top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • A mezőgazdasági miniszter felszámolná az óvodai hústilalmat

    Geir Pollestad (Sp) mezőgazdasági miniszter arra kérte az új oslói városi tanácsot, hogy változtassa meg álláspontját az óvodai hústilalommal kapcsolatban. A mezőgazdasági miniszter azt mondta a Nationennek, hogy az újraalakuló városi tanácsnak ki kellene használnia az alkalmat arra, hogy az MDG javaslatára az óvodákban bevezetett húsfogyasztási tilalmat megszüntesse. - Engem erősen foglalkoztat ez, mert az étkezés egy nagyon fontos közösségi színtér, és tudjuk, hogy sok gyerek és fiatal étkezéssel kapcsolatos problémákkal küzd. Ezért úgy gondolom, hogy teljességgel helytelen lenni bevezetni egy ilyen tilalmat. Hassan Nawaz, az Oslo Høyre egészségpolitikai szóvivője szeptemberben úgy nyilatkozott az NRK-nak, amikor elfogadták a hústilalmat, hogy ellenzik a tilalom bevezetését, és hogy amellett állnak, hogy választási lehetőségeket biztosítsanak az étkezésben. Ekkor még nem merült fel benne, hogy egy új városi tanács esetleg visszavonhatja a tilalmat. Forrás: ABC Nyheter

  • Sokáig elég lesz a norvég alma

    A Földművelési Igazgatóság (Landbruksdirektoratet) szerint a jövőre nézve elmondható, hogy lesz elegendő alma. - Elegendő alma van raktáron, hogy még hosszú ideig ellássa a piacot. Viszont abból kiindulva, hogy idén milyen nagy hozamú és milyen jó minőségű volt a termés, szomorú, hogy az almatermesztés évek óta csökkenő tendenciát mutat – írta honlapján a Landbruksdirektoratet. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy az alma termelői ára is csökkent az utóbbi hetekben, ugyanakkor a bolti ár nem követte ezt. Az almaterméssel ellentétben úgy látszik, hogy a burgonya hozama jelentősen alacsonyabb, mint korábbi években. - Bár vannak minőségi problémák, a csomagoló cégeknél igyekeznek kiküszöbölni ezeket – tájékoztatott a Landbruksdirektoratet. Forrás: Nettavisen

  • Élen a norvég focista csapata

    Julian Ryerson, a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Borussia Dortmund csapatának norvég válogatott jobbhátvédje végig a pályán volt az október 20-i Werder Bremen elleni meccsen. Az összecsapást a dortmundi csapat nyerte 1-0-ra Julian Brandt 67. percben lőtt góljával, ezzel átmenetileg ismét átvették a vezetést a bajnokságban, előnyük egy pont az egy meccsel kevesebbet játszó Bayer Leverkusen előtt. A Dortmund hat győzelemmel és két döntetlennel kezdte a szezont, és még veretlen a Bundesliga 2023/24-es kiírásában. Forrás: NRK

  • Adománygyűjtés Torjus családjának

    Az elmúlt napok főhíreiben szerepelt a hétéves lindesnesi kisfú története, aki egy családi vadászat során tűnt el még október 15-én. Sajnos a kisfiúra csak holtan találtak rá két nappal később annak ellenére, hogy rengetegen keresték, beleértve rengeteg önkéntest is. A Spleis adománygyűjtő oldalon a kisfiú temetésére és a család egyéb költségeire már több mint 2,3 millió korona gyűlt össze több mint 13 ezer adományozótól (október 22-i adat). Forrás: NRK és NRK

  • A norvég koronahercegi család dán születésnapi buliban járt

    Nagy nap volt október 15-e Dánia számára, ugyanis II. Margit dán királynő unokája, Keresztély herceg 18 éves lett. Ingrid Alexandra norvég hercegnő a szüleivel, Haakon koronaherceggel és Mette-Marit koronahercegnével együtt vett részt a Christiansborg palotában rendezett királyi gálavacsorán. A 19 éves hercegnő édesanyja 12 éves ruhájában érkezett a rendezvényre, amit Emilio Pucci olasz divattervező készített. Keresztély herceg a Szent Olaf rend nagykeresztjét kapta ajándékba a norvég királyi háztól, ami azért számít különleges ajándéknak, mert ezt általában csak norvégok, királyok és államfők kapják. Forrás: Dagbladet

  • Ki érdemli meg az Aranylabdát?

    Közeleg a nap, amikor kiderül, ki kapja meg a labdarúgás legrangosabb egyéni elismerését, az Aranylabdát. Erre csak két játékosnak van reális esélye az előzetes esélylatolgatások alapján. Az egyik a Manchester City csapatával a 2022/23-as szezonban bajnoki címet, FA-kupát és Bajnokok Ligáját nyerő, illetve angol bajnoki gólrekordot döntő norvég válogatott sztárcsatár, Erling Braut Haaland. A másik pedig a modern futball korszakos zsenije, az argentin Lionel Messi, aki még 2022-ben világbajnoki címig vezette hazája válogatottját. Pep Guardiola – aki jelenleg Haaland edzője a Manchester Citynél, korábban már dolgozott együtt Messivel is a Barcelonánál – megkapta azt a kérdést, hogy szerinte a két világklasszis közül melyikük érdemli meg jobban az Aranylabdát. A spanyol szakvezető október 20-i sajtótájékoztatóján azt válaszolta, hogy mindketten megérdemlik az elismerést, de ő önző okokból Erling Haaland mellett tenné le a voksát. Guardiola a maga részéről arra a legbüszkébb, hogy számos Manchester City-játékos is versenyben van az Aranylabdáért (Haaland mellett a 30-as listán szerepel még Josko Gvardiol, Kevin De Bruyne, Bernardo Silva, Rodri, Ruben Dias és Julian Alvarez is). Rodri, a City spanyol válogatott középpályása is megszólalt a kérdésben, szerinte Messi fogja megnyerni idén az Aranylabdát, habár Haaland is rendkívül jó jelölt. Forrás: VG

  • A király részvétét fejezte ki a finn elnöknek

    Harald király részvétét nyilvánította Finnország elnökének, Sauli Niinistönek az ország korábbi elnöke, Martti Ahtisaari elhunyta miatt. - Nagy szomorúsággal fogadtam a hírt Finnország korábbi elnöke, Martti Ahtisaari távozásáról. Magam és az egész norvég nép nevében őszinte részvétemet és együttérzésemet szeretném kifejezni az elnök családja és az egész finn nép felé – áll a király által aláírt dokumentumban a Királyi Ház honlapján. A finn politikus és diplomata 86. életévének betöltése után hétfőn hunyt el Helsinkiben. Ahtisaari 1994 és 2000 között volt Finnország elnöke. 2008-ban Ahtisaari Nobel-békedíjat kapott több konfliktusban, többek között az Aceh-provinciában végzett békeközvetítői tevékenységéért. Forrás: Nettavisen

  • Változások a kormányban

    Október 16-án Jonas Gahr Støre miniszterelnök változásokat jelentett be a kormányban, hogy a párt újult erővel folytathassa a munkát a jövőben. Anniken Huitfeldt külügyminiszter lemondott, helyét Espen Barth Eide vette át, aki korábban a klímáért és környezetvédelemért felelős miniszter volt. Eide már betöltötte a külügyminiszteri posztot 2012-2013 között, még Jens Stoltenberg kormányában. Stavanger leköszönő polgármestere, Kari Nessa Nordtun művelődésügyi miniszteri kinevezést kapott. Nordtun jogász végzettséggel rendelkezik, és ő volt az, aki ügyvédként segítette a július 22-i terrortámadás túlélőit. Marte Mjøs Persen lemondott a foglalkoztatásért és integrációért felelős miniszteri posztjáról, munkáját Tonje Brenna veszi át, aki korábban művelődésügyi miniszter volt. Andreas Bjelland Eriksen lett az új klíma- és környezetvédelmi miniszter Barth Eide után, akit külügyminiszterré neveztek ki. Bjørnar Skjæren halászati és óceánügyi miniszter lemondott, posztját Cecilie Myrseth veszi át. Sigbjørn Gjelsvik önkormányzati és kerületi miniszter is lemondott, munkáját Erling Sande veszi át. A jelenlegi kormány egy új poszttal is bővül: informatikai és közigazgatási ügyekért felelős minisztert neveztek ki Karianne Tung személyében. Forrás: ABC Nyheter és VG

  • A norvég külügyminiszter a gázai konfliktusról

    Espen Barth Eide külügyminiszter október 18-án közzétett sajtóközleményében elmondta, hogy mélységesen megdöbbentette a gázai Al-Ahli kórház lebombázása, melynek során több száz ember vesztette életét, köztük gyermekek, egészségügyi dolgozók és más civilek. Hozzátette, hogy továbbra sem világos, ki volt a felelős a kórházat ért támadásért. A nemzetközi jog értelmében minden önvédelmi cselekménynek szükségesnek és arányosnak kell lennie. A felek kötelesek betartani a humanitárius jogot is, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a civilek védelméért és a károk csökkentéséért. Eide elmondta, hogy minden hadviselő félnek kötelessége megvédenie a kórházakat, iskolákat és más polgári infrastruktúrát. Az ENSZ becslései szerint 1300 izraeli és 3000 palesztin vesztette életét a gázai konfliktusban október 7-e óta. Forrás: Regjeringen

  • A norvég püspökök elítélik a Gázában és Izraelben történt erőszakos terrorcselekményeket

    A Norvég Egyház püspökei nyilatkozatban ítélték el a Gázában és Izraelben történt erőszakos terrorcselekményeket. - Teljes mértékben elítélünk minden, a civilek ellen irányuló támadást, mind az első, a Hamasz által elkövetett terrorcselekményeket, mind pedig a legutóbbi bombatámadást a gázai kórház ellen – írják a nyilatkozatban. - Olyan mértékben áthágják a nemzetközi jog előírásait, hogy az túlmutat azon, amit mi el tudunk képzelni gonoszság és szükség tekintetében. Ezreket öltek meg, még több ember sérült meg és szenvedett el traumát, az emberek az újabb támadásoktól való félelemben élnek – írták a püspökök. - A szentföldi egyházakkal együtt azt kérjük, hogy érjen véget a terror és az erőszak. A püspökök felhívták a figyelmet az akut humanitárius krízisre is, amely a túszejtések, a blokád és a gázai civil célpontok bombázása következtében alakult ki, és azt kérik, hogy amit csak lehet, tegyenek meg annak érdekében, hogy megállítsák a katasztrófát. A nyilatkozatban a püspökök azzal a kéréssel fordultak a norvég kormány felé, hogy tegyen új és valós erőfeszítéseket arra, hogy visszaállítsák a békét mindenki számára Izraelben és Palesztinában. Forrás: ABC Nyheter

  • Olcsóbb lett az útdíj Oslo és Hamar között

    A főváros és Hamar közti 126 km-es útszakasz igen drága volt mostanáig: például egy dízel autónak Autopass nélkül összesen 464 koronába került oda-vissza, mivel 9 útdíj kapun kellett áthaladnia. Október 12-én azonban a 9-ből 2 útdíjkaput eltávolítottak: ez a kettő pedig a gardermoeni északi lehajtója utáni, illetve a kolomoeni (Stange) lehajtónál található. Mindkettő 2009 óta üzemelt, és most a tervezett idő előtt építik le őket, mivel az említett szakaszon nagyobb volt a forgalom, mint amivel a szakértők számoltak: az elmúlt 14 év alatt 170 000 millióan haladtak át. Így a két kapu eltávolításával most Autopass nélkül 50 koronával lett olcsóbb a szakasz egy úton, míg Autopass-megállapodással 40 és 16 korona között van az árkülönbség, attól függően milyen üzemanyagot használ a jármű. Az Oslo-Hamar szakasz a megmaradt 7 útdíjkapuval azonban még mindig a legdrágább útszakasz Norvégiában, és a legközelebbi 2 útdíjkapu eltávolítása 2025-ben várható. Forrás: TV2

  • Botrány az Ingebrigtsen-családban

    Jakob, Henrik és Filip Ingebrigtsen, a norvég atlétika csillagai most először beszéltek nyíltan arról, hogy mi vezetett ahhoz, hogy szakítottak edzőjükkel és édesapjukkal, Gjert Ingebrigtsennel. A három fiú egy VG-nek eljuttatott, október 19-i közleményben azt írta, hogy családi okok vezettek a szakításhoz. A részletekbe belemenve kiderül, hogy Gjert sokszor kimondottan kegyetlen és durva volt a saját fiaival, emellett a fizikai erőszak alkalmazásától sem riadt vissza. Jakob, Henrik és Filip állítása szerint még mindig kísérti őket a gyerekkorukban megismert irtózás és rettegés. A fiúk apja természetesen nem hagyta szó nélkül a vádakat, ügyvédjén, John Christian Eldenen keresztül a VG-nek azt válaszolta, hogy egyrészt a vádak megalapozatlanok, mivel ő soha nem alkalmazott erőszakot a fiaival szemben. Másrészt azt is hozzátette, hogy az egész életüket a nyilvánosság kereszttüzében élik, emiatt elképzelhetetlen az, amiről a fiai írnak közleményükben. Az üggyel azóta a rendőrség is foglalkozik. Terese Braut Våge, a délnyugati rendőrségi körzet rendőrkapitány-helyettese a VG-nek úgy nyilatkozott, hogy a sajtóban megjelent információk alapján megvizsgálják, van-e alapos okuk nyomozást indítani az ügyben. Gjert Ingebrigtsen ügyvédje erre reagálva leszögezte, hogy ez egy teljesen természetes eljárás a rendőrség részéről ilyen esetekben. Morten Holmboe, a Rendőrtiszti Főiskola professzora szerint a rendőrség a saját kezdeményezésére is indíthat nyomozást, ha úgy érzik, erre kellően nyomós okuk van. Forrás: VG

  • Nők, Béke és Biztonság (WPS) index 2023

    A Georgetown Institute és a Peace Research Institute Oslo (PRIO) által készített Nők, Béke és Biztonság (WPS) index 11 mutatón keresztül méri és elemzi a nők gazdasági, társadalmi, és politikai integrációját, formális és informális diszkriminációját, valamint az egyéni, társadalmi és közösségi biztonságát. A WPS index élén azok az országok állnak, ahol a társadalom legjobban védi a nők jogait, melynek során békét, demokráciát és jólétet élveznek. A kutatók 177 országot vizsgáltak, melyből egyértelműen kiderült, hogy Afganisztánban a legrosszabb nőnek lenni, de Jemenben sem sokkal rózsásabb a helyzet. A listát Dánia vezeti háromszor olyan magas ponttal, mint Afganisztán. Norvégia a 7. legjobb ország a nőknek a vizsgált szempontok alapján (szerk.: 2021-ben még az első helyen szerepelt Norvégia). Forrás: NTB

  • Hatalmas tűz Bergen központjában

    A hatóságok kiürítik a környéket, mivel a tűz átterjedt a szomszédos épületre. A tűzoltókat 15.44-kor értesítették, ekkor már lángokban állt az épület, a tető is égett. 16.45-kor a lángok már a szomszédos épületre is átterjedtek. 17.00-kor a tűzoltóságnak még nem sikerült átvennie az uralmat a tűz felett, de igyekeznek megakadályozni a továbbterjedést. A Kong Oscars gata néhány száz méterre található a Bryggen-től, mely műemlékvédelem alatt áll. A tűz állítólag a környék egyik éttermében keletkezett, a mentőknek két embert kellett ellátnia. Az egyik személy a jelentések szerint égési sérülést szenvedett a kezén. További sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés. Forrás: NRK

  • Késelésről érkezett bejelentés egy középiskolából

    A mentőszolgálat kivonult a sarpsborgi Greåker középiskolához, miután bejelentés érkezett hozzájuk, hogy egy személyt megkéseltek. A rendőrség közléménye szerint az érintett személyt a helyszínen a mentők megvizsgálták, de szúrt sebeket nem találtak. A rendőrség hangsúlyozta, hogy "Nem merült fel a gyanú, hogy az elkövetőknél szúrófegyver lenne". Forrás: NRK

  • Norvég-orosz védelmi csúcstalálkozó

    Norvégia és Oroszország védelmi csúcstalálkozót tartott október 5-én Sør-Varangerben. Yngre Odlo altábornagy, a Norvég Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának vezetője Stanislav Vladimorovitsj Maslov altábornaggyal találkozott, aki az Északi-sarkvidéki térségért felelős vezető Oroszországban. A megbeszélésen részt vettek a norvég parti őrség képviselői, illetve a norvég határbiztos és a moszkvai védelmi attasé is. A találkozót professzionalizmus és jó párbeszéd jellemezte. Odlo elmondta, hogy fontos mindkét nemzet számára a kapcsolattartás, annak érdekében megelőzhetőek legyenek a félreértések. A csúcstalálkozó napirendjén a határral kapcsolatos kérdések, mentési munkák és halászattal kapcsolatos ügyek merültek fel. Mindkét fél számára fontos, hogy az 1949. december 29-én megkötött határmenti együttműködésről szóló megállapodást tiszteletben tartva folytassák a nyílt kommunikációt. Ez ma azon kevés színterek egyike, ahol Norvégia és Oroszország még találkozik, amióta kitört az orosz-ukrán háború. Forrás: NRK

  • Elsüllyedt egy vikinghajó Bergenben

    A sandvikeni Bergen Kystkultursenter rakpartjánál álló hajó október 5-ére virradóra elsüllyedt. Előző este nyolc óra körül még rendesen úszott - nyilatkozta Egil Sunde, a Bergen Kystkultursenter nyugdíjazott ügyvezető igazgatója a Bergens Tidendének. Sunde elmondta a VG-nek, hogy 15-16 óra körül maga is látta a hajót, amikor attól nem messze egy értekezleten ült. - Akkor még úgy úszott, mint egy hattyú. A hajót a 90-es években építették, és az Osebergskipet kicsinyített másolata. Az eredeti hajót 1903-ban találták meg a régészek a tønsbergi Osebergben, majd egy évvel később ástak ki. A Store norske leksikon szerint ez a világ három legjobb állapotban megmaradt hajója közül az egyik. A hajót valószínűleg 834-ben ásták el. A kicsinyített másolat jelenleg négy méter mélyen van, írja a BT. - Alapesetben egy múzeum kikötőjében áll a hajó, ahol mindennapos felügyelet alatt áll és jól karbantartják - mondta Sunde. Forrás: VG

  • Nagymértékben visszaesett az új autók értékesítése

    Az új autók értékesítése szeptemberben 29,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanakkor az elektromos autók eladása új havi rekordot döntött. Szeptemberben összesen 10.342 új személygépjárművet helyeztek forgalomba Norvégiában. A nagy visszaesést a kamatemelésekkel, az emelkedő gépjárműadóval és az országot sújtó általános áremelkedéssel magyarázzák. Øyvind Solberg Thorsen, a Norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács (OFV) igazgatója szerint arra is kevés jel utal, hogy az év utolsó hónapjaiban az autóeladások és a forgalomba helyezési számok meredek emelkedésnek fognak indulni. Szeptemberben az új személygépkocsik alacsony regisztrációs száma ellenére az elektromos autók aránya rekordot ért el. Az év kilencedik hónapjában a Norvégiában forgalomba helyezett új személygépjárművek 87 százaléka elektromos autó volt. Forrás: NRK

  • 15 millióval támogatják a számik tanulmányait

    Ingyenes étkezés a középiskolás diákoknak és több számi tanár alkalmazása szerepel azon intézkedések között, amelyekre azt a 15 millió koronát fordítják, amelyet a kormány a számi nyelv megerősítésére szán. Jelenleg kevesen választják a számi nyelvet az óvodákban és az iskolákban, illetve kevesen mennek számi tanár vagy egyéb képzésre. Ezért szeretné a kormány komolyabban támogatni a számi nyelvet az egész oktatási rendszeren belül 3 millió koronát fordítanak arra, hogy megerősítsék a számi nyelv távoktatását, amelyet már most is sokan igénybe vesznek, mivel kevés a számi nyelvtanár. 3,6 millió koronát szánnak arra, hogy támogassák a Sametinget kultúrával és nyelvvel kapcsolatos munkáját az iskolákban és óvodákban. Ez a számi nyelvről, kultúráról és közösségről szóló, tavasszal közzétett parlamenti jelentés alapján történik - írja a kormányzat sajtóközleményében. A kormány 3 millió koronát szeretne arra felhasználni, hogy megerősítse a dél- és lulei-számi nyelveket a Nord Egyetemen. Az UNESCO ezeket a nyelveket különösen veszélyeztetettként tartja számon. A karasjoki és kautokeinói középiskolákban biztosított ingyenes étkezés félmillió koronába kerül. A cél az, hogy hozzájáruljanak az étkezés és az egészség terén tapasztalható különbségek kiküszöböléséhez. Forrás: Nettavisen

  • Egy gól, és egy kis kritika

    A labdarúgó Bajnokok Ligájának október 3-i játéknapján valódi rangadóra került sor, ugyanis az olasz bajnoki címvédő Napoli hazai pályán, a Diego Armando Maradona Stadionban fogadta a jelenlegi spanyol listavezető Real Madridot. A meccs norvég szempontból azért volt érdekes, mert a hazaiaknál a kezdőcsapatban kapott helyett a 23 éves norvég középhátvéd, Leo Skiri Østigård. A norvég belső védő pedig alaposan meghálálta a bizalmat, és a 19. percben a madridi kapus, Kepa hibája után ő fejelt a hálóba, vezetéshez juttatva a Napolit. Az olasz drukkerek öröme azonban nem tartott sokáig, miután a 27. percben Vínicius Júnior egyenlített, majd a 34. percben pedig Bellingham találatával már a királyi gárda vezetett. A második félidő elején a Napoli Zielinski góljával egyenlített, ám az utolsó szó a Realé volt, miután a 78. percben Federico Valverde bombája megpattant egy védőn, emiatt a labda a hazaiak kapusának, Meretnek a kezei között áthaladva a hálóőr hátáról a kapuba pattant. Ezzel mindhárom pontot behúzta a Real, és két mérkőzés után vezeti csoportját. Østigård a találkozót követően a TV2-nek nyilatkozva elmondta, hogy remek érzés egy ekkora csapat ellen betalálni, ugyanakkor nem örül annak, hogy elvesztették a meccset. Szerinte nem voltak eléggé jók, és az első félidőben két gólt is ajándékoztak a madridi csapatnak. Forrás: NRK

  • Lezuhant és meghalt egy tízéves fiú Sirdalban

    A baleset az Øvre Sirdalban található Hilleknutenre vezető túraúton történt szeptember 30-án délután szombaton. A sandnesi fiú egy körülbelül tíz méteres szakadékba zuhant le. A helyszín közvetlenül a fidjelandi sífelvonó mellett található. A fiú a családjával túrázott, azonban egy idő után eltávolodott a csoport felnőtt tagjaitól, majd lezuhant a szikláról. A rendőrség hangsúlyozta, hogy nincs okuk azt feltételezni, hogy ez nem más, mint egy tragikus baleset. A környéken esett az eső, amikor a baleset történt, így a feltételezés szerint a fiú megcsúszott a talajon. Október 1-én este a rendőrséget a kórházból értesítették, hogy a fiú belehalt sérüléseibe. Forrás: NRK

  • A Vipps növeli az "ajándék csomagolás" árát

    Szerdán a Vipps e-mailben tájékoztatta ügyfeleit arról, hogy frissítette felhasználási szabályzatát, valamint arról, hogy december 4-től az ajándékcsomagolás árát 5-ről 8 koronára emeli. A Vipps 2020-ban indította el az "ajándékként küldés" opciót pénzküldésnél. 5 koronáért az elküldött összeghez digitális ajándékcsomagolás, valamint konfetti animáció is jár, amikor a címzett kinyitja az ajándékot. Az E24 az idei év elején írt arról, hogy 2022-ben a norvégok 2 millió ajándékot küldtek az alkalmazáson keresztül ezzel összesen 10,2 millió koronát költöttek az ilyen típusú digitális ajándék csomagolásra. Arra a kérdésre, hogy miért került sor az áremelésre Caroline Lunde, a Vipps kommunikációs vezetője azt válaszolta a VG-nek, hogy az ajándékcsomagolás árai 3 éve nem változtak és mivel a társadalom többi részében tapasztalhatóakhoz hasonlóan a szolgáltatásaik működtetéséhez szükséges költségek náluk is megnövekedtek, ezért kénytelenek voltak árat emelni azért,, hogy továbbra is biztosítani tudják szolgáltatásuk magas színvonalát, illetve tovább fejleszthessék a technológiát. Az áremelést a csúcsszezon előtt vezetik be, ugyanis a tavalyi évben, forgalom szempontjából december volt a csúcs, amikor a norvégok 2,8 millió koronáért vásároltak ajándékcsomagolást. Forrás: VG

  • Szenzációs dolgot rejt a sír

    A vestlandi Seljében egy egészen különleges sírt találtak a Bergeni Egyetem régészei. A 4000 éves lelet választ adhat egy, sok norvégot izgató kérdésre (nem, nem Erling Haaland legelső őseinek maradványait találtak meg), mégpedig arra, hogy az itt élő emberek hogyan álltak át halászó-vadászó-gyűjtögető életmódról földművelő életmódra. A Norvégia nyugati részén, a tengerparton található sír nagyjából egyidős az egyiptomi piramisokkal. Magának a koporsónak a feltárására kb. 5-6 héttel ezelőtt került sor. Morten Ramsted, a Bergeni Egyetem archeológiai részlegének vezetője szerint ez egy rendkívül izgalmas felfedezés. Elmondása szerint először egy csecsemőnek a maradványait találták meg, majd ugyanonnan előkerültek egy 60 év körüli köszvényes férfinak a csontjai is. Ami a norvég őstörténetet illeti, 7000 évvel ezelőtt a mai Norvégia területén élő emberek halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és kb. 4000 éve jelent meg a földművelés. A sírban nyugvó csecsemő és férfi pont ebben az átmeneti időszakban éltek. Az elmúlt száz évben nem találtak ebből a korból származó, ennyire jó állapotban fennmaradt sírt. A leletek lehetőséget biztosítanak arra, hogy DNS-elemzést folytassanak a kutatók, és többet tudjanak mondani a betegség lefolyásáról. De emellett olyan izotópokat is „leleplezhetnek”, amelyekből meg lehet állapítani, hogyan vándoroltak és milyen kultúrákkal találkoztak. A kőkoporsós sír a csontok mellett még olyan érdekességeket rejt, mint csontgyöngyöket, kovakőeszközöket, valamint étel- vagy állatáldozatra emlékeztető dolgokat. Illetve az elhunytak alatt még volt valami sötét is, ami lehet állati prém vagy gyapjúöltözet is. Forrás: VG

  • Egy nőstény jávorszarvas elpusztult, borját pedig elaltatták, miután mindketten lezuhantak egy szupe

    Három jávorszarvas - egy tehén két borjúval - a Rema bejárata feletti tetőn sétált. A rendőrség egyelőre nem tudja, hogyan kerültek oda. Amikor a rendőrség kiért a helyszínre, már csak egy borjú volt a tetőn. A tehén leugrott az épület egyik oldaláról, és holtan feküdt a földön, a másik borjú pedig eltűnt. Míg a rendőrség a vadvédelmi hatóságra várt, a fent maradt borjú is leugrott az aszfaltra, és ott feküdt sérülten, amíg a vadvédelmi hatóság megérkezett és elaltatta. Az élelmiszerbolt egy lakott területen található, ahonnan az állatokat elszállították. A másik borjú valószínűleg az erdőbe szaladt. Forrás: NRK

  • Túl nagy a képesítés nélküli tolmácsok alkalmazásának aránya a közszférában

    Az Integrerings- og mangfolddirektoratet (IMDi) által közzétett legújabb jelentésből az derült ki, hogy a közszférában a tolmácsolási megbízások 34 százalékát képesítés nélküli tolmácsok kapják. Az IMDi igazgatója, Libe Rieber-Mohn szerint javítani kell ezen az arányon. A Tolkemonitor felmérésében azt vizsgálták, hogy a közintézmények mennyire tartják be a tolmácsolási törvény rendelkezéseit. A törvény azt írja elő, hogy az állami szervek szükség esetén szakképzett tolmácsokat alkalmazzanak. A jelentésből kiderül, hogy számos közintézmény messze nem felel meg a tolmácsolási törvény követelményeinek és rendelkezéseinek. 47 százalék egyáltalán nem veszi figyelembe az iránymutatást. Rieber-Mohn azt mondja, hogy - különösen a közszférában - rendkívül fontos a megértés és megértetés, vagyis, hogy mi is megértsük, amit nekünk mondanak, valamint minket is megértsenek, hiszen ez mindannyiunk alapvető szükséglete. A tavaly bevezetett törvény nagy lépés volt a helyes irányba, azonban most az a feladat, hogy a törvény be is legyen tartva. A jelentésből kiderül, hogy a képzett tolmácsok által végzett tolmácsolási megbízások aránya növekszik, a 2021-ben 60 százalék volt, 2022-ben azonban az arány már 66 százalékra nőtt. Azokon a helyeken, amelyek úgy döntöttek, hogy úgy fognak megfelelni a törvényeknek, hogy a tolmácsolási igényeiket házon belül oldják meg, ez az arány 97 százalék. Az IMDi igazgatója jelezte továbbá, hogy ez volt az első ilyen jellegű felmérés, de nem az utolsó. Forrás: UTROP

  • Kisebb földcsuszamlás miatt lezárták az Østfoldi vasutat

    Kisebb földcsuszamlás miatt lezárták az Østfoldi vasutat Rygge és Moss között - közölte a Bane Nor. Øystein Stavdal Paulsen a Bane Nor sajtófelelőse azt mondta az NRK-nak, hogy épp néhány cső behelyezésén dolgoztak a sínek alatt, mikor megindult egy adag kavics. A földcsuszamlást nem tartja drámainak, azonban a vonatforgalmat egyelőre leállították. Åge-Christoffer Lundeby, a Vy sajtófőnöke azt mondta, egyelőre nem tudják megmondani mikor állhat helyre a vonatközlekedés, de a vonalon megpróbálnak vonatpótló buszokat beállítani az utazóknak. Forrás: NRK

  • A Helsedirektoratet nem rendel több covid-19 gyorstesztet

    A Helsedirektoratet december 31-ével felmondja a Covid-19 gyorstesztek rendeléséről szóló megállapodást - erről adtak ki sajtóközleményt október 6-án pénteken. - A Covid-fertőzött betegek diagnosztizálása és kezelése mostantól a többi fertőzéses megbetegedéshez hasonlóan fog történni. Így 2023. december 31-ével leállítjuk a Covid-19 gyorstesztek rendelését - írta a Helsedirektoratet. Forrás: Nettavisen

  • Győztes norvég nyitány

    A mexikói strandröplabda VB-n remekül kezdett a címvédő norvég Anders Mol-Christian Sørum páros, miután két szettben rendkívül simán 21-13 21-9-re elintézték a mozambiki Jorge Monjane-Ainadino Martinho párost. Az október 6-i mérkőzésen a norvégok rendkívül magabiztosan játszottak, és végig irányítottak. Sørum az NRK-nak nyilatkozott a mérkőzés után, és elmondta, hogy fura dolog olyan ellenfelek ellen játszani, akikkel még korábban nem találkoztak, de szerinte remekül megoldották a feladatot. Majd azt is hozzátette, hogy csapattársa, Anders Mol többször is remekül blokkolt. A világ- és olimpiai bajnok páros október 7-én Olaszország ellen fog játszani. Forrás: NRK

  • Kezdődik...

    A Norvég Meteorológiai Intézet szerda délután azt írja, hogy Dél-Norvégia egyes hágóin havazni kezdett. A meteorológusok szerint a havazás csütörtök délutánig tart. Szerdán és csütörtökön is arról számoltak be, hogy akár 60 centiméter hó is hullhat Norvégia déli részén. A havazás miatt sárga figyelmeztetést adtak ki. A VG hétfőn azt írta, hogy a héten délen és északon is nagy mennyiségű csapadék várható, emellett a nyugati partok mentén erős szélre és magas hullámokra számíthatnak az ott élők. Forrás: VG

  • A Ruter több, mint 35 millió koronát bukott a jegyellenőrzéseken

    Augusztusig bezárólag a Ruter 61,1 millió koronát szedett be a pótdíjakból, ugyanakkor magára a jegyellenőrzésre körülbelül 98 millió koronát költöttek. Ez azt eredményezte, hogy a jegyellenőrzési projekt januártól augusztusig 36,9 millió koronás veszteséget termelt.A “jegyellenőrző projekt” már a tavalyi évben sem volt jövedelmező. 2022-ben 98,3 millió koronás költség mellett összesen 25,5 millió veszteséget termeltek. Tavaly augusztus végéig a Ruter-nek 71,8 millió korona bevétele volt a pótdíjakból, vagyis idén több, mint 10 millió koronával kevesebb pótdíjat szedtek be, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Ruter becslése szerint tízből egy ember nem vesz jegyet, vagyis a bliccelők évi 200-250 millió koronás veszteséget jelentenek nekik. Cathrine Myhren-Haugen, a Ruter kommunikációs vezetője azt mondta, hogy ha csak a pótdíjakat számolják, akkor önmagában a jegyellenőrzés valóban nem termel nyereséget, viszont hosszútávon megelőző hatása van, vagyis az ellenőrzések által egyre több bliccelő fog jegyet váltani. Számukra ez a legfontosabb. Forrás: Nettavisen

  • Kell-e aggódni Haalandért?

    Erling Haaland nagyon szereti a labdarúgó Bajnokok Ligáját, és nagyon szeret a sorozatban betalálni. Azonban a norvég gólgyárosnak ezen a téren nem sok sikerélménye akadt az elmúlt időszakban. Ugyanis a 23 éves csatár zsinórban öt meccse, azaz 2023 április 19-e óta gólképtelen a BL-ben. Akkor a Bayern München elleni 1-1-re végződött negyeddöntőben talált be. Október 4-én Haaland a Manchester City kezdőcsapatában kapott helyet az RB Leipzig elleni meccsen, amit a City 3-1-re megnyert, ám a norvég csatár ezúttal sem tudott gólt szerezni. A spanyol AS október 5-i cikkében arról írt, hogy Haaland formája miatt aggódnak a Citynél. A norvég klasszis a BL előző kiírásában összesen 12-szer talált be, most 2 meccs után nullánál tart. A cikk szerint Haaland láthatóan kétségbeesetten próbálkozott gólt szerezni a Leipzig ellen, ám erőfeszítéseit nem koronázta siker. Az AS arra is rámutat, hogy Haaland első hét meccsén az angol élvonalban nyolc gólt szerzett (ezzel vezeti a góllövőlistát a Tottenham játékosa, Son Heung-min előtt, aki ezidáig hatszor talált be a bajnokságban), és a City vezetőedzője, Pep Guardiola a legkevésbé sem aggódik a norvég csatár formája miatt. De a manchesteri csapatnak így sem kell félnie, hiszen Phil Foden, Julian Alvarez és Jéremy Doku a hátukra vették a csapatot, és összességében üzembiztosan hozza a győzelmeket a BL címvédője. Forrás: Dagbladet

  • Norvégia evakuálja a norvégokat Izraelből

    Az újjáéledt izraeli-palesztin háború kiszámíthatatlansága a norvég külügyminisztérium úgy döntött, hogy hazahozzák az Izraelben tartózkodó norvégokat. Október 11-én a Norwegian légitársasággal együttműködve egy járatot indítanak Tel-Aviv-ból Oslóba. Október 10-én már 190 norvég állampolgár épségben hazatért egy izraeli légitársasággal. A külügyminisztérium által szervezett járat nem lesz ingyenes, az utasoknak fizetnie kell az evakuálásért. Forrás: NRK

  • Støre a palesztin-izraeli konfliktusról

    Norvégia határozottan elítéli az izraeli civilek elleni támadásokat, és a harcok azonnali leállítását kéri. Jonas Gahr Støre miniszterelnök a Twitteren írta, hogy ez egy nagyon súlyos helyzet, és rendkívül fontos, hogy az erőszakos cselekmények ne fokozódjanak. Hozzátette, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát a katonai támadásokkal szemben. Forrás: NRK

  • Ki kapta az irodalmi Nobel-díjat?

    Újabb emlékezetes fejezete íródott a norvég irodalomtörténetnek, ugyanis 1928 után ismét egy norvég szerzőt jutalmaztak az irodalmi Nobel-díjjal. Akkor Sigrid Undset kapta meg ezt a rangos elismerést „Mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért” (ez a leírás a Kristin Lavransdatter című háromkötetes nagyívű regényére pontosan illik). 2023-ban pedig Jon Fosse részesült irodalmi Nobel-díjban „Innovatív színdarabjaiért és prózájáért”. A friss győztes úgy nyilatkozott, hogy ő a maga részéről egyrészt meglepődött, másrészt viszont egyáltalán nem. Majd azt is hozzátette, hogy az előző tíz évben alaposan felkészítette magát erre a pillanatra, és nagy örömére szolgált, amikor megkapta a telefonhívást. A Svéd Akadémia indoklásában kiemelte, hogy Fosse a kezdetektől fogva nagyon különleges drámaírói képességekkel rendelkezett. Első színdarabját 1992-93-ban írta, és Nokon kjem til å komme címmel jelent meg, magyarul 1995-ben Valaki jönni fog címen adták ki. A spekulációk már 2001-től kezdve szóltak arról, hogy Fosse élete egy pontján meg fogja kapni a Nobel-díjat. Amellett, hogy ez egy komoly ünnep a norvég irodalomnak, a 64 éves szerző szerint ez egy ünnepnap a nynorsknak (műveiben Fosse ezt a nyelvi formát használja a szélesebb körben elterjedt bokmållal szemben). Cecilie Seiness, a Samlaget (a legnagyobb nynorsk-kiadó) szerkesztője szerint ez hihetetlenül nagy dolog a Samlaget, Jon Fosse és a nynorsk életében is. A gratulálók között ott volt a világhírű krimiíró, Jo Nesbø, Lubna Jaffery kultúráért felelős miniszter, Peder Lofnes Hauge, a Noregs Mållag vezetője (a nynorsk legfontosabb és legnagyobb szervezete, amely a nynorsk szélesebb körű használatért kampányol), illetve Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre is, aki a Twitteren az alábbi üzenetet tette közzé: „Irodalmi Nobel-díj Jon Fossénak! Egy egyedi, mély benyomást keltő, és embereket világszerte megérintő munkásság nagy elismerése. Egész Norvégia gratulál és nagyon büszke ma” (sajnos nem úgy, mint sok magyar, aki Karikó Katalin Nobel-díjára is csak gyűlölködéssel, illetve könnyedén megcáfolható összeesküvés-elméletek hangoztatásával tudott csak reagálni. Talán ennek fényében érthető, miért hagyta el a hazáját sok másik neves és sikeres tudóssal együtt). Fosse és Undset mellett még két norvég szerző részesült irodalmi Nobel-díjban: Bjørnstjerne Bjørnson (1903 – „Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”) illetve Knut Hamsun (1920 – „Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”). Forrás: NRK

  • Nők, élet, szabadság - iráni emberi jogi aktivista nyerte a Nobel-békedíjat

    Berit Reiss-Andersen, a Nobel Bizottság elnöke október 6-án jelentette be, hogy az idei Nobel-békedíj nyertese Narges Mohammadi, iráni emberi jogi aktivista. Mohammadi a Defenders of Human Rights Center iráni emberi jogi szervezet helyettes vezetője, amit a Nobel-békedíjas Sirin Ebadival alapítottak. Mohammadi az iráni nők elnyomása elleni, az emberi jogokért és a szabadságért folytatott erőfeszítéseiért kapta meg a díjat. Mohammadi jelenleg börtönben ül, de nem ez az első alkalom, hogy a rezsim erőszakosan lépett fel ellene, ugyanis 13 alkalommal tartóztatták le, és összesen 31 évnyi börtönre ítélték. A Nobel Bizottság elnöke, az ENSZ és sok más államfő is arra szólította fel Iránt, hogy engedjék szabadon a Mohammadit, hogy át tudja venni a díját december 10-én. A részben állami tulajdonban lévő Fars hírügynökség szerint a nyugat “Irán nemzetbiztonsága elleni fellépéséért” ítélte oda a díjat Narges Mohammadinak. Hamidreza Mohammadi, a díjazott testvére Norvégiában él, és még neki sem volt lehetősége beszélni a bebörtönzött testvérével. Reméli, hogy a kitüntetés erőt ad Mohammadinak a további munkához. Taghi Rahmani, Narges Mohammadi férje szerint a díj az egész iráni női mozgalom békedíja. A norvég parlament elnöke, Masud Gharahkhani különösen örül a díjnak, mert ő maga is iráni gyökerekkel rendelkezik. Elmondta, hogy a díj mindenkit megillet, aki a szabadságért, demokráciáért és az emberi jogokért küzd. A Nobel Bizottság februárt végén ült össze, hogy a 351 jelölt közül kiválasszák a nyertest. Az idei békedíjra 259 magánszemélyt és 92 szervezetet neveztek. Forrás: NRK

  • Erna Solberg férje a média kereszttüzében

    Forrás: Freepik Sindre Finnes, Erna Solberg férje a napokban került a hírekbe a korábbi tőzsdei részvényügyletei miatt. Erna Solberg szeptember 15-én egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy több esetben is alkalmatlan volt a miniszterelnöki poszt betöltésére elfogultság miatt. Norvégiában a részvényeseknek egy nyilvántartásban kell szerepelniük. Az Oslo Børs nyilvántartásában norvégok és külföldiek is szerepelnek, és az adatok mindenki számára elérhetőek. Ebből a nyilvántartásból minden év végén kiderül, hogy ki és mennyi részvénnyel rendelkezett. Sindre Finnes portfóliója minden év végén nagyjából azonos volt a korábbi évhez képest, így el tudta rejteni az évközbeni tőzsdei ügyleteit. Erna Solberg a sajtótájékoztatón elmondta, hogy férje sokkal többször kereskedett, mint amit elmondott neki. A koronavírus járvány idején a kereskedelmi aktivitása még nagyobb lett, csak 2021. március 15-én 62 alkalommal bonyolított le kereskedelmi ügyletet. Sindre Finnes összesen több mint 3600 tranzakciót hajtott végre Erna Solberg miniszterelnöksége alatt. Számos különböző vállalat részvényeivel kereskedett, többek között a Kongsberg Gruppen technológiai és fegyveripari cég, az Equinor olajvállalat és a Mowi lazacgyártó cég részvényeivel. Ez azért problémás, mert a politikusok olyan információk birtokában vannak, amelyek nem nyilvánosak, és olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyek számos vállalat számára súlyos következményekkel jár. Ez hatással lehet a vállalatok részvényeinek árfolyamára. Ezért a politikusok nem foglalkozhatnak olyan ügyekkel, amelyek következményekkel járhatnak azokra a cégekre nézve, amelyekben nekik vagy házastársuknak részesedése van. Ha erre fény derül, akkor elfogultságot kell bejelenteniük. Habár Solberg szerint férje sosem kapott tőle bennfentes információkat, nem tudni, hogy Finnes pontosan milyen információkkal rendelkezett az ügyletei során. Az Økokrim vezetője, Pål K. Lønseth az NRK-nak küldött e-mailben elmondta, hogy figyelemmel követték az elmúlt hetek eseményeit, és meg fogják vizsgálni, hogy sérült-e az értékpapír-forgalmi törvény, illetve szüksége-e további vizsgálat az ügyben. Forrás: NRK

  • Elkezdődött a szezon

    Fotó: Gombos György Kelet-Norvégia több településén is sarki fényben gyönyörködhettek a lakók szeptember 12-e éjjelén. Oslóban és Askerben is többeknek sikerült lencsevégre kapni az éjszaki fényt. Forrás: NRK

  • Már több mint 2000 áldozata van a marokkói földrengésnek

    Fotó: Wirestock on Freepik A marokkói földrengés áldozatainak száma átlépte a 2000 főt. A külügyminisztérium becslése szerint 100-150 norvég tartózkodik a marokkói földrengés övezetében. Sjur Larsen, Norvégia marokkói nagykövete szerint nem valószínű, hogy norvégokat is érintett a tragédia, és nem tudnak norvég sebesültekről sem. Elmondása szerint a nagy pusztítás a hegyvidéki falvakat sújtotta leginkább. Forrás: NRK

  • A Kongsberg csoport megállapodást kötött Lengyelországgal

    Fotó: Senivpetro on Freepik A Kongsberg csoport 16 milliárd korona értékű megállapodást kötött Lengyelországgal egy rakétaalapú védelmi rendszer (NSM) beszerzéséről. A rakétákat szárazföldről és tengeri platformokról is lehet használni, és már tizenkét ország alkalmazza ezt a típusú rendszert. A hír után meredeken emelkedni kezdett a norvég vállalat részvényének árfolyama. Forrás: ABC Nyheter

  • Továbbra is nagy a munkaerőhiány az egészségügyben

    Fotó: Senivpetro on Freepik A statisztikák szerint jelenleg kb. 7000 ápoló hiányzik a munakerőpiacról, miközben 17000 szakképzett ápoló az egészségügyi rendszeren kívül dolgozik. Az alacsony munkabér, az emberhiány, túlóra és a feszített munkatempó mind az okok között van. Forrás: NRK

  • A Norvég Adatvédelmi Hatóság pert nyert a Metával szemben

    Augusztus elején a Norvég Adatvédelmi Hatóság és a Meta pere zajlott az oslói kerületi bíróságon. A fő kérdés az volt, hogy eldöntsék, be kell-e tartania a technológiai óriáscégnek az egymillió koronás napi bírság megfizetésére vonatkozó határozatot. A Norvég Adatvédelmi Hatóság ugyanis elrendelte a Facebookot és az Instagramot birtokló Metát, hogy hagyja abba a személyes adatok úgynevezett viselkedésalapú marketing célú felhasználását mindaddig, amíg a cég ezt törvényes úton nem teszi meg. Ez a típusú marketing azt jelenti, hogy a felhasználók érdeklődési köre szerinti reklámokat látnak. A Meta csalódottságáról számolt be az NRK-nak, és dolgoznak egy új modell bevezetésén, amiben a felhasználók önként beleegyeznek az adataik felhasználására marketing célból. Még nem tudni, hogy a Meta fellebbezni fog-e az oslói bíróság döntése ellen. Forrás: NRK Beta

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 25.

    Férfi tízpróba A férfi tízpróbázók megmérettetései még augusztus 25-én megkezdődtek. A versenyen két norvég sportoló is indult: Markus Rooth és Sander Skotheim. A tízpróba a következő 10 megmérettetésből áll: 100 méteres síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 méteres síkfutás (augusztus 25-én ezekre került sor), 110 méteres gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 méteres síkfutás (augusztus 26-i program). Az első öt szám után Sander Skotheim a 10. helyen, míg Markus Rooth a 13. helyen állt 4376 és 4261 ponttal. Az augusztus 26-i napon eddig három versenyszám zajlott le, hátra van még a gerelyhajítás és az 1500 méteres síkfutás. A nyolcadik számot, vagyis a rúdugrást követően Markus Rooth egészen a 7. helyig lépett előre, miután 5,10 méteres ugrással beállította saját egyéni legjobbját. Sander Skotheim ugyanebben a számban 4,80 méteres ugrással a 8. helyen végzett (Rooth negyedik lett), és összetettben pillanatnyilag a 11. helyet foglalja el. A versenyt jelenleg a kanadai Pierre Lepage vezeti 7477 ponttal, mögötte a német Leo Neugebauer áll 7282 ponttal, a harmadik helyet pedig a szintén kanadai Damian Warner birtokolja 7260 ponttal. Ami a két norvég versenyzőt illeti, Markus Rooth 6962 ponton áll, Sander Skotheim peidg 6725 pontot gyűjtött eddig. Forrás: TV2

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 24.

    Férfi 400 méteres síkfutás – döntő Håvard Bentdal Ingvaldsen alaposan meglepett mindenkit, beleértve önmagát is, miután VB-újoncként a 400 méteres táv döntőjében az előkelő 6. helyen végzett. Kirani James, a szám korábbi olimpiai- és világbajnoka (2011-ben VB-t, 2012-ben olimpiát nyert) is elismerően nyilatkozott a fiatal norvég futóról, szerinte Ingvaldsen lesz a következő nagy sztárja a sportágnak. A 20 éves norvég futó 45,08-as idővel a hetedik helyen ért célba, de az előbb emlegetett Kirani James kizárása miatt a hatodik helyre lépett elő. Ingvaldsen saját elmondása szerint összességében jól szerepelt a döntőben, de meglátása szerint nyithatott volna egy kicsit erősebben is a rajt után. A versenyt 44,22-es idővel a jamaikai Antonio Watson nyerte, mellé még az angol Matthew Hudson-Smith és az amerikai Quincy Hall állhatott még fel a dobogóra. Forrás: NRK Férfi 5000 méteres síkfutás – elődöntő A számban összesen négy norvég volt érdekelt, ebből kettőnek összejött a döntőbe jutás, kettőnek pedig nem. Kiesett a veterán Henrik Ingebrigtsen (a friss VB-ezüstérmes Jakob bátyja) és Tuv Myhre. Myhre 13:36,36-os idejével futama 11. helyén végzett, míg az idősebb Ingebrigtsen 13:38,80-as idejével a 13. helyre volt jó (mindkét futamból a legjobb nyolc jut tovább). Az idősebbik Ingebrigtsen saját elmondása szerint semmit nem változtatott volna a futásán, hozzátéve azt, hogy egyszerűen annyiról van szó, hogy ebben a mezőnyben többen is jóval az ő szintje fölött vannak. Myhre más kissé csalódottabban nyilatkozott, ő ugyanis nyilatkozata szerint a döntőbe akart jutni, és rá is hajtott erre, de egyszerűen nem volt eléggé jó ahhoz, hogy döntőbe jusson. A másik futamból viszont mindkét norvég futó, Jakob Ingebrigtsen és Narve Gilje Nordås is bejutott a döntőbe. Ingebrigtsen 13:36,21-es idővel a futam 3. helyén végzett, Nordås 13:36,55-ös idővel pedig 8. lett, két századdal megelőzve a svéd Andreas Almgrent. Harmadik helye ellenére Ingebrigtsennek meglehetősen nehéz futama volt, ugyanis alig két körrel a vége előtt közvetlenül előtt bukott az ausztrál Stewart McSweyn és a német Sam Parsons, és ausztrál versenyzőt úgy kellett átugrania. A szám VB-címvédőjét az is hátráltatta, hogy még mindig nem teljesen épült fel a betegségéből, amit a VB során elkapott, és továbbra sincs 100%-os állapotban. Nordås futama sem volt problémamentes, ugyanis elmondása szerint a futamot megnyerő spanyol Mohamed Katir szándékosan bevágott elé, amikor ő gyorsítani próbált, és oldalba is könyökölte. A norvég futó spanyol riválisára a „bajas” jelzőt használta (spanyolban ezt a kifejezést negatív felhanggal a nevetségesen/bohóc módjára viselkedő emberekre használják). Az NRK rákérdezett a két döntőbe jutott norvégnál arra, hogyan látják az erőviszonyokat kettejük között. Ingebrigtsen kissé kitérő módon azt reagálta, hogy izgalmas futamra számít vasárnap. Gilje Nordås szerint pedig ha egy lassabb tempójú, nyugis verseny lesz, akkor Ingebrigtsennek kb. 60% esélye van megverni őt. Ha viszont gyorsabb tempójú lesz a döntő futam, akkor 99%, hogy Ingebrigtsen fog előrébb végezni kettejük közül. A döntőre augusztus 27-én 20:20-tól kerül sor. Forrás: NRK

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 23.

    Női gerelyhajítás – előselejtező Sigrid Borge 53,34 méteres legnagyobb dobásával a közelébe sem tudott kerülni a továbbjutáshoz a női gerelyhajítók előselejtezőjéből. Borge idei legjobbja 66,50 méter volt, a továbbjutási szint 61,50 méter volt. A 27 éves norvég atléta az NRK-nak azt mondta, hogy egész nap kellemetlen érzés volt benne, és valahogy nem sikerült „ráhangolódnia” a gerelyre. Majd azt is hozzátette, hogy kimondottan csalódott magában. Volt is oka csalódottnak lenni, hiszen az első dobása 52,09 méteres lett, a második pedig érvénytelen, a harmadik 53,34 méterre szállt. Forrás: NRK Férfi távolugrás – elődöntő Ingar Bratseth-Kiplesund VB bemutatkozása nem egészen úgy alakult, ahogy eltervezte. Első ugrása érvénytelen lett, a második pedig 7,47 méteres, ami alaposan elmaradt az automatikus döntőbe jutáshoz kellő 8,15 métertől. A 26 éves norvég távolugró kicsit üresnek érzi magát belül saját elmondása szerint. Majd azt is hozzáteszi az NRK-nak nyilatkozva, hogy edzésen még minden remekül ment neki. Bratseth-Kiplesund azt is megemlítette, hogy eléggé sokat változott a széljárás, és már a nekifutásnál érezte, hogy valami nem teljesen oké. De nem akarja az időjárásra fogni, egyszerűen ilyen a sport. Forrás: NRK Női 800 méteres síkfutás – előselejtező futam Hedda Hynne megjavította idei legjobb idejét 800 méteren, miután a táv előselejtező futamában 2:01,00-t futott, ám ez csak a negyedik helyre volt elég, és így újabb norvég sportoló búcsúzott a VB-től. A 33 éves norvég futó jól jött el a rajttól és a második helyen haladt, majd kb. 200 méterrel a vége előtt visszaesett a harmadik helyre, a cél előtt 3(!) méterrel pedig elvesztette a harmadik helyet is. A helyszínre kilátogató magyar szurkolók viszont örülhettek, ugyanis Kéri Bianka 2:00,20-as időt futva bekerült az elődöntőbe. Forrás: NRK Női kalapácsvetés – Elődöntő, B-csoport Beatrice Nedberge Llano 69,11 méteres dobásával a 21. helyen végzett a női kalapácsvetők B-csoportos elődöntőjében, ezzel nem jutott be a döntőbe (a legjobb 12 kerül be a döntőbe). Az automatikus döntőbe jutáshoz legalább 73 métert kellett volna dobnia. De egyéni legjobbja, ami 72,10 méter (ez egyben norvég rekord is), elég lett volna ahhoz, hogy odaférjen a legjobb 12 közé. A 25 éves bergeni versenyző egyébként a kalapácsvetés 7-szeres norvég bajnoka. Forrás: VG Női 5000 méteres síkfutás – előselejtező futam Karoline Bjerkeli Grøvdal 15:08,96-os idejével esélytelen volt a döntőbe jutásra abban a futamban, amit a kenyai Beatrice Chebet nyert meg 14:57,70-es idővel. A 33 éves norvég versenyző, aki a 11. helyen ért célba, csak annyit mondott, hogy ez egészen egyszerűen nem az ő napja volt. Majd azt is hozzátette, hogy hiába kerül oda szinte mindig a döntőbe, azok után, ahogy ma érezte magát, semmi keresenivalója nincs a döntőben, ahová mindkét futamból a legjobb 8 jut be. Grøvdal ebben a szezonban sokat küzdött sérülésekkel, de a júliusi londoni Diamond League-en futott 14:45,24-es idejével teljesítette a VB-szintidőt (egyéni legjobbja 14:31,07) Ami pedig a szám magyar résztvevőjét illeti Wagner-Gyürkés Viktória 15:29,42-es idejével összesítésben a 30. helyen végzett, ezzel pedig esélye sem volt bejutni a legjobb 16 közé. Forrás: VG Férfi 1500 méteres síkfutás – döntő Hiába vezetett szinte végig, a véghajrában elúszott Jakob Ingebrigtsen aranyérme, ugyanis a brit színekben versenyző Josh Kerr egészen egyszerűen lehajrázta a norvégok világklasszisát. A 22 éves olimpiai bajnok a VG-nek elmondta, hogy két nappal a döntő előtt lebetegedett, és csak ezért tudták őt legyőzni. Elmondása szerint nem érezte magát 100 százalékosnak, és rendkívül csalódott az ezüstérem miatt. A döntő másik norvég induló viszont alaposan felülmúlta az elvárásokat, ugyanis Narve Gilje Nordås 3:29,68-as idejével csupán 3 századdal maradt le Ingebrigtsen mögött, és megszerezte a bronzérmet. Forrás: VG Férfi 400 méteres gátfutás – döntő Karsten Warholm 2017 és 2019 után ismét világbajnoki címet nyert gátfutásban, ezzel a táv történelmének első és egyetlen háromszoros világbajnoka lett. 46,89-es idejével ugyan jócskán elmaradt a világrekordtól, amit még 2021-ben az olimpián állított be (akkor 45,94-et futott). A VG-nek és a többi norvég médiumnak elmondta, hogy egyáltalán nem bánja, hogy nem döntött világcsúcsot, hiszen az aranyéremért jött Budapestre, és azt meg is szerezte. Ami magát a versenyt illeti, Warholm mögött a Brit Virgin-szigetekről érkezett Kyron McMaster végzett a második helyen, 0,45 másodperces lemaradásban, míg a harmadik helyen az amerikai Rai Benjamin végzett 47,56-os idővel. Az előzetesen biztos dobogósnak gondolt brazil Alison dos Santos 48,10-es idővel csak az ötödik helyen zárt. A rajt után a versenytársak sokáig tudták tartani Warholm tempóját, azonban a végére az ulsteinviki klasszis alaposan lerázta riválisait, és végül viszonylag komoly előnnyel győzött. Még egy érdekes tény, Karsten Warholm az egyetlen futó a szám történelmében, aki elsőként futotta le kevesebb, mint 46 másodperc alatt a 400 méter gátat. Forrás: VG

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 22.

    Női 400 méteres gátfutás – elődöntő A női gátfutók 400 méteres számának elődöntőjében Line Kloster 55,43-as idővel futama 7. helyén végzett, és nem jutott be a döntőbe. A 33 éves norvég futó az NRK-nak arról beszélt, hogy érzése szerint egy remek lehetőséget szalasztott el, majd azt is hozzátette, hogy jobb annál, mint amit ebben a futamban láthatott tőle a közönség. Az NRK szakértője, Vebjørn Rodal szerint Kloster remekül rajtolt, de a futam vége problémásan alakult számára. Forrás: NRK Férfi 800 méteres síkfutás – előselejtező futam Ole Jakob Høsteland Solbu a férfi síkfutók 800 méteres távján a negyedik futamban állhatott rajthoz, és 1:51,56-os időt futott, amivel a 8. helyen ért célba, és ezzel eldőlt, hogy nem juthat tovább az elődöntőbe. Solbu saját elmondása szerint elégedetlen volt a teljesítményével, de remek érzés volt ilyen közönség előtt versenyezni. Az alig 20 éves norvég futó jól kezdett, és gyorsan az élre állt, ám a végére alaposan elmaradt a többi versenyzőtől, és 1:45,75-ös egyéni legjobbjától, amit az idei Bislett Gamesen futott. Ugyanezen a távon a magyar Vindics Balázs a hetedik futamban állt rajthoz, és 1:47,18-as időt futott, amivel a 4. helyen ért célba, és nem jutott tovább az elődöntőbe. A szám másik magyar versenyzője, Huller Dániel a második futamban futott 1:47,41-es idejével 6. lett, és szintén nem került be az elődöntőbe. Forrás: NRK Férfi 400 méteres síkfutás Håvard Bentdal Ingvaldsen idegtépő, drámai véghajrá után került be a férfiak 400 méteres síkfutó számának döntőjébe, ezzel ő lett a szám történelmének első norvégja, aki VB- vagy olimpiai döntőbe jutott. A 20 éves futó a VG-nek adott interjújában azt mondta, hogy ez egy szinte leírhatatlan érzés, és ha valaki a szezon előtt azt mondja neki, hogy VB-döntős lesz, akkor jót nevetett volna. Ingvaldsen is elismeri, hogy nem csak tudás, hanem egy kis szerencse is kellett a döntőbe jutáshoz, hiszen az utolsó futamban két versenyző is mért idő nélkül zárt. Közülük az egyik a táv idei legjobb idejét futó bahamai Steve Gardiner, aki 90 méterrel a cél előtt húzódásos sérülés miatt kényszerült félreállni. Ugyanebben a számban indult a magyar Molnár Attila is, aki egy remek 45,02-es időt futott, ám ez nem volt elég a döntőbe kerüléshez (Ingvaldsen ideje 44,70 volt). A szám döntőjét augusztus 24-én rendezik 21:35-ös kezdéssel. Forrás: VG

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 21.

    400 méteres női gátfutás – előselejtező futam A női 400 méteres női gátfutás előselejtezőjében Line Kloster 55,23-as idővel futama 4. helyén zárt, és bejutott a szám elődöntőjébe. A futamot és az előselejtezőt is a holland Femke Bol nyerte 53,39-es idővel. A 33 éves norvég futó az NRK-nak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan remek érzés volt futni, de ezúttal is eléggé sokat hibázott. Jann Post, az NRK kommentátora azon a véleményen volt, hogy idő szempontjából nem volt egy jó futam, de a döntőbe jutáshoz elég lesz. A magyarok versenyzője, Molnár Janka 56,21-es időt futott, ezzel lemaradt az elődöntőről. Forrás: VG 400 méteres férfi gátfutás – elődöntő Karsten Warholm begyújtotta a rakétákat, és 47,09-es idővel első helyen végzett futamában és az elődöntőben is, ezzel bejutott a 400 méteres férfi gátfutás döntőjébe. A verseny vége után az olaszok óvást nyújtottak be, mivel szerintük Warholm szabálytalanul haladt át az egyik gáton, ám kicsúsztak a határidőből, ezért elutasították az óvást. Emellett az amerikaiak is kikérték a hivatalos videófelvételeket, mert Warholm szerintük is látszólag szabálytalanul lépett át az egyik gát fölött. Ám a felvételeket megfelelőnek találták, és az amerikaiak nem nyújtottak be óvást. Erről Antti Philakoski, a zsűri finn tagja számolt be az NRK-nak. Az Egyesült Államoknak két futója lesz ott a döntőben: Rai Benjamin és Trevor Bassitt. Kettejük közül Benjaminnak komoly esélye van a végső győzelemre is. Warholm kizárása azt jelentette volna, hogy eggyel kevesebb komoly riválissal kell az amerikaiak klasszisának megbirkóznia. Forrás: VG Női rúdugrás – elődöntő Lene Retzius idei legjobbja sem bizonyult elegendőnek a döntőbe jutáshoz az Atlétikai VB-n. A 4,60-as magasságot is csak harmadik nekifutásra sikerült átugrania, ám amikor a 4,65-re került sor, az már nem ment, és egyik próbálkozása sem sikerült a 27 éves norvég atlétának. A döntőbe jutáshoz 4,65 kellett volna. Retziusnak nem volt egyszerű versenye, az indító 4,20-as magasságot még ugyan simán átugrotta, ám a 4,35-öt és a 4,50-et is csak harmadik nekifutásra sikerült teljesítenie. A moelvi rúdugró saját futamában a 9. helyen zárt, megjavítva idei 4,55-ös egyéni legjobbját, ám ez sovány vigasz. Ami pedig a magyarokat illeti, Klekner Hanga 4,50-es egyéni legjobbjával futama 8. helyén végzett, és lemaradt a döntőről. Forrás: NRK

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 20.

    Férfi kalapácsvetés, döntő – Eivind Henriksen Eivind Henriksen lemaradt a dobogóról, miután 77,06 métert dobott (egyéni legjobbja 81,58 méter) a Budapesten zajló Atlétikai VB-n a férfi kalapácsvetők döntőjében. A szám olimpiai ezüstérmese és a tavalyi VB bronzérmese előzetesen célként a legjobb nyolcba kerülést tűzte ki célul. Henriksen végül a hetedik helyen végzett a számban, amit a kanadai Ethan Katzberg nyert meg 81,25 méteres dobásával, második helyen a lengyel Wojciech Nowicki végzett 81,02 méterrel, a bronzérmet pedig a hazai közönség előtt versenyző Halász Bence nyakába akasztották, aki 80,82 métert dobott. Forrás: VG Férfi 10.000 méteres síkfutás döntő – Zerei Kbrom Mezngi Az eritreai születésű, norvég színekben versenyző Zerei Kbrom Meznginek esélye sem volt az éremre a férfiak 10.000 méteres síkfutó számának döntőjében. 2022 EB-ezüstérmese 28:30,36-os ideje csak a 18. helyre volt elég. A 36 éves versenyző elmondta, hogy összességében jó futamot zárt. A számot az ugandai Joshua Kiprui Cheptegei nyerte 27:51,42-es idővel, megszerezve zsinórban harmadik VB-címét. A dobogóra a kenyai Daniel Simiu Ebenyo és az etióp Selemon Barega állhatott fel. Forrás: VG Férfi 400 méteres síkfutás – előselejtező futam – Håvard Bentdal Ingvaldsen Håvard Bentdal Ingvaldsen a férfiak 400 méteres síkfutó számának előselejtező futamában hatalmas országos csúcsot futva 44,39 másodperces idővel megnyerte a futamát, és összesítésben az 1. helyen jutott be az elődöntőbe. Ingvaldsen saját egyéni legjobbját javította meg, a Bislett Games idei kiírásában 44,86-os időt futott, amivel akkor Karsten Warholm rekordját adta át a múltnak. Jann Post, az NRK kommentátora szerint Ingvaldsen gyakorlatilag bármit képes elérni. Mari Ann Bentdal, a 20 éves norvég futó edzője és édesanyja szerint fia őrületesen jól teljesített. Christina Vukicevic Demidov, az NRK atlétika-szakértője saját bevallása szerint még soha nem látott ilyen durván jó teljesítményt. Ingvaldsen mögött az amerikai Vernon Norwood és a trinidad és tobagói Jereem Richards futott be. A hazai közönség előtt versenyző Molnár Attila is egy szinte hihetetlen országos csúcsot futott 44,84-el, és bejutott a szám elődöntőjébe (ez az idő az összetett 10. helyére volt elég). Forrás: NRK Férfi 400 méteres gátfutás – előselejtező futam – Karsten Warholm A férfiak 400 méteres gátfutó számának előselejtezőjében Karsten Warholm végig kézben tartotta a dolgokat, és csak az utolsó métereken vesztette el a vezetést. 48,76-os idejével végül a 2. helyen végzett a francia Wilfried Hapo mögött. Ezzel az idővel a kétszeres EB- és VB-győztes, olimpiai aranyérmes Warholm a 16. helyen végzett összesítésben, és kényelmesen bejutott a szám elődöntőjébe. A 26 éves norvég futó úgy nyilatkozott, hogy a legkönnyebb futamba került, és a célja csak annyi volt, hogy annyira lassan ugorjon, amennyire csak lehetséges, és ne csináljon semmi ostobaságot. Az előselejtezőt összesítésben a brazil Alison dos Santos nyerte 48,12-es idővel (a világcsúcsot Warholm tartja 45,94-es idővel, amit még 2021 nyarán futott). Forrás: VG Női 400 méteres síkfutás – előselejtező futam – Henriette Jæger A nők 400 méteres síkfutó számában Henriette Jæger 51,33-as időt futott, ezzel futamában a negyedik helyen végzett, és nem jutott tovább az elődöntőbe. A 20 éves norvég futó 0,53 másodperccel maradt el a futamot megnyerő ír Rhasidat Adeleke mögött. A továbbjutásról pedig 0,06 másodperccel maradt le. Jæger az idei U23-as EB-n második lett 51,06-os idővel, ami norvég rekord. Forrás: TV2 Férfi 1500 méteres síkfutás – elődöntő – Jakob Ingebrigtsen, Narve Gilje Nordås Jakob Ingebrigtsen és Narve Gilje Nordås is bejutott az 1500 méteres síkfutás döntőjébe. Ugyan továbbra is Ingebrigtsen számít nagy esélyesnek, Nordås szeretne meglepetést okozni. Saját bevallása szerint remek dolog, hogy sikerült odakerülnie a legnagyobbak közé. A szám VB-címvédője, Jake Wightman korábban azt mondta, hogy az lenne a legepikusabb, ha Nordås a döntőben legyőzné Ingebrigtsent. A 24 éves norvég futó szerint menő lenne, ha összejönni neki ez a bravúr, de véleménye szerint továbbra is Ingebrigtsen a szám egyes számú esélyese. Ami a futamokat illeti, Nordås a saját futamában 3:32,81-es idővel ötödik lett (összesítésben is itt végzett), míg Ingebrigtsen 3:34,98-as idővel megnyerte a maga futamát, de összesítésben ez csak a 13. helyre volt elég, és mivel mindkét futamból a legjobb hat jut tovább, így a norvégok két versenyzőnek is szurkolhatnak majd az augusztus 22-i döntőben. Forrás: NRK Warholm a norvégok sikerének titkáról Karsten Warholm, a norvégok VB-, EB- és olimpiai győztes futója a Budapesten zajló Atlétikai VB-n a Nettavisen kérdésére elmondta, hogy a sportolók körében tapasztalható kiemelkedően jó munkamorálnak köszönhető, hogy jelen pillanatban ennyi kiváló norvég sportolót láthatunk különböző sportágakban. Például: Erling Haaland (labdarúgás), Casper Ruud (tenisz), Viktor Hovland (golf), Jakob Ingebrigtsen (síkfutás), Karsten Warholm (rövidtávfutás, gátfutás). A The Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy a norvégok általános hozzáállása megváltozott az elmúlt 50 évben, sokkal elkényeztetettebbek lettek. Warholm szerint ugyan van energia a norvégokban, de egyre kevésbé. Példának azt hozza fel, hogy előző télen egy nyolc fokra hűtött, fedett focipályán edzettek, ami nem volt ideális, de hát elmondása szerint ilyen lapokat osztottak nekik. A Nettavisen kérdésére a 26 éves futó kifejtette, hogy ugyan örül annak, hogy most ennyi sikeres norvég sportoló van, de szerinte az a legfontosabb, hogy legyen utánpótlás is, ami jelenleg még jórészt hiányzik. Forrás: Nettavisen

  • Atlétikai Világbajnokság, 2023. augusztus 19.

    Férfi súlylökés, selejtező – Marcus Thomsen A férfi súlylökők selejtezőjében a norvég Marcus Thomsen 19,97 méteres lökésével a kissé csalódást keltő 21. helyen végzett, és így nem jutott be a szám döntőjébe a Budapesten zajló Atlétikai VB-n. A 25 éves norvég sportember úgy nyilatkozott, hogy reménykedett a döntőbe jutásban, de ez most nem jött össze, mivel a verseny előtt úgy érezte, hogy fizikálisan valami nincs rendben nála. Thomsen azt is hozzátette, hogy rendkívül vacak érzés, hogy nem került be a döntőbe, de a jövő évi párizsi olimpián majd csak összejön. A döntőbe csak a legjobb 12 jutott be, első helyen a brazil Darlan Romani végzett 22,37 méteres lökésével. A szám egyetlen magyar indulója Tóth Balázs 17,37 méteres dobással a 35. helyen zárt, és ő sem jutott döntőbe. Forrás: NRK Férfi kalapácsvetés, selejtező – Thomas Mardal, Eivind Henriksen A férfi kalapácsvetők versenyében Thomas Mardal 73,13 méteres dobása nem volt elég a döntőbe kerüléshez, ezzel a norvég országos bajnok elbúcsúzott a további küzdelmektől. A szám másik norvég indulója Eivind Henriksen 75,37 méterre dobta el kalapácsát, ezzel bejutott az augusztus 20-án, 17:49-kor kezdődő döntőbe. Ide rajta kívül 11 versenyző jutott be, köztük a magyarok éremesélyes klasszisa, Halász Bence, aki 78,13 métert dobott, ezzel összesítésben a harmadik helyen zárta a selejtezőt. Mardal összesítésben a 16. helyen végzett, míg Henriksen a 9. helyen jutott tovább. Forrás: VG Női 1500 méteres futás, selejtező előfutam – Amalie Manshaus Sæten A Budapesten zajló Atlétikai VB-n Amalie Sæten 4:08,08-as időt futott a nők 1500 méteres távjának előfutamában, amivel végül a 11. helyen zárt és nem jutott tovább. A 25 éves futó saját elmondása szerint a végére egy kicsit kifogyott a lendületből, és ezzel a kijelentésével az NRK kommentátora, Jann Post is egyetértett. A szakértőként tevékenykedő Vebjørn Rodal szerint Sæten nem követett el semmi komolyabb hibát, és megmutathatta tudása legjavát. Az előfutamot az etióp Hirut Meshesha nyerte. Forrás: NRK Férfi 1500 méteres futás, selejtező előfutam – Jakob Ingebrigtsen, Narve Gilje Nordås Ebben a számban sem született meglepetés, mindkét norvég versenyző ott lesz az elődöntőben. Jakob Ingebrigtsen ráadásul megnyerte a maga előfutamát 3:33,94-es idővel, amivel összesítésben az első helyen jutott tovább. Honfitársa, Narve Gilje Nordås 3:34,67-es időt futott, amivel futamában az 5. helyen zárt. Ideje összesítésben a 16. helyre volt elég. Ingebrigtsen a szokásos taktikáját bevetve kicsit lassabban kezdett, de kb. 600 méterrel a vége előtt az élre állt, és az 1. helyet már nem engedte ki a kezéből. Elmondása szerint már korán észrevette, hogy versenytársai viszonylag komoly tempót diktálnak, aztán lecsillapodtak a kedélyek. A 22 éves sandnesi futó azt is hozzátette, hogy szerinte az a legbiztosabb, ha az ember az élen halad, mert akkor egy kicsit több tere van „játszani”. Nordås egy ponton kis híján elesett, de össze tudta szedni magát, és végül az utolsó körben az 5. helyre zárkózott fel. A 24 éves versenyző saját elmondása szerint eléggé megijedt a bukás lehetőségétől, de örül, hogy ennyire kézben tudta tartani a dolgokat. Az elődöntőre augusztus 20-án, délután 17:30-kor kerül sor, és az NRK és az M4 Sport is élőben fogja közvetíteni. Forrás: NRK

  • "Zsoltárokat a kocsmába"

    Fotó: Marte Skodje, NRK A Pubkirka IMI Stavanger egy dicsőítő koncerttel nyitotta meg kapuit a stavangeri Musikkstuen Påfyll-ben, ahol szeptembertől havonta egy vasárnap este dicsőítő dalokat (modern köntösbe bújtatott zsoltárokat) és prédikációt hallgathatnak azok is, akik közben szeretnének felhajtani egy fél liter sört. A «kocsma-pásztor», Anne Berit Mathisen szerint fontos, hogy az egyház kilépjen a hagyományos keretek közül, ezért indítják el a kocsmai istentiszteleteket, ahol azokat is elérik, akik nem zárkóznak el Isten szavától, de idegenkednek az egyházi környezettől. A szokatlan helyszín nem újdonság számára, hiszen prédikált már olajfúró tornyon, erdőben és helikopterhangárban is. Bergrud és Thor-Erik Fjellvang állnak a «Zsoltárokat a kocsmába» koncepció mögött. Ők 2021-ben döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy zenekart, akikkel oslo-i kocsmákban kezdtek dicsőítő dalokat játszani. Ezek az esték olyan népszerűvé váltak, hogy az elmúlt év összes koncertje teltházas volt. A közönség soraiban különböző korú és világnézetű emberek fordulnak meg. Forrás: NRK

  • 26,3 millió koronába került az ingyenes tömegközlekedés első hónapja Stavangerben

    Fotó: ØYSTEIN OTTERDAL / NRK Alig több mint egy hónapja Stavanger városának lakói ingyenesen utazhatnak busszal, vonattal és hajóval. A város vezetése 200 millió koronát különített el a projektre, ami a tervek szerint 2024-ig tart. A stavangeri lakosok eddig 95 ezer jegyet használtak fel, aminek a teljes díja 26.290.815 korona volt. Leidulf Skjørestad városi környezetért és fejlesztésért felelős igazgató szerint nehéz megmondani, meddig tart a program, ha ilyen mértékű havi költségek várhatóak a jövőben. Amióta meghirdették az ingyenes tömegközlekedést a stavangeri lakosoknak, azóta 662 fővel nőtt a város lakosainak száma. Azt nem tudni, hogy közülük hányan költöztek Stavangerbe csak az ingyenes tömegközlekedés miatt. Forrás: NRK

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page