13. oktober 2026
2026. 41. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Vida Réka
Sziasztok, remélem, nagyon hiányoztak a hírösszefoglalóink, a jövőben megpróbálunk minél rendszeresebben jelentkezni. Ha valakinek lenne kedve velünk dolgozni, az jelezze 😊
Néhány ajánlat a hétről:
Reni beszámol többek között a Telenor miatt leállt vonatközlekedésről és sokakat érintő pénzügyi változásokról
Bettitől megtudhatjuk, hogy hamarosan érkezhet a koszovói lekvár (nem, én se tudom, hogy milyen – a szerk.)
Ádám elmeséli Haaland vs a lengyel villanszerelő (Polak, Norweg – nie dwa bratanki ☹) történetét
Réka pedig kínai kémautókról ír.
Ezek mellett természetesen számos érdekes hírt is olvashattok.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Súlyos hálózati hiba Norvégiában: a segélyhívás és a vonatközlekedés is akadozott
Csütörtök este mintegy négy órán keresztül komoly fennakadások voltak a Telenor mobilhálózatában, amelyek az ország számos részén éreztették hatásukat. Sokan nem tudták telefonon elérni a mentőket, a rendőrséget vagy a tűzoltóságot, és a meghibásodás miatt országszerte leállt a vonatközlekedés is.
A rendőrség megerősítette az utcai jelenlétét, és arra kérte a lakosságot, hogy aki nem tud telefonon segítséget kérni, szükség esetén személyesen forduljon a hatóságokhoz.
A kormány szerint elfogadhatatlan a történtek súlyossága
Torgeir Micaelsen digitalizációs miniszter hangsúlyozta, hogy egy országos mobilhálózat leállása rendkívül súlyos következményekkel járhat, különösen akkor, ha a segélyhívó szolgálatok sem érhetők el megfelelően.
A miniszter szerint ilyen helyzetnek nem lenne szabad előfordulnia, és alaposan ki kell vizsgálni, mi okozta a meghibásodást.
Akár emberéletek is veszélybe kerülhettek
A norvég szív- és tüdőbetegek szervezete (LHL) különösen aggasztónak tartja a történteket. A szervezet szerint szívroham, szívmegállás vagy stroke esetén minden perc számít, ezért rendkívül veszélyes, ha valaki nem tudja hívni a 113-as mentőszolgálati segélyhívót.
Egyelőre nincs információ arról, hogy a leállás közvetlenül okozott-e súlyos egészségügyi következményeket.
Vizsgálat indul a Telenornál
A norvég hírközlési hatóság (Nkom) bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indít a Telenornál. A cél annak megállapítása, hogy pontosan mi történt, és hogyan lehet megelőzni a hasonló meghibásodásokat.
A Telenor elismerte, hogy a hiba a saját hálózatában keletkezett, de a pontos okot még vizsgálják. A hatóságok szerint jelenleg semmi nem utal arra, hogy szándékos támadás történt volna.
A helyzet súlyossága miatt a norvég társadalombiztonsági és készenléti igazgatóság (DSB) rendkívüli egyeztetést tartott a rendőrség, az egészségügyi hatóságok és több közlekedési szervezet részvételével.
A Telenor az éjszakára is fokozott készenlétet rendelt el, miközben folytatja a hiba okának feltárását.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: VG
Kínai bérelt autókból készültek videófelvételek a norvég hadsereg gyakorlatáról
A norvég fegyveres erők szeptemberi honvédelmi gyakorlata során a katonák leleplezték, hogy a katonaság által bérelt autók fedélzeti rendszere videófelvételeket készített és tárolt róluk.
A járműveket a Hertz cégtől bérelték, és a Volvo Cars révén a kínai tulajdonú Geely-csoporthoz kapcsolhatók. Fredrik Blanck hadnagy elmondása szerint a felvételeken az látható, hogy kik szálltak ki és be az autókba, merre közlekedtek, közben kiket vettek fel és az is, hogy milyen hosszan tartózkodtak az egyes helyszíneken. Ezen kívül az autók olyan biztonsági kódokat, illetve kód és kódkártya kombinációkat is rögzítettek, amelyeket egyes kapuk nyitásához használtak. A Volvo Cars tagadja, hogy a kínai tulajdonosi háttér biztonsági kockázatot hordozna, és azt állítja, hogy semmilyen adat sem osztható meg a Geelyvel jogalap nélkül.
A katonaság idei legnagyobb gyakorlatának keretein belül olyan képességeket fejlesztettek, mint a parancsnoki feladatok kivitelezése, a csapatok átcsoportosítása, állóképesség-növelés és nagyobb földrajzi területet érintő feladatok teljesítése.
Vida Réka
Forrás: NRK
Új megállapodás a mesterséges intelligencia munkahelyi használatáról Norvégiában
A norvég kormány, valamint a munkavállalók és a munkáltatók képviselői új megállapodást kötöttek a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi használatáról. A cél, hogy az MI bevezetése biztonságosan történjen, és a dolgozók is beleszólhassanak azokba a változásokba, amelyek érintik a munkavégzésüket.
A pénteken aláírt úgynevezett szándéknyilatkozatban nyolc jelentős munkaerőpiaci szervezet vesz részt. A munkavállalókat a LO, az Unio, az YS és az Akademikerne, a munkáltatói oldalt pedig az NHO, a KS, a Virke és a Spekter képviseli. A szándéknyilatkozat azt jelenti, hogy a felek megállapodtak abban, milyen területeken kívánnak együtt dolgozni.
Miért van szükség a megállapodásra?
A mesterséges intelligenciát egyre több munkahelyen használják, például szövegek, adatok feldolgozására és más feladatok elvégzésére. Az új technológia megkönnyítheti és hatékonyabbá teheti a munkát, ugyanakkor új problémákat is teremthet.
Megváltozhatnak egyes munkakörök és a munkavégzés módjai, a dolgozóknak pedig új ismeretekre lehet szükségük ahhoz, hogy megfelelően tudják használni az MI-t.
A dolgozókat is be kell vonni
A megállapodás egyik fontos pontja, hogy a munkavállalóknak részt kell venniük a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének folyamatában.
A felek azt is vizsgálni fogják, hogyan teheti az MI egyszerűbbé és hatékonyabbá a munkát, valamint hogyan biztosítható, hogy a dolgozók megszerezzék az új technológia használatához szükséges tudást.
Ezzel párhuzamosan arra is figyelni kívánnak, hogy az MI alkalmazása ne rontsa a munkahelyi környezetet, és ne vezessen ahhoz, hogy egyes munkavállalók kiszoruljanak vagy lemaradjanak.
A kormány hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének a norvég munkakörnyezetre vonatkozó törvénynek (arbeidsmiljøloven), valamint a munkáltatók és munkavállalók együttműködésére vonatkozó, már meglévő szabályoknak megfelelően kell történnie.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: KlarTale
Rokkantsági ellátás: fontos változások október 1-jétől
Október 1-jétől fontos változás lépett életbe azok számára, akik Norvégiában rokkantsági ellátást (uføretrygd) kapnak és mellette dolgoznak. Emellett 2026 folyamán több más szabály is módosult.
Többet lehet keresni az ellátás csökkentése nélkül
Korábban évente 54 619 koronát (0,4 G) lehetett keresni anélkül, hogy csökkent volna a rokkantsági ellátás. Október 1-jétől ez a határ 136 549 koronára, vagyis 1 G-re emelkedett.
Az új határ azokra vonatkozik, akik legalább két éve kapnak rokkantsági ellátást, és ez idő alatt nem változott a rokkantsági fokuk. Akik még nem érték el a két évet, a NAV-tól kapnak tájékoztatást saját jövedelmi határuk kiszámításáról.
Bár az emelés hatása 2026. január 1-jére visszamenőleges, a NAV informatikai rendszere miatt októberig több érintettnél még a régi határ alapján csökkentették az ellátást. Az így levont extra összeget visszakapják, de a 2026-os utólagos elszámolás 2027 őszén történik meg.
A gyermekek után járó kiegészítésre is hatással lehet
Aki barnetillegg-et kap, annál a változás csökkentheti ennek összegét, mivel a NAV a rokkantsági ellátást is jövedelemként veszi figyelembe. A gyermekenként adható kiegészítés legfeljebb évi 0,4 G, jelenleg 54 619 korona.
Maximum 70 százalékos csökkentés
Július 1-jétől az ellátás csökkentési aránya (reduksjonsprosent) legfeljebb 70 százalék lehet a 136 549 koronás határ feletti munkajövedelemre.
Ez azt jelenti, hogy 70 százalékos csökkentési aránynál minden, a határ felett megkeresett 100 korona után 70 koronával csökken az ellátás. Például 10 000 korona többletjövedelem esetén 7 000 koronával csökken az uføretrygd.
Mégsem csökkent a minimumellátás
Közel 11 000 házas vagy élettárssal élő érintettnél az éves minimumellátást eredetileg 324 850 koronáról 318 023 koronára csökkentették volna.
Ezt végül visszavonták. Október 1-jétől ismét 324 850 korona a minimum, július 1-jére visszamenőleges hatállyal. Ez egyeseknél utólagos kifizetést jelenthet, amelyről a NAV új határozatot küld.
Egyforma minimum az „inntekt før uførhet” kiszámításánál
Július 1-jétől az egyedülállókra, házasokra és élettárssal élőkre ugyanaz a minimum vonatkozik a rokkantság előtti jövedelem (inntekt før uførhet) meghatározásakor: ez nem lehet kevesebb 3,5 G-nél.
Ez az az összeg, amelyet az érintett várhatóan teljes munkaidőben keresett volna a rokkantság bekövetkezése előtt. Az összeg többek között befolyásolhatja a rokkantsági fokot, a csökkentési százalékot és a jövedelmi határt.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Fri Fagbevegelse
A kormány heti egy napra csökkentené a postai kézbesítést
A norvég kormány jelentősen csökkentené a Posten állami támogatását, és azt javasolja, hogy 2027. július 1-jétől már csak hetente egy napon kézbesítsék a postai küldeményeket. Jelenleg minden második napon történik kézbesítés.
A kormány 24 százalékkal csökkentené a Posten támogatását. A vállalat így 1,52 milliárd koronát kapna 2027-ben, ami a számítások szerint 491,3 millió koronás megtakarítást jelentene.
Kamzy Gunaratnam közlekedési miniszter azzal indokolja a változtatást, hogy egyre kevesebb levelet küldenek az emberek, és hamarosan átlagosan már csak heti egy levél érkezik majd.
A szakszervezet 2000 munkahelyet félt
A Fagforbundet szerint a változás rendkívül súlyosan érintheti a Posten dolgozóit. A szakszervezet vezetője, Helene Harsvik Skeibrok úgy véli, hogy a jelenlegi 3000 postásból akár 2000 is elveszítheti az állását.
A szakszervezet szerint az is komoly probléma, hogy a tervezett 2027. július 1-jei bevezetés mindössze körülbelül fél évet hagyna az átszervezésre. Szerintük ehhez 18 hónapra lenne szükség.
Korábban már elvetettek egy hasonló tervet
A kormány 2025 őszén már társadalmi egyeztetésre bocsátott egy új postatörvény-tervezetet, amely szintén heti egyszeri kézbesítést irányzott elő.
Ezt 2026 márciusában több mint 200 vélemény beérkezése után elvetették, mivel sokan attól tartottak, hogy romlana a postai szolgáltatás.
Most azonban a kormány ismét azt javasolja, hogy 2027-től heti egy napra csökkenjen a postai kézbesítés.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: NRK
Mette-Marit királyné jövő nyárig nem vállal hivatalos programokat
A norvég királyi palota tájékoztatása szerint Mette-Marit királyné várhatóan jövő nyárig nem vesz részt tervezett hivatalos programokon, mivel továbbra is rehabilitációra van szüksége tüdőtranszplantációját követően.
Az udvari gyász (hoffsorg) október 9-i befejezése után a királyi család tagjai fokozatosan visszatérnek hivatalos feladataikhoz, Mette-Marit azonban egyelőre kivételt jelent.
Haakon király folytatja alkotmányos feladatait és állandó hivatalos programjait. Emellett többek között a demokráciához, természet- és környezetvédelemhez, gazdasághoz, honvédelemhez és társadalmi befogadáshoz kapcsolódó látogatásokat terveznek. Ősszel és télen ugyanakkor nem lesznek nagyobb hivatalos utazások vagy állami látogatások. A királyi ház szerint a trónváltást követő belső folyamatok is időt igényelnek.
Ingrid Alexandra koronahercegnő elsősorban tanulmányaira koncentrál, de néhány hivatalos eseményen részt vesz, mielőtt a februári tanévkezdésre visszatér Ausztráliába.
Sonja királyné pedig a következő időszakban hivatalos feladatokban képviseli majd a norvég királyi házat.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: VG
Több mint 25 ezer koronával csökkentené a norvég kormány a szülési egyszeri támogatást
A norvég kormány a 2027-es költségvetési javaslatában jelentősen csökkentené a gyermek születésekor járó egyszeri támogatás (engangsstønad) összegét. A változás elsősorban azokat érintené, akik nem jogosultak a jövedelemalapú szülői ellátásra (foreldrepenger).
Mennyivel csökkenne a támogatás?
A jelenlegi 92 648 koronás támogatást 67 100 koronára csökkentenék, ami 25 548 korona veszteséget jelentene az érintett családok számára.
A tervek szerint az új összeg 2027. július 1-jétől lépne életbe.
Kiknek jár az egyszeri támogatás?
Az engangsstønad azoknak a szülőknek nyújt anyagi segítséget, akik nem dolgoztak elegendő ideig ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek a foreldrepenger ellátásra.
Ilyenek lehetnek például a diákok vagy azok, akik a gyermek érkezése előtt még nem rendelkeztek elegendő munkaviszonnyal.
A támogatás célja a gyermek születésével kapcsolatos alapvető kiadások fedezése, például babakocsi, pelenka, babaruhák és más szükséges felszerelések beszerzése.
Miért akarja csökkenteni a kormány?
A kormány azzal indokolja a javaslatot, hogy az alacsonyabb összeg jobban igazodna a gyermek első életévében felmerülő tényleges költségekhez.
Marthe Hammer, az SV pénzügyi szóvivője azonban élesen bírálta a tervet. Szerinte a csökkentés különösen azokat hozná nehéz helyzetbe, akik fiatalon, tanulmányaik alatt vagy nem tervezett terhesség következtében válnak szülővé.
Még nem született végleges döntés
A kormány már a korábbi költségvetésben is javasolta az egyszeri támogatás csökkentését, de azt az SV-nek sikerült megakadályoznia a tárgyalások során.
A 2027-es csökkentés egyelőre szintén csak javaslat. A költségvetési tárgyalások még hátravannak, az SV pedig ismét azért dolgozik, hogy a támogatás összege ne csökkenjen.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Fri Fagbevegelse
Szabadkereskedelmi megállapodás Koszovóval
2026. október 1-jén hatályba lépett a Norvégia és Koszovó között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás. Espen Barth Eide külügyminiszter szerint minden újonnan megkötött szabadkereskedelmi megállapodás hozzájárul Norvégia sebezhetőségének csökkentéséhez és erősíti a norvég vállalatok versenyképességét a nemzetközi piacokon.
A Norvégia és Koszovó közötti kereskedelem volumene folyamatosan növekszik, ugyanakkor jelenleg még viszonylag alacsony szinten van. A két ország közötti teljes kereskedelmi forgalom 2025-ben mintegy 113 millió norvég koronát tett ki. A megállapodás egyik legfontosabb célja a kétoldalú kereskedelem további bővítése.
A megállapodás értelmében a norvég exportőrök minden ipari termék, valamint a tenger gyümölcsei esetében nullás vámmal léphetnek be a koszovói piacra. Emellett Norvégia számos mezőgazdasági termék esetében vámmentes vagy kedvezményes vámokat kap, többek között a tejtermékek, a csokoládé, az étrend-kiegészítők, a víz és az alkohol esetében.
Koszovó ezzel szemben nullás vámot biztosít a Norvégiába irányuló ipari export jelentős részére, többek között a bútorokra és a textiltermékekre. Ezek már jelenleg is a Norvégia által Koszovóból legnagyobb mennyiségben importált termékek közé tartoznak. A megállapodás emellett javítja Koszovó hozzáférését a norvég piachoz a legtöbb mezőgazdasági termék esetében. Ezek közé tartoznak többek között a diófélék, a bor, a növényi olajok, a méz, a lekvárok és a pékáruk.
Pál Bettina
Forrás: Regjeringen
Norvégia támogatása az ENSZ Népesedési Alapjának
Norvégia 210 millió koronával támogatja az ENSZ Népesedési Alapját (UNFPA) egy olyan időszakban, amikor a világ számos részén egyre több támadás éri a nők alapvető jogait.
Åsmund Aukrust nemzetközi fejlesztésért felelős miniszter szerint a 2026–2027-es időszakra biztosított támogatás révén a rászorulók könnyebben hozzáférhetnek a fogamzásgátláshoz, a biztonságos abortuszhoz és a szükséges egészségügyi ellátáshoz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezeknek az alapvető jogoknak a biztosítása életeket menthet, miközben nagyobb lehetőséget ad a nőknek és lányoknak arra, hogy tanuljanak, részt vegyenek a munkaerőpiacon, és maguk dönthessenek a jövőjükről.
Hozzátette, hogy egyetlen nő sem veszítheti életét azért, mert nem jut hozzá a fogamzásgátláshoz, a biztonságos abortuszhoz vagy a terhesség és a szülés során szükséges egészségügyi ellátáshoz.
Norvégia célja, hogy a jövőben is megbízható és elkötelezett partnere maradjon az ENSZ Népesedési Alapjának.
Pál Bettina
Forrás: Regjeringen
Haaland vs. lengyel villanyszerelő
Mostanában alaposan benne van az események sűrűjében Erling Haaland, aki október 2-án beperelte a Norwegiant. Most pedig egy lengyel villanyszerelővel keveredett jogi vitába, ami egy luxemburgi bíróságon fog véget érni. A konfliktus forrása a Haaland név üzleti/kereskedelmi célú használata Európában. 2023 telén a lengyel szaki bejegyezte a Haaland nevet, mint EU-s márkanevet. Nem sokkal később a norvég gólvágó az Erling Haaland nevet jegyezte be, mint norvég márkanevet, majd kis idő elteltével ezt kiterjesztette az EU-ra is. Haaland azt követeli, hogy lengyel márkanév-regisztrációját érvénytelenítsék, mert szerinte csak hasznot akart húzni az ő hírnevéből. A Manchester City klasszisa panaszt nyújtott be, aminek még tavaly ősszel helyt adott a bíróság, idén áprilisban a fellebbezési eljárás során is az ő javára döntöttek.
A lengyel villanyszerelőt ez nem villanyozta fel, és 10 bóbr k*rwa elmormolása után az EU Luxemburgban székelő (nem úgy) elsőfokú bírósága elé vitte az ügyet, amit július 22-én be is fogadtak. Thomas Hagen, a Schjødt ügyvédi iroda ügyvédje elmondta, hogy ők képviselik Haalandot a perben, azonban további részleteket nem volt hajlandó elárulni a pereskedésről. Ole-Andreas Rognstad, az Oslói Egyetem jogászprofesszora úgy vélekedett, Haalandnak jó esélye van győztesen kijönni az ügyből. Szerinte nehezen elképzelhető, hogy a lengyel villanyszerelő nem tudta, hogy ki az a Haaland (ez a név olyan termékekre került egyébként, mint sportruházati cikkek, sportfelszerelések, futballcipők és energiaitalok). Ez az egész jogi bokszmérkőzés akkor kezdődött, amikor Erling Braut Haaland már világhírű sportolónak számított (2023 tele).
(A lengyel villanyszerelő neve egyébként Michal Wąs, a lengyel wąs szó bajuszt jelent, tehát álláspontom szerint Haalandnak egyszerűen le kellene védetni a Wąs-t, aztán férfikozmetikumokat forgalmazni. Szívesen - a szerk.)
Kovács Ádám
Forrás: VG
Szerencsétlen sérülés – ugrott az EB?
Túlzás lenne azt állítani, hogy pályafutása során elkerülték a sérülések Nora Mørköt, a norvég női kézilabda egyik legnagyobb klasszisát. A 35 éves jobbátlövő klubcsapata, a dán Esbjerg közleményt adott ki, hogy játékosuk az október 7-i, Horsens elleni meccsen kisebb bokatörést szedett össze, ami miatt pár meccset ki kell hagynia. Stine Fjerdumsmoen, a válogatott orvosa úgy nyilatkozott, hogy Mørk már jelezte, hogy a Dánia és Hollandia elleni október végi Golden League-meccseket is kihagyja. A csapatorvos szerint viszont az EB-n ott lehet a veterán klasszis. Ole Gustav Gjekstad szövetségi kapitány egy SMS-ben azt írta, hogy nem tudja, Mørk mennyi időre dőlt ki, azonban az EB-részvétele továbbra is aktuális. A MigogEsbjerg nevű helyi újság pedig arról írt, hogy a norvég jobbátlövő akkor sérült meg, amikor egy csere során ütközött az egyik játékvezetővel.
A női kézilabda EB-re december 3-a és 20-a között kerül sor, Norvégia háromszoros címvédőként érkezik (2020-ban, 22-ben és 24-ben is ők nyertek). A házigazda Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Törökország lesz. A 2024-es bronzérmes Magyarország az A csoportba került Montenegró, Szlovénia és Izland mellé, meccseit Nagyváradon fogja játszani. A norvégok a B jelű négyesben kaptak helyett, ők Kolozsváron fognak megmérkőzni Románia, Svájc és Észak-Macedónia legjobbjaival.
Kovács Ádám
Forrás: VG
A megvédett kapus
A norvég labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligájában eddig várakozáson alul szerepel (4 meccsen 1 győzelem és 3 vereség a mérleg). A nemzeti csapat egyes számú kapusa, Ørjan Nyland az Instagramon posztolt üzenetében arról írt, hogy számára csalódást keltő azt látni, hogy bizonyos embereknek előre meghatározott hátsó szándékaik vannak. Konkrétumokat nem mondott, de egyértelmű, hogy a válogatott kapusposztjáról van szó, és azokról, akik szerint semmi keresnivalója nincs a csapatban. Ståle Solbakken szövetségi kapitány szerint a 36 éves hálóőr a saját gondolatait osztotta meg, ezt nekik tiszteletben kell tartaniuk. A szakvezető szerint Nyland a médiára célzott, amikor előre meghatározott hátsó szándékokról írt. Frode Grodås kapusedző is beleállt a vitába, Instagram-posztja szerint igenis beszélni kell a hibákról, de Nylandnál egy játékosnak sem kellett több „ütlegelést” elviselnie. Az RB Leipzig kapusának felesége, Tine Rotevatn Nyland a múlt héten arról beszélt, hogy még a VB előtt eldöntötte a norvég sajtó, hogy Ørjannak semmi keresnivalója nincs a válogatottban.
A Portugália ellen hazai pályán 2-1-re elveszített szeptember 27-i Nemzetek Ligája-meccsen Nyland kétszer is nagyot potyázott, ami után Simen Stamsø-Møller kommentátor és Kristoffer Løkberg, az NRK szakértője is úgy nyilatkozott, hogy az október 1-jei Wales elleni meccsre kapuscsere kell. De ez nem következett be, és a Cardiffban 2-1-re elbukott meccsen is Nyland védett, viszont az október 4-i, Portugália ellen 2-1-re elveszített meccsen Egil Selvik, a francia élvonalban szereplő Brest kapusa volt a hálóőr. Grodås azt is elárulta, hogy ez volt az eredeti tervük, hogy 3 meccsen Nyland véd, Selvik kap egy meccset, Sander Tangvik (aki egyébként a német első osztályban vitézkedő Hamburg kapusa) pedig majd az egyik meccs végén beáll egy pár percre (erre nem került sor). A Nemzetek Ligája A-Ligájában Norvégiára még két meccs vár, november 14-én hazai pályán Wales ellen lépnek pályára, november 17-én pedig Koppenhágában Dánia vár rájuk.
Kovács Ádám
Forrás: NRK