MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Fotó: Kristin Harila A 37 éves finnmarki hegymászó, Kristin Harila július 27-én norvég idő szerint 7:45-kor megmászta a K2 hegyet. Ezzel új világrekordot állított fel, ugyanis 3 hónap és 1 nap alatt megmászta a világ 14 legmagasabb hegyét csapattársával, Tenjin serpával. A hegymászó 2022-ben már megpróbálta teljesíteni ugyanezt az expedíciót, de októberben fel kellett adnia azt, mert nem kapott mászóengedélyt Kínától. Forrás: NRK

Fotó: Freepic.diller on Freepik A 2023-as felvételiben a férfi jelentkezők aránya csupán 38,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy Norvégiában kevesebb férfi ügyvéd, orvos, fogorvos és pszichológus lesz a jövőben. Idén összesen 105 000 jelentkezőnek ajánlottak fel felsőoktatási helyet. Az állatorvosi tanulmányokban a legalacsonyabb a férfiak aránya, ahol csupán a jelentkezők 7,3 százaléka férfi. A technológiai és mérnöki képzési területeken fordított az arány, ott a férfiak vannak többségben. Az orvostudományi képzéseken hatalmas a verseny, idén az Oslói Egyetem orvostudományi karára volt a legnehezebb bekerülni, ahol 70,2 volt a ponthatár. Forrás: ABC Nyheter

Fotó: DejaVu Designs on Freepik A norvég sertések hússzázaléka 2023-ban eddig 0,11 százalékponttal csökkent, annak ellenére, hogy a vágósúly is csökkent. Normális esetben a hússzázaléknak emelkednie kell, ha a vágósúly csökken. Forrás: ABC Nyheter

Fotó: Freepik Öt kelet-európai férfit tartóztatott le a rendőrség Østre Totenben, miután egy amfetamin előállítására alkalmas laboratóriumra bukkantak még 2020-ban. A vád szerint kb. 300 kilogramm amfetamint állítottak elő és értékesítettek Norvégiában. A 33 éves fővádlott a maximális, 21 év börtönbüntetést kapta, míg társai 4, 7 és fél, 11 és 14 évet kaptak. Az öt litván férfi letartóztatása egy nemzetközi FBI akció keretében történt, melynek során 48 órán belül 16 országban összesen 800 embert tartóztattak le, Norvégiában összesen 9 főt. Forrás: NRK

Fotó: Freepik A kutatók várhatóan szeptemberben fogják először a madárinfluenza elleni védőoltást önkénteseken tesztelni. A madárinfluenza terjedése világszerte növekszik, Norvégiában különösen Vadsø és Finnmark keleti része érintett. Csak Vadsø településen több mint 11 000 elhullott madarat gyűjtöttek össze, de emlősökben is kimutatták már a vírust. Forrás: NRK

Fotó: Hanno, Wikipedia, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=166996 Sandra Borch mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter július 27-én Vadsø városába látogat, hogy tájékozódjon a térségben pusztító madárinfluenzáról. Finnmarkban több helyen is észleltek madárinfluenzát az elmúlt hetekben, de Vadsø a leginkább érintett város. Július 14-e óta az önkormányzat mintegy 10 ezer elhullott madarat gyűjtött össze, amelyek többsége a veszélyeztetett háromujjú csüllő sirályfaj. Vadsø polgármestere, Wenche Pedersen levélben kért segítséget a minisztertől. Az önkormányzat elsősorban az elhullott madarak eltakarítására koncentrált azokon a területeken, ahol sok ember és turista van. A munkához állami segítséget kértek, de azt korábban elutasították. A polgármester reméli, hogy Borch látogatása után változik a helyzet. Forrás: ABC Nyheter

Fotó: Freepik Egy harmincas éveiben járó férfi július 23-án este megpróbált ellopni egy mentőautót a lillestrømi ügyelet elől. Az esetet éjfélkor jelentették a rendőrségnek, akik a helyszínre érve elfogták és letartóztatták az elkövetőt. Forrás: NRK

Fotó: Rawpixels on Freepik A hétvégén bemutatott Barbie és Oppenheimer filmek rekordszámú jegyeladásokat eredményeztek Norvégiában. Espen Lundberg Pedersen, a Film & Kino iparági szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Barbie filmre 105 404 jegyet, az Oppenheimer filmre pedig 74 125 jegyet adtak el a hétvégén. Forrás: NRK

Fotó: Lisbeth Skei, NRK Július elején a média figyelmébe kerülő politikus, Bjørnar Moxne, a Vörös Párt vezetője július 24-én lemondott a vezetői pozíciójáról. A híressé vált szemüveglopás óta a politikus betegszabadságon van, így nem vesz részt a párt sajtótájékoztatóján sem, azonban újra megerősítette, hogy megbánta tettét, és bocsánatot kért a viselkedéséért. Forrás: NRK

Fotó: Freepik A Kirkens Bymisjon non-profit szervezet fő tevékenységei közé tartozik az adományok gyűjtése is az utcákra kihelyezett konténereken keresztül. Az adományok közül nem minden használható, az emberek rengeteg szemetet és használhatatlan, koszos ruhát dobnak a konténerekbe: foltos matracokat, büdös zoknikat, olajos vagy foltos ruhákat és elektronikai hulladékokat is találnak a szervezet munkatársai a konténerekben. A segélyszervezetnek évente több tonna szeméttől kell megszabadulnia, ami plusz költséget és időt jelent. Az UFF non-profit szervezetnél ugyanez a helyzet. 2022-ben 7500 tonna textilt gyűjtöttek be, amiből 650 tonnát válogattak ki hulladékként, aminek az elszállításáért 141 ezer koronát kellett fizetniük. 2022-ben a Fretex 13 554 tonna ruhát és textíliát gyűjtött össze országszerte. Ennek körülbelül 10 százalékát, azaz körülbelül 1355 tonnát kellett kidobniuk. A szakértők szerint a legkönnyebben úgy dönthető el, hogy adományozásra alkalmas-e egy ruha, hogy feltesszük magunknak a kérdést, mi szívesen hordanánk-e. Forrás: NRK

Fotó: Senterpartiet, Wikipedia Július 22-én lemondott Ola Borten Moe kutatási- és felsőoktatási miniszter, továbbá kijelentette, hogy lemond a Senterpartiet (Sp) alelnöki posztjáról, és nem indul az újraválasztáson sem. Július 21-én az E24 közölt egy cikket a miniszterről, amiben feltárták, hogy több mint 400 ezer korona értékű részvényt vásárolt a Kongsberg csoport fegyvergyártó cégben, egy héttel azelőtt, hogy a kormány 2,6 milliárd korona értékű szerződést kötött a Nammo lőszergyártó céggel, amelyben a Kongsberg csoport 25 százalékot birtokol. Ezzel több szabályt is megszegett. Borten Moe elismerte hogy megszegte a kormány irányelveit, amikor eladta a Kongsberg csoportban vásárolt részvényeit, mert a szabályok szerint a politikusok nem adhatják el a megvásárolt részvényeiket legalább három hónapig. Moe nem értesítette a miniszterelnökséget és a miniszterelnököt sem a részvényvásárlásokról. Forrás: E24

Fotó: 22. Juli Senteret Július 22-én megemlékezéseket tartanak a kormányzati negyedben, az oslói katedrálisban és Utøyán. 2011. július 22-én a szélsőjobboldali Anders Behring Breivik először felrobbantott egy bombát a kormány oslói székhelyétől nem messze, amely 8 halálos áldozatot követelt. Később megölt 69 személyt, többnyire serdülőket, amikor tüzet nyitott egy az Arbeidernes Ungdomsfylkning nyári táborára Utøya szigetén, kb. 40 km-re északnyugatra a fővárostól. Breiviket 2012-ben 21 év börtönbüntetésre ítélték, lehetséges meghosszabbítással. 2022 januárjában kérvényezte szabadlábra helyezését, de februárban a bíróság visszautasította a kérését, tekintve, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Forrás: NRK

Fotó: Lifeforstock on Freepik Több mint egy éve lehet ingyenesen csomagokat küldeni Ukrajnába a norvég postán keresztül. Kenneth Tjønndal Pettersen, a posta sajtómenedzsere megerősítettte az NRK-nak, hogy ezt a lehetőséget megszüntetik. Összesen 150 szállítmány érkezett Ukrajnába, és mindegyik szállítmány kb. 8 tonnás volt. Július 1-jétől már fizetni kell az Ukrajnába küldött küldemények után, augusztus 1-től pedig véglegesen megszűnik az ingyenes program. Forrás: NRK

Fotó: Ida Bjørvik, The Royal Court Ingrid Alexandra hercegnő ősztől iskolai asszisztensként és szociális munkásként fog dolgozni az oslói Uranienborg iskolában. Ezt követően januártól 12 hónapos szolgálati időt tölt majd a hadsereg Troms megyei Skjold táborában. A szolgálati időszakot egy szakmai képzés és gyakorlat fogja zárni. Forrás: ABC Nyheter

Fotó: Jcomp on Freepik A Danske Bank alig több mint egy hónapja jelentette be, hogy felszámolja a lakossági üzletágát Norvégiában. Július 19-én derült ki, hogy a Nordea vásárolja meg az üzletágat, így a bank mintegy 285 ezer ügyfelet vesz át, amivel 5 százalékponttal növeli a piaci részesedését. Forrás: E24

Fotó: KamranAydinov on Freepik A norvégok 2003 óta nem ettek olyan kevés halat és tenger gyümölcseit, mint tavaly. Ennek egyik fő oka a megemelkedett árak. 2003-ban fejenként átlagosan 21,22 kilogramm volt a fogyasztás. Tavaly ez a szám 18,96 kiló volt, ami közel 10,65 százalékos csökkenést jelent. Forrás: NRK

Fotó: Freepik A SAS azt szeretné elérni, hogy a légiutas-kísérő személyzet átvegye a takarító személyzet munkájának egy részét, hogy pénzt takarítson meg. A SAS vezetőségének javaslatában az szerepel, hogy a légiutas-kísérőknek minden egyes repülés után takarítani kell plusz ellenszolgáltatás nélkül. A szakszervezet szerint ez nem tisztességes, és ellentétes a kollektív szerződéssel. Forrás: NRK

Fotó: Rawpixel on Freepik A norvég kormány június 28-án új emlékdíjat alapított Kim Friele tiszteletére. A díjat évente fogják odaítélni olyan személyeknek, csoportoknak vagy szervezeteknek, akik nagy erőfeszítéseket tesznek a queer (szerk.: gyűjtőfogalom, ami a nem-heteroszexuális embereket jelenti) és emberi jogok iránt. Kim Friele volt az első nő, aki 1963-ban nyíltan vállalta homoszexualitását Norvégiában. Életét a melegek és leszbikusok jogainak biztosításának szentelte. Friele fontos része volt annak a folyamatnak, aminek eredményeképpen 1972-ben dekriminalizálták a homoszexualitást, illetve ahhoz is hozzájárult, hogy 1977-ben megszűnjön a homoszexualitás, mint pszichiátriai diagnózis. A díjat minden évben az Oslo Pride alkalmával fogják átadni 2024-től. Az új kulturális és esélyegyenlőségi miniszter, Lubna Jaffery elmondta, hogy Friele aktív résztvevője volt a queerek jogai és emberi jogokkal kapcsolatos társadalmi párbeszédnek, és egyike volt azoknak, akik a legtöbbet tettek az egyenlőségért Norvégiában. A díjat a Kulturális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kijelölt zsűri ítéli oda. A kulturális miniszter hozzátette, hogy a világban még mindig gyakori a queerekkel szembeni fenyegetés, diszkrimináció és az emberi jogok megsértése. A kormány célja, hogy Norvégia a queerek jogainak nemzetközi előmozdítója legyen, és megvédje az embereket a diszkriminációval, üldöztetéssel és visszaélésekkel szemben. Kim Friele szerint a bátorság egy hullám, ami mindenkit magával sodor, még azokat is, akik nem mernek eléggé. Friele egy “hullám” volt Norvégiában. Lubna Jaffery végül hozzátette, hogy az emlékdíjat azok kaphatják, akik segítenek ilyen “hullámok” létrehozásában. Forrás: Regjeringen

Fotó: Jcomp on Freepik Az elmúlt két hétben Innlandet országrészben több idős emberrel is megtörtént, hogy telefonos átverés áldozatai lettek, és összesen közel ötmillió koronát csaltak ki tőlük, írja a rendőrség egy sajtóközleményben. - Azt látjuk, hogy a Norvégiában élő szervezett bűnözők csapják be az időseket. Felhívják őket, és azt állítják, hogy a banktól vagy a rendőrségtől telefonálnak. Ezután azt mondják az áldozatnak, hogy valaki be akarja őt csapni, és hozzáférést szerzett a bankszámlájához – mondta Rune Otterstad, az Innlandet rendőrségi kerület rendőrfelügyelője. A rendőrkerület arra kéri a lakosságot, hogy amennyiben egy olyan embertől kapnak telefonhívást, aki rendőrnek vagy banki alkalmazottnak adja ki magát, tegyenek fel biztonsági kérdéseket neki. A csalók azt mondják, hogy segíteni akarnak, és elkérik a bankszámlaszámot, a banki azonosítót (BankID), jelszót és egyéb személyes adatokat. - A rendőrség és a bank soha nem fogja elkérni ezeket az adatokat - mondta Otterstad. - Sokaktól loptak el kisebb pénzösszegeket, de olyan eset is volt, ahol az illetőtől több mint egymillió koronát csaltak ki. A legtöbb ilyen esetben nehéz nyomozni, ezért fontos, hogy az emberek kritikusan álljanak az olyan hívásokhoz, amikor valaki azt állítja, hogy becsapják őket. A rendőrség azt tanácsolja, hogy kérdezzenek vissza, tegyenek fel ellenőrző kérdéseket, mert az esetek többségében a csalók ekkor megszakítják a hívást. Egy másik megoldás, ha magunk tesszük le a telefont. - Ha bizonytalanok vagyunk, tegyük le a telefont. Felhívhatjuk a bankunkat vagy a rendőrséget, és megkérdezhetjük, valóban ők telefonáltak-e – mondta Otterstad. Forrás: VG

Fotó: Rigmor Dahl Delphin / Oslo Museum A trondheimi önkormányzat úgy döntött, hogy utcát vagy teret nevez el Liv Ullmann színésznőről. Az újságírók megkeresték a színésznőt, hogy mit gondolt a tervekről, amire azt válaszolta, hogy a “janteloven” nagy hatással van rá is, így először túlzásnak érezte a gesztust. Ullmannt számos díjjal jutalmazták karrierje során, köztük a Peer Gynt-díjjal és a Norvég Kulturális Tanács díjával. 2022-ben a 84 éves sztárt tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták a filmiparban végzett élethosszig tartó és kiemelkedő erőfeszítéseiért. A színésznő életének nagy részét külföldön élte le, de trondheiminek tartja magát, ahol 6 és 17 éves kora között élt. Forrás: NRK

Fotó: Rawpixel on Freepik Videó készült arról, ahogy egy diák nem szeretett volna kezet fogni az iskola igazgatójával, és ez a konfliktus verbális és fizikai konfrontációval végződött. A videó elterjedt és nagy vitát keltett. Az eset múlt hét szerdán történt a főváros egyik iskolájában, a 10. osztály bizonyítványosztásán. A videón látszik, hogy az igazgató megragadja a diákot, amikor ő nem ráz vele kezet a bizonyítvány átvétele után. A videóban így szól az igazgató a jelenlévőkhöz: „Emberek, Norvégiában élünk, és ezt nem lehet így csinálni.” és „Norvég nőkkel fogtok dolgozni, másképpen nem fogtok boldogulni Norvégiában.” Az eset után több alkalmazott, aki szemtanúja volt a történteknek, értesítette az Oktatási Hivatalt (Utdanningsetaten) az igazgató viselkedéséről. Az oktatási törvény 9A-5-ös paragrafusára hivatkoztak (opplæringsloven § 9A-5), miszerint az igazgató megsértette a diákot. A VG felvette a kapcsolatot az igazgatóval is, aki az Oktatási Hivatalhoz irányította az újságot, és nem kívánt válaszolni a kérdésekre. Az alkalmazott, aki értesítette az Oktatási Hivatalt, tájékoztatott, hogy már két nappal az eset után felvették a kapcsolatot a hivatallal. Az oslói iskola az ország egyik legsokszínűbb iskolája, ahol mind az alkalmazottak, mind pedig a diákok sokféle kulturális háttérrel rendelkeznek. Randi Hagen Eriksrud, az Oktatási Hivatal kommunikációs vezetője megerősítette, hogy valóban értesítették őket az esetről. - Megerősíthetjük, hogy valóban kaptunk bejelentést az oktatási törvény §9A-5-re hivatkozva, és megtesszük a szükséges lépéseket. Ezen túlmutatóan mást nem mondhatunk adatvédelmi okokból – írta Eriksrud egy emailben a VG-nek. Forrás: VG

Fotó: Montypeter on Freepik Harald király az elmúlt napokban az Altaelvánál horgászott, ami már a 70-es évek óta egyik kedvenc törzshelye. Általában két napot szokott a folyónál tölteni, de idén három napos pihenőt tartott. A körülmények nem voltak ideálisak a horgászathoz (alacsony volt a víz és meleg is volt), de a királynak mégis sikerült egy több mint 10 kilós lazacot kifognia. Az elmúlt évtizedek rekordfogása egy 18,5 kilós lazac volt. A királyi család többi tagja Altában pihent, de hamarosan visszatérnek Oslóba, hogy megünnepeljék Haakon koronaherceg 50. születésnapját. Forrás: ABC Nyheter

Fotó: Henly Global Az IATA adatai alapján idén is közzétették a nemzetközi útlevelek rangsorát. A sorrend az alapján áll össze, hogy egy-egy útlevéllel hány országba lehet beutazni. Az első helyen a szingapúri útlevél végzett, amivel 192 országba lehet vízummentesen beutazni. Norvégia az 5. helyen áll, Magyarország a 6. Lengyelországgal és Ausztriával együtt. A skandináv országok közül Norvégia útlevele érte el a legrosszabb helyezést. A világ leggyengébb útlevelei közé tartozik az afgán, az iraki, a szíriai, a pakisztáni, a jemeni és a szomáliai útlevél. Forrás: Henly Global

Fotó: Freepik Ha a víz hosszú ideig melegebb a megszokottnál, elszaporodhat a vibrio nevű húsevő baktérium. A vibrio súlyos sérüléseket okozhat, ezért figyelmeztetést adtak ki, hogy nyílt sebbel, tetoválással vagy legyengült immunrendszerrel rendelkezők kerüljék a nyílt vízi fürdőzést. Az FHI korábban már figyelmeztetett arra, hogy a baktérium előfordulása a melegebb időjárás miatt növekedhet. Márpedig mostanában a partok és fjordok vize egyre melegebb lett partközelben a dél-norvégiai aszályos és magas hőmérsékletű időszakot követően. A baktériumok szaporodásához a vízhőmérsékletnek hosszabb ideig 20 Celsius-fok felett kell lennie. Az EU baktériumot figyelő térképe azt mutatja, hogy kockázat nulláról közepes mértékűvé vált. Larvik közelében magas, az Oslofjord külső részein pedig közepes vagy alacsony a kockázat. A Tengeri Kutatóintézet (IMR) szorosan figyelemmel kíséri a vibrióval kapcsolatos fejleményeket. Cecilie Smith Svanevik, az intézet vezető tanácsadója a TV2-nak elmondta, hogy ez egy olyan baktérium, amely Dél-Európában már régóta jelen van a vízben. - Ez a veszély, amit most Norvégiában látunk, más országokban már régóta fennáll. Nekik hosszú időn keresztül sikerült kezelniük a kockázatot, és ezt most nekünk is meg kell tennünk - mondja Svanevik. Forrás: TV2

Fotó: Saemien Sijte A türingiai Meininger Múzeum igazgatósága 2023. június 21-én úgy döntött, hogy visszajuttat Norvégiának egy 400 éves számi dobot. A német és norvég múzeumok, a számi parlament, a berlini norvég nagykövetség és a norvég Kulturális és Esélyegyenlőségi Minisztérium hosszú ideig egyeztetett a döntés előtt. A Frøyningsfjell névre keresztelt sámándob a Snåsa településen található Saemien Sijte Múzeumba kerül vissza. A sámándobot körülbelül 300 éve vitték el az országból. Forrás: Regjeringen

Fotó: Chandlervid85 on Freepik Egy 50 éves férfi Svinesundon keresztül érkezett Norvégiába egy lengyel rendszámú teherautóval. A rakomány a vámpapírok szerint 1 tonna műanyag cikk volt. A vámhatóság az ellenőrzés során 11 232,5 liter sört és 10 000 cigarettát is talált. A sofőr azt állította, hogy nem vette észre, hogy a rakomány 13 tonna, és nem 1 tonna, ahogy a papírok szerint kellett volna, hogy legyen. Az ügyész hat hónap szabadságvesztés kiszabását, és a vezetői engedély visszavonását kérte. A bíróság kissé engedékenyebben ítélte meg a dolgot. A júliusi tárgyalás után 120 nap börtönbüntetésre ítélték a férfit, emellett két évre eltiltották a vezetéstől Norvégiában. Forrás: NRK

Fotó: Anja on Pixabay Július 18-án délután egy 120 méter hosszú egyiptomi fregatt tűnt fel az Oslo-fjordban. A Norvég Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának sajtótisztje, Brage Steinson Wiik-Hansen megerősített, hogy a hajó tengeri gyakorlatokat végez a norvég vizeken. A ThyssenKrupp Marine Systems német hajógyárban még építés alatt álló hajót hivatalosan még nem adták át az egyiptomi haditengerészetnek, ezért a hajó német zászló alatt hajózik. Forrás: NRK

Fotó: Rawpixels on Freepik Bár az oslói önkormányzat több kampányt indított lakosainak az ételhulladék megfelelő szelektálására, annak csak fele kerül helyesen a zöld zacskóba (ebbe kell dobniuk a fővárosiaknak ugyanis az ételmaradékot), másik fele még mindig a vegyesbe kerül. Így Norvégiában az oslóiak a legrosszabbak között vannak a szelektív hulladékgyűjtésben. A zöld zacskókat egyébként kiválogatják Oslóban és továbbküldik őket a nesi üzembe (Romerike), ahol biogázt és trágyát állítanak elő hulladékból. A főváros kukásautói és néhány szállítmányozó cég teherautói ugyanis biogázzal működnek. Ráadásul a szelektált ételhulladék mennyisége csökkent a pandémia óta, ugyanis amíg az emberek többsége otthon evett, addig az kidobott mennyiség évi 20.000 tonna volt, de 2022-ben már csak 16.000, az üzem megfelelő működéséhez azonban minimum 30.000 tonnára lenne szükség, ezért a város változtatásokra készül. A nesi üzem működése a kezdetektől fogva nem volt elég hatékony: már az üzemeltetése is többe került, mint a tervezett, és technikai problémák is adódtak. Az új tervek szerint az önkormányzat eladná az üzemet a Veas AS-nek, amely Oslo, Bærum és Asker szennyvizét kezeli, és így mindhárom önkormányzat ételhulladéka ide érkezne be, továbbá azt is tervezik, hogy további 15-16 települést bevonnak majd a biogázüzem működtetésébe. Így a megnövelt volumen biztosítaná az üzem költséghatékony működését. Január elseje óta egyébként minden település számára kötelező a biohulladék szelektív gyűjtése és kezelése. Forrás: E24

Fotó: Rawpixels on Freepik A norvég kontinentális talapzaton 19 olaj- és földgázprojekt kapott engedélyt az Olaj és Energiaügyi Minisztériumtól. A beruházások összértéke 200 milliárd korona. A minisztérium közleménye szerint a projektek új fejlesztésekből, a meglévő mezők továbbfejlesztéséről és kitermelésük növeléséről állnak. Terje Aasland olaj- és energiaügyi miniszter elmondta, hogy ezek olyan beruházások, amelyek hozzájárulnak a magas és stabil termeléshez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez és a gazdasági értékteremtéshez. A világjárvány következtében a kőolajkereslet drasztikusan csökkent, ezért nagy volt a bizonytalanság az iparág jövőjét illetően. A parlament 2020. júniusában olyan változtatásokat fogadott el a kőolajadóról szóló törvényben, ami megkönnyítette az olajtársaságok számára a tervezett beruházások végrehajtását. Forrás: NRK

Fotó: Freepik Kristin Harila hegymászó célja, hogy kevesebb mint hat hónap és hat nap alatt megmássza a világ 14 legmagasabb hegyét. Július 18-án megmászta a tizenkettedik csúcsát, a pakisztáni Gasherbrum I-et (K5). A Gasherbrum I a világ tizenegyedik legmagasabb hegye, 8080 méteres tengerszint feletti magassággal. Forrás: NRK

Fotó: Wirestock on Freepik Jonas Gahr Støre miniszterelnök június 27-én hivatalos látogatást tett a hágai Nemzetközi Bíróságon. A miniszterelnököt a bíróság elnöke, Piotr Hofmanski fogadta, majd megbeszélést folytatott a bíróság legfőbb ügyészével, Karim Khannal. A megbeszélés fő témája az Ukrajnában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása volt. A miniszterelnök elmondta, hogy Norvégia számára fontos, hogy támogassa a Nemzetközi Bíróság munkáját, amit az Ukrajnában és a világ más részein elkövetett súlyos bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása érdekében végeznek. Forrás: Regjeringen

Fotó: Alicia mb on Freepik A norvég idegenrendészet adatai szerint az év első hat hónapjában 1165 személyt toloncoltak ki Norvégiából. Az előző év azonos időszakához képest ez 168 fővel több. Csak a júniusban 214 embert toloncoltak Norvégiából, közülük 74 fő büntetett előéletű, 324 főt Norvégiában vontak büntetőeljárás alá. A kitoloncoltak között volt 5 kiskorú is, akik közül 4-en gyám kíséretében utaztak el. A kitoloncoltak között főként ukrán, orosz, szír, román, afgán, angol, török, albán és grúz állampolgárok voltak. Őket Svédországba, Lengyelországba, Nagy-Britanniába, Németországba, Spanyolországba, Oroszországba és Dániába küldték vissza. Forrás: NRK

Fotó: Vecstock on Freepik A norvég vadvédelmi hatóságot június 26-án értesítették, hogy Filipstad környékén egy jávorszarvas kóborol. A jávorszarvas sajnos nem hagyta el az oslói helyszínt többszöri próbálkozás ellenére sem, így a hatóságoknak el kellett altatnia az állatot. Forrás: TV2

Fotó: Stefamerpik on Freepik 2023. július 1-jétől minden olyan, 25 és 69 év közötti nőnél, aki részt vesz a nemzeti méhnyakrákszűrési programban, HPV-vizsgálatot fognak elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a 25-33 éves nők esetében az eddigi 3 évente elvégzendő méhnyakrák szűrés (citológiai kenetvizsgálat) megszűnik. A HPV-vizsgálat bevezetésével úgy kerül módosításra a program, hogy a korcsoportba tartozó nők öt évente fognak részt venni HPV szűrésen. Az egyes szűrések között azért lehet 5 évet várni, mert a HPV kimutatása nélkül minimális a súlyos sejtelváltozások kialakulásának kockázata. A HPV-teszt segítségével korábban fel lehet ismerni a HPV-pozitív nőknél a súlyos sejtelváltozásokat. Az ebben a korcsoportban évente előforduló 50-70 esetből a teszt bevezetése akár 44-gyel is csökkentheti a rákos megbetegedések számát. A méhnyakrákszűrési program a 25-69 év közötti nők szűrési programja. A szűrőprogram célja, hogy azonosítsa azokat a nőket, akiknek nyomon követésre és kezelésre van szükségük. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben valaki méhnyakrákra utaló tüneteket észlel magán, függetlenül attól, hogy mikor volt utoljára vizsgálaton, és mi mutatott a vizsgálat, mindenképp keresse fel a háziorvosát, aki beutalja majd nőgyógyászatra. Forrás: Helsedirektoratet

Fotó: Evening_tao on Freepik Július 17-én, hétfőn14 órakor az egész országban ingyenes lesz az áram. Közép-Norvégia és Észak-Norvégia további öt órányi ingyenes áramot kap a nap folyamán. Nyugat-Norvégia és Kelet-Norvégia esetében a mai az év eddigi legolcsóbb hétköznapja. Forrás: NRK

Fotó: Mrsiraphol on Freepik Az állami szektorban 2022-ben a munkavállalók 13,8 százaléka volt bevándorló hátterű. A magánszektorban ez az arány 22 százalék volt. A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint Norvégiában az állami szektor az, ahol a legalacsonyabb a bevándorlók aránya. Ennek oka nagyrészt abban keresendő, hogy az egyes ágazatokban milyen típusú szakértelmet keresnek. A teljes munkaerőpiac 67 százalékát a magánszektor adja, míg az egészségügyi hatóságok és az állam egyaránt 5-6 százalékot foglalkoztatnak. Az összes alkalmazott 22 százaléka a megyei és az önkormányzati szektorban dolgozik. A magánszektorban többféle pozíció/szakterület létezik, gyakorlatilag a segédmunkásoktól az orvosokig minden szakma képviselői megtalálhatóak. Az állami szektorban dolgozó emberek többsége Norvégiában tanult, és egyetemi, főiskolai, illetve katonai területen foglalkoztatják. Mivel az állami szektorban rendszerint olyan szakértelemre van szükség, ami nagyrészt a norvégiai oktatási rendszer keretein belül szerezhető meg, a Norvég Statisztikai Hivatal úgy véli, ez az oka annak, hogy az állami szektor több olyan embert vonz, akiknek nincs bevándorlói háttere. A norvég nyelvtudással szemben támasztott magasabb követelmények szintén az okok között szerepelnek. A bevándorló és a nem bevándorló háttérrel rendelkezők összehasonlítása során a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában kis különbségek mutatkoznak. A külföldről érkező, felsőfokú végzettséggel rendelkező bevándorlók 56 százaléka a tudományos és oktatási szektoron kívül eső területeken dolgozik. A magasan képzett norvégiai bevándorlók között a többi szakterülethez képest nagyobb a természettudományos és műszaki végzettségű munkavállalók aránya. Forrás: Utrop

Fotó: Lars Erik Skrefsrud (NRK) Most nyitották meg a tavaly augusztus 15-én összeomlott Tretten híd ideiglenes utódját. A helybéliek szerint épp ideje volt, mert majd egy évig hosszú elkerülő utat kellett helyette használniuk - többek között a tanulóknak is az iskolába - ha át akartak kelni a folyó másik oldalára, hiszen a híd hiánya a falut is kettévágta. Az új átjáró 75 millió koronába került az államnak, és bár ideiglenes, akár 10 évig is állhat. Az új szakaszt pedig nem más tesztelhette elsőként, mint annak a teherautónak a sofőrje, aki pont a korábbi hídon hajtott át, amikor az összeomlott. Terje Brenden az NRK-nak elmondta, hogy kicsit remegett, amikor át kellett kelnie az új hídon, de ez jó terápia számára. Ugyanis anno helikopterrel kellett kimenteni őt járművéből, és az eset után messze elkerülte a fahidakat Norvégiában. Forrás: NRK

Fotó: Samu Kristóf 37 régi norvég templom kap támogatást állagmegóvásra, összesen 36 millió korona összegben. A támogatott templomok esetében az állam különösen fontosnak tartja a megőrzést. Ezek mindegyike a középkorból származó kőtemplom. Egyik ilyen épület a Moster templom Bømlóban, amely egymaga 3 millió koronát kap. Tíz templom jogosult több mint 1-1 millió korona támogatásra, köztük az Ingedal templom Sarpsborgban és a Mariakirken Gran kommunében, írja az NRK. A támogatás kiosztását a Norvég Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság (Riksantikvaren) végzi, a Gyermek- és Családügyi Minisztérium nevében. Szintén a Riksantikvaren bírálta el a támogatásra beérkezett pályázatokat. Összesen 117 templom igényelt támogatást. Forrás: Nettavisen

Fotó: Alastair Rae, Wikipedia A norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium engedélyezte Oroszországnak, hogy kutatóhajót küldjön Svalbard környékére június 10. és július 10. között. A "Professor Moltsjanov" nevű orosz hajó Svalbardtól keletre a norvég kontinentális talapzaton végez tudományos vizsgálatokat természeti erőforrásokhoz kapcsolódóan. A hajót az Orosz Földtani és Ásványkincsek Intézete üzemelteti. Guri Solberg, a Külügyminisztérium kommunikációs tanácsadója elmondta, hogy a hajó évente óceánkutató munkát végez, de nem hajózik norvég felségvizeken és nem köt ki Norvégiában. Jakub M. Godzimirski, a Norvég Külpolitikai Intézet (NUPI) kutatója úgy véli, hogy a kormány gazdasági nyitása számos problémához vezethet. Főként jogi kérdéseket vet fel az ügy, hogy jogos-e a kutatás. A kormány által megnyitott terület körülbelül egyharmada átfedésben van a kontinentális talapzattal és a Svalbard körüli védett halászati övezettel. Az Oroszország számára most engedélyezett vizsgálatok a tengerfenék felszínén 30-50 centiméteres fúrásokra terjednek ki, hogy megnézzék, van-e nyoma ásványoknak vagy radioaktív anyagoknak, például uránnak. A Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium engedélye szerint a kutatóhajónak hetente jelentést kell küldenie a terepmunkáról a minisztériumnak, valamint a Halászati ​​Igazgatóságnak és a Norvég Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának. Forrás: E24

Fotó: Szabó Csilla A Norvég Vízkutató Intézet (NIVA) magas E.coli baktériumszintet mért az Operaház melletti strandon. Mari Susanne Solerød kommunikációs menedzser elmondta, hogy csak gyorstesztet végeztek a víz felszínén. A magas baktériumszám miatt jelenleg nem ajánlott a fürdőzés. Forrás: NRK

Fotó: Even Schjenken, Wikipedia Június 29-én ünnepelte születésnapját Norvégia egyik leggazdagabb embere, Olav Thon. A szállodalánc tulajdonos 1923. június 29-én született a hallingdali Ål településen. Egy farmon nőtt fel három idősebb testvérével együtt. Induló tőkéjét két vörösróka szőrméjének eládásából szerezte, amiért annak idején 600 koronát kapott. Ezt követően nem sokkal (18 évesen) szőrmeboltot nyitott az oslói Majorstuenen. Ingatlanfejlesztői pályafutása 1942-ben indult, ma már az Olav-csoportnak kb. 90 szállodája van Norvégiában, Brüsszelben és Rotterdamban. A csoport portfóliójába tartozik kb. 90 bevásárlóközpont is Norvégiában és Svédországban. A leghíresebb bevásárlóközpontok a Sandvika és a Nordby bevásárlóközpont. Olav Thon vagyonát kb. 2,1 milliárd koronára becsülik. Néhány éve a gyermektelen Thon bejelentette, hogy milliárdos örökségének egy részét kutatási célokra ajánlja fel. Születésnapját az oslói Hotel Bristolban ünnepelte. Eredetileg egy biciklitúrát tervezett Trondheim és Oslo között, de egészségügyi okok miatt erről le kellett mondania. Térdízületi gyulladásától eltekintve egészségesnek tartja magát, habár beismerte, hogy 90-95 év felett az élet kicsit nehézkessé válik. Forrás: ABC Nyheter, NRK

Fotó: Natanaelginting on Freepik Július 13-án Finnország és az USA elnöke, valamint Norvégia, Dánia, Izland és Svédország miniszterelnöke Helsinkiben találkozott. A találkozó témája az ukrajnai háború, valamint az Egyesült Államok és az északi országok közötti szorosabb együttműködés volt. Az állam- és kormányfők továbbra is kiállnak Ukrajna függetlensége mellett, és határozottan elítélték az orosz aggressziót. A csúcstalálkozó során az országok megállapodtak az energiabiztonság, a zöld technológia és a kritikus ásványi anyagok terén folytatott együttműködés elmélyítéséről is. Jonas Gahr Støre miniszterelnök elmondta, hogy a klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Az USA és a skandináv országok közötti együttműködés pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő válaszokat lehessen adni a kihívásokra. Forrás: Regjeringen

Fotó: Ingrid Myklebyst Line Renate Samuelsen turisztikai menedzser a Kvalvika strandon járt, hogy a Lofoten-szigetek nemzeti parkjának vezetőjével együtt emberi ürüléket gyűjtsenek. Összesen 40 liternyit szedtek össze a természetből csak ezen a területen. Forrás: NRK

Fotó: Simon Elias Bogen (NRK) 2000 liter olaj szivárgott a tengerbe Stavanger központjában egy kenőberendezésből. A tűzoltóknak kora délutánra sikerült az olaj nagy részét kiszivattyúzni. Forrás: NRK

Fotó: Wikipedia Bjørn Arild Gram védelmi miniszter a vilniusi csúcstalálkozón tette közzé, hogy Norvégia 1000 darab Black Hornet típusú drónt illetve a NASAMS légvédelmi rendszerhez tartozó pótalkatrészeket küld Ukrajnába. A legújabb norvég adománycsomag élelmiszereket is tartalmaz: 150 ezer fejadagot, 80 ezer adag ebédet és vacsorát, illetve 50 ezer reggeli csomagot. A teljes adomány összértéke 600 millió korona. Forrás: NRK

Fotó: https://beckmann.no/ A népszerű iskolatáskákat gyártó Beckmann eladási rekordot ért el tavaly. A kristiansand-i székhelyű cég több mint 200 millió koronáért értékesített iskolatáskákat, ami közel 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb növekedés Németországban és Dániában érték el. Idén az Egyesült Államok piacára szeretnének betörni. Forrás: NRK

Fotó: Kues1 on Freepik A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) jelentése szerint az élelmiszerárak emelkedése volt az egyik fő oka annak, hogy az elmúlt évben rendkívül magas volt az infláció (6,4 százalék). Az élelmiszerárak 13,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, májusról júniusra pedig 2,5 százalékkal drágultak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a gyümölcs- és zöldségárak húzzák leginkább felfelé az élelmiszerindexet. Espen Kristiansen, a hivatal munkatársa szerint a júniusi emelkedés egy része a gyenge koronának köszönhető. Az áremelkedés különösen magas a paradicsom esetében. Most 28,1 százalékkal kerül többe tavaly júniushoz képest. A friss bogyós gyümölcsök árai egy hónap alatt 34,2 százalékkal nőttek. A norvég mezőgazdasági termékek ára 1,6 százalékkal, az importált mezőgazdasági termékeké 6,5 százalékkal drágult. Forrás: NRK

Fotó: Wikipedia A NATO tagállamok állam- és kormányfői július 11-én Vilniusban találkoztak, ahol új védelmi tervet fogadtak el, megerősítették Ukrajna további támogatását és megállapodtak Svédország csatlakozásáról. Így ez az első olyan csúcstalálkozó, ahol az északi országok egységes régióként vannak jelen a szövetségben. Jonas Gahr Støre miniszterelnök Anniken Huitfeldt külügyminiszterrel és Bjørn Arild Gram védelmi miniszterrel együtt vesz részt a csúcstalálkozón. A tárgyalások és egyeztetések július 12-én is folytatódnak. A vilniusi csúcson meghozott döntések alapvető fontosságúak lesznek mind a szövetség, mind pedig a norvég biztonság szempontjából. A védelmi beruházások növelése is a csúcstalálkozó napirendjén van. Støre elmondta, hogy Norvégia GDP 2%-ra emeli a védelmi kiadásait 2026-tól. Forrás: Regjeringen

Fotó: Valuavitaly on Freepik A norvég hatóságok óvatosságra intik a nyaralókat a külföldi ajándékvásárlással kapcsolatosban. Nagyon sok poggyászban hazavitt szuvenír illegális lehet Norvégiában. Az egyik legfontosabb tanács az, hogy ne vásároljuk helyi termékeket, amik veszélyeztetett állat- vagy növényfajokból készültek. Szigorú előírások vannak, hogy mit lehet behozni Norvégiába, illetve mihez szükséges külön engedély. 33 ezer állat- és növényfaj szerepel a tiltólistán, például korall néhány orchidea vagy kaktuszfajta, kígyó, farkas, tigris, elefánt, leopárd stb. A veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezményt 1973-ban fogadták el, és 182 országra terjed ki. Norvégia 1976-ban fogadta el az egyezményt. A megfelelő engedélyek hiányában 3 és 20 ezer korona közötti büntetésre lehet számítani. Elisbeth Nettum, a Norvég Vám- és Pénzügyminisztérium vezető tanácsadója elmondta, hogy a nyaralni vágyó norvégok gyakori hibája, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy mit vásárolnak, de ez nem mentesíti őket a felelősség alól. Forrás: NRK

Fotó: Kamran Aydinov on Freepik A júniusi nyári hőség átalakította a borfogyasztási szokásokat Norvégiában. A Vinmonopolet adatai alapján 2000 óta most először fordult elő, hogy több fehérbort értékesítettek, mint vörösbort. Jens Nordahl, a Vinmonopolet sajtóreferense elmondta, hogy új trendek figyelhetőek meg a piacon. Népszerűbbé válnak a könnyebb termékek (fehérbor, pezsgő, rozé), illetve divatossá váltak az alkoholmentes italok. Forrás: ABC Nyheter