MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Kép: Wix Bár éppen most gyönyörűszép időben van része a Dél-Norvégiában élőknek, áradásveszély várható a következő napokban, ami a hegyekben elolvadó hónak köszönhető. Ugyanakkor a Norvég Vízgazdálkodási és Energiaügyi Igazgatóság jelzi (NVE), hogy ez csupán úgynevezett sárga riasztás (azaz a leggyengébb), Valdrestől és a Hardangerviddától lefelé a hønefossi és drammeni területeket érinti. A riasztás helyi kisebb áradásokat és eróziós károkat okozhat, és ezúttal nem fog hidakat és gátakat elmosni. A vízszint tetőzése péntek és hétfő között várható. Ugyanakkor Észak-Norvégiában a heves hóolvadás és a korábbi bő csapadék miatt igen magas a talaj víztelítettsége, így itt néhol földcsuszamlás veszélyével kell számolni. Solberg-Kajári Dia Forrás: VG

Kép: Wikipedia Egy szép napon az történt, hogy az ålgårdi Kongeparken adott otthont a végzős diákok idei országos találkozójának. Ezen a rendezvényen fellépett a zseniális Ballinciaga nevű formáció is, akik szerint rendkívüli módon vicces, ha Őfelsége szól egy pár szót a koncert előtt az egybegyűlt fiatalsághoz. V. Harald vagy tréfarépát reggelizett, vagy a beszédírója írta meg a köszöntőt mocsárrészégen, mivel a király száján az alábbi szavak jöttek ki: „ A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan végzős diákok, akik szeretik a kokaint, a prostikat és a Ballin’-t.” Őfelsége ezt követően hozzátette, hogy amikor utoljára találkozott a „Ballin’” tagjaival, akkor együtt szívtak fel egy pár királyi csíkot (az eseményre díszvendégként meghívták Deutsch Tamást, a FIDESZ EP-listavezetőjét is, aki igazi fehér por-szakértőnek mondható). Az egészben az a legkellemetlenebb, hogy V. Harald nem is mondott ilyesmiket, ugyanis ő is áldozatul esett a deepfake-nek, és az egész nem több, mint egy kicsit erősre sikerült poén. Nem látja ennyire poénosan a dolgot Andrine Seppola, a Senterpartiet (Centrum Párt) ifjúsági szervezetének, a Senterungdommennek az elnöke. Szerinte rendkívül ízléstelen és sértő ilyesmivel poénkodni, a Ballinciagának pedig elnézést kellene kérnie a királytól, hogy ilyen szavakat adtak a szájába. A norvég törvények 2015 óta nem büntetik a felségsértést, a halálbüntetést 1979-ben eltörölték (2014-ben pedig ezt Alkotmányba foglalták), vagyis nem kell arra számítani, hogy a tréfa elkövetőit nyilvánosság előtt lefejezik. Seppola, aki eléggé kiakadt ezen a poénon, úgy vélekedik, hogy a királyt nem kellene belekeverni egy ennyire komoly és megosztó kérdésbe, mint a kábítószerek. A királyi udvar nem reagált a Dagbladet megkeresésére, a Ballinciaga tagjai pedig azt nyilatkozták, hogy ők és a végzős diákok is szeretik a királyt, a buliban pedig mindenkit szívesen látnak, még a királyi család tagjait is, ugyanis ettől lesz csak igazán király a buli. A zenekar V. Harald egy 2016-os beszédét parodizálta ki a videóban, akkor a király azt mondta, hogy: „A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan fiúk meg lányok, akik egymást szeretik. A norvégok hisznek Istenben, Allahban, A Mindenben és A Semmiben.” A Senterungdommen elnöke amellett, hogy kiakadt a Ballinciagára, hosszasan ecsetelte, hogy ő mennyire józan életű, aki soha nem drogozott, soha nem feleselt (itt most a házi készítésű égetett szesz fogyasztására gondoltam, nem a visszapofázás nemes aktusára). Két éve ő maga is érettségi előtt állt, akkor szemtanúja volt annak, hogy sokan buszról buszra jártak kokózni, és így a rendőrség nem tudta őket elkapni. Seppola búcsúzóul még azt is hozzáteszi, hogy ő mindig betartotta a norvég törvényeket. Kovács Ádám Forrás: Dagbladet

Kép: Wix Vlagyimir Putyin újabb hat évig Oroszország elnöke lesz. Újraválasztását egy grandiózus ceremóniával ünnepelték meg május 7-én. Az ünnepségen Robert Kvile, Norvégia moszkvai nagykövete is részt vett, amit több politikai párt is kritikusan értékelt. Azzal érveltek, hogy a norvég jelenlét legitimálta a választást, aminek valódisága kétségeket ébresztett. Az EU és több európai ország egyértelműen kijelentette, hogy nem vesz részt az orosz ünnepségen. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint Putyin a szavazatok 87 százalékát szerezte meg. Ine Eriksen Søreide, a parlament Külügyi és Védelmi Bizottságának vezetője kevésbé kritikus. Elmondta, hogy rengeteg szempontot kell figyelembe venni egy ilyen döntés előtt, mégis úgy gondolja, hogy ez nagyon rossz jelzést küld a világnak, hiszen az elnökválasztás nem volt tisztességes és szabad, ráadásul a választás Navalnij ellenzéki politikus halála után történt. Eivind Vad Petersson államtitkár szerint világos, hogy Oroszország a rossz oldalon áll, ugyanakkor fontos, hogy Norvégia fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot a szomszédaival. Oroszország nem csak szomszédos ország, hanem partner a kétoldalú tengeri biztonsági-, halászati- és határmenti együttműködésekben is. Pál Bettina Forrás: VG

Kép: Unsplash 2024. május 11-én a svédországi Malmö városában rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál idei nagydöntőjét, amiben Norvégia is érdekelt. A skandináv országot a Gåte nevű norvég népzenét, elektronikus zenét és progresszív metalt vegyítő, leginkább háőőőizé-stílusban nyomuló formáció képviseli Ulveham című dalukkal, amely címéből kitalálható módon ékes szép norvég nyelven fog elhangzani. Nem csak emiatt a dal miatt ellentmondásos a Dalfesztivál megítélése a norvégok körében. A VG felmérése szerint a válaszadók 2/3-a úgy véli, Izraelt nem lett volna szabad engedni részt venni az idei versenyen azok után, amit az előző hónapokban a palesztinokkal művelnek (ráadásul az izraeli versenyző, Eden Golan dala eredetileg eléggé egyértelműen utalt a tavaly októberben kezdődött eseményekre, emiatt át kellett írni a dal szövegét, és még a címét is meg kellett változtatni. Ég veled October Rain, üdvözlet Hurricane). A kutatásban részt vevők 19%-a pedig azt mondta, hogy bojkottálni fogja az idei adást Izrael részvétele miatt. Az oslói Carls nevű szórakozóhely pedig bejelentette, hogy Izrael fellépésének idejére ki fogják kapcsolni az élő adást. Ez a 2/3 annyira 2/3, mint Magyarországon. Ugyanis az összes válaszadó 39%-a azt mondta, hogy az Eurovízió nem érdekli őket. A maradék 61% megoszlása: 23% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt ki kellett volna zárni, 19% bojkottálni fogja az egészet, 12% szerint a politikának nem szabad befolyásolnia egy ilyen versenyt, és nézni fogja, 8% számára pedig teljesen közömbös Izrael részvétele, és nézni fogja a rendezvényt. Ezzel pedig kb. ki is jön a 2/3. A svéd Aftonbladet Eurovízió-szakértője, Tobbe Ek arra számít, hogy sokan tiltakozásból fognak csak Izraelre szavazni, ezzel győzelemhez segítve őket. Hogy ez az eshetőség mit jelent a versengés jövőjére nézve, abba sokan nem mernek belegondolni. A korábban emlegetett Carls az izraeli fellépő bojkottálása mellett azt is kijelentette, hogy a május 11-i este bevételét teljes egészében az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnek fogják felajánlani, ezzel is segítve a Gázai Övezetben végzett humanitárius munkájukat. Emellett azt is bejelentették, hogy a helyszínről nincsen egy zászló sem kitiltva, így nyugodtan be lehet vinni palesztin zászlót a Carls-ba. Ezzel szemben a malmői döntő helyszínéről kitiltották a palesztin zászlót. A VG cikkében szerepelt még egy szavazás, ahol az alábbi eredmények születtek: 27 ezer szavazat érkezett be. 30% bojkottálni fogja az idei versenyt Izrael részvétele miatt. 25% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt diszkvalifikálni kellett volna (ha már anno 2022-ben a ruszkikat kivágták, mint a macskákat a dolgukat végezni). 17%-ot annyira érdekel az esemény, mint Soros Györgyöt, hogy a magyar kormány mit hazudik róla. 16% csak azért fogja nézni, hogy Izraelt támogassa. 11% pedig azt a választ adta, hogy semmilyen módon nem izgatja őt fel Izrael részvétele. A dolgokat tovább bonyolítja, hogy május 11-én délután kizárták a hollandok versenyzőjét, Joost Klein-t, miután állítólag meglehetősen durva, fenyegetésekkel tarkított szóváltásba keveredett egy szervezővel. A holland versenyzőt egyébként előzetesen a komolyabb esélyesek között emlegették. UPDATE 19:12: Azóta kiderült (legalábbis ha hiszünk a holland AVROTROS műsorszolgáltatónak), hogy mindösszesen egy kamera irányába tett fenyegető kézmozdulat váltotta ki ezt a válaszreakciót (miután volt egy megállapodás, hogy a május 9-i elődöntős fellépése után, amikor lejön a színpadról, akkor már nem kamerázzák őt. Ezt valami rendkívül okos kamerás nem vette figyelembe). Ez kb. annyira abszurd, mintha egy focista azért kapna piros lapot, mert fenyegetően néz a másik csapat egyik játékosára. Lásd még: Ártatlanság vélelme menüpont Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Wix A közgazdászok úgy vélték, hogy az infláció még az eddiginél is  gyorsabban csökkenhet, de az élelmiszerárak szokatlanul erős áprilisi emelkedése erre rácáfolt. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára márciusról áprilisra 3,3 %-al emelkedett a Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint. Különösen a csokoládé, az üdítőitalok, a kávé és a citrusfélék ára ugrott meg.  Az élelmiszerárak most 6,8 %-al  magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A Norges Bank célja az, hogy az árak ne emelkedjenek évi 2%-nál gyorsabban. Márciusban az éves infláció a központi bank által vártnál nagyobb mértékben csökkent. Akkor egyes közgazdászok úgy vélték, hogy szeptemberben kamatcsökkentésre kerülhet sor. Most kiderült, hogy az infláció a vártnál lassabban csökken, ezért szeptember helyett decemberben jöhet a kamatcsökkentés. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix Az már a csehországi hoki VB előtt eldőlt, hogy a norvég keretben ott lesz Mats Zuccarello és Patrik Thoresen személyében két veterán klasszis. Ennek köszönhetően sokan eléggé komoly elvárásokat támasztottak Norvégiával szemben. Remélhetőleg olyanokat nem, hogy a döntőben majd 10-0-ra verjék meg Kanadát. Az elmúlt 10-12 évben a VB-ken rendre jól szereplő Svájc elleni május 10-i nyitányon egy harmadot követően 1-1-re állt a két csapat, a második harmadban 4-1-re ellépett a svájci csapat, az utolsó harmadban Nino Niederreiter, az NHL-ben szereplő Winnipeg Jets játékosa 5-1-es előnyhöz juttatta hazája válogatottját, majd norvég részről Michael Brandsegg-Nygård felhelyezte a szépségtapaszt, kialakítva az 5-2-es végeredményt. A másik norvég gólt Markus Vikingstad, a német élvonalban szereplő Bremerhaven játékosa szerezte. A korábban emlegetett Zuccarello-Thoresen páros összesen 3 asszisztot jegyzett (Thoresen kettőt, Zuccarello egyet). Zuccarello a TV2-nek értékelt a meccs végét követően. Szerinte a norvég válogatott összeségében nem játszott rosszul, sok helyzetet alakítottak ki. Viszont a svájci csapat sok buta hibát kényszerített ki belőlük, amit aztán annak rendje és módja szerint könyörtelenül kihasználtak. A Minnesota Wild 36 éves klasszisa azt is hozzátette, hogy még nem érte el az utazósebességét, ezért ezen a meccsen nem volt csúcsformában. Tobias Johansson szövetségi kapitány szerint Zuccarello sora volt az egyetlen, amelyik támadásban veszélyt tudott jelenteni a svájci kapura. A svéd szakember optimistán hozzátette, hogy ez van, holnap is nap lesz. Május 11-én Norvégia a házigazda Csehországgal méri össze tudását. A tegnapi játéknap további eredményei: Szlovákia-Németország 4-6, Csehország-Finnország 1-0 (büntetőpárbaj után), Svédország-USA 5-2. Kovács Ádám Forrás: TV2

A bunad a norvégok nemzeti viselete, amelyet keresztelőkön, konfirmációkon, esküvőkön, dipomaosztókon és természetesen május 17-én, a közelgő nemzeti ünnepen is viselnek. A bunadok különböző mértékű történelmi és helyi kötődéssel rendelkeznek, és bár a többség a saját területéhez tartozó nemzeti viseletet részesíti előnyben, ez változóban van, és egyre többen választanak egyszerűen az ízlésüknek megfelelő bunadot. Van is miből választani, hiszen ma Norvégiában összesen 450 különböző típusú bunad létezik, és a norvég nők 80 %-ának van saját bunad-ja, míg ez a szám a férfiak esetében csak alig több, mint 20%. A Norvég Bunad Intézet dokumentája a népviseletek formáját és őrzi a norvég bunad hagyományt. A 19. század elején még senki sem beszélt népviseletről – a parasztok egyszerűen ezekben a hagyományos ruhákban jártak, a mindennapjaik része volt -, és abban az értelemben, ahogyan ma hasznájuk, még a bunad szó sem létezett. A nemzeti romantika térhódításával – a 19. században - váltak a nemzeti viseletek is egyre fontosabb szimbóummá. Az első, bunadról szóló könyv 1903-ban jelent meg Norsk klædebunad címmel. Ez egy szerény, mégis nagy jelentőséggel bíró, mindössze 30 oldalas kis könyv volt. Hulda Garborg volt a szerzője, aki nem csak összegyűjtötte az ország népviseleteiről szóló tudást, de tanácsokat is adott, hogy mit érdemes átvenni, továbbvinni, vagy éppen végleg elfelejteni. A bunadkészítés az 1920-as években egyre inkább elterjedt, és folyamatosan jelentek meg újfajta bunadok. A második világháború 1945-ös befejezése után a bunadot azonnal az új, felszabadult Norvégia jelképévé tették. A lillehammeri olimpia (1994) után ismét nőtt a bunad népszerűsége, miután a megnyitóünnepség egyik attrakciója volt az ország minden részéből érkező, bunadba öltözött párok felvonulása és tánca. Ez az esemény hozzájárult ahhoz is, hogy a férfi bunadra már ne csak a népzenei előadók ünnepi viseleteként tekintsenek. A bunadkészítés a szellemi kulturális örökség részét képezi. A kihalófélben lévő tudás megőrzése érdekében 1998-ban létrehozták a szakmunkás bizonyítványt adó bunadkészítő szakmát, amelynek nincs saját középiskolai programja, nagyrészt gyakorlati képzésből áll. Ma már vásárolhatunk külföldön, olcsó munkaerővel, tömegtermelésben készült “bunad”-okat is, de akik hagyományos, kézzel készített bunadra vágynak, azoknak több tízezer koronás kiadásra kell készülniük. Boros Judit Forrás: SNL

Kép: Tom Balgaard / NRK A nyelvi kihívásokkal küzdő betegek közül többek tapasztalata, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem biztosítanak számukra tolmácsot. Ez sokszor oda vezet, hogy nem a megfelelő kezelést kapják. 2023-ban  a tolmácsolási megbízások 34 %-át a közszférában olyan tolmácsok végezték, akiknek semmilyen szakképesítésük nem volt. Egy nő, akit rákbetegséggel diagnosztizáltak, minden konzultációjára magával vitte a férjét. Minden találkozóra tolmácsot kértek, de azt mondták nekik, hogy erre nincs szükség, mert a férje egy kicsit beszél norvégul.  Utólag kiderült, hogy a nő nem értette, hogy rákot diagnosztizáltak nála, ezért nem akkor kezdte el a kezelést, amikor kellett volna. Egy férfi maradandó károsodást szenvedett a lábán, mert visszautasított egy szükséges műtétet, mivel nem értette, hogy mit mondanak neki. Egy páciens csoportterápiára jelentkezett, de mivel ezen a tolmács nem vehetett részt, ezért a beteg sem tudott részt venni a terápián. Egy  nő, akin akut császármetszést hajtottak végre, nem értette a tájékoztatást, amit akkor kapott, amikor hazaengedték a kórházból, ami a sebgyógyulás körüli problémákhoz vezetett. Ezek az esetek az elmúlt két évben történtek. Paulina Slusarczyk, a Norvég Tolmácsok Szövetségének vezetője több olyan, az elmúlt években készült jelentésre hivatkozik, amelyek a tolmácsok egészségügyi rendszerben való alkalmazását vizsgálták, és amelyek a tolmácsok kihasználatlanságát mutatták. Ez a gyakorlat  helytelen diagnózishoz, helytelen kezeléshez és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos nagyon rossz tapasztalatokhoz vezethet. Elsősorban az egészségügyi szakembereknek kell felmérniük, hogy szükség van-e tolmácsra, és ha igen, akkor fontos, hogy azok képzett tolmácsok legyenek. Miért használnak mégis az esetek harmadában képesítés nélküli tolmácsokat? Sokszor azért, mert az adott nyelvre képzett tolmácsok egyike sem áll rendelkezésre a kívánt időpontban, és a szervezet nem tudja megváltoztatni a találkozó vagy beszélgetés időpontját. Előfordulhat, hogy az intézmény vagy az általa igénybe vett ügynökség nem rendelkezik elég jó szervezeti megoldásokkal a tolmácsolási igények kielégítésére, és/vagy nincs megállapodás a szóban forgó nyelven képzett tolmácsokkal. Az is megtörténhet, hogy a kívánt nyelven egyáltalán nem állnak rendelkezésre szakképzett tolmácsok. Az egészségügyi szakszolgálatok (27 %) és az önkormányzati szolgáltatások (34 %) esetében a legmagasabb a képesítés nélküli tolmácsok aránya. Ezekben a szolgáltatásokban közös, hogy részben vagy egészben a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tolmácsolási megbízásokra pályázatot kell kiírni. A közbeszerzési szabályok alól mentesülő közintézmények, például a bíróságok és a bevándorlási hivatalok csaknem 100 %-ban képzett tolmácsokat alkalmaznak. Ráadásul az általuk alkalmazott tolmácsok magasan képzettek. (A képzett tolmácsok A - E minősítései a Nemzeti Tolmácsnyilvántartás különböző képesítési szintjeire utalnak.) Bjørn Erik Thon, az egyenlőségért és a diszkrimináció elleni küzdelemért felelős miniszter is kritizálta a rendszer jelenlegi működését, és rámutatott, hogy a probléma több ágazatra is vonatkozik, nem csak az egészségügyre. Sokszor nem alkalmaznak szakképzett tolmácsokat a háziorvosoknál, a börtönökben, a NAV-nál, a gyermekjóléti szolgálatoknál és az iskolákban sem. Már 2022-ben bizottságot neveztek ki a probléma felülvizsgálatára és változtatási javaslatok kidolgozására. Az IMDI konzultációs nyilatkozatában azt javasolják, hogy a tolmácsok is kerüljenek be a szolgáltatási szerződésekre vonatkozó kivételek közé. “Mivel a tolmácsok igénybevételét törvény írja elő, és a tolmács jogilag szabályozott szakma, helyénvaló, hogy a tolmácsok kinevezése mentesüljön a közbeszerzési szabályok alól" – írják. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix Arfan Qadeer Bhatti egy pakisztáni származású norvég állampolgár, akit a 2022-es júniusi oslói lövöldözésben való bűnrészességgel vádolnak. A júniusi terrortámadás után Bhatti Pakisztánba menekült, ahol letartóztatták, de a norvég hatóságoknak sikerült elérniük, hogy Pakisztán kiadja Bhattit Norvégiának. A norvég rendőrség összesen 2,6 millió koronát költött arra, hogy Bhatti visszatérjen Norvégiába (csak a Bombardier Challenger típusú bérelt magánrepülő költsége kb. 1,6 millió korona volt), és megjelenhessen az Oslói Kerületi Bíróságon. Bhatti továbbra is ártatlannak vallja magát a súlyosbított terrorizmus vádjában, és tagadja, hogy köze lenne a 2022. június 25-i terrortámadáshoz. A fő vádlott, Zainar Matapour elleni per közel nyolc hete folyik, amiben Bhatti tanúként vesz részt. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix A változatosság kedvéért ismét viták kereszttüzébe került Erling Haaland. Ezúttal nem azért, mert gólképtelen maradt. De még csak nem is azért, mert a nyílt utcán nekiállt embereket fagyasztott pizzával dobálni. Hanem azért, mert a Manchester City Wolverhampton elleni május 4-i meccsén a City 5-1-es sikeréből 4 góllal vette ki a részét, de a meccset nem játszotta végig, mert Pep Guardiola lecserélte a lefújás előtt. Haalandnak ez nem tetszett, és ellenérzéseinek hangot is adott. Ebből pedig ismét balhé lett, mert Angliában minden ilyen apróságra rárepülnek. A Manchester United csapatát korábban favágóként/hentesként erősítő Roy Keane is megszólalt az ügy kapcsán, nemes egyszerűséggel elkényeztetett hülye kis szarosnak nevezve a norvég csatárt. Mondjuk nem vagyok meglepődve, hogy egy egykori Man United-játékos ilyen primitív módon nyilvánul meg, néhányuknak mintha kötelezővé tették volna, hogy legyenek suttyó parasztnak. Keane azt is hozzátette, hogy gyorsan el fogják felejteni az emberek a Haaland-hisztit, mert egyébként 4 gólt szerzett. De Haalandnak nem csak kritikusai akadnak. A szintén megmondóemberként tevékenykedő Alan Shearer, aki a Premier League történelmének legtöbb gólt szerző játékosa, kiállt a City norvég gólgyárosa mellett. Szerinte Haaland reakciója teljesen érthető, ő is dühös lett volna ugyanebben a helyzetben. Gary Lineker, aki szintén gólérzékenységéről volt híres játékosként, szintén Haaland mellé állt. Szerinte a norvég klasszis joggal volt dühös a lecserélését követően, miután gyakorlatilag egymaga megnyerte a meccset csapatának. Egyébként a Haaland-Keane konfliktus eléggé komoly történelemmel rendelkezik. 2001-ben egy Manchester City-Manchester United összecsapáson Roy Keane egy „THIS IS MANCHESTER!!!” felkiáltással agyonrúgta Alfie Haalandot, aki belesérült a belépőbe. Ezt a rúgást sokan minden idők legbrutálisabb szabálytalanságának tartanak. Majd a földön fekvő norvég fölé hajolva még be is szólt neki. Egy évvel később bevallotta, hogy mindezt szándékosan, bosszúból csinálta, miután Alfie Haaland még 1997-ben, a Leeds United játékosaként súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd beszólt neki, hogy miért játssza meg magát ennyire. Úgy tűnik, ha már a pályán nincs ott, akkor legalább szóban rúg oda időnként egyet az ifjabbik Haalandnak. Keane ha már valódi karatésnak nem volt elég jó, legalább szájkaratéban remekel. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Elisabeth Sandve / NRK A Norvég Naturista Szövetség szerint az emberi test önmagában is sokszínű és gyönyörű, ezért szeretnének minél többféle meztelen testet megmutatni a fiataloknak, és ellenpontozni a  tökéletesre retusált testek kultuszát. A naturizmus (korábban nudizmus) egy nem szexuális jellegű meztelen életmód, ahol férfiak és nők együtt gyakorolják a közösségi meztelenkedést. A Norvég Naturista Szövetségnek körülbelül 2000 tagja van. Annak érdekében, hogy minél több embernek legyen lehetősége a naturizmus gyakorlására, az ország több részén naturista- és rekreációs tereket hoztak létre. Az országban három kemping illetve üdülőhely áll a naturisták rendelkezésére: Skovly Halden közelében, Sjøhaug Moss közelében és Isefjærleiren Høvåg-ban. Nyaranta körülbelül 20 ezren fordulnak meg ezeken a területeken. A Norvég Naturista Szövetség meg akarja mutatni, hogy a naturizmus egy társadalomkritikus mozgalom, és az elérhetetlen ideálokkal szemben a természetes testeket és a testpozitivitást népszerűsítik. A szövetség vezetői úgy vélik, hogy a naturistáknak láthatóknak és hallhatóknak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a közösségi médiában terjedő trendeket. A természetes testek felvállalásával jó példát mutatnak, és azon dolgoznak, hogy a fiatalok megszokják, hogy normális testeket látnak a szexualizált testek helyett. Így nagyobb rá az esély, hogy nem az elérhetetlen, retusált ideálok alapján ítélik meg a saját külsejüket. "Vékonyak és kövérek vagyunk, kis és nagy mellekkel, kis és nagy péniszekkel, striákkal és narancsbőrrel" - mondja Helle Linné Eriksen, a Norvég Naturista Szövetség vezetője, miközben meztelenül ül egy padon a tűző napsütésben a Norvég Naturista Szövetség országos találkozójának szünetében. Az egyesület különböző szabadidős tevékenységeket szervez, naturista strandokon, meztelen golfon, meztelen jógán és saját ifjúsági hálózatán keresztül toboroz fiatalokat. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix Kedves olvasók, kedves szerkesztőség, elérkezett a teljes mentális leolvadásom pillanata, amiért elnézést kérek Heti megírandó cikkekre való vadászatom során ebbe a címbe futottam bele az E24-en: Konkurransetilsynet: Svak konkurranse i deler av det norske dagligvaremarkedet, vagyis hogy a Versenyhatóság szerint nincs igazán verseny a norvég élelmiszerpiac egyes részein. Hogy mi van?? Nincs igazán verseny? Hát mikor volt? Ez a norvég társadalom alappillére, nem? Talán még a kedves olvasó emlékezhet arra, hogy tavaly februárban micsoda felháborodás volt, hogy a három nagy élelmiszeróriás, a Reitan, a Norgesgruppen és a Coop közül a Norgesgruppen nem emelt árat. Ez annyit jelentett, hogy a Kiwiben néhány termék valamivel olcsóbb maradt, a Rema és a Coop pedig anyázott amennyire a csövön kifért, hogy ez milyen alattomos húzás, emiatt emberek fogják elveszíteni a munkahelyeiket, vezérigazgatók a hyttéiket, katasztrófa. Majd a két másik szereplő lenyelte a békát, és kicsit visszavettek az áraikból és amennyire emlékszem visszaállt a rend. És akkor felmerül a kérdés, hogy a Versenyhatóság pókösztöne nem jelzett be legalább ezen a ponton, amikor egyes piaci szereplők egész konkrétan felháborodtak azon, hogy versenyhelyzet alakult ki? Azt már inkább nem is firtatnám, hogy az előző években ezt a kérdést egyáltalán merte-e valaki piszkálni, vagy hogy az ilyen sztorikat vajon hallja-e a Versenyhivatal, mert elfolyik a maradék agyvizem is. Norvégia nem EU-tag, ami talán jó, talán nem, de valamennyire mindenképp érthető. Van egy lakosságát tekintve kicsi ország, minimális mezőgazdasági adottságokkal, de szeretnék, ha az a néhány földműves és állattenyésztő megélne, ezért inkább úgy döntenek, hogy a nagy választék helyett a nagy kisegítés az elsődleges prioritás. Az ország ezért inkább nem enged be külföldi szereplőket, az élelmiszerláncok pedig a helyi termelők termékeit helyezik a polcaikra. Mindenki mindenhol ugyanazt ugyanannyiért. Ez pedig úgy ahogy működik. A probléma csak az, hogy az Úr 2024. évét írjuk, a norvég pedig, mint a világ egyik legfogyasztóképesebb népe röpköd fel-alá Grancára, Bangkokba, Budapestre és azt látja, hogy a solymári Auchanban jobb minőségű, több, és olcsóbb tengeri kaja van, mint az Aker Bryggén a Menyben, ez az élmény pedig lassan, de fokozatosan elgondolkodtatja a jónépet, hogy akkor végső soron mi végett ez a rendkívül szolidáris gazdasági rend, ha egy-két élelmiszeripari felsővezetőn kívül senki más nem jár jól vele? Na jó, még talán a klíma is jól jár, hisz minél kevesebb nemzetközi szállítgatás, annál jobb ugye, tehát megveregethetjük mentálisan a vállunkat, hogy milyen szépen, környezettudatosan élünk itt Norvégiában, csak hát ha meg ez igaz lenne, akkor nem 16 hét alatt érnénk el az éves túlfogyasztásunk napjához sem. A történet vége tehát az, hogy itt vagyunk a rengeteg olajpénzzel ami egy virtuális térben termeli újra magát, de kb. másfélszer többet fizetünk (https://www.ssb.no/en/priser-og-prisindekser/konsumpriser/statistikk/sammenlikning-av-prisniva-i-europa) alap élelmiszerekért, amik egyébként minőségben alulmúlják az európai átlagot, és mindezek ellenére még így is élen járunk a túlfogyasztásban. A történet vége tehát az, hogy baromi drágán élünk, de legalább rosszul. Mit lehet akkor tenni? Az élelmiszerpiac jelenleg úgy működik, hogy minél kisebb vagy, annál nehezebb betörnöd. A nagy szereplők sokkal kedvezőbb üzleteket tudnak kötni a nagykereskedőkkel, sőt ez a különbség akkora, hogy bizonyos esetekben a kisebb vállalkozók már a kiskereskedőktől szerzik be a saját árujukat, amit aztán így soha nem fognak tudni versenyképes áron értékesíteni. Külföldről importálni meg ugye nem játszik, mert védjük a norvég termelőket, nem vagyunk EU, stb. Azt már néhány parlamenti képviselő és párt is kezdi kapizsgálni, hogy ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit, legalábbis erre engednek következtetni egyes megszólalások, de a jelenlegi kormány például látszólag egyáltalán nem foglalkozik a problémával, és még egy esetleges kormányváltás esetén is valószínűleg több ciklusnak kéne lefutnia ahhoz, hogy történjen az ügyben bármi előrelépés. Addig pedig a legtöbb amit tehetünk az az, ha a kis üzletekben fizetünk jóval többet, hogy valamiféle küldetéstudat által vezérelve mutassunk egy középső ujjat a jelenleg regnáló élelmiszerkartellnek. Hartvig Márton Forrás: E24

Kép: Maja Mathisen / NRK Erling Haaland történelmet írt. Nem arról van szó, hogy ő már május 7-én, egy nappal hamarabb letette a történelem érettségit. Hanem arról, hogy első valódi emberként bekerült a Clash of Clans nevű mobilos stratégiai játékba, ugyanis róla mintáztak egy új karaktert. A Spillavhengighet Norge (Játékfüggőséggel foglalkozó norvég szervezet) szerint a játék bizonyos elemeiben nagyon emlékeztet a szerencsejátékra, és ez veszélyes. Magnus Pedersen, a szervezet tanácsadója szerint rendkívül szomorú és felesleges, hogy egy ilyen nagy nevű focista egy szerencsejátékos elemeket tartalmazó játékhoz adja arcát és nevét is. Ugyanis a Clash of Clans alapvetően ingyenes, de ha az ember gyorsabban akar benne haladni, akkor fizetnie kell, és ezt Pedersen szerint sokan meg is teszik. Az ilyesmi különösen népszerű a fiatalok körében, akiknek sokszor alapból nincsen sok pénze. Inger Line Hansen, a függőséggel küszködőkkel foglalkozó Actis főtitkára szerint a játékot fejlesztő Supercell részéről cinikus húzás egy ilyen példaképet berakni a játékba, mint Haaland. Ugyanis sokan nem azért fogják megvenni a karaktert, mert annyira szükségük van rá, hanem mert menő, és így nem érzik magukat kirekesztve. Welcome to vadkapitalizmus, fiatal barátaim. Ez kb. ugyanolyan jelenség, mint hogy Magyarországon június elejétől kezdve a McDonald’s (Németh Szilárd kedvéért Mekdánelc) egy különleges Szoboszlai Dominik-menüt fog árusítani a játékos kedvenc falatjaival. Hansen szerint azért is aljas húzás a Supercell részéről, hogy belerakták Haalandot a játékukba, mert így is degeszre keresik magukat a mikrotranzakciókból és a játékfejlesztők kizsákmányolásából, ezzel a lépéssel pedig még egy kis plusz pénzt kihúznak a fiatal játékosok zsebéből. Majd azt is hozzáteszi, hogy szerinte Haaland más, ennél sokkal jobb célokra is használhatná a hírnevét, és Norvégia egyes számú futballsztárjának nem igazán jó az ítélőképessége. A focisták jó része egyébként nem egy akadémiai díszdoktor, de nem is ezért szeretjük őket. A Supercell közleményében annyit reagált, hogy kimondottan úgy tervezik meg a játékaikat, hogy eltántorítsák a felhasználókat a túlzásba vitt játéktól. Állításuk szerint az aktív játékosok 80%-a sosem költ egyetlen fillért sem mikrotranzakciók keretein belül. Mari Velsand, a Norvég Médiahatóság igazgatója az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ők a felnőtt példaképeket arra szeretnék ösztönözni, hogy segítsenek a számítógépes játékokat befogadóbbá és biztonságosabbá tenni a gyerekek és a fiatalok számára. Szerinte még fontos az is, hogy a szülők nyílt, őszinte beszélgetéseket tudjanak folytatni gyerekeikkel az ilyen játékokról és veszélyeikről. Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Unsplash Egy új kutatásból kiderül, hogy a norvégok 53%-a aggódik amiatt, hogy milyen hatással van az egészségre a műanyag. A kutatást a Censuswide nevű kutatási szervezet végezte a Greenpeace megbízásából, írja a Dagsavisen. Ijesztőek az olyan hírek, amelyek arról szólnak, hogy a műanyag megjelenik különböző helyeken, például kint a természetben, a levegőben, amit belélegzünk, az ételben és még a vérünkben is – mondta Haldis Tjeldflaat Helle, a Greenpeace szaktanácsadója. A kutatásban, amelyben több, mint 19.000 ember vett részt összesen 19 országból, 82% számolt be arról, hogy támogatják a műanyagtermelés csökkentését célzó javaslatot. A kutatás hátterében az ENSZ nemzetközi műanyagtermelésről szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalása áll. A műanyagválság nemcsak a környezet szempontjából jelent hatalmas problémát, hanem a kutatók úgy vélik, hogy egészségügyi szempontból is aggodalomra adhat okot – közölte Tjeldflaat Helle. A felmérésből az is kiderül, hogy a résztvevő norvég szülők 68%-át aggasztja, hogy a műanyag milyen hatással van gyermekeik egészségére. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

Kép: Wix Körülbelül 14 000 lazac szökött meg a Lerøy egy lazacfarmjáról Hitrában vasárnap (május 5). A lazacok olyan 7 kilós példányok voltak. A cég vezérigazgatója, Harald Larssen szerint a helyzet kétségbeejtő, hisz a céljuk a lazacszökések lenullázása volt. A napokban több ezer méter hálót dobtak a vízbe, hogy megpróbálják összefogdosni a szökevényeket, és még ennél is többet terveznek bevetni, amennyiben megkapják hozzá a szükséges engedélyeket. A szökés egész pontosan a Fillfjordenben történt, és az ok valószínűleg az, hogy a háló megsérült valahol. Larssen állítása szerint szoros kapcsolatban vannak jelenleg a hatóságokkal az ügyben, és próbálják a helyzetet a legjobban kezelni. Az ilyen szökések azért nagyon problémásak, mert a lazacfarmokon tenyésztett lazacok nagyon életképtelenek, szaporodniuk viszont csak sikerül, így pedig teljesen tönkreteszik a már amúgy is megfogyatkozott vadlazacok génállományát. Állítólag a horgászoknak sem nyújt kifejezetten nagy élményt egy ilyen fogás, hisz ezeknek a lazacoknak annyira nincs életösztönük, hogy a szerencsés horgász gyakorlatilag csak kivontatja őket a vízből a partra, mindenféle ellenállás nélkül. Hartvig Márton Forrás: VG

Kép: Wix Kisorsolták a labdarúgó Norvég kupa nyolcaddöntőinek párosításait, miután a legjobb 32 között komoly csillaghullás zajlott, holott augusztus még eléggé messze van. Az alábbi élvonalbeli csapatok haltak hősies halált a zöld gyepen: Brann Bergen, a tavalyi döntős Bodø/Glimt, a magyar gazdaságot idéző Tromsø (értsd: válsághelyzetben vannak), a rekordbajnok Rosenborg és az Odd. Az előző körben a Brann-t kiejtő, másodosztályban vitézkedő Levangert Fortuna megint alaposan megszívatta, ugyanis a legjobb 16 között a 2019-es kupagyőztessel, a stavangeri illetőségű Vikinggel kell megküzdeniük a negyeddöntőbe jutásért. Kristoffer Løkberg, a Viking játékosa szerint egy kemény idegenbeli meccs lesz egy jól szervezett csapat ellen, ám ha nem is nyernek, Trøndelag festői szépségű tájai mindenért kárpótolni fogják a vikingeket. A párosítások (zárójelben: hányadik osztályban szerepel az adott csapat): Eidsvold Turn (3) – Sandnes Ulf (2)Stabæk (2) – Bryne (2)Strømsgodset (1) – Lillestrøm (1)Raufoss (2) – Fredrikstad (1)Vålerenga (2) – HamKam (1)Lysekloster (3) – KFUM Oslo (1)Molde (1) – Sarpsborg 08 (1)Levanger (2) – Viking (1) Ezzel biztossá vált, hogy két alacsonyabb osztályú csapat is lesz majd a negyeddöntőben. Némelyik csapatnak ez kb. annyira ismeretlen dolog, mint átlagos magyar kormánypárti politikusnak a felelősség vállalása a tetteiért és az azt követő lemondás. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Wikipedia Életnagyságú, bronzból készült vadállatok veszik körül a Bygdøy szigeten található Oscarshall múzeumot. Pénteken a királyné is részt vett az új kiállítás megnyitóján. Az állatszobrokat egy olasz művész, Davide Rivalta készítette. A szobrok egészen nyárig megtekinthetők ingyenesen a múzeum parkjában. – Az érdeklődők a romantikus parkban megtekinthetnek kettő csimpánzt, egy sast, farkasokat és egy fehér lovat, valamint az Oscarshall főbejárata előtt áll a szimbolikus oroszlánt – írja a Királyi Ház honlapja. A kilátónál egy medve várja a látogatókat, három orrszarvú pedig egy meglepő helyen látható. A kiállítás az olasz elnök tavalyi látogatását követően jött létre, és az Olasz Nagykövetség, az Olasz Kultúrintézet és a Norvég Királyi Gyűjtemény együttműködésének eredménye. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

Kép: Wix Bár az idei norvég tojástermelés azonos szinten van a tavalyival, 2024-ben megnőtt a tojásfogyasztás mind a háztartásokban, mind az iparban, így ebben az évben körülbelül 2000 tonna tojás fog hiányozni a norvég piacról a Nortura várakozásai szerint. A húsvéti krízis után úgy tűnik, hogy nem fog megoldódni egyhamar a norvég tojáshiány, ezért a Rema az import mellett döntött. Mivel tavaly óta nincs importadó, a dán tojások jelenthetik a krízis megoldását - közölte Lina Aarnes a Rema 1000 beszerzési igazgatója az Aftenpostennek. Solberg-Kajari Dia Forrás: VG

Kép: Wix Magnus Carlsen, jelenkorunk egyik, ha nem a legismertebb sakknagymestere 2022 szeptemberében egy komolyabb botrány főszereplőjévé vált. A St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup 3. fordulójában az amerikai Hans Niemann elleni játszmában vereséget szenvedett, majd fiatal ellenfelét csalással vádolta meg. A pletykák szerint a fiatal amerikai sakkozó rendkívül egyedi módját választotta a csalásnak, ugyanis az emésztés után visszamaradó salakanyagok ürítésére szolgáló testtája környékére szexuális örömöket okozó gyöngyöket helyezett el, ennek segítségével csalt, ám erről kiderült, hogy nem igaz. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a Hollywoodban meglehetősen komoly névnek számító Emma Stone és férje, Nathan Fielder lesznek a producerei a fentebb emlegetett, az egész sakkvilágot megrázó botrány történetét feldolgozó filmnek. A The Hollywood Reporter értesülései szerint Ben Mezrich Checkmate című könyvében felvázolt történet jogaiért az A24 nevet viselő szórakoztatóipari cég 10+ millió dollárt perkált ki. A könyv azonban nem csak a Carlsen-Niemann csörtét járja körbe, hanem olyan témákat is, mint például a tradíció és az innováció ütközését a sakkban, vagy azt, hogy ez a sport hogyan lett egy milliárd dolláros iparág. Niemann a maga részéről kategorikusan kijelentette, hogy azon a bizonyos meccsen nem csalt, mondjuk állításai hitelességére negatív hatással van az a tény, hogy 2020-al bezárólag feltehetőleg mintegy 100 partiban csalt, amiből kettőt be is vallott. A 20 éves amerikai sakkozó Piers Moron Morgan kérdésére válaszolva erőszakos szekálónak nevezte Carlsent, aki minden befolyását az ő (Niemann) lejáratására használta. Niemann eleinte jelentős összegekre perelte a norvég nagymestert, ám tavaly augusztusban kiderült, hogy a kettejük közötti pereskedés lezárult. Gyanítom, hogy ezt követően sem fognak egymásnak karácsonyi üdvözlőlapot küldeni. A film az előzetes pletykák alapján Magnus Carlsen szemszögéből fogja bemutatni az eseményeket. Kovács Ádám Forrás: Nettavisen

Kép: Wix A dán parlament döntése értelmében június 1-től az abortusz időbeli korlátozásának határa a jelenlegi 12 hétről 18 hétre emelkedik. Ezen kívül új elemként került a szabályozásba, hogy a 15 és 17 év közöttiek számára megengedett az abortusz szülői beleegyezés nélkül. Sophie Løhde dán egészségügyi miniszter sajtóközleményében elmondta, hogy 50 év után módosul az abortusztörvény, mert úgy érezték, hogy lépést kell tartani a korral, és meg kell erősíteni a nők önrendelkezési jogát. A Dán Etikai Tanács tavaly szeptemberben javasolta az abortuszok időbeli határának emelését. Az érveik szerint a korlát emelése több időt adna a nőknek a terhességgel kapcsolatos döntésük meghozatalához. Marie Bjerre dán digitalizációs és esélyegyenlőségi miniszter szerint az ingyenes abortuszhoz való jog alapvető és kulcsfontosságú a nők élete és lehetőségei szempontjából. A norvég kormány is bejelentette szándékát az időbeli korlát emelésére (szintén 18 hétre). A Norstat által végzett felmérés szerint a válaszadók körülbelül fele pozitívan értékelné a változást. Főként a 18-39 éves korosztály támogatná a norvég kormány javaslatát. Kiegészítő információ (Wikipedia): Napjainkban az európai államokban jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Két fő típust különböztetünk meg: 1. Az indikációs korlátozások rendszerét követő országokban csak valamilyen ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani pl. a nő egészségét veszélyeztető terhesség. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország. 2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban általában 12 hétig a nő szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Ebbe a kategóriába tartozik Norvégia és Dánia is. Pál Bettina Forrás: NRK, DR

Kép: Reporters Without Borders A sajtószabadság indexét minden évben május 3-án publikálja az 1985-ben alapított Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) nevű nemzetközi non-profit szervezet. A 2024-es jelentésükben 180 országot vizsgáltak egy 100 pontos skálán. Az országokat 5 mutató (biztonság, jogrendszer, politikai-, gazdasági- és, szociokulturális kontextus) szerint rangsorolták. Az összetett listát idén is Norvégia vezeti. Norvégia mögött Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország áll, míg Irán, Észak-Korea, Afganisztán, Szíria és Eritrea a rangsor legvégére került. Magyarország a 67. helyet foglalja el az idei jelentésben. Magyarország a legkevesebbet pontszámot a politikai kategóriában érte el, ami a politikai nyomásgyakorlást és a média autonómiáját méri. A politikai kategóriában Norvégia az első, míg Magyarország a 124. Néhány érdekesség: Norvégia Az NRK közszolgálati műsorszolgáltató a piacvezető. Az országban 230 hírügynökség működik. Az elmúlt években az interneten egy radikálisabb újságírói környezet alakult ki. A norvég politikusokról elmondható, hogy nem nevezik zsigerből álhírnek azokat a tudósításokat, amik kedvezőtlenül mutatják be őket. Az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát. A médiaipar közös etikai kódex szerint működik. A társadalom és az állam ösztönzi a független újságírást és az eszmecserét. Az újságírók biztonságos környezetben dolgozhatnak, bár időnként zaklatják őket. Csak néhány esetben jelentettek erőszakos viselkedést az újságírók ellen. Magyarország A piac erősen koncentrált: a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) körülbelül 500 országos és helyi médiaszervet tömörít, amely a kormány érdekeit szolgálja. A független média erős pozíciókat tart fenn a piac más szegmenseiben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával fennáll a veszélye, hogy tovább gyengül a független újságírói hálózat. A kormány rendszeresen vádolja a kritikus médiát hamis információk terjesztésével. A magyar újságírókat szinte sosem éri testi sértés vagy indokolatlan rendőri kihallgatás. A magyar állam az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely a Pegasus szoftverrel önkényesen figyelt meg újságírókat. Pál Bettina Forrás: RSF, NRK

Kisebb belpolitikai botrány robbant ki Norvégia szomszédságában, miután a radikális jobboldali, populista Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) közzétett egy videót, amelyen az ország szociáldemokrata miniszterelnöke, Mette Frederiksen látható és hallható. A felvétel tanúsága szerint Frederiksen arról beszél, hogy a dánok túl lusták, túl sok a szabadnapjuk, ezért a jövőben az összeset eltörlik, és csak a muszlim Íd al-Fitr (a Ramadán végét jelentő nap) maradna az egyetlen ünnep, és az olyan hagyományos szabadnapok, mint a pünkösd, húsvét, és karácsony megszűnnének létezni. De ezzel van egy kis gond. A videó nem valódi, ugyanis mesterséges intelligencia felhasználásával készült. Morten Messerschmidt, aki 2022-ben lett a Dán Néppárt elnöke a Politikennek nyilatkozva kifejtette, hogy a videófelvétel egy szatíra, pontosabban deepfake. A deepfake olyan kép, hang vagy videó amelyet mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak, hogy úgy tűnjön, a lejáratni kívánt személy valami botrányosat mondott vagy csinált. Aki pedig elhiszi, hogy Mette Frederiksen ekkora sületlenségeket ejtett ki a száján, az pontosan akkora idióta, mint bármelyik szélsőjobbos párt egy átlagos szavazója. A Twitter népe azonban okosabbnak képzeli magát a pártelnöknél, és többen is azt fejtegették a kommentszekcióban, nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a felvétel nem valós. Morten Goodwin, az Agderi Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora szerint rendkívül aggasztó a helyzet. Szerinte most már az sem egyértelmű, hogy egy videófelvétel igazi, vagy hamisítvány, emiatt pedig a saját szemünknek sem hihetünk. Ennek ellenére Goodwin professzor azon az állásponton van, hogy a videó önmagában nem veszélyes. Emellett bevallották a készítők, hogy a felvétel elkészítéséhez felhasználták a mesterséges intelligenciát (ami mint tudjuk, nem veheti fel a versenyt a természetes ostobasággal).  A professzor szerint az igazi veszélyt az jelenti, ha rossz szándékú emberek, például terroristák használják ezt a technológiát. Nem tudom, szerintem eléggé veszélyes trend, amikor egy politikus deepfake videót tesz közzé (és nem ismeri be, hogy a felvételnek egyébként semmi köze nincs a valósághoz) politikai riválisa lejáratására. Kovács Ádám Forrás: NRK

Kép: Lotte Solheim Johannessen / NRK Tavaly augusztusban emelkedett utoljára a bolti műanyag zacskók ára. A Handelens Miljøfond adatai szerint a fogyasztás ezt követően 40%-kal csökkent, de még így is elmarad a várakozásoktól A szervezet május 1-től újabb 1 koronával emelte a díjat, ami a boltotkban kb 1,25 koronás emelkedést okozott. A Handelens Miljøfond célja, hogy a norvégok 2025 végére legfeljebb 40 műanyag zacskót vásároljanak fejenként. Jelenleg ez a szám 80 zacskó/fő. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Dagbladet II. Margit dán királynő unokája, Keresztély herceg október 15-én lett 18 éves lett. A jeles alkalmat a koppenhágai Christiansborg palotában tartott gálavacsorán ünnepelték meg, amin Ingrid Alexandra norvég koronahercegnő szüleivel vett részt. A napokban derült ki, hogy más is jelen volt Norvégiából a születésnapi vacsorán annak ellenére, hogy katonák és biztonsági őrök is jelen voltak a helyszínen. A norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST) számára nem volt ismeretlen az oslói fiatal, aki öltönyben, nyakkendőben és fehér tornacipőben készített képeket és videókat a zártkörű eseményről. Tavaly októberben a férfinak sikerült besurrannia a norvég parlament őszi ülésszakának ünnepélyes megnyitójára is. A fiatal férfit korábban súlyos csalással, pénzmosással, okirat-hamisítással, személyazonosság-lopással és testi sértéssel vádolták. A legutóbbi két alkalommal letartóztatták, vádat emeltek ellene és előzetes letartóztatásba helyezték, ahol ártatlannak vallotta magát. Fiatal kora és esetleges büntetőjogi beszámíthatatlansága miatt vagy szabadlábra helyezték, vagy megszüntették a folyamatban lévő ügyeit. Per Morten Schjetne államügyész elmondta, hogy a büntethetőség egyik alapfeltétele a büntetőjogi beszámíthatóság. Ilyen esetekben kényszergyógykezelés szabható ki, de ennek az a feltétele, hogy a vádlott mások életét, egészségét vagy szabadságát sértő bűncselekményt kövessen el. Ebben az esetben pedig ez nem állt fent, így a hatóságok tehetetlenek az ügyben. Pál Bettina Forrás: DR, Dagbladet

Kép: Wix Kiélezett, de minden bizonnyal csupán kétszereplős versenyfutás várható az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában, miután a Liverpool egy lendületes mozdulattal, nekifutásból tökön rúgta önmagát, és kiszállt a versenyből. Az előző szezonhoz hasonlóan idén is a Martin Ødegaardot soraiban tudó Arsenal vagy az Erling Haaland és Oscar Bobb által is erősített Manchester City lehet Anglia bajnoka. Pillanatnyilag az Arsenal 80 ponton áll, a City pedig 79-en, de eggyel kevesebb meccset játszottak londoni riválisuknál. Haaland még április 28-án vasárnap a Nottingham Forest ellen játszotta el, hogy ő egy jedi, és visszatért (mondjuk csak izomsérüléssel bajlódott, nem pedig a fél kezét vágták le). Ezt a jeles alkalmat egy góllal ünnepelte, ami idei 21. bajnoki találata volt, ezzel vezeti a Premier League góllövőlistáját, megelőzve a 20 gólos Cole Palmert, őket Ollie Watkins és Alexander Isak követi 19-19 találattal, majd jön a 18 gólos Dominic Solanke és a 17 gólt jegyző Mohamed Salah. Haaland a bajnoki versengésről azt mondta, hogy szinte pontosan ugyanolyan, mint tavaly, de akkor a célegyenesben az Arsenal motorja füstölt el, és a City végül összességében simán bajnok lett. A norvég csatárklasszis szerint az a legjobb érzés, amikor minden meccs előtt kicsit izgul az ember, számára ez teszi annyira szerethetővé a focit. Mindkét csapat május 4-én száll ringbe, a Manchester City hazai pályán a Wolverhampton gárdáját fogadja, akik az elmúlt években nem egyszer borsot törtek a City orra alá, az Arsenal szintén hazai meccset játszik, ők a Bournemouth együttesével mérkőznek meg. Meglátásom szerint a Wolves pontszerzése kb. annyira lenne meglepő, mintha Orbán Viktor nekiállna edzőterembe járni és fogyókúrázni. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Thomas Mørch A hallingdali jávorszarvas, “Flekkulf”, tavaly decemberben vált az Internet sztárjává különleges foltjainak köszönhetően. A foltos megjelenését a vitiligo bőrbetegség okozta, ami a bőr pigmentációjának elvesztéséhez vezet. A másfél éves jávorszarvas nőstényre április 27-én talált rá néhány túrázó csontig lesoványodva, akik értesítették a helyi hatóságokat. A szakemberek úgy döntöttek, hogy el kell altatni az állatot, mert szerintük 24 órán belül amúgy is elpusztult volna. 2022-2023-ban 3678 elhullott jávorszarvast regisztráltak Norvégiában, akik általában az élelem hiánya miatt nem élik túl a hosszú és kemény teleket. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Unsplash Norvégia 10 millió koronával támogatja azt a fehéroroszországi alapot, amely a politikai foglyok és családjaik támogatását tűzte ki célul. Az alapot a fehérorosz demokratikus mozgalom vezetője, Sviatlana Tsikhanouskaya hozta létre. Espen Barth Eide norvég külügyminiszter elmondta, hogy a fehérorosz politikai foglyok helyzete borzasztó, ezért fontos, hogy segítséget kapjanak a rehabilitációhoz. Tsikhanouskaya május elején Oslóba látogatott, ahol többek között Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel, Espen Barth Eide külügyminiszterrel és parlamenti képviselőkkel is találkozott. A norvégiai látogatásának fő célja a Words Matter! elnevezésű konferencián való részvétel volt. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

Kép: Gisle Oddstad / VG Ingvild Kjerkol, a nemrégiben lemondatott egészségügyi miniszter megtámadja a Nord Universitet bizottságának ítéletét a szakdolgozatával kapcsolatban. Az említett szakdolgozatról kiderült, hogy olyan 125 szövegegyezést tartalmaz más írásokkal, amiért Kjerkol diplomáját visszavonták, majd Støre le is mondatta. Kjerkol szerint a 2021-es elbírálása a diplomamunkájának helyes volt, ezt pedig az ügyvédjétől  Marianne Klaussentől tudta meg a VG. Klaussen egyébként azt nehezményezte nagyon, hogy a titoktartást nem vette a Nord Universitet valami komolyan Kjerkol ügyében, és így olyan részletek láthattak napvilágot, amiknek szerinte nem szabadott volna. Ez vezethetett ahhoz, hogy az ügyet a média nem tárgyalta elég árnyaltan. Eilif Nordahl, a bizottság vezetője csak értetlenkedik a kiszivárgott információk kapcsán. Egyrészről nem is érti kinek, és miért állna ez érdekében, másrészről beszéltek az informatikai osztállyal, és ők nem észleltek semmi szivárgást. Klaussen úgy indokolja a diplomamunka validitását, hogy 2021-ben megalapozott munkával fogadták azt el, az újraértékelés kapcsán pedig a 2021-eshez képest nem változott semmi a tényeket illetően. Kjerkol pályafutásával kapcsolatban azonban ne aggódjon senki. Ugyan lemondatták egészségügyi miniszteri pozíciójáról, de kapott helyette egy vezetői beosztást a parlament Energia- és Környezetügyi Bizottságában, szóval még távolról sem asztalos. Hartvig Márton Forrás: VG

Kép: Bjørn S. Delebekk / VG Most egy nagy ugrással következzék egy másik sportág és egy másik esemény, amire a világ (és én is) napi szinten oda fog figyelni. Ez pedig nem más, mint a nyári olimpia, cikkünk témája pedig a két kijutott norvég kézilabda-válogatott, a férfi és a női. Először lássuk a nőket, mert ugye hölgyeké az elsőbbség (és ezt nem gúnyolódásból írom, hanem komolyan gondolom). A norvég női válogatottnál szinte biztosan ez lesz Stine Bredal Oftedal és Nora Mørk utolsó olimpiai megmérettetése, és szeretnének egy szép sikerrel, vagyis aranyéremmel búcsúzni. Az előző két alkalommal ez nem jött össze, mivel 2016-ban Rióban és 2021-ben Tokióban is csak bronzérmet nyertek. Párizsba szokás szerint az egyik legfőbb esélyesként érkeznek, és az első megmérettetésre már július 25-én sor kerül, ekkor a kedves szomszéd Svédország lesz a norvég női csapat ellenfele. A további program: július 28: Dánia-Norvégia, július 30: Norvégia-Dél-Korea, augusztus 1: Szlovénia-Norvégia, augusztus 3: Norvégia-Németország Ami pedig az elvárásokat illeti, a norvég női kézilabda-válogatott minden tornára kiemelt esélyesként érkezik, ez most sincs máshogy. A házigazda, és egyébként rendkívül komoly tűzerőt képviselő, a harcot soha fel nem adó Franciaország mellett ők a legfőbb esélyesek az aranyéremre. 2021-ben egy második félidei feltámadással a VB-döntőben lecsapták kecsapnak a franciákat, majd 2022-ben az EB-döntőn Dánia sem tudott Norvégia útjába állni. Viszont a 2023-as VB-döntőben Franciaország revansot vett, és legyőzte Norvégia legjobbjait. Az 1990-91 között született, úgynevezett Nora Mørk-generáció egyik játékosa sem nyert még olimpiát, a várhatóan utazó keretből mindösszesen két játékosnak jött össze a végső siker: Camilla Herremnek 2012-ben, Katrine Lundének pedig 2008-ban és 2012-ben, ami azért nem semmi. Most pedig eljött az urak ideje. A norvég férfi kézilabda-válogatott 2021-ben tért vissza az olimpiára 49 év kihagyás után (azt megelőzően utoljára 1972-ben voltak ott ezen a világversenyen), és egyből egy 7. hellyel nyitottak, ami visszatérőkhöz képest nem jó, de nem is tragikus. A fiúk július 27-én játsszák nyitómeccsüket, ekkor Argentínával meccselnek majd egy jóízűt. A továbbiakban: július 29: Franciaország-Norvégia (érdekes lett volna, ha ezen a meccsen nem a házigazda a pályaválasztó, mondjuk sok jelentősége nincs), július 31: Norvégia-Magyarország (aki kitalálja, hogy kinek fogok szurkolni, annak adok egy tábla virtuális csokit, vagyis kap egy képet egy tábla Freia-csokiról), augusztus 2: Norvégia-Egyiptom, augusztus 4: Dánia-Norvégia A norvég férfi kézilabda-válogatott meglepő módon kerek nulla éremmel érkezik az olimpiára, és a nálam okosabbak és tárgyilagosabbak szerint meglepő lenne, ha ez a szám növekedne. 2020-ban EB-bronzérmet nyertek a fiúk, azóta az alábbi eredmények jöttek össze: 2021, VB: 6. hely, 2021, olimpia: 7. hely, 2022, EB: 5. hely, 2023, VB: 6. hely, 2024, EB: 9. hely. A 2024. márciusi olimpiai selejtezőt összességében jó játékkal, pontvesztés nélkül zárta Norvégia, ám mivel Dánia és Franciaország is vár rájuk a csoportkörben, így nagy valószínűséggel csak a csoport 3. helyén fognak végezni, vagy a 4. helyen, ha a magyarok meglepnek mindenkit. Ez pedig azt jelenti, hogy a negyeddöntőben eléggé kemény ellenfél várhat a norvég fiúkra. Ám ahogy a vak ember is mondta, majd meglátjuk. Mindenesetre rendkívül érdekes olimpiának nézünk elébe, amit norvég részről Asbjørn Myhre fog kommentálni Ole Gustav Gjekstad szakértése mellett. Kovács Ádám Forrás: VG

Kép: Wix Egyre nő a visszaváltható borospalackok száma. 2023-ban a Vinmonopolet rekordmennyiségű, 8,4 millió palack betétdíjas bort adott el (ez 10%-os növekedés az előző évhez képest), azonban ezek 35%-át nem váltják vissza, mert sokan nem tudnak erről a lehetőségről. Egyébként a norvégok nagyon tudatosan és sűrűn használják a visszaváltó automatákat, 2022-ben több, mint 1,5 milliárd italos dobozt és műanyag palackot dobáltak beléjük.  A Vinmonopolet is igyekszik hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő 40%-os csökkentéséhez, ezért árulnak betétdíjas műanyag palackos borokat. Az borosüvegek betétdíjas műanyag palackokra történő cseréje 86-99 %-kal is csökkentheti a csomagolással kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátását, attól függően, hogy a palack mennyi újrahasznosított műanyagot tartalmaz. Elsősorban az asztali borok kerülnek műanyag palackba, mivel az nem alkalmas a bor hosszú távú tárolására. A tárolható borok esetében a Vinmonopolet a könnyebb üvegpalackokat használja. Annak érdekében, hogy a Vinmonopolet működése még inkább környezetbarát legyen, minden új, 150 NOK alatti borosüvegnek könnyű csomagolásban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a palacknak műanyagból vagy olyan üvegből kell készülnie, aminek a súlya nem haladja meg a 420 grammot. A betétdíj 0,75 literes palackok esetében 3 NOK, 0,5 literes palackok esetében pedig 2 NOK. Boros Judit Forrás: Infinitum

Kép: Christian Breidlid / NRK Az Oslói Egyetem előtti területen 16 sátrat állítottak fel az egyetem diákjai, hogy Izrael akadémiai bojkottjára ösztönözzék az egyetemet. “Igazságtalannak érezzük, hogy míg mi itt ülünk és tanulunk, addig gázai diáktársaink iskoláit egyesével felrobbantják” nyilatkozta Jihad Al-Mahdi, a Diákok Palesztináért egyesület egyik tagja. A békés sátras tüntetés még távolról sem fest úgy, mint az amerikai verzióik, ahol százával viszik el a rendőrök a hasonló célokat megfogalmazó diákokat. Egész konkrétan Columbia és a City College-ről már körülbelül 300 embert tartóztattak le. Svein Stølen, az egyetem rektora nem tart attól, hogy hasonló brutalitás történne az Oslói Egyetemen, mert az itteni diákok szerinte nagyon együttműködőek, és nagyon meg van elégedve a tüntetés békés természetével. A terv az, hogy két hétig sátraznak a diákok, de azt is kijelentették, hogy addig nem mennek el, míg követeléseiknek eleget nem tesznek. Logisztikailag szerencsére nem sok akadályba ütközik az ügy, mert a tüntetők elég közel laknak az egyetemhez, ezért könnyedén haza tudnak ugrani egy-egy zuhanyra és hasonlókra. A cikk publikálásának napján ez olyan 30 diákot érintett, de arra számítanak, hogy nőni fog a tábor. Hartvig Márton Forrás: NRK

Kép: Wix A fővárosban történt, tavalyi és idei késelések és lövöldözések több mint fele Gamle Oslo, Grünerløkka és Oslo Sentrum városrészekhez kapcsolható.  Az oslói rendőrség célzott intézkedésekkel próbálja megfékezni a fővárosi erőszakhullámot. Április 28-án este  egy 20 év körüli férfit lőttek le egy grønlandi kebabétteremben. Ez már a hatodik lövöldözés Oslóban 2024-ben, emellett idén már nyolc késelés is történt.  Az NRK értesülései szerint a 14 incidensből 10 a három fent említett,  központi városrészben történt. A rendőrség szerint az április végén lelőtt férfi nem véletlen áldozat volt, a legsúlyosabb erőszakos bűncselekményeket bűnszövetkezetek tagjai követik el. A jelenség nem új, és egyre romló tendenciát mutat. Tavaly 64 késelés és lövöldözés történt Oslóban, míg 2022-ben összesen 39 ilyen incidens volt a főváros területén. A kormány az átdolgozott költségvetésében 635 millió NOK többletforrást különített el a rendőrség számára, amely a bűnszövetkezeteket veszi célba, és próbálják megelőzni, hogy a veszélyeztetett zónkákban élő gyermekek és fiatalok ezeknek a bandáknak a tagjaivá váljanak. A rendőrség bizakodó, úgy gondolják, hogy még nem késő, és az erőfeszítéseiknek meglesz a hatása. Espen Valsgård, 30 éves tapasztalattal rendelkező rendőrtiszt viszont nem hisz abban, hogy a bűnözés eltűnik, ha a rendőrség több pénzügyi forráshoz jut. Szerinte csak kemény intézkedések vezetnek egy kemény társadalomhoz, az enyhe intézkedések  egy naiv társadalmat eredményeznek. Ezért mindkét fajta intézkedésre szükség van, és fontos a rendőrség, az iskola és az önkormányzat eredményesebb, megelőzést célzó együttműködése is.  A fiataloknak alternatívákat kell mutatnunk, vissza kell adnunk a jövőbe vetett hitüket, és azt a meggyőződést, hogy ők is képesek jól teljesíteni az iskolában. A legtöbb fiatalnak erre van szüksége, különben könnyen feladják. - “Miközben a politikusok azon vitatkoznak, hogy ki tette a legtöbbet és ki a legkevesebbet az erőszakos cselekmények számának csökkentése érdekében, a bűnözés körülöttünk zajlik” - mondta Unn Alma Skatvold, a Norvég Rendőrszövetség elnöke. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Unsplash Egy új uniós rendelet megtiltja a nagyvállalatoknak, hogy kidobják azokat a ruhákat, cipőket és kiegészítőket, amelyeket nem tudnak eladni. A cél az, hogy az iparág abbahagyja az őrült túltermelést. - A ruhákat szükségtelenül nagy mennyiségben és sokszor nagyon rossz minőségben gyártják. Az eladatlan és visszaküldött ruhák kidobásával értékes erőforrásokat pazarolunk - áll Ellen Hambro, a Norvég Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának sajtóközleményében. Az új rendelet előírja a vállalkozások számára, hogy fejezzék be az eladatlan áruk megsemmisítését, ezzel is csökkentve a hulladék mennyiségét és támogatva a fenntarthatóbb termékek előállítását. Amikor a szabályok az EGT-megállapodás részévé válnak, Norvégiára is vonatkoznak majd. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint Európában évente 264.000 - 594.000 tonna(!!!) fel nem használt textíliát semmisítenek meg. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Helge Mikalsen / VG Egy kelet-oslói iskola igazgatóját kórházba szállították, miután kedd délután erőszakos támadás áldozata lett. Peter Hagen, a norvég oktatási hivatal osztályvezetője megerősítette a VG-nek, hogy az egyik oslói iskola igazgatója kedd délután erőszakos támadás áldozata lett. Hozzátette, hogy az igazgatót nem az iskola területén támadták meg, és a támadó nem annak az iskolának a tanulója, ahol az igazgató dolgozik. Hagen szerint az igazgató a körülményekhez képest jól van, de jelenleg betegszabadságát tölti. Az oktatási hivatal szorosan nyomon követi mind az igazgató állapotát, mind az iskolát, valamint az esetről a tanulók és a szülők is tájékoztatást kaptak. Orbán-Kereki Renáta Forrás: VG

Kép: Wix A norvégok által olvasott könyvek 75%-a hagyományos könyv, 8%-uk e-könyv, 17% pedig hangoskönyv, majdnem negyedük angol nyelvű. A legfrissebb, olvasói szokásokat vizsgáló norvégiai felmérés eredménye szerint a lakosság 81 %-a olvasott vagy hallgatott egy vagy több könyvet 2023-ban. Ez a 2021-es adathoz képest (83%) pici csökkenést jelent. Viszont azok, akik olvastak tavaly, átlagosan 12 könyvet fogyasztottak az év során, ez eggyel több, mint 2021-ben. Ami viszont elkeseríti a Norvég Könyvkiadók Szövetségének igazgatóját az az, hogy egyre kevesebb szülő olvas fel a gyermekének. 2017-ben ez a szám még 93% volt, ma már csak 75%. Ugyanakkor az olvasói felmérés azt mutatja, hogy azok, akik olvasnak a gyermekeiknek, gyakrabban teszik ezt, mint korábban, akár hetente kétszer-háromszor is. A lakosság 85%-a látogatott el könyvesboltba a tavalyi év során, könyvtárba pedig 53% jár. Azok, akik inkább mellőzik az olvasást, azzal indokolják, hogy nem szeretnek olvasni, inkább filmet és tévét néznek, illetve nehezen tudnak az olvasott szövegre koncentrálni. (Szerk: Érdemes elolvasni Johann Hari: Tönkretett figyelem - 12 ok, amiért nem tudunk koncentrálni című könyvét.) Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix A királyi ház szakértője, Trond Norén Isaksen meg szeretné változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy Ingrid Alexandra hercegnő is régens lehessen. Ez a felvetés 17 év után először merült fel. - Vannak ennél sürgetőbb kérdések is - mondta Eirik Holmøyvik jogi professzor. Amikor a király beteg volt, Haakon koronaherceg éppen úton volt hazafelé az Egyesült Államokból. Így a kormánynak 2007 óta először kellett régens nélkül ülést tartania. Anz alkotmány 41. paragrafusa alapján ezt meg is teheti. Később a nap folyamá, amikor a koronaherceg újra norvég földön volt, egy újabb ülést tartottak, ahol új minisztereket neveztek ki. - Norvégiában 1905 óta először van második generációs, nagykorú trónörökös, azonban Ingrid Alexandra 20 évesen nem tevékenykedhet régensként – írja Isaksen. - Egy ilyen változással jobban működhetne a monarchia, levenné a terhet a koronaherceg válláról, és értékes tapasztalatokkal gazdagítaná Ingrid Alexandrát, amivel felkészülhetne arra, hogy államfő lesz. Holmøyvik rámutatott, hogy az uralkodónak egy formális és lényegében ceremoniális szerepe van a mai államtanácsban. Azokat a döntéseket, amelyeket a király aláír, a kormány már korábban meghozta. - Ez csak formalitás. Több dolog is van az alkotmányban, amit még ez előtt kellene megváltoztatni – mondta Holmøyvik. Ingrid Alexandra részt vehetett édesapjával, a koronaherceggel és nagypapájával, a királlyal együtt azon a kormányülésen, amelyet 18. születésnapjával kapcsán tartottak. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

Kép: Stig A. Kristensen A Nordic Response elnevezésű NATO-gyakorlat már egy hónapja véget ért, és a közel 20 ezer résztvevő katona hazatért. Nem mindent vittek magukkal, ugyanis az észak-norvégiai Stabbursdalen Nemzeti Parkban túrázók arról számoltak be, hogy rengeteg szemét bukkant fel a környéken. Főleg műanyag zacskókat, üdítős- és sörösdobozokat, de benzinkannákat és még birkacombot is találtak a túrázók. Legelőször Johan Mathis Kemi rénszarvaspásztor számolt be arról, hogy rendkívül sok szemét van a nemzeti parkban, ami nagy valószínűséggel a katonák után maradt a természetben. Kemi az NRK-nak adott interjújában elmondta, hogy általában össze szokta szedni a nemzeti parkban talált szemetet, de ezúttal akkora mennyiség gyűlt össze, hogy azt már nem tudta egyedül eltüntetni. Johnny Karlsen, a Fegyveres Erők hadműveleti parancsnokságának (Forsvarets operative hovedkvarter) szóvivője szerint a szeméthegy és annak eltakarítása egyértelműen a hadgyakorlaton résztvevők felelőssége, és intézkednek arról, hogy minél hamarabb megtisztítsák a környéket. Hozzátette, hogy a hadgyakorlatok nem a nemzeti parkban, hanem attól két kilométerre folytak. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix A 37 éves iraki származású Salwan Momika arról vált híressé Svédországban, hogy több városban is Koránt égetett, ezzel tiltakozva az iszlám vallás és annak szent könyve ellen. Idén elhatározta, hogy Norvégiában fog menedékjogot kérni, ezért március 27-én Oslóba érkezett, hogy benyújtsa a kérelmét. A norvég rendőrség március 28-án letartóztatta a férfit, aki azóta a zárt trandumi menekülttáborban várja a kitoloncolását. A norvég hatóságok úgy gondolják, hogy túl nagy biztonsági kockázatot jelentene az országnak, ezért Svédországba küldik vissza, ahonnan a tartózkodási engedélyét kapta. Momika szerint Norvégia kitoloncolási döntése egy halálbüntetéssel ér fel (szerk. a halálbüntetést Norvégiában és Svédországban is régóta eltörölték). Momika tartózkodási engedélyét visszavonták Svédországban, és hivatalosan kiutasították az országból. Ugyanakkor nem lehet visszaküldeni Irakba, így a svéd hatóságok ítélete szerint ideiglenes tartózkodásra jogosult Svédországban. Pál Bettina Forrás: Utrop

Kép: Wix Az Aftenposten elnézést kér, amiért péntek reggel egy befejezetlen cikket tettek közzé arról, hogy Harald király hozzájárul Märtha Louise és Durek Verrett esküvőjéhez. - Az Aftenposten péntek reggel közzétett egy cikket, amely arról szól, hogy Harald király áldását adja-e Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett esküvőjére. Az írás befejezetlen volt, így nem kellett volna nyilvánosságra hozni, ezért úgy döntöttünk, eltávolítjuk. Az Aftenposten elnézést kér – írja az újság. Az NTB-hez nem jutott el a cikk, azonban egy Google-keresés alapján elmondható, arról szólt, hogy bizonytalan, milyen mértékben támogatja a király az esküvőt. A VG szerint ez volt a cikk címe: „Märtha és Durek esküvője: A palota nem erősítette meg, hogy a király hozzájárul-e a házassághoz”. - Újságírással foglalkozunk, a témák pedig feldolgozás alatt vannak. Ez a cikk nem állt készen a publikálásra, de tévedésből ez mégis megtörtént. Most csak annyit tehetünk, hogy elnézést kérünk és tisztázzuk a helyzetet – mondta Tone Tveøy Strøm-Gundersen, az Aftenposten hírszerkesztője. Märtha Louise hercegnő és Durek Verrett augusztusban fognak összeházasodni a Møre og Romsdal megyei Geirangerben. Legutóbb Märtha Louise azt mondta, hogy az esküvő előtt nem fognak a sajtónak nyilatkozni. Ezt a kijelentést azt követően tette, hogy keményen nekiment a Se og Hør lapjain megjelent beszámolónak. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

Kép: Unsplash Norvégia 430 millió koronával támogatja az ENSZ Világélelmezési Programját. Az ENSZ statisztikái szerint 300 millió ember nem jut elegendő élelmiszerhez, közülük 45 millió 5 éven aluli gyermek súlyos alultápláltságban szenved. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter szerint az éhezés problémáját nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem harcolni kell ellene. Hozzátette, hogy az élelmiszerbiztonság hiánya a gazdasági növekedést is akadályozza, valamint további konfliktusokhoz vezethet. A norvég segélyt rugalmasan használhatja fel az ENSZ ott, ahol a leginkább szükség van rá pl. Gázában, ahol minden negyedik ember éhezik, vagy Szudánban, ahol 5 millió embert érint az éhezés. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

Kép: Wix A Stavangeri Egyetemi Kórházban egy fogászati műtét során elhunyt egy kisfiú, akinek a halála összefügg a már meglévő alapbetegségével.  A család védőügyvédje, Anne Kroken szerint a szülők tolmácsot kértek, mivel a norvég nem az anyanyelvük, és már korábban is voltak a kórházban nyelvi problémáik. Az intézmény elutasította a kérésüket, mert szerintük nem volt tolmácsra szükség. A kórház most próbálja tisztázni a körülményeket és választ találni a gyászoló szülők kérdéseire, miközben a rendőrség is vizsgálja az ügyet. Boros Judit Forrás: Utrop

Kép: Miljødirektoratet A Norvég Térképészeti Hatóság, a Norvég Meteorológiai Intézet és több szakértő közös jelentése a tengerszint emelkedését vizsgálja Norvégiában a következő 80 évben és 2300-ig. A jelentés szerint, ha a Föld legalább két Celsius fokot melegszik, Norvégia nagy részén emelkedni fog a tengerszint. Nyugat- és Dél-Norvégia lesz a leghamarabb és legsúlyosabban érintett. Az emelkedés szélsőségesebb áradásokhoz vezet majd. Már tíz centiméteres tengerszint-emelkedés is megháromszorozza az árvízveszélyt. Ma a világ 2,9 Celsius fokos felmelegedés felé tart - ha minden ország betartja az ígéretét. Ha ez bekövetkezik, akkor 2100-ra Stavangerben 45 centiméterrel emelkedhet a tengerszint, Bergennél 42 cm, Tromsønél 27 cm, Oslónál pedig 13 cm lesz az emelkedés. Norvégia eddig viszonylag olcsón megúszta. A tengerszint 1966 óta átlagosan 14 cm-rel emelkedett. Vannak azonban jelentős regionális különbségek, mivel Norvégia szárazföldi területeinek egy része (pl. Oslo környéke) is emelkedett. A probléma kezelésének nagy része az önkormányzatokra hárul. A Norvég Polgári Védelmi és Vészhelyzeti Felkészültségi Igazgatóság (DSB) az új jelentés alapján jelenleg egy útmutatót dolgoz ki az önkormányzatok számára. Különösen a kisebb önkormányzatok kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen sokuknak nem állnak rendelkezésére azok a pénzeszközök és szakértelem, amelyekkel a nagyobb önkormányzatok gazdálkodnak. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix A műanyagszennyezés korunk egyik legnagyobb környezeti problémája. Anne Beathe Tvinnereim fejlesztési miniszter jelentette be, hogy Norvégia négy év alatt 1 milliárd koronát biztosít a fejlődő országoknak a műanyagszennyezés elleni harchoz. Becslések szerint évente több, mint 110 millió tonna műanyagot kezelnek rosszul világszerte. A műanyagszennyezés károsan hat az ökoszisztémára, az állatok és az emberekre is, különösen a társadalom legszegényebb rétegeire. A miniszter hozzátette, hogy 20 éven belül megduplázódhat a műanyagszennyezés mértéke. 2019-ben létrehoztak egy fejlesztési programot az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak keretén belül, amely a tengeri hulladék és a műanyaghulladék elleni küzdelemre irányul. A program fontos feladatai közé tartozik a hulladékokat szabályozó jogszabályok megerősítése a fejlődő országokban, az innovációra való ösztönzés, új hulladékgazdálkodási rendszerek kidolgozása, valamint tengerparti területek és folyók tisztítása. Tvinnereim bizakodva tekint a jövőbe, véleménye szerint egy hatékony, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás 90%-kal csökkentheti a műanyagszennyezést 2040-ig, és kulcsfontosságú szerepet tölthet be a körforgásos gazdasági modellre való átállásban. Kiegészítő információ: “A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.” (Európai Parlament) Pál Bettina Forrás: Regjeringen

Kép: Wix Pénteken a DNB minden olyan 34 év alatti ügyfelét, aki jelzáloghitellel rendelkezik náluk, levélben tájékoztatta arról, hogy jelzáloghitelük kamatát 5,49 százalékra csökkentik, ami az elsőlakás-vásárlással megegyező kamatszint. A kamatcsökkentés már a pénteki napon hatályba lép és mind a meglévő, mind az új hitelekre vonatkozik. A hitelek átlagos kamatcsökkentése 0,11 százalék, a változás mintegy 19.000 DNB-ügyfelet érint. A DNB kommunikációs vezetője, Kløvstad Langberg azt mondta, a DNB elkötelezett a versenyképesség mellett és mindig arra törekszik, hogy versenytársaihoz képest jó feltételeket kínáljon. Orbán-Kereki Renáta Forrás: E24

Kép: Fjord & Partners / Studio Oslo Tizenkétmillió koronáért vett Norvégia legfocistább focistája lakást Frognerben, Oslo szívében. Haaland nemcsak a pályán, de az üzletben is nagyon technikás, hisz elvileg áron alul, 500 000 koronával a becsült érték alatt szerezte be az ingatlant. Cserébe kapott 103 négyzetmétert, egy kis erkélyt, két hálószobát és egy fürdőt. Haaland gazdasági csápjai egyébként nem ezzel a mozdulattal nyúltak először Frognerhez; tavaly júniusban már vett egy kecót 35 millióért. A foci olyan, mint az üzlet, ezért Haaland mindkettőt űzi. Az ingatlanpiacon túl az értékpapírpiacon is aktívan üzletel a Pillage 3 befektető társaságon keresztül. Februárban például az Akastor nevű cég részvényeiből vásárolt be, de a Höegh Autoliners, a Nykode, és a Sparebanken Sør részvényeiből is van pár a tarsolyában. Az említett Pillage 3 egyébként kvázi családi vállalkozás, hisz Haaland apja, valamint Egil Johan Østenstad egykori futball-legenda is a cég vezetői között van. Haaland egy luxemburgi cégen keresztül birtokolja a befektetési céget. Hartvig Márton Forrás: E24

Kép: TRULS ALNES ANTONSEN / NRK Az ország minden részéből érkeznek a gazdák tüntetni a norvég Parlament épülete elé. A gazdálkodók már évek óta demonstrálnak, hogy felhívják az emberek és a politikusok figyelmét az őket érő igazságtalanságokra. A tavasz különösen aktív időszak ebből a szempontból, mert közeledik a gazdák és az állam közötti tárgyalás, amely azt hivatott eldönteni, hogy a gazdák mennyi pénzt kapjanak a munkájukért, illetve az általuk megtermelt élelmiszerekért. Idén még a szokásosnál is feszültebb helyzet alakult ki, mert a kormány márciusban bemutatta az önellátásra vonatkozó tervét. Ebben többek között felvázolták azt az új módszert is, amellyel a jövőben kiszámítják a gazdák jövedelmét. A gazdák szerint a bemutatott számítási módszer helytelen, hiszen a gazdák vagyonát is beleszámítják a jövedelmük kikalkulálásába. Ez azt jelenti, hogy kevesebb támogatást kapnak az államtól a működésükhöz. Már hagyomány, hogy a gazdálkodók meghívják a politikusokat reggelire az oslói Eidsvolls plassra, idén azonban ez az esemény elmaradt, helyette üres hűtőszekrények álltak a helyszínen. "Gazdák nélkül nincs élelmiszer, csak üres hűtők." - szól a tüntetést szervező Norvég Gazdaszövetség szlogenje. A szövetség szerint a gazdák jövedelmének növelése az önellátás növelésének előfeltétele. Ha ez nem történik meg, akkor az üres hűtőszekrények valósággá válhatnak. A gazdák kedden – április 16-án – este forgalomlassító akciót tartottak az E6-os autópályán Nord-Fronban. A demonstrációk a közösségi médiában is zajlanak, #bondeopprør hashtag alatt. A gazdák azt szeretnék, ha a jövedelmüket azonos módon számítanák ki, mint a társadalom többi részének, hiszen ők is olyan életet szeretnének élni, mint bárki más, megfelelő jövedelemmel és a szabadságolás lehetőségével. Geir Pollestad (Sp) mezőgazdasági miniszter a maga részéről úgy véli, hogy megfelelő stratégiát mutattak be a gazdák számára. A fő cél az, hogy minél többen válasszák a norvég termékeket, és hogy minél több növényi táplálék teremjen az országban. A kidolgozott terv feltételezi, hogy a fogyasztók a norvég termékeket vásárolják. A kormány önellátási terve többek között tartalmazza, hogy hogyan lehet növelni a norvég élelmiszerek iránti keresletet, hogyan lehet növelni a norvég gyümölcsök, zöldségek termelését és keresletét. A gazdák úgy érzik, hogy a jelenleginél gyorsabban és hatékonyabban már nem tudnak dolgozni, mégis sokuknak gondot okoz a számlák kifizetése, ezért a terv irányelvei nem megfelelő kiindulópontok. Boros Judit Forrás: NRK

Kép: Wix Remek hírt kapott a norvég jégkorong-válogatott. Nem, nem azt, hogy mindenkit kizártak a VB-ről rajtuk kívül, és ezzel automatikusan ők a világbajnokok, hanem azt, hogy 2016 után ismét ott lesz a VB-keretben Mats Zuccarello, aki jelen pillanatban talán a legmagasabban jegyzett norvég hokis. Kevin Skabo, a játékos menedzsere április 19-én a TV 2-nek megerősítette, hogy az NHL-szezon véget ért Zuccarello számára, ugyanis csapata, a Minnesota Wild, 2019 után ismét nem jutott be az észak-amerikai profi liga rájátszásba, ez pedig lehetővé teszi, hogy részt vegyen a május 10-26. között, Csehországban megrendezésre kerülő tornán. Ezt aznap még jobban megerősítette a norvég válogatott menedzsere, Tobias Johansson is. Elmondása szerint az idén 69 NHL-meccsen 12 gólig és 51 gólpasszig jutó Zuccarello egy igazi világklasszis. A svéd szakvezető azt is hozzátette, hogy a 36 éves balszélső rendkívül tapasztalt és professzionális játékos, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a norvég csapat jól szerepeljen. Norvégia az A csoportban kapott helyet, ahol Kanada, Finnország, Svájc, Csehország, Dánia, Ausztria és Nagy-Britannia legjobbjaival mérkőznek majd meg, és első meccsüket május 10-én játsszák majd Svájc ellen Prágában. A TV 2 hokiszakértője, Erik Follestad szakértett egy sort, és megállapítása szerint remek hírnek számít, hogy Zuccarello kimondottan játszani akar a válogatottban, ahol utoljára akkor lépett pályára, amikor még a dinoszauruszok uralták a bolygót (pontosabban a 2021-es olimpiai selejtezőkön). Kovács Ádám Forrás: TV2

Kép: Wix Azok a diákok, akik tanulmányaik egy részét vagy egészét Brazíliában, Indiában, Kínában, Japánban, Dél-Koreában vagy Dél-Afrikában töltik, 4277 koronával több ösztöndíjban fognak részesülni minden hónapban. Az ösztöndíj eddig 2675 korona volt, és idén ősztől fog megemelkedni az összeg, jelentette be a Lånekassen. - Azért választottuk ezeket az országokat, mert fontos stratégiai partnerei Norvégiának, így azt szeretnénk, ha minél többen tanulnának ott. A megemelt összegű ösztöndíj célja az, hogy minél több ember jelentkezzen, és hozzájárul ahhoz is, hogy lehetővé váljon a külföldi tartózkodás – mondta a Lånekassen kommunikációs igazgatója, Anette Bjerke. Az extra ösztöndíj a szokásos juttatáson felül jár a diákoknak. Ez az összeg is növekedni fog a következő tanévben, 137.907 koronáról 151.690 koronára. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

Kép: Unsplash A norvég Munkaügyi és Jóléti Hivatal (NAV) sajtóközleményben tette közzé a tavalyi évre vonatkozó statisztikáját a kifizetésekről. A legnagyobb mértékben, 16 százalékkal, a táppénz összege nőtt, ami miatt a NAV aggodalmát fejezte ki. A 2023-as évben 628 ezer ember részesült táppénzben, ami 61 milliárd korona kiadást jelentett. Torbjørn Aas, a NAV trøndelagi munkatársa elmondta, hogy a táppénzes esetek számának növekedése meglepetésként érte a szakértőket. Különösen a mentális problémák és mozgásszervi betegségek növekedése miatt emelkedett a táppénzes kifizetések száma. Hozzátette, hogy nem áll rendelkezésre ok-okozati összefüggés, de az biztos, hogy egyre többen és egyre hosszabb ideig vannak táppénzen Norvégiában. 2023-ban a teljes kifizetések összege 583 milliárd korona volt, amiből csaknem 3 millióan részesültek. 389.400 fő kapott rokkantsági ellátást, ennek teljes összege 116 milliárd korona volt. 191.100 ember kapott AAP-t (rehabilitációs járulékot). A kifizetett munkanélküli segélyek összege 5 százalékkal csökkent, összesen 142.100 ember kapott ilyen típusú támogatást. Átlagosan Norvégia minden állampolgára, életkorától függetlenül 103.900 koronát kapott az elmúlt évben, ami 7500 koronás növekedést jelent 2022-höz képest. Pál Bettina Forrás: NRK

Kép: Wix A labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőjének szerdai visszavágóján a Manchester City hazai pályán fogadta a BL-ben is nagymenőnek számító Real Madridot. A madridi odavágó 3-3-ra végződött, miután se a kapusok, se a védelmek nem érkeztek meg a spanyol fővárosba. Az április 17-i mérkőzés kevesebb gólt hozott, a Real Madrid Rodrygo góljával előnybe került (spanyol nyelvterületen egyébként nem a Rigóbácsi visz el, hanem a Rodrigobácsi), majd a 2. félidőben Kevin De Bruyne egyenlített, és hosszabbításra mentette a meccset. A 2x15 percben már nem estek újabb gólok, így jöhettek a tizenegyesek. Ezen a ponton már se De Bruyne, se Haaland nem voltak a pályán, mivel Pep Guardiola lecserélte őket azon drámai okból, hogy mindkettejüknek lemerült az aksija, és töltőre kellett őket rakni. A tizenegyespárbajt 4-3-ra a Real Madrid nyerte, ezzel bejutottak az elődöntőbe, ahol a Bayern München vár rájuk. Haaland egyébként egész mérkőzésen úgy játszott, mintha a Liverpool játékosa lenne, azaz az összes létező helyzetét elrontotta. A legnagyobb helyzete egy fejes volt, ami a kapufán csattant. Andrij Lunyin, a madridiak ukrán válogatott kapusa ezen a ponton csak mozizni tudott, egyébként 8 védést is bemutatott. Ezzel Haaland négy Real elleni összecsapáson, amit a manchesteri csapat mezében játszott le, kerek 0 gólnál jár. Ezen a ponton törvényszerű, hogy amint megtalálja a góllövő cipőjét, valakiket nagyon meg fog szórni, chemtrail helyett gólokkal. A City úgy ágyúzta a madridi kaput, mintha katyusából lőnének, és összesen 34-szer kísérleteztek kapura lövéssel. A tizenegyespárbajban, aminek Guardiola tanítványai már Haaland nélkül vágtak neki, volt egy pár emlékezetes megmozdulás. Először a madridiak veterán középpályása Luka Modrić szedett le egy eltévedt orosz vadászgépet, majd a City részéről Bernardo Silva próbált meg nagyon okos lenni, és középre, az elvetődő kapus helyére beemelni a labdát. Spoiler alert: nem sikerült nagyon okosnak lennie, Lunyin nem mozdult el a helyéről, és könnyedén összeszedte a labdát. Egyébként ez Haaland eddig rövidke manchesteri pályafutásának legnagyobb kudarca egyes vélemények szerint. Szerintem pedig a Newcastle elleni kiesés az angol Ligakupában a legjobb 32 között finoman szólva is cikibb (ezzel nem a Newcastle-t akarom leszólni, csak a Real Madrid teljesen másik szint hozzájuk képest). A City április 20-án a Chelsea elleni FA-kupa elődöntőben javíthat, de egy valami biztos, idén nem lesz címvédés a BL-ben. UPDATE: Javítottak is, Bernardo Silva 84. percben szerzett góljával bejutottak a döntőbe. Haaland megint nem szerzett gólt. Mondjuk ez azért is volt kivitelezhetetlen, mert a derék gólgyáros kicsit megsérült, ezért kihagyta ezt a létfontosságú összecsapást. Vagy csak 420 alkalmából teleette magát füves sütivel, és kicsit érezte a jót utána. Kovács Ádám Forrás: Aftenposten