top of page
Keresési találatok

1962 találat üres kereséssel

  • Rekordszámú viperamarás

    Fotó: Wikipedia Június hónapban a norvég Toxikológiai Tájékoztató Központ (Giftinformasjonen) rekordszámú, 185 megkeresést kapott keresztes vipera okozta marásokkal kapcsolatban. A szakértők szerint továbbra sincs ok a rettegésre. Ez a szám közel duplája a tavalyi júniusi megkereséseknek, de Mari Tosterud, a Toxikológiai Tájékoztató Központ munkatársa szerint ezek a számok időjárásfüggőek. Tosterud szerint nincs oka az embereknek rettegni a keresztes viperától. A kígyó képes úgynevezett száraz marásra is, ahol minimális a méreg mennyisége. Egészséges felnőtteknél nagyon ritkán válik veszélyessé a kígyómarás, és szinte minden esetben otthon kezelhető. Érdemes felvenni a kapcsolatot a Toxikológiai Tájékoztató Központtal. A Toxikológiai Tájékoztató Központ elérhetőségei: https://www.helsenorge.no/giftinformasjon/ (00 47) 22 59 13 00 (éjjel-nappal hívható telefonszám) Forrás: ABC Nyheter

  • Norvégia nem bírálja az Egyesült Államok döntését

    Fotó: Wikipedia Több NATO-ország jelezte, hogy nem támogatja az Egyesült Államok azon döntését, hogy kazettás lőszereket szállít Ukrajnába. Norvégia nem kritizálja élesen a döntést. Anniken Huitfeldt külügyminiszter elmondta, hogy sem Ukrajna, sem az USA nem írta alá azt a nemzetközi egyezményt, ami a kazettás lőszerek tilalmáról szól. Norvégia egyike volt azoknak az országoknak, akik a legjobban szorgalmazták az egyezmény létrejöttét. A nemzetközi humanitárius jog elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a civileket a katonáktól, ezért a kazettás lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek. 2008. május 30-án Dublinban 107 állam elfogadta a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Nem csatlakozott az egyezményhez többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Finnország sem. Norvégia külügyminisztereként Jonas Gahr Støre központi szerepet játszott a kazettás fegyverekről szóló egyezmény kidolgozásában. Forrás: NRK

  • Oroszország bejelentette, hogy betilt egy oslói székhelyű emberjogi szervezetet

    Fotó: Bearfotos on Freepik Oroszország azzal vádol egy oslói székhelyű emberi jogokkal foglalkozó szervezetet, a Human Rights House Foundation-t (HRHF), hogy társadalmi viszályt kelt, ezért betiltja azt. A HRHF székhelye Oslóban található. 80 független emberi jogi szervezetből álló szövetség, amely a gyülekezési szabadságot és a szólásszabadságot támogatja a Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban és Kelet-Európában. Az oroszországi főügyész szerint a HRHF-csoport célja az ország politikai helyzetének destabilizálása, a külpolitikába vetett bizalom gyengítése, valamint a közvélemény alkotmányellenes eszközökkel történő befolyásolása. Forrás: NRK

  • A világ legveszélyesebb kígyójának két példánya Norvégiába érkezik

    Fotó: Wikipedia Először érkezik Norvégiába a világ legveszélyesebb és legmérgezőbb kígyója, a kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus). A kígyó mérge akár 100 ember megölésére is képes. Mérge 200-400-szor erősebb a legtöbb csörgőkígyó fajénál, valamint 50-szer erősebb a kobrák mérgénél. A két tajpán az agderi Brokelandsheiában működő állatkertbe kerül, ahol már izgatottan várják őket. A kispikkelyű tajpán Ausztráliában őshonos kígyófaj. Az állat megközelítőleg 180 cm hosszúra nő meg, noha a nagyobb példányok hossza elérheti akár a 2 métert is. Forrás: NRK, Wikipedia

  • Rekordbevétel a segélyszervezeteknél

    Fotó: Rawpixel.com on Freepik A tíz legnagyobb norvégiai segélyszervezet összesen több mint 15,7 milliárd korona bevételt ért el, ami csaknem 25 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, ami szintén rekordév volt. A nagy adakozási kedv főként az orosz-ukrán háborúnak köszönhető. Forrás: NRK

  • 7%-kal csökkent a gyermekvédelmi intézkedések száma

    Fotó: User15285612 on Freepik A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint tavaly 47 ezer gyermek és fiatallal kapcsolatban indult intézkedése a norvég Család- és Gyermekvédelmi Hatóságnak (Barnevern). Ez hét százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Forrás: NRK

  • Kevés e-rolleresnek van biztosítása

    Fotó: Frimufilms on Freepik 10-ből 9 e-roller tulajdonosnak nincs felelősségbiztosítása, pedig az kötelező. A Közlekedésbiztosító Egyesület vezetője, Roger Stenseth szerint ennek súlyos anyagi következményei lehetnek a tulajdonosokra nézve. Forrás: NRK

  • A Norwegian felvásárolja a Widerøe légitársaságot

    Fotó: Image by creativeart on Freepik Egy tőzsdei közlemény szerint a Norwegian megállapodást kötött, hogy 1,125 milliárd koronáért felvásárolja a Widerøe légitársaságot. Mindkét vállalat különálló név alatt fogja folytatni a tevékenységét. A Widerøe 1934-ben alakult, jelenleg 2000 alkalmazottja van, és skandinávia legnagyobb regionális légitársaságának számít. Közel 50 repülőgépből álló flottával, és a norvég piacon körülbelül 20%-os részesedéssel rendelkezik. A Widerøe több mint 40 kis- és közepes repülőteret lefedő regionális útvonalhálózatának összekapcsolása a Norwegian belföldi útvonalaival jobb összeköttetéseket és zökkenőmentesebb repülést tud biztosítani az utasoknak. A hír hatására a Norwegian részvényei 6%-kal emelkedtek a tőzsde csütörtöki nyitáskor. A Norwegian vezérigazgatója, Geir Karlsen elmondta, hogy tavaly karácsony óta dolgoznak az akvizíción. Úgy véli, hogy ez a döntés nagyban hozzájárulhat a Norwegian nyereségességének növeléséhez. Az akvizíció előtt a norvég versenyhivatal jóváhagyására is szükség van. Forrás: NRK

  • Lezárták a Troll lépcsőt

    Fotó: STIG SALAMONSEN Lezárták a népszerű Troll lépcső (Trollstiegen) útszakaszt, mert több busz is elakadt a hajtűkanyarokban. A közútkezelő már a helyszínen van, hogy rendezze a forgalmi helyzetet. Forrás: NRK

  • Mission Impossible Oslóban

    Fotó: Odeon Kino Los Angelest, Rómát, Londont, New Yorkot és Oslót választotta ki Tom Cruise és az AMC a hetedik Mission Impossible film premier előtti vetítésére, melyre július 11.-én és 12.-én kerül sor. A Leszámolás (Dead Reckoning) címet viselő film legnagyobb kaszkadőrjeleneteit Norvégiában forgatták. Forrás: NRK

  • Jens Stoltenberg még egy évig a NATO főtitkára marad

    Fotó: PETRAS MALUKAS / AFP 2024. október 1-ig Jens Stoltenberg marad a NATO főtitkára. A meghosszabbítást július 4-én hozták nyilvánosságra, és a júliusi vilniusi csúcstalálkozón valamennyi NATO tagállam vezetője támogatni fogja a döntést. Az eredetileg négy évre megválasztott Jens Stoltenberg immár a tizedik éve szolgálja a szövetséget. Ezzel a második leghosszabb ideig hivatalban lévő főtitkár a NATO 74 éves történetében. Az első helyen a holland Joseph Luns áll, aki 1971 és 1984 között irányította a NATO-t. Forrás: NRK

  • A Vörös Párt vezetője napszemüveget lopott

    Fotó: Wikipedia Bjørnar Moxne, a Vörös Párt (Rødt) vezetője egy 1199 korona értékű Hugo Boss napszemüveget lopott az oslói reptér egyik üzletéből. Az esetet biztonsági kamera is rögzítette. Bjørnar Moxnes először a kabátja zsebébe tette napszemüvegét, később a poggyászában találták meg, árcédula nélkül. Érdekesség, hogy a politikus többször megváltoztatta a nyilatkozatát arról, hogy pontosan mi történt. Moxnes több nyilatkozatában is azt mondta, hogy nem állt szándékában eltulajdonítania a napszemüveget. Tettéért végül 3000 korona büntetést kapott, amit elfogadott, és ki is fizetett. Hivatalosan is elnézést kért egy oslói sajtótájékoztatón. Forrás: NRK

  • Több mint 40 ezren regisztráltak az ingyenes tömegközlekedésre Stavangerben

    Kép: Image by storyset on Freepik Két hete fogadta el a stavangeri önkormányzati képviselőtestület az ingyenes tömegközlekedéssel kapcsolatos rendeletet. Július 3-tól minden Stavanger kommunéhoz tartozó lakos ingyenesen utazhat vonattal, hajóval és busszal Észak-Jæren területén. Az ingyenes utazáshoz a lakosoknak regisztrálniuk kell az önkormányzat honlapján, majd a telefonon érhető el az elektronikus jegy. A hajókon továbbra is fizetni kell, de ezt önkormányzat utólag visszatéríti. Az első két órában 3000 jegy „kelt el”, összesen pedig több mint 40 ezren regisztráltak a rendszerben. A regisztrációk nagy része havijegy, de az önkormányzatnak nincs teljes áttekintése arról, hogy milyen típusú jegyeket váltottak az emberek. Forrás: NRK

  • Tűz a Fjord Line kompon

    Tűz ütött ki a Fjord Line Dániából Bergenbe tartó "Bergensfjord" kompjának autófedélzetén Kristiansand közelében, kedden este. A tüzet eloltották, és a hajó Stavanger felé tart, ahová várhatóan szerdán reggel 8 óra körül érkezik meg. A tűz éjfélkor ütött ki (egy autó gyulladt ki), és alig 50 perccel később sikerült megfékezni – írja a Bergens Tidende. A kompon senki sem sérült meg. Forrás: NRK

  • Ingebrigtsen újabb rekordja

    A norvég sztárfutó, Jakob Ingebrigtsen ezúttal hazai közönség előtt szerepelt, és a Bislett Games keretein belül az 1500 méteres távon 3:27,95-ös időt futott, amivel először ért be 3:28 alá, ráadásul a táv történelmének hatodik legjobb idejét futotta. A 22 éves futó az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan nem tartja magát egy álmodozó típusnak, mégis a június 15-i futamban minden pontosan úgy alakult, mint legszebb álmaiban (hazai pályán rekordot dönteni). Ingebrigtsen ugyanis 0,37 másodpercet javított olimpiai rekordot jelentő 3:28,32-es idején. Jann Post, az NRK kommentátora szerint egészen egyszerűen észveszejtő teljesítményt nyújtott a sandnesi futó. Ingebrigtsen mögött a spanyol Mohamed Katir és az amerikai Yared Nuguse ért be, míg legnagyobb riválisa, a kenyai Timothy Cheruiyot a negyedik helyen végzett. Jakob bátyja, Filip menet közben kiszállt a versenyből, de a testvére szerinte komoly meglepetést okozott, miután a legutóbbi alkalommal, Párizsban eléggé csúnyán kikapott. Filip Ingebrigtsen szerint tehát a Bislett Games kínálta volna a legjobb alkalmat a riválisoknak, hogy legyőzzék Jakobot. A szám harmadik norvég résztvevője, Narve Gilje Nordås egyéni csúcsát megdöntve, 3:29,47-es idővel a nyolcadik helyen ért célba. A futam után a boldog győztesnek személyesen gratulált Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke, aki elmondta, hogy Jakob Ingebrigtsen számtalan fiú és lány valódi példaképe. Jakob a célba érés után az NRK riporterének elmondta, hogy jó érzést kelt benne, hogy sikerült egyértelműen megerősíteni azt az elméletet, hogy ő a világ legjobbja 1500 méteren. Forrás: NRK

  • Hogyan kell az extrém meleg ellen védekezni?

    A Vöröskereszt szerint minden második norvég ember nem kapott információt arról, hogyan kell az extrém meleg ellen védekezni. - Norvégiában jól tudjuk, hogyan kell a hideg idő ellen védekezni, de az extrém melegre nem vagyunk felkészülve - mondta Cathrine Tranberg Hårsaker, a Vöröskereszt klímaelemzője. Az Opinion által végzett közvélemény-kutatás szerint tízből hatan azt mondták, hogy tapasztaltak kellemetlenséget a meleg következtében Norvégiában. Többnyire rossz alvásra, fejfájásra és szédülésre panaszkodtak. 60% számolt be arról, hogy alvásproblémái voltak. Az egyéb arra utaló jelek, hogy a test nem viseli jól a meleget, a fejfájás, a szédülés, a hőkiütés, a túlmelegedés vagy a hőguta. A legrosszabb esetben a kánikulai meleg halálhoz vezethet. - A hőmérséklet az egész világon emelkedik, és a hőhullámok felelősek a halálos katasztrófák egy részéért a Földön. De jóval azelőtt, hogy eljutnánk erre a pontra, a magas hőmérséklet nagy teher lehet a legfiatalabbaknak, az időseknek és a krónikus betegségekben szenvedőknek – mondta Hårsaker. - Szükséges lenne, hogy a norvégok többet tudjanak arról, hogyan lehet gondoskodni a legveszélyeztetettebbekről, amikor a leginkább tombol a kánikula – mondta. Forrás: Nettavisen

  • Lemondott Anette Trettebergstuen, kulturális és esélyegyenlőségi miniszter

    A ma reggeli sajtótájékoztatót követően lemondott Anette Trettebergstuen, kulturális és esélyegyenlőségi miniszter, miután indokolatlanul igazgatósági pozíciót adott ismerőseinek (Bård Nylund, Tina Stiegler, Renate Larsen) különféle állami intézményekben, mint a Norsk Tipping vagy a Norvég Állami Operaház és Balett. Két nappal ezelőtt a Nettavisen arról számolt be arról, hogy Trettebergstuen igazgatósági pozíciókat adott korábbi kollégáinak a Munkáspártból. A volt miniszter elismerte, hogy tettével súlyos etikai hibát követett el. Trettebergstuen 2021-től a mai napig Jonas Gahr Støre kormányának kulturális és esélyegyenlőségi minisztere volt. Forrás: Regjeringen

  • A norvég külügyminiszter Jemenbe látogatott

    Anniken Huitfeldt külügyminiszter június 9-én Jemenbe látogatott. Az ideiglenes fővárosban, Adenben találkozott Jemen miniszterelnökével és külügyminiszterével. Előző nap Rijádban Rashad al-Alimival, Jemen elnökével is rövid megbeszélést folytatott. Huitfeldt elmondta, hogy Jemen nem válhat elfeledett válságövezetté annak ellenére, hogy most a világ Ukrajnára koncentrál. Az elhúzódó fegyveres konfliktusok elképzelhetetlenül sok emberéletbe kerültek, és ez a fő oka annak, hogy ma három jemeniből kettő rendkívül mély szegénységben él. A 34 milliós lakosságból 21 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre. Körülbelül 4 millióan menekültek el az országból, a legtöbben Afrikába. Norvégiának támogatnia kell a kormány politikai megoldására tett erőfeszítéseit, valamint a civil lakosságot. Huitfeldt hozzátette, hogy ahhoz hogy a jemeniek jobb életet éljenek, tartós tűzszünetre és a stabilitást, valamint a fejlődést megalapozó politikai megoldásra van szükség. Norvégia ezért is támogatja az ENSZ és a Norvégiai Menekült Tanács jemeni munkáját. Idén 275 millió koronával járul hozzá az ország jemeni humanitárius munkához, ami 25 millió koronával több, mint a 2022-es támogatás. Forrás: NRK és Regjeringen

  • 12 hónap fogyasztói árindexe

    A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) legfrissebb adatai alapján az elmúlt egy év fogyasztói árindexe 6,7% volt. A növekedést követően az árak egy magas szinten stabilizálódtak. Az elmúlt tizenkét havi növekedéshez leginkább a repülőjegyek, az élelmiszerek és a bérleti díjak árai járultak hozzá. (Szerk.: A fogyasztói árindex egy ország statisztikai hivatala által összerakott fogyasztói kosár (különféle áruk és szolgáltatások) árváltozását mutatja két időpont között.) Forrás: NRK

  • Legfőbb halálozási okok 2022-ben

    A Norvég Közegészségügyi Intézet (Folkehelseinstituttet, FHI) halálozási okokat tartalmazó nyilvántartásának adataiból kiderült, hogy a tavalyi évben 45.947 ember halt meg Norvégiában. Ez 10,2 százalékos növekedést jelent az előző évi, 41.713 halálesethez képest. A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások száma 2021-ben jelentősen megemelkedett, 10.175 elhunyttal elérte a legmagasabb szintet 1995 óta. A tavalyi évben ez a szám tovább emelkedett, 10.381-re, de a növekedés valamivel kisebb volt, mint az előző évben. 2022-ben 2853-an haltak meg a koronavírus miatt - az előző évi 864-hez képest, valamint 5 olyan halálesetet regisztráltak, amely nem a koronavírus, hanem a koronavírus elleni vakcina mellékhatásai miatt történt. A halálozási okok között a legnagyobb arányt a betegség okozta halálesetek teszik ki - 45.947-ből 42.429 - míg a fennmaradó 2747 haláleset külső okokra, például balesetre, öngyilkosságra és emberölésre vezethető vissza. Sokan halnak meg esés következtében. Tavaly a halálesetek 4,5 százaléka volt baleset, és ezek legnagyobb része esés volt. Tavaly összesen 1036 ember halt meg valamilyen esés következtében. Ez enyhe növekedés az előző évi 1004-hez képest. Több nő (556) halt meg ilyen balesetben, mint férfi (480), és a számok azt mutatják, hogy a regisztrált halálesetek közül 950 esetben az elhunyt 70 évnél idősebb volt. Jelentősen emelkedett a kábítószerrel összefüggő halálesetek száma. Tavaly 321 túladagolásos haláleset történt Norvégiában, ami 33 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez szöges ellentétben áll 2021-gyel, amikor a túladagolásos halálesetek száma 2013 óta a legalacsonyabb volt, 241 halálesettel. A kábítószerrel kapcsolatos halálesetek száma tehát nagyjából visszaállt a 2020-as szintre (331), ami 2000 óta a legmagasabb volt. Az elmúlt öt évben a túladagolás okozta halálesetek száma átlagosan 293 volt évente. Egyre többen isszák magukat halálra A világjárvány idején jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztással összefüggő halálesetek száma. Tavaly ez a szám tovább emelkedett, 395 halálesetre. A koronavírus-járvány idején, a 2020-as és 2021-es évben az alkohol okozta halálesetek száma Norvégiában 387, illetve 372 volt, és 2022-ben ez a szám tovább nőtt. Összehasonlításképpen a pandémia előtti számok 2018-ban 339, 2019-ben pedig 312 volt. Az alkohol okozta halálesetek leggyakoribb oka tavaly az alkoholos májbetegség volt, amely önmagában 193 halálesetet okozott. Csökkent az öngyilkosságok száma Pozitívumnak tekinthető, hogy tavaly összesen 610 ember vetett véget életének, ez az előző évi 660-hoz képest csökkenést jelent. Az öngyilkosok nagyobb része férfi volt. Tavaly 436, míg 2021-ben 484 fő. Ez 2017 óta a legalacsonyabb szám, de még mindig jóval magasabb, mint az 1990-es években. A nők körében tavaly 174-en vetettek véget saját életüknek, ami enyhe csökkenés a 2021-es 176-hoz képest. Az elmúlt öt évben évente átlagosan 648 öngyilkosság volt Norvégiában. Forrás: VG

  • Két új szivárványos zebra Bergenben

    A város első szivárványos zebrája áprilisban bukkant fel. Eddig hét ilyen zebra volt: az arnai Teiganéban, az åsane-i bevásárlóközpontban, a laksevågi Damsgårdsveienen, az årstadi St. Clementsvegen, a fyllingsdaleni Nebbeveienen, a fanai Lagunennél és végül az ytrebygdai Aurdalsliánál. Szerdára virradóra a központ is kapott két szivárványos zebrát: egyet a Kim Friele téren a városházánál, egyet pedig a Kim Friele-padoknál a Vågsallmenningennél. A megye májusban nemmel szavazott a színes zebrák létrehozásáról, amely az önkormányzat akaratával ellenkezett. A bizottság tagjai a közlekedés biztonságával indokolták döntésüket. Azonban néhány nappal később változtattak az álláspontjukon és engedélyezték a zebrák felfestését. - A városvezetés értekezlete és a közlekedési bizottsággal való találkozó alapján a mai napon megpróbáltam megoldást találni arra, hogyan lehetne megvalósítani Bergen kérését a szivárványszínű zebrák felfestésével kapcsolatban a Kim Friele téren - jelentette be Jon Askeland (Sp), Vestland megye polgármestere. - Alapjában véve természetesen arról van szó, hogy kifejezzük elismerésünket Kim Friele harcával szemben. Mérlegelnünk kell ezeket a célokat is – mondta Askeland az NRK-nak. Elmondta, hogy szoros együttműködésben fognak dolgozni az önkormányzattal a szivárványos zebrák felbecsülése, értékelése és az esetleges módosítások ügyében. - Nagyon örülök, hogy ezekkel a zebrákkal meg tudjuk mutatni, hogy Bergen minden ember városa – mondta a városfejlesztési tanácsos, Ingrid Nergaard Fjeldstad szerda délelőtt. (Szerk.: Kim Friele a norvég melegmozgalom élharcosa volt, életéről és munkásságáról itt olvashattok többet) Forrás: Nettavisen

  • 32 darab vadászgép Romániának

    Norvégia 32 darab F-16-os repülőgépet adott el Romániának 388 millió euróért, körülbelül 4,5 milliárd koronáért. Bjørn Arild Gram védelmi miniszter elmonda, hogy a megállapodást már tavaly novemberben megkötötték, amit jóvá kellett hagynia a norvég és amerikai hatóságoknak is. Gram hozzátette, hogy a norvég F-16-os vadászrepülőgépek a világ legjobban karbantartott vadászgépei közé tartoznak. Norvégia még 1975-ben döntött F-16-os vadászrepülőgépek megvásárlásáról. Az első 1980-ban érkezett meg Norvégiába, és összesen 76 darabot szereztek be. Forrás: ABC Nyheter

  • Harald király elbotlott a vörös szőnyegen

    Harald király nem sokkal azután, hogy megérkezett Koppenhágába két napig tartó hivatalos látogatására, elbotlott és hasra esett, miközben megpróbált felmenni egy vörös szőnyeggel takart lépcsőn. Többen is kinyújtották a kezüket a király felé, köztük Margit dán királynő is. - Remélem, te nem várod ugyanezt tőlem – tréfálkozott a dán királynő. A királyt gyorsan felsegítették, és hamarosan már újra egyedül tudott menni. A baleset akkor történt, amikor a királyi pár partra szállt a koppenhágai Nordre Tolbodban. A királyt és a királynét a dán királynő ünnepélyes ceremónián fogadta. Az ünnepség után a királyi párt hatvan lovas kísérte az Amalienborg kastélyba. Csütörtökön Harald király beszédet tartott egy ipari konferencián, és részt vett egy ünnepi ebéden. Aarhusben többek között norvég diákokkal találkoztak, és részt vettek egy irodalmi fesztiválon. Végül a norvég királyi pár fogadást rendezett a meghívott vendégeknek a királyi hajón. A Nordlandra tartó utazás alatt az uralkodó elmondta, hogy remekül érzi magát, és hogy rendkívüli módon unatkozott a betegsége alatt. A dániai látogatás a dán és a norvég királyi ház közötti szoros kapcsolat megerősítésére szolgál. Jelen van Anniken Huitfeldt (Ap) külügyminiszter, Jan Christian Vestre (Ap) ipari miniszter és Terje Aasland (Ap) olaj- és energiaügyi miniszter is. Forrás: Nettavisen

  • BankID-s azonosítás a közösségi médiában?

    A Kereszténydemokrata Néppárt (Kristelig Folkeparti, KrF) azt szeretné elérni, hogy a közösségi médiában ne lehessen hazudni az életkorról, ám a szakértők szkeptikusan állnak a javaslathoz. A párt szerint komoly problémát jelent, hogy sok olyan gyereknek van felhasználói fiókja a közösségi médiában, akik valójában még nem is elég idősek a regisztrációhoz. A Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon is 13 év a regisztráláshoz szükséges minimum korhatár, azonban a norvég médiahatóság adatai szerint a 9 és 11 év közötti gyerekek fele használja a közösségi médiát. Olaug Bollestad, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője szerint könnyű hazudni az életkorról ahhoz, hogy valaki fiókot hozzon létre a közösségi médiában, ezért úgy vélik, hogy a korhatár mellé egy ellenőrizhető megoldással, például a BankID-vel történő regisztráció és bejelentkezés követelményét kellene előírni. Javaslatukat hétfőn nyújtják be a Parlamentnek. A párt azt is el szeretné érni, hogy a 13 és 16 év közötti gyermekek számára bevezessék, hogy szülői beleegyezés kelljen a közösségi médiába való regisztrációhoz. A közösségi média és a mentális betegségek összekapcsolása Bollestad azt mondja tisztában vannak azzal, hogy jelenleg nem érvényesül a 13 éves korhatár és tudják, hogy a kilenc és tíz évesek fele jelen van a közösségi média felületein. Azonban ők azt akarják elérni, hogy a gyerekek gyerekek maradjanak. Bollestad többek között a gyermekek és fiatalok lelki problémáinak növekedését hozza összefüggésbe a közösségi média használatával. Azt mondja, hogy az NTNU mentális egészséggel foglalkozó tanulmánya szerint a norvégiai fiatalok körében a depresszió és a szorongás megduplázódott az elmúlt tíz évben. A tanulmány kimutatta, hogy a problémával leginkább a lányok küzdenek - a norvégiai tizenéves lányok 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy stresszes. Az Instagram 2010-ben indult, a következő évben jött a Snapchat. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok mentális egészsége azóta romlott a világon. Bollestad szerint a közösségi média elősegítheti a zaklatást és a kirekesztést is: - Egyetlen szó is elég lehet ahhoz, hogy rosszul érezd magad. A kedvelések vagy nem tetszések kifejezése, valamint a kinézettel kapcsolatos kommentek örökké nyomot hagyhatnak az érintettek lelkivilágában. Bollestad továbbá úgy véli, hogy a BankID-vel történő bejelentkezés más problémákat is megoldhat. Szerinte ezzel elkerülhető a hamis profilok létrehozása, és nyomon lehet követni, hogy kik állnak az egyes profilok mögött. Arra is rámutat, hogy a gyerekek nem mindig értik meg annak következményeit, amit a közösségi médiában csinálnak. Adatvédelem? Tjerand Silde, az NTNU Információbiztonsági és Kommunikációs Technológiai Tanszékének docense azt mondja, tisztában van azzal, hogy a KrF-et a jó szándék vezérli, azonban úgy tűnik, nem ismerik a technológiák működését, vagy nincsenek tisztában a javaslatuk következményeivel. - Mi van, ha azt mondod, hogy Dániából vagy az USA-ból jöttél? Csak a norvégoknak kell azonosítani magukat? A kriptológia docense szerint ez könnyen kijátszható. Hozzáteszi, hogy a KrF javaslata megnehezítené a névtelenséget az interneten, azzal, hogy minden mozgást nyomon követ, ez pedig sértené az általános adatvédelmi rendeletet. És végül, de nem utolsósorban: - A banki azonosító megkövetelése kirekesztő hatással lehet azokra, akik nem használnak banki azonosítót, de részt akarnak venni a közösségi médiában. A kapcsolattartás fontos része Clara Julia Reich az OsloMet kutatója azt elemzi, hogyan használják a gyermekek és fiatalok a közösségi médiát, és ez hogyan befolyásolja őket. Reich úgy véli, hogy a közösségi média sok gyermek és fiatal mindennapi életének fontos része. A fiatalok ezen keresztül tartanak kapcsolatot ismerőseikkel, barátságokat köthetnek, megbeszélik, hogy mikor és hol találkozzanak, inspirációt kapnak a szabadidős tevékenységekhez, valamint szórakoztató célt is szolgál. Reich szerint a gyermekek és fiatalok közösségi médiahasználata és a mentális egészség közötti kapcsolat egy rendkívül összetett kérdés. - Annak vizsgálatában, hogy a közösségi média hogyan befolyásolja a fiatalok lelki egészségét, számos tényező játszik szerepet, például az, hogy a fiatalok milyen kontextusban használják a platformot, de akár az is, hogy melyik platformokat használják. Reich hozzáteszi azt is, hogy a 13 éves korhatár számos közösségi médiaoldalon elsősorban az adatvédelemről szól, arról, hogy a vállalatok mennyi és milyen adatot gyűjthetnek a felhasználókról. Szerinte már most is történtek politikai erőfeszítések a platformok használata során fellépő problémák megoldására. Norvégiában és az EU-ban egyaránt folyik politikai és kutatási munka a gyermekek és fiatalok mindennapi digitális életével kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban. Tavaly elfogadták azt a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, amely többek között azt szabályozza, hogy a gyermekek és fiatalok többé nem kaphatnak személyre szabott reklámokat. Reich szerint a BankID bevezetése korlátozná a fiatalokat. A közösségi médiához való hozzáférés szabályozása, ahelyett, hogy inkább a platformokon jelentkező kihívásokat szabályoznák, elvenné a fiatalok lehetőségeit. Ez akár feszültséget is teremthet azon fiatalok között, akik megtalálják a korlátozások elkerülésének módját, és azok között, akik betartják a szabályokat. Úgy véli, hogy a magas digitális jártassággal rendelkező gyerekek így is, úgy is meg fogják találni a módját annak, hogy kijátsszák a rendszert. Forrás: NRK

  • Új edző Trondheimben

    Miután rendkívül gyenge rajtot vett az Eliteserien (norvég labdarúgó-bajnokság élvonala) küzdelmeiben résztvevő Rosenborg csapata, június 16-án kirúgták a másfél évvel korábban kinevezett Kjetil Rekdalt és segítőjét, Geir Frigårdot. Június 17-én pedig bejelentették, hogy a korábbi Ranheim-edző, Svein Maalen fogja irányítani a szebb napokat is látott trondheimi csapatot. A 45 éves szakvezető – aki 2022 óta fejlesztőedzőként a Rosenborg alkalmazottja – első sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a csapat vissza fog térni a gyökereihez. Bővebben kifejtve támadó jellegű, sok kockázatot vállaló focit ígért, amivel majd jól megnehezítik az ellenfelek dolgát. Maalen a VG-nek elmondta, hogy nem kívánja kritizálni a korábbi vezetést, mivel pontosan tudja, milyen szomorú dolog elveszteni egy állást (őt még 2021 nyarán rúgták ki a Ranheimtől). Az új Rosenborg-edző a maga részéről arra a 4-3-3-as felállásra esküszik, amelyikkel példaképe, Nils Arne Eggen komoly sikereket ért el (A Rosenborg vezetőedzőjeként 14 bajnoki címet és 6 Norvég Kupát nyert). A csapat kapitánya, Markus Henriksen izgatottan várja, hogy milyen is lesz Maalen irányítása alatt dolgozni. Szerinte izgalmas hallgatni az új edzőt, ahogy a filozófiájáról beszél. Zárásként Maalen annyit mondott, hogy szeretne mindenkit összehozni egész Trøndelagban, aki szereti a Rosenborgot. Forrás: VG

  • Jogszabályi változások miatt több mint 1200 állandó alkalmazottat bocsátottak el az építőiparban

    A munkaerő-kölcsönző ügynökségek körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a törvénymódosítást követően mintegy 1200 állandó munkatársat bocsátottak el. A felmérést az oslói konzervatívok végezték Oslo, Viken és Vestfold területén működő munkaerő-kölcsönző ügynökségek körében. A munkaerő-kölcsönző ügynökségek megerősítették a számokat az Aftenpostennek, valamint jelezték, hogy további elbocsátásokra számítanak, amikor az átmeneti időszak július 1-jén lejár. A törvény célja annak biztosítása, hogy a határozatlan idejű pozíciókra ne munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül vegyék fel az embereket, hanem közvetlenül a vállalkozók alkalmazzák őket. Az Aftenposten szerint a munkaerő-kölcsönző ügynökségek becslése alapján az elbocsátottaknak csak mintegy 10 százaléka került újra alkalmazásba közvetlenül a vállalkozóknál, ami azt jelenti, hogy mintegy 1200 volt állandó alkalmazottat bocsátottak el anélkül, hogy állásajánlatot kaptak volna a vállalkozóktól. Forrás: Fri Fagbevegelse

  • Tartsd távol magad Hvaldimirtől

    A Halászati Igazgatóságnak ma jelentették, hogy Hvaldimir, a híres beluga Ødegårdskilen közelében fürdőzők és magánhajók közelében tartózkodik. Az Igazgatóság egy hajója a helyszínre sietett, hogy biztonságos helyre terelje Hvaldimirt. Ismét felhívták az emberek figyelmét arra, hogy hagyják békén a belugát, és tartsanak tőle távolságot. Forrás: Fiskedirektoratet

  • Kakigondok a Lofoten-szigeteken

    A gyönyörű Lofoten-szigetek mind a norvégok, mind a külföldiek egyik kedvenc üdülőhelye. A népszerűség azonban egy nagy problémához is vezetett: rengeteg a természetben az emberi ürülék, de magánkertekben is sokan tapasztalják azt, hogy a turisták ott végzik el dolgaikat. Ez mind hozzájárul a környék ivóvizének szennyezéséhez. A Norvég Természetkutató Intézet (NINA) azt reméli, hogy egy újdonsággal meg tudják oldani ezt a problémát. Bevezetésre kerülnek az embereknek szánt kakizsákok. Az ötlet Rose Kellertől, a NINA kutatójától származik. Három éve költözött Amerikából Norvégiába, és az ötletet is Amerikából hozta, ahol már sikeresen működik. A július 7-től kezdődő négyhetes tesztidőszakban ingyenes kakizsákok (400 darab) lesznek a nemzeti parkban, amit az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni használat után. Tízből kilencen soha nem hallottak az embereknek szánt kakizsákról. Ennek ellenére a megkérdezettek 75%-a azt válaszolta, hogy hajlandó tesztelni őket, ha azok ingyenesen elérhetőek. A zsákok szagzárral rendelkeznek, és 80%-a biológiailag lebomlik. Ole-Jakob Kvalshaug, a Lofotodden Nemzeti Park menedzsere már alig várja, hogy kipróbálhassa a kakizsákot. Elmondta, hogy évente kb. 50 ezer turista látogat el a nemzeti parkba, és korábban már figyelmeztetni kellett a látogatókat, hogy ne igyanak a helyi patakokból. Forrás: TV2

  • Megszűnik a koronaútlevél

    Az FHI honlapján megjelent tájékoztatás alapján az oltási igazolványokra vonatkozó uniós szabályok változásával egy időben, 2023. június 30-tól a Helsenorge is megszünteti a koronavírus oltási igazolványt. Az oltási igazolványt 2021-ben vezették be, mivel a koronavírus-járvány alatt számos országba való belépéshez szükség volt a koronavírus elleni vakcina felvételének igazolására. Mára a legtöbb országban már megszüntették a használatát, de az FHI szerint még mindig akad néhány ország, amely beutazáskor megköveteli az oltási igazolást vagy negatív teszt bemutatását. Forrás: NRK

  • Tévésorozatot kap a királyi pár

    Tévésorozat készül Harald királyról és Sonja királynőről. A sorozat felvétele a közelmúltban kezdődött, és várhatóan 2025-ben lesz a premierje. A sorozat bemutatja, hogyan ismerkedtek meg, hogyan tartották a lehetetlennek tűnő kapcsolatot életben (Harald koronaherceg és Sonja Haraldsen ugyanis kilenc évig titokban tartotta, hogy szerelmesek). Kapcsolatuk ellenállásba ütközött a nép, a sajtó, a kormány és Olav király részéről is. Házasságukhoz a király áldására volt szükség. Az alkotmány kimondja, hogy "a koronaherceg vagy hercegnő nem házasodhat meg a király engedélye nélkül". Harald koronaherceg és Sonja Haraldsen 14 évesen találkoztak először, egy vitorlástáborban. Amikor nyolc évvel később találkoztak egy bulin, azonnal egymásba szerettek. A többi meg már történelem. Forrás: NRK

  • Ez lehet Norvégia kezdőcsapata

    Sorsdöntő meccs előtt áll a norvég férfi labdarúgó-válogatott, ugyanis június 17-én este hazai pályán Skóciával fognak összecsapni. Amennyiben nem jön össze a győzelem, szinte esélytelenné válik, hogy Norvégia 2000 után ismét kijusson az EB-re. A TV2 értesülései szerint Ståle Solbakken szövetségi kapitány a balszélső posztján változtat, és Mohamed Elyounoussi helyett Ola Solbakken, az AS Roma játékosa fog kezdeni. Erre csak azért van szükség, mert Elyounoussi összeszedett egy kisebb sérülést edzésen, és nincs 100%-os állapotban. A másik vitás kérdés a középhátvédek posztja volt, ugyanis Andreas Hanche-Olsent többen is a kezdőcsapatba tippelték, de a Mainz játékosa várhatóan csak a kispadon fog helyet kapni, így a már szokásosnak mondható Stefan Strandberg-Leo Skiri Østigård páros fog kezdeni előreláthatólag. A középpályán Patrick Berg is lehetőséget fog kapni, Sander Berge pedig ismét csak a kispadon fog kezdeni. A várható felállás: Ørjan Håskjold Nyland – Julian Ryerson, Stefan Strandberg, Leo Skiri Østigård, Birger Meling – Martin Ødegaard, Patrick Berg, Fredrik Aursnes – Alexander Sørloth, Erling Braut Haaland, Ola Solbakken. Jesper Mathisen, a TV2 szakértője szerint a középpályás trió jól játszott együtt Spanyolország és Grúzia ellen is, ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Ståle Solbakken ragaszkodik az Ødegaard-Berg-Aursnes hármashoz. Mathisen hozzátette, hogy ami a leginkább örömteli norvég részről az az, hogy a legjobb norvég támadók lesznek ott a pályán. A mérkőzésre június 17-én 18:00-as kezdettel kerül sor (a mérkőzés lapzárta után kezdődött, a TV2 cikke pedig feltételezéseket közöl kész tényként – a szerző). Forrás: TV2

  • Ismét Norvégiában vannak a tálibok

    Norvégia meghívására a kabuli kormány három tálib képviselője érkezett Oslóba, hogy részt vegyenek a külügyminisztérium által szervezett békekonferencián, az Oslo Fórumon. Anniken Huitfeldt külügyminiszter az nyilatkozta a VG-nek, hogy a konferencián a delegáció találkozik az afgán civil társadalom néhány tagjával és más országok képviselőivel, hogy az afganisztáni kihívásokról beszéljenek. A külügyminisztérium úgy véli, ha elszigetelődnek a tálib vezetéstől, akkor még rosszabb helyzet alakulna ki az országban. Huitfeldt úgy véli, hogy a találkozó lehetőséget ad arra, hogy a humanitárius segélyezésre megoldást találjanak, illetve számon kérhessék a vezetőségen a megsértett emberi jogokat. A tálibok részvételét az Oslo Fórum költségvetése fedezte. A tálib delegáció látogatása 290 ezer koronába került. Forrás: VG

  • 2 milliárd koronával növelik a családi pótlékot

    A módosított nemzeti költségvetésről szóló tárgyalások során a Szocialista Pártnak (Sosialistisk Venstreparti, SV) sikerült elérnie, hogy a családi pótlékra fordított összeget évi 2 milliárd koronával növeljék. Az emelés a 6 évesnél idősebb gyermekekre vonatkozik, és idén július 1-jétől lép hatályba. Az emelés összege gyermekenként havonta körülbelül 200 korona. A 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében az elmúlt időszakban többször megemelték a támogatás összegét, így ideje volt a 6 évnél idősebbek támogatásának újratárgyalása Az SV vezetője, Kirsti Bergstø azt nyilatkozta az NRK-nak, hogy az előző nagyobb emelést a Kereszténydemokrata Párt szervezte, aminek közvetlen hatása volt a gyermekszegénységre vonatkozó adatokra. Úgy gondolja ez nagyon fontos, hisz a családi pótlék rendkívül hatékony a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Hozzátette, hogy ez nem csak az SV véleménye, hanem a Save the Children és az UNICEF véleménye is. Forrás: NRK

  • Az orvosi kannabisz többféle típusa válik elérhetővé Norvégiában

    Három új típusú orvosi kannabisz jelent meg a dán Stenocare cégtől, amelyek mostantól Norvégiában is elérhetőek lesznek, írja az NRK. – Ezek csepp formájú termékek, amelyek különböző mennyiségű THC-t és CBD-t tartalmaznak – mondja Sigurd Hortemo, a Norvég Gyógyszerügynökség vezető orvosa. A THC a kannabisznövények legfontosabb pszichoaktív anyaga, amely bódulatot okoz. Eddig elsősorban a THC és a kannabidiol (CBD) volt az orvosi hatásokkal kapcsolatos kutatások tárgya. A Journalen folyóirat szerint a CBD nem okoz bódulatot. Forrás: ABC Nyheter

  • Trópusi éjszaka Oslóban

    A történelem során most először rögzítettek trópusi éjszakát júniusban Oslóban. Az eddigi legkorábbi trópusi éjszaka a fővárosban 1997. július 1-jén volt. A valaha volt legkorábbi trópusi éjszaka Norvégiában 1981. május 12-én volt Bergenben. A trópusi éjszaka kifejezést Norvégiában olyan éjszakákra használják, ahol a napi legalacsonyabb hőmérséklet 20 fok vagy ennél magasabb.. A legalacsonyabb mért hőmérséklet szombat este 20 óra és vasárnap reggel 8 óra között 20,6 fok volt Osloban (Blindern mérőállomáson). Forrás: TV2

  • Új dohányszabályok januártól - hiányzó részletek

    A dohánytermékekre vonatkozó új szabályok újévtől lépnek hatályba, de még mindig nem kerültek részletes kidolgozásra. Az Avinor 270 millió koronával kevesebb bevétellel kalkulál jövőre. Az állami költségvetés javaslata szerint az egyéni dohánykvóta jövőre 250 grammról 125 grammra csökken, illetve a cigaretta esetében 200 szálról 100 szálra változik. A változások csak a Norvégiában élőkre vonatkoznak, a turisták esetében változatlanok maradnak a kvóták. A snust (ahol egy doboz 16 gramm dohányt tartalmaz) az új szabályok szerint csak 7,5 grammos kiszerelésben lehet forgalmazni. Ez azonban új csomagolást igényel, új gépeket kell rendelni, át kell csomagolni a jelenlegi termékeket, és a gyártóiparnak át kellene állnia a megváltozott piaci követelményekre nagyon rövid idő alatt. Elég sok még a tisztázatlan kérdés, az idő pedig egyre kevesebb. Az Avinor azzal számol, hogy 2023-ban kevesebb utas fordul meg a reptereken, a magas infláció és megélhetési költségek miatt. Az új dohánykvóta szabályozása miatt a vállalat elveszíti bevételének egyik fő forrását. Forrás: E24

  • Durek Verrett együttest alapít

    Lars Berteig Andersen (34) és Bjørn Alexander (33) színészekkel együtt Durek Verrett megalapította a „The Jacketeers” nevű együttest. A banda péntek este adta ki az „Afterski i queill” című dalt. Andersen korábban gyermekszínészként játszott az Olsenbanden jr. filmben, amiben Bennyt alakította. Alexander az NRK Super műsorvezetőjeként ismert, emellett több nemzetközi filmben és sorozatban is játszott. Simon Eriksen Valvik, az együttes menedzsere úgy nyilatkozott a God kveld Norgénak, hogy még több dal is van a tarsolyukban, amennyiben Norvégiának tetszik, amit hallanak tőlük. - A fiúk egy mindenekelőtt vicces dalt írtak, és nagyon várták, hogy megmutathassák az embereknek. Már csak az a kérdés, hogy Norvégia készen áll-e erre. Amennyiben igen, még több dal várható – mondta. A sámán a dalszövegében kicsit odaszúr a Se og Hør hetilapnak: „Dancing just like I don't care, take a pic for Se og Hør.” Durek Verrett számára a zene nem ismeretlen terep, tavaly adta ki My House című techno-számát, és kilenc évvel ezelőtt, 2014-ben KENJIBE címmel jelent meg lemeze. Viszont az Afterski i queill az első olyan dal, amelyben angolul és norvégul is énekel. Az együttes állítólag akkor jött létre, amikor a három bandatag találkozott egy Beverly Hills-i ruhaüzletben. A boltban megdicsérte őket egy alkalmazott, a sámán pedig azzal viccelődött, hogy a bandát The Jacketeers-nek hívják, írták egy VG-nek címzett sajtóközleményben. - Egy bevásárlóközpontban voltunk, és ruhát kerestünk egy Oscar-eseményre. Mindhárman ugyanazt a rikító, virágos öltönykabátot próbáltuk fel, amely éppen le volt értékelve. Rögtön el is döntöttük, hogy ugyanolyan stílusú kabátot, inget, nadrágot és cipőt fogunk felvenni – mesélte Verrett. Forrás: TV2

  • Várható-e repülőkáosz idén?

    Tavaly a SAS-sztrájk és hosszú sorok jellemezték a nyaralást, ezért nem árt felkészülni az idei nyárra sem. A szakértők a következőkre hívják fel a figyelmet: több reptéren, köztük a londoni Heathrow-n lehet sztrájk, amely továbbgyűrűzhet több repülőtérre is sok repülőtér emberierőforrás-hiányban szenved, főleg a csomagkezelés terén Franciaországban tüntetnek a repülésirányítók, Dániában pedig alacsony a létszámuk. Ugyanakkor az Avinor, a norvég repülőterek tulajdonosa és üzemeltetője felkészült a nyárra, az idei szezonra növelte az alkalmazottak számát. Hans Jørgen Elnæs repülőelemző szerint már csak azért is jobb nyárra számíthatunk idén, mivel tavaly sok repülőtér nem volt felkészülve a pandémia után, de van ezenkívül néhány rizikós tényező: mint például, ha a francia repülésirányítók sztrájkba lépnek, akkor lehetséges, hogy el kell kerülni a francia légteret, ami hosszabb utazási idővel és magasabb költséggel járhat, illetve a Lufthansa pilótái is fontolgatnak egy lehetséges sztrájkot, ha nem sikerül megegyezni június végéig. Elnæs szerint a stresszmentes utazás érdekében a legjobb, ha a közvetlen - átszállás nélküli - repülést választjuk. Forrás: VG

  • Terrorizmus elleni fórum

    Második alkalommal rendezték meg a terrorizmus elleni nemzetközi fórumot (Counterterrorism Law Enforcement Forum), melyet Emilie Enger Mehl igazságügyi és veszélyhelyzeti készültség miniszter nyitott meg. A konferencián több mint 40 ország és szervezet vett részt. A fórum célja a jobboldali szélsőségekkel kapcsolatos fenyegetésekkel megelőzése és kivédése, a tudatosság növelése, valamint nemzetközi együttműködés kialakítása. Mehl nyitóbeszédében aggodalmát fejezte ki, hogy az internet és közösségi média a radikalizálódás szintereként szolgál. Az összeesküvés-elméletek és szélsőséges ideológiák könnyebben elérhetővé váltak a digitális platformokon. Norvégia rendelkezik terrorizmusellenes stratégiával, és kidolgoztak egy cselekvési tervet is. A jobboldali szélsőségekhez kapcsolódó fenyegetés egyre inkább átnyúlik a nemzeti határokon, ezért a következő években még fontosabb lesz a nemzetközi együttműködés ezen a területen. Forrás: Regjeringen

  • A kiskacsák új otthona

    2023 májusának elején Hege Johnsson Milicevic ålgårdi lakos hívást kapott, amiben azt közölték vele, hogy a szomszédságában két kiskacsa egyedül kóborol és nem találják a mamájukat. Ráadásul az egyik kicsi meg is sebesült. Milicevic a kertjében, egy kutyaketrecbe helyezte el a kismadarakat, abban a reményben, hogy a mamájuk így meg fogja találni őket. De az egyetlen látogató egy szomszéd macska volt, ekkor dőlt el, hogy a két pihés kisbabának új mamára lesz szükségük. Milicevic bevitte a kiskacsákat, hogy úszkáljanak a fürdőkádban, majd ezek után az egész estét végigaggódta, hogy a kicsik túl fogják-e élni az éjszakát. A kacsák túlélték az első éjszakát. További nehézséget jelentett az etetés. Eleinte csak kenyeret és főtt rizst kaptak, mostanra a menü kiegészült sok finom fogással, többek között kukaccal, fatetűvel, pisztránggal, rizzsel és tésztával. A korábbi napi 8-9 alkalom helyett mostanra már csak napi 5-ször esznek a kicsik. Milicevic bevallása szerint rendkívül fárasztó dolog kiskacsákról gondoskodni, de ő szívesen csinálja. Természetesen a kismadarak azóta nevet is kaptak, az egyik a Balkan, a másikat pedig a Broremann néven fut. Balkan és Broremann emellett kiköltöztek a fürdőkádból a kertbe és az üvegházba. Az újdonsült kacsamama azonban azzal is tisztában van, hogy a kicsik egy nap ki fognak repülni a fészekből, azonban konkrét tervei nincsenek, hogy akkor mit fog csinálni. Szerinte vagy valakinek át kellene tőle vennie a kacsákat, vagy visszatérnek a vadonba. Kjetil Aadne Solbakken, a Birdlife Noreg főtitkára szerint rendkívül egyszerű a dolog, a kiskacsáknak vissza kell térniük a vadonba. Ő a maga részéről azt javasolja Milicevicnek, hogy vigye el a kicsiket egy olyan tóhoz, ahol más kiskacsák is úszkálnak, és ott nagyon jó eséllyel lesz egy kacsamama, aki örökbe fogadja őket. Solbakken naponta kap hívásokat, hogy magukra maradt kismadarakat találtak emberek, ő ilyenkor azt szokta tanácsolni nekik, hogy NE vigyék haza magukkal a fiókákat, bármennyire is szívszorító látványt nyújt egy magára maradt kismadár. Milicevic is tisztában van ezzel, és reméli, lesz valaki, aki vízparton él, és tud majd gondoskodni Balkanról és Broremannról, amíg elég nagyok nem lesznek ahhoz, hogy tudjanak maguktól repülni és gondoskodni magukról. Kjetil Aadne Solbakken szerint a kiskacsáknak akkor a legjobbak a túlélési esélyeik, ha más kacsákkal együtt vannak. Más madarak, kutyák és macskák is veszélyt jelentenek rájuk, viszont olyan madárfajról van szó, amelyik növényevő, és nem kell külön etetni. Milicevic a maga részéről szívesen örökbe adta volna a kis pihéseket egy igazi kacsamamának a környéken, de sajnos nem talált egyet sem. Ezért gondolja úgy, hogy jobb döntés, ha valaki befogadja őket, amíg meg nem erősödnek eléggé ahhoz, hogy magukról gondoskodni tudjanak. Ha magukra hagyta volna a kicsiket, akkor azok nem maradtak volna életben. Az, hogy mi lesz Balkan és Broremann sorsa, még kérdéses, de biztos vagyok benne, hogy pozitív végkifejlete lesz a történetnek. Forrás: NRK

  • Erdőtűz Elverumben

    Az Innlandet rendőrkapitánysághoz bejelentés érkezett egy tűzesetről az elverumi Kvithammarvegenből. - A tűz lakóházakhoz közeli részekre is kiterjed. Körülbelül egy 100 négyzetméter nagyságú terület ég. A tűzoltás folyamatban van – írta a rendőrség a Twitteren. Az oltási akció vezetője úgy nyilatkozott a Nettavisennek, hogy megpróbálják megakadályozni, hogy a tűz a közelben lévő házak felé terjedjen. - Egyelőre nem tudunk arról, hogy kár esett volna lakóházakban. At Innlandet tűzoltóságától Knut Skolegården június 9-én 21:36-kor tájékoztatta a Nettavisent a helyszínről, hogy a tüzet ellenőrzés alatt tartják. - Fennállt annak a veszélye, hogy a tűz a házakra is átterjed, de ezt sikerült megakadályoznunk – mondta Skolegården. Tájékoztatott továbbá, hogy a szomszédok riasztották a tűzoltóságot. A tűz oka egyelőre bizonytalan. Forrás: Nettavisen

  • Huitfeldt külügyminiszter nyilatkozata Ukrajnáról

    Anniken Huitfeldt külügyminisztert megrázta az ukrajnai kahovkai gát felrobbantásának híre. A robbanás következtében az áradások a Dnyeper folyó mindkét partján hatalmas pusztítást végeztek. A külügyminiszter elmondta, hogy több ezer civil ukrán állampolgárt érint a katasztrófa, és óriásiak a környezeti károk. A katasztrófa különösen kiemelt figyelmet érdemel, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a zaporizzsjai atomerőművet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyilatkozata szerint nem áll fenn közvetlen katasztrófaveszély a térségben. Az Ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet és tájékoztatja a nemzetközi közösséget a fejleményekről. Norvégia úgy döntött, hogy 150 millió korona humanitárius gyorssegélyt nyújt Ukrajnának, illetve árvízvédelmi felszereléseket (szivattyúkat, generátorokat, tömlőket stb.) küld az árvíz sújtotta térségbe 7,5 millió korona értékben. Norvégia továbbra is elítéli Oroszország törvénytelen háborúját, valamint az indokolatlan támadásokat az ukrajnai infrastruktúra ellen. Forrás: Regjeringen és Regjeringen

  • Norvég nyertese is van az idei Apple Dizájn Díjnak

    A Flighty alkalmazás egyike volt azoknak, amelyek elnyerték az Apple Dizájn Díját 2023-ban. A cég alapítói között van Markus Aarstad norvég állampolgár is. A Flightyt hárman alapították 2019-ben. Az alkalmazás a repülési információk nyomon követésében segíti az utazókat, beleértve a késések előrejelzését. Forrás: NRK

  • Vándorló maci Oslótól Északra

    Az elmúlt hetekben immár 20 esetben figyeltek meg egy vándorló macit a keleti országrészben. A medvét nemcsak Lund kommunében látták, hanem például mézet dézsmált egy gjerdrumi farmon is. Most a szakértők megerősítették, hogy minden esetben ugyanazt a medvét látták a megfigyelők: egy körülbelül 2,5 éves hím példányról van szó, amely tavaly hagyhatta el anyját, és most felfedező úton van új területeken (mivel a fiatalabb hímek próbálják általában elkerülni az idősebb hímeket). Az említett macit jelenleg egy hete látták utoljára Valdresben és jó állapotban van. Ha medvével találkozik az ember, nem kell félni, csak énekkel vagy kiáltással adjuk tudtára, hogy ott vagyunk. Ne mutassunk félelmet, de jobb távolságot tartani - mondja a szakértő. Forrás: VG

  • Haakon koronaherceg Jordániában

    Haakon koronaherceg is jelen volt Hussein bin Abdullah jordán koronaherceg és Rajwa Al-Saif hercegnő esküvőjén. Haakon koronaherceget Abdullah király és Rania királyné fogadta Ammanban. A rövid jordániai látogatás során a koronaherceg találkozott a Jordániában és Irakban állomásozó norvég katonákkal is. Norvégia és Jordánia jó kapcsolatot ápol, Norvégia 1994-ben nyitotta meg nagykövetségét Jordánia fővárosában, Ammanban. Harald király és Sonja királyné legutoljára 2020-ban járt az országban. Forrás: Kongehuset

  • Norvég érdekeltség a French Open döntőjében

    Casper Ruud összességében könnyedén 6-3 6-4 6-0-ra verte a világranglistán 27. helyzett Alexander Zverevet, és bejutott a French Open döntőjébe, ahol a 22-szeres Grand Slam győztes teniszcsillag, Novak Djokovic vár rá. A norvég teniszező, aki jelenleg a világranglista 4. helyét foglalja el, 2 óra 9 perces mérkőzésen verte Zverevet, úgy, hogy az utolsó, döntő szettben szabályosan belegázolta a salakba német ellenfelét. Ruud a mérkőzés után elmondta, hogy úgy ment bele a mérkőzésbe, hogy nem gondolt a rajta lévő nyomásra, és igyekezett kizárni az érzéseit is. Az a tény, hogy Djokovic a férfi teniszezőknél világrekordot jelentő 23. Grand Slam-sikerére pályázik, némiképp Ruud malmára hajthatja a vizet. Hiszen amikor elérhető közelségbe kerül egy történelmi csúcs, akkor a csúcsra törő sportolókra ez extra nyomást helyez. A 24 éves norvég teniszcsillag pályafutása harmadik Grand Slam-döntőjére készülhet (tavaly kikapott a French Open és a US Open döntőjében is). A Djokovic elleni döntő azt is jelenti, hogy Ruud pályafutása során játszott már a French Openen a „három nagy” ellen, név szerint Novak Djokovic, Rafael Nadal és Roger Federer. Nadaltól a 2022-es döntőben kikapott, Federer pedig 2019-ben a harmadik körben ejtette ki Ruudöt. A döntőre június 11-én 15 órától kerül sor, Magyarországon és világszerte is az Eurosport 1 közvetíti élőben. Forrás: VG

  • Bélyeget kap a koronahercegi pár

    Haakon koronaherceg és Mette-Marit koronahercegnő idén ünnepli 50. születésnapját. Ennek alkalmából a norvég posta két új bélyeget készített, amiből 1,5-1,5 millió példányt fognak nyomtatni. 10 éve, a pár 40. születésnapján is hasonlóan ünnepelt a posta. Forrás: NRK

  • Különleges hadgyakorlat északon

    Május 29. és június 9. között közös hadgyakorlaton vettek részt a Norvég Fegyveres Erők. Először gyakorolhattak amerikai repülőgép-hordozóval és bombázókkal. Az Arctic Challenge Exercise programban résztvevők idei feladata a tengeralattjárók támadásának szimulációja volt. A gyakorlaton részt vett Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada, Franciaország, Németország, Svájc, Dánia, Csehország és az Egyesült Államok. A NATO AWACS légtérellenőrző repülőgépekkel, míg Norvégia F-35-ös vadászbombázó repülőgéppel és NASAMS III légvédelmi rakétarendszerrel gyakorolt. Az Arctic Challenge Exercise a Nordic Defence Cooperation része, és 2008-ban indult el Cross Border Training néven. A cél az volt, hogy a Finnország, Norvégia és Svédország együtt gyakorolhasson határokon átnyúló területeken. Forrás: Forsvaret és NRK

  • A Norvég Menekültügyi Tanács megállapodása a tálibokkal

    A Norvég Menekültügyi Tanács megállapodást kötött a tálibokkal, amely lehetővé teszi, hogy a nők ismét több afgán tartományban dolgozhassanak a segélyszervezetnél. Jan Egeland főtitkár örül annak, hogy a humanitárius műveletek nagy részét újraindíthatják Kandahárban és Afganisztán más régióiban is. Forrás: NRK

  • Orosz gépeket azonosítottak a Barents-tengeren

    TU-95-ös orosz bombázó repülőgépet, két IL-78 légi utántöltő repülőgépet és négy MIG-35-ös vadászgépet azonosítottak a Norvég Fegyveres Erők a Barents-tengeren a Finnmarktól északra fekvő nemzetközi légtérben. Évente körülbelül 50 alkalommal történik hasonló eset. Szerencsére most sem volt további fejleménye az incidensnek. Forrás: ABC Nyheter

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page