21. oktober 2026
2026. 42. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina. Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Vida Réka
Sziasztok, megint itt vagyunk mindenféle érdekes, hasznos és/vagy izgalmas írással. Olvassatok, kommenteljetek (de csak udvariasan, ha kérhetem :) ).
Néhány (tényleg csak néhány, mert a magazinunk ennél jóval hosszabb) ajánlat a hétről:
Réka gazdagította a híreket egy frissen előkerült Munch-alkotással.
Reni a Norgespris várható alakulásáról írt.
Bettitől megtudhatjuk, miért gazdagodik tovább az ország.
Ádám a karácsonyi árháború frontvonalából tudósít mézeskalácsügyben.
Ezek mellett természetesen számos más érdekes hírt is olvashattok.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat és látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria).
Jó olvasást kívánunk!
Véget ért a közel egy hónapja tartó norvég vasutassztrájk – szombat délutántól helyreállhat a vonatközlekedés
Közel egy hónap után véget ért a mozdonyvezetők sztrájkja Norvégiában. A Norvég Mozdonyvezetők Szakszervezete (Norsk Lokomotivførerforbund) és a munkáltatókat képviselő Spekter pénteken kezdett egyeztetéseket az állami közvetítőnél, majd szombat hajnalban sikerült megállapodásra jutniuk.
A megállapodásnak köszönhetően a vonatközlekedés fokozatosan visszaáll a megszokott menetrendre. A legtöbb járat várhatóan már október 17-én, szombat délutántól menetrend szerint közlekedik, bár a teljes helyreállás még időt vehet igénybe.
Miben sikerült megállapodni?
A sztrájk középpontjában a mozdonyvezetők munkabeosztása és bérezése állt.
Rolf Ringdal, a mozdonyvezetők szakszervezetének vezetője szerint a munkabeszüntetés szükséges volt ahhoz, hogy megvédjék a dolgozók jogait.
A megállapodással sikerült biztosítani a munkabeosztások feletti ellenőrzést, valamint előrelépést elérni az azonos munkáért járó azonos alapbérezés terén.
Ez különösen fontos a Vy és a Flytoget 2027 decemberére tervezett összevonása miatt. A két társaság mozdonyvezetőinek alapbéreit ugyanis összehangolják.
A munkáltatók is elégedettek
A Spekter szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy a Vy hatékonyabbá tegye a munkaidő és a feladatok szervezését. Emellett több bérpótlék módosításáról is döntöttek.
A szakszervezet vezetése támogatja a megállapodást, és azt javasolja tagjainak, hogy szavazzák meg.
Mit jelent ez az utasoknak?
A mozdonyvezetők a lehető leghamarabb visszatérnek dolgozni, a vasúttársaság pedig fokozatosan helyreállítja a közlekedést.
Az utasoknak ugyanakkor szombaton még érdemes ellenőrizniük az indulásokat, mivel a járatok teljes normalizálódása időbe telhet.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: VG
A király is gyűjtötte az adományokat a köztévé éves akciójában
VIII. Haakon király, aki egyben a kampány legfőbb védnöke is, egyik első hivatalos feladatai között az október 18-i vasárnapon házról házra járva gyűjtötte az adományokat. Idén a Norvég Menekültügyi Tanács kapja majd az összeget, hogy több mint 400 ezer háborús vagy más konfliktuszónából menekülő embernek nyújtsanak biztonságos lakhatást.
A királyi család több mint 50 éve támogatja a köztévé kampányait, ezzel ösztönözve az egész országot, hogy évente felsorakozzon egy humanitárius cél mellett. A norvégok szerint ez a világ legnagyobb önkéntes adománygyűjtő akciója.
Nina E. Larsen, a kampány vezetője megtiszteltetésnek érzi a király részvételét az idei 90 ezer önkéntes közt. Egy ember átlagosan 2300 norvég koronát gyűjt össze, tavaly az önkéntesek összesen 64 millió koronát gyűjtöttek a teljes 272 milliós összegből. Az akció keretében adakozók fele a házaló önkéntesek révén juttatja el adományát a köztévéhez.
Larsen szerint mégis további 58 ezer adománygyűjtő hiányzik, és reméli, hogy a király példáján felbuzdulva még többen jelentkeznek.
Vida Réka
Forrás: NRK
Norvégia a legnehezebben megszokható ország a külföldiek szerint
Norvégia az utolsó helyen végzett egy nemzetközi felmérésben, amely azt vizsgálta, mennyire elégedettek az emberek az élettel abban az országban, ahová külföldről költöztek. A 31 országot vizsgáló Expat Insider felmérés szerint Norvégiában különösen nehéz barátságokat kialakítani és beilleszkedni a helyi közösségekbe.
A norvégok kedvesek, de nehéz közel kerülni hozzájuk
Az InterNations évente készülő felmérésében a Norvégiában élő külföldiek mindössze 46 százaléka elégedett az életével.
A válaszadók 72 százaléka szerint nehéz helyi barátokat szerezni, és csupán 25 százalékuk elégedett a társasági életével.
Korábbi kutatások is hasonló tapasztalatokról számoltak be. A megkérdezettek szerint a norvégok általában kedvesek és udvariasak, ugyanakkor visszafogottak, és még a szabadidős tevékenységeken keresztül sem könnyű baráti kapcsolatokat kialakítani.
Az InterNations a felmérés eredményei alapján Norvégiát a világ legmagányosabb helyének nevezte.
A magas megélhetési költségek is nehezítik az életet
A társas kapcsolatok mellett az anyagi helyzet is hozzájárul az elégedetlenséghez.
A felmérés szerint Norvégiában a legmagasabbak a megélhetési költségek, és a válaszadóknak mindössze 39 százaléka elégedett a pénzügyi helyzetével.
Összehasonlításképpen a felmérésben legjobban szereplő Panamában a megkérdezettek 72 százaléka elégedett a társasági életével.
Van, amiben Norvégia kiemelkedően teljesít
A kedvezőtlen eredmények ellenére Norvégiának vannak olyan adottságai, amelyeket a külföldiek különösen nagyra értékelnek.
A válaszadók 96 százaléka elégedett a norvég természettel, az ország pedig a levegőminőség tekintetében az ötödik helyen végzett.
A felmérés tehát azt mutatja, hogy bár Norvégia természeti környezete sokak számára vonzó, a társas kapcsolatok kialakítása és a magas megélhetési költségek komoly kihívást jelenthetnek az ideköltözőknek.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: KlarTale
Túlóradíj Norvégiában: fontos döntést hozott a Legfelsőbb Bíróság
Egy norvég projektvezető több mint 1000 óra ki nem fizetett túlóra miatt fordult bírósághoz. Bár az első két eljárásban veszített, a norvég Legfelsőbb Bíróság (Høyesterett) végül neki adott igazat abban, hogy munkaköre nem minősült különösen önálló beosztásnak.
A döntés sok norvégiai munkavállaló számára fontos lehet, különösen azoknak, akik nagy felelősséggel járó munkakörben dolgoznak.
Több mint 1000 túlóra, 460 000 koronás követelés
Dag Werner Blaich 2020-ban kezdett projektvezetőként dolgozni egy építőipari vállalatnál, évi körülbelül 700 000 koronás fizetésért.
Munkaszerződése szerint a túlóra már benne volt a fizetésében, ezért külön túlóradíj nem járt neki. Ugyanakkor a szerződés heti 40 órás munkaidőt is meghatározott.
A férfi egy időben öt építkezést irányított, és előfordult, hogy heti 60 órát dolgozott. Több mint 1000 túlórájáért 460 000 koronát követelt korábbi munkáltatójától.
Mikor nem jár túlóradíj?
A norvég munkajog bizonyos munkaköröket mentesít az általános munkaidő- és túlóraszabályok alól. Ilyen a særlig uavhengig stilling, vagyis a különösen önálló munkakör.
A Legfelsőbb Bíróság azonban kimondta, hogy a rugalmas munkaidő önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy munkakört ebbe a kategóriába soroljanak.
Blaich ugyan önállóan szervezhette a projektjeit, de nem dönthetett szabadon sem a munkamennyiségéről, sem arról, mikor végezze el a feladatait.
Mit jelent a döntés?
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, ezért az ügyet újra kell tárgyalni.
A bíróságnak azonban már abból kell kiindulnia, hogy a projektvezető munkaköre nem volt különösen önálló.
A 460 000 koronás követelés kifizetéséről tehát még nem született végleges döntés.
A NITO szakmai szervezet szerint az ítélet más munkavállalók számára is jelentős lehet.
Mit érdemes tudni munkavállalóként?
A magas fizetés, a vezetői felelősség vagy a rugalmas munkaidő önmagában nem jelenti azt, hogy valaki nem jogosult túlóradíjra.
Nemcsak a munkaszerződés megfogalmazása számít, hanem az is, hogy a munkavállaló a gyakorlatban mennyire rendelkezhet szabadon a munkaidejével és a munkamennyiségével.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Fri Fagbevegelse
Drágulhat a Norgespris: ezt tervezi a norvég kormány 2027-re
A norvég kormány jelentősen csökkentené a Posten állami támogatását, és azt javasolja, hogy 2027. július 1-jétől már csak hetente egy napon kézbesítsék a postai küldeményeket. Jelenleg minden második napon történik kézbesítés.
A kormány 24 százalékkal csökkentené a Posten támogatását. A vállalat így 1,52 milliárd koronát kapna 2027-ben, ami a számítások szerint 491,3 millió koronás megtakarítást jelentene.
Kamzy Gunaratnam közlekedési miniszter azzal indokolja a változtatást, hogy egyre kevesebb levelet küldenek az emberek, és hamarosan átlagosan már csak heti egy levél érkezik majd.
A szakszervezet 2000 munkahelyet félt
A Fagforbundet szerint a változás rendkívül súlyosan érintheti a Posten dolgozóit. A szakszervezet vezetője, Helene Harsvik Skeibrok úgy véli, hogy a jelenlegi 3000 postásból akár 2000 is elveszítheti az állását.
A szakszervezet szerint az is komoly probléma, hogy a tervezett 2027. július 1-jei bevezetés mindössze körülbelül fél évet hagyna az átszervezésre. Szerintük ehhez 18 hónapra lenne szükség.
Korábban már elvetettek egy hasonló tervet
A kormány 2025 őszén már társadalmi egyeztetésre bocsátott egy új postatörvény-tervezetet, amely szintén heti egyszeri kézbesítést irányzott elő.
Ezt 2026 márciusában több mint 200 vélemény beérkezése után elvetették, mivel sokan attól tartottak, hogy romlana a postai szolgáltatás.
Most azonban a kormány ismét azt javasolja, hogy 2027-től heti egy napra csökkenjen a postai kézbesítés.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Regjeringen
Lakásvásárlás és lakhatási támogatások Norvégiában: ezt tervezi a kormány 2027-re
A norvég kormány a 2027-es költségvetési javaslatában összesen 42,3 milliárd koronát biztosítana a Husbanken lakáshiteleire, lakhatási támogatásaira és egyéb támogatási programjaira.
A tervek között szerepel az első lakásukat vásárlók segítése, a lakhatási támogatás fenntartása, valamint több, diákok és idősek számára kialakított lakás finanszírozása.
Lakásvásárlás: 19 milliárd korona Startlånra
A Husbanken 2027-ben összesen 34 milliárd koronás hitelkerettel rendelkezne, ami kétmilliárddal kevesebb a 2026-os módosított keretnél.
Ebből legfeljebb 19 milliárd koronát Startlånra különítenének el.
A Startlån olyan lakáshitel, amelynek célja, hogy a hagyományos banki finanszírozáshoz nehezebben hozzájutó háztartások is megfelelő lakhatáshoz juthassanak.
A keretből legfeljebb kétmilliárd koronát az első lakásukat vásárlókat segítő kísérleti programra fordítanának.
Lakhatási támogatás (bostøtte)
A kormány 4,2 milliárd koronát tervez lakhatási támogatásra 2027-ben.
A becslések szerint:
Havonta átlagosan 92 900 háztartás részesülne támogatásban.
Az éves támogatás átlagos összege háztartásonként körülbelül 43 600 korona lenne.
Ez nem minden háztartásnak járó fix összeg, hanem a költségvetésben szereplő átlagos becslés.
Támogatás idősek lakásának átalakítására
A kormány folytatná azt a programot is, amely segíti az idősebbek számára megfelelőbbé tenni a meglévő otthonokat.
A támogatás a felújítási vagy átalakítási költségek legfeljebb 25 százalékát, maximum 75 000 koronát fedezhet háztartásonként.
Erre 2027-ben 90,6 millió koronát különítenének el.
Több diákotthon és idősgondozási férőhely
A költségvetési javaslat további lakhatási fejlesztéseket is tartalmaz:
3050 diáklakás támogatása, szemben a 2026-os 2000-rel.
Körülbelül 1750 új, éjjel-nappali ellátást biztosító gondozási férőhely finanszírozása, 250-nel több, mint 2026-ban.
Legfeljebb 2,1 milliárd korona diáklakás-projektek hitelezésére.
Egyes támogatások megszűnhetnek
A kormány két támogatási program megszüntetését is javasolja: a vidéki településeken történő lakhatási célú letelepedés és lakásátalakítás támogatását, valamint a városi lakhatási és területfejlesztési támogatást.
A cél, hogy a felszabaduló forrásokat más lakáspolitikai intézkedésekre fordítsák.
Fontos: A felsorolt összegek és változtatások a 2027-es költségvetési javaslat részét képezik, ezért még nem tekinthetők végleges döntésnek. Az egyes támogatások igénybevételére külön jogosultsági feltételek vonatkoznak.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: NTB
Folytatódik a pozitív trend a külkereskedelmi egyenlegben
Folytatódik a pozitív trend a külkereskedelmi egyenlegben
Jelentősen javult Norvégia külkereskedelmi egyenlege szeptemberben: az ország 102,7 milliárd koronás importtal szemben 207,7 milliárd korona értékben exportált, így a külkereskedelmi többlet elérte a 105 milliárd koronát.
A szeptemberi adat egyben a negyedik egymást követő hónap, amikor tovább nőtt a külkereskedelmi többlet. Ez az eredmény különösen látványos a tavalyi évhez képest, ugyanis a többlet csaknem háromszorosára nőtt a tavalyi év szeptember hónapjához képest.
A rendkívüli eredményben ismét meghatározó szerepet játszott a földgázexport. Norvégia szeptemberben 79,4 milliárd korona bevételt ért el gázexportból, ami több mint kétszerese a tavaly szeptemberi értéknek.
Az SSB adataiból jól látszik a külkereskedelmi többlet növekedése elsősorban a nemzetközi gázárak emelkedésével magyarázható. Ez azt is jelenti, az ország exportteljesítménye erősen függ az energiahordozók világpiaci árától.
Pál Bettina
Forrás: E24
Orosz repülőgépeket azonosítottak a Barents-tenger felett Haakon király finnmarki látogatása alatt
Október 14-én Haakon király Finnmarkba látogatott, ahol a norvég hadsereg újonnan létrehozott egységeinek vezetőivel és katonáival találkozott. A király látogatásával egy időben két norvég F-35-ös vadászgép szállt fel az Evenes légibázisról, hogy a Barents-tenger felett azonosítsa az orosz repülőgépeket.
A norvég légierő szerint a feladat rutinjellegű volt. A vadászgépek többek között az ismeretlen légijárművek azonosítását, valamint a repülési minták és a légtérben zajló aktivitás nyomon követését végzik Norvégia és a NATO számára.
Pál Bettina
Forrás: ABC Nyheter
Influenzaszezon Norvégiában: kiknek ajánlott az oltás, és mi változik 2027-től?
Norvégiában megkezdődött a felkészülés a 2026/2027-es influenzaszezonra. Az idei oltóanyagok három influenzavírus-törzs ellen nyújtanak védelmet. Egyes vakcinák kiszállítása azonban a szállítási késedelmek miatt a tervezettnél később kezdődik.
Kiknek ajánlott az influenza elleni védőoltás?
A norvég közegészségügyi hatóság (FHI) elsősorban az alábbi csoportoknak ajánlja az oltást:
65 év felettieknek, valamint idősotthonok és gondozóotthonok lakóinak.
Várandós nőknek a terhesség 12. hete után, illetve az első trimeszterben is, ha további kockázati tényező áll fenn.
Koraszülött gyermekeknek, különösen a 32. hét előtt születetteknek, 6 hónapos kortól 5 éves korig.
Krónikus betegségben szenvedő gyermekeknek és felnőtteknek, akiknél az influenza súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet.
Az oltást emellett ajánlják a betegekkel közvetlen kapcsolatban dolgozó egészségügyi alkalmazottaknak, a sertéstartóknak, a baromfiállományban kitört madárinfluenza felszámolásában részt vevőknek, valamint a legyengült immunrendszerű személyekkel egy háztartásban élőknek.
Milyen oltások lesznek elérhetők?
Norvégiában többféle influenza elleni vakcina áll rendelkezésre.
A Vaxigrip, Fluarix és Influvac már 6 hónapos kortól alkalmazható, míg a Fluenz orrspray formájában 2–17 éves gyermekeknek és fiataloknak adható.
A Fluad 50 éves kortól, az Efluelda pedig 60 éves kortól alkalmazható.
Az állami oltási programban a Fluad meghatározott gondozási szükségletű személyek számára van fenntartva, az Efluelda pedig nem része a programnak.
Mi változik 2027. január 1-jétől?
2027. január 1-jétől az állami vakcinaellátás feladata az FHI-től a Helsedirektoratethez kerül át.
A jövőben az állami ellátás a nemzeti oltási programok vakcináira és bizonyos járványügyi készenléti oltóanyagokra összpontosít.
Ez elsősorban az egészségügyi szolgáltatók beszerzési rendszerét érinti. Egyes, az állami ellátásból kikerülő vakcinákat – például bizonyos utazási oltásokat, kullancsencephalitis (TBE), meningococcus, övsömör és bárányhimlő elleni vakcinákat – később gyógyszertárakon vagy gyógyszer-nagykereskedőkön keresztül kell megrendelni.
Az új beszerzési rendszerről az egészségügyi szolgáltatók a változások életbelépése előtt további tájékoztatást kapnak.
Fontos: A változás nem jelenti azt, hogy megszűnik az állami influenzaoltási program. Az oltások elérhetőségéről és az ajánlott célcsoportokról az FHI honlapján található naprakész tájékoztatás.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: NHI
Ritka Munch fametszetet találtak Angliában
Az 1902-es keltezésű, Melankólia III. című fametszet egy magángyűjteményből bukkant elő. A művet 1969-ben Norvégiában vásárolta meg egy művészeti és régiségboltból 42 ezer norvég koronáért egy Kentben élő norvég. Most újra eladásra kerül, és a Catherine Southon Auctioneers aukciósház 630 ezer és 1 millió korona közötti vételárra számít. A nyomat szürkéskék színnel krémszínű papíron készült, és ceruzával van aláírva. A Munch Múzeum szerint 53 nyomat készült az eredeti fametszet alapján, amely a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.
Vida Réka
Forrás: NRK
Jelentősen csökkent az iskolai hiányzások száma Norvégiában – ezek az új szabályok
Norvégiában jelentősen csökkent a középiskolai hiányzások száma, miután a kormány 2025 augusztusában módosította a hiányzásokra vonatkozó szabályokat. Az Oktatási Igazgatóság (Udir) adatai szerint a világjárvány óta először tapasztalható ilyen javulás.
Kevesebb hiányzás az iskolákban
A legutóbbi tanévben egy átlagos tanuló három teljes napot hiányzott, míg az előző tanévben ötöt.
Az öt napnál kevesebbet hiányzó diákok aránya 47-ről 65 százalékra emelkedett.
A húsz napnál többet hiányzók aránya 11-ről 6 százalékra csökkent.
Milyen szabályok érvényesek most?
A 2025 augusztusában bevezetett változtatások egyik legfontosabb eleme, hogy a középiskolások betegség esetén saját igazolást (egenmelding) használhatnak, vagyis nem kell minden alkalommal orvoshoz fordulniuk.
A 10 százalékos hiányzási határ azonban továbbra is érvényes minden tantárgyban külön-külön.
Amíg a tanuló el nem éri ezt a határt, a betegség miatti hiányzás is beleszámít. A határ elérése után a további betegséggel kapcsolatos hiányzást már egészségügyi szakember igazolásával kell dokumentálni.
Aki megfelelő igazolás nélkül túllépi a megengedett hiányzást, azt kockáztatja, hogy az adott tantárgyból nem kap osztályzatot.
Kevesebb hiányzó nap, de több hiányzó óra
Bár a teljes napos hiányzások száma csökkent, az órákban mért hiányzás valamelyest emelkedett.
Egy átlagos diák az előző tanévben 22 tanórát hiányzott, ami két órával több, mint egy évvel korábban.
Kari Nessa Nordtun oktatási miniszter örül a kedvező változásnak, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hiányzások mögött sokféle ok állhat. Szerinte az iskolák és a családok közötti együttműködés továbbra is kulcsfontosságú.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Klar Tale
Számos norvég jelölt a 2027-es ALMA-díjra
https://www.nrk.no/nyheter/nordmenn-nominerte-til-alma-prisen-1.18054988
Idén nyolc norvég írót és illusztrátort is jelöltek a rangos Astrid Lindgren-emlékdíjra, röviden ALMA-díjra. A világ egyik legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi elismerését Astrid Lindgren svéd írónő halála után, 2002-ben alapította a svéd kormány. A díj nemcsak szakmai elismerést jelent: a nyertes 5 millió svéd koronás pénzjutalomban is részesül.
A norvég jelöltek között Ánte Mihkkal Gaup, Bjørn Ingvaldsen, Gro Dahle, Maria Parr, Mary Ailonieida Sombán Mari, Simon Stranger, Sissel Horndal és Svein Nyhus szerepel.
A hivatalosan közzétett nemzetközi jelöltlistán Magyarországot Rofusz Kinga illusztrátor képviseli. A művész 2010-ben elnyerte az Év Illusztrátora díjat Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjének illusztrációiért.
A Svéd Művészeti Tanács által koordinált díjra idén 80 országból összesen 277 jelöltet neveztek meg. Hogy ki veheti át 2027-ben a rangos elismerést, az majd csak április 6-án derül ki.
Pál Bettina
Forrás: NRK
Kitört a karácsonyi árháború a norvég boltokban
Még majdnem 2,5 hónap van karácsonyig, de a norvég áruházláncok máris háborúba indulnak. Igaz ezt nem rakétákkal, drónokkal és gépfegyverekkel vívják, hanem kedvezményekkel (tényleg, milyen lenne már, ha a Meny dróncsapást mérne az oslói Rema 1000 boltokra). Tavaly az Extra 5 koronára csökkentette a mézeskalács árát (ez átszámolva kb. 160 forint, amiért Magyarországon még egy szelet csokit sem kapsz). Idén pedig még lejjebb ástak, olyannyira, hogy találtak egy kósza Balrogot (a probléma elhárításán már dolgoznak a Móriából, törp-rajongók kedvéért Khazad-dûmból importált törpök). Emellett idén 4,90 koronáért dobják a boltjaikba betévedő kedves vevők után a karácsonyi édességet. Viszont 3 dobozban maximalizták az egyszerre megvehető mennyiséget, nehogy az történjen, hogy valaki odaállít egy kamionnal, és bepakol 6-7 raklap mézeskalácsot.
Håvard Jensen, az áruházlánc igazgatója azt mondta, hogy a napokban leesett hóból, amiből Norvégia nagy részének jutott, ugyanazt a feltételezést vonta le, mint Eddard Stark. Vagyis, hogy közeleg a tél. És Norvégia készen áll a karácsonyi hangulat fokozására (nem tudom, én október közepén még erősen halloweeni hangulatban vagyok). Emellett a főnök úr belengette azt is, hogy tartósan alacsonyan fogják tartani a norvég répa, alma és szőlő árát is. Továbbá azzal számol, hogy a vadkapitalizmus engedelmes kiszolgálói, a fölösleges dolgokat felhalmozó vevők egymillió doboz mézeskalácsot fognak elkapkodni a Szeretet Ünnepéig.
Ida Tolgensbakk, a Norsk Folkemuseum vezető muzeológusa szkeptikusan áll ahhoz a kijelentéshez, miszerint a karácsony egyre korábban jön. Saját bevallása szerint nem biztos abban, hogy ez igaz. Szerinte az 50-es években azt javasolták, hogy az emberek minél hamarabb intézzék el a bevásárlást, hogy ne merüljön le nullára a boltok személyzete. Azt is hozzátette, hogy butaság lenne közvetlenül Szenteste előtt shoppingolni. A kultúrtörténészként is tevékenykedő Tolgensbakk emellett tanácsokat is adott a karácsonyi stressz elkerülésére. Azon az állásponton van, hogy aki nem akar októberben és novemberben karácsonyi árukat vásárolni, az egyszerűen ne vásároljon. Ha meg decemberben túl sok a karácsony, akkor szerinte a nagytakarítást és a díszítést december 23-ára kell időzíteni, ezzel a következő napokra marad a korábban összespórolt karácsonyi hangulat.
Kovács Ádám
Forrás: Nettavisen
Búcsú a norvég fagylaltosautóktól: megszűnik a Den Norske Isbilen
Évtizedek óta hozzátartoznak a norvég hétköznapokhoz a zenélő fagylaltosautók, amelyek rendszeresen végigjárják a lakónegyedeket. Most azonban egy korszak véget ér: a Den Norske Isbilen 2026 végéig végleg beszünteti működését.
A vállalat több éve komoly pénzügyi nehézségekkel küzdött. Bár a vezetőség hosszú ideje próbálta megfordítani a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat, végül a tevékenység megszüntetése mellett döntöttek.
Kirsten Ægidius ügyvezető igazgató szerint rendkívül nehéz döntést kellett meghozniuk, különösen azért, mert az országszerte dolgozó munkatársakat is érinti.
Egy jól ismert dallam is eltűnik az utcákról
A Den Norske Isbilen autói évek óta Edvard Grieg „Norsk dans nr. 2” című művének dallamával jelezték érkezésüket. A zenét sokan az NRK népszerű „Norge Rundt” című műsorából is ismerhetik.
A jellegzetes dallam és a fagylaltosautók sok norvég család számára a mindennapok megszokott részévé váltak.
Néhány hónapja még új tulajdonos érkezett
A bezárás híre különösen meglepő annak fényében, hogy 2026 júniusában a nemzetközi Froneri fagylaltgyártó felvásárolta a Den Norske Isbilent és az Isbjørn Is vállalatot.
Akkor még arról beszéltek, hogy az új tulajdonos hatékonyabb működést tehet lehetővé.
Az Isbjørn Is egyébként 1962 óta gyárt fagylaltot a Bergen közelében található Askøy szigetén.
Nem tűnik el minden fagylaltosautó Norvégiából
Fontos, hogy nem az összes norvég fagylaltosautó szűnik meg.
A Diplom-Is továbbra is üzemelteti saját mozgó fagylaltárusító hálózatát. Ezek az autók a Den Norske Isbilen dallama helyett jellegzetes csengőszóval jelzik érkezésüket.
Így bár az egyik legismertebb norvég fagylaltosautó-hálózat története lezárul, a házhoz érkező fagylaltosautók hagyománya tovább él.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Nettavisen
Viking-bravúr a német sztárcsapat ellen
Kis híján futballtörténelmi bravúrt hajtott végre a stavangeri Viking a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Október 13-án közel teltház előtt fogadták a 6-szoros BEK/BL-győztes német sztárcsapatot, a Bayern Münchent. Az első pillanatokban jött a hidegzuhany a bajorok számára (fjordba dobás nem szerepelt benne szerencsére), ugyanis a 2. percben Gianni Stensness bólintott Jonas Urbig kapujába Zlatko Tripić szögletét követően, majd a 38. percben Peter Christiansen egy kontrából 2-0-ra növelte a stavangeriek előnyét.
A második félidőre megérkeztek a Bayern-gólok, előbb Harry Kane duplázott egyet gyorsan (az 54. és a 60. percben vette be a veterán Arild Østbø kapuját), majd a 71. percben a villámléptű kolumbiai szélső, Luis Díaz góljával már 3-2 volt a bajor óriások javára. Azonban a szűnni nem akaró müncheni ünneplést Michael Olise kihasználta arra, hogy gyorsba kiműttesse a helyéről az agyát, és a 73. percben két sárga lapot begyűjtve kiállt a Bayern francia kiválósága. Ezt követően a vikingek betolták a pajzsfalat hátul és rohamra indultak. A 90. percben meg is lett az eredménye, ugyanis Tripić kiosztott még egy gólpasszt, ezúttal Herman Haugent találta meg, aki úgy megfejelte a labdát, mint Zidane Materazzit a 2006-os VB-döntőben. A vége pedig 3-3 lett, amivel azt hiszem a rogalandi klub (mellesleg norvég bajnoki címvédő és jelenleg is listavezető a Viking) lehet elégedettebb.
Henrik Bjørdal úgy nyilatkozott, hogy ez felér egy győzelemmel. A 7,5 millió koronát jelentő gólt szerző Hauge pedig azt mondta a VG-nek, hogy nincsenek szavai, ez egy hatalmas eredmény. A Viking legközelebb október 21-én lesz érdekelt a BL-ben, ekkor az 1-szeres BEK/BL-győztes angol Aston Villához látogatnak.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Pontmentés Lillestrøm-módra
A labdarúgó Európa Ligában vitézkedő Lillestrøm SK a cseh sztárcsapat, a Sparta Praha vendége volt október 15-én este. A norvég csapat 1-1-es döntetlenjének köszönhetően 1 ponttal távozott a Moldva két partján elterülő városból, ezzel megszerezte fennállása első pontját az európai kupasorozatokban.
A gólnélküli első játékrészt követően a második félidőre felpörögtek az események. Az 56. percben a csereként beálló Josimar Alcócer révén a hazaiak kerültek előnybe. Az LSK azonban nem adta fel, és erőfeszítéseiket siker koronázta. A 90+1-ik percben a csereként beálló veterán támadó, Thomas Lehne Olsen egyenlített Gustav Nordh passzát követően. Viszont ez nem jöhetett volna létre egy 3. norvég játékos közreműködése nélkül, ugyanis a Sparta középhátvédje, Tobias Guddal a legrosszabbkor képezte át magát síelővé, és csúszott el.
A 24 éves védő úgy nyilatkozott, hogy ilyen a foci, elég egy pillanatnyi pontatlanság, és a másik csapat kíméletlenül lecsap. Az egyenlítő találatot jegyző Lehne Olsen a Viaplaynek elárulta, hogy szerinte kissé nehézkesen kezdtek, de fokozatosan belerázódtak a meccsbe, és összességében egy jó idegenbeli meccset játszottak.
A Lillestrøm legközelebb október 22-én lép pályára az EL-ben, ekkor hazai pályán a spanyol Real Sociedadot fogadják.
Kovács Ádám
Forrás: NRK
Újabb skalpot gyűjtött be a Bodø/Glimt
Egészen váratlanul lett a hőse a norvég csapat a Bodø/Glimt-Borussia Dortmund labdarúgó BL-meccsnek október 14-én. A Glimt újabb európai nagycsapatot vadászott le hazai pályán, a jobbhátvéd, Fredrik Sjøvold 52. percben szerzett góljának köszönhetően, aki Sondre Auklend passzát továbbította az egyébként kiválóan védő Gregor Kobel kapujába. Kjetil Knutsen vezetőedző szerint a 23 éves védő eddigi legjobb meccsét játszotta a Glimt sárga mezében, különösen azt figyelembe véve, hogy egy korábbi BL-győztes és többszörös döntős (az 1996/97-es szezonban győzött a Borussia, 2012/13-ban és 2023/24-ben jutottak döntőbe) ellen jött össze a világraszóló bravúr.
Az 58 éves szakember külön kiemelte a kapus Nikita Haikin teljesítményét, aki több fontos védéssel járult hozzá a sikerhez. A győztes találatot jegyző Sjøvold a TV 2-nek rendkívül elégedetten nyilatkozott, szerinte keményen megdolgoztak a sikerért, és jól jött a siker, miután még szeptember 10-én a Bayern München ellen idegenben alaposan belerohantak a késbe, és 5-0-ra kikaptak.
A Bodø/Glimt következő BL-meccsére október 21-én kerül sor, ekkor Nápolyban nápolyi és pizza helyett a Napoli csapata vár rájuk, akik olyan sztárjátékosokat vonultatnak fel, mint Kevin De Bruyne vagy Scott McTominay.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Nehézkes Brann-győzelem
Több, mint 10 ezer néző volt kíváncsi a bergeni Brann labdarúgó Konferencia Liga-meccsére, amin a gibraltári Lincoln Red Imps csapatát látták vendégül. Az október 15-i meccsnek a norvég klub volt a toronymagas esélyese és végül mindhárom pontot otthon tartották.
A mérkőzés 1. félidejének legfontosabb történése a Brann középhátvédjének, Neraysho Kasanwirjónak a kiállítása volt. A második félidőben komoly meglepetésre a vendégek kerültek előnybe, Kike Gómez 59. perces góljával, azonban jött az ügyeletes bergeni megmentő, Niklas Castro és duplázott az ekkor már szintén 10 emberre fogyatkozott Red Imps ellen, ugyanis Cardozo Tomas a 61. percében megkapta második sárga lapját, és mehetett zuhanyozni. A duplázó Castro elárulta, nem tudja, hogyan engedhettek ennyi helyzetet a vendégeknek, de örül neki, hogy a visszatérő kapus Simen Vidtun Nilsen több fontos védést is bemutatott.
A Brann legközelebbi Konferencia Liga-meccsére október 22-én kerül sor, ekkor a litván Kauno Zalgirishoz utaznak idegenbe. Az alapszakaszban mindenki 6 meccset játszik, az első 8 automatikusan bejut a nyolcaddöntőbe, a 9-24. csapatok pótselejtezőt játszanak a legjobb 16 közé kerülésért, a 25-36. csapatok meg kiesnek.
Kovács Ádám
Forrás: VG