MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Fontos üzenet egymillió norvégnak – ezt a számlát jobb, ha nem halogatod

A Skatteetaten legfrissebb adatai alapján a norvég lakosság többsége visszatérítést kapott az idei adóelszámolás során, azonban körülbelül 1,1 millió embernek utólagos adófizetési kötelezettsége lesz. Ez a szám azonban csökkenthető, ha valaki alaposan átnézi az adóbevallását, és saját maga feltünteti a jogos levonásokat.

Az adóhiány első részletének befizetési határideje augusztus 20. Ugyanakkor, ha lehetőséged van rá, érdemes már most befizetni, mivel ezzel kamatot takaríthatsz meg. Rolf Lothe, a Norvég Adófizetők Szövetségének képviselője azt mondta az NRK-nak, hogy nem szükséges megvárni az augusztusi fizetési értesítőt. Ha valaki május 31-ig befizeti a tartozást, nem számolnak fel kamatot.

A névleges kamatláb 3,51% 2024. július 1. és 2025. augusztus 20. között. Bár ez nem tűnik magasnak, a kamatot visszamenőleg számolják 2023. július 1-től, így a tényleges kamatteher jóval magasabb lesz.

Thea Olsen, a Handelsbanken pénzügyi szakértője elmagyarázta, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tényleges kamatláb meghaladhatja a 13%-ot, ezért a legtöbb embernek nagyon megéri május 31-ig befizetni a becsült hátralékot, így elkerülve a kamatköltségeket.

Ha valaki nem tud vagy nem akar május 31-ig fizetni, akkor már mindegy, hogy mikor teszi meg, mivel a kamat így is, úgy is felszámításra kerül: ha például 10 000 koronával tartozol, 400 koronát spórolhatsz, ha május 31. előtt rendezed a tartozást.

Tavaly 520 000 adófizető élt a lehetőséggel, hogy kiegészítő előleget fizessen május 31. előtt, így elkerülték a kamatot.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: DinSide

Vajon el fog rohadni Martinsen gazda 30 tonna epre?

Idén is rendkívül súlyos szezonális munkaerőhiánnyal néznek szembe a norvég gazdák. Marius Martinsen Larvikban foglalkozik epertermesztéssel. Ebben a szezonban 14 munkásra lenne szüksége ahhoz, hogy be tudják takarítani a mintegy 30 tonna epret. Eddig azonban a 14 tervezett szezonális munkás közül csupán háromnak hagyta jóvá a munkavállalási engedélyét a norvég bevándorlási hivatal (UDI).

A UDI szerint a szezonális munkavállalási kérelmek feldolgozása akár négy hónapot is igénybe vehet. Martinsen attól tart, hogy nem érkezik meg időben a szükséges munkaerő, és az eper jelentős része el fog rohadni.

Már december elején több állásajánlatot is küldött vietnámi idénymunkásoknak, akik korábban már dolgoztak családi gazdaságukban. Ennek ellenére a 14 kérelmező közül eddig csak három kapta meg az engedélyt, négyet elutasítottak, a többiekről pedig még nem érkezett döntés.

A kérdés inkább az, hogy miért nem könnyebb munkaerőt találni ezekre a létfontosságú szezonális munkákra például az országon belül?

Pál Bettina

Forrás: NRK

A szabadságpénz hibás lehet – sok norvég nincs tisztában az összeggel

Sokan Norvégiában nem tudják pontosan, mennyi pénzre számíthatnak a szabadságuk idején. Egy friss felmérés szerint a 3,1 millió, 17 év feletti munkavállalóból 620 ezren nem ismerik a számítás módját, és ugyanennyien nem ellenőrzik rendszeresen bérjegyzéküket. Bár a megkérdezettek 78,5%-a úgy gondolja, érti a számítást, 21,5% bevallotta, hogy nem tudja, hogyan működik. A legfiatalabbak és legidősebbek a legbizonytalanabbak.

A szabadságpénzt elvileg a nyári szabadság előtti utolsó fizetési napon kell kifizetni, de sok munkaadó inkább júniusban utalja. A júniusi bérjegyzék sokaknak csalódást okoz, mivel az nem mindig tükrözi az elvárásokat, különösen, ha levonások és a rendes fizetés is szerepel rajt, ami gyakran zavart okoz a megértésben, de sokan ezt nem merik bevallani.

A bérjegyzék kötelező dokumentum, de minden ötödik ember ritkán vagy soha nem ellenőrzi. 56,7% mindig, 22,8% csak alkalmanként nézi át. A felmérés szerint tízből négy ember kapott már hibás fizetést.

A rendszeres ellenőrzés fontos, főleg ott, ahol elavult rendszerek vagy kevésbé hozzáértő bérszámfejtők dolgoznak. Ez egyszerű módja annak, hogy elkerüljük a hibákat.

Betegség szabadság alatt – milyen jogaink vannak?

A válaszadók 65,9%-a tudja, mire jogosult, ha beteg lesz szabadság alatt, 19,3% bizonytalan, 14,8% pedig egyáltalán nem ismeri a jogait. Ennek ellenére közel 20% volt már beteg szabadság alatt úgy, hogy nem kérte annak halasztását. A fiatalabbak ebben felülreprezentáltak. Pedig ha valaki nem tudta élvezni a szabadságát a betegség miatt, joga van kérni annak elhalasztását.

Új munkahely – új szabadság?

Minden harmadik munkavállaló nem tudja, jár-e szabadság, ha új munkahelyen kezd. Itt is a legfiatalabbak és legidősebbek a legbizonytalanabbak. Gyakori, hogy az új munkatársakat kihagyják a szabadságolási tervből, vagy nincs elég tudásuk ezzel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, „újak vagyunk, majd meglátjuk, kapunk-e szabadságot. 

A norvég törvények szerint mindenkinek joga és kötelessége szabadságot kivenni, még új munkahelyen is. A szabadságpénzt azonban nem az új munkaadó fizeti – azt az előzőnek kell/kellett volna kifizetnie a kilépéskor. Ha viszont ez az első munkahelyed, és még nem szereztél jogosultságot szabadságpénzre, akkor jogod van elutasítani a szabadságot, mivel a kötelező szabadság csak akkor írható elő, ha van anyagi fedezet a kieső jövedelem pótlására.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: DinSide

A Nortura júliustól emeli a hús és tojás árát

Norvégiában a tojás és a húsfélék iránti megnövekedett kereslet és hiány miatt a Nortura július 1-jétől áremelést vezet be. A vállalat vezetősége döntött az árak emeléséről, amely szerint a marhahús és a tojás kilogrammonként 2 koronával drágul, a bárányhús 3 koronával, a sertéshús pedig 1,50 koronával. Ez a jelenlegi félévhez képest 2,7%-os áremelkedést jelent a marhahúsnál, 7,17%-ot a tojásnál, 3,45%-ot a bárányhúsnál és 3,3%-ot a sertéshúsnál.

A marhahús ára most emelkedik először azóta, hogy 2022 őszén túl sok marhahús halmozódott fel, ami 2023 augusztusában rendkívüli ácsökkenéshez vezetett. A fölösleget átmenetileg egy raktárban tárolták, azonban az várhatóan az év első felében kiürül.

Norvégiában hosszú ideje tojáshiány van, és jelentős import szükséges. A Nortura szerint azonban a hiány az év során fokozatosan enyhülni fog.

A gyenge norvég korona és a magas EU-s árak miatt erős védővám van érvényben a tojásra és tojástermékekre, ami támogatja a hazai termelést. A mezőgazdasági megállapodás és a második félévre várható költségnövekedés azonban nem várható, hogy jelentősen befolyásolja a piaci egyensúlyt.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: DinSide

Nincs többé ingyenes kocsikázás külföldi rendszámmal Norvégiában

Hosszú évek után végre megszűnik az a joghézag, amely lehetővé tette, hogy több százezer külföldi jármű “ingyenesen” hajtson át Norvégia fizetős útszakaszain. Liechtenstein nemrég elfogadta azt az EU-irányelvet, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló hozzáférést a járműadatokhoz, ezzel pedig Norvégia mostantól könnyebben behajthatja az útdíjakat a külföldi autósoktól is.

Norvégia már korábban bevezette ezt a szabályozást, de a liechtensteini alkotmányos fenntartások éveken át akadályozták az egységes végrehajtást. A Ryfast-alagútrendszer – az ország legdrágább útdíjas szakasza – csaknem 543 ezer külföldi rendszámú, Autopass-szerződés nélküli gépjármű áthaladását regisztrálta 2021 és 2024 között. Ez több millió koronás veszteséget jelentett a díjbeszedő társaságnak.

Az útdíjelkerülés gyakorlata főként kelet-európai járművekre jellemző, különösen a Foodora és a Wolt futárszolgálatokhoz tartozó román rendszámú autókra, amelyek jelentős számban közlekednek Oslóban. Ezek a járművek gyakran nemcsak az útdíjat, de a parkolási bírságokat is figyelmen kívül hagyják, ezzel jelentős versenyhátrányba hozzák azokat a norvég vállalkozásokat, amelyek rendesen fizetik a költségeket.

A most életbe lépő szabályozás célja az igazságosabb teherviselés és a díjfizetés elkerülésének visszaszorítása. A várakozások szerint a bevételek növekedése révén hosszabb távon akár az útdíjak is csökkenhetnek a szabályosan fizető közlekedők számára.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: DinSide

Nem mindig jó ötlet gyerek nevére szóló számlán tartani a spórolt pénzt

Sok norvég szülő rendszeresen takarékoskodik gyermeke jövőjére, de pénzügyi szakértők szerint nem mindegy, kinek a nevére kerül a megtakarítás. Ha túl sok pénz gyűlik össze a gyermek számláján, az állam – egész pontosan a Statsforvalteren – beleszólhat a pénz kezelésébe egészen a gyermek 18 éves koráig.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a gyermek nevén lévő összeg meghaladja a 2 G-t (nagyjából 248 000 norvég korona), akkor a hatóság átveszi a vagyonkezelést, hogy biztosítsa, hogy a pénzt kizárólag a gyermek érdekében használják fel. Ez azonban sok szülő számára kellemetlennek tűnhet.

A megtakarítások mértéke később a tanulmányi támogatásra is hatással lehet. Ha például a gyermeknek túl sok vagyona van, kevesebb ösztöndíjat kaphat a Lånekassen rendszerén keresztül. A 2025-ös vagyonhatár egyedülállók esetén 511 220 korona.

A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy nagyobb összeget inkább a szülő nevén érdemes félretenni. Ha mégis a gyermek nevén takarékoskodnánk, akkor célszerű írásos ajándékozási nyilatkozatot készíteni, amely kiköti, hogy az állami hatóság ne vehessen részt a pénz kezelésében. Ez a dokumentum - legfeljebb hat hónapon belül - akkor is benyújtható, ha a hatóság már átvette az ellenőrzést.

Fontos tudni, hogy a gyermek saját maga által keresett pénze vagy zsebpénze szabadon felhasználható, ezekre nem terjed ki az állami kontroll.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: DinSide

Oslo. Nők. Világbéke.

Háttérinformáció: 2000-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadott egy határozatot, amely létrehozta a nők, béke, biztonság kérdésével foglalkozó cselekvési tervet (Women, Peace and Security Agenda). A cél annak biztosítása volt, hogy a nők és lányok jogait, cselekvőképességét és védelmét mindenkor tiszteletben tartsák.

A “Nők, Béke, Biztonság Fókuszpont Hálózat” (Women, Peace and Security Focal Point Network) egy nemzetközi együttműködési platform, amelynek 150 résztvevője május 15-én gyűlt össze Oslóban, hogy felhívják a figyelmet a nők kulcsszerepére a világbéke megteremtésében. A résztvevők a találkozón megvitatták a globális kihívásokat, melyek között még mindig gyakoriak a konfliktusok és a nők jogainak korlátozása.

Espen Barth Eide külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nők részvétele elengedhetetlen a tartós béke eléréséhez. Norvégia azon dolgozik, hogy a nők ehhez támogatást kapjanak és valódi befolyással bírjanak a nemzetközi döntéshozatali folyamatokban. A nők számos szerepet töltenek be konfliktushelyzetekben közvetítőként, gondozóként, közösségi vezetőként és aktivistaként. Közelről ismerik a helyi lakosok igényeit és folyamatosan a béke megteremtéséért dolgoznak, gyakran nehéz körülmények között.

A nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azok a békefolyamatok, amelyekbe nőket is bevonnak, erősebbek és tartósabbak:

• Amikor nők is részt vesznek a tárgyalásokban, 20%-kal nagyobb az esélye annak, hogy legalább két évig fennmarad a békemegállapodás, és 35%-kal nagyobb a 15 évig tartó megállapodások esetében.

• A civil társadalom részvétele 64%-kal csökkenti a békemegállapodások meghiúsulásának kockázatát.

• Azokban a folyamatokban, ahol a nők jelentős szerephez jutottak, szinte mindig létrejött megállapodás.

A legfrissebb adatok ugyanakkor aggasztó képet mutatnak: 2023-ban a nők átlagosan a tárgyalók csupán 9,6%-át, a közvetítőknek pedig mindössze 13,7%-át tették ki a nemzetközi békefolyamatokban.

Pál Bettina

Forrás: Regjeringen, UNDP és DPPA

A koronaherceg Ukrajnában járt

2025. május 20-án Haakon norvég koronaherceg Terje Aasland energiaügyi miniszter kíséretében hivatalos látogatást tett Ukrajnában, ahol személyesen tapasztalhatták meg a régóta tartó háború következményeit. A konfliktus brutalitása mély benyomást tett mindkettejükre.

Látogatása során Haakon herceg koszorút helyezett el egy emlékműnél, amely a 2022-es moscsuni harcokban elesett 118 katona emlékét őrzi. Később egy kijevi kórházban sebesült ukrán katonákkal is találkozott.

A trónörökös elismerését fejezte ki az ukrán nép bátorsága és kitartása iránt, valamint méltatta Zelenszkij elnök vezetői képességeit. Az ukrán elnök köszönetet mondott Norvégiának a folyamatos támogatásért, különösen a Nansen-program keretében nyújtott katonai, energetikai és humanitárius segítségért.

A norvég királyi család legutóbb 2008 októberében tett hivatalos látogatást Ukrajnában, amikor Mette-Marit koronahercegné járt Kijevben.

Pál Bettina

Forrás: NRK

Új NATO-központ épül Bodø közelében

Jelenleg két Kombinált Légi Műveleti Központ (CAOC) működik a NATO-n belül: az egyik Németországban, a másik Spanyolországban. A norvég kormány felajánlotta, hogy megépíti a harmadik európai központot, amit a NATO elfogadott. A helyszín kiválasztását alapos tervezés előzte meg, végül a Bodø közelében fekvő Reitan település mellett döntöttek.

Jonas Gahr Støre miniszterelnök szerint ez fontos döntés Norvégia számára, különösen az ország biztonsága és védelme szempontjából. Az új központ feladata az északi térség, a Balti-tenger, az Atlanti-óceán északi része, valamint a Barents-tenger feletti légtér ellenőrzése és a szövetség légi műveleteinek koordinálása lesz.

A beruházás várhatóan mintegy 400 új munkahelyet teremt, az építési költségeket pedig 4,8 milliárd norvég koronára becsülik, amelynek egy részét a NATO finanszírozza.

Pál Bettina

Forrás: NRK

Népszerűtlen úticélok a norvégok körében

Miközben a norvégok általában szívesen tervezgetik, hová utazzanak nyaralni, vannak országok, ahová kifejezetten nem szeretnének eljutni.

A Ticket nevű utazási irodalánc legfrissebb felmérése szerint több ország is egyre kevésbé vonzó számukra. A kutatás a YouGov segítségével készült az év végén, és a Ticket Collection nevű fogyasztói jelentés részeként februárban tették közzé. Ebben az embereknek azt a kérdést tették fel, melyik országba nem szeretnének külföldi nyaralásra utazni 2025-ben.

Az öt legkevésbé kedvelt úti cél a következő:

• Amerikai Egyesült Államok

• Törökország

• Egyiptom

• Dél-Korea

• Albánia

Az Egyesült Államok az első helyen végzett, amit sokan az ottani politikai megosztottság és bizonytalan belpolitikai helyzet számlájára írnak. Bár a felmérés óta eltelt néhány hónap, az adatok nem mutatnak jelentős változást.

Korábban Törökország és Egyiptom voltak azok az országok, amelyeket a norvégok leginkább elkerültek – pedig ezek az úti célok nem is olyan régen még rendkívül népszerűek voltak. A társadalmi feszültségek és a terrorcselekmények azonban nem tettek jót a két ország turizmusának. Törökország valamelyest visszanyerte korábbi pozícióját, de a látogatók száma még mindig elmarad a korábbi szinttől.

Az Egyesült Államok mostanra megelőzte ezeket az országokat a negatív listán. A nyugat-európai országokból is csökkent az odalátogató turisták száma. Norvégiából egy időben 25%-kal esett vissza az amerikai utak iránti kereslet, bár azóta enyhe javulás tapasztalható. A turizmus azonban továbbra is messze van a korábbi szinttől – ezt más norvég felmérések is megerősítik.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: Flysmart24

135 méteres konténerhajó a kertben

Johan Helberg számára különösen indult a csütörtök reggel, amikor egy 135 méter hosszú konténerhajó futott zátonyra közvetlenül háza mellett a Trondheimsfjord partján, Bynesetnél. A hajó csupán néhány méterre állt meg az épülettől, de szerencsére személyi sérülés és olajszennyezés nem történt.

Ez már a negyedik balesete az NCL Salten nevű hajónak három éven belül. Korábban zátonyra futott Hadselnél, manőverezés közben megsérült Ålesundban, és technikai hibát tapasztaltak Stavanger közelében is. A mostani ütközés során kövek és tengeri növényzet szóródott szét, de a házban nem esett komolyabb kár, csupán egy melegvízcső sérült meg.

A hajón 16 fős, norvég, orosz és ukrán legénység tartózkodott, mindenki épségben megúszta. A rendőrség kihallgatta a személyzetet, és a hajó irányításáért felelős tisztet gyanúsítottként regisztrálta – ez rutinszerű eljárás. Alkohol- vagy drogfogyasztás gyanúja nem merült fel.

A hajót reggel kilenc órakor próbálták kiszabadítani, de sikertelenül. A tulajdonos North Sea Container Line újabb próbálkozást szervezett az esti dagály idejére vontatóhajók segítségével. A vállalat vezetése vizsgálatot indított a történtek kivizsgálására, kiemelve a legénység biztonságát és a környezet védelmét.

A baleset után Helberg kertje hamar megtelt szomszédokkal és hatósági személyekkel. A sorozatos események ellenére egyik esetben sem történt környezetszennyezés, a kivizsgálás folyamatban van.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: VG

A csalás „jutalma”

A Norvég Síszövetség május 22-én délelőtt hivatalosan is megerősítette, hogy már nem áll alkalmazásukban Magnus Brevig, a síugróválogatott edzője, Thomas Lobben segédedző és Adrian Livelten szabó. Ez a döntés 2,5 hónappal azt követően született meg, hogy a fentebbi hármast rajtakapták, hogy a trondheimi sí VB-n a verseny előtti estén belepiszkáltak a síugróruhákba. Ezt pedig a sportág szabályzata nem kimondottan díjazza. Ola Keul, a síszövetség megbízott főtitkára elmondta, hogy egy hosszas folyamat végén arra jutottak, hogy a csalók tette elfogadhatatlan, és a szövetséggel megállapodásra jutottak a munkaviszonyuk megszüntetésének ügyében. Julie Høydal Davik, a Norman&Co. ügyvédi iroda ügyvédje megerősítette a VG-nek, hogy Brevig aláírta a kilépési papírokat. A hírportál úgy értesült, hogy Lobben és Livelten is hasonlóképpen cselekedett. 

Az egész botrányt egy titokban elkészült videó robbantotta ki, amin az látható, ahogy Adrian Livelten szabó extra fonatokat ad hozzá a norvég síugrók ruhájához, miközben Magnus Brevig válogatott edző végignézte az egészet. Az ügyben érintett 3 norvégot a Nemzetközi Síszövetség egyébként már korábban eltiltotta, ellenük jelenleg is vizsgálat folyik, ami még nem zárult le. Ola Keul erre azt mondta, hogy nincs okuk kivárni ennek végét, ugyanis a március 7-én és 8-án történtek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ne akarják az érintetteket a továbbiakban alkalmazni. Akkor a botrány azonnali következményeként diszkvalifikálták Johann André Forfangot, Kristoffer Eriksen Sundalt és Marius Lindviket (Lindvik egyébként ezzel egy hazai közönség előtt megszerzett érmet bukott el). Ezen a lemezen a bónuszdal Robert Johansson és Robin Pedersen eltiltása volt. Rájuk a Nemzetközi Síszövetség csapott le, ám mivel nagyon jó fejek, ezért azóta feloldották az eltiltást.

Kovács Ádám

Forrás: VG

Egy pontot ért a norvég feltámadás

A dán-svéd közös rendezésű jégkorong VB-n kisebb csodát hajtott végre Norvégia az NHL-ben játszó kiválóságok egész sorát felvonultató Egyesült Államok ellen. A május 14-i meccsen az USA már 5-1-re is vezetett, innen a norvégok kiegyenlítettek, hosszabbításra mentették a találkozót, majd a ráadásban kikaptak. Ez +1 pontot jelent Norvégiának, amivel megszerezték első pontjukat a VB-n. 

Már az első harmadban eldőlni látszott a meccs, ugyanis Cutter Gauthier, Clayton Keller, Tage Thompson és Michael McCarron góljaival 4-1-re vezetett az USA. Az egyetlen találatot a szintén az észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben vitézkedő Anaheim Ducks kötelékébe tartozó Stian Solberg szerezte. A 2. harmad elején Thompson 2. gólja után szinte behozhatatlan előnyre tett szert az amerikai csapat, ám Solberg 2. góljával és Martin Rønnild találatával 5-3-ra felzárkóztak a norvégok Az utolsó játékrészben Noah Steen gólja után már csak eggyel vezetett az USA, Solberg kevesebb, mint 1,5 perccel a vége előtt egyenlített, és hátvédként mesterhármasig jutott. 

A Ducks védőjével egy évben draftolt Michael Brandsegg-Nygård két gólpasszt jegyzett (rá a szebb napokat is látott Detroit Red Wings csapott le az első kör 15. helyén 2024-ben). Ám a hosszabbításban ismét jött Tage Thompson, és 51 másodperccel a hosszabbítás vége előtt emberelőnyből megnyerte a meccset az Államoknak. Az amerikaiak azután kerültek emberfórba, miután Emil Lilleberget, a Tampa Bay Lightning norvég védőjét akadályozásért kiállította a svéd-osztrák bírópáros. 

A Viaplay kommentátora, Kasper Wikestad szerint valóságos norvég hokicsodának nevezte az 1-5-ről történő feltámadást. Norvégia ezzel együtt is nyeretlen még, miután korábban Csehország, Kazahsztán és Németország ellen is győzelem nélkül maradtak. Még 3 meccsük hátravan, sorrendben Svájc (05. 16.),  Dánia (05. 17.) és Magyarország (05. 19.) vár még az északiakra. Ebből egyet mindenképpen nyerni kellene, ha nem akarják, hogy 20 év után ismét kiessenek a Divízió I A ligájából. 

UPDATE: Svájc 3-0-ra, Dánia 6-3-ra bizonyult jobbnak Norvégia legjobbjainál, viszont Magyarországot 1-0-ra verték Noah Steen 7. percben lőtt góljával (ehhez az asszisztot ismét Michael Brandsegg-Nygård biztosította). A norvég csapat 7 meccsen 1 győzelemmel, 1 hosszabbításban és 5 rendes játékidőben elszenvedett vereséggel zárta a VB-t, csoportja 6. helyén végzett, és Magyarországgal karöltve jövőre is az elitben szerepelhet. A legeredményesebb játékos 7 meccsen 4 góllal és 2 gólpasszal Stian Solberg lett, őt követi az 5 pontig (2G+3A) jutó Jacob Berglund (Storhamar), és az 5 mérkőzésen 4 gólpasszt jegyző Michael Brandsegg-Nygård.

Kovács Ádám

Forrás: VG

Bajnoki cím után betegszabadság

Rendkívül ijesztő jelenetsornak lehettek szemtanúi a norvég férfi kézilabdaliga döntőjének nézői. A Kolstad-Elverum párharc május 21-én lejátszott 2. meccsén (az elsőt idegenben 31-25-re nyerte a Kolstad) 10 perccel a vége előtt Christian Berge, a trøndelagi csapat vezetőedzője minden előjel nélkül összeesett. Az 51 éves szakember a találkozót követően a TV 2-nek elmondta, hogy szívremegés tört rá, emiatt fogott padlót.

A meccset és ezzel a bajnoki címet is a Kolstad nyerte, miután 31-28-ra diadalmaskodtak hazai közönség előtt. Ami még fontosabb, hogy Berge mester jobban van, de hosszabb időre betegszabadságra kell vonulnia.

A csapat ügyvezető igazgatója, Jostein Sivertsen úgy nyilatkozott, hogy szerencséjük van, hogy nem történt nagyobb baj. Ami viszont pozitív, hogy a csapat vezetőedzője a lefújás után már együtt ünnepelhette játékosaival a csapat zsinórban 3. bajnoki címét. Május 22-én egy sajtótájékoztató várt volna Bergére, de ezt érthető okokból inkább lefújták. 

Kovács Ádám

Forrás: TV2

Norvégia kihívókat kapott

Elkészült a német-holland közös rendezésű női kézilabda VB csoportbeosztása. Norvégia, a jelenlegi EB- és olimpiai címvédő és VB-ezüstérmes a H-csoportba került, ahol Angola (a 2024-es Afrika-bajnokság győztese), Kazahsztán (a 2024-es Ázsia-bajnokság bronzérmese) és kétszeres olimpiai aranyérmes, egyszeres világbajnok Dél-Korea vár rájuk (az ázsiai válogatott a legutóbbi

kontinenstornán ezüstérmet nyert). Ezzel az is eldőlt, hogy Ole Gustav Gjekstad tanítványai Trierben fogják játszani csoportmeccseiket. 

Norvégia november 27-én kezd Dél-Korea ellen, majd 29-én Kazahsztán vár rájuk, a csoportkört december 1-jén Angola ellen zárják. A torna november 26-án kezdődik, és december 14-én, a Rotterdam Ahoy-ban megrendezésre kerülő döntővel ér véget. A magyarok a B-csoportba kerültek, Svájc, Szenegál és Irán mellé, mérkőzéseikre ’s-Hertogenboschban, más nevén Den Boschban kerül majd sor.  

Kovács Ádám

Forrás: NRK