28. september 2025
2025. 39. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Csonkáné Balczer Tünde, Vida Réka
Közeleg a tél, lassanként vége a szeptemberi hónapnak, de a heti hírösszefoglaló változatlanul szállítja a legfrissebb híreket és érdekességeket Norvégiával kapcsolatban. Erre a hétre is jutottak bőven izgalmas történések, amelyekről nem érdemes lemaradni.
Ma a MaNo hírösszefoglalójában
Réka meteorológusnak szegődik
Tünde gránátokkal játszik
Ádám pedig elszáll magától, és rockzenei fesztivált reklámoz
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
A múlt heti hírszefoglalót itt találjátok >>>
Mindenkinek jó olvasást kívánunk!
Megérkezett a hó a hegyekbe
A szeptember 22-i hét elején több hegyi hágót is belepett a hó. Az autósokat arra kérik, hogy váltsanak téli gumira, ha a hegyekbe készülnek.
Szeptember 22-e, hétfőre virradó éjjel a hófúvások miatt sárga riasztás volt érvényben a 900 méter feletti területekre. A riasztásra nem a várható hómennyiség miatt volt szükség, hanem a szezon első havazására szerették volna felhívni a figyelmet.
Dél-Norvégia hegyvidéki területeire meg is érkezett a hó, Hardangervidda és a Sognefjellet területén az autóutakat is befedte, néhány kisebb út egész nap lezárva maradt. Strynefjellet, Hol-Aurland, Årdal-Tyin és a népszerű Hemsedalsfjellet is jó adag havat kapott. Bár a szintén népszerű Dovrefjell területén az utakat nem fedte be, de helyenként csúszóssá vált az útfelület még az E6-os autópályán is.
Az év első hózápora idén az őszi napéjegyenlőség idejére esett, habár legtöbbször csak októberben érkezik. Az idei mégsem jelent rekordot, mert pár éve szintén szeptemberben havazott először.
A Norvég Állami Közútkezelő minden sofőrt arra kér, hogy indulás előtt nézzék meg az időjárás-jelentést és az előrejelzéseket, illetve váltsanak téli gumira, ha a hegyekbe indulnak.
Vida Réka
Forrás: NRK
Rendőrség a gránátrobbantásról: Fennáll az eszkaláció veszélye
A keddi oslói robbantás egy folyamatban lévő konfliktushoz köthető.
A rendőrség eszkalációtól tart.
Előzmények: Gránát robbant Oslóban a Pilestredeten.
Egy gránát robbant a Pilestredeten, Oslo központjában, az OsloMet egyetem közelében.
A rendőrség elfogott két 13 éves fiút, akiknek feltételezhetően közük volt a robbanáshoz. Két 15 éves fiút pedig súlyos bűncselekménynek számító bűnrészességgel gyanúsítanak robbanóanyaggal való visszaélésben.
- Úgy tűnik, ez egy folyamatban levő konfliktus, így a rendőrség most azon dolgozik, hogy elhárítsa az eszkalációt, vagy esetleges újabb incidenseket – mondta Henrik Rådal vizsgálóbíró csütörtökön.
- Attól tartanak, hogy ez bekövetkezhet?
- A történtek után aggódunk emiatt – közölte Rådal.
A rendőrség nem óhajt részleteket kiadni arról, hogy miféle konfliktusról van szó.
A vizsgálóbíró elárulta, hogy a két 13 éves fiút, akiket közvetlenül a Pildestredeten történt robbantás után csütörtök este bevittek a rendőrségre, még mindig nem hallgatták ki.
Azt is hozzátette, hogy a gyerekek a gyermekvédelemnél lettek elhelyezve, ahol a rendőrségnek korlátozott mozgástere van.
A két fiú továbbra is gyanúsítotti státuszban van, és mindkettejüket összefüggésbe hozták a tetthellyel.
A rendőrség úgy véli, hogy a helyszín kiválasztása nem véletlenszerű volt, és hogy a célpont egy üzlethelyiség lehetett. Rådal nem akart ennél közelebbit elárulni a helyszínről.
A 15 éveseket elengedték
Szeptember 25-én ezt megelőzően a rendőrség arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy szabadon engedték azt a két 15 éves fiút, akiket szeptember 24-én este fogtak el és gyanúsítottak meg azzal, hogy súlyosan törvénysértő módon robbanószerekkel foglalkoznak.
A kihallgatás után úgy ítélték meg, nincs számottevő veszélye annak, hogy a 15 évesek bizonyítékokat tudnának tönkretenni, és a fogvatartásuk nem arányos az ügyben betöltött szerepükkel.
Aase Sigmond, az egyik 15 éves védőügyvédje, nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy az ügyfele mit szól a vádakhoz. SMS-ben reagált, hogy nem szándékozik kommentálni semmit sem, tekintettel a 15 éves védencére.
Erik Riis Dogger, a másik 15 éves fiú védője sem akarta kommentálni az ügyet.
Emberrabláshoz vezető szálak
A rendőrség vizsgálja, hogy a támadás egy úgynevezett Crime as a service (Bűnügyi szolgáltatás) – ügy-e, vagyis, hogy valakit felbéreltek az erőszakos cselekedet elkövetésére.
Az NRK értesülései szerint az ügyben folyik a nyomozás, hogy a támadás összefüggésbe hozható-e a Foxtrot nevű bűnözői hálózattal, valamint egy múlt heti oslói emberrablási üggyel.
- Van egy feltételezésünk, hogy az eset összefüggésbe hozható egy korábbi, személyi szabadság megsértése bűnüggyel – nyilatkozta Rådal, majd hangsúlyozta, hogy
nagyon fontos számukra a további konfliktusok megelőzése.
A rendőrség úgy véli, hogy megrendelés áll a történtek hátterében. De túl korai lenne további részleteket nyilvánosságra hozni – szögezte le a vizsgálóbíró.
Toborzás a neten
Az országos rendőrfőkapitány, Håkon Skulstad szerint egyre gyakoribb, hogy gyerekeket toboroznak bűncselekmények elkövetésére digitális platformokon keresztül.
- A digitális felületek új lehetőségeket teremtenek a bűnözők számára, hogy gyerekek és fiatalok széles köréhez férjenek hozzá – mondta a rendőrfőkapitány.
- Hogyan toborozzák ezeket a gyerekeket?
- A gyerekek sokféle digitális platformon megfordulnak. Itt ki vannak téve olyan filmeknek és tartalmaknak, ahol nagyon súlyos erőszakkal találkoznak, embereket bántanak, vagy akár élő egyenes adásban ölnek meg.
Skulstad kifejtette, hogy az utóbbi időben mindennapossá vált gyilkosságot vagy erőszakot nézni, így a gyerekek ellenálló képessége, hogy ilyesmi cselekedetekben részt vegyenek, fokozatosan csökkent.
- Ez a toborzás nagyrészt a darkweben, olyan zárt platformokon zajlik, melyek létezéséről a rendőrség nem is tud – mondja a főkapitány, hozzátéve:
- Az erőinket arra kell összpontosítsuk, hogy a gyerekek ellenálló képességét erősítsük a velük való személyes találkozásaink révén.
Megkondítják a vészharangot az oslói költségcsökkentések miatt
Csütörtök reggel az oslói városi közgyűlés által benyújtott költségcsökkentési indítvány volt a téma a Politisk kvarter című tévéműsorban.
Az Munkáspárt (Arbeiderpartiet) önkormányzati frakcióvezetője, Marthe Scharning Lund úgy véli, hogy a költségcsökkentésnek negatív következményei lehetnek a gyerekekre és fiatalokra nézve, és összefüggésbe hozta ezt az oslói robbantással.
Aggódik, hogy több fiatal sodródik a bűnözés felé.
- Ez egy jelentős, fél milliárd koronás megszorítás, amiről tudjuk, hogy éppen a megelőzést fogja érinteni. Ezért kondítom meg a vészharangot – mondta Scharning Lund.
Hallstein Bjercke, a Liberális Párt (Venstre) pénzügyi tanácsosa szerint a politikusok dolga az, hogy gondoskodjanak arról, hogy a gyermekek és fiatalok ne keveredjenek efféle bűncselekményekbe.
- Nem tudom garantálni, hogy ez a megszorítás nem érinti majd a szolgáltatásokat, nagyképűség lenne ilyesmit mondani. De a mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsék a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat – szögezte le Bjercke.
Egyidejűleg visszautasította a Munkáspárt javaslatát, és rámutatott, hogy növekszik az általános iskolák költségvetése.
Csonkáné Balczer Tünde
Forrás: NRK
Drón a légibázis fölött?
A rendőrség szeptember 27-én kivonult a Trøndelagban található Ørland katonai bázishoz, amely többek között a Norvég Fegyveres Erők F-35-ös vadászrepülőinek is otthont ad. Brynjar Stordal, a Norvég Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságának sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy szorosan együttműködnek a rendőrséggel, azonban azt nem erősítette meg egyértelműen, hogy a bázis személyzete valóban egy drónt észlelt. Az eseményről a PST-t (Politiets Sikkerhetstjeneste – a Norvég Rendőrség Biztonsági Szolgálata) és a honvédelmi minisztert is tájékoztatták. Mattis Hamborg helyszíni irányító parancsnok a TV 2-nek úgy nyilatkozott, hogy a reptértől délre és északra észleltek tárgyakat, amelyek a szileuttjük alapján drónok voltak.
Az illegális dróntevékenység az előző hetekben kapott nagyobb figyelmet Dániában is, ahol nemrég a Karup légibázis közelében észleltek drónokat. Norvégia tengeri szomszédjánál a közelmúltban 5 reptér és legalább 1 katonai bázis közelében volt illegális drónröptetés. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint ez egy példa a hibrid hadviselésre.
(A magam részéről én kimondottan aggasztónak tartom, hogy a legtöbb NATO tagállam légvédelme nem tesz semmit ez ellen. Ha rajtam múlna, felhatalmaznám a légierőt, hogy néhány figyelmeztetést követően nyugodtan lőjenek ki bármit, ami az adott ország légterét megsérti. Pont úgy, ahogyan azt a törökök tették még 2015-ben a légterüket megsértő orosz vadászrepülővel - a szerk.)
Kovács Ádám
Forrás: TV2
Norvég mentőcsomag Palesztinának
- Norvégia egy nemzetközi mentőcsomagon keresztül növeli a Palesztinának juttatott támogatását. Ezt azért csináljuk, hogy támogassuk a kritikus pénzügyi helyzetben lévő palesztin hatóságokat. A konfliktus megoldásához erős és működő palesztin intézményekre van szükség. A Nemzetközi Adományozó Országok Palesztináért (más néven: AHLC - Ad Hoc Liaison Committee) szeptember 26-i találkozóján leszögeztük, hogy nem csak egy papíron létező országot támogatunk, hanem egy működő államot a palesztinok számára – nyilatkozta Espen Barth Eide külügyminiszter.
Szaúd-Arábiával, Franciaországgal és Spanyolországgal közösen Norvégia több másik országot is mozgósított, hogy növeljék a Palesztinának folyósított támogatásokat. A mentőcsomaghoz Norvégia 40 millió koronával (átszámolva hozzávetőleg 1,35 milliárd forinttal) járul hozzá. Ez ahhoz a 200 millió koronás (kb. 6,75 milliárd forint) költségvetési támogatáshoz jön hozzá, amelyet idén utaltak át a palesztin önkormányzati hatóságok részére.
A Nemzetközi Adományozó Országok Palesztináért szeptember 26-i találkozóját a külügyminiszter vezette le. A megbeszélésre New Yorkban, az ENSZ-ben került sor. Mohammad Mustafa palesztin miniszterelnök online formában kapcsolódott be, egyenesen Rámalláhból. Emellett több adományozó ország miniszterei is részt vettek, köztük az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas. A találkozó témája az volt, hogyan tudná a nemzetközi közösség támogatni a palesztin hatóságokat.
- Az AHLC adományozó országainak szeptember 26-i találkozóján a résztvevők egyértelműen támogatták a kétállami megoldást, és széleskörű egyetértés volt abban is, hogy szükség van azon állami intézmények megvédésére, amelyeket Palesztina az évtizedek folyamán felépített és Norvégia politikailag, illetve anyagilag is támogatott – közölte Eide külügyminiszter.
Izrael az elmúlt négy hónapban visszatartotta a palesztin kormány nevében begyűjtött adóbevételeket. Ezek a pénzek több mint 60 százalékát teszik ki annak a bevételi alapnak, amely az állami alkalmazottak kifizetéséhez kell. A bevételek kulcsfontosságúak a kórházak, iskolák, a rendőrség, valamint az igazságszolgáltatás működtetéséhez.
- Amennyiben az elmúlt 30 évben felépített intézmények és társadalmi struktúra összeomlana, ezek újbóli felépítése komoly erőfeszítésbe és pénzbe fog kerülni. Ez ahhoz is vezet, hogy még többen veszítik el az alapvető szolgáltatásokat és a jövőbe vetett hitüket. Komoly visszalépés lenne Palesztinának – tette hozzá Eide.
Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Írország, Japán, Szaúd-Arábia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Királyság szintén hozzájárul a segélycsomaghoz. Norvégia kapcsolatba lépett további országokkal, hogy még több támogatást szerezzenek.
Kovács Ádám
Forrás: Regjeringen
Sztárfellépők a Tons of Rock fesztiválon
A szeptember 22-én kiadott közleményükben néhány igencsak komoly nevet jelentettek be az oslói Tons of Rock fesztivál szervezői. A lista élén az angol heavy metal idén 50 éves legendás zenekara, az Iron Maiden áll. Mellettük foglal helyet a Limp Bizkit és a Bring Me The Horizon. Az Iron Maiden fennállása során 100 milliónál is több lemezt adott el, és olyan klasszikus dalokat köszönhet nekik a világ, mint a The Number of the Beast, Run to the Hills, The Trooper vagy a Fear of the Dark. Jarle Kvåle fesztiváligazgató szerint amikor Bruce Dickinson azt kiáltja a közönségnek, hogy „Scream for me Oslo!”, az a fesztivál történelmének legnagyobb pillanata lesz.
A számtalan stílusban, többek között metalcore-ban, alternative metalban, pop-rockban és a korai időkben deathcore-ban is járatos Bring Me The Horizon napjaink egyik legsikeresebb csapata, számtalan rangos díjra jelölték már őket, többek között két Grammy-díjra is.
A nu metalt és rap metalt játszó, 3-szoros Grammy-jelölt Limp Bizkit, amely az ezredforduló környékén volt pályája csúcsán, most először lép fel Norvégiában. A shock rock legendás előadója, Alice Cooper, akinek egy dalát szerintem mindenki ismeri, aki valaha hallgatott rockzenét, 2024 után lép ismét norvég földre. Illetve visszatér még egy turnéra a glam metal egy alapcsapata, a Twisted Sister is, akiknek az előző búcsúturnéja 2016-ban ért véget.
A további neves fellépők között találjuk a black metal egyik, ha nem a legismertebb formációját, a Mayhemet, a thrash metal egyik legrégebb óta aktív zenekarát, az Anthraxet, illetve a fesztivál keretein belül sor kerül majd egy speciális Bathory-ünnepre (a Bathory a svéd black metal közismert bandája, amely fennállása nagy részében a Quorthon művésznéven futó Thomas Forsberget takarta) a Watain, az Enslaved, és az Emperor zenészeinek közreműködésével. A hazai zenekarok sorát erősíti majd a Dumdum Boys, Raga Rockers és a The Carburetors. 2025-ben 150 ezren látogattak ki a fesztiválra, és várhatóan jövőre is sokan lesznek, ugyanis az early bird-jegyek rekordtempóban fogytak el.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Tizenegyesdráma a Norvég Kupában
A 2025/26-ös labdarúgó Norvég Kupában a legjobb 32 között az élvonalbeli Sarpsborg 08 idegenbe utazott a harmadosztályú Kjelsås csapatához. Ezek alapján nem sokan számítottak arra, hogy egy gólzáporos dráma lesz a vége. A hazai csapat Jesper Holter révén a 3. percben vezetést szerzett, a vendégek a 17. percben egyenlítettek Andreas Nibe góljával, majd 2 perccel később a gambiai Alagie Sanyang találatával fordítottak. A 24. percben Sveinn Aron Guðjohnsen 2-re növelte a vendégek előnyét, majd a második félidőben Menno Koch gólját követően már 4-1-re vezetett a Sarpsborg. Ekkor egy kicsit megnyugodtak, mert hát a háromgólos előny nem annyira veszélyes, mint a kétgólos.
Erre azonban alaposan ráfaragtak, ugyanis a Kjelsås gondolt egyet, és visszajött a meccsbe. Persze nem arról van szó, hogy egy lövésből szereztek három gólt, hanem lépésről lépésre (és tégláról téglára) kapaszkodtak fel. A 65. percben Patrick Askengren 2 gólra redukálta a különbséget, majd a második félidő hosszabbításában jött csak az igazán kellemetlen meglepetés a vendégek számára. Nem, nem arról van szó, hogy közölték velük, nem kapnak karácsonyra semmit, és a Mikulás egyébként sem létezik, hanem egyenlítettek a hazaiak. Jens Bonde Aslaksrud a 90+1-ik percben meglőtte a mérkőzés 3. Kjelsås-gólját, majd a 93. percben Philip Halvorsen higgadtan értékesített tizenegyesével hosszabbításra mentették a találkozót.
A 4-4-es rendes játékidőt követően a hosszabbítás is tartogatott két gólt, ezen is fele-fele arányban osztoztak a csapatok. Előbb Sanyang lőtte meg saját maga 2. gólját a 97. percben, majd Halvorsen is duplázott a 105+1-ik percben (meglepő módon ismét tizenegyesből). Mivel tizenegyesekből sosem elég, ezért a 120 perces, 5-5-ös döntetlent hozó thrillert megkoronázták még egy tizenegyespárbajjal. Itt már jobban ment a Sarpsborgnak, akik mind a 6 tizenegyesüket belőtték, míg a hazaiak részéről az utolsó lövő, Kebba Lamin hibázott, így az élvonalban jelenleg 10. helyen álló vendégcsapat jutott a nyolcaddöntőbe, ahol a szintén az Eliteserienben vitézkedő Fredrikstad vár rájuk.
A Sarpsborg részéről a duplázó Sanyang úgy nyilatkozott, hogy összességében nem elégedett, és ezt a meccset simán meg kellett volna nyerniük alacsonyabb osztályú ellenfelükkel szemben (akik 2023-ban igazi óriásölőként egészen az elődöntőig meneteltek a kupában, ahol csak a későbbi győztes Molde tudta útjukat állni). A hazaiak hőse, a szintén két gólig jutó Halvorsen úgy nyilatkozott, hogy egy rendkívül szórakozató meccset játszottak, és hihetetlenül nagy dolog 4-1-ről egyenlíteni. Szerinte kár, hogy a végén elúszott a továbbjutás, de így se lehetnek elkeseredettek.
Kovács Ádám
Forrás: NRK
Olimpiai érem – 11 évvel később
Az történt, hogy a győztes orosz váltó egyik tagját, Jevgenij Ustjugovot rajtakapták, hogy az oroszok legfontosabb nemzeti sportját, vagyis a doppingolást űzi, és utólag kizárták a versenyből. Ez azt jelenti, hogy az oroszok buktak egy aranyérmet, amelyet így a németek kaptak meg, Ausztriáé lett az ezüstérem, míg Norvégia egy bronzéremmel lett gazdagabb. A skandináv ország végül 27 éremmel zárta a Szocsiban megrendezett játékokat (11 arany, 6 ezüst, 10 bronz).
Ustjugov több doppingügyben is érintett volt pályafutása során, az első egészen a 2010-es vancouveri olimpiáig nyúlik vissza. A második pedig egy moszkvai doppinglabor adatbázisában talált adatokon alapul. Az első ügy következtében 4 évre eltiltották, és minden eredményét annulálták 2010-től kezdve a 2013/14-es szezon végéig. A második ügyben pedig további két év kizárás lett a „jutalma”. A 2014-ben visszavonult Ustjugov 2010-ben a tömegrajtos számban aranyérmet, váltóban bronzérmet nyert, majd 4 évvel később tagja volt az aranyérmes váltónak. Az orosz atléta mindkét döntés ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, azonban ezeket elutasították. Ekkor továbbment a svájci Legfelsőbb Bírósághoz, azonban itt sem talált megértő fülekre. A NOB 2025. szeptember 23-án hivatalosan is pontot tett az ügy végére. Még egy, a 2014-es téli olimpián a norvégokat érintő változás, hogy a férfi sílövészek 12,5 kilométeres üldözőversenyében Emil Hegle Svendsen a 7. helyről a 6.-ra lép elő, Ustjugov itt az 5. helyen végzett (a versenyt egyébként a franciák versenyzője, Martin Fourcade nyerte).
Kovács Ádám
Forrás: VG