vonatkozó adatait a bruttó átlagbérekről szakmánkénti bontásban. Az átlagbér egy statisztikai átlag, amit úgy számolnak ki, hogy a béreket összadják, és elosztják a létszámmal. Egy-egy magasabb fizetés azonban jelentősen torzíthatja az átlagot. A mediánbér esetében a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a medián. A végzettség, szakmai tapasztalat és a földrajzi helyszín is befolyásolja a bérek alakulását. A statisztikai adatok nem számolnak a bónuszokkal, pótlékokkal és az egyéb, béren kívüli juttatásokkal sem. A legjobban fizetett szakmák az olaj- és gáziparban találhatóak, de a listavezetők között vannak a kereskedelmi- és hajóügynökök, illetve a biztosítási és pénzügyi szektor felsővezetői. A lista legvégén az utcai gyorsbüfék munkatársai, az utcai kérdezőbiztosok és az állattenyésztéssel foglalkozó segédmunkások találhatóak. A trendeket tekintve a legtöbb szakmában enyhe béremelés figyelhető meg, de például a politikusok és színészek átlagbére csökkent 2021-ről 2022-re. A rendkívül magas infláció mellett sajnos a legtöbb béremelés így is enyhe reálbércsökkenést eredményez. Forrás: Fri Fagbevegelse, SSB

Február 6-án hajnalban heves, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Szíriát és Törökországot. Jelenlegi információk alapján a katasztrófa ez idáig több, mint 26 ezer emberéletet követelt, és legalább 87 ezer sérültje van a földrengésnek. Egy török focista pedig úgy határozott, hogy a világ leghíresebb focistáitól mezeket gyűjt be, amiket aukció keretein belül értékesít, a pénzből pedig az áldozatokat segíti. Merih Demiral, az Atalanta 24 éves focistája a Twitteren február 9-én közzétett tweetjében arról írt, hogy Ilkay Gündoğannak és Emre Cannak sikerült felvenniük a kapcsolatot Erling Haalanddal, a norvég klasszis pedig egy általa aláírt mezt aukcióra is bocsátott. Haaland ezidáig nem kommentálta a hírt. A Manchester City norvég válogatott gólgyárosa mellett olyan klasszisok is beszálltak az adakozásba, mint Kevin De Bruyne, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Neymar vagy Kylian Mbappé. Forrás: Dagbladet

Anniken Huitfeldt külügyminiszter részvétét fejezte ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket a Törökországot és Szíriát sújtó, február 6-án bekövetkezett hatalmas erejű földrengésben. A norvég külügyminisztérium azonnal felvette a kapcsolatot Törökország oslói nagykövetségével, és támogatásáról biztosította az országot. A földrengés hatalmas humanitárius segítséget igényel. A halottak és a sebesültek száma is rendkívül magas. A külügyminisztérium engedélyt adott a norvég Polgári Védelmi és Veszélyhelyzeti Tervezési Igazgatóságnak (DSB), hogy azonnal mozgósítsa azokat a szakembereket, akikre szükség lehet Norvégiából. Február 7-én Jonas Gahr Støre miniszterelnök bejelentette, hogy Norvégia 150 millió koronával támogatja az ENSZ-et, a Nemzetközi Vöröskeresztet és a norvég szervezeteket, akik a földrengés sújtotta területeken végeznek humanitárius munkát. A rendkívüli segélyen felül Norvégia idén 500 millió koronával támogatja az ENSZ Központi Vészhelyzeti Reagálási Alapját (CERF) és Katasztrófavédelmi Alapját (DREF), a Nemzetközi Vöröskeresztet, a Vörös Félhold Mozgalmat és más, a térségben működő norvég humanitárius szervezeteket. Forrás: Regjeringen és Regjeringen

Astrid Maud Ingeborg hercegnő 1932-ben született, de 1940-ben elmenekült az országból a náci megszállást követően. Fiatalkorában Oxfordban tanult közgazdaságtant és politikatörténelmet. Később ruhakészítést és gasztronómiát is tanult Norvégiába visszatérve. Amikor apja, V. Olav király lett 1957-ben, akkor megnövekedett az állami életben való részvétele is. Gyakran elkísérte apját hivatalos látogatásokra, találkozókra, és segített vendégül látni a külföldi méltóságokat. 1960-ban eljegyezte Johan Martin Ferner, egy korábbi olimpiai vitorlázó. Eljegyzésük komoly társadalmi vitát eredményezett, mert a férfi elvált volt. Ettől függetlenül 1961-ben összeházasodtak, és 5 gyermekük született. Amikor öccse, Harald király 1968-ban megnősült, a társadalmi kötelezettségei jelentősen lecsökkentek. Sok jótékonysági szervezet mecénásaként továbbra is aktív szerepet vállalt a közéletben, és a mai napig tiszteletbeli nyugdíjban részesül a norvég államtól. Forrás: Instagram

A férfi sífutók 1,4 kilométeres szabadstílusú sprintszámában rendkívül komoly meglepetésre norvég siker született. Az olaszországi Toblachban/Dobbiacóban megrendezett világkupafutamon Johannes Høsflot Klæbo ért célba az első helyen, hagyományosan bevált taktikáját ismét bevetve. A rajtnál a mezőny végében helyezkedett, majd fokozatosan haladt előre, végül az utolsó dombtetőn az élre állt, és már nem nézett hátra. A 26 éves sífutóklasszis a célba érkezés után a Viaplaynek nyilatkozva elmondta, hogy nem volt elégedett a sebességével az elején, és az egészet inkább egy kicsit ösztönből csinálta, mint tudatosan. Klæbo győzelme több szempontból is jelentős, ezzel idei 14-ik világkupa-futamgyőzelmét aratta, ezzel beérte Martin Johnsrud Sundbyt az egy szezonban aratott győzelmek számával. Illetve tovább folytatódott a trondheimi klasszis remek sorozata, hiszen 2018 novembere óta sprintszámokban mindig az első háromban végzett. Klæbo mögött honfitársa, Håvard Solås Taugbøl futott be, aki idei első világkupa-érmét gyűjtötte be, harmadik helyen az olasz Federico Pellegrino végzett, míg a szintén norvég Erik Valnes a negyedik helyen szelte át a célvonalat. Forrás: VG

A norvégiai boltok polcairól több, mint 100 ezer kenyér kerül naponta a kukába, míg a háztartások körülbelül 270 ezer kenyeret dobnak ki. Johan Ingemarsson, a Too Good To Go vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden percben 200 kenyér kerül a kukába. Egy norvég átlagosan évi 43 kiló élelmiszert dob ki, ami még fogyasztható lenne. Forrás: ABC Nyheter

A Norvég Fegyveres Erők egy C-130J Hercules típusú teherszállító repülőgépet küldenek Törökországba, hogy segítsék a sérültek evakuálását és a sürgősségi segélyszállítást az országot sújtó erős földrengést követően. A repülőgép a norvég személyzettel február 11-én, szombaton indult Norvégiából. Forrás: Regjeringen

A norvég Vöröskereszt (Røde Kors) mindenkit óvatosságra int, miután néhány csaló olyan SMS-eket küldött, amelyek arra kérték a felhasználókat, hogy küldjenek pénzt egy álhonlapra. - A csalók arra szólítottak fel, hogy küldjenek pénzt a “http:// gave - rodekors . com” honlapra – jelentette be a Røde Kors a Twitteren hétfőn. (Kérjük, ne prőbáljátok ki, hogy működik-e, köszönjük – a szerk.) Az SMS-ben arra kérik a címzettet, hogy adományozzanak az ukrán gyerekeknek, támogassák őket étellel, védelemmel és gyógyszerrel, és mellékelik az álhonlap linkjét is. A szervezet jelentette az esetet a rendőrségnek, és arra kért mindenkit, hogy legyenek óvatosak, A Røde Kors a http://rodekors.no és http://gi.rodekors.no honlapokat használja, és nem olyat, ami .com-mal végződik, értesített a Røde Kors. Forrás: VG

A norvég labdarúgó-válogatott két edzőmeccset fog játszani. Mindkettőt hazai pályán, fontos EB-selejtezők előtt. Szeptember 7-én, a Grúzia elleni mérkőzés előtt Jordánia lesz Haalandék ellenfele, majd november 16-án, három nappal a Skócia elleni idegenbeli selejtező előtt, a Feröer-szigetek legjobbjai látogatnak az Ullevaal-stadionba. Ståle Solbakken szövetségi kapitány szerint a fókusz elsősorban az EB-selejtezőkön lesz, de ettől még fontos, hogy ilyen tétmeccsek előtt játsszanak 1-1 felkészülési meccset. A szakvezető szerint ebből a szempontból Jordánia és a Feröer-szigetek ideális ellenfelek. Csak emlékeztetőül, Norvégia az „A” jelű csoportba került Spanyolország, Grúzia, Skócia és Ciprus mellé. A csoportok első két helyezettje automatikusan kijut a 2024-es németországi EB-re. Forrás: Aftenposten

A NATO főtitkárát a Stortinget képviselője, Christian Tybring-Gjedde (Frp) jelölte az elismerésre. - Azért jelöltem őt, mert képes volt összehozni a NATO-t az ukrajnai háború ügyében, amely talán a legnagyobb krízis a második világháború óta. Nagyon diplomatikusan járt el, ugyanakkor nyilvánvalóvá tette annak a fontosságát, hogy fegyvereket küldjünk Ukrajnába, és hangsúlyozta, hogy ebben a konfliktusban Ukrajna túlélése létfontosságú, döntő jelentőséggel bír Európa békéjét illetően. Úgy vélem, sokan egyetértenek majd abban, hogy Jens Stoltenberg megérdemli a békedíjat – mondta Tybring-Gjedde. A Zöldpárt (Miljøpartiet De Grønne, MDG) képviselője, Lan Marie Berg két klímaaktivistát, Greta Thunberget és az ugandai Vanessa Nakatét jelölte a Nobel-békedíjra. Úgy gondolja, ők ketten egy egész generáció nevében beszélnek. - Mindketten egyedül kezdtek el demonstrálni a svéd, illetve az ugandai parlament előtt, de milliókat inspiráltak arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk – mondta Berg. Forrás: Dagbladet, VG

A Flyr 200 légiutaskísérője kaphat lehetőséget arra, hogy a SAS légitársaságnál dolgozzon. A SAS Cabin Crew menedzsere, Hege Solberg szerint a SAS annyi embert szeretne fogadni, amennyit csak lehet. Kedd este jelentett csődöt a Flyr légitársaság. Körülbelül 400 alkalmazott vesztette el az állását, de most az alkalmazottak fele lehetőséget kap, hogy a SAS-nál dolgozzon, írja az NRK. Elsősorban a légiutaskísérőknek tudnak munkát biztosítani, de pilótákat is fogadnak, mondta Solberg. - Egy olyan ágazat vagyunk, amelyben felkaroljuk egymást, és szeretnénk lehetséges munkáltatóként bemutatni a SAS-t – mondta Solberg a Flyr tisztségviselőivel tartott megbeszélésen csütörtök délután. Forrás: VG

Két norvég állampolgár 82 kg kokaint szeretett volna Ausztráliába csempészni, de január 25-én az ausztrál hatóságok elfogták és letartóztatták őket. A norvég külügyminisztérium megerősítette, hogy a 30 és 50 év körüli férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van. A bűncselekményért akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik őket. Forrás: NRK

A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) arra készülnek, hogy a jövőben bojkottálják a nagy versenyeket, ha a korábban kizárt orosz és fehérorosz sportolók ismét rajthoz állhatnak. A norvég sportolók támogatják ezt a kezdeményezést, néhányan ennek hangot is adtak. Vetle Sjåstad Christiansen sílövész az NRK-nak elmondta, nem helyesli, hogy Oroszország és Fehéroroszország versenyzői csatlakozhassanak az olimpiai selejtezőkhöz. Pål Golberg hosszútávfutó pedig nem érti, hogy ilyesmi egyáltalán hogyan merülhet fel egyesekben. A történet ott indult, hogy Lengyelország, plusz Észtország, Lettország és Litvánia február 2-án írt levelükben arra kérték a NOB-ot és egyéb sportszövetségeket, hogy amíg Oroszország nem vet véget Ukrajna elleni hódító háborújának, ne engedjék elindulni nemzetközi versenyeken az orosz és a fehérorosz versenyzőket. A norvég sílövészsztár, Sturla Holm Lægreid is értetlenségének adott hangot, meglátása szerint szó sem lehet róla, hogy a korábban kizárt nemzetek képviselőit engedjék rajthoz állni. Szerinte az ukrajnai háborúban nem történt változás, az orosz csapatok továbbra is illegálisan tartják megszállás alatt a Krím-félszigetet és Kelet Ukrajna egyes részeit. Lægreid szerint még korai a bojkottról beszélni, de válogatott csapattársa, Christiansen egyértelműen kijelentette, hogy ő a maga részéről benne van a 2024-es VB bojkottálásában, amennyiben engedik az oroszokat és a fehéroroszokat ismét versenyezni. Tarjei Bø sílövész szerint a bojkott az „egy nagy dolog”, szerinte a norvégoknak egységesen, nemzetként kellene bojkottot hirdetniük. Henrik Kristoffersen alpesi síelő szerint közösen kellene fellépni, nem pedig egyénileg. Ingrid Landmark Tandrevold sílövész szerint nehezen elképzelhető, hogy valaki bojkottál egy versenyt, de ez annyira komoly ügy, hogy a bojkott lehetőségét egészen komolyan át kell gondolni. Ami a kezdeményező országokat illeti, a lengyel külügyminiszter-helyettes, Paweł Jabłoński szerint, ha a NOB megszünteti Oroszország és Fehéroroszország kizárását, akkor Lengyelország bojkottálni fogja a 2024-es olimpiát. Zorzs Tikmers, a Lett Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy hazája készen áll a bojkottra, amennyiben a továbbra is folyamatban lévő invázió ellenére engednek oroszokat elindulni a versenyeken. Ezzel Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas is egyetért. Kamil Bortniczuk, lengyel sportminiszter szerint pedig kezdeményezésük akár 40 ország erős támogatására is számíthat. A sílövészeti VB február 8-án kezdődik, és február 19-ig tart a németországi Oberhofban, míg a sífutók VB-jére február 22 és március 5 között kerül sor a szlovéniai Planicában. Forrás: NRK

A magas norvégiai élelmiszerárak miatt a norvégok özönlenek Svédországba egy-egy bevásárlótúra okán. A Fernandez család hét órát autózott, hogy pénzt takarítson meg. Az elmúlt egy évben Norvégiában robbanásszerűen növekedtek az élelmiszerárak. Nem valószínű, hogy ez a tendencia mostanában megfordulna - az élelmiszeripar a jövőben további áremelkedésre számít. Február 1-től újabb, körülbelül 10%-os áremelkedést harangoztak be a norvég élelmiszerboltokban, ami azt jelenti, hogy egy négytagú család élelmiszerköltségei évente átlagosan több, mint 14 ezer NOK-kal emelkedhetnek. A svéd határ közelében élők számára különösen gazdaságos, ha a szomszédos ország üzleteiben vásárolnak. A megnövekedett élelmiszerköltségek, valamint a magasabb áram- és benzinárak miatt egy svédországi bevásárlótúra még azok számára is spórolást jelenthet, akiknek többet kell utazniuk a svéd boltokig. A Skienben élő Fernandez család a messziről érkezők közé tartozik, egy egész napjuk rámegy a svéd bevásárlásra. Skienből Hortenbe vezetnek, onnan komppal átmennek Mossba, majd az E6-os autópályán vezetnek Svinesundig. Egy út körülbelül 3,5 órát vesz igénybe, majd vissza szintén 3,5 órát vezetnek. Az elmúlt évben az élelmiszerárak Európa-szerte emelkedtek. Norvégiában 11,5 százalékos volt az áremelkedés, míg Svédországban csaknem 19 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Svédországban 32 éve nem volt ilyen drága az élelmiszer, de még mindig olcsóbb, mint Norvégiában. Forrás: Dagbladet

A Népegészségügyi Egyesület (Nasjonalforeningen for folkehelsen) aggódik amiatt, hogy a gondozás irántii igény növekedésére az a megoldás, hogy az önkéntesek és a hozzátartozók munkájára hagyatkoznak. Az Egészségügyi Dolgozók Bizottságának (Helsepersonellkommisjonen) jelentése alapján ennek az lesz az eredménye, hogy egyre kevesebb alkalmazott jut egy páciensre, és a rokonok és önkéntesek munkájával fogják megoldani a jövőben az idősgondozást. - A hozzátartozók jelenleg nagyjából ugyanannyit gondoskodnak a páciensekről, mint az állami egészségügy. Sokan kimerültek, és maguk is betegek lesznek. Itt már nincs több kapacitás – mondta az egyesület főtitkára, Mina Gerhardsen. Jelenleg körülbelül 101.000 ember küzd demenciával Norvégiában, és minden páciensről nagyjából 4-4 hozzátartozó gondoskodik. - Egyre több időskorú betegünk van, és a demenciával küzdők száma pár tíz éven belül megkétszereződik. Mivel az idősgondozás most is minimumszinten van, szeretnénk, ha nem csökkentenék a létszámot – mondta Gerhardsen. Forrás: Nettavisen

Címlapsztori lett abból, hogy az oroszok egyik legnagyobb sífutósztárja, Julija Stupak az olaszországi Toblachban a norvég versenyzőkkel együtt edzett a világkupa pályáin. Ahogy az köztudott, az orosz versenyzőket kizárták a nemzetközi versengésből, miután hódító háborút indítottak Ukrajna ellen. Stupak pedig egyike azoknak a sportolóknak, akiket az orosz honvédelmi miniszter, Szergej Sojgu 2022 tavaszán katonai rangra léptettek elő. Erik Røste, a Nemzetközi Síszövetség vezetőségi tagja szerint ez a történés provokációnak minősül. Az NRK-nak elküldött SMS-ében azt írta, ha igaz, hogy az orosz versenyző kinn volt a pályán a hivatalos edzés során, akkor az komoly provokáció. A VG-nek egy kicsit máshogy fogalmazott, szerinte Stupaknak nem lett volna szabad a pályákon lennie, amikor azok versengés miatt le vannak zárva. Természetesen az orosz fél ezt nem hagyta szó nélkül. Dimitrij Guberniev sportkommentátor Røste kijelentéseire igazi úriemberként csak annyit reagált, hogy ez nem a norvégok dolga, és fogják be a pofájukat ebben az esetben. Guberniev állítása szerint Stupakot az olasz hatóságok engedték be. Szerinte a norvégok túl sokat jártatják a szájukat, és ő higgadtan, angolul csak annyit üzen nekik, hogy kuss legyen (shut up). Stupak edzője, Markus Kramer és kollégája, Jurij Borodavko úgy nyilatkoztak, hogy Stupak azért volt Toblachban, hogy felkészüljön az orosz bajnokságra. Forrás: Dagbladet

A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) közzétette a tavalyi évre vonatkozó adatait a bruttó átlagbérekről szakmánkénti bontásban. Fontos megjegyezni, hogy az átlagbér egy statisztikai átlag, és nem vizsgálja a gyakoriságot. Azt javasoljuk, hogy nézzétek meg az átlagbérekkel együtt a mediánbért is >>> Mi a különbség az átlagbér és mediánbér között? A mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. Utóbbi esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, pedig a dolgozók többsége nem ennyit keres. Mi befolyásolja még a béreket? A végzettség, szakmai tapasztalat és a földrajzi helyszín is befolyásolja a bérek alakulását. A statisztikai adatok nem számolnak a bónuszokkal, pótlékokkal és az egyéb béren kívüli juttatásokkal sem. Lista a bruttó átlagbérekről csökkenős sorrendben >>> A lista tetején felsővezetői szakmák találhatóak az olaj- és gáziparból, kereskedelemi ügynökök, hajóügynökök, és a biztosítási, pénzügyi szektor felsővezetői pozíciói. A lista legvégén az utcai gyorsbüfék munkatársai, utcai kérdezőbiztosok és az állattenyésztéssel foglalkozó segédmunkások találhatóak. A trendeket tekintve a legtöbb szakmában enyhe béremelés figyelhető meg, de például a politikusok és színészek átlagbére csökkent 2021-ről 2022-re. A rendkívül magas infláció mellett sajnos a legtöbb béremelés így is enyhe reálbércsökkenést eredményez. Forrás: SSB, FriFagbevegelse

Tavaly Norvégiában a legnépszerűbb babanevek a Nora, Jakob és Noah voltak. Sokan követik a trendeket, és csak a gyermekek 7-8%-a kap egyedi hangzású nevet. A Nora név már negyedik éve van a lista élén, de 2021-hez képest kevesebb újszülött kapta ezt a nevet. A bibliai nevek néhány évtizede növekvő népszerűséget élveznek, de ez valószínűleg csak véletlen, nem tudatos választás. A Noah név 2000 előtt szinte ismeretlen volt Norvégiában. A lányneveknél népszerűek a rövid, “a” betűre végződő nevek, kivéve a Sophie és Iben neveket, amik szintén népszerűek. A Jakob név a tavalyi 9. helyről ugrott fel a népszerűségi listán az első helyre. A Birk név helyezése is sokat változott egy év alatt: a 70. helyről a 37. helyre került. A trend körülbelül 100 évente változik, újra találkozhatunk olyan nevekkel, amik a 20. század elején voltak népszerűek, feltehetően sokan a családfát tanulmányozva találják ki a születendő gyermek nevét. Forrás: ABC Nyheter

Két norvég állampolgár is megsérült egy bombatámadás során Ukrajnában február 2-án. Sander Sørsveen és kollégája, Simon Johnsen önkéntes orvosként dolgozik a háború sújtotta országban. Bakhmutban voltak, hogy evakuálják az orosz támadás sérültjeit, amikor újabb bomba csapódott be a közelükben. A norvég külügyminisztérium megerősítette az NRK-nak, hogy tudnak az esetről. Mindketten kórházban vannak, egyelőre annyi derült ki, hogy Sørsveen égési sérüléseket szenvedett a testfelületének 30-40%-án. Forrás: NRK

Az élelmiszerpiaci szereplők már jó előre beharangozták, hogy február 1-től rendkívüli mértékben, mintegy 10%-kal nőnek az élelmiszerárak. Aki tehette, még januárban igyekezett megejteni a nagybevásárlást, ami azt eredményezte, hogy január utolsó napján rendkívüli módon megemelkedett az élelmiszerüzletek forgalma. Február elsején pedig megérkezett az előre beharangozott áremelés. Sok esetben sokkoló áremelkedésről beszélünk, mely egyik legkiemelkedőbb példája a Zalo mosogatószer, ami mintegy 43%-kal lett drágább Február elsején robbant a bomba, a Kiwi bejelentésével, hogy ők nem emelnek. Úgy döntöttek, számukra fontosabb a piaci részesedés, mint az árrés, vagyis inkább bevételt veszítenek, mint vásárlókat. Természetesen a Kiwi lépését a versenytársak nem nézték jó szemmel. A Rema és a Coop őrületes nyilatkozatháborúba kezdett, és minden lehetséges felületen kritizálták a Kiwi döntését. Élelmiszerpiaci szakértők szerint amennyiben a konkurencia nem csökkenti a megemelt árakat, nagymértékű piaci részesedést veszíthet. A nyilatkozatháborúk közepette úgy tűnik, a háttérben mégis megkondultak a vészharangok és megkezdődött a munka, hisz rövid időn belül megérkezett a bejelentés: a Rema és a Coop is változat árstratégiáján, és az előző nap megemelt árait visszaviszi az áremelés előtti szintre. Ez esetben úgy tűnik az élelmiszerpiaci nagyhatalmak versenyében végre egyszer mi, vagyis a fogyasztók jártak jól. Forrás: NRK, Nettavisen

A norvég honvédelmi miniszter, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a február 3-án tartott sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy Norvégia 52 db német Leopárd 2A7 típusú tankot vásárol, és még 18 darabra van opciója. A tervek szerint az első harckocsik 2026-ban érkezhetnek. Jonas Gahr Støre elmondta, hogy Norvégia a második világháború óta most van a legfeszültebb biztonságpolitikai helyzetben, melynek fő oka az orosz-ukrán háború. Ez a beszerzés hosszú távon erősíti Norvégia biztonsági szintjét. A kormány alapos értékelést végzett, és arra a következtetésre jutott, hogy a német harckocsik vásárlása jobb döntés, mint a dél-koreai K2 Fekete Párduc típusú tankok beszerzése. A védelmi miniszter szerint Svédország, Dánia és Finnország is rendelkezik ilyen német tankokkal. A múlt héten a védelmi miniszter megerősítette, hogy Norvégia is küld tankokat Ukrajnába, de arról nem nyilatkozott, hogy hányat. Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy harckocsikkal segítik Ukrajnát. Franciaország könnyebb páncélozott járműveket küldött az ukránok megsegítésére. Forrás: NRK

Norvégia és a sílövészet világsztárjai meglehetősen kritikusan állnak a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) azon elképzeléséhez, amely lehetővé tenné, hogy az orosz és fehérorosz versenyzők ismét részt vehessenek versenyeken. A sportolók képviselőjeként a norvég Ingrid Landmark Tandrevold azt nyilatkozta, hogy álmaiban sem gondolta volna, hogy az oroszok visszaengedését ennyien támogatják. A 26 éves norvég sílövész azt is hozzátette, azon is megdöbbent, hogy ez mennyire átpolitizált dolog, és hogy a pénz mennyit számít. Tandrevold azzal egészítette ki a mondanivalóját, hogy részéről rendkívül naiv dolog volt azt gondolni, hogy a sport és a politika komolyabban szétválasztható, illetve Oroszország már korábban is használta a sportot támogatottságának/elfogadottságának növelésére. Ezzel az álláspontjával nincs egyedül, hiszen Tarjei Bø és Johannes Thingnes Bø is azon az állásponton vannak, hogy eléggé negatív visszhangja lenne, ha ismét engednék az orosz és fehérorosz versenyzőket rajthoz állni. Tarjei a sílövészeti VB előtt a VG-nek elmondta, hogy szerinte nem lehet attól eltekinteni, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A 34 éves sílövész a maga részéről 100 százalékban támogatja, hogy az orosz (és fehérorosz) versenyzők, mint egy mondvacsinált célokkal megszálló háborút indító országot képviselő sportolók ne állhassanak rajthoz továbbra sem. Johannes szerint folyamatosan napirenden kell tartani, hogy ezek a versenyzők mikor térhetnek vissza, de ettől jelenleg fényévnyi távolságban vannak. A NOB január 25-én kiadott sajtóközleménye szerint a nagy többség azt szeretné, ha Oroszország és Belarusz sportolói minél hamarabb ismét versenyezhetnének. Thingnes Bø szerint ez nem igaz, és a NOB ebben a kérdésben sem képes normálisan dönteni. Elmondása szerint, ha a versenyzők szavazhatnának, elsöprő többségben lennének a nem szavazatok. Szerinte nagy kár, hogy Oroszország egy pénzes nemzet, és ez hatással lesz a végső döntésre. A sílövészeti VB február 8-án kezdődik majd a németországi Oberhofban, és február 19-én ér véget, egyelőre orosz és fehérorosz résztvevők nélkül. Forrás: VG

A Városi Környezetvédelmi Hivatal (Bymiljøetaten) kidolgozta, hogyan lehetne kibocsátásmentessé tenni Oslo központját. Ezt legkorábban 2025-ben lehet bevezetni. - Az intézkedéseknek először az áru- és teherszállító járművekre, majd a személyszállításra kell irányulniuk – írta a Városi Környezetvédelmi Hivatal egy sajtóanyagban. - Oslo lesz a világ első kibocsátásmentes nagyvárosa, és ezzel egyidőben élhetőbb lesz a város. Örülök, hogy adottak a szakmai alapok Oslo egyik legfontosabb környezetvédelmi intézkedésének megvalósításához – mondta Sirin Stav környezetvédelmi és közlekedésügyi tanácsos. Az általa vezetett osztály bízta meg a Városi Környezetvédelmi Hivatalt annak elemzésével, hogyan lenne lehetséges a kibocsátásmentes zóna bevezetése Oslóban. Egy ilyen zóna egy földrajzilag elhatárolt terület, ahol csak kibocsátásmentes járművek közlekedhetnek. A Városi Környezetvédelmi Ügynökség javaslata alapján Oslo teljes központja a 2. zóna határán belül kibocsátási tilalom alatt állna. Azonban egyelőre hiányoznak azok a jogszabályi keretek, amelyek előfeltételei lennének annak, hogy 2025-ben be lehessen vezetni az intézkedést. - Oslo és más nagyvárosok most arra várnak, hogy a kormány megadja az önkormányzatoknak a lehetőséget arra, hogy bevezessék a kibocsátásmentes zónákat – mondta Stav. Forrás: ABC Nyheter

Norvégia első székletbankját az Észak-Norvégiai Egyetemi Kórház (UNN) egyik osztályán hozták létre. A harstadi kórház kutatói körülbelül 10 éve kutatják a bélflóra kezelésének lehetőségeit. Az eljárást Fekális Mikrobioma Transzplantációnak (FMT), más néven széklettranszplantációnak nevezik. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az FMT-kezelésben részesülők 65%-ánál javultak a panaszok, így sok lehetőséget rejt ez a kezelési eljárás. A jövőben a kutatók azt szeretnék vizsgálni, hogyan hat a bélflóra olyan betegségek kialakulására, mint például a demencia, irritábilis bél szindróma (IBS), Parkinson-kór, krónikus fáradtság és egyéb autoimmun betegségek. Ezekben a kutatásokban kiemelkedő szerephez jut a székletbank, ezért most donorokat keresnek. Egészséges, normál testsúlyú, 16 és 30 év közötti emberek jelentkezését várják, akik hozzá tudnak járulni a székletállomány növeléséhez. Forrás: NRK

A klímaváltozás gyorsabban zajlik a sarkköri területeken, mint bárhol máshol a bolygón, és következményei az egész világra kiterjednek. Január 25-én Espen Barth Eide klíma- és környezetvédelmi miniszter az Antarktiszon található Troll kutatóállomáshoz utazott több minisztérium delegációja élén. Tanulmányozták a norvég Antarktisz-kutatás jelentőségét, és felmérték a helyzet fejlesztésének szükségességét. - A Troll állomáson folytatott kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket a klímarendszerben. Az új ismeretek lehetővé teszik, hogy megértsük, hogyan fog alakulni az éghajlat a jövőben – mondta a környezetvédelmi miniszter. Az Antarktiszon végzett norvég kutatások nagy nemzetközi jelentőséggel bírnak. A Dronning Maud Land-on (Maud királyné földjén) található Troll kutatóállomás a norvég kutatómunka központi állomása az Antarktiszon. Azonban az extrém körülmények miatt rossz állapotban van, az épület és a technikai felszerelés javításra szorul és kevéssé üzembiztos. Az állomásnak környezetbarátabb energia-megoldásokra van szüksége, és átfogó intézkedések nélkül tíz éven belül valószínűleg be kell zárni. Az építkezés, a logisztika és a szállítás kimondottan megterhelő és költséges az Antarktiszon, és a Troll fejlesztésére irányuló elképzelések költségei egy- és hárommilliárd korona között vannak. Az építkezés feltehetően 4-5 évig fog tartani. - A globális környezeti és éghajlati kihívások miatt egyre fontosabb, hogy Norvégia helyben folytasson kutatásokat az Antarktiszon. A Troll kutatóállomás fejlesztésére szükség van. A kormány ismeretanyagot gyűjt annak érdekében, hogy megtalálja a legjobb megoldást. Fontos, hogy az új központban minél hamarabb megkezdődhessen a munka – mondta Espen Barth Eide. Forrás: Regjeringen

Az árukereskedelem és az online kereskedelem csökkentése, valamint az új technológiába való befektetés az oka annak, hogy a PostNordnak most 265 teljes munkaidős alkalmazottjával kell csökkentenie a személyzetét. A létszámleépítés az ideiglenes alkalmazottakat, a beszállítókat és a cég állandó alkalmazottait is érinti. Forrás: TV2

Jó úton halad az Anders Mol-Christian Sørum norvég férfi strandröplabda-páros, hogy a csoportkör után egyből az elődöntőben folytathassa. A Katarban zajló World Tour Finals csoportkörében zsinórban harmadik győzelmüket aratták, miután három szettben 2-1-re verték a holland Alexander Brouwer-Robert Meeuwsen párost. Korábban legyőzték a brazil Renato és Vitor Felipe párosát, és a cseh Ondřej Perušič-David Schweiner duót is. A Brouwer-Meeuwsen páros közel hibátlan játékkal 21-17-re nyerte az első szettet a Mol-Sørum páros ellen. A második szettben a norvégok sebességet váltottak, és 21-15-re győztek. A döntő szettben 15-12-re nyert a norvég páros, és készülhetnek az olasz Paolo Nicolai-Samuele Cottafava páros ellen. Erre a mérkőzésre január 28-án délután 1 órától kerül sor. Forrás: Aftenposten

Háttérinformáció: Arfan Qadeer Bhatti egy pakisztáni származású norvég állampolgár, akit Norvégiában a szélsőséges iszlamista közeg egyik központi szereplőjének tartanak. 1994-ben (16 évesen) hét hónap börtönbüntetésre ítélték, mert egy üveggel fejbe ütött egy bolttulajdonost, majd hasba szúrta a férfit. A következő években többször elítélték illegális fegyvertartásért és családon belüli erőszakért. 2006-ban fegyveresek támadtak egy oslói zsinagógára. 2008-ban Bhattit elítélték a zsinagógai lövöldözésben való közreműködés miatt, de a bíróság ezt súlyos károkozásnak, nem pedig terrorcselekménynek minősítette. Arfan Bhattit többek között a 2022-es júniusi oslói lövöldözésben való súlyos bűnrészességgel vádolják, mely 30 év börtönbüntetést vonhat maga után. Ezen kívül Bhattit négy másik üggyel kapcsolatban is felelősségre kívánják vonni: gyilkosságban való bűnrészesség, gyilkossági kísérletben való bűnrészesség, terrorista összeesküvés és gyilkossági összeesküvés. Bhatti jelenleg Pakisztánban tartózkodik, de a norvég hatóságok már kérték a kiadatását. Svein Holden védőügyvéd képviseli Bhattit, és korábban úgy nyilatkozott, hogy Bhatti tagadja, hogy köze lett volna a júniusi lövöldözéshez, ráadásul nem tartózkodott Norvégiában, amikor az eset történt. Mégis köze lehet az ügyhöz, ugyanis a VG szerint a terrorizmussal gyanúsított Zaniar Matapour egy videót küldött Bhattinak, amiben hűséget esküdött az Iszlám Államnak. Ezt később Bhatti elküldte egy személynek, akiről azt hitte, hogy az Iszlám Állam egyik vezetője. Valójában ez a személy a norvég hírszerzés (PST) egyik titkos ügynöke volt. Bhatti tavaly június 8-a óta Pakisztánban tartózkodik. A norvég hatóságok abban reménykedtek, hogy az iszlamista később visszatér Norvégiába, de ez mégsem történt meg. A norvég rendőrség felvette a kapcsolatot a pakisztáni hatóságokkal, akik szeptember 26-án megpróbált letartóztatni, de Bhatti nyomtalanul eltűnt. Az NRK felvette a kapcsolatot Bhatti családjával, de ők sem rendelkeznek információval, hogy hol lehet Arfan Bhatti. Forrás: NRK

A Volvo összesen 4039 autó visszahívásáról döntött Norvégiában, hogy kijavítsa a fékvezérlő modul szoftverhibáját. Globálisan a Volvo 106 ezer autót hív vissza. Az érintett autók a C40, XC40, S60, V60, XC60, V90 és XC90 modellek, amelyeket 2023-ban gyártottak. A hibát a vezérlőegység szoftverének frissítésével javítják ki. A cég felveszi a kapcsolatot az érintett autók tulajdonosaival, és ingyenesen elhárítják a hibát. Forrás: TV2

Norvégiában igen elterjedt a műanyag bevásárlótáskák szemeteszsákként való használata, és ezért sokan úgy gondolják, hogy végső soron ez is újrahasznosítás, akkor olyan rossz nem lehet. A Handelens Miljøfond azonban véget akar vetni ennek, és az EU új, 2022-ben elfogadott csomagolási direktívája is ráerősít: eszerint az a cél, hogy 2025 végére egy ember legfeljebb évi 40 műanyag zacskót használjon - a jelenlegi norvég átlag 135. A Handelens Miljøfond 2021-es “műanyagjelentése” szerint a szatyrok 83%-a végzi szemeteszacskóként Norvégiában, de a szövetség azt javasolja, hogy inkább a szemeteszacskó-tekercseket használjuk, mert azokban kevesebb a műanyag: így 410 millió bevásárlózacskó helyettesítése 5000 tonnával csökkenthetné a műanyaghasználatot a Norwaste kutatása alapján. Ugyanakkor a bevásárlószatyor-vásárlás az utóbbi években már jó irányba haladt: 2017 és 2022 között 9,1 %-kal csökkent a műanyag szatyrok eladása a Rema1000-nél, míg a Coopnál 12%-kal (ez talán annak a kampányuknak is köszönhető, ami 1 koronát ad vissza minden - Coop márkás - textilszatyros vásárlás után). Forrás: Dagbladet

A Nattrikken címet viselő norvég rövidfilm nagy siker kapujában áll, ugyanis Oscar-díjra jelölték a Legjobb Rövidfilm kategóriában. A Nattrikken egy 15-ös listáról került oda a jelöltek közé. Erik Tveiten, a film rendezője és forgatókönyvírója az NRK-nak elmondta, ez egy nagyon jó hír, és örül neki, hogy a filmet és a témáját is felkapták. Gaute Lid Larssen, a film producere szerint egy nagy siker egy kis filmnek. Majd azt is hozzáteszi, hogy maga a film arról szól, hogy megtaláljuk önmagunkban a bátorságot, hogy szembeszálljunk az igazságtalansággal. A történet lényege az, hogy egy kábítószeres nő (Sigrid Husjord alakításában) ellop egy villamost, és ezzel neki kell az utasokért felelősséget vállalni. Tveiten szerint a film a kívülállókról szól, és arról, mennyire nehéz másnak lenni. A rendező örömmel vette tudomásul, hogy a film és a felvetett téma ilyen elismerésben részesül. Szerinte világszerte sok ember esik áldozatul a zaklatásnak, és sokszor könnyebb nem törődni az ilyesmivel, és elfordítani a tekintetünket. A díjátadó gálára március 13-án kerül sor Los Angelesben. Forrás: NRK

Ismét áll a bál Veton Berisha körül. A 28 éves csatár még nyáron igazolt a norvég labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Viking együttesétől a svéd Hammarby csapatához, ám egy féléves tartózkodás után visszatér Norvégiába. A Molde 37 millió norvég koronáért csapott le Berishára. Roar Åkerlund, a Vikinghordene szurkolói csoport vezetője alaposan beolvasott az egykori Viking-játékosnak. Elmondása szerint Berisha ismét kisírta a távozását, ujjal mutogat mindegyik korábbi csapatára, ezért Åkerlund reméli, hogy Moldéban nem válik be az új játékos. Szerinte egyébként nem maga az átigazolás ténye a dühítő, hanem az ahogy Berisha viselkedik. Azon az állásponton, hogy a Viking színeiben 75 meccsen 51 gólt szerző csatár egy igazi „futballprostituált”*, akit csak az érdekel, hogy jól megtömjék a pénztárcáját. Åkerlund kijelentéseire Berisha nem reagált, de azt elmondta, hogy azért választotta a Moldét, mert kifejezetten érdeklődtek iránta, ráadásul egy olyan csapat, amelyik trófeákért küzd, és az európai porondon is gyakran szerepel. Ezen az átigazoláson nem csak Åkerlund akadt ki. Mímir Kristjánssonnak, a Rødt országgyűlési képviselőjének, egyben Norvégia egyik legismertebb Viking-szurkolójának is volt egy pár keresetlen szava Berisha klubváltását illetően. A stavangeri politikus azon az állásponton van, hogy az egykori közönségkedvenc állandóan csak nyavalyog. Szerinte így távozott Bergenből 2019-ben alig pár hónap után, hogy visszatérhessen a Vikinghez, majd innen is kisírta a távozását 2022 nyarán, végül 2023 elején meg azt sírta ki, hogy visszatérhessen a Hammarbytől Norvégiába. Kristjánsson szerint különösen dühítő, hogy Berishát láthatóan csak a pénz érdekli, és úgy tér vissza egy rivális norvég csapathoz, hogy korábban azt mondta, a Viking az egyetlen csapat, amely különleges helyet foglal el a szívében. Kristoffer Løkberg, a Viking játékosa és az NRK futballszakértője megérti a stavangeri drukkerek csalódottságát és felháborodását, ugyanakkor rámutat arra, hogy minden klubváltás előnyökkel és hátrányokkal jár. Véleménye szerint Berisha úgy cselekszik, ahogy az számára helyes, és csak ő tud választ adni a miértekre. 2023. június 4-én a címvédő Molde és Berisha visszatérnek Stavangerbe. Ennek örömére Roar Åkerlund rekordméretű és hangerejű füttykoncertet helyezett kilátásba. Mímir Kristjánsson szerint több lehetőség is van. Ezek közül néhány: - Berisha teljes ignorálása, mintha ott sem lenne. - Tomboló pokoli katlanná változtatni a Viking Stadiont a meccs idejére. - Dalokat írni Valon Berisháról (Veton bátyja, korábbi norvég, most koszovói válogatott középpályás, 2009-12 között a Viking játékosa), és azokat előadni (Kristjánsson személyes javaslata). *: így nevezik azokat a játékosokat, akik mindenféle komolyabb ok nélkül, indokolatlanul gyakran váltanak csapatot, a klubhűség számukra semmit nem jelent (a prostituált szót én írtam bele az eredeti, vulgárisabb kifejezés helyett - a szerk.) Forrás: NRK

Birgitte Engebretsen, a Telenor ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan változik a telekommunikációs iparág. A munka hatékonyságának növelése érdekében átszervezésre kerül sor számos részlegen, így kénytelenek 200 főt elbocsátani. A változás során laposabb szervezeti struktúrát szeretnének kialakítani, azaz kevesebb lesz a vezető beosztású alkalmazott. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy szükséges, hogy a Telenor folyamatos megújulásra legyen képes, ugyanakkor versenyképes maradjon, és továbbra is magas értékű szolgáltatást nyújtson az ügyfelek számára. A Telenor dolgozóinak száma idén 3000 fő alá csökken Norvégiában. 2000-ben a vállalatnak 20 ezer alkalmazottja volt csak Norvégiában. Forrás: ABC Nyheter

Az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Mike Milley tábornok szombaton Oslóba látogatott, ahol az ő vezetésével került megrendezésre egy találkozó 13 ország védelmi vezetője részvételével. - Megvitattuk, hogyan nézzünk szembe az előttünk álló stratégiai kihívásokkal – mondta Eirik Kristoffersen védelmi vezető. - Az összefogás és a közös erőfeszítés a közeli partnerek között nagy jelentőséggel bír, mind Ukrajna támogatását illetően, mind pedig a nagy és összetett kihívások elleni küzdelemben – mondta Kristoffersen. Szintén szó esett az északi régió kihívásairól a jelenlegi biztonsági helyzet fényében, tájékoztatott a Norvég Honvédség. Az Amerikai Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy Kristoffersen meghívására vettek részt a tárgyaláson. - Ez a találkozó hozzájárul ahhoz, hogy közös megegyezésre jussunk a stratégiai fejlesztéssel és kulcsfontosságú információs kérdésekkel kapcsolatban. A védelmi vezetők megosztották álláspontjukat többek között az Arktiszt és az északi területeket érintő kihívásokról és a terrorizmus veszélyéről– mondta Dave Butler, az amerikai vezérkar szóvivője az NTB-nek. Forrás: ABC Nyheter

A Norvég Aranylabda, amit a Norvég Labdarúgó Szövetség ítél oda minden évben az év legjobb norvég férfi és női focistájának, idén is gazdára lelt. A legjobb női focistájának Guro Reitent, a Chelsea és a norvég válogatott szélsőjét választották, aki 2022-ben angol bajnoki címet nyert a londoni csapattal, immáron zsinórban harmadszor. A legjobb férfi labdarúgónak totálisan váratlan módon, „erre aztán tényleg senki nem számított”-szintű meglepetésként Erling Haalandot választották meg. A Manchester City gólgyárosának ez volt egymást követő harmadik sikere ebben a kategóriában. Haaland elsősorban a klubjánál és a válogatottnál vele dolgozó fizioterapeutáknak és edzőknek köszönte meg a munkájukat. Amikor a legkellemesebb 2022-es emlékéről kérdezték, a 22 éves csatár két momentumot emelt ki. Az egyik az egykori csapatának, a Borussia Dortmundnak a Bajnokok Ligája csoportkörében lőtt gólja, a másik pedig a városi rivális Manchester United ellen szerzett mesterhármasa. Haaland 2022 nyarán aprópénzért igazolt a Manchester Cityhez, ahol eddig 27 meccsen 31 gólt szerzett, köztük 4 mesterhármast. 19 bajnoki meccsen szerzett 25 góljával a 2017/18-as szezon óta ő az első, aki elérte ezt a határt (17/18-ban Mohamed Salah, a Liverpool támadója végül 32 góllal zárta szezont). Ha Haaland képes tartani jelenlegi tempóját, csak a bajnokságban elérheti az ötven gólt, ami eddig senkinek nem sikerült a Premier League történelmében. Az eddigi rekord 34 gól (igaz, ekkoriban még 22 csapatos volt az élvonal a jelenlegi 20-as szemben), ezt 93/94-ben Andy Cole, 94/95-ben pedig Alan Shearer érte el. A 30 gólos álomhatárt a PL történelmében eddig összesen kilenc különböző játékos érte el, Haaland lehet a tizedik, egyben az első norvég. Legalább egy szezonban legalább 30 gólt szerző játékosok: 93/94: Andy Cole – Newcastle United – 34, Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3194/95: Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3495/96: Alan Shearer – Blackburn Rovers – 3199/00: Kevin Phillips – Sunderland – 3003/04: Thierry Henry – Arsenal – 3007/08: Cristiano Ronaldo – Manchester United – 3111/12: Robin Van Persie – Arsenal – 3013/14: Luis Suárez – Liverpool – 31 (mindösszesen 33 bajnokin lépett pályára)17/18: Mohamed Salah – Liverpool – 32, Harry Kane – Tottenham Hotspur – 30 Forrás: VG

Norvégia 730 millió korona összegű segélyt nyújt Nigériának és a Csád-tó körüli országoknak a szélsőséges időjárás, klímaváltozás, szegénység és éhezés okozta károk enyhítésére. A becslések szerint körülbelül 24 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre a régióban. Az éghajlatváltozás és annak következményein túl a Boko Haram és Iszlám Állam szélsőséges szervezetek veszélyeivel is szembe kell nézniük a térség lakóinak. Eddig 5,3 millió embernek kellett elmenekülnie az otthonából. Forrás: Regjeringen

A norvég kormány január 27-én közzétett új légiközlekedési stratégiája szerint már jövő évtől szeretnének látni elektromos repülőket a légiforgalomban. A Widerøe Zero vezérigazgatója, Andreas Kollbye Aks szerint az elektromos járművek teljesen új formát hozhatnak a társadalmi mobilitásban: akár komputakat is helyettesíthetnek majd. A társaság most egy új hibrid, Embraer gyártású járművet tesztel, ami ráadásul átmenet a repülőgép és a helikopter között: úgy száll fel és le, mint egy helikopter, ezért rendkívül kis hely is elég a landolásához. A gyártó azzal számol, hogy 2027-re már jóváhagyhatják utasszállításra az ilyen típusú járműveit, és kezdetben 4, később akár 8 utast is szállíthatnak majd. Az első elektromos repülők Rogalandban állhatnak forgalomba (ezzel elsők lesznek egész Skandináviában), ahol magas a lakosság száma, és az emberek viszonylag nagy területen, szétszóródva élnek. Egy ilyen jármű jelentősen lerövidítheti az utazási időt: például Stavanger-Haugesund között 90 perc időmegtakarítást jelentene, kisrepülővel mindössze fél óra lenne az út. A stavangeri repülőtér igazgatója Anette Sigmundstad is hisz ebben az új projektben és támogatja azt. Szerinte az Avinor szerepe az, hogy amikor az új technológia megérkezik, akkor a repülőtér infrastruktúrájával készen álljon az összes ilyen alacsony- és zéró kibocsátású repüléssel kapcsolatos projekt ösztönzésére. Egy ilyen jármű akár kisebb szigeteket is összeköthetne a szárazfölddel, és a tulajdonosok akár nyaralólátogatásra is használhatnák, ez valószínűleg olcsóbb lenne, mint egy helikopter. Továbbá Kollbye Aks szerint még a magas áramár ellenére is sokkal energiahatékonyabb lenne ez az új megoldás. Forrás: NRK

Ez a hétvége finoman szólva sem Jarl Magnus Riiberről szólt. Az északi összetettben eléggé nehezen verhető norvég síelő a világkupa seefeldi állomásán eléggé gyengén teljesített. Mentségére szóljon, hogy betegen indult el a versenyen. A bajokat tetézte, hogy a síugrósáncon mindösszesen 95,5 métereset ugrott, amivel csak a 38. helyen zárt. Ezután jött a kegyelemdöfés. A TV-felvételeket nézve felfedeztek egy lyukat a ruháján, ami azonnali kizárást eredményezett a verseny hátralévő részéből. Riiber az NRK-nak elmondta, hogy akkor érezte, hogy elszakadt a ruhája, amikor pozícióba helyezte magát, és ez kizökkentette a koncentrációból. A 25 éves versenyző azt is hozzátette, hogy most szeretné elfelejteni a világkupát, és teljesen egészében a VB-re koncentrálni. Legjobb norvégként Jens Lurås Oftebro 100,5 métereset ugrott, ezzel az összetett 12. helyén áll, 1 perc 4 másodperccel lemaradva az első helyezett osztrák Johannes Lamparter mögött. Forrás: Aftenposten

A Helly Hansen összesen 15 típusú munkaruhát hív vissza, mert azok nem felelnek meg a textíliákra vonatkozó tűzbiztonsági követelményeknek. Még nem érkezett olyan esetről visszajelzés, ahol a ruha valóban meggyulladt volna, de a norvég cég továbbra is arra kéri a vásárlóit, hogy akik a felsorolt ruhák valamelyikével rendelkezik, ne használják azokat. A vállalat arra is kéri a tulajdonosokat, hogy vágják kis darabokra a ruhákat, és küldjenek fotót a ruha címkéjéről. A ruhatulajdonosok ezt követően egy kupont kapnak a vállalattól. A tűzveszélyes ruhák listája itt található >>> Forrás: NRK

2022-ben 12 százalékkal több csődeljárást regisztráltak Norvégiában, mint az azt megelőző évben. Troms és Finnmark megyében a csődeljárások számának növekedése 31 százalékos volt. Tavaly összesen 3713 csődöt jelentettek országszerte, aminek az lehet az egyik oka, hogy szinte teljesen megszűntek a koronavírus járvány idején a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott állami támogatások. Forrás: NRK

Minden második évben Lyonban rendezik meg a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversenyt. 2023-ban Filip August Bendi norvég színekben indulva az előkelő 2. helyen végzett. Sandra Borch földművelési és élelmezési miniszter az alábbiakat nyilatkozta: „Gratulálok. Ez egy hőstett, és mi fantasztikusan büszkék vagyunk rád, nagyon örülünk a Bocuse d’Or 2023-on elért második helyezésednek. A szakácsművészet ezen a szinten nehéz munka. Már nagyon várjuk a 2024-es trondheimi szakácsművészeti EB-t. Ez egy népünnepély lesz”. A 34 éves sandnesi Filip August Bendit 2021-ben az év szakácsának választották. A tavalyi kvalifikáció után idén a franciaországi Lyonban megrendezett Bocuse d’Or világdöntőjében szerepelt. Norvégia 1987 óta 16 alkalommal vett részt a verseny Világdöntőjében, kiváló eredményekkel.* 2024-re Trondheimnek jutott az a megtiszteltetés, hogy otthont adhat a szakácsművészet Európa-bajnokságának. Az idei versenyt egyébként a dán Brian Mark Hansen nyerte, a harmadik helyet pedig a magyar Dalnoki Bence szerezte meg. *: A verseny történelmében norvég szakácsok ötször végeztek az első helyen (1993 – Bent Stiansen, 1999 – Terje Ness, 2003 – Charles Tjessem, 2009 – Geir Skeie, 2015 – Ørjan Johanssen), ezzel másodikak az örökranglistán a franciák mögött (ők nyolc sikerrel állnak az élen). Forrás: Regjeringen

2022-ben 51 801 gyermek született Norvégiában. Ez a szám csaknem 5 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, ami 8,6%-os csökkenést jelent 2021-hez képest. 1985 óta nem született ilyen kevés gyermek az országban: akkor 51 407 gyermek született, de a lakosság száma 1,2 millióval kevesebb volt. Az elmúlt években a legtöbb gyermek júliusban és augusztusban jött a világra. Forrás: Aftenposten

A svéd-lengyel közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjében Norvégia Szerbiával csapott össze egy meglehetősen fordulatos meccsen. Az első félidőben szinte végig a szerbek vezettek, Norvégia utoljára 2-2-nél, majd 3-3-nál tudott egyenlíteni. A vége felé már néggyel is elhúztak a szerbek, és végül 17-14-es előnyből várhatták a második 30 percet. Ám arra nem voltak felkészülve, hogy a norvégok ismét előhúzzák a tarsolyukból azt a megoldást, amivel a csoportkörben Hollandiát is sikerült legyőzniük. A második félidő elején 19-14 vezetett a szerb nemzeti csapat, de ekkor a norvégok hirtelen feltámadtak, és lépésről-lépésre csökkentették hátrányukat, sőt 23-22-re a vezetést is megszerezték, amit aztán nem engedtek ki a kezükből, és 31-28-ra megverték Szerbia legjobbjait. Magnus Gullerud, a norvégok beállója a lefújás után az NRK-nak kifejtette, hogy remek érzés nyerni, de még jobb lenne, ha az elejétől kezdve jól játszana a csapat. A 31 éves játékos azt is hozzátette, hogy ugyanaz a „A rohadt életbe már, nem kellene az elejétől fogva jobban játszanunk?”-érzés jellemezte a csapatot a Szerbia elleni meccs félidejében, mint január 17-én a hollandok ellen (akkor 27-26-ra nyert Norvégia úgy, hogy már hattal is vezetett Hollandia). Jonas Wille, a válogatott szövetségi kapitánya szerint az, hogy minden egyes győzelem, és minden egyes megfordított meccs pozitív hatással van a csapat moráljára. A szakvezető ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy védekezésben még lenne hová javulnia csapatának. Norvég részről egyébként Sebastian Barthold és Sander Sagosen voltak a legeredményesebbek, mindketten öt gólig jutottak. Szerb részről ezt három játékos is elérte: Petar Đorđić, Miloš Orbović és Bogdan Radivojević (ő egyébként a Szeged játékosa klubszinten). Norvégia következő ellenfele január 21-én, szombaton Katar lesz. Forrás: NRK

A Stavanger Oilers és Todd Bjorkstrand 2022 telén egy olyan szerződést írt alá, amely a 2023/2024-es szezon végéig kötötte Bjorkstrandot a klubhoz. A szerződés alapján a feleknek 2023 januárjáig bezárólag véglegesen dönteniük kell a 2023/2024-es szezont illetően. A mai napon kijelenthetjük, hogy Todd Bjorkstrand és a Stavanger Oilers egyetértenek abban, hogy a jelenlegi szezon lesz Bjorkstrand utolsó szezonja a csapat edzőjeként – írta a jéghokiklub egy sajtótájékoztatóban. Az amerikai edző a 18/19-es szezonig bezárólag volt a dán Herning Blue Fox csapat edzője. Dolgozott az osztrák Graz99ers edzőjeként is. Jelenleg a Stavanger Oilers vezeti a Fjordkraft-liga tabelláját 23 győzelemmel rendes játékidőben, 34 bajnokság után. 73 pontjukkal vezetnek a második helyezett Vålerenga előtt 3 ponttal, és a harmadik helyezett Sparta előtt 6 ponttal. Forrás: VG

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy olyan határozatot fogadott el, amely biztosítja, hogy a Szíriában élők Törökországon keresztül kaphassanak humanitárius segélyt. Továbbra is sokaknak van szüksége élelemre, vízre, egészségügyi ellátásra, menedékhelyekre és oktatásra, ezért volt fontos a segélyek útvonalának biztosítása a 2023-as évre. Norvégia arra ösztönzi a szíriai hatóságokat, hogy segítsék elő a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést egész Szíria területén. Norvégia a szíriai konfliktus kitörése óta a legnagyobb humanitárius donorországok közé tartozik. 2011 óta több, mint 16,5 milliárd koronával járult hozzá a háború okozta károk enyhítéséhez. 2023-ban kb. 1,5 milliárd korona összegű segély folyósítását tervezi a kormány. A hozzájárulások nagy része az ENSZ-en, a Vöröskereszten és norvég humanitárius szervezeteken keresztül történik. Forrás: Regjeringen