MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Az állam növekvő mértékben használ mesterséges intelligenciát

Az állami vállalatok több, mint 70 százaléka használ mesterséges intelligenciát (MI) a napi munkafolyamatokban. Az MI-t használó cégek aránya 2023 ősze óta a duplájára nőtt, ami nagy előrelépésnek számít. 

– Ez azt jelzi, hogy az alkalmazottak szívesen használnak mesterséges intelligenciát és új technológiát – mondja a digitalizációs- és közigazgatási miniszter, Karianne Tung.

Az állami Munkáltatói Barométerből származó friss adatok azt mutatják, hogy megduplázódott azon állami vállalatok száma, ahol napi szinten használnak mesterséges intelligenciát. A felmérést mintegy 200 HR- vezetőnek küldték ki a központi kormányzati kollektív szerződés hatálya alá tartozó területeken, amelybe minisztériumok, igazgatóságok, egyetemek, főiskolák és más közintézmények tartoznak.

Ez egy jelentős növekedés a 2023 őszi felméréshez képest. Akkor 34 százalék jelezte, hogy használja az MI-t. A 2025-ös év során a kormány azt szeretné elérni, hogy 80 százalékra emelkedjen az MI használata az állami szektorban, mely jó úton halad, hogy elérje a digitalizációs stratégiában kitűzött célt.

• A mesterséges intelligencia egyike azon kulcsfontosságú eszközöknek, melyek segítik megújulni és tökéletesíteni az állami szektort. Az új technológiák használata segít időt felszabadítani, javítja a szolgáltatások minőségét és biztosítja, hogy az embereinket arra használjuk, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - nyilatkozta Karianne Tung (Ap) digitalizációs- és közigazgatási miniszter.

Az intézmények sok különféle területet jelöltek meg, ahol tesztelik vagy már használják az MI-t, többek között álláshirdetések megfogalmazása, esetkezelés, szolgáltatásfejlesztés, analízis és fordítás. Az intézmények 60 százaléka tett már konkrét lépéseket annak érdekében, hogy alkalmazottaik jobban értsenek a technológiához, míg 43 százalékuk fektetett le szabályokat az MI-k használatával kapcsolatosan. Az intézmények 60 százalékában került napirendre a mesterséges intelligencia, mint téma a munkaadók és a bizalmi emberek között.

Kívánatos megtartani és toborozni alkalmazottakat

A munkaerőhiány és a munkaerőért folytatott küzdelem az állami szektorban is érezhető.

Az intézmények csaknem fele jelezte, hogy a szakképzettségi igényeik teljes lefedettsége nem biztosított. A szervezetek legfontosabb intézkedése a jelenlegi alkalmazottak képzése és továbbképzése.

• Egy változó világban, ahol emberhiánnyal kell szembenéznünk, fontos, hogy a munkaadók lehetőséget biztosítsanak az alkalmazottaknak arra, hogy a munka világában töltött éveik során fejleszthessék kompetenciáikat. Örömmel látom, hogy igen sok intézmény már most egyértelmű lépéseket tesz annak érdekében, hogy az MI-vel kapcsolatos kompetenciákat növelje az alkalmazottai körében, és remélem még többen követik ezt a példát – jelentette ki Tung.

A felmérésről

A számok a 2024. őszi állami Munkáltatói Barométerből származnak. A barométert az Önkormányzati és Modernizációs Minisztérium fejlesztette ki, hogy lehetővé tegye az állami munkáltatói politika tudásalapú fejlesztését. A kutatás 2024. 11. 29. - 2025. 01. 25. között zajlott, és 186 HR-vezető számára lett kiküldve. A megadott határidőre 97 vezető küldte vissza válaszát, ami 52 százalékos válaszadási aránynak felel meg.

Csonkáné Balczer Tünde

Forrás: Regjeringen

A szülők akár közel 100 000 koronát is megtakaríthatnak az óvodai és SFO-költségeken

Norvégiában az utóbbi években jelentősen csökkentek az óvodai és az iskolai napközis (SFO) szolgáltatások szülői költségei, ami sok család számára jelentős anyagi könnyebbséget hozott. A jelenlegi támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a szülők akár 100 000 koronát is megtakarítsanak gyermekenként, ha figyelembe vesszük az óvodai és SFO-ellátás teljes időtartamát. A megtakarított összeg sok család esetében érezhető javulást jelent a mindennapi költségvetésben.

A Norvég Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025 januárjában egy teljes idejű óvodai férőhely átlagos havi díja 2073 korona volt. Ez az összeg tartalmazza az étkezési hozzájárulásokat és egyéb járulékos költségeket is. A tavalyi évhez viszonyítva ez 28,1 százalékos csökkenést jelent, ami jelentős mérséklődésnek számít. Néhány évvel korábban a szülők még akár 5000 koronát is fizethettek havonta, és nem létezett egységes, országosan meghatározott szülői hozzájárulási díj.

A változások egyik fő célja az volt, hogy az óvodai ellátás hozzáférhetőbbé váljon minden gyermek számára, függetlenül a szülők jövedelmétől vagy lakóhelyétől. Ennek eredményeként 2024 augusztusától az állam 3000 koronáról 2000 koronára csökkentette a havi maximális díjat, a kevésbé központi fekvésű önkormányzatok esetében pedig még ennél is alacsonyabbra, 1500 koronára. Finnmarkban és Észak-Troms bizonyos részein az óvodai szolgáltatás teljesen ingyenes, mint az úgynevezett intézkedési zóna része.

Az SFO, vagyis az iskolai napközi szolgáltatás szintén olcsóbbá vált. Az elmúlt években fokozatosan vezették be az ingyenes úgynevezett „alapidőt” az első, második és harmadik osztályos tanulók számára. Ez éves szinten körülbelül 18 000 koronás megtakarítást jelent a szülőknek, ami három év alatt már 54 000 koronára rúg. Az óvodai költségcsökkenéssel együtt ez akár 100 000 koronányi összes megtakarítást is eredményezhet gyermekenként, feltéve, hogy a gyermek minden évben részt vesz mindkét intézmény életében.

Sok szülő örömmel fogadja ezeket a változásokat, hiszen a megemelkedett megélhetési költségek – beleértve az élelmiszerek árának emelkedését és a magas kamatlábakat – jelentős terhet rónak a családi költségvetésre. A csökkentett díjak különösen nagy segítséget jelentenek az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, ahol ez a többlet könnyebbséget adhat a napi megélhetésben. Emellett a könnyebben elérhető óvodai és napközis férőhelyek alacsonyabb belépési küszöböt is teremtenek a gyermekvállaláshoz, így közvetetten hatással vannak a demográfiai trendekre is.

A csökkentett szülői hozzájárulás azonban jelentős kiadást jelent az állami költségvetés számára. 2025-re a kormány 191 millió koronát irányzott elő az országos szinten alkalmazott 2000 koronás havi maximált díjszabás fenntartására. A teljes állami hozzájárulás az óvodai és SFO-szolgáltatások díjainak csökkentésében eléri a 9,9 milliárd koronát. A kormány célja, hogy minden gyermek részt vehessen ezekben az alapvető közösségekben, amelyek nem csupán nevelő, de szociális funkciót is betöltenek.

A jelenlegi rendszerben az 1–3. osztályos gyermekek 90 százaléka jár iskolai napközibe, ami azt mutatja, hogy a szülők többsége él a lehetőséggel és értékeli az ebből származó előnyöket. 

A megyék közötti különbségek mérsékeltek, bár néhány régióban jelentősebb eltérések is megfigyelhetők. Oslo és Akershus megyékben mérték a legmagasabb éves szülői hozzájárulást – 23 746, illetve 23 970 korona –, míg Finnmarkban, az intézkedési zónának köszönhetően, az óvodai ellátás teljesen ingyenes. A kedvezményezett zónán kívül Nordland megye rendelkezik a legalacsonyabb éves díjjal, amely 21 278 korona.

Az intézkedések célja egy olyan társadalom kialakítása, ahol a különbségek csökkennek, és minden gyermek lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen az őt megillető oktatási és nevelési közösség életében. A csökkentett díjak ezt a célt szolgálják, és hosszú távon hozzájárulhatnak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

Orbán-Kereki Renáta Forrás: NRK

A minisztérium átalakítaná a társadalombiztosítási ügyek fellebbezési rendszerét

A Munkaügyi és Társadalmi Befogadási Minisztérium még nem hozott végleges döntést arról, hogy a Trygderetten (a norvég társadalombiztosítási bíróság) különálló bírósági státuszt kapjon-e, de már előkészítés alatt áll egy átfogó reform, amely szerint a jövőben a fellebbezéseket nem a NAV-on (norvég társadalombiztosítási hivatal) keresztül, hanem közvetlenül a Trygderetten-hez kellene benyújtani.

Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány húsvét előtti ülésén terjesztették elő, és ez a lépés a 2023-ban kiadott NOU 2023:11 jelentés második hivatalos következménye. A jelentést készítő bizottság azt a feladatot kapta, hogy teljes körűen vizsgálja felül a NAV és a Trygderetten panaszelbírálási és fellebbezési rendszerét. A felülvizsgálatot elsősorban az indokolta, hogy a Trygderetten-nél jelentősen megnövekedett az elintézetlen ügyek száma, hosszúra nyúlt az ügyintézési idő, és nőtt a fellebbezések mennyisége.

A bizottság megállapította, hogy a NAV ügymenetének minősége több területen nem kielégítő, és felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a Trygderetten költségvetését az elmúlt hét évben több mint 35 millió koronával növelték, ez nem járt együtt az ügyfeldolgozás számottevő növekedésével. A jelentés szerint tehát a forrásbővítés nem hozta meg a kívánt hatékonyságjavulást.

Változások a fellebbezési folyamatban 

A reform első lépésére már 2023 tavaszán sor került, amikor a minisztérium elfogadta a bizottság azon javaslatát, hogy csökkentsék a jogvégzett bírák számát a Trygderetten-ben. Ezt megelőzően minden ügyet két bíró tárgyalt, mostantól azonban elegendő egy jogász bíró is.

A jelenlegi törvénycsomag a bizottság több további javaslatát is beépíti. Ugyanakkor még mindig kérdéses, hogy a Trygderetten a jövőben része lesz-e a rendes bírósági rendszernek. A NOU javasolta, hogy integrálják az általános bírósági struktúrába, azonban ez több oldalról – köztük a Legfelsőbb Bíróság, az Ügyvédi Kamara, a Bírói Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség (LO) – is ellenállásba ütközött a társadalmi egyeztetés során.

A Trygderetten jelenleg egy úgynevezett különbíróság, de formálisan nem része a norvég igazságszolgáltatási rendszernek. Az adminisztratív irányítását a Munkaügyi Minisztérium látja el, és döntései ellen a fellebbviteli bíróságokon lehet jogorvoslatot kérni. A különálló státusz kérdése továbbra is nyitott, és a minisztérium szerint jelenleg is vizsgálat alatt áll.

A most benyújtott törvénymódosítás több kulcsfontosságú pontot tartalmaz:

• A fellebbezéseket közvetlenül a Trygderetten-hez kell majd benyújtani.

• A Trygderetten jogi tájékoztatási kötelezettsége egyértelműbb lesz.

• A bíróság határidőt szab az ellenfél válaszának benyújtására – ez általában négy hét lesz.

• A Trygderetten-nek legkésőbb hat hónapon belül el kell bírálnia az ügyet, számítva attól, amikor a fellebbezést benyújtották.

Remélik, hogy egyszerűsödik a dokumentáció is

A kormány célja a törvényjavaslattal az, hogy a fellebbezési ügyintézés hatékonyabbá váljon, csökkenjenek az ügyhátralékok, és a döntések gyorsabban szülessenek meg, miközben a minőség nem romlik. A minisztérium kiemeli, hogy azzal, hogy a Trygderetten fogadja közvetlenül a fellebbezéseket, új feladatokat vállal át az eddigi ellenoldali szervektől. Jelenleg ezek az ellenoldali szervek – főként a NAV fellebbviteli részlege – a fellebbezések előkészítése során az ügyek egy részét felülvizsgálják és módosítják. Ha ez a lépés kimarad, ezek az ügyek közvetlenül kerülnek a Trygderetten elé.

2023-ban a NAV másodfokú szerve a fellebbezések 11,4 százalékát – összesen 366 ügyet – maga is módosított, mielőtt azok eljutottak volna a Trygderettenhez. Ez a változás tehát nemcsak több ügyet, hanem új típusú feladatokat is jelent a Trygderetten számára, miközben a felek munkaterhei arányosan csökkennek.

Tonje Brenna munkaügyi és társadalmi befogadási miniszter szerint a reform célja az, hogy csökkenjen a válaszadási idő azok számára, akik nehéz élethelyzetben vannak, és sürgős választ várnak az ügyeikkel kapcsolatban. A minisztérium azt is reméli, hogy a NAV előzetes ügykezelése során eddig felhalmozott, gyakran túlzott mennyiségű dokumentáció is csökkenni fog. 

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: Rett24

„Sjokkpris”-Roy eladja a vidámparkját

Roy Andersen, a „Sjokkpris”-Roy néven ismert vállalkozó megszünteti a Skandinavisk Tivolipark nevű vándor vidámparkját, amely több mint 28 éven keresztül járta Norvégiát. Bár a vidámpark működése véget ér, más üzleti érdekeltségeit továbbra is megtartja.

Andersen nagy szívfájdalommal vágott bele a vidámpark eladásába, aminek már körülbelül felét értékesítette is, többek között Lengyelországba, Csehországba, Svédországba és Németországba kerültek az eladott dolgok. Elmondása szerint egészségi állapota miatt kellett eladni a vidámparkot, mivel már nem bírta tovább fizikailag. Bár nem szívesen részletezi a betegségét, annyit elárult, hogy vastagbélrákkal operálták meg.

Felesége, Mona segített neki a felépülésben, és fontos szerepe volt abban, hogy Andersen ismét aktív életet tud élni. A vállalkozó továbbra is bízik benne, hogy a megmaradt eszközöket is sikerül értékesítenie, különösen most a tavaszi és nyári szezonban. A vidámpark korábban 15-16 alkalmazottal működött és az évek során sikeres vállalkozássá vált.

Most, hogy a vidámparkot fokozatosan eladja, egyes munkatársainak másik munkahelyet is segített találni: egyesek térkövezéssel kezdtek foglalkozni, másoknak Svédországban segített elhelyezkedni. 

Roy politikailag is aktív: amikor Hvalerbe költözött, először a Høyre párt tagja volt, azonban nemrég átpártolt a Fremskrittspartiet-hez (Haladó Párthoz), mert úgy érzi, hogy ez a párt közelebb áll az ő nézeteihez. Bár elérte a nyugdíjkorhatárt – idén 68 éves lesz –, Andersen nem tervezi, hogy teljesen visszavonul. Orvosi javaslatra fél év pihenőt tart, de azt tervezi, hogy bár alacsonyabb munkaterheléssel, de továbbra is folytatja vállalkozását, amiben munkaruházatot és reklámajándékokat (például pólókat, kulacsokat) árul.

Orbán-Kereki Renáta Forrás: Fredrikstad Blad

Újabb támogatás Ukrajna újjáépítéséhez

Norvégia újabb 35 millió norvég koronával járul hozzá az Ukrajna újjáépítését segítő nemzetközi alaphoz (PFRU). Az alap célja, hogy lehetővé tegye Ukrajna számára a gyors reagálást a felmerülő szükségletekre, mint például ideiglenes menedékhelyek kialakítása, sürgősségi segélyek biztosítása vagy jogi segítségnyújtás. A támogatás a konfliktus által leginkább sújtott területekre összpontosít.

Norvégia hozzájárulása elősegíti az egészségügyi ellátás és az oktatás fejlesztését, a szociális és kulturális programok megvalósítását, valamint az infrastruktúra újjáépítését. Emellett kiemelt cél a demokrácia és a helyi önkormányzatok megerősítése, különös tekintettel a dezinformáció elleni küzdelemre és a központi hatóságok szerepének növelésére.

Norvégián kívül nyolc másik ország is támogatja az alapot: az Egyesült Királyság, Kanada, Észtország, Finnország, Hollandia, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok. A jelenlegi hozzájárulással együtt Norvégia eddig összesen 70 millió norvég koronával támogatta az alap működését.

Pál Bettina

Forrás: Regjeringen

Olasz-norvég csúcstalálkozó Rómában

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök április 14-én Rómában találkozott Giorgia Meloni olasz kormányfővel. A megbeszélés középpontjában az európai biztonsági és védelmi együttműködés, Ukrajna támogatása, a kereskedelempolitika, valamint a közel-keleti helyzet állt. Støre hangsúlyozta, hogy Olaszország és Norvégia szoros szövetségesek, ami különösen fontos a jelenlegi, globális bizonytalanságokkal terhelt időszakban. A kétoldalú kapcsolatok témájában a felek megvitatták a stratégiai ágazatok (energiaipar, az űrkutatás, a tengerészet és a honvédelem)  terén történő együttműködés és kereskedelmi partnerségek további erősítésének lehetőségeit is.

Pál Bettina

Forrás: Regjeringen

Több, mint 2 milliárd koronát küldtek „haza” a külföldi háttérrel rendelkező norvégok

Az ENSZ becslései szerint évente mintegy 200 millióan utalnak pénzt külföldön élő közeli családtagjainak, ezáltal világszerte mintegy 800 millió ember megélhetését támogatva. Ez Norvégiában sincs másként: a külföldi gyökerekkel rendelkező norvégok évente több milliárd koronával segítik külföldön élő rokonaikat.

A norvég pénzforgalmi intézmények adatai alapján a tíz leggyakoribb célország Szomália, Afganisztán, Pakisztán, Románia, Törökország, Eritrea, a Fülöp-szigetek, Kenya, Thaiföld és Marokkó.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) szerint ezek az utalások számos esetben életmentő támogatást jelentenek a vidéki térségekben élő családtagok számára. Szomáliába például tavaly 1,7 milliárd dollár értékben érkeztek pénzküldemények, ami az ország bruttó hazai termékének 14,9 százalékát teszi ki.

Jørgen Carling, a Békekutató Intézet (PRIO) migrációkutatója szerint számos oka van annak, hogy ezek az utalások pozitív hatással vannak a helyi gazdaságokra. Hozzájárulhatnak például a gyermekek oktatásához vagy az idősek egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréséhez. Ilyen módon ezek a pénzküldemények a fenntartható fejlődés előmozdításában is szerepet játszhatnak.

Pál Bettina

Forrás: UTROP és Panorama Nyheter

A Red Bull szárnyakat ad – meg profi szerződést

Jonathan Vonheim Norbye nagy lehetőség előtt áll. Az altai fiú még 2023 nyarán igazolt a német labdarúgó-bajnokság egyik élcsapatának számító RB Leipzighoz. Most pedig 18 évesen megkapta első profi szerződését. A Bundesliga 4. helyén álló csapat ügyvezető igazgatója, Marcel Schäfer sajtóközleményben méltatta a norvég középhátvédet. Szerinte Norbye gyorsan beilleszkedett, és azóta is töretlen a fejlődése. Schäfer emellett egy izgalmas és rendkívüli potenciállal rendelkező játékost lát az észak-norvég fiúban, aki a pályán nyújtott teljesítményével érdemelte ki a 2028-ig szóló profi szerződést. 

Ami pedig a pályafutását illeti, 2022-23 között az Alta IF játékosa volt, innen került Lipcsébe, ahol az U19-es csapat egyik kulcsjátékosa lett, emellett csapatkapitánya is. Az előző szezonban már pályára léphetett a felnőttek között, 2024. május 18-án az Eintracht Frankfurt elleni 2-2-es döntetlennel végződő szezonzárón 1 percet kapott a Transfermarkt információi szerint.

Azóta rendszeresen az első csapattal készül, az előző két meccsen – a Wolfsburg elleni április 11-i 3-2-es siker, és az április 19-i Kiel elleni 1-1-es döntetlen alkalmával – a kispadon kapott helyet. A Lőw Zsolt által irányított lipcsei klub egyébként 30 forduló alatt gyűjtött 49 ponttal a 4. helyet foglalja el. 

Kovács Ádám

Forrás: NRK

Minnesotai öröm, floridai aggodalom

Gőzerővel dübörög az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL rájátszása. A norvég idő szerint április 23-án hajnalban rendezett Vegas Golden Knights-Minnesota Wild mérkőzésen a Mats Zuccarellóval soraiban felálló vendégek 5-2-es sikert arattak. A 37 éves norvég veterán a minnesotaiak gálaelőadásából 1 góllal vette ki a részét. A Wildból Kiril Kaprizov duplázni tudott, rajta és Zuccarellón kívül Matt Boldy és Marcus Foligno talált be, a 2023-as Stanley Kupa-győztes góljait Noah Hanifin és Tomáš Hertl szerezték. A párharc állása ezzel 1-1. 

Az első játékrész közepéig 0-0 volt az állás, majd 7 perc 19 másodperc alatt 3-szor is mattolták Adin Hill kapust a vendégek. Zucca a meccsnek ezen szakaszában talált be, miután Marcus Johansson megszerezte a korongot a las vegasi védőktől, majd kiválóan tálalt a norvég szélső elé, aki 1v1-ben már nem hibázott. Április 25-én hajnalban pedig lezajlott a párharc 3. meccse is, Saint Paulban ismét 5-2-re győzött a Wild (gólszerzők: Kaprizov 2x, Boldy, Marco Rossi, Foligno ill. Alex Pietrangelo, Reilly Smith), ezzel 2-1-re átvették a vezetést az egyik fél 4. győzelméig tartó párharcban. A 4. meccsnek szintén Saint Paul ad otthont, és norvég idő szerint április 29-én este 10-kor kezdődik. 

A Wild az elmúlt években nem igazán tudott maradandót alkotni a rájátszásban, tavaly lemaradtak, 2020-23 között mindig az első körben véreztek el. Utoljára 2015-ben jutottak be a 2. körbe, de a St. Louis Blues 4-2-es legyőzése után a későbbi győztes Chicago Blackhawks túl nagy falatnak bizonyult (ezt a párharcot söpréssel, 4-0-ra nyerte az illinois-i csapat). Legnagyobb sikerüket 2003-ban érték el, akkor a főcsoportdöntő volt a végállomás, ahol a Mighty Ducks of Anaheim (nevük alapján nekik, a most Anaheim Ducks néven futó csapatnak kellene szurkolnom) 4-0-ra pofozta ki őket. De a minnesotai csapat ezt megelőzően a Colorado Avalanche és a Vancouver Canucks ellen is összesítésben 4-3-ra diadalmaskodtak. 

A szintén norvég Emil Lilleberget is soraiban tudó Tampa Bay Lightning számára kevesebb babér termett a floridai rangadón. A címvédő Florida Panthers a párharc szintén április 23-án rendezett 1. meccsén 6-2-re győzött idegenben (gólszerzők: Jake Guentzel, Brayden Point ill. Matthew Tkachuk 2x, Nate Schmidt 2x, Sam Reinhart, Sam Bennett). A 24 éves norvég hátvéd 16 percet töltött a jégen, és a 2. harmad közepén akadályozásért kétperces kiállítást kapott. Az emberelőnyt pedig Tkachuk révén gyorsan ki is használta a vendég Panthers. A második meccs sem hozott tampai sikert, ezt is a címvédő nyerte, de már „csak” 2-0-ra, Schmidt és Bennett góljaival. A harmadik mérkőzést április 26-án rendezik a Panthers hazai pályáján, Sunrise-ban. 

Kovács Ádám

Forrás: VG

Nem hétköznapi jutalom a legjobbnak

A Bodø/Glimt és a Kristiansund ellen elveszített meccseket követően a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalába 22 év után visszatérő Brynének 3. nekifutásra meglett az első győzelme. Április 21-én, húsvéthétfőn a rogalandi csapat hazai pályán 3-1-re verte a Haugesundöt. A hazaiak góljait Axel Kryger, Duarte Moreira és Nicklas Strunck Jakobsen szerezték, a vendégeknek csak a szépítés jött össze Julius Eskesen találatával. Három forduló után 1 győzelem, 2 vereség a mérlegük, és 4-4-es gólkülönbséggel a 10. helyen állnak. 

De nem feltétlenül a Bryne sikeréről marad emlékezetes a találkozó, hanem arról, hogy milyen jutalomban részesült (megint) a legjobb Bryne-spíler. Ezúttal a meccs első gólját szerző Krygert választották a legjobbnak, aki ezen jeles alkalomból egy igazi kisbárányt kapott. Ez majdnem akkorát szólt, mint amikor a március 30-i Bodø/Glimt ellen 1-0-ra elveszített hazai meccs után Jan de Boer, a bryneiek kapusa 4 tálca tojást kapott jutalom gyanánt. A

mi pedig a kisbárányt illeti, a csapat hivatalos honlapja szerint a bari a mérkőzés után visszakerül gazdájához, Kryger pedig ősszel megkapja jutalmát, miután a hentes feldolgozta a nyereményt. Ezzel most le is zárom a cikket, mert eléggé felzaklatott a bárányra váró sors. Nekem nem biztos, hogy lenne szívem elfogadni a bárányhúst úgy, hogy élőállat formában már egyszer a karjaimban tartottam. 

Kovács Ádám

Forrás: Nettavisen