top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • A másodfokú bíróság nem engedélyezi a Harry Potter-koncerteket Norvégiában

    A Borgarting másodfokú bíróság megtiltja, hogy a német Star entertainment koncerteket tartson a Harry Potter-filmek átdolgozott zenéjével, a megtartott koncertekért pedig kártérítést kell fizetniük. A német Star entertainment már évek óta turnézik világszerte, és a „The Magical Music of Harry Potter – Live in Concert” keretein belül egy zenekar a Harry Potter-filmek zenéinek feldolgozását adja elő. Norvégiában is tartottak már koncertet, többek között Az Oslo Konserthusben és a bergeni Grieghallenben 2021-ben. Tavaly februárban az oslói elsőfokú bíróság a Warner Bros. Entertainmenttel egyetértésben úgy határozott, hogy a tavaly márciusban tartandó koncertek közül kettőt ideiglenesen fel kell függeszteni. Ennek oka, hogy a Warner szerint a Starnak nincs joga előadni a Harry Potter-filmek zenéinek feldolgozott változatát. A koncerteket később lemondták. Tavaly novemberben az elsőfokú bíróság úgy döntött, mégis engedélyezik a Harry Potter-filmzenék előadását Norvégiában, a döntés ellen azonban fellebbeztek. Szerdán a másodfokú bíróság a következő döntést hozta: „A másodfokú bíróság úgy határozott, hogy a Stars által a The Magical Music of Harry Potter – Live in Concert keretein belül bemutatott Harry Potter-filmzenék előadása sérti a Warner szerzői jogát, és tudomásul vesszük a Warner az előadások betiltására és a szellemi tulajdonért fizetendő kártérítésre vonatkozó igényét.” A rendelkezés oka – ebben a másodfokú bíróság és a Warner is egyetért–, hogy a Star változtatott az eredeti zenéken, és ez sérti a szerzői jogot. A tilalom mellett a Starnak 882.794 koronát kell fizetnie a Warner részére, amely az a nettó nyereség, amelyre a Star szert tett az Oslo Konserthusben és a Grieghallenben tartott koncertek során 2021 novemberében. Arról nincsen információ, hogy a Star tervezett-e további koncerteket tartani Norvégiában. Forrás: Nettavisen

  • Hvaldimir az Oslofjordban

    A Hvaldimir néven ismert beluga nemrég az Oslofjordban bukkant fel, így jelentősen megnőtt a veszélye annak, hogy emberi gondatlanság miatt megsérülhet. A norvég Halászati Igazgatóság arra kéri az embereket, hogy tartsanak kellő távolságot, és ne zavarják az állatot. Frank Bakke-Jensen ​​igazgató elmondta, hogy eddig csak kisebb balesetek történtek, amikor a bálna könnyebb sérüléseket szenvedett a hajókkal való találkozás során. Az Oslofjordban sokkal nagyobb a hajóforgalom és a népsűrűség, így nagyobb a sérülések, legrosszabb esetben pedig a halál kockázata is. A Halászati Igazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a bálna mozgását, és remélik, hogy hamarosan továbbáll. Forrás: Fiskedirektoratet

  • Méregdrága névváltoztatás

    A Petter Stordalen tulajdonában álló Nordic Choice Hotels szállodalánc új neve Strawberry. A névváltoztatást - ami közel egymilliárd koronába került - a szállodatulajdonos első munkája ihlette, mint eperárus. A hivatalos névváltoztatásra május 22-én került sor Oslo központi pályaudvaránál, ahol egy tonna epret osztottak szét a résztvevők között. A szállodalánc hosszú távú tervei között szerepel az, hogy komplett csomagajánlatokat kínálnak az érdeklődőknek, azaz több szolgáltatást összekapcsolnak, mint például fürdőket, a Hurtigruten turistahajó-útvonalat, éttermeket, koncerteket stb. Stordalen elmondta, hogy a névváltoztatásnak több oka is volt. Egyrészt már régóta szerettek volna megújulni, másrészt 2023-ban lejár a Choice Hotel International csoporttal kötött franchise szerződésük, és ezt követően saját márkával szeretnék folytatni működésüket a skandináv piacon. Forrás: E24

  • A püspökök bocsánatot kérnek a melegektől

    A norvég püspökök egy esti istentisztelet keretein belül szeretnének bocsánatot kérni az LMBT emberektől. „A püspökök szervezete minden érdeklődőt meghív egy esti istentiszteletre Oslóban, ahol bocsánatot kérünk azokért a károkért és fájdalmakért, amelyeket az egyház okozott az LMBT emberek életében.” – határozott a püspökök szervezete a Vårt Land szerint. - Becsülendő, hogy a püspökök szervezete el szeretne számolni az egyház múltjával – mondta Kristine Sandmæl, a Norvég Egyház LMBT-bizottságának vezetője. Úgy véli, az egyháznak van még hová fejlődnie az LMBT emberek elleni diszkrimináció csökkentését illetően, és elmondta, hogy az ő vezetősége alá tartozó bizottság is ennek elősegítésén fog dolgozni. Az istentisztelet pontos időpontja még nem ismert. Forrás: Nettavisen

  • Aggasztó adatok az oslói fiatalok körében

    Egy új felmérés szerint drasztikusan nőtt a kokainhasználat a fiatalok körében Oslóban. A 13-19 év közötti korosztály 69%-a vett részt a NOVA kutatóintézet felmérésében. Az eredmény megdöbbentő volt: az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszor annyi fiatal mondta azt, hogy kipróbálta már a kokaint. A kokainhasználat leginkább a fiúk körében elterjedt az alkoholfogyasztás mellett, főként bulikban. A felmérésből az is kiderült, hogy kerületenként eltérések mutatkoznak a fiatalok drogfogyasztási szokásaiban. A nyugat-oslói és belvárosi fiatalok körében gyakoribb a kemény drogok használata. Forrás: NRK

  • Rekordnyereség a Statkraftnál

    2023 első negyedévében a Statkraft jól profitált a magas áramárakból, így az adózás utáni nyeresége 10,9 milliárd korona volt, ami minden idők második legnagyobb nyeresége a vállalat működési ideje alatt. Forrás: NRK

  • 400 ezer korona kártérítést kér ügyfelétől a Tesla

    A norvég Tesla közel 400 000 korona kártérítést követel egy askeri nőtől a tőlük kapott csereautóban okozott károkért. A Tesla nem kötött casco biztosítást csereautóira. A Tesla szerint az autó a megengedett sebességnél jóval gyorsabban haladva letért az útról, majd egy fának ütközött. A Tesla nem rendelkezett teljes körű casco biztosítással a csereautóra, egy kétéves Tesla Model 3-ra. A Tesla így teljes kártérítést követel a sofőrtől. A Motor magazin kiderítette, hogy a Tesla tulajdonában lévő autók, beleértve az ügyfeleknek kölcsönadott autókat is, csak kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek, egyiken sincs casco. Ez komoly következményekkel járhat az autót kölcsönző (vagyis a szervizelés időtartamára csereautót kérő) ügyfelek számára. Azt kockáztatják, hogy hatalmas követeléseket varrnak a nyakukba. A nő ügyvédjének beadványa szerint a csereautó kölcsönadásáról nem kötöttek megállapodást. A balesetet követően a nőtől kezdetben 2500 euró önrészt kértek, ami a mai árfolyamon 30 000 koronának felel meg. A bírósági dokumentumok szerint az összegnek meg kell egyeznie a kölcsönzött autóban okozott károk általános mértékével, és a nőnek ki kell fizetnie a pénzt. Forrás: Motor.no

  • Megnyílik Norvégia első ingyenes állatorvosi klinikája Oslóban

    Jövőre fog megnyílni Norvégia első ingyenes állatorvosi rendelője Oslóban. A Lisaklinikken projektmenedzsere Caroline Holtet állatorvos, aki Magyarországon végezte tanulmányait. A klinika működését adományokból fogják fedezni. Az állatorvosi rendelő célja, hogy ingyenes egészségügyi ellátást biztosítson azoknak az állatoknak, akik gazdáinak nincs erre elegendő pénze. Holtet az állatorvosi karrierje során sok olyan állattulajdonossal találkozott akik drogfüggők, hátrányos helyzetűek, egyedülállók vagy épp munkanélküli segélyen élők voltak. Elmondta, hogy sokan úgy gondolják, hogy ezeknek az embereknek nem szabadna állatot tartaniuk. Személyes tapasztalata azonban az, hogy ezek a kisállattulajdonosak gyakran a rendelkezésre álló kevés pénzüket inkább a kedvenceikre költik, mint magukra, mert sokat jelentenek számukra. Forrás: Aftenposten

  • Újabb katonai támogatás Ukrajnának

    Norvégia tovább folytatja Ukrajna katonai támogatását, és Nagy-Britanniával együttműködve 8 db MLRS (Multiple Launch Rocket System) típusú rakétavető rendszert és 3 db Arthur (artillery hunting radar) ellenüteg radart adományoz a háború sújtotta országnak. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmondta, hogy az ukrán nép zsarnoksággal való szembeszállása lenyűgöző. Hozzátatte, hogy Ukrajna harca egy közös harc a szabadságért, a demokráciáért és a biztonságért. Forrás: Regjeringen

  • Új helynevek Svalbardon

    A Norsk Polarinstitutt megerősítette, hogy a Svarthukdalen, Svarthukfjellet és Svarthuken nevekre cserélik azokat a helyneveket, amelyeket rasszistának tartanak. - Ezek rendkívül jó nevek. A nevekért felelős bizottság gyors és jó munkát végzett. Ezek a nevek megfelelnek a korszellemnek – mondta a Polarinstitutt igazgatója, Ole Arve Misund. Az új nevek a Negerpyntet, a Negerfjellet és Negerdalen helyneveket váltották fel. Azért változtatták meg, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a korábbi nevek rasszisták lehetnek. A régi neveket a hegyek fekete színe alapján adták, az angol negro szóból fordítva. A Polarinstitutt nevekért felelős bizottsága egyéb új svalbardi helyneveket is elfogadott. A Gaffelbukta, a Konowbukta és az Osbornebukta a St. Jonsfjordenben található helyek új nevei. A Sjøhesten és a Conwaybaugen pedig a Kongsfjordentől északra található hegyek új neve. Forrás: ABC Nyheter

  • A Kolstad vitte be az első csapást

    A norvég férfi kézilabda-bajnokság döntőjének első meccsén a Kolstad hazai pályán fogadta az előző években egyeduralkodó Elverum együttesét. A május 24-i meccsen 34-30-as hazai siker született. A mérkőzés 19. percében a Kolstad kapust cserélt átmenetileg, miután Torbjørn Bergerud ez idő alatt összesen 1 védést mutatott be. Ennek ellenére az első 30 perc után 16-15-ös hazai vezetést mutatott az eredményjelző. A második 30 percre Bergerud visszaállt, és bemutatott 8 védést, ennek is köszönhetően a trøndelagi csapat sikere nem igazán forgott veszélyben. Bergerud mellett még Janus Daði Smárason, Simen Lyse és Aksel Hald is kiváló meccset tudhat maga mögött, miután hárman összesen 22-szer találtak meg (Smárason 11-szer, Lyse 6-szor, Hald 5-ször). A meccs vége felé még volt egy kisebb összetűzés a két csapat között, ugyanis a Kolstad játékosa, Eskil Dahl Reitan leszedte a vendégek spanyol játékosának, Antonio Serradilla Cuencának a sportszemüvegét (amire azért van szüksége, mert egy rákos megbetegedés miatt fél szemére megvakult). Erre válaszul a 24 éves spanyol hozzávágta a labdát a Kolstad irányítójához. Cuenca piros lapot kapott, Reitan pedig két percre kiállt az összetűzést követően. A párharc következő meccsére május 28-án, vasárnap kerül sor. Forrás: Aftenposten

  • Rekordgyenge korona

    Május 30-án délután 1 euró 12 koronába került. Ez az első alkalom 2020 márciusa óta, hogy a norvég korona ilyen gyenge az euróval szemben. Ida Wolden Bache jegybankelnök elmondta, hogy az idei gyengülés nagyobb, mint amire a Norges Bank számított. Forrás: E24

  • A USS Gerald R. Ford kihajózott Oslofjordból

    Az amerikai USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó május 29-én reggel felhúzta horgonyát, és kihajózott Oslofjordból. A továbbiakban a hadihajó számos hadgyakorlaton vesz részt a Norvég Szárazföldi Erőkkel, a Norvég Királyi Légierővel, a Norvég Királyi Haditengerészettel és a Fegyveres Erők különleges csapatával. Az NRK értesülései szerint a hajó részt vesz a kétévente megrendezésre kerülő Arctic Challenge Exercise elnevezésű hadgyakorlaton is Vesterålen térségében. Biztonsági okokból a hadihajó pontos útvonalát nem osztják meg az amerikaiak. Forrás: NRK

  • Újabb meccs, újabb Haaland-rekord

    Erling Braut Haaland ebben a szezonban szinte minden elképzelhető és elképzelhetetlen rekordot megdöntött. Az angol labdarúgó-bajnokság 32. fordulójában elmaradt a Manchester City Brighton elleni meccse, amit május 24-én pótoltak a csapatok. Ezen a meccsen Haaland beérte az Arsenal legendás támadóját, Thierry Henryt, ugyanis mindketten 44 gól+gólpassznál járnak. A norvég csatárklasszis 36 gólt és 8 gólpasszt jegyzett eddig, Henry pedig 24 gólig és 20 gólpasszig jutott a 2002/03-as szezonban. A City Brighton elleni május 24-i meccse egyébként 1-1-es döntetlenre végződött, a már bajnok manchesteri csapat gólját Phil Foden szerezte a 25. percben, a gólpasszt pedig Haaland adta. Erre 13 perccel később a Brighton 19 éves paraguayi csatára, Julio Enciso válaszolt. A 79. percben úgy tűnt, hogy Haaland megszerezte a vezetést a manchesteri kékeknek, ám Simon Hooper játékvezető igénybe vette a videobíró segítségét, és megállapította, hogy a norvég gólgyáros a gól előtt megrángatta a hazaiak védőjének, Levi Colwillnek a mezét, ezért érvénytelenítette a találatot. Nem túl meglepő módon Pep Guardiola, a City menedzsere kiakadt a játékvezetői döntésen, ugyanis elmondása szerint Colwill odaütött egyet Haalandnak. A spanyol szakvezető többször is nevetségesnek minősítette az ítéletet. De nem talált támogatókra, ugyanis Alan Smith, a Sky Sports szakértője, és Lars Tjærnås, a Viaplay futballszakértője is azt mondta egymástól függetlenül, hogy a bíró helyesen döntött. Forrás: NRK

  • Július 1-től ingyenes a tömegközlekedés Stavanger lakosainak

    Július 1-től a buszokon, hajókon és vonatokon is ingyenes lesz az utazás Stavanger minden lakosa számára. Dag Mossige, a Munkáspárt (Ap) csoportvezetője elmondta, hogy szeretnék megkönnyíteni az emberek munkába járását, így ingyenessé teszik a tömegközlekedést. Ha többen használják a tömegközlekedést vagy a kerékpárt, az nem utolsó sorban a környezet számára is hasznos. Sissel Knutsen Hegdal, a Høyre párt stavangeri polgármesterjelöltje viszont nem elégedett a döntéssel, és felelőtlenségnek nevezi azt. Elmondása szerint semmi sincs ingyen, ez csupán egy politikai döntés a választások közeledtével. A Kolumbus tömegközlekedési vállalat kommunikációs menedzsere, Jon Dagsland azt mondta az NRK-nak, hogy a sajtóközleményben elhangzottakon kívül nem tudnak többet erről a döntésről. A tavalyi jegybevételek alapján az önkormányzat azzal számol, hogy körülbelül 200 millió koronába fog kerülni a városvezetés számára az ingyenes tömegközlekedés biztosítása. Az ingyenes utazás lehetősége Stavanger, Sandnes, Sola és Randaberg települések lakóinak szól, akik ellenőrzés során igazolni tudják lakóhelyüket. Forrás: NRK

  • Minden vasárnapi indulást töröltek a Larvik-Hirtshals vonalon

    Egy május 27-i Dániában történt baleset miatt a Color Line SuperSpeed 2 nevű hajójának minden vasárnapi indulását (május 28.) törölték a Larvik-Hirtshals vonalon. A hajó egy dániai hajógyárba kerül, hogy felmérjék a károkat, illetve azt, hogy szükség van-e további járattörlésekre. A cég minden érintett utas számára felajánlja az átfoglalás lehetőségét. Forrás: Dagbladet

  • A miniszterelnök is meglátogatta a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozót

    Jonas Gahr Støre miniszterelnök május 26-án este látogatta meg az Oslofjordban állomásozó USS Gerald R. Ford amerikai repülőgép-hordozót. Tavaly szeptemberben már járt a hadihajó fedélzetén az Egyesült Államok keleti partján, de örült a lehetőségnek, hogy ezt megismételheti Norvégiában is. A miniszterelnök elmondta, hogy a repülőgép-hordozó jelenléte az Egyesült Államok katonai erejét jelzi, és kifejezi az erős partnerséget Norvégia és az USA között, valamint az Egyesült Államok elkötelezettségét az európai biztonság mellett. A hadihajó az oslói látogatás után a norvég partok mentén északra hajózik. Forrás: Regjeringen

  • Norvégia lakosainak száma átlépte az 5,5 millió főt

    Norvégia teljes lakosságának száma 15300 fővel nőtt az első negyedévben, és így meghaladta az 5,5 millió főt. Ez a népességnövekedés történelmi jelentőségű annak ellenére, hogy a születési ráta csökken. Magnus Haug, a Norvég Statisztikai Hivatal tanácsadója elmondta, hogy a rendkívüli növekedés részben az ukrán menekülteknek köszönhető. A nettó bevándorlás 1997 óta - amióta a Központi Statisztikai Hivatal gyűjti az adatokat - 2023 első negyedévében volt a legmagasabb. Norvégia minden megyéjében népességnövekedés tapasztalható, leginkább Viken megyében, ahol 4053 fővel nőtt a lakosok száma. Forrás: NRK

  • Solbakken megy vagy marad?

    A norvég foci rajongói jó hírt kaptak, ugyanis a válogatott 2020-ban kinevezett szövetségi kapitánya, Ståle Solbakken 2025-ig hosszabbított, de ha Norvégia kijut a 2026-os foci VB-re, akkor még egy évvel később jár le Solbakken megbízatása. Emellett az is kiderült, hogy Jan Peder Jalland lesz az U21-es válogatott szakvezetője. Az 55 éves szövetségi kapitány, aki 2020 decemberében a svéd Lars Lagerbäceket váltotta, elmondta, hogy örül a Norvég Labdarúgó Szövetség (NFF) bizalmának. Solbakken azt is hozzátette, hogy szerinte a válogatott rendkívül jó irányba halad. Lise Klaveness, az NFF elnöke elmondta, hogy elégedettek Solbakken munkájával. Klaveness kifejtette, hogy a szövetségi kapitány remek vezetője mind a válogatottnak, mind a szakmai stábnak, emellett képes egyszerre versengést és biztonságot teremteni a válogatotton belül. Solbakken vezetésével a válogatott 24 meccset játszott, ebből 12-t megnyertek, 6-szor döntetlen született, és 6 vereséget is elszenvedett a nemzeti csapat. Ami viszont kifejezetten pozitív, az a gólkülönbség, ugyanis Norvégia ezen a 24 meccsen 39 gólt szerzett, és csak 23-at kapott. Forrás: VG

  • Országos szakácshiány a nyári szezon előtt

    A NAV legfrissebb adatai alapján csak Agder megyében 175 szakácsot keresnek, országosan pedig 1450 betöltetlen szakácsállás van. A tavalyi évhez képest kismértékben csökkent a hiány, de még így is magas. A járvány ideje alatt rengeteg szakács hagyta el az országot, és a legtöbben nem tértek vissza. Ricardo Sousa, az NHO (Norvég Vállalatok Szövetsége) munkatársa szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni Norvégiában a szakmunkásképzésre, és több pénzügyi támogatásra van szükség. Hozzátette, hogy fontos lenne a megfelelő szakmai képzések biztosítása a szakácsok számára. Az országos szakácshiány másik oka az, hogy sok fiatal otthagyja a szakmát. Az éttermek úgy próbálják kompenzálni a hiányzó munkaerőt, hogy rövidebb ideig tartanak nyitva, illetve gyakori az is, hogy egy hétköznapi napon zárva tartanak. A nyári szezon közeledtével azonban kiemelt fontosságú feladat, hogy a cégeknek a NAV-val közösen sikerüljön megfelelő számú szakácsot toboroznia, hogy zökkenőmentesen teljen a szezon. Forrás: NRK

  • 70 millió korona értékű petróleumgáz a rohingya menekülteknek

    A rohingya népcsoportot érintő humanitárius válság már 6 éve tart, és összesen eddig több mint 700 ezer ember kényszerült elmenekülni az erőszak és üldöztetés elől Mianmarban. A SAFE+ (Safe Access to Fuel and Energy Plus) elnevezésű ENSZ programot Norvégia már 2019 óta támogatja. A cseppfolyósított petróleumgázzal a menekültek tiszta energiához jutnak, és nem kell a menekülttáborok körüli erdőkben fákat kivágniuk ahhoz, hogy fűteni vagy főzni tudjanak. Johannes van der Klaauw, az UNHCR képviselője elmondta, hogy a norvég kormány már 190 ezer háztartást látott el cseppfolyósított petróleumgázzal. Forrás: UTROP

  • „Saga Farmann”, az elektromos vikinghajó

    Az 1890-es években egy klåstadi gazda árokásás közben megtalálta Norvégia negyedik vikinghajóját. A hajó most újra vízre száll, néhány elektromos motorral kiegészítve. Arne Emil Christensen régész, aki a klåstadi hajó ásatását vezette az 1970-es években, elmesélte egy interjúban, hogy az egyik klåstadi vízelvezető árok éppen keresztülment a hajó faszerkezetén. A hajó jelenleg a tønsbergi Slottsfjellsmuseetben van kiállítva, de néhány lelkes rajongó megépítette a „Saga Farmann” nevű hajót, amelyhez a Christensen által Norvégia negyedik vikinghajójának nevezett hajót vették alapul. Az eredeti klåstadi hajó Christensen szerint fenőköveket szállított a telemarki Eidsborgból, amelyből nagy mennyiségven találtak a hajóroncs körül. Mivel a hajótest középső részét a szállított anyagok tárolására használták, Christensen azt feltételezi, hogy csak legelöl és leghátul voltak evezők, és emiatt nehéz lehetett manőverezni a hajóval erős szélben. A hajótörés oka ismeretlen, magát a faszerkezetet pedig 998-ra datálják, így nincsenek adatok a hajótörésről. De az új „Saga Farmann” hajóhoz a norvég SeaDrive vállalat technológiáját használták fel, annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a történelem megismételje önmagát. Dan Cato Fagernes, a Farmann hajóépítő társaság vezetője szerint a merülési vonal alatt négy elektromos pod-drive fogja biztosítani, hogy a hajó ki tudjon kötni szélben és nehéz körülmények között is. A hajókabin deszkái alatt pedig hat akkumulátortöltő van, amelyek nehezék gyanánt egyenesen tudják tartani a hajógerincet. A vezérlőpult, a biztosítékok, a vezetékek és a kapcsolók rejtve vannak, hogy a lehető leghitelesebb élményt nyújtsa a hajó. A komfort szintje is összhangban van a 900-as években élő vikingek körülményeivel, az őrök pedig hálózsákban alszanak a hajókabinban. Az elektromos motorok lehetővé teszik, hogy a több mint 20 méter hosszú hajót benavigálják a kikötőbe, a hajó előrehaladását azonban elsősorban a 95 négyzetméteres vitorla biztosítja. Érdekesség, mondta Christensen, hogy a vitorla nagyjából annyiba kerülhetett, mint maga a hajó a vikingkorban. A „Saga Farmann” költségei ismeretlenek, de minden bizonnyal rengeteg önkéntes munkába és álmatlan éjszakába került. Forrás: ABC Nyheter

  • Új szabályok az afgánok menekültjogi kérelmeiben

    Az Igazságügyi és Vészhelyzeti Készenléti Minisztérium új iránymutatást adott a norvég Bevándorlási Hivatalnak (UDI) az afganisztáni nők és lányok menekültjogi kérelmeinek feldolgozásához. A Bevándorlási Törvény 28. § (1) bekezdés a) pontja szerint a külföldi állampolgárokat védelemre jogosult menekültekként kell elismerni, ha az érintettek megalapozottan tartanak attól, hogy etnikai hovatartozásuk, származásuk, bőrszínük, vallásuk vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásuk, illetve politikai felfogásuk miatt üldözik őket. Az UDI úgy véli, hogy a nők és lányok jogainak korlátozása Afganisztánban olyan súlyos, hogy “különleges társadalmi csoportként” lehet őket meghatározni. Azt is hozzátette, hogy a jövőben is alaposan meg fogják vizsgálni, hogy a menekültjogot kérő személyeket üldözik-e, illetve valóban afgán állampolgárok-e. Forrás: Regjeringen

  • Humanitárius támogatás Mianmarnak és Bangladesnek

    A rohingya népcsoportot érintő humanitárius válság már 6 éve tart, és összesen eddig több mint 700 ezer ember kényszerült elmenekülni az erőszak és üldöztetés elől Mianmarban. A SAFE+ (Safe Access to Fuel and Energy Plus) elnevezésű ENSZ programot Norvégia már 2019 óta támogatja. A cseppfolyósított petróleumgázzal a menekültek tiszta energiához jutnak, és nem kell a menekülttáborok körüli erdőkben fákat kivágniuk ahhoz, hogy fűteni vagy főzni tudjanak. Johannes van der Klaauw, az UNHCR képviselője elmondta, hogy a norvég kormány már 190 ezer háztartást látott el cseppfolyósított petróleumgázzal. Forrás: UTROP

  • A norvég miniszterelnök az Európa Tanács csúcstalálkozóján

    Jonas Gahr Støre miniszterelnök is részt vett május 16-án az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján Reykjavíkban. A találkozó során Støre miniszterelnök és 45 másik európai vezető támogatásáról biztosította Ukrajnát a fennálló háborús helyzetben. Konkrét intézkedésekről is tárgyaltak annak érdekében, hogy Oroszországot felelősségre tudják vonni az elkövetett háborús bűnökért. Hasonló jelentőségű csúcstalálkozó legutóbb 20 éve volt az Európa Tanácsban. A miniszterelnök elmondta, hogy az európai közös értékek veszélyben vannak, így továbbra is küzdeni kell ezen értékek megőrzéséért. Azt is hozzátette, hogy amióta tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, olyan mértékű háborús bűnök és pusztítások történtek, amilyenekre a második világháború óta nem volt példa Európában, ezért elengedhetetlen Oroszország felelősségre vonása. Ez egy részletes nyilvántartási rendszerrel fog kezdődni, amely a háború okozta károkat dokumentálja. Az izlandi találkozón a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket az Európa Tanács által képviselt közös értékek - a demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása - mellett. Forrás: Regjeringen

  • A világ legnagyobb hadihajója Oslóba érkezett

    A világ legnagyobb hadihajója, az amerikai USS Gerald R. Ford Norvégiában hajózik, és május 24-én 12 órakor kötött ki Oslóban. A nukleáris meghajtású, 333 méter hosszú és 78 méter magas repülőgép-hordozó május 24-én hajnali 6 órakor hajózott be az Oslo-fjordba. A Norvég Fegyveres Erők a hajó körül katonai tilalmi zónát alakítottak ki: minden vízi járműnek legalább fél kilométeres távolságot kell tartania a repülőgép-hordozótól, és repüléstilalmi övezetet hoztak létre a térségben. A rendkívül költséges hadihajónak (az építési költsége kb. 13 milliárd dollár volt) ez az első üzemi útja. A fedélzeten 4500 fős legénység található, valamint 90 repülőgép és helikopter befogadására alkalmas. A hadihajó látogatása és jelenléte különleges lehetőséget ad a Norvég Fegyveres Erőknek az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködésre, ami már 70 éves múltra tekint vissza. Az orosz nagykövetség szóvivője, Timur Csekanov úgy nyilatkozott, hogy Norvégia elismerte már korábban, hogy Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést az országra, így logikátlannak és károsnak tartják ezt a fajta hatalmi demonstrációt.

  • Ki lesz a norvég bajnok?

    A norvég férfi kézilabda-bajnokság elődöntőjének negyedik meccsére a Kolstad 2-1-es összesített vezetéssel érkezett Sandefjordba, hogy esetlegesen eldöntse a Runar elleni párharcot. Christian Berge tanítványai 27-23-ra diadalmaskodtak a május 18-i meccsen, ami azt jelentette, hogy az elődöntőt 3-1-es összesítéssel megnyerték, és készülhetnek az Elverum elleni döntőre. A mérkőzés krónikájához az is hozzátartozik, hogy a Runar egyetlen másodpercig sem vezetett, de összességében végig ott lihegett a Kolstad nyakán. A második félidőben azonban a vendégek már öt góllal is vezettek, innen még kettőre fel tudott zárkózni a sandefjordi gárda, azonban egyenlíteni vagy fordítani nem sikerült. A meccs legeredményesebb játékosa Janus Daði Smárason lett hét góllal. A Kolstad ellenfele a döntőben az az Elverum lesz, amelyik összesítésben 3-0-ra lesimázta a Nærbø elleni párharcot. Az elverumi csapat zsinórban kilenc bajnoki címet nyert, azonban a nagyhatalmi álmokat dédelgető Kolstad szeretné megtörni ezt az egyeduralmat, hogy aztán hosszú évekig ők uralhassák klubszinten a norvég férfi kézilabda-bajnokságot. Az alapszakasz küzdelmeit egyébként a Kolstad nyerte nyolc ponttal az Elverum előtt. A döntő első mérkőzését május 24-én játsszák. Forrás: VG

  • Norvég a csúcson

    Kristin Harila norvég hegymászó 8 óra alatt teljesítette a Mt. Everest és a Lhotse hegyi túrát. A hölgy Tenjen es Gelu serpákkal közösen 3:15-kor ért a Mt. Everest csúcsára, majd 11:15-kor a Lhotse csúcsát is bezsákolták. Kristin célja, hogy mind a tizennégy 8000 méteres hegycsúcsot meghódítsa mindösszesen fél év alatt. A mai teljesítményével ebből hatot már el is ért egyetlen hónap leforgása alatt. Forrás: The Himalayan

  • Kevesebb a gyűlöletbeszéd – kivéve a kisebbségek felé

    A tavalyi évben sokkal kevesebb ember számolt be arról, hogy gyűlöletbeszédnek voltak kitéve, összehasonlítva a 2018-as adatokkal. Ugyanakkor a kisebbségi háttérrel rendelkezőket nagyobb mértékben érint a probléma, mint másokat. Erről számolt be egy új felmérés, amelyet a Társadalomkutatási Intézet (Institutt for sammfunnsforskning, ISF) készített. A felmérésben azt vizsgálták, milyen következményekkel járt a pandémia, a majomhimlő-járvány kitörése és az oslói London pubban történt lövöldözés a különböző társadalmi csoportok tapasztalataira a gyűlöletbeszéddell kapcsolatban. Az oslói lövöldözés elkövetője bevándorló háttérrel rendelkezik, és összeköttetésben áll ismert szélsőséges iszlamista csoportokkal. A majomhimlő szinte kizárólag melegeket érintett. Ezen szempontok figyelembevételével vizsgálták a kutatók, hogy az események hozzájárultak-e ahhoz, hogy a melegek, a bevándorló háttérrel rendelkezők és a muszlimok különösen ki legyenek téve a gyűlöletbeszédnek, írja a Blikk. A tavaly nyáron gyűlölködő megjegyzéseket kapott emberek egytizede számolt be arról, hogy a megjegyzések kapcsolódtak a London pub előtti lövöldözéshez. Ugyanennyien mondták, hogy megjegyzéseket kaptak a majomhimlő-járvánnyal kapcsolatban, és tízből négyen azt válaszolták, hogy a megjegyzések az LMBT+ emberek felé irányultak. - A kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi csoportok jobban ki vannak téve uszításnak és gyűlöletbeszédnek, mint a lakosság többsége – mondták a kutatók, Audun Tran Fladmoe és Marjan Nadim. Forrás: Nettavisen

  • Az ukrán parlament elnöke Norvégiában járt

    Május 16-án Ruslan Stefantsjuk, az ukrán parlament elnöke Norvégiába utazott. A hivatalos út Drammen városának meglátogatásával kezdődött, ahol Masud Gharahkhanival, a norvég parlament elnökével és ukrán menekültekkel is találkozott. Ezt követően a palotában járt, ahol Håkon koronaherceg és Szonja királyné fogadta. A hivatalos program később az oslói Ullevål kórházban folytatódott, ahol sebesült ukrán katonákat látogatott meg. Május 17-én, Norvégia nemzeti ünnepén Gharahkhanival együtt a norvég parlament erkélyéről üdvözölte a gyermekek felvonulását, ami nagyon nagy hatással volt rá. A hivatalos látogatás május 18-án ért véget a Kongsberg-csoportnál, ahol a NASAMS légvédelmi rendszerrel ismerkedett meg, amit Norvégia és szövetségesei adományoztak Ukrajnának. Forrás: Kongehuset

  • Tigriskölykök születtek a kristiansandi állatkertben

    Május 14-én nagy meglepetés érte a kristiansandi állatkert dolgozóit, ugyanis az egyik szibériai tigris, Boonya két kölyköt szült. Rolf-Arne Ølberg állatorvos számára is meglepő volt a hír, mivel most nem számítottak újabb vemhességre. De elmondta, hogy Boonya egy gondoskodo anyatigris, aki már többször szült, legutoljára 2021-ben. Forrás: NRK

  • Nem sikerült a hagyományos bergeni május 17-i ünnepség

    A nemzeti ünnep nem a terv szerint alakult, amikor a Skansen tűzoltóállomáson tartott hagyományos tiszteletadás hirtelen félbeszakadt. A tervezett 21 ágyúlövést három lövés után leállították. - Problémák vannak az ágyúkkal, így nem lehetett folytatni a díszlövéseket – mondta a tisztelgést vezető parancsnok, Christine Hauge Kristoffersen a résztvevőknek, írta a Bergensavisen. Később azonban nem tudta megmagyarázni, hogy ez miért történt. Az ágyúkat tesztelték a május 17-e előtti napokban, és akkor még minden rendben működött. A VG-nek úgy nyilatkozott a Bergenhus erőd parancsnoka, Erik Bøe, hogy egy ilyen hagyományőrző városban, mint Bergen, ilyenkor az emberek tágra nyílt szemmel néznek, és nem értik, mi történik. - Bergen sír. Elnézést kérünk az egész lakosságtól. Sokan vannak, akik tartani szeretnék magukat a megszokott hagyományokhoz, és a díszlövés egyike ezeknek a hagyományoknak. A reggeli események miatt a 10:30-as díszlövéseket a skanseni állomásról áttették Sverresborgba, mondta Bøe a Bergens Tidendének. Forrás: ABC Nyheter

  • Ki lesz Angliában az év játékosa?

    Az angol labdarúgó-bajnokság a végéhez közelít. Ennek jegyében hivatalosan is közzétételre került azon játékosok listája, akik pályázhatnak az év játékosa és az év fiatal játékosa címekre. Mindkét listán két norvég játékos szerepel, ugyanis a Manchester City csatárklasszisa Erling Braut Haaland, és az Arsenal csapatkapitánya, Martin Ødegaard is megkapta a jól megérdemelt jelölést. A szabály az, hogy csak 25 évnél fiatalabb játékosok közül kerülhet ki a legjobb fiatal játékos, és a 22 éves Haaland, illetve a 24 éves Ødegaard is eleget tesz az életkorral kapcsolatos kitételnek. Haaland 33 bajnokin lépett pályára, ezeken 36 gólt szerzett és kiosztott 7 gólpasszt, Ødegaard pedig az Arsenal színeiben 35 bajnoki meccsen szerepelt, ezeken 15 gól és 7 assziszt került a neve mellé. Rajtuk kívül az év játékosa-listára került még Kevin De Bruyne (a Manchester City középpályása és gólpasszmestere, idén eddig a bajnokságban 18-at osztott ki), Harry Kane (a Tottenham és az angol válogatott egyes számú gólfelelőse), Marcus Rashford (a Man. United remek szezont futó támadója, aki 33 bajnokin 16-szor talált be, és 5 gólt előkészített), Bukayo Saka (az Arsenal csatára, aki szintén kiemelkedő szezont fut, ugyanis 36 meccsen 13 gólt és 11 gólpasszt jegyzett ezidáig a bajnokságban) és Kieran Trippier (a Newcastle angol válogatott jobbhátvédje, aki 36 meccsen 1 gólig és 7 gólpasszig jutott, és védekezésben remek teljesítményt nyújtott). Ami egy kicsit meglepő, hogy a 36 meccsen 19 gólt szerző és 10 gólpasszt kiosztó „egyszezonos csoda” Mohamed Salah nem kapott nevezést (pedig a Liverpool „egyszezonos csodájának” ez már a sokadik remek szezonja, amióta Liverpoolba igazolt, hiszen idén nála több gólban csak Harry Kane és Erling Haaland voltak benne). Ami a legjobb fiatal játékosokat illeti, erre a listára Haaland és Ødegaard mellé az alábbi játékosok kerültek fel: Sven Botman, a Newcastle holland középhátvédje, Moisés Caicedo, a Brighton ecuadori védekező középpályása, Alexis Mac Allister, Caicedo argentin válogatott csapattársa, aki idén 10-szer köszönt be az ellenfeleknek. Alexander Isak, a Newcastle svéd válogatott csatára, aki 20 meccsen szerzett 10 góljával fontos szerepet játszott abban, hogy szinte biztos legyen a „Szarkák” BL-indulása jövőre. Továbbá még Gabriel Martinelli, az Arsenal brazil balszélsője, aki Ødegaardhoz hasonlóan 15 bajnoki gólt szerzett, és a korábban már emlegetett Bukayo Saka is eséllyel pályázik a cím elnyerésére. A díj átadására május 27-én, vagyis az utolsó bajnoki forduló előtt kerül sor. Forrás: VG

  • Vipps rekord május 17-én

    Május 17-én több mint 2,7 millió fizetés történt a Vipps alkalmazással. Rune Garborg, a Vipps vezérigazgatója örül annak, hogy ilyen sokan használták a digitális pénztárcát. Forrás: NRK

  • Módosul a költségvetés

    A kormány benyújtotta a módosított költségvetést, a következő változások érinthetik leginkább a lakosságot: Ingázók támogatása Megemelnék a laktanyában élők és a távolsági áruszállítással foglalkozó sofőrök adókedvezményét, valamint az általuk adómentesen elszámolható étkezési támogatás összegét. A laktanyában élők napi támogatását 177-ről 250 koronára, a távolsági áruszállítással foglalkozó sofőrök napi támogatását 24 órás távollét esetén pedig 300 koronáról 350 koronára emelnék. Különböző támogatások és a szociális segélyek árkorrekciója A társadalombiztosítás keretében több támogatási kulcs emelését javasolják, köztük az egyedülálló szülők gyermekgondozási segélyének maximális mértékét, valamint az alap- és kisegítő támogatás mértékét. A szociális segély mértékét egyedülállók esetében 150, az élettársak esetében 300 koronával javasolják emelni. A 17 év alatti gyermeket nevelők 100 koronával kapnak majd többet a javaslat szerint. Bővített fogászati támogatás A kormány a fogorvosi támogatások bővítését javasolja, ezek alapján a 21-24 éves pácienseknek mindössze egy 25 százalékos önrészt kellene fizetni. A jelenlegi rendszerben a 18 éves korig ingyenes a fogorvos, és a 19. vagy 20. életév betöltéséig van lehetőség csupán 25 százalékos az önrész fizetésére. Az ennél idősebbek teljes árat fizetnek. Az állami költségvetésben eredetileg azt tervezték, hogy 26 éves korig mindenkire kiterjesztik a módosítást, az önrész pedig 50 százalékos lesz, azonban a kormány szerint az állami támogatásokra vonatkozó szabályozáson belül nehéz lett volna ezt megvalósítani, ezért végül ezt a módosított javaslatot terjesztették elő. Megemelt jövedelmi határ Amikor a kormány tavaly megemelte 5000 koronával az egyedülálló szülőknek járó családi pótlék összegét, egy nem várt dolog történt: a jogosult szülők közül sokan elvesztették a támogatást, mivel így a jövedelmük a túllépte a jogosultsági határt. Most a kormány a problémát úgy szeretné orvosolni, hogy megemeli a jövedelmi korlátot, úgy, hogy akik korábban jogosultak voltak, továbbra is azok maradjanak. A tervezett változtatás idén július 1-től lépne hatályba. Forrás: E24

  • Liv Ullmann ismét a vörös szőnyegen

    Május 21-én mutatták be a Cannes-i Filmfesztiválon Liv Ullmann norvég színésznő, forgatókönyvíró és filmrendező életét és karrierjét bemutató minisorozatot: “A Road Less Travelled” A filmet az indiai születésű Dheeraj Alkar rendezte. A dokumentumfilm forgatása még 2021-ben kezdődött, és azzal zárul, hogy Liv Ullmann tiszteletbeli Oscar-díjat kapott Los Angelesben 2022-ben. Forrás: NRK

  • Újévtől ismét változnak az online kereskedelem szabályai

    Már több éve annak, hogy Norvégia szigorította az online webáruházakból történő rendelés szabályait. Ha a webáruház regisztrált az úgynevezett VOEC rendszerben (Vat on E-Commerce), akkor a vevő már a rendelés során kifizette a 25%-os áfát. Létezett azonban úgynevezett "ideiglenes nyilatkozattételi kivétel", amiben a webáruházaknak nem kellett befizetni az áfát pl. ha az áru értéke a szállítással együtt nem érte el a 350 koronát. A kormány most ezt a kivételt szünteti meg, így minden vevőnek, aki olyan online áruházból rendel, ami nem szerepel a VOEC rendszerben, teljes áfát és vámot kell fizetnie értékhatártól függetlenül. Forrás: Nettavisen

  • Norvégia nemzetközi konferenciát szervez a gyermekek védelméről

    A fegyveres konfliktusokkal teli világban a gyerekek különösen ki vannak téve az erőszaknak és bántalmazásnak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint ez napjaink egyik legsürgetőbb politikai és humanitárius feladata, de mégis az egyik legelhanyagoltabb téma. Norvégia most azon dolgozik, hogy mozgósítsa a nemzetközi közösséget, hogy vállaljanak kötelezettségeket a háború és fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek védelmének érdekében. A konferencia június 5-6-án Oslóban kerül megrendezése, melyet az ENSZ-Titkársághoz tartozó Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával (OCHA), az ENSZ Főtitkárának Gyermekek és Fegyveres Konfliktusok Ügyében Illetékes Speciális Hivatalával és az Afrikai Unióval közösen szerveznek. Huitfeldt hozzátette, hogy a gyermekeket a nemzetközi humanitárius jog értelmében különleges védelem illeti meg, és elsőbbséget kellene élvezniük a humanitárius segítségnyújtás során. A legtöbb esetben ez nem így történik, és ezek a konfliktusok mély sebeket okoznak nekik, és ez kihat a jövőjükre is. Az elmúlt 30 évben megkétszereződött a konfliktusövezetekben élő gyermekek száma. Az ENSZ 2005 és 2020 között több mint 266 ezer súlyos jogsértést igazolt, amit gyermekek ellen követtek el. Norvégiát Anniken Huitfeldt külügyminiszter képviseli a konferencia házigazdájaként. A rendezvényen részt vesz Anne Beathe Tvinnereim nemzetközi fejlesztési miniszter is, Virginia Gamba, az ENSZ gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különleges képviselője, számos ország politikusa, az Afrikai Unió, valamint az Európai Unió képviselői. Forrás: Regjeringen

  • Ki lett az év játékosa a Premier Leagueben?

    Az angol újságírók Erling Braut Haalandot szavazták meg a Premier League (angol labdarúgó-bajnokság élvonala) legjobb játékosának. Ezen a szavazáson honfitársa, Martin Ødegaard a harmadik helyen végzett. Haaland a Manchester City hivatalos honlapjának arról beszélt, hogy ez egy nagyon nagy elismerés neki, amiért ő rendkívül hálás. A norvég csatár a 800 újságíróból álló testülettől kapta meg a díjat. Haaland a szavazatok 82 százalékát gyűjtötte be, ekkora fölénnyel pedig még soha senki nem nyert. Második és harmadik helyen az Arsenal párosa, Bukayo Saka és Martin Ødegaard futottak be, negyedik helyen végzett a Manchester City középpályása, Kevin De Bruyne, az első ötbe még Marcus Rashford, a Manchester United csatára került be, aki elvileg élete eddigi legjobb szezonját futja (azt meglepőnek tartom, hogy Mohamed Salah – aki elvileg a leggyengébb szezonját futja, amióta Liverpoolba igazolt, még így is minden fontosabb mutatóban jobb, mint Rashford – nem került be a TOP5-be). Haalandon kívül eddig csak hárman voltak, akik első PL-szezonjukban megkapták ugyanezt a címet: Rúben Dias (2021), Gianfranco Zola (1997), Jürgen Klinsmann (1995). Forrás: Aftenposten

  • Az olasz elnök Norvégiába látogatott

    Harald király betegsége miatti Håkon koronaherceg fogadta május 11-én Sergio Mattarella olasz elnököt. Az elnök lányával, Laura Mattarellával látogatott Norvégiába. A palotában tartott hivatalos fogadáson az olasz elnök ajándékokat adott át a norvég királyi családnak, köztük olasz borokat. Sonja királynő, Mette-Marit koronahercegnő és Astrid hercegnő is jelen volt a fogadáson. Mattarella csütörtökön Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel is találkozott, illetve pénteken Trondheimbe utazott, ahol meglátogatta az NTNU-t és a Nidaros katedrálist. Forrás: NRK

  • Pozitív hírek a munkaerőpiacról

    A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) első negyedéves jelentése szerint több munkahely és magasabb bér jellemzi a norvég munkaerőpiacot az előző év azonos időszakához képest. A statisztika ugyanakkor azt is mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta enyhén növekszik. A megnövekedett munkanélküliség nagyrészt annak tudható be, hogy több az álláskereső fiatal. Az elmúlt év során közel 128 ezer 25 év alatti fiatalnak sikerült elhelyezkedni a norvég munkaerőpiacon. Forrás: NRK

  • Történelmi csúcson az olajalap

    Május 18-án a norvég olajalap értéke átlépte a 15 ezer milliárd koronát, ami új rekordnak számít. Ha ezt szétosztanák a norvégok között, minden egyes lakos részesedése kb. 2,7 millió korona lenne. Forrás: NRK

  • Jó turistaszezonnak nézünk elébe

    A gyenge norvég valuta miatt a munkaadók szövetségének turizmussal foglalkozó részleget (NHO Reiseliv) jó turistaszezonra számít idén. Ezt a várakozást az a tény is alátámasztja, hogy 10-ből 6 szállásadó jelenti, hogy legalább ugyanennyi vagy még több foglalásuk van, mint tavaly, és már a tavalyi sem volt rossz - mondja Kristin Krohn Devold az NHO-tól. Leginkább a nyugati és az északi országrészek a népszerűek. Az emelkedő árak miatt sokan spórolásra kényszerülnek, és ezért sok norvégnak nem éri meg külföldre utazni, a máshonnan érkező turistáknak pedig most olcsóbb Norvégiába utaznia, mint egyébként lenne, tehát a gyenge valuta húzóerő lesz - mondja Krohn Devold. Forrás: NRK

  • Norvégia az Északi-sarkvidéki Tanács elnöke

    Norvégia csütörtök délután átvette az Északi-sarkvidéki Tanács elnöki szerepét Oroszországtól, tájékoztatott a Külügyminisztérium. Az esemény egy online konferencia keretén belül zajlott, amelyen a nyolc sarkvidéki ország (Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Oroszország és az Egyesült Államok) mellett az őslakos népek hat képviselője is részt vett. Oroszország 2021 óta vezette a Tanácsot, azonban minden politikai kapcsolatot megszakadt, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. Már korábban is érzékelhető volt a feszültség, amely az elnökség Norvégiának való átadását övezte. - Fontos, hogy az Északi-sarkvidéki Tanács fennmaradjon – írta Anniken Huitfeldt külügyminiszter (Ap) a Twitteren csütörtök délután. - Az a célunk, hogy az Észak-sarkvidéki Tanács újrakezdje fontos munkáját a mi vezetésünk alatt. A többi tagállammal együtt most tisztázni szeretnénk, hogy ez a gyakorlatban miként tud megvalósulni – áll a Külügyminisztérium által kiadott nyilatkozatban. Forrás: VG

  • Életkori korlátozás az energiaitalokra?

    A Forbrukerrådet a gyerekek egészségére hivatkozva szeretne bevezetni életkori korlátozást az energiaitalokra, ugyanis jelenleg semmi nem tiltja a fiataloknak a fogyasztást. Inger Lise Byverket a Forbrukerråd vezetője aggódik: egy félliteres ital magas koffeintartalma miatt okozhat alvászavarokat illetve hatással lehet a szívre, az érrendszerre és a központi idegrendszerre - mondja, továbbá függőséget is okozhat. A gyerekek kisebb testtömegük miatt a felnőtteknél alacsonyabb mennyiségű koffeint tudnak csak tolerálni. A megkérdezettek 68%-a támogatná az életkori korlátozás, de az megosztja az embereket, hogy 16 vagy 18 év legyen-e a korhatár. - Különösen aggasztó, hogy a 10-12 év közötti gyerekek közül 4-ből egy fogyaszt heti rendszerességgel energiaitalt, és akkor is inkább a nagyobb kiszerelést választják - mondja Byverket. Már néhány országban bevezettek korlátozást az energiaitalokra, mint például Litvániában és Lettországban, de máshol is dolgoznak már hasonló korlátozáson. A Nettavisent az egyik legnagyobb energiaital-gyártótól, a Red Bulltól a Bryggeri- og drikkevareforeningen-hez (BDF) irányították, azzal a kérdéssel, hogy mit gondolnak az italok életkori korlátozásáról. A sajtófelelős, Erlend Fuglum szerint az energiaitalokat nem kellene más korlátozás alá vetni mint más koffeintartalmú termékeket: mint például a kávét, jeges kávét, a teát, a csokis tejet és a kólát. Ezért szerintük nem az ital típusát kellene nézni, hanem a koffeintartalmát. Fuglum szerint az energiaitaloknak kicsit kevesebb a koffeintartalma a filteres kávénál és más termékekben is, mint például a kozmetikumokban is található koffein, de szerintük a gyerekek szervezetébe a kakaóból, illetve a csokis tejből kerül a legtöbb koffein (egy 2021-es kutatás alapján). Szerinte a hatóságoknak bővíteniük kellene az ismereteiket, mielőtt korlátozást vezetnének be. Mindenesetre az Egészségügyi Minisztérium most megkérte az Élelmiszeripari Felügyeletet (Mattilsynet), hogy vizsgálja meg a gyermekek és a 18 év alatti fiatalok energiaital-fogyasztásának korlátozására irányuló intézkedéseket, beleértve a korhatárt is, és csak ezen vizsgálat után fognak dönteni az energiaitalok korhatárának bevezetéséről. Forrás: Nettavisen

  • Édes rémálom, avagy egy norvég műbalhé

    Az eset május 8-án történt a 31 éves norvég állampolgárral, Jenny Mina Rødahllal, aki a Dagbladet Pluss újságírója. Épp az ágyában pihent, és azon gondolkodott, mit nézzen a Netflixen. Az est fénypontja egy 250 grammos, Svédországban vásárolt Daim ízesítésű (karamell és mandula grillázsos) Freia tejcsokoládé lett volna, de mikor beleharapott az édességbe, valami szörnyű dolgot vett észre. Csak annyit tudott meglepetésében mondani, hogy “Istenem, ez nem Daim”. Az újságírónő azonnal dokumentálta a döbbenetét, és megosztotta a fényképeket és videókat a barátaival. Őket ugyanúgy sokkolta a történet, ugyanis a csomagolással ellentétben a csokoládé nem Daim, hanem Kvikk Lunsj ízesítésű (a Kit-Kat norvég verziója) volt. Rødahl eddig nem vette fel a kapcsolatot a gyártóval, de szeretne választ kapni arra, hogyan történhetett a gyártási hiba. A Mondelez International - a Freia gyártója - azt nyilatkozta, hogy már kaptak egy megkeresést egy másik vásárlótól, aki ugyanazt tapasztalta, mint Rødahl. A cég megkérte az érintetteket, hogy küldjék be a terméket további vizsgálat céljából. Az még tisztázatlan, hogy a károsult ügyfeleket hogyan fogja kompenzálni a vállalat, illetve az sem derült még ki, hogy miként történhetett a gyártási hiba, és hány ügyfelet érinthet a probléma. Forrás: Dagbladet

  • Milyen titkokat rejt a stavangeri dóm?

    A stavangeri dóm építése alig pár évtizeddel a vikingkor vége után kezdődött. A templom 2020. május elseje óta zárva tart a restaurációs munkálatok miatt. 2021 folyamán az archeológusok kiásták a padló alatti kúszópincét, ám arra, amit ott találtak, senki nem volt felkészülve. De még mielőtt leleplezném a nagy titkot, ugorjunk vissza egy kicsit 1967-be. Ugyanis ebben az évben már járt valaki a dóm padlózata alatt. Perry Rolfsen ebben az évben lett a Stavangeri Múzeum régésze. Emberünk fejében csak egy kérdés keringett: van-e valami a stavangeri dóm padlózata alatt? Rolfsennek tudomása volt egy kis nyílásról, amin keresztül be lehet mászni a padló alá. Egy kellemes szombat délutánon a fiatal régész egyedül maradt a dómban, és ekkor akcióba lendült. A stavangeri Régészeti Múzeum honlapjának beszámolója szerint Rolfsen beszerzett egy munkalámpát, majd bemászott a korábban emlegetett nyíláson át a padló alá. Amíg itt kúszott-mászott, számos járatot és kamrát látott, emellett csontvázak és koporsók maradványait kellett kerülgetnie. Ám nemsokára váratlanul kialudt a fény, miután kihúzódott kábel. (A sötétben a csontvázak életre keltek, és szegény Perry Rolfsent soha többet nem látta senki élve, miután az örök nyugalmukban megzavart csontvázak brutális kegyetlenséggel végeztek vele. Csontjai még most is a dóm padlója alatt nyugszanak.) A sötétben tapogatózó fiatal régész kezdett pánikba esni. Hogy tájékozódni tudjon, hallgatta a fölötte járkálók lépteit, de ez nem vezetett eredményre, ugyanis folyton az egyik oldalhajó alatti kamrában kötött ki. De ekkor Rolfsenre rámosolygott a szerencse, ugyanis megtalálta a kihúzódott kábelt. És lőn világosság! Két órányi tévelygés után a fiatal régész vérző arccal, szakadt ruházatban és koszosan felbukkant a padló alól. Pár nappal később beszámolt Ole Tingdal templomgondnoknak arról, amit talált. Rolfsen most már tudta, hogy a templom padlója kőfalakon nyugszik, és az itt lévő kamrákban emberi csontok vannak, amelyeket még egy réteg talaj borít be, vagyis még van bőven mit feltárni. Ez felkelti a helyi régészek kíváncsiságát. Vajon ez a felfedezés fényt derít Stavanger városának a múlt ködébe vesző alapítására? A legtöbb építészettörténész szerint a dóm legrégebbi részei az 1120-as évekre datálhatók. Ez a dátum nagyjából egybeesik a helyi püspökség alapításának idejével. Ezzel szemben E. C. Hohler történész azon az állásponton volt, hogy a keleti hajó egyes részei inkább az 1000-es évek végére jellemzők. 1967 és 1968 folyamán a templom szentélynégyszöge alatti kriptában feltárások zajlottak, ám a hajó alatti teljes terület feltárására nem volt elég pénz. A feltárások során Rolfsen és kollégái 28 keresztény sírt találtak, ezekben pedig 30-nál is több csontvázat, amelyekről szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy a 800-as évek eleje és az 1100-as évek eleje közötti időszakból származnak. Vagyis ezek a csontvázak még a dóm felépülése előtt kerültek oda. Rolfsen a forskning.no-nak még 2022-ben beszámolt arról, hogy amikor 1968-ban elküldték a csontokat Oslóba az Anatómiai Intézetbe, ott az ország más részeiből származó csontokkal összekeverték a stavangeri leleteket. De kiket is temettek el a dóm alá? Írott források és sírkövek feliratai alapján történészek és régészek számos, itt eltemetett embert beazonosítottak, de a pontos nyughelyét egyiknek sem lehet 100%-os pontossággal meghatározni. Feltehetőleg a legtöbb stavangeri püspököt idetemették, de konkrét információból eléggé kevés van. Például Audun Eyvindsson püspököt, aki 1445. november 3-án hunyt el, biztosan a dóm alatt temették el. A legkorábbi név Arnbjørg Heimnæsé, akit 1280 körül helyeztek ugyanitt végső nyugalomra. Egy másik régi név Thorgeir Peterssøné, aki 1310. augusztus 24-én kelt végrendeletében rögzítette, hogy őt is stavangeri dóm alatt temessék el. Rolfsent még többen követték a padló alá, ők fa- és textilmaradványokat, illetve szétszórva heverő csontokat találtak. 2021-ben a teljes templomhajó alatti területet feltárták a régészek, ekkor minden itt talált csontot a lehető legnagyobb gondossággal dokumentáltak, hogy ne ismétlődhessen meg az 1968-as fiaskó, ami Perry Rolfsen szerint egy rendkívül szomorú eset, habár a mostanában lezajlott feltárásoknak nem a csontvázak voltak a fő célpontjai, sokkal inkább két vikingkori épület nyomait kutatták, amelyek feltehetőleg ugyanott álltak egykoron, ahol ma a dóm épülete. Az archeológusok bronzcsatok és -ékszerek maradványait is megtalálták. Haldis Hobæk régész még 2022-ben beszámolt a forskning.no-nak arról, hogy a leletek csak tovább erősítik azt a feltételezést, hogy Stavanger környéke már a vikingkorban fontos helynek számított társadalmi szempontból. Az is rejtély, hogy ki pénzelte a dóm felépítését. A királysagák beszámolnak arról, hogy I. Sigurd Magnusson (más néven Jeruzsálemjáró Sigurd), aki 1103 és 1130 között Norvégia királya volt, és 1128-ban el akarta venni második feleségét, Ceciliát, akkor a bergeni püspök nemet mondott neki. A stavangeri püspök viszont igent, de cserébe azt kérte a királytól, hogy szálljon be egy nagyobb összeggel a templom felépítésébe. A dóm 2025-ben fogja ünnepelni 900 éves jubileumát, ugyanis ebben az évben került sor a stavangeri püspökség megalapítására. De a templom maga ennél is régebbi, ugyanis az építkezés kezdetét 1105 környékére teszik. Ez pedig a korszak hagyományainak megfelelően 100 évnél is tovább tartott. A történelem úgy tartja, hogy a munka legnagyobb részben a brit kőfaragók keze munkáját dicséri, de a szakértők arra jutottak, hogy a legkorábbi munkálatok a normannokhoz és a Német-római Birodalomhoz köthetők. Most 2023-at írunk, a régészek pedig egy újabb nagyméretű feltárást folytatnak a dómon kívül, eközben más szakemberek magát a templomot állítják helyre. A feltárás során további, a 12. század elejéről származó leleteket találtak, amelyek fontos szerepet játszhatnak Stavanger város eredetének feltárásában a projektet vezető Hege Hollund szerint. Emellett még további csontvázakra bukkantak, amelyek közül az egyik a legrégebbi keresztény sírok egyikében nyugodott, vagyis valamikor a 12. században lett eltemetve. További különlegessége a férfi csontvázának, hogy becslések szerint 190 cm magas lehetett életében, ami abban az időszakban több mint szokatlan volt. A csontokat DNS-vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiderüljön ki volt ő, honnan jött, és mennyi idős volt halálakor. Egy újabb nagy kérdés, ami megválaszolásra kerülhet, hogy a régészek meg fogják-e találni Erling Skjalgsson maradványait. Róla azt kell tudni, hogy ő vette el Olaf Tryggvasson nővérét, Astridot, uralma Norvégiában a Sogne-fjordtól Lindesnesig terjedt. De amikor a király jarlnak akarta kinevezni, akkor ezt elutasította. Az ember úgy emlegették Erlinget, mint a „rogalandiak királyát”. Jelleméről azt kell tudni, hogy alattvalóival emberségesen bánt, barátaihoz hűséges volt, emellett rendkívül büszke férfi volt, aki semmiféle felsőbb hatalom előtt nem volt hajlandó meghajolni. Talán emiatt sem jött ki túl jól II. (Szent) Olaffal. 1028 december 21-én a király emberei orvul rajtaütöttek és valahol a Bokna-fjord (ez a fjord Stavanger és Haugesund között terül el) környékén meggyilkolták. Lányának, Ragnhildnak köszönhetően viszont számos későbbi norvég királynak ő lett az ősapja. Ebből a vérvonalból származik III. Olaf (más néven Olav Kyrre, vagy Csendes Olaf, uralkodott: 1067-93) és II. Magnus Haraldsson (1066-69). A kérdés pedig az, hogy vajon Erling Skjalgsson csontjai a stavangeri dóm közelében nyugszanak-e. Forrás: Forskning.no

  • Mehetett volna máshová is Haaland?

    Ole Gunnar Solskjær, a Manchester United egykori játékosa, majd vezetőedzője meglepő állítást tett. A norvég szakvezető korábban a Moldénél együtt dolgozott Haalanddal, és 2018 nyarán súgott egykori csapatának az akkor még Norvégiában pallérozódó fiatal csatárról. Solskjær – aki 2018 decemberében a Vörös Ördögök vezetőedzője lett – 4 millió fontért felkínálta Haalandot egykori csapatának, legalábbis a VG erről számolt be, amikor május 12-én, pénteken egy United-szurkolókkal és Solskjærral tartott rendezvényről tudósított. Azt írják, hogy Solskjær ugyan nem említette név szerint Haalandot, csak annyit mondott, hogy a Moldénak van egy rendkívül tehetséges csatára, akinek Manchester vörös felén kellet volna kikötnie. Azonban nem így történt. A Molde és a Salzburg 2018 augusztusában megegyeztek Haaland átigazolásáról, aki 2020 januárjában otthagyta Salzburgot a Borussia Dortmund kedvéért, innen pedig 2022 nyarán a Manchester Cityhez (a United városi riválisa) igazolt. Forrás: NRK

  • Támogatás az ukránok hazatéréséhez

    Tavaly óta eddig összesen 339 ukrán állampolgár kért anyagi támogatást a hazatéréshez a norvég Bevándorlási Hivatal (UDI) információi alapján. A UDI 15 ezer korona támogatást ad azoknak, akiknek a kérelmét jóváhagyták, és visszatérnek Ukrajnába. Forrás: NRK

  • Kibocsátásmentes motorcsónakok 2025-től

    A kormány nemrég benyújtott javaslata alapján 2025-ig minden motorcsónaknak kibocsátásmentesnek kell lennie, a kompokat pedig minél hamarabb le kell cserélni kibocsátásmentes hajókra, tájékoztatott a Közlekedési Minisztérium. - Mind az állam, mind pedig több megyei önkormányzat leváltotta már a régi dízelkompokat kibocsátásmentesekre,, és ígéretesnek látszik a motorcsónakok helyzete is. Viszont a szennyezést csökkenteni kell, ezért szeretném bevezetni a kibocsátásmentességre vonatkozó előírást a kompokra és a motorcsónakokra egyaránt – mondta a közlekedési miniszter, Jon-Ivar Nygård (Ap). - Nagyon fontos része a klímapolitikának, hogy a közbeszerzéseknél érvényesítsük az elveinket, és nagyon örülök, hogy ezek az előírások bevezetésre kerülnek – mondta Nygård az NRK-nak. - Egy kis időbe fog telni, hogy lecseréljük a szerződéseinket. Tiszteletben tartjuk a már érvénybe lépett szerződéseket, de idővel minden együttműködést kibocsátásmentesre váltunk – mondta Eide a csatornának. Jelenleg körülbelül 200 komp és 80 motorcsónak szeli Norvégia partmenti vizeit. Évente nagyjából 580 000 tonna, illetve 130 000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, az Igazgatási és Pénzügyi Igazgatóság (Direktoratet for forvalting og økonomistyring, DFØ) jelentése alapján. Forrás: Nettavisen

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page