top of page
Keresési találatok

1931 találat üres kereséssel

  • Lezárják a határt az orosz turisták előtt

    Kép: Wix A norvég kormány szigorítja az orosz állampolgárokra érvényes beutazási szabályokat. Mostantól csak speciális esetekben nyílik lehetőségük az orosz állampolgároknak arra, hogy beléphessenek Norvégiába. Az új szabályok május 29-től lépnek életbe. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter szerint a beutazási szabályok szigorításáról szóló döntés összhangban van a szövetséges országok Oroszországgal szembeni szankcióival. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Oroszlánkölykök születtek a kristiansandi állatkertben

    Kép: Dyreparken Négy oroszlánkölyök született május 18-án a kristiansandi állatkertben. Közülük sajnos egy elpusztult, de a többi kölyök egészséges és aktív. A szülőknek, Musafának és Kirának másodszor születtek kölykeik az EAZA (Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) természetvédelmi program részeként, melynek célja egy egészséges oroszlánállomány fenntartása az állatkertekben. Az oroszlánok lakhelyét várhatóan 1-2 hét múlva nyitják ki újra, amikor már a nagyközönség is megtekintheti a kis oroszlánkölyköket. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Orosz (kém)hajók Európában

    Kép: Unsplash Hollandia kormánya úgy döntött, hogy kitiltja az orosz hajókat a kikötőiből a lehetséges kémkedés miatt. Hollandia észak-keleti részén, a német határhoz közel található Eemshaven, ahova az orosz hajók évek óta szállítottak halat a Barents-tengerről. Tor Ivar Strømmen, a norvég Tengerészeti Akadémia korvettkapitánya elmondta, hogy Eemshaven az egyik legnagyobb hírszerzési célpont Európában, fontos olaj- és gázkikötő, és nem utolsósorban itt található az USA és Európa közötti internetkábelek csomópontja. Strømmen szerint Norvégiának is ki kellene tiltania a hajókat a norvég felségvizekről. A norvég kormány a hírszerzési figyelmeztetések ellenére három kikötőt nyitva tart az orosz halászhajók számára, például Tromsø kikötőjét, ami a NATO nukleáris tengeralattjáróinak kikötője is. Oroszországban a halászhajóknak mindig rendelkezésre kell állniuk az orosz hadsereg „speciális műveleteihez”. A norvég rendőrség ugyan ellenőrizni tudja a hajók személyzetének személyazonosságát, de azt nem vizsgálhatják, hogy pontosan milyen tevékenységet folytatnak a fedélzeten. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Megoldódott egy komolyabb rejtély

    Kép: Helge Mikalsen / VG Még 2024 márciusában érkezett a hír, hogy a Netflix megfilmesít egy Jo Nesbø-könyvet. A választás a Harry Hole-sorozat 5. kötetére, a Boszorkányszögre esett. A bejelentés után a sorozat rajongói közül szerintem eléggé sokan azért imádkoztak, hogy a főszereplők kiválasztását sikerüljön megoldani a műsorszolgáltatónak. Például, hogy válasszanak olyan színészt, aki ránézésre is alkalmas Harry Hole szerepére, plusz van eléggé jó színész egy ilyen komplex karakter megformálásához. Ami tovább erősítette az optimista várakozást, az az a tény, hogy Jo Nesbø lesz a sorozatban a showrunner (gyakorlatban a kreatív vezetője a sorozatnak, és általában a forgatókönyv egyik szerzője). Igyekeztek minél tovább titokban tartani a főszereplő kilétét, azonban május 20-án, hétfőn este az amerikai The Hollywood Reporter lerántotta a leplet a sorozat első nagy rejtélyéről. Harry Holénak, az oslói rendőrség fenegyerekének a szerepét a német születésű norvég színészre, Tobias Santelmannra osztották (aki nézte a The Last Kingdom című sorozatot, az első 3 évadban 13 részben is láthatta emberünket). Emellett az is eldőlt, hogy Rakel Fauke (a könyvet nem ismerőknek legyen annyi elég, hogy ő Harry Hole életében a legfontosabb nő) szerepében a norvég Pia Tjelta lesz látható, míg Harry korrupt kollégáját és riválisát, Tom Waalert a svéd Joel Kinnaman fogja megformálni. A színészek származását csak azért emelem ki külön, mert dicséretesnek tartom, hogy kimondottan skandináv színészeket találtak a főszerepekre. Jo Nesbø a VG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy nekik is Tobias volt az első gondolatuk, amikor Harry Hole lehetséges megformálói szóba kerültek. A hivatalos bejelentésre május 21-én kedden, a könyveknek köszönhetően legendássá vált Schrøderben (oslói vendéglő, Harry Hole törzshelye) került sor. Santelmann a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy remek érzés lesz a sorozatban szerepelni. Egyébként nálam máris kapott egy nagy piros pontot, ugyanis felkészülés gyanánt nem csak a forgatókönyvet olvasta el, hanem átrágta magát a sorozat mind a 13 kötetén. Pia Tjelta, aki végül Rakel szerepét kapta meg, kifejtette, hogy ő a maga részéről fanatikus rajongója a könyveknek, és egyfajta szerelmi viszony van közte és a könyvsorozat között. Fura egy fétis, de nem fogok emiatt senki fölött ítélkezni, távol álljon tőlem. Neki is van tapasztalata krimik terén, ugyanis a 2008-as Varg Veum-filmnek, a Falne englernek (magyar címe Bukott angyalok) ő volt a női főszereplője. Joel Kinnaman neve fog a legtöbbeknek ismerősen csengeni, ugyanis a svéd színész számtalan krimifilmben és sorozatban szerepelt már, többek között az Instant dohány-trilógiában (Snabba cash svédül), illetve a Forbrydelsen amerikai változatának, a The Killingnek is ő volt a férfi főszereplője. Emellett a 2018-ban bemutatott Valós halál című cyberpunk/sci-fi/krimisorozat első évadában is főszerepet játszott. Én ebben láttam először Joelt, és aki kedveli ezt a műfajt/stílust, az az 1. évadot mindenképpen nézze meg, a másodikat nem ajánlom, szerintem eléggé semmilyenre sikerült. Kinnaman egyébként még nem fejezte be a Harry Hole-könyveket, jelenleg is olvassa őket, és tetszik neki. A svéd színész szerint a forgatókönyv remekül van megírva, a szerep pedig rendkívül izgalmas és komoly kihívás lesz neki. Jo Nesbø indoklása szerint Santelmann egyébként azért kapta meg a szerepet, mert egy jó színész. Bővebben kifejtve, az író szerint egy olyan színészről van szó, aki jól megérti azt a karaktert, akit meg fog formálni. Saját elmondása alapján elsősorban olyan színészt kerestek, aki képes hitelesen visszaadni a Harryre jellemző világfájdalmat és akasztófahumort. A forgatás május végén kezdődik Oslo városában, a bemutató várhatóan 2026-ban lesz, a sorozat nemzetközi címe pedig „Jo Nesbo’s Detective Hole” lesz. Maga a forgatás 108 napig fog tartani összesen 178 helyszínen, vagyis egy valódi utazócirkusz lesz. A magam részéről, aki a teljes sorozatot olvastam elejétől a végéig, hirtelen nagyon várós lett a sorozat, mert így elsőre jobb adaptációnak ígérkezik, mint a 2017-ben bemutatott Hóember című film, amit sikerült eléggé alaposan elrontani. Reméljük most minden jól fog menni, ugyanis ezek olyan könyvek, amelyek megérdemelnek egy jól sikerült adaptációt. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Norvégia elismeri Palesztinát

    Kép: Wix Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök május 22-én tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a hírt, miszerint Norvégia elismeri Palesztinát önálló államként, 75 évvel azután, hogy Izraelt már elismerte. A döntés május 28-tól lép hatályba. Støre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gázai konfliktus megoldásához mindenképpen szükség van egy államra, ami a palesztinokat képviseli. Az eddigi norvég álláspont az volt, hogy a béke megteremtése után kerülhet rá sor, de ma már úgy hiszik, hogy az elismerés a békéhez vezető út egy fontos lépése. Palesztinának 2011 óta van saját konzulátusa Norvégiában, a norvég hatóságok pedig a „Palesztina” szót használják a palesztin területekre hivatkozva, illetve május elején Norvégia igennel szavazott Palesztina ENSZ-tagságra is. Izrael válaszlépésként úgy döntött, hogy visszahívja diplomatáit Norvégiából (szerk. Spanyolországból és Írországból is, akik szintén elismerték Palesztinát). Israel Katz izraeli külügyminiszter úgy kommentálta a hírt, hogy Norvégia ezzel a döntésével egyértelműen azt üzeni a világnak, hogy a terrorizmus kifizetődő. Pál Bettina Forrás: NRK, NRK

  • Antiszemiták-e a norvégok?

    Kép: Unsplash Szintet lépett az antiszemitizmus elleni nemzetközi küzdelem, melynek középpontjába ezúttal a norvégok kerültek. A nemrégiben lezajlott Eurovíziós Dalfesztiválon (amely talán a verseny történelme során még soha nem volt annyira megosztó és vitatott, mint 2024-ben) Norvégia is képviseltette magát a Gåte nevű zenei formációval. A szerkesztőség eléggé megosztott a zenekart illetően. Egy része szerint kimondottan jó, mások szerint pedig nem annyira. A norvég résztvevőt egy izraeli újságíró, bizonyos Yaniv Dornbush (lendületből Yavint írtam, de az nem izraeli zsurnaliszta, hanem a lázadók támaszpontja a május 25-én 47 éve megjelent első Csillagok Háborúja-filmben) filmezte le, ahogy éppen nem hajlandóak válaszolni egy izraeli riporter kérdésére, és inkább a hollandokkal foglalkoznak. Ezzel nem is lenne még gond, csak a derék Dornbush arra az elhatározásra jutott, hogy felvételeit megosztja a nagyvilággal is. Stig Karlsen, az NRK delegációjának vezetője a VG-nek elmesélte a történetet a saját szemszögéből is. Szerinte ez az egész rendkívüli módon elkeserítő és félelmetes, az meg csak hab a tortán, hogy a legnagyobb izraeli médiumokban ezekkel a felvételekkel és a hozzájuk fűzött kommentárokkal hamis képet közvetítettek Norvégiáról, véresszájú antiszemitáknak beállítva a Gåte tagjait és egész Norvégiát. Karlsen állítása szerint az, hogy a Gåte nem állt szóba az izraeli riporterrel, annak tudható be, hogy nem állt elegendő idő a rendelkezésükre, hogy minden kérdésre válaszoljanak. Hát ilyen ez a popszakma. Dornbush állítása szerint viszont arról van szó, hogy a norvégok nem mondták, hogy nincs idejük válaszolni, és csak némasággal feleltek az izraeliek kérdésére. Miután a videók napvilágot láttak, a norvég küldöttség több üzenetet is kapott ismeretlenektől, amelyek meglepő módon nem születésnapi jókívánságokat tartalmaztak. Ezt követően Stig Karlsen elmondása szerint meg kellett erősíteni a verseny helyszínén tartózkodó norvégok biztonságát. Azonban nem csak a norvégok „estek áldozatul” az izraeli médiamunkatársak filmezési kedvének. A teljesség igénye nélkül az ír Bambie Thug, a holland Joost Klein, a svájci Nemo (akinek a győzelméhez innen is gratulálok), a görög Marina Satti és a portugál Iolanda is arra panaszkodtak, hogy annak ellenére filmezték le őket az izraeli delegáció tagjai, hogy megkérték, hagyják ezt abba sürgősen. A VG ezzel kapcsolatban kereste a Kan-t (az izraeli közmédia) és az izraeli küldöttséget is, ám választ még nem kaptak. Keresték az  EBU-t is (Európai Műsorsugárzók Uniója) a norvég küldöttség ügyében, akik egy klasszik semmitmondó közleménnyel reagáltak. Maga a közlemény: „Sajnáljuk, hogy a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon részt vevő néhány küldöttség nem tartotta tiszteletben a verseny szabályait és szellemiségét, sem a helyszínen, sem a közvetítések során. Az esemény során több delegációval is beszéltünk olyan problémákról, amelyekre felhívták a figyelmünket.” Egyébként azzal, hogy kb. mindent IS antiszemitizmusnak minősítenek, ugyanúgy elveszik a szó erejét, mint mondjuk a nácinak. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Módosítaná a kormány a gyógyszertörvényt

    Kép: Wix Országszerte közel 1500 féle gyógyszerből (pl. ADHD-gyógyszerből, női hormongyógyszerből, gyermek-antibiotikumból stb.) van hiány a patikákban, ezért a norvég kormány módosítaná a jelenlegi gyógyszertörvényt. A gyógyszerhiány globális probléma, amelynek egyik oka az, hogy a világban zajló háborúk és konfliktusok megnehezítik a gyógyszerek előállítását és a nemzeti határokon átnyúló szállítást. A kormány olyan jogkört szeretne, ami lehetőséget adna a gyógyszerek elosztásának korlátozására. Jostein Soldal, a Gyógyszerészek Egyesületének kommunikációs igazgatója elmondta, hogy ha kulcsfontosságú gyógyszerek hiányoznak a piacról, akkor azokat Norvégiának más országokból kell beszereznie, ami rendkívül költséges. Például a cukorbetegség kezelésére szolgáló Ozempic gyógyszer egyes kiszerelései jelenleg a piaci ár ötszörösébe kerülnek. Az új törvény azt jelentené, hogy a gyógyszertárak korlátozhatják az egyszerre kiadható gyógyszerek mennyiségét. A kormány ezen kívül azt is javasolja, hogy a norvég nagykereskedők ne exportáljanak gyógyszereket, amelyekből kritikus hiány van a hazai piacon. A parlament június elején tárgyalja a törvényjavaslatot. Pál Bettina Forrás: NRK

  • A nagy bodøi pontrablás

    Kép: Wix Javában zajlik a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalának, az Eliteseriennek 2024-es kiírása. Május 24-én a bajnoki címvédő, és nem meglepő módon listavezető Bodø/Glimt hazai pályán fogadta az élvonalba 85 éves fennállása során először feljutó KFUM-Kameratene Oslo (egyszerűsége kedvéért továbbiakban KFUM) csapatát. Az oslói klub az első 9 fordulóban 3 győzelmet aratott, 4-szer ikszelt, 2-szer pedig kikapott, ezzel 13 pontot gyűjtöttek. A Bodø mérlege a meccs előtt 7 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség volt. Vagyis az előzetes esélylatolgatások minden bizonnyal arról szóltak, hogy a sárga-fekete brigád mennyire fogja elverni az újoncot. Ehhez képest a lefújást követően 2-2-es döntetlent mutatott az eredményjelző. A kezdő sípszót követően egyenlő felek küzdelme alakult ki a pályán, a 41. percben a hazaiak dán játékosa, Albert Grønbæk törte meg a gólcsendet, előnyhöz juttatva a Glimt csapatát. Azonban 5 perccel később jött a hidegzuhany, ugyanis a bodøi csapattól kölcsönben a KFUM-nél szereplő Petter Nosa Dahl kiegyenlített. A második félidőben a zuhanyrózsából már nem hidegvíz, hanem jégszilánkok zúdultak a házigazdákra, ugyanis a mérkőzés 64. percében Johannes Hummelvoll Nuñez beküldte a labdát a hazai kapuba, ezzel megszerezve a vezetést az oslói csapatnak. Ez egy olyan kijózanító pofon volt, hogy a Glimt innentől kezdve teljes lendülettel rontott neki az újoncnak. Erőfeszítéseiket siker koronázta, Jens Petter Hauge a 75. percben Nino Žugelj passzát követően kiegyenlített. Aki látta a meccset, az garantáltan komoly csodának fogja nevezni, hogy további gólok már nem estek. A 83. percben a vendégek részéről Simen Hestnes eresztett el egy lövést, amit a hazaiak kapusa, Nikita Haikin komoly bravúrral tudott csak védeni. A 86. percben a Bodøbe csereként beálló Oscar Kapskarmo ajtó-ablak ziccerben hibázott, két percre rá ismét a KFUM kísérletezhetett, ám a 20 méterről megküldött löket nem sokkal kerülte el a kaput. A vége így 2-2 lett, a  Bodø/Glimt 10 meccset követően 23 ponttal vezeti a tabellát, a KFUM pedig szintén 10 meccs után az előkelő 6. helyen áll 14 pontot gyűjtve (a szintén újonc Fredrikstad 9 meccsen 20 ponttal a 3. helyen áll). Kovács Ádám Forrás: NRK

  • A tengeri hőhullám húsevő baktériumokat hozhat magával

    Kép: Unsplash Május közepe óta a hőmérséklet jelentősen megemelkedett a dél-norvégiai tengerpartok mentén. Normális esetben a hőmérséklet 10 fok alatt lenne a tenger felszínén, most azonban 3-4 fokkal magasabb. Ennek többféle következménye is lehet. Már korábban is megfigyelhettük, hogy a Vibrio-baktériumok, amelyek természetes módon megtalálhatók a tengerben, nagyobb mértékben terjedtek el az emelkedő hőmérséklet hatására. Ezek a baktériumok húsevőek, és  ha nyílt sebbe jutnak, az a legrosszabb esetben amputációhoz vezethet – mondta Helene Langehaug, a bergeni Bjerknessenteret klímakutatója. Elmondása szerint egy olyan jelzőrendszeren dolgoznak, amely figyelmezteti az embereket a hőhullám közeledtére. A hőhullám hatással lehet a halak mozgására és az algaerdőkre. Erre láthattunk már példát hasonló esetekben – mondta Langehaug. A világ más részein az ilyen hullámok kifehérítették a korallzátonyokat. Mindazonáltal elég keveset tudunk erről a jelenségről. A kutatók szerint a hőhullámok egyre gyakoribbá és erőteljesebbé váltak az utóbbi években. Akkor beszélhetünk víz alatti hőhullámról, amikor a hőmérséklet magasabbá válik, mint az elmúlt harminc év átlaghőmérsékletének 90%-a. Ezenkívül abban az esetben is, ha a hőség legalább 5 napon keresztül tart. A kutatók szerint ezek a hullámok akár hónapokig is eltarthatnak, de lehet, hogy csak néhány napig. Arra kérdésre, hogy a vízben fürdőzők érzékelhetik-e, hogy melegebb a víz, Helene Langehaug azt válaszolta, hogy: Ezt eléggé egyéne válogatja. Mi elsősorban a nagyobb kiterjedésű tengeri területekre koncentrálunk. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a normális hőmérséklet Oslo környékén gyakorta más, mint Bergen közelében. Kékedi Anna Forrás: TV2

  • Új tengeralattjárók Norvégiának

    Kép: Unsplash Az elöregedő norvég tengeralattjárók kicserélésére tavaly új járműveket rendelt a kormány a német ThyssenKrupp Marine Systemstől. Ezek a harci eszközök egyébként stratégiailag nagyon fontosak a norvég vizek védelmében, ezért a régi, 1990-es modelleket most lecserélik. Ugyanúgy, mint a haditengerészet 59 méteres KNM Utvær nevezetű harci járművét, amelyet május 24-én Jonas Gahr Støre miniszterelnök tesztelhetett. Az Oslofjordban lezajlott merülés sikeres volt. Støre a zászlós címig vitte a haditengerészetnél, de korábban még sosem utazott tengeralattjárón. A hadügyminisztérium kezdetben 6 járművet szeretett volna megrendelni, de egyelőre csak 4-ről egyeztek meg a kormánnyal. A tengeralattjárók 48 milliárd koronába kerültek, és várhatóan egy ötödikről is sikerül majd megegyezésre jutni. A tengeralattjárók bázisa az újonnan megépített bergeni Haakonsvern lesz, és az első 4-et várhatóan 2029-ben fogják átvenni. Solberg-Kajári Dia Forrás: Nettavisen

  • Hauger megjárta – megint

    Kép: Wix Ezen a szép májusi hétvégén a száguldó cirkusz a festői San Marinoba látogatott. A Forma 2-es kategória sprintfutamát május 18-án, szombaton rendezték. Ez norvég szempontból csak azért érdekes, mert a mezőny tagja Dennis Hauger, aki talán földtörténeti korok óta az első norvég, aki a Forma 1 ajtaján kopogtat. Az viszont egészen biztos, hogy nem a mai teljesítményével fog magának ülést szerezni a sportág királykategóriájában. Ugyanis a sprintfutam első körében gyorsan bele is keveredett egy balesetbe, aminek a fiatal norvég által kormányzott versenyszemélygépjármű első terelőszárnya és jobb hátsó felfüggesztése is áldozatul esett. Atle Gulbrandsen és Stein Pettersen, a Viaplay kommentátorai nemes egyszerűséggel a balszerencse számlájára írták Hauger kiesését. Dobpergés, a felvételek tanúsága szerint a 13. helyről rajtoló 21 éves norvég tényleg vétlen volt. Az összetettben jelenleg 3. helyen álló Hauger a 2024-es szezonban eddig egyetlen győzelmet aratott, Szaúd-Arábiában a sprintfutamot nyerte meg. Ezen kívül a szaúdi főfutamon 3. lett, majd az ausztrál sprintfutamon a 2. helyen végzett. A versenyhétvége május 19-én a főfutammal folytatódik. Kovács Ádám Forrás: Aftenposten

  • A fiatal felnőttek fele abbahagyja az ADHD-gyógyszer használatát

    Kép: Wix A koncentrációs nehézség az ADHD egyik tünete. A legtöbb embernél gyerekkorban diagnosztizálják, azonban egyeseknél tinédzserkorban vagy felnőttként állapítják meg. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek enyhíteni tudják a tüneteket, és ADHD-val diagnosztizált emberek 80%-a el is kezdi őket szedni. - A korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy sokan még a kezelésük elején abbahagyják a gyógyszer szedését – mondta Isabell Birkell, a Bergeni Egyetem Globális Egészségügyi és Közösségi Orvostudományi Intézetének kutatója. Kollégáival összesen nyolc ország viszonylatában vizsgálták meg azon emberek arányát, akik abbahagyják a gyógyszer használatát, az életkor és nemek függvényében. Birkell és kollégái olyan embereket vizsgáltak, akiknek újonnan írták el a gyógyszert, majd 5 évig nyomon követték őket. Összesen 1,3 millió embert adatait elemezték, akiket életkor szerint (gyerekek 4-11 éves korig, fiatalok 12-17 éves korig, fiatal felnőttek 18-25 éves korig, felnőttek 25+ év) osztottak csoportokba. Azt figyelték meg, hogy a recept felírása után mennyi idő telt el addig, amíg abbahagyták a gyógyszer használatát (akkor tekintették befejezettnek, ha valaki legalább fél évig nem váltott ki gyógyszert). A legfiatalabbak 65%-a folytatta a gyógyszer fogyasztását egy évvel a megkezdés után, a fiatalok esetében kb. 50%, a fiatal felnőtteknél pedig valamivel kevesebb, mint 40% folytatta a gyógyszerhasználatot. A résztvevők neme nem bírt nagy jelentőséggel. Úgy találták, hogy azok közül, akik felfüggesztették a gyógyszer fogyasztását, legtöbben 18-19 évesek voltak, ez az az életkor, amikor sokan elköltöznek otthonról és megkezdik a felnőtt életet. - A tanulmányban nem vizsgáltuk a gyógyszerhasználat felfüggesztésének okát, úgyhogy csak találgatni tudunk – mondta Bjerkell. A kutatásból az is kiderül, hogy Dániában kevesebb ADHD-gyógyszert írnak fel a népességszámhoz viszonyítva, mint más skandináv országokban. - Ez arra utalhat, hogy Dániában főleg azoknak írják fel a gyógyszert, akiknek a leginkább szükségük van rá. Svédországban talán túl sok gyógyszert írnak fel – feltételezi Birkell, aki maga is svéd állampolgár. - Fontos, hogy megismerjük a páciensek szemszögét is. Mi az oka annak, hogy nem szedik tovább a gyógyszert? Vajon segíthet, ha megváltoztatjuk a gyógyszert vagy az adagolást? Ha megismerjük, hogy kik ők és miért történik ez, könnyebb működőképes megoldásokat találni – mondta Birkell. Kékedi Anna Forrás: Forsking

  • Az új Liverpool-edző norvég szemmel

    Kép: Wix Kibújt a szög a zsákból – Arne Slot, a holland labdarúgó-bajnokságot a 2. helyen záró Feyenoord edzője május 17-én megerősítette, hogy jövőre ő lesz a 19-szeres angol bajnok és 6-szoros BEK/BL-győztes Liverpool új vezetőedzője. Ezt rajta kívül a holland klub Twitter-oldala is megerősítette, plusz megírta a Liverpool Echo és a Daily Fail Mail is. A Liverpool ezt még nem erősítette meg hivatalosan, őket most jobban lefoglalja a német sikeredző, Jürgen Klopp méltó búcsúztatása. Paul Thomas Clay, a Viaplay kommentátora szerint remek húzás volt a Vörösök részéről Slot kinevezése, ugyanis a holland mester szerinte összességében jobb edző, mint Erik ten Hag volt, amikor leülhetett a Manchester United kispadjára. És itt nem a taktikai képzettségére gondol, hanem arra, hogy érdekesebb, karakteresebb egyéniség, mint a Man United vezetőedzője. Hasonló állásponton van Thore Haugstad, az NRK futballírója, szerinte Slot egyszerűen karizmatikusabb és jobban kommunikál, mint ten Hag, ez pedig az angol bajnokságban fontosabb, mint pizzán a feltétek megfelelő sorrendje (szósz, sajt, egyéb feltétek a helyes sorrend sokak szerint). Az NRK sportújságírója szerint Slot egy tipikus modern edző, akit nagyban inspirált Pep Guardiola. Ez azt jelenti szerinte, hogy csapata szereti a labdát birtokolni, és erős nyomást helyezni az ellenfelekre. Továbbá Slot maga emellett taktikai szempontból kimondottan flexibilis, ez pedig sosem hátrány. A korábban emlegetett Paul Thomas Clay szerint Slot pontosan ugyanolyan hajtós focit játszat játékosaival, mint Klopp, szóval azok a játékosok, akik a német mester távozása után arra számítanak, hogy egy kevésbé intenzív, pörgős focit megvalósítani akaró edző érkezik, eléggé komolyan tévednek. Haugstad szerint némiképp egyszerűsíti a 45 éves holland edző dolgát, hogy a Liverpool idén nem nyert meg mindent IS. Majd azt is hozzáteszi, hogy Slot még javíthat is a Vörösök játékán, ugyanis idén túlságosan is támadó felfogásban játszottak, emiatt pedig igencsak sebezhetővé vált a hátsó alakzatuk. Sokan egyetértenek abban is, hogy Kloppot pótolni annyira könnyű feladat, mint hátrakötött kézzel gitározni, mivel Jürgen nem csak kiemelte a csapatot a középszerűségből, hanem szinte mindent meg is nyert csapatával, sokszor egészen komoly rekordokat megdöntve vagy beállítva (például 2019 és 2020 februárja között volt egy olyan, 38 bajnoki meccses időszak, amikor a Liverpool mindösszesen 2 döntetlent játszott, emellett 36-szor győzött). Haugstad szerint Klopp akkora ikon lett a Mersey partján, hogy nehéz lesz őt követni. Clay szerint egyszerűen nem várható, hogy semmi nem fog változni, meglátása szerint biztosan lesz egy rövidebb átmeneti időszak, de végül minden jól fog alakulni Liverpool vörösebbik felén. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • A dán királyi pár Norvégiában járt

    Kép: Unsplash Május 14-én és 15-én a dán királyi pár állami látogatáson járt Norvégiában. A Dannebrog királyi hajóval érkező Frigyes királyt és Mária királynét Harald király, Szonja királyné, Haakon koronaherceg és Mette-Marit koronahercegné fogadta az oslói Honnørbryggenen. Ezt követően sűrű program várta őket: a Királyi Palotában a delegáció tagjai hivatalos ajándékokat adtak át egymásnak, majd a II. világháború áldozatainak emlékművénél koszorút helyeztek el az Akershus erődben. Ezt követően Jonas Gahr Støre miniszterelnök fogadta a dán királyi párt. A miniszterelnök elmondta, hogy a két ország szövetségesként működik együtt az Európa számára nehéz időkben, illetve mindkét országnak ambiciózus céljai vannak a zöld átállással kapcsolatban. Ezt megerősítve, az Oslói Egyetem és a dán Niels Bohr Intézet együttműködési megállapodást ír alá a közös kvantumtechnológia-kutatásról. A dán királyi pár ellátogatott a norvég Parlamentbe is, ahol személyesen találkoztak a parlament elnökével, Masud Gharahkhanival. Harald király az esti gálavacsorán “életvezetési tanácsokat” is adott a fiatal dán királynak. Elmondta, hogy a nép támogatása nem elegendő, egy királynak a hozzá legközelebb álló emberekkel is szeretetben kell élnie. Ezzel a család fontosságára utalt. Harald király a beszédében megemlékezett arról is, hogy pontosan 20 éve kötött házasságot Frigyes király és Mária királyné. A norvég és a dán királyi családot szoros baráti és családi kötelékek fűzik egymáshoz. Harald király és Margit királynő másodunokatestvérek, apai ágú nagyapjaik, X. Keresztély dán király és VII. Haakon norvég király testvérek voltak. Frigyes király „Harald bácsinak” és „Szonja néninek” nevezte beszédében a norvég királyi párt. A dán király elmondta, hogy a két országot rendkívül erős közös értékrend, kultúra és történelem köti össze, és Mária királynéval együtt mindent megtesz azért, hogy ezt megőrizze. Pál Bettina Forrás: DR, DR, Regjeringen

  • A norvég birodalom visszavág, közel a bennmaradás

    Kép: Wix Nem kezdődött kifejezetten jól a norvégok számára a csehországi hoki VB, ugyanis az első 3 meccsen összesen 15-ször kapitulált a norvég védelem. Ez még nem is lenne annyira gáz, de ha figyelembe vesszük, hogy mindösszesen 6-szor köszöntek be a norvég játékosok, akkor már teljesen más a helyzet. Ezután természetesen egyértelmű, hogy 3 mérkőzésen kerek 0 pont került Norvégia neve mellé. Az egyetlen enyhítő körülmény, hogy ez a 3 vereség Svájc, Csehország és Finnország ellen jött össze. Május 14-én tehát eléggé komoly nyomás került a norvég csapatra, ugyanis Dánia ellen pontokra volt szükségük. Ezt pedig egy rendkívül jó teljesítménnyel szállították is, ugyanis a szomszédok ellen egy 0-0-s első harmadot követően a 2. 20 percben megszerezte a vezetést Norvégia. A norvég hoki egyik, ha nem a legnagyobb tehetségének kikiáltott Michael Brandsegg-Nygård előnyhöz juttatta hazáját. A 18 éves támadó gólja előtt Mats Zuccarello fogta magát, és nemes egyszerűséggel elküldte tejért a dánok támadóját, Christian Wejsét, majd fiatal honfitársa elé tálalt. És mivel a norvégok okosak, ezért tudták, hogy az 1-0 veszélyes eredmény, ezért az utolsó harmadban, 11 másodperccel a végső dudaszó előtt Eirik Salsten bevitte a második találatot, ezzel 2-0-s győzelemhez segítve hazája válogatottját. A válogatott szövetségi kapitánya, Tobias Johansson kifejtette, hogy Norvégia megérdemelt győzelmet aratott, az első 2 harmadban egyértelműen ők voltak a jobbak, az utolsó harmadban pedig kicsit biztonsági játékra álltak át. Az első norvég gólt szerző Brandsegg-Nygård a Viaplaynek lelkendezett egy kicsit, és megdicsérte Zuccarellót, amiért pontosabban szolgálta ki őt, mint egy jó pincér. Ole Eskild Dahlstrøm, a csatorna szakértője szerint a 18 éves csatár nagy jövő előtt áll. Arra a kérdésre, hogy milyen pályát futhat be, Dahlstrøm egy határozott „nem érdemes találgatni”-val válaszolt. Szerinte Brandsegg-Nygård egy fizikális játékos, aki jó vezető és kimondottan jól korcsolyázik, és még ennél is jobb lehet. A következő szezont a svéd bajnoki címvédő Skellefteå csapatánál kezdő norvég fiú a játékosfelderítők és a szakértők kb. teljesen egybehangzó véleménye szerint az első norvég lesz, aki az NHL-draft első körében kelhet el. A konkrét helyezését illetően a legtöbben az első kör 14-16. helyének környékére várják, ezért a legnagyobb valószínűséggel olyan csapatok egyikéhez kerülhet, mint például a San José Sharks, a St. Louis Blues, vagy a Stanley-kupát történelme során 11-szer behúzó Detroit Red Wings. Ám ezt megjósolni annyira jó ötlet, mint pacalevő versenyre kihívni Németh Szilárdot. Ami pedig a VB további történéseit illeti, május 16-án Norvégia sima, 4-1-es vereséget szenvedett Kanada legjobbjai ellen, ugyanezen a napon Ausztria hokitörténelmet írva rendes játékidőben 3-2-re legyőzte a 4-szeres világbajnok Finnországot. Vagyis nem lesz egyszerű dolga Norvégiának az utolsó két meccsén az osztrákok és Nagy-Britannia ellen. A norvég csapatnak legalább az egyiket meg kellene verni a biztos bennmaradáshoz. Május 19-én, vasárnap Ausztria ellen lépnek jégre, majd a csoportkör zárásaként május 20-án Nagy-Britannia ellen játszanak. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Konferencia Afganisztán jövőjéről

    Kép: Unsplash Az afganisztáni tálib kormány képviselői május 15. és 17. között Norvégiában tartózkodtak, hogy részt vegyenek egy fórumon, ami Afganisztán jövőjéről szól. Espen Barth Eide külügyminiszter megerősítette a hírt a VG-nek, és elmondta, hogy az “Afghanistan Future Thought Forum” elnevezésű eseményt Norvégia szervezte, illetve a költségek egy részét finanszírozta is. A norvég külügyminisztérium tájékoztatása szerint a konferencián 35 afgán vett részt, köztük nők, kisebbségek és különböző politikai nézetek képviselői. A tálibok politikai vezetéséből senki nem volt jelen a fórumon, de néhány résztvevő szoros kapcsolatban áll a tálibokkal, így ők képviselték a tálibok álláspontját. Az immáron 9. alkalommal megtartott fórumot Fatima Gailani vezette, aki évtizedek óta küzd az afgán nők jogaiért. A résztvevők mindegyike elhatárolódik a fegyveres megoldásoktól, és abban hisznek, hogy a hasonló párbeszédekkel megoldást lehet találni Afganisztán jövőjére. Pál Bettina Forrás: VG

  • Az életmentő focicsapat

    Kép: Wix Håkon Sivertsen egy átlagos, 35 éves, futballszerető norvég. Ám története minden, csak nem átlagos. A trøndelagi Hommelvikben élő férfi gyerekkora óta szerette a focit, és sok időt töltött a helyi focipályán. Az első rendkívüli dolog az életében, hogy ő nem elsősorban játékosokra, hanem edzőkre néz fel. Közülük is világítótoronyként emelkedik ki a Liverpool német edzője, Jürgen Klopp. Nem túlzás azt állítani, hogy Håkon szinte kizárólag Kloppnak és a Liverpoolnak köszönheti, hogy még életben van. A történet 2017-ben kezdődött, amikor mély depresszióba zuhant, elzárta magát a külvilágtól, és napjait szobájába zárkózva töltötte, sötét gondolatai társaságában. Saját elmondása szerint rohadtul unta akkoriban az életet, és azt érezte, hogy ő nem ér semmit és nincs semmi haszna. Ezen a ponton csak kedvenc csapatának, a Liverpool FC-nek a soron következő meccse tudott örömöt hozni az életébe. Håkon pedig élete mélypontján alkut kötött önmagával, melynek értelmében nem int búcsút az életnek, amíg nem látja bajnoki címet nyerni szeretett csapatát. A „The Normal One”-ként is ismertté váló Klopp az egyetlen oka, hogy a 35 éves férfi nem adta fel a reményt. Gegenpressing, ne add fel, bármi lehetséges. Klopp ezen jelmondatai Håkonnál eléggé komolyan betaláltak. És miközben ő a saját sötét gondolataival küzdött, a Liverpool felemelkedése folytatódott, 2020-ban pedig 30 év várakozás ért véget, miután a Vörösök 1990 után ismét bajnoki címet nyertek. Ez pedig nem csak azt jelentette, hogy a Liverpool Anglia legjobb csapata, hanem azt is, hogy Håkon betartotta a magának tett ígéretét. Ekkorra lelkileg már sokkal jobb állapotba került, miután megnyílt a párja előtt, ahelyett, hogy magába fojtotta volna a gondjait. A sötét gondolatokat maga mögött hagyta, és ismét kilépett a fénybe. Saját bevállasa szerint ő ebből a szempontból egy tipikus férfi, aki nem szívesen beszél a lelki dolgokról. Tom Henning Øvrebø, aki korábban játékvezető volt, ma pszichológusként dolgozik. Szerinte remek dolog, hogy Håkon Sivertsen az életet választotta. Szerinte fontos az embereknek, hogy tartozzanak valahová, ami nagyobb náluk, a futballszurkolói lét pedig pontosan ezt testesíti meg. Ugyanakkor álláspontja szerint nincs tuti recept öngyilkos gondolatok ellen, ám nem árt egy közösséghez tartozni. Øvrebø szerint az ember lecserélheti a munkáját, a házastársát, a lakhelyét, de a kedvenc focicsapat élete végéig elkíséri a rajongókat. Azonban Håkon életében nem Klopp az egyetlen edző, akire felnéz. Futballszerető trøndelagi lakosként Nils Arne Eggen Rosenborgja is rendkívül komoly hatást gyakorolt rá. A norvég sikeredző Håkon saját bevallása szerint egyfajta nagypapafigura volt, kétszer is találkozott vele, és ugyan nem beszélgettek el egymással hosszasan, de a 35 éves Håkon kellemes emlékeket őriz ezekről a beszélgetésekről. Klopp lemondásáról pedig úgy nyilatkozott, hogy amikor hallotta hírét, nagyon elszomorodott, de mentálisan felkészült erre is. Szerinte kifejezetten pozitív, hogy a német sikeredző a saját kedve szerint távozhat, ahelyett, hogy kirúgták volna. Jürgen Klopp 2024. május 19-én vezeti ki utoljára csapatát a Liverpool FC vezetőedzőjeként. Ekkor a 3. helyet már bebiztosító Vörösök hazai pályán, az Anfielden 60 ezer néző előtt Wolverhampton csapatát fogják fogadni. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • Újabb szigorítások az olajalap portfóliójában

    Kép: Wix Az Etikai Tanács javaslata alapján a Norges Bank igazgatótanácsa úgy döntött, hogy három vállalat részvényeit kizárja az olajalap portfóliójából. A kizárt cégek, az Adani Ports and Special Economic Zone Ltd., a Weichai Power Co Ltd és az L3Harris Technologies Inc. közös jellemzője, hogy magatartásukkal vagy termékeikkel megszegték az olajalap etikai normáit. Az Adani Ports and Special Economic Zone India legnagyobb magánkikötőinek üzemeltetője. Az indiai miniszterelnökhöz közel álló üzletember, Gautam Adani jelenleg a világ 18. leggazdagabb embere, vagyona nettó 81,7 milliárd dollár a Forbes 2024-es listája szerint (összehasonlításképp Mészáros Lőrinc a Forbes lista 1936. helyén áll). A Weichai Power Co. egy kínai vállalat, ami dízelmotorok gyártására specializálódott. Az amerikai L3Harris Technologies cég nukleáris fegyverekhez gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket. Pál Bettina Forrás: ABC Nyheter

  • Királyi üdvözlet az ünnepen

    Kép: Wikipedia Május 17-én - a norvég nemzeti ünnepen - a hagyományos szokás szerint Őfelsége V. Harald és családja a királyi palota erkélyéről üdvözölte az ünnepi gyermekfelvonulást és éljenző népét. Egy dolog viszont nem volt hagyományos, mert Ingrid Alexandra hercegnő nem ünnepi bunadot, hanem katonai egyenruhát viselt mivel jelenleg sorkatonai szolgálatát tölti Skjoldban. Ha ez nem lenne elég különleges, a katonai szabályzatot ismerők meglepődhettek azon, hogy a hercegnő napszemüveget viselt, ami a Honvédség hivatalos oldala szerint díszegyenruha mellé nem használható… De nem kell megijedni, mert a királyi palota előzetesen engedélyt kért a norvég honvédségtől, hogy szabályosan védhessék meg a hercegnő szemét az erősen tűző naptól. Egy különlegesség még továbbá, hogy Sverre Magnus (18) herceg ez évben nem az erkélyről üdvözölte a népet, hanem az elvebakkeni gimi végzőseként a többi russ-szel ünnepelt együtt. Solberg-Kajári Dia Forrás: VG

  • Áradásveszély

    Kép: Wix Bár éppen most gyönyörűszép időben van része a Dél-Norvégiában élőknek, áradásveszély várható a következő napokban, ami a hegyekben elolvadó hónak köszönhető. Ugyanakkor a Norvég Vízgazdálkodási és Energiaügyi Igazgatóság jelzi (NVE), hogy ez csupán úgynevezett sárga riasztás (azaz a leggyengébb), Valdrestől és a Hardangerviddától lefelé a hønefossi és drammeni területeket érinti. A riasztás helyi kisebb áradásokat és eróziós károkat okozhat, és ezúttal nem fog hidakat és gátakat elmosni. A vízszint tetőzése péntek és hétfő között várható. Ugyanakkor Észak-Norvégiában a heves hóolvadás és a korábbi bő csapadék miatt igen magas a talaj víztelítettsége, így itt néhol földcsuszamlás veszélyével kell számolni. Solberg-Kajári Dia Forrás: VG

  • A deepfake nem király, értem?

    Kép: Wikipedia Egy szép napon az történt, hogy az ålgårdi Kongeparken adott otthont a végzős diákok idei országos találkozójának. Ezen a rendezvényen fellépett a zseniális Ballinciaga nevű formáció is, akik szerint rendkívüli módon vicces, ha Őfelsége szól egy pár szót a koncert előtt az egybegyűlt fiatalsághoz. V. Harald vagy tréfarépát reggelizett, vagy a beszédírója írta meg a köszöntőt mocsárrészégen, mivel a király száján az alábbi szavak jöttek ki: „ A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan végzős diákok, akik szeretik a kokaint, a prostikat és a Ballin’-t.” Őfelsége ezt követően hozzátette, hogy amikor utoljára találkozott a „Ballin’” tagjaival, akkor együtt szívtak fel egy pár királyi csíkot (az eseményre díszvendégként meghívták Deutsch Tamást, a FIDESZ EP-listavezetőjét is, aki igazi fehér por-szakértőnek mondható). Az egészben az a legkellemetlenebb, hogy V. Harald nem is mondott ilyesmiket, ugyanis ő is áldozatul esett a deepfake-nek, és az egész nem több, mint egy kicsit erősre sikerült poén. Nem látja ennyire poénosan a dolgot Andrine Seppola, a Senterpartiet (Centrum Párt) ifjúsági szervezetének, a Senterungdommennek az elnöke. Szerinte rendkívül ízléstelen és sértő ilyesmivel poénkodni, a Ballinciagának pedig elnézést kellene kérnie a királytól, hogy ilyen szavakat adtak a szájába. A norvég törvények 2015 óta nem büntetik a felségsértést, a halálbüntetést 1979-ben eltörölték (2014-ben pedig ezt Alkotmányba foglalták), vagyis nem kell arra számítani, hogy a tréfa elkövetőit nyilvánosság előtt lefejezik. Seppola, aki eléggé kiakadt ezen a poénon, úgy vélekedik, hogy a királyt nem kellene belekeverni egy ennyire komoly és megosztó kérdésbe, mint a kábítószerek. A királyi udvar nem reagált a Dagbladet megkeresésére, a Ballinciaga tagjai pedig azt nyilatkozták, hogy ők és a végzős diákok is szeretik a királyt, a buliban pedig mindenkit szívesen látnak, még a királyi család tagjait is, ugyanis ettől lesz csak igazán király a buli. A zenekar V. Harald egy 2016-os beszédét parodizálta ki a videóban, akkor a király azt mondta, hogy: „A norvégok olyan lányok, akik a lányokat szeretik, olyan fiúk, akik a fiúkat szeretik, és olyan fiúk meg lányok, akik egymást szeretik. A norvégok hisznek Istenben, Allahban, A Mindenben és A Semmiben.” A Senterungdommen elnöke amellett, hogy kiakadt a Ballinciagára, hosszasan ecsetelte, hogy ő mennyire józan életű, aki soha nem drogozott, soha nem feleselt (itt most a házi készítésű égetett szesz fogyasztására gondoltam, nem a visszapofázás nemes aktusára). Két éve ő maga is érettségi előtt állt, akkor szemtanúja volt annak, hogy sokan buszról buszra jártak kokózni, és így a rendőrség nem tudta őket elkapni. Seppola búcsúzóul még azt is hozzáteszi, hogy ő mindig betartotta a norvég törvényeket. Kovács Ádám Forrás: Dagbladet

  • Norvégia moszkvai nagykövete vett részt Putyin beiktatási ceremóniáján

    Kép: Wix Vlagyimir Putyin újabb hat évig Oroszország elnöke lesz. Újraválasztását egy grandiózus ceremóniával ünnepelték meg május 7-én. Az ünnepségen Robert Kvile, Norvégia moszkvai nagykövete is részt vett, amit több politikai párt is kritikusan értékelt. Azzal érveltek, hogy a norvég jelenlét legitimálta a választást, aminek valódisága kétségeket ébresztett. Az EU és több európai ország egyértelműen kijelentette, hogy nem vesz részt az orosz ünnepségen. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint Putyin a szavazatok 87 százalékát szerezte meg. Ine Eriksen Søreide, a parlament Külügyi és Védelmi Bizottságának vezetője kevésbé kritikus. Elmondta, hogy rengeteg szempontot kell figyelembe venni egy ilyen döntés előtt, mégis úgy gondolja, hogy ez nagyon rossz jelzést küld a világnak, hiszen az elnökválasztás nem volt tisztességes és szabad, ráadásul a választás Navalnij ellenzéki politikus halála után történt. Eivind Vad Petersson államtitkár szerint világos, hogy Oroszország a rossz oldalon áll, ugyanakkor fontos, hogy Norvégia fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot a szomszédaival. Oroszország nem csak szomszédos ország, hanem partner a kétoldalú tengeri biztonsági-, halászati- és határmenti együttműködésekben is. Pál Bettina Forrás: VG

  • Így vélekednek a norvégok az Eurovíziós Dalfesztiválról

    Kép: Unsplash 2024. május 11-én a svédországi Malmö városában rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál idei nagydöntőjét, amiben Norvégia is érdekelt. A skandináv országot a Gåte nevű norvég népzenét, elektronikus zenét és progresszív metalt vegyítő, leginkább háőőőizé-stílusban nyomuló formáció képviseli Ulveham című dalukkal, amely címéből kitalálható módon ékes szép norvég nyelven fog elhangzani. Nem csak emiatt a dal miatt ellentmondásos a Dalfesztivál megítélése a norvégok körében. A VG felmérése szerint a válaszadók 2/3-a úgy véli, Izraelt nem lett volna szabad engedni részt venni az idei versenyen azok után, amit az előző hónapokban a palesztinokkal művelnek (ráadásul az izraeli versenyző, Eden Golan dala eredetileg eléggé egyértelműen utalt a tavaly októberben kezdődött eseményekre, emiatt át kellett írni a dal szövegét, és még a címét is meg kellett változtatni. Ég veled October Rain, üdvözlet Hurricane). A kutatásban részt vevők 19%-a pedig azt mondta, hogy bojkottálni fogja az idei adást Izrael részvétele miatt. Az oslói Carls nevű szórakozóhely pedig bejelentette, hogy Izrael fellépésének idejére ki fogják kapcsolni az élő adást. Ez a 2/3 annyira 2/3, mint Magyarországon. Ugyanis az összes válaszadó 39%-a azt mondta, hogy az Eurovízió nem érdekli őket. A maradék 61% megoszlása: 23% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt ki kellett volna zárni, 19% bojkottálni fogja az egészet, 12% szerint a politikának nem szabad befolyásolnia egy ilyen versenyt, és nézni fogja, 8% számára pedig teljesen közömbös Izrael részvétele, és nézni fogja a rendezvényt. Ezzel pedig kb. ki is jön a 2/3. A svéd Aftonbladet Eurovízió-szakértője, Tobbe Ek arra számít, hogy sokan tiltakozásból fognak csak Izraelre szavazni, ezzel győzelemhez segítve őket. Hogy ez az eshetőség mit jelent a versengés jövőjére nézve, abba sokan nem mernek belegondolni. A korábban emlegetett Carls az izraeli fellépő bojkottálása mellett azt is kijelentette, hogy a május 11-i este bevételét teljes egészében az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnek fogják felajánlani, ezzel is segítve a Gázai Övezetben végzett humanitárius munkájukat. Emellett azt is bejelentették, hogy a helyszínről nincsen egy zászló sem kitiltva, így nyugodtan be lehet vinni palesztin zászlót a Carls-ba. Ezzel szemben a malmői döntő helyszínéről kitiltották a palesztin zászlót. A VG cikkében szerepelt még egy szavazás, ahol az alábbi eredmények születtek: 27 ezer szavazat érkezett be. 30% bojkottálni fogja az idei versenyt Izrael részvétele miatt. 25% nézni fogja annak ellenére, hogy szerintük Izraelt diszkvalifikálni kellett volna (ha már anno 2022-ben a ruszkikat kivágták, mint a macskákat a dolgukat végezni). 17%-ot annyira érdekel az esemény, mint Soros Györgyöt, hogy a magyar kormány mit hazudik róla. 16% csak azért fogja nézni, hogy Izraelt támogassa. 11% pedig azt a választ adta, hogy semmilyen módon nem izgatja őt fel Izrael részvétele. A dolgokat tovább bonyolítja, hogy május 11-én délután kizárták a hollandok versenyzőjét, Joost Klein-t, miután állítólag meglehetősen durva, fenyegetésekkel tarkított szóváltásba keveredett egy szervezővel. A holland versenyzőt egyébként előzetesen a komolyabb esélyesek között emlegették. UPDATE 19:12: Azóta kiderült (legalábbis ha hiszünk a holland AVROTROS műsorszolgáltatónak), hogy mindösszesen egy kamera irányába tett fenyegető kézmozdulat váltotta ki ezt a válaszreakciót (miután volt egy megállapodás, hogy a május 9-i elődöntős fellépése után, amikor lejön a színpadról, akkor már nem kamerázzák őt. Ezt valami rendkívül okos kamerás nem vette figyelembe). Ez kb. annyira abszurd, mintha egy focista azért kapna piros lapot, mert fenyegetően néz a másik csapat egyik játékosára. Lásd még: Ártatlanság vélelme menüpont Kovács Ádám Forrás: VG

  • Húsvét után megugrottak az élelmiszerárak

    Kép: Wix A közgazdászok úgy vélték, hogy az infláció még az eddiginél is  gyorsabban csökkenhet, de az élelmiszerárak szokatlanul erős áprilisi emelkedése erre rácáfolt. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára márciusról áprilisra 3,3 %-al emelkedett a Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint. Különösen a csokoládé, az üdítőitalok, a kávé és a citrusfélék ára ugrott meg.  Az élelmiszerárak most 6,8 %-al  magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A Norges Bank célja az, hogy az árak ne emelkedjenek évi 2%-nál gyorsabban. Márciusban az éves infláció a központi bank által vártnál nagyobb mértékben csökkent. Akkor egyes közgazdászok úgy vélték, hogy szeptemberben kamatcsökkentésre kerülhet sor. Most kiderült, hogy az infláció a vártnál lassabban csökken, ezért szeptember helyett decemberben jöhet a kamatcsökkentés. Boros Judit Forrás: NRK

  • Svájci lecke a norvégoknak

    Kép: Wix Az már a csehországi hoki VB előtt eldőlt, hogy a norvég keretben ott lesz Mats Zuccarello és Patrik Thoresen személyében két veterán klasszis. Ennek köszönhetően sokan eléggé komoly elvárásokat támasztottak Norvégiával szemben. Remélhetőleg olyanokat nem, hogy a döntőben majd 10-0-ra verjék meg Kanadát. Az elmúlt 10-12 évben a VB-ken rendre jól szereplő Svájc elleni május 10-i nyitányon egy harmadot követően 1-1-re állt a két csapat, a második harmadban 4-1-re ellépett a svájci csapat, az utolsó harmadban Nino Niederreiter, az NHL-ben szereplő Winnipeg Jets játékosa 5-1-es előnyhöz juttatta hazája válogatottját, majd norvég részről Michael Brandsegg-Nygård felhelyezte a szépségtapaszt, kialakítva az 5-2-es végeredményt. A másik norvég gólt Markus Vikingstad, a német élvonalban szereplő Bremerhaven játékosa szerezte. A korábban emlegetett Zuccarello-Thoresen páros összesen 3 asszisztot jegyzett (Thoresen kettőt, Zuccarello egyet). Zuccarello a TV2-nek értékelt a meccs végét követően. Szerinte a norvég válogatott összeségében nem játszott rosszul, sok helyzetet alakítottak ki. Viszont a svájci csapat sok buta hibát kényszerített ki belőlük, amit aztán annak rendje és módja szerint könyörtelenül kihasználtak. A Minnesota Wild 36 éves klasszisa azt is hozzátette, hogy még nem érte el az utazósebességét, ezért ezen a meccsen nem volt csúcsformában. Tobias Johansson szövetségi kapitány szerint Zuccarello sora volt az egyetlen, amelyik támadásban veszélyt tudott jelenteni a svájci kapura. A svéd szakember optimistán hozzátette, hogy ez van, holnap is nap lesz. Május 11-én Norvégia a házigazda Csehországgal méri össze tudását. A tegnapi játéknap további eredményei: Szlovákia-Németország 4-6, Csehország-Finnország 1-0 (büntetőpárbaj után), Svédország-USA 5-2. Kovács Ádám Forrás: TV2

  • A norvégok nemzeti viselete, a bunad

    A bunad a norvégok nemzeti viselete, amelyet keresztelőkön, konfirmációkon, esküvőkön, dipomaosztókon és természetesen május 17-én, a közelgő nemzeti ünnepen is viselnek. A bunadok különböző mértékű történelmi és helyi kötődéssel rendelkeznek, és bár a többség a saját területéhez tartozó nemzeti viseletet részesíti előnyben, ez változóban van, és egyre többen választanak egyszerűen az ízlésüknek megfelelő bunadot. Van is miből választani, hiszen ma Norvégiában összesen 450 különböző típusú bunad létezik, és a norvég nők 80 %-ának van saját bunad-ja, míg ez a szám a férfiak esetében csak alig több, mint 20%. A Norvég Bunad Intézet dokumentája a népviseletek formáját és őrzi a norvég bunad hagyományt. A 19. század elején még senki sem beszélt népviseletről – a parasztok egyszerűen ezekben a hagyományos ruhákban jártak, a mindennapjaik része volt -, és abban az értelemben, ahogyan ma hasznájuk, még a bunad szó sem létezett. A nemzeti romantika térhódításával – a 19. században - váltak a nemzeti viseletek is egyre fontosabb szimbóummá. Az első, bunadról szóló könyv 1903-ban jelent meg Norsk klædebunad címmel. Ez egy szerény, mégis nagy jelentőséggel bíró, mindössze 30 oldalas kis könyv volt. Hulda Garborg volt a szerzője, aki nem csak összegyűjtötte az ország népviseleteiről szóló tudást, de tanácsokat is adott, hogy mit érdemes átvenni, továbbvinni, vagy éppen végleg elfelejteni. A bunadkészítés az 1920-as években egyre inkább elterjedt, és folyamatosan jelentek meg újfajta bunadok. A második világháború 1945-ös befejezése után a bunadot azonnal az új, felszabadult Norvégia jelképévé tették. A lillehammeri olimpia (1994) után ismét nőtt a bunad népszerűsége, miután a megnyitóünnepség egyik attrakciója volt az ország minden részéből érkező, bunadba öltözött párok felvonulása és tánca. Ez az esemény hozzájárult ahhoz is, hogy a férfi bunadra már ne csak a népzenei előadók ünnepi viseleteként tekintsenek. A bunadkészítés a szellemi kulturális örökség részét képezi. A kihalófélben lévő tudás megőrzése érdekében 1998-ban létrehozták a szakmunkás bizonyítványt adó bunadkészítő szakmát, amelynek nincs saját középiskolai programja, nagyrészt gyakorlati képzésből áll. Ma már vásárolhatunk külföldön, olcsó munkaerővel, tömegtermelésben készült “bunad”-okat is, de akik hagyományos, kézzel készített bunadra vágynak, azoknak több tízezer koronás kiadásra kell készülniük. Boros Judit Forrás: SNL

  • Nem értette meg a diagnózist

    Kép: Tom Balgaard / NRK A nyelvi kihívásokkal küzdő betegek közül többek tapasztalata, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem biztosítanak számukra tolmácsot. Ez sokszor oda vezet, hogy nem a megfelelő kezelést kapják. 2023-ban  a tolmácsolási megbízások 34 %-át a közszférában olyan tolmácsok végezték, akiknek semmilyen szakképesítésük nem volt. Egy nő, akit rákbetegséggel diagnosztizáltak, minden konzultációjára magával vitte a férjét. Minden találkozóra tolmácsot kértek, de azt mondták nekik, hogy erre nincs szükség, mert a férje egy kicsit beszél norvégul.  Utólag kiderült, hogy a nő nem értette, hogy rákot diagnosztizáltak nála, ezért nem akkor kezdte el a kezelést, amikor kellett volna. Egy férfi maradandó károsodást szenvedett a lábán, mert visszautasított egy szükséges műtétet, mivel nem értette, hogy mit mondanak neki. Egy páciens csoportterápiára jelentkezett, de mivel ezen a tolmács nem vehetett részt, ezért a beteg sem tudott részt venni a terápián. Egy  nő, akin akut császármetszést hajtottak végre, nem értette a tájékoztatást, amit akkor kapott, amikor hazaengedték a kórházból, ami a sebgyógyulás körüli problémákhoz vezetett. Ezek az esetek az elmúlt két évben történtek. Paulina Slusarczyk, a Norvég Tolmácsok Szövetségének vezetője több olyan, az elmúlt években készült jelentésre hivatkozik, amelyek a tolmácsok egészségügyi rendszerben való alkalmazását vizsgálták, és amelyek a tolmácsok kihasználatlanságát mutatták. Ez a gyakorlat  helytelen diagnózishoz, helytelen kezeléshez és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos nagyon rossz tapasztalatokhoz vezethet. Elsősorban az egészségügyi szakembereknek kell felmérniük, hogy szükség van-e tolmácsra, és ha igen, akkor fontos, hogy azok képzett tolmácsok legyenek. Miért használnak mégis az esetek harmadában képesítés nélküli tolmácsokat? Sokszor azért, mert az adott nyelvre képzett tolmácsok egyike sem áll rendelkezésre a kívánt időpontban, és a szervezet nem tudja megváltoztatni a találkozó vagy beszélgetés időpontját. Előfordulhat, hogy az intézmény vagy az általa igénybe vett ügynökség nem rendelkezik elég jó szervezeti megoldásokkal a tolmácsolási igények kielégítésére, és/vagy nincs megállapodás a szóban forgó nyelven képzett tolmácsokkal. Az is megtörténhet, hogy a kívánt nyelven egyáltalán nem állnak rendelkezésre szakképzett tolmácsok. Az egészségügyi szakszolgálatok (27 %) és az önkormányzati szolgáltatások (34 %) esetében a legmagasabb a képesítés nélküli tolmácsok aránya. Ezekben a szolgáltatásokban közös, hogy részben vagy egészben a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tolmácsolási megbízásokra pályázatot kell kiírni. A közbeszerzési szabályok alól mentesülő közintézmények, például a bíróságok és a bevándorlási hivatalok csaknem 100 %-ban képzett tolmácsokat alkalmaznak. Ráadásul az általuk alkalmazott tolmácsok magasan képzettek. (A képzett tolmácsok A - E minősítései a Nemzeti Tolmácsnyilvántartás különböző képesítési szintjeire utalnak.) Bjørn Erik Thon, az egyenlőségért és a diszkrimináció elleni küzdelemért felelős miniszter is kritizálta a rendszer jelenlegi működését, és rámutatott, hogy a probléma több ágazatra is vonatkozik, nem csak az egészségügyre. Sokszor nem alkalmaznak szakképzett tolmácsokat a háziorvosoknál, a börtönökben, a NAV-nál, a gyermekjóléti szolgálatoknál és az iskolákban sem. Már 2022-ben bizottságot neveztek ki a probléma felülvizsgálatára és változtatási javaslatok kidolgozására. Az IMDI konzultációs nyilatkozatában azt javasolják, hogy a tolmácsok is kerüljenek be a szolgáltatási szerződésekre vonatkozó kivételek közé. “Mivel a tolmácsok igénybevételét törvény írja elő, és a tolmács jogilag szabályozott szakma, helyénvaló, hogy a tolmácsok kinevezése mentesüljön a közbeszerzési szabályok alól" – írják. Boros Judit Forrás: NRK

  • Magánrepülővel hozták haza a terrorizmussal vádolt Bhattit

    Kép: Wix Arfan Qadeer Bhatti egy pakisztáni származású norvég állampolgár, akit a 2022-es júniusi oslói lövöldözésben való bűnrészességgel vádolnak. A júniusi terrortámadás után Bhatti Pakisztánba menekült, ahol letartóztatták, de a norvég hatóságoknak sikerült elérniük, hogy Pakisztán kiadja Bhattit Norvégiának. A norvég rendőrség összesen 2,6 millió koronát költött arra, hogy Bhatti visszatérjen Norvégiába (csak a Bombardier Challenger típusú bérelt magánrepülő költsége kb. 1,6 millió korona volt), és megjelenhessen az Oslói Kerületi Bíróságon. Bhatti továbbra is ártatlannak vallja magát a súlyosbított terrorizmus vádjában, és tagadja, hogy köze lenne a 2022. június 25-i terrortámadáshoz. A fő vádlott, Zainar Matapour elleni per közel nyolc hete folyik, amiben Bhatti tanúként vesz részt. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Folytatódott a Keane-Haaland konfliktus

    Kép: Wix A változatosság kedvéért ismét viták kereszttüzébe került Erling Haaland. Ezúttal nem azért, mert gólképtelen maradt. De még csak nem is azért, mert a nyílt utcán nekiállt embereket fagyasztott pizzával dobálni. Hanem azért, mert a Manchester City Wolverhampton elleni május 4-i meccsén a City 5-1-es sikeréből 4 góllal vette ki a részét, de a meccset nem játszotta végig, mert Pep Guardiola lecserélte a lefújás előtt. Haalandnak ez nem tetszett, és ellenérzéseinek hangot is adott. Ebből pedig ismét balhé lett, mert Angliában minden ilyen apróságra rárepülnek. A Manchester United csapatát korábban favágóként/hentesként erősítő Roy Keane is megszólalt az ügy kapcsán, nemes egyszerűséggel elkényeztetett hülye kis szarosnak nevezve a norvég csatárt. Mondjuk nem vagyok meglepődve, hogy egy egykori Man United-játékos ilyen primitív módon nyilvánul meg, néhányuknak mintha kötelezővé tették volna, hogy legyenek suttyó parasztnak. Keane azt is hozzátette, hogy gyorsan el fogják felejteni az emberek a Haaland-hisztit, mert egyébként 4 gólt szerzett. De Haalandnak nem csak kritikusai akadnak. A szintén megmondóemberként tevékenykedő Alan Shearer, aki a Premier League történelmének legtöbb gólt szerző játékosa, kiállt a City norvég gólgyárosa mellett. Szerinte Haaland reakciója teljesen érthető, ő is dühös lett volna ugyanebben a helyzetben. Gary Lineker, aki szintén gólérzékenységéről volt híres játékosként, szintén Haaland mellé állt. Szerinte a norvég klasszis joggal volt dühös a lecserélését követően, miután gyakorlatilag egymaga megnyerte a meccset csapatának. Egyébként a Haaland-Keane konfliktus eléggé komoly történelemmel rendelkezik. 2001-ben egy Manchester City-Manchester United összecsapáson Roy Keane egy „THIS IS MANCHESTER!!!” felkiáltással agyonrúgta Alfie Haalandot, aki belesérült a belépőbe. Ezt a rúgást sokan minden idők legbrutálisabb szabálytalanságának tartanak. Majd a földön fekvő norvég fölé hajolva még be is szólt neki. Egy évvel később bevallotta, hogy mindezt szándékosan, bosszúból csinálta, miután Alfie Haaland még 1997-ben, a Leeds United játékosaként súlyos sérülést okozott Keane-nek, majd beszólt neki, hogy miért játssza meg magát ennyire. Úgy tűnik, ha már a pályán nincs ott, akkor legalább szóban rúg oda időnként egyet az ifjabbik Haalandnak. Keane ha már valódi karatésnak nem volt elég jó, legalább szájkaratéban remekel. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Ahány ember, annyiféle test

    Kép: Elisabeth Sandve / NRK A Norvég Naturista Szövetség szerint az emberi test önmagában is sokszínű és gyönyörű, ezért szeretnének minél többféle meztelen testet megmutatni a fiataloknak, és ellenpontozni a  tökéletesre retusált testek kultuszát. A naturizmus (korábban nudizmus) egy nem szexuális jellegű meztelen életmód, ahol férfiak és nők együtt gyakorolják a közösségi meztelenkedést. A Norvég Naturista Szövetségnek körülbelül 2000 tagja van. Annak érdekében, hogy minél több embernek legyen lehetősége a naturizmus gyakorlására, az ország több részén naturista- és rekreációs tereket hoztak létre. Az országban három kemping illetve üdülőhely áll a naturisták rendelkezésére: Skovly Halden közelében, Sjøhaug Moss közelében és Isefjærleiren Høvåg-ban. Nyaranta körülbelül 20 ezren fordulnak meg ezeken a területeken. A Norvég Naturista Szövetség meg akarja mutatni, hogy a naturizmus egy társadalomkritikus mozgalom, és az elérhetetlen ideálokkal szemben a természetes testeket és a testpozitivitást népszerűsítik. A szövetség vezetői úgy vélik, hogy a naturistáknak láthatóknak és hallhatóknak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a közösségi médiában terjedő trendeket. A természetes testek felvállalásával jó példát mutatnak, és azon dolgoznak, hogy a fiatalok megszokják, hogy normális testeket látnak a szexualizált testek helyett. Így nagyobb rá az esély, hogy nem az elérhetetlen, retusált ideálok alapján ítélik meg a saját külsejüket. "Vékonyak és kövérek vagyunk, kis és nagy mellekkel, kis és nagy péniszekkel, striákkal és narancsbőrrel" - mondja Helle Linné Eriksen, a Norvég Naturista Szövetség vezetője, miközben meztelenül ül egy padon a tűző napsütésben a Norvég Naturista Szövetség országos találkozójának szünetében. Az egyesület különböző szabadidős tevékenységeket szervez, naturista strandokon, meztelen golfon, meztelen jógán és saját ifjúsági hálózatán keresztül toboroz fiatalokat. Boros Judit Forrás: NRK

  • Szolgálati közlemény: Nem értek semmit!

    Kép: Wix Kedves olvasók, kedves szerkesztőség, elérkezett a teljes mentális leolvadásom pillanata, amiért elnézést kérek Heti megírandó cikkekre való vadászatom során ebbe a címbe futottam bele az E24-en: Konkurransetilsynet: Svak konkurranse i deler av det norske dagligvaremarkedet, vagyis hogy a Versenyhatóság szerint nincs igazán verseny a norvég élelmiszerpiac egyes részein. Hogy mi van?? Nincs igazán verseny? Hát mikor volt? Ez a norvég társadalom alappillére, nem? Talán még a kedves olvasó emlékezhet arra, hogy tavaly februárban micsoda felháborodás volt, hogy a három nagy élelmiszeróriás, a Reitan, a Norgesgruppen és a Coop közül a Norgesgruppen nem emelt árat. Ez annyit jelentett, hogy a Kiwiben néhány termék valamivel olcsóbb maradt, a Rema és a Coop pedig anyázott amennyire a csövön kifért, hogy ez milyen alattomos húzás, emiatt emberek fogják elveszíteni a munkahelyeiket, vezérigazgatók a hyttéiket, katasztrófa. Majd a két másik szereplő lenyelte a békát, és kicsit visszavettek az áraikból és amennyire emlékszem visszaállt a rend. És akkor felmerül a kérdés, hogy a Versenyhatóság pókösztöne nem jelzett be legalább ezen a ponton, amikor egyes piaci szereplők egész konkrétan felháborodtak azon, hogy versenyhelyzet alakult ki? Azt már inkább nem is firtatnám, hogy az előző években ezt a kérdést egyáltalán merte-e valaki piszkálni, vagy hogy az ilyen sztorikat vajon hallja-e a Versenyhivatal, mert elfolyik a maradék agyvizem is. Norvégia nem EU-tag, ami talán jó, talán nem, de valamennyire mindenképp érthető. Van egy lakosságát tekintve kicsi ország, minimális mezőgazdasági adottságokkal, de szeretnék, ha az a néhány földműves és állattenyésztő megélne, ezért inkább úgy döntenek, hogy a nagy választék helyett a nagy kisegítés az elsődleges prioritás. Az ország ezért inkább nem enged be külföldi szereplőket, az élelmiszerláncok pedig a helyi termelők termékeit helyezik a polcaikra. Mindenki mindenhol ugyanazt ugyanannyiért. Ez pedig úgy ahogy működik. A probléma csak az, hogy az Úr 2024. évét írjuk, a norvég pedig, mint a világ egyik legfogyasztóképesebb népe röpköd fel-alá Grancára, Bangkokba, Budapestre és azt látja, hogy a solymári Auchanban jobb minőségű, több, és olcsóbb tengeri kaja van, mint az Aker Bryggén a Menyben, ez az élmény pedig lassan, de fokozatosan elgondolkodtatja a jónépet, hogy akkor végső soron mi végett ez a rendkívül szolidáris gazdasági rend, ha egy-két élelmiszeripari felsővezetőn kívül senki más nem jár jól vele? Na jó, még talán a klíma is jól jár, hisz minél kevesebb nemzetközi szállítgatás, annál jobb ugye, tehát megveregethetjük mentálisan a vállunkat, hogy milyen szépen, környezettudatosan élünk itt Norvégiában, csak hát ha meg ez igaz lenne, akkor nem 16 hét alatt érnénk el az éves túlfogyasztásunk napjához sem. A történet vége tehát az, hogy itt vagyunk a rengeteg olajpénzzel ami egy virtuális térben termeli újra magát, de kb. másfélszer többet fizetünk (https://www.ssb.no/en/priser-og-prisindekser/konsumpriser/statistikk/sammenlikning-av-prisniva-i-europa) alap élelmiszerekért, amik egyébként minőségben alulmúlják az európai átlagot, és mindezek ellenére még így is élen járunk a túlfogyasztásban. A történet vége tehát az, hogy baromi drágán élünk, de legalább rosszul. Mit lehet akkor tenni? Az élelmiszerpiac jelenleg úgy működik, hogy minél kisebb vagy, annál nehezebb betörnöd. A nagy szereplők sokkal kedvezőbb üzleteket tudnak kötni a nagykereskedőkkel, sőt ez a különbség akkora, hogy bizonyos esetekben a kisebb vállalkozók már a kiskereskedőktől szerzik be a saját árujukat, amit aztán így soha nem fognak tudni versenyképes áron értékesíteni. Külföldről importálni meg ugye nem játszik, mert védjük a norvég termelőket, nem vagyunk EU, stb. Azt már néhány parlamenti képviselő és párt is kezdi kapizsgálni, hogy ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit, legalábbis erre engednek következtetni egyes megszólalások, de a jelenlegi kormány például látszólag egyáltalán nem foglalkozik a problémával, és még egy esetleges kormányváltás esetén is valószínűleg több ciklusnak kéne lefutnia ahhoz, hogy történjen az ügyben bármi előrelépés. Addig pedig a legtöbb amit tehetünk az az, ha a kis üzletekben fizetünk jóval többet, hogy valamiféle küldetéstudat által vezérelve mutassunk egy középső ujjat a jelenleg regnáló élelmiszerkartellnek. Hartvig Márton Forrás: E24

  • Haaland, az igazi karakter

    Kép: Maja Mathisen / NRK Erling Haaland történelmet írt. Nem arról van szó, hogy ő már május 7-én, egy nappal hamarabb letette a történelem érettségit. Hanem arról, hogy első valódi emberként bekerült a Clash of Clans nevű mobilos stratégiai játékba, ugyanis róla mintáztak egy új karaktert. A Spillavhengighet Norge (Játékfüggőséggel foglalkozó norvég szervezet) szerint a játék bizonyos elemeiben nagyon emlékeztet a szerencsejátékra, és ez veszélyes. Magnus Pedersen, a szervezet tanácsadója szerint rendkívül szomorú és felesleges, hogy egy ilyen nagy nevű focista egy szerencsejátékos elemeket tartalmazó játékhoz adja arcát és nevét is. Ugyanis a Clash of Clans alapvetően ingyenes, de ha az ember gyorsabban akar benne haladni, akkor fizetnie kell, és ezt Pedersen szerint sokan meg is teszik. Az ilyesmi különösen népszerű a fiatalok körében, akiknek sokszor alapból nincsen sok pénze. Inger Line Hansen, a függőséggel küszködőkkel foglalkozó Actis főtitkára szerint a játékot fejlesztő Supercell részéről cinikus húzás egy ilyen példaképet berakni a játékba, mint Haaland. Ugyanis sokan nem azért fogják megvenni a karaktert, mert annyira szükségük van rá, hanem mert menő, és így nem érzik magukat kirekesztve. Welcome to vadkapitalizmus, fiatal barátaim. Ez kb. ugyanolyan jelenség, mint hogy Magyarországon június elejétől kezdve a McDonald’s (Németh Szilárd kedvéért Mekdánelc) egy különleges Szoboszlai Dominik-menüt fog árusítani a játékos kedvenc falatjaival. Hansen szerint azért is aljas húzás a Supercell részéről, hogy belerakták Haalandot a játékukba, mert így is degeszre keresik magukat a mikrotranzakciókból és a játékfejlesztők kizsákmányolásából, ezzel a lépéssel pedig még egy kis plusz pénzt kihúznak a fiatal játékosok zsebéből. Majd azt is hozzáteszi, hogy szerinte Haaland más, ennél sokkal jobb célokra is használhatná a hírnevét, és Norvégia egyes számú futballsztárjának nem igazán jó az ítélőképessége. A focisták jó része egyébként nem egy akadémiai díszdoktor, de nem is ezért szeretjük őket. A Supercell közleményében annyit reagált, hogy kimondottan úgy tervezik meg a játékaikat, hogy eltántorítsák a felhasználókat a túlzásba vitt játéktól. Állításuk szerint az aktív játékosok 80%-a sosem költ egyetlen fillért sem mikrotranzakciók keretein belül. Mari Velsand, a Norvég Médiahatóság igazgatója az NRK-nak nyilatkozva kifejtette, hogy ők a felnőtt példaképeket arra szeretnék ösztönözni, hogy segítsenek a számítógépes játékokat befogadóbbá és biztonságosabbá tenni a gyerekek és a fiatalok számára. Szerinte még fontos az is, hogy a szülők nyílt, őszinte beszélgetéseket tudjanak folytatni gyerekeikkel az ilyen játékokról és veszélyeikről. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • A norvégok aggódnak a mikroműanyag miatt

    Kép: Unsplash Egy új kutatásból kiderül, hogy a norvégok 53%-a aggódik amiatt, hogy milyen hatással van az egészségre a műanyag. A kutatást a Censuswide nevű kutatási szervezet végezte a Greenpeace megbízásából, írja a Dagsavisen. Ijesztőek az olyan hírek, amelyek arról szólnak, hogy a műanyag megjelenik különböző helyeken, például kint a természetben, a levegőben, amit belélegzünk, az ételben és még a vérünkben is – mondta Haldis Tjeldflaat Helle, a Greenpeace szaktanácsadója. A kutatásban, amelyben több, mint 19.000 ember vett részt összesen 19 országból, 82% számolt be arról, hogy támogatják a műanyagtermelés csökkentését célzó javaslatot. A kutatás hátterében az ENSZ nemzetközi műanyagtermelésről szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalása áll. A műanyagválság nemcsak a környezet szempontjából jelent hatalmas problémát, hanem a kutatók úgy vélik, hogy egészségügyi szempontból is aggodalomra adhat okot – közölte Tjeldflaat Helle. A felmérésből az is kiderül, hogy a résztvevő norvég szülők 68%-át aggasztja, hogy a műanyag milyen hatással van gyermekeik egészségére. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

  • Lazacszökés!!!

    Kép: Wix Körülbelül 14 000 lazac szökött meg a Lerøy egy lazacfarmjáról Hitrában vasárnap (május 5). A lazacok olyan 7 kilós példányok voltak. A cég vezérigazgatója, Harald Larssen szerint a helyzet kétségbeejtő, hisz a céljuk a lazacszökések lenullázása volt. A napokban több ezer méter hálót dobtak a vízbe, hogy megpróbálják összefogdosni a szökevényeket, és még ennél is többet terveznek bevetni, amennyiben megkapják hozzá a szükséges engedélyeket. A szökés egész pontosan a Fillfjordenben történt, és az ok valószínűleg az, hogy a háló megsérült valahol. Larssen állítása szerint szoros kapcsolatban vannak jelenleg a hatóságokkal az ügyben, és próbálják a helyzetet a legjobban kezelni. Az ilyen szökések azért nagyon problémásak, mert a lazacfarmokon tenyésztett lazacok nagyon életképtelenek, szaporodniuk viszont csak sikerül, így pedig teljesen tönkreteszik a már amúgy is megfogyatkozott vadlazacok génállományát. Állítólag a horgászoknak sem nyújt kifejezetten nagy élményt egy ilyen fogás, hisz ezeknek a lazacoknak annyira nincs életösztönük, hogy a szerencsés horgász gyakorlatilag csak kivontatja őket a vízből a partra, mindenféle ellenállás nélkül. Hartvig Márton Forrás: VG

  • Már csak 16-an maradtak

    Kép: Wix Kisorsolták a labdarúgó Norvég kupa nyolcaddöntőinek párosításait, miután a legjobb 32 között komoly csillaghullás zajlott, holott augusztus még eléggé messze van. Az alábbi élvonalbeli csapatok haltak hősies halált a zöld gyepen: Brann Bergen, a tavalyi döntős Bodø/Glimt, a magyar gazdaságot idéző Tromsø (értsd: válsághelyzetben vannak), a rekordbajnok Rosenborg és az Odd. Az előző körben a Brann-t kiejtő, másodosztályban vitézkedő Levangert Fortuna megint alaposan megszívatta, ugyanis a legjobb 16 között a 2019-es kupagyőztessel, a stavangeri illetőségű Vikinggel kell megküzdeniük a negyeddöntőbe jutásért. Kristoffer Løkberg, a Viking játékosa szerint egy kemény idegenbeli meccs lesz egy jól szervezett csapat ellen, ám ha nem is nyernek, Trøndelag festői szépségű tájai mindenért kárpótolni fogják a vikingeket. A párosítások (zárójelben: hányadik osztályban szerepel az adott csapat): Eidsvold Turn (3) – Sandnes Ulf (2)Stabæk (2) – Bryne (2)Strømsgodset (1) – Lillestrøm (1)Raufoss (2) – Fredrikstad (1)Vålerenga (2) – HamKam (1)Lysekloster (3) – KFUM Oslo (1)Molde (1) – Sarpsborg 08 (1)Levanger (2) – Viking (1) Ezzel biztossá vált, hogy két alacsonyabb osztályú csapat is lesz majd a negyeddöntőben. Némelyik csapatnak ez kb. annyira ismeretlen dolog, mint átlagos magyar kormánypárti politikusnak a felelősség vállalása a tetteiért és az azt követő lemondás. Kovács Ádám Forrás: VG

  • A királyné az oscarshalli kiállítás megnyitóján

    Kép: Wikipedia Életnagyságú, bronzból készült vadállatok veszik körül a Bygdøy szigeten található Oscarshall múzeumot. Pénteken a királyné is részt vett az új kiállítás megnyitóján. Az állatszobrokat egy olasz művész, Davide Rivalta készítette. A szobrok egészen nyárig megtekinthetők ingyenesen a múzeum parkjában. – Az érdeklődők a romantikus parkban megtekinthetnek kettő csimpánzt, egy sast, farkasokat és egy fehér lovat, valamint az Oscarshall főbejárata előtt áll a szimbolikus oroszlánt – írja a Királyi Ház honlapja. A kilátónál egy medve várja a látogatókat, három orrszarvú pedig egy meglepő helyen látható. A kiállítás az olasz elnök tavalyi látogatását követően jött létre, és az Olasz Nagykövetség, az Olasz Kultúrintézet és a Norvég Királyi Gyűjtemény együttműködésének eredménye. Kékedi Anna Forrás: Nettavisen

  • Folytatódik a tojáshiány

    Kép: Wix Bár az idei norvég tojástermelés azonos szinten van a tavalyival, 2024-ben megnőtt a tojásfogyasztás mind a háztartásokban, mind az iparban, így ebben az évben körülbelül 2000 tonna tojás fog hiányozni a norvég piacról a Nortura várakozásai szerint. A húsvéti krízis után úgy tűnik, hogy nem fog megoldódni egyhamar a norvég tojáshiány, ezért a Rema az import mellett döntött. Mivel tavaly óta nincs importadó, a dán tojások jelenthetik a krízis megoldását - közölte Lina Aarnes a Rema 1000 beszerzési igazgatója az Aftenpostennek. Solberg-Kajari Dia Forrás: VG

  • Film készül a sakkbotrányról

    Kép: Wix Magnus Carlsen, jelenkorunk egyik, ha nem a legismertebb sakknagymestere 2022 szeptemberében egy komolyabb botrány főszereplőjévé vált. A St. Louisban megrendezett Sinquefield Cup 3. fordulójában az amerikai Hans Niemann elleni játszmában vereséget szenvedett, majd fiatal ellenfelét csalással vádolta meg. A pletykák szerint a fiatal amerikai sakkozó rendkívül egyedi módját választotta a csalásnak, ugyanis az emésztés után visszamaradó salakanyagok ürítésére szolgáló testtája környékére szexuális örömöket okozó gyöngyöket helyezett el, ennek segítségével csalt, ám erről kiderült, hogy nem igaz. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a Hollywoodban meglehetősen komoly névnek számító Emma Stone és férje, Nathan Fielder lesznek a producerei a fentebb emlegetett, az egész sakkvilágot megrázó botrány történetét feldolgozó filmnek. A The Hollywood Reporter értesülései szerint Ben Mezrich Checkmate című könyvében felvázolt történet jogaiért az A24 nevet viselő szórakoztatóipari cég 10+ millió dollárt perkált ki. A könyv azonban nem csak a Carlsen-Niemann csörtét járja körbe, hanem olyan témákat is, mint például a tradíció és az innováció ütközését a sakkban, vagy azt, hogy ez a sport hogyan lett egy milliárd dolláros iparág. Niemann a maga részéről kategorikusan kijelentette, hogy azon a bizonyos meccsen nem csalt, mondjuk állításai hitelességére negatív hatással van az a tény, hogy 2020-al bezárólag feltehetőleg mintegy 100 partiban csalt, amiből kettőt be is vallott. A 20 éves amerikai sakkozó Piers Moron Morgan kérdésére válaszolva erőszakos szekálónak nevezte Carlsent, aki minden befolyását az ő (Niemann) lejáratására használta. Niemann eleinte jelentős összegekre perelte a norvég nagymestert, ám tavaly augusztusban kiderült, hogy a kettejük közötti pereskedés lezárult. Gyanítom, hogy ezt követően sem fognak egymásnak karácsonyi üdvözlőlapot küldeni. A film az előzetes pletykák alapján Magnus Carlsen szemszögéből fogja bemutatni az eseményeket. Kovács Ádám Forrás: Nettavisen

  • Változik a dán abortusztörvény. Követi-e Norvégia a szomszédos példát?

    Kép: Wix A dán parlament döntése értelmében június 1-től az abortusz időbeli korlátozásának határa a jelenlegi 12 hétről 18 hétre emelkedik. Ezen kívül új elemként került a szabályozásba, hogy a 15 és 17 év közöttiek számára megengedett az abortusz szülői beleegyezés nélkül. Sophie Løhde dán egészségügyi miniszter sajtóközleményében elmondta, hogy 50 év után módosul az abortusztörvény, mert úgy érezték, hogy lépést kell tartani a korral, és meg kell erősíteni a nők önrendelkezési jogát. A Dán Etikai Tanács tavaly szeptemberben javasolta az abortuszok időbeli határának emelését. Az érveik szerint a korlát emelése több időt adna a nőknek a terhességgel kapcsolatos döntésük meghozatalához. Marie Bjerre dán digitalizációs és esélyegyenlőségi miniszter szerint az ingyenes abortuszhoz való jog alapvető és kulcsfontosságú a nők élete és lehetőségei szempontjából. A norvég kormány is bejelentette szándékát az időbeli korlát emelésére (szintén 18 hétre). A Norstat által végzett felmérés szerint a válaszadók körülbelül fele pozitívan értékelné a változást. Főként a 18-39 éves korosztály támogatná a norvég kormány javaslatát. Kiegészítő információ (Wikipedia): Napjainkban az európai államokban jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Két fő típust különböztetünk meg: 1. Az indikációs korlátozások rendszerét követő országokban csak valamilyen ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani pl. a nő egészségét veszélyeztető terhesség. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország. 2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban általában 12 hétig a nő szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Ebbe a kategóriába tartozik Norvégia és Dánia is. Pál Bettina Forrás: NRK, DR

  • Sajtószabadság index 2024

    Kép: Reporters Without Borders A sajtószabadság indexét minden évben május 3-án publikálja az 1985-ben alapított Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) nevű nemzetközi non-profit szervezet. A 2024-es jelentésükben 180 országot vizsgáltak egy 100 pontos skálán. Az országokat 5 mutató (biztonság, jogrendszer, politikai-, gazdasági- és, szociokulturális kontextus) szerint rangsorolták. Az összetett listát idén is Norvégia vezeti. Norvégia mögött Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország áll, míg Irán, Észak-Korea, Afganisztán, Szíria és Eritrea a rangsor legvégére került. Magyarország a 67. helyet foglalja el az idei jelentésben. Magyarország a legkevesebbet pontszámot a politikai kategóriában érte el, ami a politikai nyomásgyakorlást és a média autonómiáját méri. A politikai kategóriában Norvégia az első, míg Magyarország a 124. Néhány érdekesség: Norvégia Az NRK közszolgálati műsorszolgáltató a piacvezető. Az országban 230 hírügynökség működik. Az elmúlt években az interneten egy radikálisabb újságírói környezet alakult ki. A norvég politikusokról elmondható, hogy nem nevezik zsigerből álhírnek azokat a tudósításokat, amik kedvezőtlenül mutatják be őket. Az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát. A médiaipar közös etikai kódex szerint működik. A társadalom és az állam ösztönzi a független újságírást és az eszmecserét. Az újságírók biztonságos környezetben dolgozhatnak, bár időnként zaklatják őket. Csak néhány esetben jelentettek erőszakos viselkedést az újságírók ellen. Magyarország A piac erősen koncentrált: a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) körülbelül 500 országos és helyi médiaszervet tömörít, amely a kormány érdekeit szolgálja. A független média erős pozíciókat tart fenn a piac más szegmenseiben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával fennáll a veszélye, hogy tovább gyengül a független újságírói hálózat. A kormány rendszeresen vádolja a kritikus médiát hamis információk terjesztésével. A magyar újságírókat szinte sosem éri testi sértés vagy indokolatlan rendőri kihallgatás. A magyar állam az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely a Pegasus szoftverrel önkényesen figyelt meg újságírókat. Pál Bettina Forrás: RSF, NRK

  • Áll a bál Dániában

    Kisebb belpolitikai botrány robbant ki Norvégia szomszédságában, miután a radikális jobboldali, populista Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) közzétett egy videót, amelyen az ország szociáldemokrata miniszterelnöke, Mette Frederiksen látható és hallható. A felvétel tanúsága szerint Frederiksen arról beszél, hogy a dánok túl lusták, túl sok a szabadnapjuk, ezért a jövőben az összeset eltörlik, és csak a muszlim Íd al-Fitr (a Ramadán végét jelentő nap) maradna az egyetlen ünnep, és az olyan hagyományos szabadnapok, mint a pünkösd, húsvét, és karácsony megszűnnének létezni. De ezzel van egy kis gond. A videó nem valódi, ugyanis mesterséges intelligencia felhasználásával készült. Morten Messerschmidt, aki 2022-ben lett a Dán Néppárt elnöke a Politikennek nyilatkozva kifejtette, hogy a videófelvétel egy szatíra, pontosabban deepfake. A deepfake olyan kép, hang vagy videó amelyet mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak, hogy úgy tűnjön, a lejáratni kívánt személy valami botrányosat mondott vagy csinált. Aki pedig elhiszi, hogy Mette Frederiksen ekkora sületlenségeket ejtett ki a száján, az pontosan akkora idióta, mint bármelyik szélsőjobbos párt egy átlagos szavazója. A Twitter népe azonban okosabbnak képzeli magát a pártelnöknél, és többen is azt fejtegették a kommentszekcióban, nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a felvétel nem valós. Morten Goodwin, az Agderi Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora szerint rendkívül aggasztó a helyzet. Szerinte most már az sem egyértelmű, hogy egy videófelvétel igazi, vagy hamisítvány, emiatt pedig a saját szemünknek sem hihetünk. Ennek ellenére Goodwin professzor azon az állásponton van, hogy a videó önmagában nem veszélyes. Emellett bevallották a készítők, hogy a felvétel elkészítéséhez felhasználták a mesterséges intelligenciát (ami mint tudjuk, nem veheti fel a versenyt a természetes ostobasággal).  A professzor szerint az igazi veszélyt az jelenti, ha rossz szándékú emberek, például terroristák használják ezt a technológiát. Nem tudom, szerintem eléggé veszélyes trend, amikor egy politikus deepfake videót tesz közzé (és nem ismeri be, hogy a felvételnek egyébként semmi köze nincs a valósághoz) politikai riválisa lejáratására. Kovács Ádám Forrás: NRK

  • Ismét emelkedett a bolti műanyag zacskók ára

    Kép: Lotte Solheim Johannessen / NRK Tavaly augusztusban emelkedett utoljára a bolti műanyag zacskók ára. A Handelens Miljøfond adatai szerint a fogyasztás ezt követően 40%-kal csökkent, de még így is elmarad a várakozásoktól A szervezet május 1-től újabb 1 koronával emelte a díjat, ami a boltotkban kb 1,25 koronás emelkedést okozott. A Handelens Miljøfond célja, hogy a norvégok 2025 végére legfeljebb 40 műanyag zacskót vásároljanak fejenként. Jelenleg ez a szám 80 zacskó/fő. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Hívatlan vendég surrant be a dán herceg szülinapi bulijára

    Kép: Dagbladet II. Margit dán királynő unokája, Keresztély herceg október 15-én lett 18 éves lett. A jeles alkalmat a koppenhágai Christiansborg palotában tartott gálavacsorán ünnepelték meg, amin Ingrid Alexandra norvég koronahercegnő szüleivel vett részt. A napokban derült ki, hogy más is jelen volt Norvégiából a születésnapi vacsorán annak ellenére, hogy katonák és biztonsági őrök is jelen voltak a helyszínen. A norvég Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST) számára nem volt ismeretlen az oslói fiatal, aki öltönyben, nyakkendőben és fehér tornacipőben készített képeket és videókat a zártkörű eseményről. Tavaly októberben a férfinak sikerült besurrannia a norvég parlament őszi ülésszakának ünnepélyes megnyitójára is. A fiatal férfit korábban súlyos csalással, pénzmosással, okirat-hamisítással, személyazonosság-lopással és testi sértéssel vádolták. A legutóbbi két alkalommal letartóztatták, vádat emeltek ellene és előzetes letartóztatásba helyezték, ahol ártatlannak vallotta magát. Fiatal kora és esetleges büntetőjogi beszámíthatatlansága miatt vagy szabadlábra helyezték, vagy megszüntették a folyamatban lévő ügyeit. Per Morten Schjetne államügyész elmondta, hogy a büntethetőség egyik alapfeltétele a büntetőjogi beszámíthatóság. Ilyen esetekben kényszergyógykezelés szabható ki, de ennek az a feltétele, hogy a vádlott mások életét, egészségét vagy szabadságát sértő bűncselekményt kövessen el. Ebben az esetben pedig ez nem állt fent, így a hatóságok tehetetlenek az ügyben. Pál Bettina Forrás: DR, Dagbladet

  • Verseny a bajnoki címért

    Kép: Wix Kiélezett, de minden bizonnyal csupán kétszereplős versenyfutás várható az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában, miután a Liverpool egy lendületes mozdulattal, nekifutásból tökön rúgta önmagát, és kiszállt a versenyből. Az előző szezonhoz hasonlóan idén is a Martin Ødegaardot soraiban tudó Arsenal vagy az Erling Haaland és Oscar Bobb által is erősített Manchester City lehet Anglia bajnoka. Pillanatnyilag az Arsenal 80 ponton áll, a City pedig 79-en, de eggyel kevesebb meccset játszottak londoni riválisuknál. Haaland még április 28-án vasárnap a Nottingham Forest ellen játszotta el, hogy ő egy jedi, és visszatért (mondjuk csak izomsérüléssel bajlódott, nem pedig a fél kezét vágták le). Ezt a jeles alkalmat egy góllal ünnepelte, ami idei 21. bajnoki találata volt, ezzel vezeti a Premier League góllövőlistáját, megelőzve a 20 gólos Cole Palmert, őket Ollie Watkins és Alexander Isak követi 19-19 találattal, majd jön a 18 gólos Dominic Solanke és a 17 gólt jegyző Mohamed Salah. Haaland a bajnoki versengésről azt mondta, hogy szinte pontosan ugyanolyan, mint tavaly, de akkor a célegyenesben az Arsenal motorja füstölt el, és a City végül összességében simán bajnok lett. A norvég csatárklasszis szerint az a legjobb érzés, amikor minden meccs előtt kicsit izgul az ember, számára ez teszi annyira szerethetővé a focit. Mindkét csapat május 4-én száll ringbe, a Manchester City hazai pályán a Wolverhampton gárdáját fogadja, akik az elmúlt években nem egyszer borsot törtek a City orra alá, az Arsenal szintén hazai meccset játszik, ők a Bournemouth együttesével mérkőznek meg. Meglátásom szerint a Wolves pontszerzése kb. annyira lenne meglepő, mintha Orbán Viktor nekiállna edzőterembe járni és fogyókúrázni. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Elaltatták a híressé vált foltos jávorszarvast

    Kép: Thomas Mørch A hallingdali jávorszarvas, “Flekkulf”, tavaly decemberben vált az Internet sztárjává különleges foltjainak köszönhetően. A foltos megjelenését a vitiligo bőrbetegség okozta, ami a bőr pigmentációjának elvesztéséhez vezet. A másfél éves jávorszarvas nőstényre április 27-én talált rá néhány túrázó csontig lesoványodva, akik értesítették a helyi hatóságokat. A szakemberek úgy döntöttek, hogy el kell altatni az állatot, mert szerintük 24 órán belül amúgy is elpusztult volna. 2022-2023-ban 3678 elhullott jávorszarvast regisztráltak Norvégiában, akik általában az élelem hiánya miatt nem élik túl a hosszú és kemény teleket. Pál Bettina Forrás: NRK

  • Norvégia támogatása Fehéroroszországnak

    Kép: Unsplash Norvégia 10 millió koronával támogatja azt a fehéroroszországi alapot, amely a politikai foglyok és családjaik támogatását tűzte ki célul. Az alapot a fehérorosz demokratikus mozgalom vezetője, Sviatlana Tsikhanouskaya hozta létre. Espen Barth Eide norvég külügyminiszter elmondta, hogy a fehérorosz politikai foglyok helyzete borzasztó, ezért fontos, hogy segítséget kapjanak a rehabilitációhoz. Tsikhanouskaya május elején Oslóba látogatott, ahol többek között Jonas Gahr Støre miniszterelnökkel, Espen Barth Eide külügyminiszterrel és parlamenti képviselőkkel is találkozott. A norvégiai látogatásának fő célja a Words Matter! elnevezésű konferencián való részvétel volt. Pál Bettina Forrás: Regjeringen

  • Kjerkol visszavág! Vagy hát megpróbál…

    Kép: Gisle Oddstad / VG Ingvild Kjerkol, a nemrégiben lemondatott egészségügyi miniszter megtámadja a Nord Universitet bizottságának ítéletét a szakdolgozatával kapcsolatban. Az említett szakdolgozatról kiderült, hogy olyan 125 szövegegyezést tartalmaz más írásokkal, amiért Kjerkol diplomáját visszavonták, majd Støre le is mondatta. Kjerkol szerint a 2021-es elbírálása a diplomamunkájának helyes volt, ezt pedig az ügyvédjétől  Marianne Klaussentől tudta meg a VG. Klaussen egyébként azt nehezményezte nagyon, hogy a titoktartást nem vette a Nord Universitet valami komolyan Kjerkol ügyében, és így olyan részletek láthattak napvilágot, amiknek szerinte nem szabadott volna. Ez vezethetett ahhoz, hogy az ügyet a média nem tárgyalta elég árnyaltan. Eilif Nordahl, a bizottság vezetője csak értetlenkedik a kiszivárgott információk kapcsán. Egyrészről nem is érti kinek, és miért állna ez érdekében, másrészről beszéltek az informatikai osztállyal, és ők nem észleltek semmi szivárgást. Klaussen úgy indokolja a diplomamunka validitását, hogy 2021-ben megalapozott munkával fogadták azt el, az újraértékelés kapcsán pedig a 2021-eshez képest nem változott semmi a tényeket illetően. Kjerkol pályafutásával kapcsolatban azonban ne aggódjon senki. Ugyan lemondatták egészségügyi miniszteri pozíciójáról, de kapott helyette egy vezetői beosztást a parlament Energia- és Környezetügyi Bizottságában, szóval még távolról sem asztalos. Hartvig Márton Forrás: VG

  • Norvégok, meccsek és elvárások az olimpián

    Kép: Bjørn S. Delebekk / VG Most egy nagy ugrással következzék egy másik sportág és egy másik esemény, amire a világ (és én is) napi szinten oda fog figyelni. Ez pedig nem más, mint a nyári olimpia, cikkünk témája pedig a két kijutott norvég kézilabda-válogatott, a férfi és a női. Először lássuk a nőket, mert ugye hölgyeké az elsőbbség (és ezt nem gúnyolódásból írom, hanem komolyan gondolom). A norvég női válogatottnál szinte biztosan ez lesz Stine Bredal Oftedal és Nora Mørk utolsó olimpiai megmérettetése, és szeretnének egy szép sikerrel, vagyis aranyéremmel búcsúzni. Az előző két alkalommal ez nem jött össze, mivel 2016-ban Rióban és 2021-ben Tokióban is csak bronzérmet nyertek. Párizsba szokás szerint az egyik legfőbb esélyesként érkeznek, és az első megmérettetésre már július 25-én sor kerül, ekkor a kedves szomszéd Svédország lesz a norvég női csapat ellenfele. A további program: július 28: Dánia-Norvégia, július 30: Norvégia-Dél-Korea, augusztus 1: Szlovénia-Norvégia, augusztus 3: Norvégia-Németország Ami pedig az elvárásokat illeti, a norvég női kézilabda-válogatott minden tornára kiemelt esélyesként érkezik, ez most sincs máshogy. A házigazda, és egyébként rendkívül komoly tűzerőt képviselő, a harcot soha fel nem adó Franciaország mellett ők a legfőbb esélyesek az aranyéremre. 2021-ben egy második félidei feltámadással a VB-döntőben lecsapták kecsapnak a franciákat, majd 2022-ben az EB-döntőn Dánia sem tudott Norvégia útjába állni. Viszont a 2023-as VB-döntőben Franciaország revansot vett, és legyőzte Norvégia legjobbjait. Az 1990-91 között született, úgynevezett Nora Mørk-generáció egyik játékosa sem nyert még olimpiát, a várhatóan utazó keretből mindösszesen két játékosnak jött össze a végső siker: Camilla Herremnek 2012-ben, Katrine Lundének pedig 2008-ban és 2012-ben, ami azért nem semmi. Most pedig eljött az urak ideje. A norvég férfi kézilabda-válogatott 2021-ben tért vissza az olimpiára 49 év kihagyás után (azt megelőzően utoljára 1972-ben voltak ott ezen a világversenyen), és egyből egy 7. hellyel nyitottak, ami visszatérőkhöz képest nem jó, de nem is tragikus. A fiúk július 27-én játsszák nyitómeccsüket, ekkor Argentínával meccselnek majd egy jóízűt. A továbbiakban: július 29: Franciaország-Norvégia (érdekes lett volna, ha ezen a meccsen nem a házigazda a pályaválasztó, mondjuk sok jelentősége nincs), július 31: Norvégia-Magyarország (aki kitalálja, hogy kinek fogok szurkolni, annak adok egy tábla virtuális csokit, vagyis kap egy képet egy tábla Freia-csokiról), augusztus 2: Norvégia-Egyiptom, augusztus 4: Dánia-Norvégia A norvég férfi kézilabda-válogatott meglepő módon kerek nulla éremmel érkezik az olimpiára, és a nálam okosabbak és tárgyilagosabbak szerint meglepő lenne, ha ez a szám növekedne. 2020-ban EB-bronzérmet nyertek a fiúk, azóta az alábbi eredmények jöttek össze: 2021, VB: 6. hely, 2021, olimpia: 7. hely, 2022, EB: 5. hely, 2023, VB: 6. hely, 2024, EB: 9. hely. A 2024. márciusi olimpiai selejtezőt összességében jó játékkal, pontvesztés nélkül zárta Norvégia, ám mivel Dánia és Franciaország is vár rájuk a csoportkörben, így nagy valószínűséggel csak a csoport 3. helyén fognak végezni, vagy a 4. helyen, ha a magyarok meglepnek mindenkit. Ez pedig azt jelenti, hogy a negyeddöntőben eléggé kemény ellenfél várhat a norvég fiúkra. Ám ahogy a vak ember is mondta, majd meglátjuk. Mindenesetre rendkívül érdekes olimpiának nézünk elébe, amit norvég részről Asbjørn Myhre fog kommentálni Ole Gustav Gjekstad szakértése mellett. Kovács Ádám Forrás: VG

  • Visszaváltható borospalackok

    Kép: Wix Egyre nő a visszaváltható borospalackok száma. 2023-ban a Vinmonopolet rekordmennyiségű, 8,4 millió palack betétdíjas bort adott el (ez 10%-os növekedés az előző évhez képest), azonban ezek 35%-át nem váltják vissza, mert sokan nem tudnak erről a lehetőségről. Egyébként a norvégok nagyon tudatosan és sűrűn használják a visszaváltó automatákat, 2022-ben több, mint 1,5 milliárd italos dobozt és műanyag palackot dobáltak beléjük.  A Vinmonopolet is igyekszik hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő 40%-os csökkentéséhez, ezért árulnak betétdíjas műanyag palackos borokat. Az borosüvegek betétdíjas műanyag palackokra történő cseréje 86-99 %-kal is csökkentheti a csomagolással kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátását, attól függően, hogy a palack mennyi újrahasznosított műanyagot tartalmaz. Elsősorban az asztali borok kerülnek műanyag palackba, mivel az nem alkalmas a bor hosszú távú tárolására. A tárolható borok esetében a Vinmonopolet a könnyebb üvegpalackokat használja. Annak érdekében, hogy a Vinmonopolet működése még inkább környezetbarát legyen, minden új, 150 NOK alatti borosüvegnek könnyű csomagolásban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a palacknak műanyagból vagy olyan üvegből kell készülnie, aminek a súlya nem haladja meg a 420 grammot. A betétdíj 0,75 literes palackok esetében 3 NOK, 0,5 literes palackok esetében pedig 2 NOK. Boros Judit Forrás: Infinitum

  • Palesztin-párti sátrazás az egyetemen

    Kép: Christian Breidlid / NRK Az Oslói Egyetem előtti területen 16 sátrat állítottak fel az egyetem diákjai, hogy Izrael akadémiai bojkottjára ösztönözzék az egyetemet. “Igazságtalannak érezzük, hogy míg mi itt ülünk és tanulunk, addig gázai diáktársaink iskoláit egyesével felrobbantják” nyilatkozta Jihad Al-Mahdi, a Diákok Palesztináért egyesület egyik tagja. A békés sátras tüntetés még távolról sem fest úgy, mint az amerikai verzióik, ahol százával viszik el a rendőrök a hasonló célokat megfogalmazó diákokat. Egész konkrétan Columbia és a City College-ről már körülbelül 300 embert tartóztattak le. Svein Stølen, az egyetem rektora nem tart attól, hogy hasonló brutalitás történne az Oslói Egyetemen, mert az itteni diákok szerinte nagyon együttműködőek, és nagyon meg van elégedve a tüntetés békés természetével. A terv az, hogy két hétig sátraznak a diákok, de azt is kijelentették, hogy addig nem mennek el, míg követeléseiknek eleget nem tesznek. Logisztikailag szerencsére nem sok akadályba ütközik az ügy, mert a tüntetők elég közel laknak az egyetemhez, ezért könnyedén haza tudnak ugrani egy-egy zuhanyra és hasonlókra. A cikk publikálásának napján ez olyan 30 diákot érintett, de arra számítanak, hogy nőni fog a tábor. Hartvig Márton Forrás: NRK

A honlapon található információk tájékoztató jellegűek.

SZERETNÉL ELSŐKÉNT ÉRTESÜLNI ÚJDONSÁGAINKRÓL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Köszönjük, hogy feliratkoztál!

A honlap eddigi látogatóinak a száma:

  • Magyar-Norvég Fórum
  • Magyar-Norvég Galéria

© 2022 Magyar-Norvég Fórum

bottom of page