2. november 2025
2025. 44. hét
E heti szerkesztőink:
Csonkáné Balczer Tünde, Hortobágyi Krisztina, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina
Sziasztok, újra itt vagyunk, olyan színesen, mint októberben a fák. Mármint nem mi, hanem a magazin, ami sokféle olvasnivalót kínál nektek.
Néhány ajánlat a hétről:
Bettitől többek között megtudhatjuk azt is, hogy a norvégok NEM magányosak.
Ádám írt a távirányítású buszokról, ami érdekes gondolatokat vethet fel, az izgalmas versenyfutásról a norvég Eliteserien-ben és Haaland különleges étkezési szokásairól is.
Tünde arról mesél, milyen lehet a jövő, megváltozott klímájú Norvégiája.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Norvégia és a magány
Az OsloMet legújabb kutatása az európai országokban tapasztalható magány jelenségét vizsgálta. Az eredmények szerint az északi országok „jól teljesítenek” ezen a téren, vagyis a magány előfordulása viszonylag alacsony.
A kutatás egyik szerkesztője, Marja Aartsen elmondta, hogy az elkészült könyv az úgynevezett mezo- és makroszociális feltételekkel kapcsolatos európai vizsgálatokat gyűjti össze. Azt is megvizsgálták, hogyan változott a magány társadalmi megjelenése a koronavírus-járvány előtti időkhöz képest.
Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az idősek körében a legmagasabb a magányosság aránya, de a jelenség a fiatalok között is egyre elterjedtebb, különösen a 18 és 22 év közöttiek körében. Aartsen ezt a fokozódó individualizációval és a digitális interakciók elterjedésével magyarázza.
A magány komoly kockázati tényező, azonban hatása erősebb azokban az országokban, ahol az egyedüllét ritka. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az északi országok Európában – sőt, világszinten is – a legkevésbé magányos társadalmak közé tartoznak. Aartsen kiemeli, hogy ezekben az országokban az individualista kultúra az autonómiát és az önállóságot nagyra értékeli.
Norvégiában ( a többi skandináv országhoz hasonlóan) hivatalosan alacsony a magány előfordulása. Ennek egyik lehetséges magyarázata a skandináv jóléti rendszer, amelynek fontos elemei a részben vagy teljesen ingyenes egészségügyi szolgáltatások. Sok norvég biztonságot talál ebben a szociális hálóban, és elsősorban ezekre támaszkodik a család és barátok helyett, illetve nagyon gyakori a tudatos öngondoskodásra való felkészülés.
Európai szinten a megkérdezettek mintegy hét százaléka mondta azt, hogy mindig vagy majdnem mindig magányosnak érzi magát, ami közel kétszerese a norvég értéknek. Norvégiában a lakosság körülbelül négy százaléka, azaz mintegy 200 ezer ember vallotta magát magányosnak.
Ezzel szemben olyan országokban, mint Lengyelország vagy Magyarország, a magányosnak vallók aránya körülbelül tizenkét százalék, ami háromszorosa a norvég adatnak. Egyes országokban ráadásul a magány beismerése még mindig tabunak számít, ami miatt a kutatók valószínűleg alábecsülik a jelenség valódi mértékét.
Pál Bettina
Forrás: TV2
Távirányítású buszok Oslóban
Az oslói és akershusi busz-, metró és villamosvonalakat üzemeltető Ruter nemrégiben a legnagyobb titokban tesztelte új, Kínából beszerzett elektromos buszait. Ez azt mutatta ki, hogy a Yutong márkájú járműveket képes a gyártó távvezérelni, de olyannyira, hogy akár ki is tudják kapcsolni azokat. (Képzeljétek csak el, ültök egy buszon, ami egyszerre csak úgy random megáll, mert Kínában valaki nagyon viccesnek gondolta magát.)
Az Aftenposten értesülései szerint a tesztet még augusztusban végezték el két, Sandvikából berendelt buszon, amelyek közül egy európai, egy pedig kínai volt. A Ruter szerint a Yutongnak hozzáférése van a járművei szoftverfrissítéséhez, diagnosztikájához, valamint az akkumulátor- és áramellátás vezérléséhez.
Ez azt jelenti, hogy több ezer kilométeres távolságból a buszokat elméletileg használhatatlanná tudják tenni. Bernt Reitan Jenssen, a Ruter vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy kapcsolatba léptek a helyi és az országos hatóságokkal, hogy a jövőbeli beszerzéseknek egyértelmű kiberbiztonsági feltételeket szabjanak.
Elmondása szerint erre azért van szükség, mert a probléma annyira összetett, hogy a Ruter és a megyei önkormányzatok nem tudják egyedül megoldani. Jenssen még azt is hozzátette, hogy Norvégián kívüli kiberbiztonsági szereplőket is bevonhatnak adott esetben. Szerinte viszont annak, hogy a gyártó lekapcsolja a buszokat, meglehetősen kicsi a valószínűsége, de ugyanakkor rendkívül komolyan veszik ezt a kérdést.
Jon-Ivar Nygård közlekedési miniszter megígérte, hogy alapos felmérést fognak végezni azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokkal jár, ha olyan országokból szereznek be buszokat, amelyekkel Norvégiának nincs biztonságpolitikai együttműködése. A Ruter jelen pillanatban 300-nál is több Yutong márkájú e-buszt üzemeltet. A Statens Vegvesen (Állami Közútkezelő) adatai szerint jelenleg kb. 1350 kínai buszt regisztráltak Norvégiában, ebből 850-et a már korábban is emlegetett gyártó készített. A Ruteren kívül a Skyss (vestlandi tömegközlekedési szolgáltató) és a buskerudi Brakar is számos Yutongot helyezett üzembe az elmúlt hónapokban. A problémára esetleges megoldást kínálhat az, ha lecsatlakoztatják az internetről a buszokat, amit a SIM-kártya eltávolításával lehet elérni.
Kovács Ádám
Forrás: NRK
Gyorsuló adósságnövekedés a háztartásoknál, miközben a vállalatok óvatosabbak
A Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) legfrissebb adatai szerint a háztartások adósságállománya 4,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az önkormányzatok eladósodása ennél gyorsabban nő, míg a vállalatok esetében lassabb ütemű növekedés figyelhető meg.
A szakértők korábban arra számítottak, hogy az irányadó kamatláb csökkentése fellendíti a vállalkozások beruházási kedvét, és ezzel együtt növeli az adósságállományukat is. A legfrissebb adatok azonban más képet mutatnak: úgy tűnik, a vállalatok továbbra is óvatosak.
Kyrre Knudsen, a Sparebank 1 Sør-Norge vezető közgazdásza szerint a magas költségek, a technológiai fejlődés körüli bizonytalanságok, valamint a nemzetközi geopolitikai feszültségek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek visszafogottabban tervezik befektetéseiket.
Pál Bettina
Forrás: ABC Nyhetyer
Trondheim átlépte a 200 ezres lakosságszámot
A legfrissebb demográfiai adatok szerint Trondheim lakossága elérte a 200 ezret, ezzel új mérföldkőhöz érkezett Norvégia negyedik legnagyobb városa. A városban jelenleg 200 652-en laknak.
Norvégia legnagyobb városa továbbra is Oslo, ahol az agglomerációval együtt mintegy 1,1 millió ember él. A második helyet Bergen foglalja el 273 626 lakossal, míg a harmadik helyen a Stavanger–Sandnes régió áll 241 644 fővel.
A Központi Statisztikai Hivatal (SSB) saját metodikát alkalmaz annak meghatározására, hogy mely települések és környező területek tartoznak egy-egy városi egységhez.
Pál Bettina
Forrás: ABC Nyheter
Megkongatjuk a vészharangot: Fel kell készülnünk
Áradás, földcsuszamlás, hosszabb nyári aszály: ezekkel a csapásokkal kell szembenéznie Norvégiának.
Norvégiában a víz és a vízhiány a legnagyobb kihívás, ami elé a klímaváltozás állít bennünket. Ez volt a Klíma- és Környezetvédelmi minisztérium bejelentése a hétfő délelőtt bemutatásra kerülő „Norvégia éghajlata” című jelentés előtt.
A folyamatosan emelkedő hőmérséklet megváltoztatja a ma ismert norvég éghajlatot.
Heves esőzések, árvizek, földcsuszamlások, emelkedő tengerszint, olvadó gleccserek, hóhiány és nyári aszály - ilyen kihívások előtt állunk.
A Norvég Klímaközpont, ami a Meteorológiai Intézetből, a Térképészeti Hatóságból, az NVE-ből (Noregs vassdrags- og energidirektoratet), a NORCE-ből (Norwegian Research Center) és a Bjerknes Központból áll, bemutatja, hogy mit kell tenniük a norvégoknak a jövőben, annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.
Ez a harmadik jelentés az éghajlathoz való alkalmazkodásról Norvégiában. A korábbiak 2010-ben és 2015-ben jelenetek meg.
Akkoriban úgy beszéltünk a klímaváltozásról, mint valami előttünk álló dologról. Jelenleg viszont már érezzük a klímaváltozást - nyilatkozta Roar Skålin, a Meteorológiai Intézet igazgatója, a jelentés hétfői bemutatóján.
Csak az utóbbi két évben Dél-Norvégia két szokatlan és súlyos időjárási eseményt is tapasztalt.
A Hans és Vesle-Hans nevű szélsőséges időjárási események a szokásosnál több csapadékot hoztak. Az Amy nevű vihar elképesztően erős volt ezen a vidéken, ráadásul váratlan irányból érkezett.
Problémaként említi a gleccserek olvadását és a rövidebb hószezont is.
Ez csak néhány példa, arra, mire kell felkészülnünk. Ezért fontos, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a legjobb és legfrissebb ismereteket használjuk fel - mondja Skålin.
A jelentésből kiderül, hogy a csapadék jelentős problémákat fog okozni az országban.
A Norvég Klímaközpont szerint Norvégiában évi 1330 mm csapadék hullik átlagosan.
1961 és 1990, valamint 1991 és 2020 közötti évtizedekben a csapadékmennyiség körülbelül 7 százalékkal nőtt.
A kutatók az emberi tevékenység okozta globális felmelegedést okolják a 60 év alatt bekövetkezett jelentős csapadéknövekedésért.
Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, úgy megközelítőleg 11 százalékos csapadéknövekedést fogunk tapasztalni az évszázad végére.
A változásokat legerősebben ősszel, legkevésbé nyáron fogjuk érezni a jelentés szerint.
A jelentés kitér arra is, hogy az utóbbi tíz évben egyre több az eső okozta áradás Dél-Norvégiában és arra is, hogy a tavaszi árvizek egyre korábban érkeznek.
Anita Verpe Dyrral, a Norvég Klímaközpont vezetője az NTB-nek nyilatkozta, hogy a jövőben egyre több extrém időjárási esemény várható, és az extrém mennyiségű csapadékkal járó esetek száma növekszik majd meg leginkább.
Ez több áradást, több elöntött várost és sűrűn lakott negyedet jelent és azt is, hogy a tenger is eláraszt majd területeket, mivel a tengerszint is emelkedik. Mindezek következtében pedig növekszik a földcsuszamlások száma is.
Az érékelés egyértelmű: a hőmérsékletváltozás rövidebb téli és hosszabb nyári szezont produkál.
Bár így hosszabb vegetációs időszakunk lesz, kevesebb fagyos nappal, ugyanakkor a tengerparti területeken a fagyveszély nagyobb lesz a vegetációs időszakban.
Az alacsonyan fekvő dél-norvég vidékeken kevesebb napon lesz nulla fok alatt a hőmérséklet, míg Troms és Finnmark területén több ilyen napra számíthatunk.
Jelentősebb területeken fogunk tapasztalni a korábbinál gyakoribb hőhullámokat és több trópusi éjszakát.
A jelentésben feltárták, hogy az aszály nagy területeken válik egyre gyakoribbá, és hogy a nyári szezonban a talaj egyre szárazabb lesz.
A hosszabb nyári szezon eredményeként a jövőben a villámokkal járó zivataros időszak is várhatóan hosszabb lesz.
A jelentés szerint több földcsuszamlás és árvíz várható, ami az egyre gyakoribb felhőszakadás következménye. Az előrejelzések a földcsuszamlások és árvizek gyakoribbá válását is mutatják a késő nyári és kora őszi szezonban. Az még bizonytalan, hogy a klímaváltozás több sárcsuszamlást is okoz-e majd. A kutatók több kőomlást, kőcsuszamlást és hegyomlást jósolnak az olvadó permafroszt területén. A rövidebb téli szezon miatt a lavinák ritkulni fognak az alacsony fekvésű területeken, míg a magasabban fekvő területeken több természetes úton keletkező lavinára lehet számítani.
Andreas Bjellnad Eriksen (Ap) klíma- és környezetvédelmi miniszter a színpadon előadók között van a jelentés bemutatásakor.
Bár korábban csak spekuláció volt, hogy mi hogyan fog alakulni, most már a saját szemünkkel látjuk a következményeket itthon és a környező országokban – mondja Bjelland Eriksen.
Aggodalmát fejezte ki a klímaváltozással összefüggő külföldi katasztrófák miatt, mint például az olaszországi árvíz, vagy az európai, amerikai, ausztrál szárazság és erdőtüzek.
Ezek az események hatással vannak ránk is, Norvégiában, bár nem itt történnek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a változások itt is zajlanak – mutat rá Bjellnad Eriksen.
1900 óta nagyjából 1,4 Celsius fokot nőtt a hőmérséklet Norvégiában.
Ez sok. Több hőhullámban és trópusi éjszakában van részünk, mint korábban. A síszezon 4-7 héttel rövidült meg. Ritkulnak a fehér karácsonyok.
Súlyos következményként említi a felhőszakadásokat és a növekvő csapadékmennyiséget is.
Ez a társadalmunk minden részét érinti és alkalmazkodnia kell mindehhez.
A klíma- és környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb intézkedés a kibocsátás csökkentése, de ez önmagában nem elég. A társadalomnak is van tennivalója – Bjelland Eriksen szerint.
Úgy nem lehet alkalmazkodni, hogy közben semmin sem változtatunk, mindent megtartunk. Az alkalmazkodásnak ki kell terjednie minden szektorra, a társadalom valamennyi szegletében történő tervezésre és a gazdasági életre is.
Úgy tartja, hogy a tudás a kulcsa annak, hogy megfelelő intézkedéseket tudjunk hozni, és a ma nyilvánosságra hozott jelentést felbecsülhetetlen értékűnek tartja.
Csonkáné Balczer Tünde
Forrás: Dagbladet
Újabb fordulat a bajnoki versenyfutásban
Rendkívül izgalmas befutó várható a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalában, legalábbis ami a bajnoki címet illeti. Az Eliteserien november elsejei játéknapján az élvonalba frissen visszajutó Vålerenga hazai pályán 3-1-re verte az éllovas Bodø/Glimt csapatát. Ez azt jelenti, hogy a címvédő négy hónapos bajnoki veretlenségének vége szakadt. Amennyiben a 2. helyen álló, 1 meccsel kevesebbet játszó Viking megnyeri a hátralévő 4 meccsét, akkor a bajnoki trófea Stavangerbe vándorol idén (ez lenne a Viking első bajnoki címe 1991 óta).
A Vålerenga góljait Henrik Bjørdal, Petter Strand és Mathias Grundetjern szerezték, a címvédő részéről Sondre Auklend szépített. Ha a Viking november 2-án idegenben megveri a Strømsgodset csapatát, akkor 27 forduló után 1 pont előnnyel a rogalandi klub átveszi a vezetést. Kjetil Knutsen, a bodøiek vezetőedzője leszögezte, hogy nem foglalkozik a Vikinggel, a saját csapatára koncentrál, valamint arra, hogy a hátralévő meccseken jobban teljesítsenek.
Szerinte csapata felismerhetetlenül rosszul játszott és azt kapták, amit érdemeltek. Patrick Berg
csapatkapitány kifejtette a TV 2-nek, hogy a sárgamezesek a mérkőzés nagy részében irányítottak, mégis a semmiből bekaptak 3 gólt, ez pedig elmondása alapján rendkívül kellemetlen érzés. Kjetil Flygind, az Aftenbladet riportere azon az állásponton van, hogy jelenleg a Viking a komolyabb bajnokesélyes, mivel nekik van könnyebb sorsolásuk. Meglátása szerint a kiesés elől menekülő Strømsgodset még alaposan megnehezítheti a stavangeriek dolgát.
A két csapat hátralévő meccsei (zárójelben a bajnoki helyezés illetve a hazai/vendég): Bodø/Glimt: Bryne (H, 14. – osztályozó), KFUM Oslo (V, 10.), Fredrikstad (H, 7.)Viking: Strømsgodset (V, 15. – kieső), HamKam (H, 12.), Fredrikstad (V, 7.), Vålerenga (H, 5.)
Kovács Ádám
Forrás: VG
Haaland kockázatos döntése
Erling Haaland bemutatkozott a YouTube-on is. Az október 20-i héten feltöltött videója – amelyben bepillantást enged magánéletébe – jelenleg közel 6 milliós nézettségnél jár. Viszont volt benne egy momentum, amelyről több neves hírportál és újság is külön cikket írt. A 25 éves norvég csatárklasszisról köztudott, hogy nyers tejet fogyaszt, ami szerinte egy igazi varázsital. Erről azt kell tudni, hogy olyan, nem hőkezelt tej, amelyet forralás vagy pasztőrözés nélkül értékesítenek. Haaland szerint a nyers tej jót tesz a gyomornak, a bőrnek, a csontoknak és az izmoknak. Ezzel a témával külön foglalkozott a BBC, a The Telegraph és a Mirror is. Az FSA (Food Standards Agency - Élelmiszerszabvány-ügyi Hivatal) álláspontja szerint káros baktériumokat (pl. Salmonella, Listeria, E. coli) tartalmazhat, amelyek ételmérgezést is kiválthatnak, ezért fogyasztását nem javasolják 65 év felettieknek, várandósoknak és legyengült immunrendszerű embereknek.
Dan Richardson, a Manchester City korábbi dietetikusa a BBC-nek kifejtette, hogy sok cég jó munkát végez a nyers tej fogyasztásával járó kockázatok csökkentése terén, azonban szerinte veszélyes is lehet, ha sokan elkezdenek Haaland szokásait utánozva nyers tejet fogyasztani és ebből komolyabb trend lesz. Azonban az átlagember gyakran inkább az olcsóbb és könnyebben hozzáférhető opciókat választja, ez Richardson szerint nem biztonságos.
Angliában, Walesben és Észak-Írországban lehet nyers tehéntejet árusítani, de csak regisztrált tanyákon és piacokon lehet kapni. Skóciában viszont tilos ilyesmit árulni. A VG még 2023-ban rákérdezett Pep Guardiolánál, a Manchester City vezetőedzőjénél Haaland tejfogyasztási szokásaira. A katalán szakember akkor elárulta, hogy ő is szokott inni nyers tejet, azoknak a fiataloknak, akik pedig Erling nyomdokaiba akarnak lépni, azt tanácsolta, hogy italfogyasztás terén is alakítsanak ki jó szokásokat.
Haalandékra a válogatott szünet előtt kemény program vár. November 2-án hazai pályán fogadják a jelenlegi 2. helyezett, 8 bajnoki óta veretlen Bournemouth csapatát. Következő 2 meccsüket szintén hazai közönség előtt játsszák majd, november 5-én a BL-ben a Borussia Dortmund lesz az ellenfelük, november 9-én pedig a november 1-jei játéknapon az Aston Villát 2-0-ra legyőző Liverpoollal (gólszerzők: Mohamed Salah 45+1, Ryan Gravenberch 58) néznek farkasszemet.
Kovács Ádám
Forrás: VG